Dal szöveggé

A dal szöveggé a népszerű dal műfaja, amelynek irodalmi minőségét szerzői állítják, az úgynevezett " változatossági  " dalokhoz képest  , amelyek prózaibb tartalommal bírnak.

Magát a kifejezést a XX .  Század második fele óta népszerűsítették Belgiumban és Franciaországban . A szociológusok elemzései kimutatták, hogy felhasználása a kulturális legitimációs folyamat része volt . Jelen van az osztályozási rendszerben ( PDCM 4 ), amelyet a francia közkönyvtárak 1983 óta használnak zenei dokumentumokra, a francia nyelvű dal egyik kategóriájára , az 1950-es és 2000-es évek között .

A koncepció eredete

Ez a szakasz kiadatlan műveket vagy nem ellenőrzött kimutatásokat tartalmazhat (2020. június).

Segíthet referenciák hozzáadásával vagy a közzé nem tett tartalom eltávolításával. További részletekért lásd a beszélgetés oldalt .

A XIX .  Században a dal az első és néha az egyetlen megközelítés a zene és a költészet számára olyan népszerű körökben, ahol ez az érzés vagy a politikai kifejezés preferált közege. A munkásosztálynak és a kispolgárságnak is hozzáférése van az iskolai énektanításnak és a " kis formátumok  " terjesztésének köszönhetően  , amelyekben a szövegeket olyan dalsor egészíti ki, amelynek könnyedsége gyakran átadja helyét a minőségnek. A fonográf gyorsan ugyanezekben a körökben telepedett le, és lehetővé tette a dalpiac fejlődését. Ő versenyzett a végén az első negyedévben a XX th  században a rádió születő ahol a tendencia, hogy elitizmus és a dal, úgy triviális, nagyon óvatosan bevezetni. Ennek az új sugárzási rendszernek az erőssége azonban nagyszámú, főleg női közönség megjelenését jelenti, nagyon minimális zenei képzettséggel. Ennek a jelenségnek a következménye a műfaj "könnyű" jellegének radikalizálódása: "a szövegek leépítése, apolitizmus, a szentimentalizmus diadala, a bájos énekesek megjelenése", és a hanglemezpiac az efemer sikerek nyilvántartásában kedvez az alkotásnak. egymás.

A koncepció születése

A közepén a XX th  század közötti különbségtétel „dal szövege” és a „különböző dal” van kialakulóban, Belgium , ahol a mozgás legitimálása „jó dal szövege” kínál a neve a „  9 -én art” leírni műfaj. A Franciaországban, másrészt, ha az újságok szakaszokat popzene , a szikla , vagy jazz , ugyanez nem vonatkozik a dal, mint olyan, a műfaj foglalkoznak a részben az úgynevezett „fajta”.”. Ami huncut módon arra készteti Léo Ferré-t, hogy énekeljen: "Csak variáns vagyok". A változatosság dalának közelségének felismerése, mintha kitűnne belőle, a szerzők vagy a dal szövegértelmezői között is gyakori. Tehát megint Léo Ferré a Ha elkészült , Jean Ferrat a L'Idole à papa , Georges Brassens a Trompettes de la Fame , Catherine Sauvage with Tegyen két dallamot a bastringue-ba , vagy Barbara a Le Binzinbe . A szöveges dal Franciaországban található a költészet határán , "nem legitim kultúra" státusban.

Szociológiai elemzések

A közgyakorlatok vizsgálata azt mutatja, hogy Belgiumban a polgárság révén megy át a dal szöveggé legitimálása. Franciaországban a jelenség elemezzük Pierre Bourdieu , aki azt írja: „ez a középosztály , akik megtalálják a dal lehetőséget, hogy nyilvánvaló a művészi előfeszítés megtagadásával a kedvenc énekesei a népszerű osztályok , mint Mireille Mathieu , Adamo , Charles Aznavour vagy Tino Rossi, és megerősítve, hogy az énekeseket preferálják, akik megpróbálják nemesíteni ezt a "kisebb" műfajt: így a tanárok soha nem tűnnek ki annyira a kispolgárság többi részéből, mint ezen a területen, ahol a művészetnél jobb, mint a területen a legitim, tudnak befektetni az oktatási rendelkezések és érvényesíteni saját ízlése a választás énekesek kínál költészet populista a hagyomány az általános iskola, mint Douai vagy Brassens . "

A promóterek

Mint Serge Dillaz jelzi: "a dal intézményesítése, a nemesi leveleinek visszaadása iránti akarat annak érdekében, hogy újra megjelenhessen a" nemes művészetek "között, [...] mozgósította néhány előd energiáját. " Pierre Seghers a Poets today című színművészek című gyűjteményében példaként társalog dalszöveggel.

Jacques Bertin, az énekes-dalszerző is lelkes védelmezője a dal-szövegnek, és önmagáért küzdő művészi tudományágként és nem a show-üzletág elismeréséért küzd . Meghatározott egy interjúban az egyik „kategóriája francia - nyelvű dal - dal szövegét, költői , elkötelezett , realista , expresszionista , folklór , népszerű , vidám , rutin , utca , színpadi , kereskedelem , tengerész , gyermekdal , sirató  " ő mondja erről a tudományterületről, amelyet szerződalnak is nevez: "... nincsenek dalok szerző nélkül, nincsenek olyan dalok, amelyek így jönnének ki a földből. Az összes dalt egy szerző, az idősebbeknél pedig egy olyan szerző írta, aki szinte mindig tudós volt ... még akkor is, ha a nevét utólag elveszítette. De ha a "szerződal" kifejezésen azt értjük, hogy figyelemre méltó mű jelenlétében vagyunk, és túllépünk a rádió puêt-pouêtisme-on, akkor igen, elfogadom ezt a felekezetet ... " . A Politisben szereplő oldalai erről gyakran cikkként tanúskodnak, amelyben Colette Magny -ról tárja fel  : „Colette Magny sztárrá válhatott; vagyis: testalkata, ereje, meggyőződése és természetesen hangja, röviden: tehetsége, ha végigjátszotta volna, Dalidává tehette volna őt a dal szövegére » . A szövegek Jacques Bertin védelmében a dal szövegét idézik az egyetem hatóságok adni a cikket: „Az élet és halál a dal szövege” a bibliográfia a felkészülés összesítés a zene az 2011

Szerzők és előadók

Belgiumban a dal szöveges legitimációját a klasszikus zene közelsége teszi lehetővé, míg Franciaországban az irodalomhoz való közeledés és különösen a szerzők , például Léo Ferré vagy Georges Brassens társulása , sőt annak előadók , mint Yves Montand , a költők . A két világ híveinek közeledése nem spontán történik: Jacques Brel, aki Belgiumban elcsábította a katolikus közvéleményt, Párizsba érkezve "óvakodik" Léo Ferré-től, akinek a nevét is megtalálja. Stílus " értékes ", a szövegek is" keresettek ". Ezzel szemben a jó érzésekkel teli tartózkodása bosszantja Catherine Sauvage-t , akit jobban érdekel Serge Gainsbourg . Az irodalom és a költészet terén sem nyugodtan (nem kedveli Henri Michauxot ), ellentétben Georges Brassens , Léo Ferré, Francis Lemarque , Juliette Gréco , Catherine Sauvage , Brel az irodalmi világ peremén van. Anélkül, hogy változatos énekesnő lenne, érzékenyebb a népszerű hagyományokra, és a harmonika használatával nyilvánul meg , miközben néha megközelíti a klasszikus zenét (az Ondes Martenot használata ).

Között 1962 és 1966 után a költők a Költészet és dalok gyűjteménye által Pierre Seghers, azt látjuk, a „nyolc dalszerző képviselői” , amelyek Léo Ferré , Georges Brassens , Jacques Brel , Charles Aznavour , Charles Trenet , Guy Béart , Pierre SELOS és Anne Sylvestre, de Georges Chelon , Leny Escudero vagy Félix Leclerc is , utóbbi a dal szféráját szöveggé bővíti Quebec dalára .

Újabban Colette Magny tartják vezető színésznő a dal-szöveg jelenet Jacques Bertin , aki szintén idézi többek között Julos Beaucarne , Jean Vasca , Claude Semal , Coline Malice vagy Michèle Bernard példaként szerzők ide tartozó stílus.

Helyek

Franciaországban az 1960-as években , a dal szövegét, hogy találja meg a betűket a nemesség, a határok költészet , a párizsi kabaré a Left Bank ( L'Écluse , Le Cheval d'Or ...) az Olympia vagy Bobino .

2005-ben Henri Courseaux és Claire de Villaret létrehozták a Montcuq Song to Text fesztivált .

A nyilvánosság

A könyvtár

Koncepció evolúció

A zenei dokumentumok osztályozási rendszere vagy a zenével kapcsolatos PDCM 4 , amelyet a Szövetség fejlesztett ki a zenei információk szakemberei közötti együttműködés érdekében (PMAC), amelyet a francia könyvtárak 1983 óta fogadnak el, és 2008- ban frissítették, analitikai indexelésüket valamint az idézetüket. A PDCM4 tíz fő osztályra oszlik:

8. osztály: francia nyelvű dal / nemzeti vagy helyi használati osztály a következő nyelveken érhető el:

Ez a besorolási rendszer tehát a „chanson à texte” -t (dal, amelynek a szövege túlsúlyban van) a „ frankofon dal  ”, és csak a frankofon dal felosztásaként adja  , kivéve azokat a más nyelveken írt dalokat, amelyeknek a szövege szintén túlsúlyos, egy másik besorolás tárgyát képezik azokban a műfajokban, amelyekhez tartoznak ( blues , rock stb.), és sorra felosztja „énekelt versek” kategóriájával ( költők megzenésített szövegei ), megkülönböztetve a „daltól”. fajták ”(dal, ahol a zene dominál).

A tengelyek tükrözi a Aćim irányába evolúció a PDCM4 javaslatot a pontosítás a Class 8. francia nyelvű dalok és különösen az osztályba 8,3 Humoros dal , 8,4 Dalok szöveg és 8,5 Songs fajta , annak érdekében, "a dal történetének követése az 1920-as évektől napjainkig többé-kevésbé megfelelő" stílusok "és korszakok megalkotásával [...], a nyilvánosság szempontjából releváns kategóriák követése [...], valamint az önkényes és megbélyegző ellenzék deportálása „uralkodó szöveg” és „uralkodó zene” között, vagyis hallgatólagosan a szépeknek szóló dal és a szépkorúak dala között, „objektívebb” kritériumok újbóli bevezetésével, amelyek egy időszakot ragaszkodnak egy műfajhoz. » A következő nyomokkal:

Koncepciókritika

Megjegyzések és hivatkozások

  1. André Lange, op. cit. , 2. fejezet: „Pierre Bourdieu kulturális gyakorlatainak szociológiája”, p. 25
  2. André Lange, op. cit. , pp. 232-235
  3. André Lange ( op. Cit. ) A „jó dal szöveggel” kifejezést használja anélkül, hogy meghatározná, mi lenne a „rossz szöveges dal”.
  4. André Lange, op. cit. o. 238-242
  5. Pierre Bourdieut idézi André Lange, op. cit. o. 240
  6. Serge Dillaz, op. cit. o. 108.
  7. André Lange, op. cit. o. 242
  8. Egy másik dal, 106. szám, 2004. május – június: „Jacques Bertin - A dalok víztáblájára támaszkodó dowser” (Olvassa el online)
  9. Jacques Bertin , "Colette Magny: A vastagbőrű az érzékeny bőrt a fátylat a hang", Politis n ° 449, június 19, 1997 (Read on-line)
  10. Bibliográfia, amelyet a Párizs-Sorbonne Egyetem Francia Zenei Obszervatórium készített (Online idézet, 8. o.)
  11. Olivier Toddot idézi André Lange, op. cit. o. 242
  12. ACIM - Zenei besorolás (lásd online)
  13. Zene a könyvtárban , Yves Alix és Gilles Pierret (rendező), Éditions du Cercle de la Librairie, Bibliothèques gyűjtemény, 2002 ( ISBN  2-7654-0843-2 )
  14. ACIM - PCDM4 - 2008-ban érvényesített új módosítások (lásd online)
  15. ACIM javaslatai a PCDM4 fejlődésére - 2011. november (online)
  16. Az ACIM meghatározza, hogy ez a "2000-es generáció, amelyet Ludovic Perrin írt le egy új francia dalban  : a bal part szellemének visszatérése, de meghittebb és tisztább oldalon"

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Bibliográfia

Külső linkek