Varanasi
Benares Varanasi (hi) वाराणसी / Benares | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | India | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állam vagy terület | Uttar Pradesh | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kerület | Vārānasī körzet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Polgármester | Kaushalendra Singh | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időzóna | IST ( UTC + 05: 30 ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Népesség | 1 201 815 lakos. (2011) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 10 706 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | 25 ° 18 ′ 35 ′ észak, 82 ° 59 ′ 19 ″ kelet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 11 226 ha = 112,26 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: India
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Varanasi (in Hindi : वाराणसी ( Varanasi ) / ʋ ɑ r ɑ ɳ ɐ s i ː / ), francia: Varanasi , található a indiai állam az Uttar Pradesh a legszentebb városa a hinduizmus és a dzsainizmus . A Gangesz bal partján, India hét szent folyójának legszentebb partján található várost a világ egyik legrégebbi lakottjának tartják. Elsősorban Shivának szentelt város a legtöbb zarándokot fogadja Indiában .
Varanasi is híres selyem termelés és Benaresben gharana , a stílus tabla . 1947- ig a benaresi fejedelemség fővárosa volt . Varanasi ma a Varanasi körzet és a Vārānasī kerület fővárosa .
A név „Varanasi” valószínűleg származik az összehúzódás a nevét két mellékfolyói a Gangesz , a Varuna , ami még mindig folyik a városban, és a Assi, nem látható, csak egy patak mellett a Assi hágó . Egy másik hipotézis szerint a név közvetlenül a Varuna folyó nevéből származik, amelyet korábban Varanasi-nak hívtak.
A Rigvedában a várost Kasi-nak vagy Kashinak , a "világítónak" nevezik , utalva arra, hogy tudomány, irodalom és kultúra központja. A történelem folyamán Varanasi más neveken is ismert, köztük Avimukta ("soha nem felejtették el", utalva Shiva-ra ), Anandavana ("a boldogság erdeje") és Rudravasa ("ahol Shiva ( Rudra ) lakik").
Bár a hagyomány Kr.e. 3000 évig terjed, Varanasi városát valószínűleg a Kr. E. VII . Században alapították . AD , ami az egyik legrégebbi folyamatosan elfoglalt városi központ. A vallástudomány ősi központja, a peremvidékén, Sarnathban , egy tíz kilométerre északra fekvő helységben tartotta Buddha első prédikációját megvilágosodása után . A várost Mahabharata és Rámájana hindu eposzai említik .
Emblematikus jelképe a hinduizmus , úgy kifosztották vagy többször elpusztult különböző muszlim dinasztiák , először a hadsereg az Ghaznavids a 1033 , az anyagokat az elpusztult templomok újrafelhasználását az építmények mecsetek . A legutóbbi rombolási hadjáratot Aurangzeb mogul császár vezeti, aki átnevezi a várost Mohammadabadra. A város 1775-ben brit ellenőrzés alá került .
Ez az eseménydús történelem megmagyarázza a város közösségei közötti állandó feszültségeket és az ókori emlékek szűkössége. Varanasi templomainak többsége a XVII . És a XVIII . Századból származik. Ugyanakkor tartósan megőrzi szent jellegét és a hinduizmus fő városaként elfoglalt helyét.
A költő és a vallási reformer Kabir , a költő Tulsîdâs és ácsárját Râmeshvar IB töltött életük nagy részét ott.
A 2006. március 7, Varanasi városa hármas támadást él, állította Lashkar-e-Qadar.
A Gangesz-völgy közepén található városrész nagyon termékeny, köszönhetően a folyó áradásának, amely megnedvesíti a földet, és így lehetővé teszi a rizstermesztést . Varanasi agglomerációja 112,26 km 2 területet foglal el .
A város nedves trópusi éghajlatnak van kitéve, nyár és tél között nagy a hőmérséklet-ingadozás. A nyarak hosszúak (áprilistól októberig), június végétől szeptember közepéig tartó monszunszezonnal rendelkeznek. A Himalája hűvös szele magyarázza az alacsony téli hőmérsékletet, amely Benarészben december és február között fordul elő. A hőmérséklet függ a nyári közötti 32 ° C-on és 46 ° C között és 5 ° C és 15 ° C télen. Az év átlagos csapadékmennyisége 1100 mm .
Varanasi városa leginkább a több tucatnyi, összesen 84 ghatról ismert , amelyek 6,8 km-re húzódnak a Gangesz bal partján (amely Benaresben félhold alakú). A ghatok kő lépcsők, amelyek hozzáférést biztosítanak a folyóhoz. A Varanasi-ban való haldoklás állítólag minden bűnt kitöröl és befejezi az újjászületés körforgását , ezért hinduk ezrei akarják lélegezni a városban. Két ghatot szentelnek a halottak hamvasztásának , a leghíresebb Manikarnika . Ez az egyik legrégebbi és legszentebb Varanasi út között.
Ezen kívül mintegy 1740 , Jai Singh II a Jaipur épült kiugró a Man mandir hágó egyik öt csillagászati obszervatóriumok.
A város mintegy 1500 temploma közül a legfontosabb a Kashi Vishwanath vagy „arany templom”. Épült a X edik században , azt többször megsemmisült, és helyébe egy mecset. A jelenlegi, 1750 és 1777 között épült épület, Ahalya Bai d ' Indore jóvoltából, az Aurangzeb által elpusztított épület helyébe lép. Hozzáférése tilos a nem hinduk számára. Azonban, mivel a pusztítás során a muzulmán hódítások, a legtöbb ősi templomok eltűntek, és a jelenlegi épületek többnyire nyúlnak vissza XVII -én - XVIII th században. A Bharat Kala Bhavan (en) híres múzeum, amelynek indiai festménygyűjteménye , főleg miniatűr, valószínűleg a leggazdagabb a világon .
A város híres mesterségeiről is: hímzett selyem sarik, hangszerek, megvilágítások, ékszerek, bronzok. A turizmus a helyi gazdaságban is kiemelt helyet foglal el. A JNNURM szerint „a régió általános gazdaságát a turizmus uralja”. A 2019-es turisztikai adatok hét és fél millió indiai turistát és 400 000 nemzetközi turistát mutatnak be, akik Varanasi - Sarnath-ba látogattak.
Bénarès egyike volt azoknak az indiai városoknak, amelyeket az 1989 -es indiai Franciaország-év közös francia-indiai bizottsága bejegyzett . Az eseményt Bombayben François Mitterrand indította el 1989. február 3-án. Ebből az alkalomból számos kiállítást és rendezvényt szerveztek az örökségről. , a kultúra és a francia támogatás elindítása a Gangesz mentesítésére.