Apirou

Számos egyiptomi forrás az Amarna levelei előtt és után megemlíti a hieroglifákban a `pr.w nevű népet , amelynél a .w többes számú jel. Ennek a szónak a kiejtése olyan, mint Apirou . A szövegkörnyezet és a leírás hasonlósága miatt ez a szó akkád Habirou / Hapirou-val egyenértékű.

Az ő veszi a honfoglalás Joppas , Tóth általános fáraó Thotmesz III , azt kéri, hogy a lova lehet elhelyezni benne a város, hogy ne, hogy kirabolták egy Apir .

Két sztélék honnan Memphis és Karnak , Amenhotep II , a fia Thotmesz III , dicsekszik vévén 89.600 fogoly hadjárata Palesztinában, beleértve a 127 hercegek és nemesek 179 Retjenu , 3600  Apirou , 15200  beduinok , 36 600  hurriták stb

A sztélé uralkodása Seti I st elbeszéli, hogy a király expedíciót Szíriában és Palesztinában, válaszul a támadás „  habiru : Mount Yarmouta” ellen helyi városban. Ismeretlen számú Apirou-t elfogták és rabszolgaként hozták vissza Egyiptomba.

A Ramszesz fáraó III . Templomnak adományozott áruk listája számos szolgát, egyiptomiakat és külföldieket tartalmaz: 86 486 Thébában (köztük 2607 külföldi), 12 364 Heliopoliszban (köztük 2093 külföldi) és 3079 Memphisben (köztük 205 külföldi). A külföldi szolgákat maryanu (katonák), apiru és a templomlistákon már szereplő emberekként írják le .

Hettita források

A sa.gaz logogramot legalább egy tucat, a hettita királyságból származó dokumentum említi , amelyek -1500- ból származnak vagy valamivel korábban. Több dokumentumban a következő mondatot olvashatjuk: Hatti csapatai és a Sa.gaz csapatai , Hatti a birodalom magját jelentette.

Két kívánságait uralkodása Suppiluliuma I első meghívási istenségek a listából a”... az istenek Lulahhi, (és) az istenek Hapiri, ereskigal , istenek és istennők, az ország Hatti , istenek és istennők, az ország Amurru , .. .. "

Van egy másik előfordulása közötti szerződés Duppi-tessub a Amurru és Tudhaliyas a Kárkemist , döntőbíráskodás által Mursilli II . A hettita uralkodó emlékszik, mikor visszaáll király Abiradda a trónra Jaruwatta , a város a föld Barga, amelyet elfogták a hurriták és adott „ Tette a nagyapja , a sa.gaz”.

Mitannian források

Egy felirat egy szobor található Alalah a délnyugat -Anatólia , mely funkciók Prince Idrimi az Aleppo (körülbelül -1500 , hogy -1450 ) a Mitanni , jelentések, hogy miután családja kellett menekülnie Emar , ő számukra elhagyott, hogy csatlakozzon a „Apirou” emberek „  Ammija -nál Kánaán földjén”. A Apirou felismerte volna őt, mint a „fia a nagy király”, és lett volna „köré gyűltek” leírja őket, amelyek „származó Halab , az országból Mukish , az országból Nihi az is harcosok az ország. of Amae  ”. Miután hét évig élt közöttük, állítólag győzedelmesen vezette őket egy tengeri támadásban Alalakh városa ellen, amelynek királya harminc évig a beiratkozásig.

Ugariti források

Az észak- szíriai Ugarit kikötővárosban egy ékírásos tábla, amelyet még a város pusztulása alatt ( -1200 körül ) főztek, megemlíti a prm-t (állítólag az Apirou, -m az ugariti többes számú utótagnak felel meg).

Értelmezések

Az Apirou, etnikai kifejezés?

Az Apirou csoportokhoz tartozó emberek különféle eredetű neveket viselnek, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyetlen etnikumot feltételezzünk.

Apirou mint társadalmi kifejezés

Amint felfedezték az Apirou-t említő szövegeket, világossá vált, hogy az egész termékeny félhold során megtalálhatók voltak. Ezeknek a különböző Apirou-nak nincsenek etnikai kötelékei, nem ugyanazt a nyelvet beszélik, és marginális életet éltek, néha törvényen kívül is, a letelepedett társadalmak peremén.

A szövegek egy alsóbbrendű társadalmi osztályt írnak le, amelyet gyakran betyárok, zsoldosok és menekülő rabszolgák alkotnak. Így néhány kommentátor az Apirou kifejezést társadalmi jelentéssel bíró terminusnak tekinti, amely a marginális embereket írja le.

Nadav Na'aman, részben Mari szövegeire alapozva , arra a következtetésre jut, hogy a kifejezés a migránsokra vonatkozik, megjegyezve, hogy „az új környezetük feltételeihez való alkalmazkodásukhoz kapcsolódó sajátos státus helyett a migráció cselekedete határozza meg a Habirou-megnevezés a második évezred ázsiai társadalmaiban ”.

Lásd még Bagaudae , a Római Birodalom hasonló martalócai .

Az Apirou héberek voltak?

1886-ban, felfedeztük a levelekben El Amarna első megemlíti a Apirou levelezésében a király Kánaán egy egyiptomi fáraó . Élénk vita folyt a "héberek", "bry " bibliai kifejezéssel való kapcsolat lehetőségéről . A két név, az említett helyek és a szóban forgó korszakok közelsége, valamint az Apirou félnomád aspektusa látszólag megerősítette ezt a hipotézist. De gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy az Apirou kifejezést a termékeny félhold során a második évezred nagy részében használták, ami lehetetlenné tette a két kifejezés egyenletét .

A túl elhamarkodott megbékélés után sokan elhagyták azt az elképzelést, hogy a legkisebb kapcsolat is fennállhat Apirou és a héberek között . Azonban több mint egy évszázaddal az El-Amarna leveleinek felfedezése után még mindig nincs konszenzus a témában.

Sokan úgy vélik, hogy az Apirou azoknak az embereknek a része, akik Dávid és Salamon királyságában éltek . Ha az Apiru héberekké válna, egy hurri eredet megerősítené a Bibliában található számos hurri kulturális kifejezést . Számos bibliai tulajdonnévnek nincs nyugat-semita megfelelője, és anatóliai vagy észak- szíriai (hurriai) névre vezethetők vissza , ami arra utal, hogy ezek a nevek közvetlenül átadhatók a hurriról a héberre.

Mások megjegyzik, hogy az Ószövetségben előforduló héber kifejezés, a külföldiek által leggyakrabban adott pejoratív név, megfelel a kifejezés társadalmi aspektusának, és a társadalom peremén élő, kitelepített embereket célozza meg. Így ha lehetetlen, hogy az összes Apirou héber volt, akkor lehetséges, hogy utóbbiakat Apirou-nak tekintették ellenfeleik.

Megjegyzések és hivatkozások

1. Wörterbuch der Ägytischen Sprache - 1. kötet, 181. oldal, 17. sor.
2. Kenneth Anderson Kitchen , Az Ószövetség megbízhatóságáról, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2003, 165. o.
3. M. Weippert, "Az izraeli törzsek letelepedése Palesztinában", 1971
4. (en) + (de) Idrimi felirat
5. Antik szótár , Olivier Rouault, rend. Jean Leclant, PUF, 2005, 1026. oldal.
6. Carol Redmount , Keserű életek: Izrael Egyiptomban és onnan kívül , Az Oxford története a Bibliai Világban , p.  98
7. Nadav Na'aman, „habirok és héberek, átadása regisztrált kifejezés, hogy az irodalmi gömb”, Journal of közel-keleti Tanulmányok n o  45 október 1986.
8. Gen. 39: 14–17, 2. példa, 1 Sam 4,6; a szöveg különbséget tesz az izraeliták és a héberek között 1Sam14: 21

Bibliográfia

• (en) Nadav Na'aman, "Habiru és héberek, egy társadalmi kifejezés átvitele az irodalmi szférába", Journal of Near Eastern Studies 45. sz., 1986. október, p.  271-288.
• (en) Robert D. Biggs, (M. Salvini könyvének áttekintése). Journal of Near Eastern Studies 58 (4), 1999. október, 294. oldal;
• ( Fr ) Michael D. Coogan (szerkesztő), Oxford History of the Biblical World , Oxford University Press, 72. oldal ( ISBN  0195139372 )  ;
• en) Moshe Greenberg, The Hab / piru , Amerikai Keleti Társaság, New Haven, 1955;
• George E. Mendenhall:
  • (en) A tizedik generáció: A bibliai hagyomány eredete , The Johns Hopkins University Press, 1973;
  • (en) Ókori Izrael hite és története: Bevezetés a Bibliába összefüggésben , Westminster John Knox Press, 2001;
• (en) Mirjo Salvini, Tunip-Tejjup tikunani király habiru prizma. Istituti Editoriali és Poligrafici Internazionali, Róma, 1996 ( ISBN  8881470934 ) .

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

• Amarna levelei
• Az ószövetségi kutatás története
• Az Exodus fáraója
• A Biblia bemutatta
• Régészeti adatok a korai izraelitákról
• Régészeti adatok az Exodusról és Mózesről
• Ősi Közel-Kelet projekt

Külső linkek

• Jean-Marie Durand ( Collège de France ) tanfolyamának összefoglalása a Habiruból.