Pontic (nyelv)

Pontic Ποντιακά, Ρωμαίικα
Ország	Görögország , Románia , Oroszország , Ukrajna , Grúzia , Kazahsztán , Törökország , Németország
Beszélők száma	324,535
Tipológia	SVO , inflexiós , accusative
Besorolás családonként
- Indoeurópai nyelvek - Hellén nyelvek - Jón-padlás csoport - pontic
Nyelvi kódok
ISO 639-3	pnt
IETF	pnt

A Pontic vagy Pontic Greek dialektus ( görögül  : Ποντιακή διάλεκτος , vagy Ποντιακά  / Pontiaká ) az új görög nyelvjárás , amelyet eredetileg Pont-Euxin partjain , különösen a Fekete-tenger déli partjain , és jelenleg különösen Görögországban beszéltek. . Beszélõi a Pontic görögök . Azt is néha „romaique” ( Ρωμαίικα  / Romaíika ), amely név származik Ρωμαίοι: „Romées” török Rum , megjelölve a volt állampolgárainak Bizánci Birodalom , amelynek a hivatalos neve „Románia” ( „Bizánci Birodalom” egy neologizmus, amelyet Hieronymus Wolf hozott létre a XVI .  században).

Pontuszi ereszkedik Jón görög keresztül Koine és bizánci görög  ; a török és perzsa , valamint a niotikus csoportban a balkáni nyelvekből , valamint a Trebizondi-káldiote csoportból származó örmény és kaukázusi nyelvekből származó hatásokon esett át .

Nyelvjárások

Manólis Triantaphyllídis görög nyelvész a Ponticot két csoportra osztotta:

• a Sinope és Trebizond között fekvő Oinoé / Ünye városról elnevezett nyugati csoport ( niotikus ) Oinoéból Odesszába ment a Duna torkolatán keresztül  ;
• A keleti csoport ment a Kerason / Giresun régióban a Krím keresztül Georgia és bemutatott két változata van:
  • a parti alcsoport ( trebizondiac ) Trebizond / Trabzon , Lazica , Krím és Grúzia körül,
  • A belső alcsoport ( Chaldiote ) és délre a pontusi Alpok , honnan Khaldia vagy Kanin / Kelkit (közel Argyroupolis / Gümüşhane ), valamint mintegy Baibourt / Bayburt , Kotyora / Ordu , stb

A XIX .  Században a Pontic chaldiote hangszórók voltak a legnagyobb számban. A fonológiában a Pontic néhány fajtája magánhangzó-harmóniát alkalmaz , amely a török jól ismert jellemzője (Mirambel 1965).

Elhelyezkedés

Az ókorban , a jón , lingua franca az egész Fekete-tenger a VII -én  század  ie. Kr . E. Koine paleopontikus formájává (Παλαιοποντιϰή) alakult , amelyet a munkásosztály beszélt, míg a városok szellemi elitje klasszikus Koine-ban beszélt. A barbár inváziók , a V -én  században, ez az elit eltűnt, és sok falu. A pontuszi lakosság majd visszaesett a déli partok a Fekete-tenger, a Bizánci Birodalom , ahol a hidak majd tartani magukat a török uralom , annak ellenére, hogy az átalakítás az iszlám a legszerényebb, fáradt a szenvedés a haraç ( fejkvóta a nem Muszlimok) és a pedomazoma ( fiúrablás janicsárok teste miatt ).

Minden hidak még nem tértek és az elért államok Christian déli ( Oroszország , Románia , Bulgária ) és a gazdasági fejlődés ezekben a régiókban, jelentős számú hangszórók vándoroltak a XVIII th  század XIX th  század felé partjain a nyugati, északi és a Fekete-tengertől keletre, újrabefektetve a jón ősök által alapított kikötőket . Az 1910-es évek mészárlásai Törökországban tovább növelték a számukat, majd a Kis - Ázsiában maradt keresztény beszélõket az 1923-as Lausanne- i szerzõdés lakosságcseréjének vetették alá , és Görögországba telepítették át, különösen az ország északi részén; akik nem akartak elmenni, az iszlámra és a nyilvánosság előtt a török ​​nyelvre váltottak .

A pontic az 1930-as években irodalmi használatnak örvendett , emellett iskolai nyelvtan (Topkhará 1898 1932-ben adták ki újra ). A XX .  Század közepétől a legtöbb nyugati Pontic ( Bulgária és Románia ), észak ( Szovjetunió ) és Kelet (a kaukázusi szovjet) elmenekült a diktatúra elől, amely akkor uralkodott azokban az országokban, amelyek a  görög „ visszatérési törvényt ” élvezték  , amely megadta nekik a a menekültek előnyös státusza Görögországban, mint homogén (ομογενείς - „etnikai görögök”).

A XXI .  Század első évtizedében a Ponticot még mindig néhány száz ember beszél Dobrudzsa ( Bulgária és Románia ), a Krím-félszigeten és Grúziában ( Poti és Batumi ), de vagy elvándoroltak, vagy megváltoztatták nyelvüket, és azóta szinte az összes beszélő Görögországban él . Görögországban a Ponticot ma már inkább identitásjelképként használják, mint kommunikációs eszközként; maradt egy irodalmi produkció a Ponticban, bár korlátozott, beleértve az Asterix képregény fordítását .

Az emberek a völgyben Of , aki áttért az iszlám a XVII th  században maradt a törökországi török: beszéltek pontuszi közelmúltig, de miután a vita által felvetett cikkek Ömer Asan és a film Várakozás a felhők által Yeşim Ustaoğlu ( 2005 ) életükről és a népirtás túlélőinek státuszáról a legtöbb a törökre váltott a politikai kultúrát irányító szélsőséges nacionalizmus és a török ​​társadalom miatt.

A XXI .  Század elején a bontás a következő volt:

• A Görögország  : 200,000 hangszórók 2001, különösen Macedónia ( Thessaloniki , Kilkís , Dráma , Ptolemaida ).
• A romániai  : 450 hangszórók Constanţa 2002, de egyik sem 2011-ben.
• A Törökország ( Pontus régió , Of völgy ...), míg 1996 , pontuszi még beszélt négyszemközt, akkor is, ha a felszólalók bujkál, mert annak használata tilos. A kiadvány Isztambulban a 1996 a munka „a kultúra a Bridge” ( Pontos kulturu ) török történész Ömer Asan tárta fel a sok hangszóró a pontuszi, talán 300.000, nevezetesen mintegy hatvan falvak körül Trebizond. Tekintettel a fokozott nacionalizmusra, amely a török ​​identitás szerves részévé vált , Ömer Asan-t "hazaárulással", " Atatürk emlékének sértésével" vádolták,  Törökországot "fel akarták bontani" vagy "ott újra bevezették. A kereszténység és a hellenizmus  ". A bíróságok elé állították és végül felmentették, de mivel ez az eset már a iszlamizált pontikusok kerülik nyelvük használatát és fokozatosan törökre váltanak  ; talán még mindig körülbelül 4000 hangszóró van a környéken:
  • Θωανία / Thoanee / Tonya  : (17 falu)
  • Χυσσός / Hyssos / Sürmene  : (6 falu)
  • Κάτο-Χοριό / Kato-Chorio / Çaykara  : (17 falu)
  • Κοντός / Kondos / Dernekpazarı  : (13 falu)
  • Σαραχοριό / Sarachorio / Uzungöl , Θολό-Πηγή / Tholo-Pigi / Şeraksu  : (6 falu)
  • Ματσούκα / Matsoúka / Maçka  : nincs információ
  • Σπυροδρόμο / Spyrodromo / Torul , Γρανιότα / Graniota / Yağlıdere , Σάντα / Santa / Dumanlı , Χρώμνα / Cromna / Kromni  : nincs információ.

Archaizmusok

Nyelvtan

• Megőrzése az ősi kiejtése η mint ε ( κέπιν = κηπίον , κλέφτες = κλέφτης , συνέλικος = συνήλικος , νύφε = νύφη , έγκα = ήνεγκον , έτον = ήτον , έκουσα = άκουσα stb.)
• Az ω mint o kiejtésének megőrzése, míg a koinè-ban ου -vá fejlődött ( ζωμίν = ζουμί , καρβώνι , ρωθώνι stb.).
• A felekezeti főnevek régi semleges nominatív utótagjának megőrzése az ιον-ben ( παιδίον , χωρίον ).
• Megőrzése a jón mássalhangzó szekvenciát σπ helyett szekvenciáját Koiné σφ ( σποντύλιν , σπιγγω , σπιντόνα ).
• A női összetett jelzők befejezésének megőrzése a -ος-ban ( ή άλαλος , ή άνοστος , ή έμορφος ).
• Az elhajlás az egyes szám alanyesetben férfias nevek -ον ad a birtokos -ονος ( o νέον → τή νέονος , o πάππον → τη πάππονος , o λύκον → τή λύκονος , o Τούρκον → τη Τούρκονος stb.)
• A aorist kényszerítő formája a -ον ( ανάμνον , μείνον , κόψον , πίσον , ράψον , σβήσον ).
• Az igeragozás a középső hang a -ούμαι ( ανακατούμαι , σκοτούμαι , στεφανούμαι ).
• A befejező egy passzív aorist a -θα (korábbi -θην ): εγαπέθα , εκοιμέθα , εστάθα stb
• Az aorista passzív imperatívum formája a -θετε (volt -θητι ) kifejezésben: εγαπέθετε , εκοιμέθετε , εστάθετε .
• Az infinitívek szórványos használata ( εποθανείναι , μαθείναι , κόψ'ναι , ράψ'ναι , χαρίσ'ναι , αγαπέθην , κοιμεθήν ).
• A régi hangsúlyozása főnevek a vocative  : άδελφε , Νίκολα , .ρια .
• Szórványos használata ας helyett να  : δός με ας φάγω .

Összehasonlítás az ókori göröggel

• 1. példa: Pontic in ("is"), ókori görög estí ( ἐστί ), a koinè enesti ( ἔνεστι ) idiomatikus alakja , a bibliai forma eni ( ἔνι ), az új görög íne ( είναι )
• 2. példa: Pontic temeteron ("mi"), ókori görög tò (n) hemeteron ( τὸν ἡμέτερον ), új görög - (n)… mas ( το (ν)… μας )
• 3. példa: Pontikus kicsinyítő pedhin ("gyermek"), ókori görög paidíon ( παιδίον ), új görög pedhí ( παιδί )
• 4. példa (2-től 3-ig): pontic temeteron to pedin ("gyermekünk"), ókori görög és koinè tò heméteron paidíon ( τὸ ἡμέτερον παιδίον ), új görögül pedí mas ( το παιδί μας )

• 1. Trabzon görögül a / e / hang hozzáadása a -oros aorista utótaghoz  :

Pontic	Ősi görög
ipine	εἰπεῖν
patinás	παθεῖν
apotán	ἀποθανεῖν
piíne	πιεῖν
iδíne	ἰδεῖν
vége	φυγεῖν
evríne	εὐρεῖν
kamine	καμεῖν
bükkfa	θαγεῖν
mathine	μαθεῖν
erthéane	ἐλθεῖν
meníne	μενεῖν

• 2. Azonos infinitiv a –ῆναι-ban

Pontic	Ősi görög
anevίne	ἀναϐῆναι
katevin	καταϐῆναι
embine	ἐμϐῆναι
evjine	ἐκϐῆναι
epiδeavine	ἀποδιαϐῆναι
kimetin	κοιμηθῆναι
xtipethine	κτυπηθῆναι
evrethin	εὐρεθῆναι
vrasine	βραχῆναι
raine	ῥαγῆναι

• 3. aorist 1 -αι változott aorist 2 -είν  :

Pontic	Ősi görög
κράξαι	κράξειν
μεθύσαι	μεθύσειν

• 4. Aorista infinitív / e /

ῥάψεινε , κράξεινε , μεθύσεινε , καλέσεινε , λαλήσεινε , κτυπήσεινε , καθίσεινε

• 5. Azonos aorista -ka képző ( -ka a normális tökéletes utótag is volt):

Pontic	Ősi görög
eδoka	ἔδωκα
enδoka	ἐνέδωκα
epika	ἐπουίκα
efika	ἀφήκα
ethika	ἔθεκα

• 6. igenév a -ine változik -eane

Pontic	Ősi görög
ertheane	ἐλθεῖν

Lásd is

Belső linkek

• nyelvi
  • nyelvlista
    • nyelvek családonként
      • Indoeurópai nyelvek
        • Hellén nyelvek
          • modern görög

Külső linkek

• Mark Janse, A Pontic nyelvtan szempontjai, Drettas (1997) cikke, amely összefoglalja a könyv főbb pontjait.
• (en) Nyelvi fájl[pnt] az Ethnologue nyelvi  adatbázisban .
• A trebizondi görög: nyelv nélküli nyelv
• Pontic Information
• Pontic fórum és információ

Megjegyzések

1. Lásd: Pontikus görögök: Diaspora, identitás, területek (a témáról szóló kollektív mű bemutatása ) ( áttekintés és bemutatás ).
2. P. Mackridge, Északkelet-Törökország görögül beszélő muszlimjai : Prolegomena to Pontic , Byzantine and Modern Greek Studies ofphitic Sub-Dialectiájának tanulmányozása 11: 115–137, 1987; Vahit Tursun , Romeyika  : chat, fórum és zene Ponticban , görögül, törökül, németül és angolul, lehetővé téve a világ minden pontjáról a Pontics számára, hogy anyanyelvükön folytassanak párbeszédet: - Pontici oldal latin betűkkel .
3. P. Mackridge, op. Cit. 1987
4. Lásd: (en) Nikos Doukas, a pontiai muszlimok Törökország célpontjában .

Bibliográfia

• Faruk Bilici „  Rumluk után rumluk  : a túlélés a görög nyelv és kultúra a parton a török Fekete-tenger”, Anatolij , vol. 1., 2010 , CNRS kiadások, pp. 235-251.
• Faruk Bilici: „  Mi marad a görög nyelvből és kultúrából a török ​​Fekete-tenger partján?  », Cahiers balkaniques, 38-39, 2011, 325-342.
• Georges Drettas, Pontic Aspects , ARP, 1997, ( ISBN  2-9510349-0-3 ) . „… A görög dialektológia új korszakának kezdetét jelzi. Ez nem csak az első átfogó, nem görögül írt pontikus nyelvtan, hanem egyben az első átfogó nyelvtana egy görög nyelvjárásban, amelyet Bloomfield szavai szerint „a saját szerkezetét tekintve” írtak. "
• Özhan Öztürk , Karadeniz: Ansiklopedik Sözlük , 2 Cilt, Heyamola Yayıncılık, İstanbul, 2005 ( ISBN  975-6121-00-9 ) .
• D r . Gheorghe Sarafidi, Dictionar român-pontic , Ed. DSGarofil, Konstanca, 1999.
• Τομπαΐδης, Δ.Ε., 1988, Η Ποντιακή Διάλεκτος , Αθήνα , Αρχείον Πόντου, (Tompaḯdis, DE, 1988, Le Dialecte pontique, Athén, Archeíon Póntou.)
• Τομπαΐδης, Δ.Ε. ϗ Συμεωνίδης, Χ.Π., 2002, Συμπλήρωμα στο Ιστορικόν Λεξικόν της Ποντικής Διαλέκτου του Α.Α. Παπαδόπουλου . Αθήνα, Αρχείον Πόντου. (Tompaḯdis, DE és Simeonídis, CP, 2002, AA papadópoulos , Athén, Archeíon Póntou kiegészítései a pontikus nyelvjárás történeti szótárához.)
• Παπαδόπουλος, Α.Α., 1955, Ιστορική Γραμματική της Ποντικής Διαλέκτου , Αθήνα , Επιτροπή Ποντιακών Μελε. (Papadópoulos, AA, 1955, a Pontic Dialectus történeti nyelvtana , Athén, Pontic Studies Committee.)
• Παπαδόπουλος, Α.Α., 1958–61, Ιστορικόν Λεξικόν της Ποντικής Διαλέκτου , 2 τόμ., Αθήνα, Μυρτίδης. (Papadópoulos, AA, 1958–61, Historic Dictionary of the Pontic Dialect , 2 kötet, Athén, Mirtídis.)
• Οικονομίδης, Δ.Η., 1958, Γραμματική της Ελληνικής Διαλέκτου του Πόντου , Αθήνα , Ακαδημία Αθηνών. (Oikonomídis, DI, 1958, Pontus görög nyelvjárásának grammatikája , Athén, Athéni Akadémia.)
• Τοπχαρά, Κ. 1998 [1932], Γραμματική της Ποντιακής: Ι Γραματικι τι Ρομεικυ τι Ποντεικυ τι Γλοςας , Θεσσαλονηη, Αφοκ (Topchará, K. 1998 [1932], La Grammaire du pontique , Thessaloniki, Editions Kiriakídi Frères.)