| Efik | |
| Ország | Nigéria |
|---|---|
| Beszélők száma | anyanyelv: 405 260 második nyelv: 2 000 000 |
| Tipológia | SVO |
| Besorolás családonként | |
|
|
| Nyelvi kódok | |
| ISO 639-2 | efi |
| ISO 639-3 | efi |
| IETF | efi |
A efik vagy efik egy nyelv vagy nyelvjárás a nyelv kontinuum Ibibio-efik beszélt Nigériában .
Az Efik az ibibio-efik csoport része , amelyet a nigeri-kongói nyelvek folyón átívelő nyelvei közé soroltak .
Az ibibio , az anaang és az ukwa közelében van .
Az Efik eredetileg Hugh Goldie írásmódjával íródott a XIX . Században és a XX . Század elején . Az 1930-as, helyesírás Goldie váltotta helyesírási úgynevezett New efik helyesírás az Ida C. Ward (in) és MER Adams.
| nál nél | b | d | e | f | g | h | én | k | kp | m | nem | ny | nem | o | ɔ | o | r | s | t | u | w | y |
1973-ban egy bizottság megkezdte az efik helyesírás felülvizsgálatát annak érdekében, hogy javítsa és közelebb hozza a nigériai nyelv egyéb írásmódjaihoz. Miután több módosítását, az új helyesírás, úgynevezett sztenderd efik helyesírás fogadja el az Oktatási Minisztérium, a Cross River State hivatalosan 1 -jén szeptember 1975.
| nál nél | b | d | e | ẹ | f | gh | én | én | k | kp | kw | m | nem | ny | nem | ñw | o | ọ | o | r | s | t | u | ụ | w | y |
Néhány mű n n tilde ‹ñ helyett n macron‹ n̄ ›vagy n circumflex‹ n̂ ›
1982-ben a Nigériai Szövetségi Oktatási Minisztérium közzétette az 1975-ös módosító új helyesírási efiket.
2012-ben az efik nyelvfejlesztési albizottság felülvizsgálta a helyesírást és három pontozott ‹ẹ ị ụ› betű eltávolítását javasolta, nem tekintve őket a ‹eiu› kivételével.
| nál nél | b | d | e | f | g | gh | h | én | k | kp | kw | m | nem | ny | nem | ñw | o | ọ | o | r | s | t | u | w | y |