Al-Ikhlas

112 th  fejezete a Korán
tisztaságának hit
A Korán, az iszlám szent könyve.
A Korán , az iszlám szent könyve .
Információk erről a szúráról
Eredeti cím الإخلاص
Al-Ikhlas
Francia cím A hit tisztasága
Hagyományos rend 112 e  sura
Időrendben 22 th  Surah
Kihirdetési időszak Mekán időszak
Versek száma ( Ayat ) 4
Hagyományos rend
Előző Sura 111: A kötél rostokká csavarodott (Al-Masadd) Sura 113: Hajnal Hajnal (Al-Falaq) következő
Időrendben
Előző Sura 114. Férfi (Al-Nas) Sura 53: A csillag (An-Najm) következő

Al-Ikhlas ( arab  : الإخلاص , francia  : A tisztaság a hit) a hagyományos neve, hogy a 112 th Surah a Korán , a szent könyve iszlám . 4 verse van . Az arab nyelven íródott, mint a többi vallási munka, a muszlim hagyomány szerint a mekkai időszakban hirdették ki.

A név eredete

Bár a kiáltvány nem része, a muszlim hagyomány ennek a szúrának a hit tisztaságát nevezte el .

Történelmi

A mai napig nincsenek olyan történelmi források vagy dokumentumok, amelyek felhasználhatók lennének a Koránban található surák időrendjének megállapítására . Azonban szerinti muszlim időrend hozzárendelt Ǧa'far al-Sadiq ( VIII th  század) és széles körben elterjedt 1924 felügyelete alatt al-Azhar, ez a Surah elfoglalja a 22 th helyszínen. Ezt a mekkai időszakban hirdették volna ki , vagyis sematikusan Mahomet történelmének első részében, mielőtt elhagynák Mekkát . Akadémiai kutatások a XIX . Századtól megkérdőjelezték, ezt az idővonalat Nöldeke áttekintette, amely számára ez a Szúra a 44. sz .

A Korán végén található szúrákat általában a legrégebbi közé tartoznak. Saját sajátosságaik jellemzik őket. Rövidek, úgy tűnik, hogy orákális kiáltványokból származnak (ami azonban nem jelenti azt, hogy felvételek), sok hapaxot tartalmaznak ...

Nöldeke és Schwally esetében a 69–114- es Surák szinte mindegyike a korai mekai időszakból származik . Neuwirth négy csoportba sorolja őket, amelyek állítólag időrendben vannak. Annak ellenére, hogy elismerik régiségüket, egyes szerzők nem hajlandók minősíteni őket „mekkának”, mivel ez feltételezi a korán korpusz keletkezésének kontextusát és változatát, amely nem egyértelmű. Ez a megközelítés spekulatív.

Ezek a szövegek nem egyszerűen a kiáltvány gyorsírásos átírása, hanem írott szövegek, amelyek gyakran átlátszatlanok, összetétel és átírási rétegekkel rendelkeznek. Ez nem akadályozza meg ezeket a szurákat abban, hogy kontextusbeli elemeket nyújtsanak (például az idők vége várható elvárása a támogatók körében) a Muhammad ). Ezeket a szövegeket a keleti kereszténységtől függő kegyesség egy formája jellemzi .

Ez a szúra ellentmondásos időpontok tárgyát képezte. Nöldeke és Schwally számára bizonytalan keltezésű. Bell abban látja, hogy ez válasz a Fiú , egy madinai szúra isteniségének keresztény tanára . Ha az exegéták többsége mekkai szúrának tekintette, mások Medinan-szúrának ismerték el.

A Korán egyes részei és Mohamed élete közötti hipotetikus kapcsolat ezen vitáin túl észrevehető, hogy ez a szúra a Korán előtti legrégebbi szövegek egyike. A legrégebbi Koránnál régebbi feliratok és kéziratok tanúsítják, többé-kevésbé fontos változatokkal. Így megtalálható a szikla kupolájának feliratain vagy Abd al-Malik érmein . Úgy tűnik, hogy ennek a szúrának  " az iszlám első dinasztia idején politikai-vallási szövegként való korai élete volt ".

Nem lehetetlen, hogy ez a szúra bezárta a korán korpuszt, még az utolsó két szúra későbbi hozzáadása előtt. A Neuwirth , az utolsó két suras kevésbé suras, mint profilaktikus szövegek védelmét célzó a Korán.

Értelmezések

Ez a szúra a hit hivatása, amelyet graffitiben és feliratokban ismernek (Imbert szerint néha "kissé más formában" vagy fényként). Kropp formálisan az iszlám előtti szövegekhez kapcsolja. Az egyik hipotézis a 2. verset későbbi kiegészítésnek tekinti. A 3. verset gyakran úgy tekintik, hogy keresztényeket célozza meg, de más csoportokat is megcélozhat.

Pregill számára ez a szöveg egyaránt vonatkozik Izrael Shema-ra és a Nicene Creed-re . A szerző számára ez a szakasz "bensőséges ismereteket" mutat az egyistenhívő szövegek iránt.

Tesei észreveszi a hapax nagyon erős jelenlétét az utolsó szúrákban, felvetve a különböző nyelvi regiszterek jelenlétének kérdését.

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Bibliográfia

Külső linkek

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

  1. A szerző meghatározza, hogy ezek a megjegyzések, ha részben a 69–99-es szúráknak szólnak, a 100–114-es szúrákra is vonatkoznak.
  2. iszlamológusok számos megközelítést alkalmaztak a Korán különféle suráinak dátumozására . Paret és Neuwirth a „német iskolához” tartozik, amely Nöldeke nyomán a hagyományos kronológiára és a muszlim hagyományok „szekularizált” elbeszélésére támaszkodik. Miután az iszlám tanulmányokban meghatározó volt , ez a Nöldekien-paradigma csak "részben van jelen". A történészek Koránjának szerzői inkább a másik áramlathoz tartoznak (amelyet "szkeptikusnak" neveznek), amely jobban figyelembe veszi a hagyományos források kritikáját. Lásd: Az iszlám és a Korán historiográfiája
  3. 2019-ben csak két mű tekinthető tudományos és folyamatos kommentárnak a Korán szövegéhez. Ezek : Richard Bell 1991-ben megjelent Korán-kommentárja (most kelt) és a történészek Koránja , amelyet 2019-ben tettek közzé. Paret munkája Blachère , Khoury és Reynolds műveivel együtt egy kritikai apparátust tartalmazó fordítási csomagba illeszkedik . Lásd: Sura

Hivatkozások

  1. A. Chouraqui, A korán: A fellebbezés , Franciaország, Robert Laffont,1990, 625  p. ( ISBN  2221069641 )
  2. GS Reynolds, „A Korán időrendjének problémája”, Arabica 58, 2011, p.  477-502 .
  3. R. Blachère, Bevezetés a Korán , p.  244 .
  4. R. Blachère, Le Coran, 1966, p.  103 .
  5. M. Azaiez, "  Jelenések kronológiája  "
  6. G. Dye: "A Korán és kontextusa Notes on a legutóbbi munkája" Oriens Christianus n o  95, 2011, p.  247-270 .
  7. E. Stefanidis "A Korán Made Linear: A tanulmány a Geschichte des Qorâns' Időrendi átrendezése", Journal of Studies Korán , X, II, 2008, p.  13 .
  8. G. Dye, „Introduction to suras 69-99 ”, Le Coran des historiens , 2019, p.  1789 és későbbi.
  9. P. Neuenkirchen, "Sura 112", Le Coran des Historiens , 2019, p.  2311 és az azt követő.
  10. M. Azaiez (szerk.), GS Reynolds (szerk.), T. Tesei (szerk.) És mtsai. (2016). A Korán szemináriumi kommentár / Korán szeminárium. Együttműködő tanulmány 50 Korán szövegrészről / Együttműködő kommentár 50 Korán szövegrészről . Berlin, Boston: De Gruyter. rész. QS 50 Q112