Párizsi körzetek | ||
|
||
Adminisztráció | ||
---|---|---|
Ország | Franciaország | |
Boroughs | 20 kerület jött létre 1859-ben | |
A párizsi körzetek önkormányzaton belüli közigazgatási körzetek, amelyek a francia fővárost húsz önkormányzati körzetre osztják . Ezek szolgálják a párizsi tanácsosok megválasztásának kereteit , amelyek az önkormányzati tanácsosok és a megyei tanácsosok közös hatáskörével rendelkeznek .
Párizs körzetekre történő felosztása a IV. Vendémiaire 19. törvényéből származik ( 1795. október 11), amely tizenkét körzetre osztást hoz létre . A jelenlegi körzeteket a 1859. június 16, amely számuk húszra emeli a Thiers-féle burkolat erődítményei és a Farmers General fala között elhelyezkedő külvárosok bekapcsolását követően .
Ezeket az önkormányzati körzeteket nem szabad összetéveszteni a tanszéki körzetekkel , egy másik közigazgatási alegységgel . Franciaországban Lyon és Marseille községek is önkormányzati kerületekre vannak felosztva.
Minden körzetnek van egy megyei tanácsa , amely hasonlóan működik, mint egy önkormányzati tanács, de korlátozott hatáskörrel rendelkezik. 2020 óta az első négy körzet egyetlen ágazatba van csoportosítva a közös kerületi tanácsban (lásd alább : 2020 reformja ).
A PLM törvény értelmében tagjait önkormányzati választások során választják ki , ugyanolyan eljárás szerint, mint a 3500 lakosnál nagyobb településeken .
Az egyes listák közül elsőként megválasztottak (a párizsi tanácsosok ) szintén a Párizsi Tanácsban, a következők ( kerületi tanácsosok ) csak a kerületi tanácsban vesznek részt .
Első ülésén minden községi tanács megválasztja a község polgármesterét .
A körzetek nem rendelkeznek területi kollektív státusszal .
Mivel 2013. július, a párizsi tanácsosok helyeit új módszer szerint osztják szét.
Ágazat | Kerület |
Párizsi tanácsosok |
Kerületi tanácsosok | A megválasztott képviselők száma körzetenként | Lakosok párizsi tanácsosonként: alulreprezentáció ill túlreprezentáció 5% -kal meghaladja az átlagot |
|||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1983-tól 2014-ig | 2014-től 2020-ig | 2020 óta | 2014 előtt | 2014-től 2020-ig | 2020 óta | 2014 előtt | 2014-től 2020-ig | 2020 óta | 2014-ben | 2020-ban | ||
Párizsi Központ | Én st | 3 | 1 | 8. | 10. | 10. | 16. | 13. | 11. | 24. | 17268 | 12640 |
II e | 3 | 2 | 10. | 10. | 13. | 12. | 11279 | |||||
III e | 3 | 3 | 10. | 10. | 13. | 13. | 12242 | |||||
IV e | 3 | 2 | 10. | 10. | 13. | 12. | 14034 | |||||
5 . | V e | 4 | 4 | 4 | 10. | 10. | 10. | 14 | 14 | 14 | 15270 | 14763 |
6 . | VI e | 3 | 3 | 3 | 10. | 10. | 10. | 13. | 13. | 13. | 14718 | 13795 |
7 . | VII th | 5. | 4 | 4 | 10. | 10. | 10. | 15 | 14 | 14 | 14541 | 12754 |
8 . | VIII th | 3 | 3 | 3 | 10. | 10. | 10. | 13. | 13. | 13. | 13016 | 12276 |
9 . | IX th | 4 | 4 | 4 | 10. | 10. | 10. | 14 | 14 | 14 | 15073 | 15093 |
10 . | X e | 6. | 7 | 7 | 12. | 14 | 14 | 18. | 21 | 21 | 13634 | 12710 |
11- én | XI th | 11. | 11. | 11. | 22. | 22. | 22. | 33 | 33 | 33 | 14216 | 13340 |
12- én | XII th | 10. | 10. | 10. | 20 | 20 | 20 | 30 | 30 | 30 | 14653 | 14061 |
13 . | XIII th | 13. | 13. | 13. | 26. | 26. | 26. | 39 | 39 | 39 | 14172 | 13989 |
14- én | XIV th | 10. | 10. | 10. | 20 | 20 | 20 | 30 | 30 | 30 | 14254 | 13757 |
15- én | XV th | 17. | 18. | 18. | 34 | 36 | 36 | 51 | 54. | 54. | 13374 | 12992 |
16 . | XVI th | 13. | 13. | 13. | 26. | 26. | 26. | 39 | 39 | 39 | 13095 | 12945 |
17- én | XVII -én | 13. | 12. | 12. | 26. | 24. | 24. | 39 | 36 | 36 | 14329 | 13940 |
18 th | XVIII th | 14 | 15 | 15 | 28. | 30 | 30 | 42 | 45 | 45 | 13519 | 12966 |
19- én | XIX th | 12. | 14 | 14 | 24. | 28. | 28. | 36 | 42 | 42 | 13414 | 13324 |
20 . | XX th | 13. | 14 | 14 | 26. | 28. | 28. | 39 | 42 | 42 | 14222 | 14038 |
A megválasztott tisztviselők száma | 163 | 163 | 163 | 354 | 364 | 340 | 517 | 527 | 503 | 13901 | 13451 |
A helyi önkormányzatok általános kódexe az L. 2511-3. Cikkben határozza meg a körzetek számát, az R. 2512-1. Cikk pedig nevüket. A fellebbezések a császári rendeletre nyúlnak vissza 1859. október 31, amely a tizedik kerületnek adja az „Enclos-Saint-Laurent” már elveszett nevét. Ezeket az adminisztratív neveket nem használják a mindennapi használatban.
Arr. | Vezetéknév | Terület (ha) |
Népesség (önkormányzati 2010-ben és 2015-ben) | Sűrűség ( lak . / Km²) | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1872 | 1954 | 1999 | 2006 | 2010 | 2015 | 2017 | 1872 | 1954 | 1999 | 2006 | 2010 | 2015 | |||
1. sz | Louvre | 183 | 74,286 | 38 926 | 16 888 | 17,745 | 17,308 | 16 545 | 16,395 | 40,593 | 21,271 | 9,228 | 9 697 | 9 458 | 9,041 |
2 nd | tőzsde | 99 | 73,578 | 43 857 | 19,585 | 21 259 | 23,009 | 20,796 | 21,042 | 74,321 | 44,300 | 19 783 | 21,474 | 23,241 | 21,006 |
3 rd | Templom | 117. | 89 687 | 65,312 | 34,248 | 34 721 | 35 652 | 35,049 | 34,389 | 76,656 | 55 822 | 29,272 | 29,676 | 30,472 | 29,956 |
4 -én | Városháza | 160 | 95,003 | 66 621 | 30,675 | 28,268 | 28,012 | 27 146 | 28,370 | 59,377 | 41 638 | 19 172 | 17 668 | 17,508 | 16 966 |
5 . | Panteon | 254 | 96 689 | 106,443 | 58,849 | 61,475 | 60 938 | 59 333 | 59 631 | 38,067 | 41,907 | 23,169 | 24 203 | 23,991 | 23 359 |
6 . | Luxemburg | 215 | 90 288 | 88,200 | 44 919 | 45,278 | 43 451 | 42,428 | 41 976 | 41,994 | 41,023 | 20,893 | 21,060 | 20 210 | 19,734 |
7 . | Palais-Bourbon | 409 | 78,553 | 104,412 | 56,985 | 56,612 | 57,974 | 54,133 | 52,193 | 19,206 | 25,529 | 13 933 | 13 842 | 14 175 | 13 235 |
8 . | Elízium | 388 | 75,796 | 80,827 | 39,314 | 39 088 | 41,280 | 36,694 | 37 367 | 19,535 | 20 832 | 10,132 | 10,074 | 10 639 | 9 457 |
9 . | Opera | 218 | 103 767 | 102,287 | 55 838 | 58,497 | 60,139 | 59,408 | 60,071 | 47,600 | 46 921 | 25,614 | 26 833 | 27,587 | 27 251 |
10 . | Raktár, korábban Enclos Saint-Laurent | 289 | 135,392 | 129,179 | 89,612 | 92 082 | 95,394 | 91 770 | 90 836 | 46,848 | 44 699 | 31,008 | 31,862 | 33,008 | 31,754 |
11- én | Popincourt | 367 | 167,393 | 200,440 | 149,102 | 152,436 | 153,202 | 149 834 | 147,470 | 45,611 | 54,616 | 40 627 | 41,536 | 41 744 | 40,827 |
12- én | Reuilly (a Bois de Vincennes kivételével ) | 637 | 87 678 | 158,437 | 136,591 | 141,519 | 144,262 | 142,340 | 141,287 | 13 764 | 24 872 | 21,443 | 22,216 | 22,647 | 22 345 |
13 . | Goblinok | 715 | 69,431 | 165,620 | 171,533 | 178,716 | 181,532 | 183,216 | 183,399 | 9,711 | 23 164 | 23,991 | 24,995 | 25,389 | 25,625 |
14- én | Obszervatórium | 564 | 69,611 | 181,414 | 132,844 | 134,370 | 138,299 | 139,992 | 136,941 | 12 342 | 32 166 | 23 554 | 23 824 | 24,521 | 24 821 |
15- én | Vaugirard | 848 | 75,449 | 250 124 | 225,362 | 232 949 | 236,715 | 234,994 | 235 178 | 8,897 | 29,496 | 26,576 | 27,470 | 27 915 | 27,712 |
16 . | Passy (a Bois de Boulogne kivételével ) | 791 | 43 332 | 214,042 | 161,773 | 153,920 | 171,124 | 165,487 | 168,554 | 5,478 | 27,060 | 20 452 | 19,459 | 21 634 | 20 921 |
17- én | Batignolles-Monceau | 567 | 101,804 | 231 987 | 160 860 | 161,327 | 169,325 | 168,533 | 168,737 | 17 955 | 40 915 | 28,370 | 28,453 | 29,863 | 29,724 |
18 th | Buttes-Montmartre | 601 | 138 109 | 266,825 | 184,586 | 190 854 | 202 685 | 197 580 | 196,131 | 22 980 | 44,397 | 30,713 | 31,756 | 33 725 | 32 875 |
19- én | Buttes Chaumont | 679 | 93 174 | 155,028 | 172 730 | 186 180 | 186 652 | 185,654 | 188,066 | 13 722 | 22 832 | 25,439 | 27,420 | 27,489 | 27 342 |
20 . | Menilmontant | 598 | 92 772 | 200 208 | 182,952 | 193,205 | 196,880 | 195,556 | 196,739 | 15,514 | 33,480 | 30,594 | 32,309 | 32 923 | 32,702 |
Bois de Boulogne | 846 | ||||||||||||||
Bois de Vincennes | 995 | ||||||||||||||
Párizs városa | 10,540 | 1 851 792 | 2,850,189 | 2 125 246 | 2,181,371 | 2 243 833 | 2 206 488 | 2 204 772 | 17,569 | 27,042 | 20 164 | 20,696 | 21 289 | 20,934 |
2017
2007
1999
1982
1968
1954
1946
1931
1921
1911
1901
1891
1881
1872
1861
Az önkormányzathoz hasonlóan minden körzetnek megvan a saját postai és INSEE kódja , ahol két számjegy azonosítja:
Paris van osztva 12 kerületek on 1795. október 11. Ez az elosztás 1860- ig folytatódott , amikor is a külvárosok annektálása teljes átalakításhoz vezetett.
Ekkor a jobb parton kilenc , a bal parton három körzet van , nyugatról keletre és északról délre számozva, nagyjából növekvő sorrendben. Méretük jelentősen változik. Sokkal kevésbé szabályos, mint a jelenlegi arrondissements, alakjuk is Defy logika: a korábbi 3 -án és 5 -én a következő két szakaszos szakaszok szomszédos egyik szöge.
Minden körzetnek négy kerülete van, amelyeket az 1790-ben létrehozott forradalmi részektől örököltek .
A Szajna prefektusa 1853 óta , Haussmann báró aggódott a Bois de Boulogne-ba naponta özönlő autók és lovasok forgalmi dugói miatt . Tól 1856 , gondolta a csatolni föld Passy és Neuilly bővíteni a Place de l'Étoile és mozgassa a támogatás a Porte Maillot .
A maga részéről III. Napóleon , akit londoni fiatalsága jellemez , egy „Nagy-Párizsról” álmodozott, amely nemcsak a Szajna teljes körzetét, hanem Meudon és Sèvres önkormányzatát is átfogja . Ennek érdekében létrehozott egy bizottságot, amelynek elnöke Henri Siméon gróf volt . Jelentése a főváros területi átszervezését vetíti előre.
Néhány évvel korábban a Thiers-fal építése két szomszédos településen vágott le. A belügyminiszter Delangle azt állítja, hogy a területek között van a burok Thiers és a fal a Mezőgazdasági Általános köszönhetik jólét csak a város Párizs.
A Haussmann báró által 1859-ben megalkotott új fővárosi felosztás projektje a számozás régi elvét veszi figyelembe. A várost északról délre és nyugatról keletre végigsöpörve a Jobb parttól kezdődik , amely tizenkét új kerületet foglal magában, és a bal parton folytatja a fennmaradó nyolcat. A nyugati választókerületnek, beleértve a Passyt és az Auteuilt is, meg kell kapnia a 13-as számot, a Faubourg Saint-Marcel pedig a 20-as listát zárja. És ott csíp a cipő, mert Passy néhány befolyásos lakója megsértődött, egyáltalán nem értékelve, hogy az együttélésben élő embereknek (lásd Párizs 13. kerületét ). Polgármesterük, Jean-Frédéric Possoz figyelembe veszi ezeket a tiltakozásokat. Javasolta Haussmann prefektusnak, hogy a körzeteket a város központjától indulva, spirál útján terjessze , ahol a hivatalos épületek találhatók. Az eloszlást ebben az értelemben felülvizsgálják. Ez egy népszerű és nem tiltakozás szektor lesz a 13 th kerületben , Passy és Auteuil alkotó 16 -én .
Hosszabbítási törvényEgyes szomszédos települések ellenzése ellenére Párizs határa a Fermiers Général falától Thiers elzáróig terjedt. Az 1859. június 16-i törvény megerősíti ezt a döntést:
„Párizs határait a megerősített zárvány ( Thiers zárványa ) glacisának tövéhez viszik . "
A törvény 2. cikke szerint Párizs önkormányzata immár húsz kerületet foglal magában, amelyek annyi kantont alkotnak. A 3. cikk úgy határozza meg az igazgatási szervezetet, hogy hatvan tagú önkormányzati tanácsot hoz létre, körzetenként legalább kettőt.
Paris így nőtt 4365 hektár, és emelkedett 3438 hektár 1859 a 7802 hektárt 1860 (ennek megfelelően a következőképpen 3228 hektár a 7088 hektár , kivéve a Szajna gazdaságok).
A kiterjesztéshez általában használt dátum a 1 st január 1860-ban. De a törvény, kihirdetett on 1859. november 3, Csak én lépett hatályba 5. Az alkalmazható egyetlen rendelkezés 1 -jén január előírja rendszerének kiterjesztése a neve az új város határától, a 4. cikk szerint azonban az adómentesség öt évig nyújtják a gyárakban és a vállalkozások elhelyezkedik korona. A cél politikai: lebeszélni az iparosokat Párizsban való letelepedésükről, és ipso facto csökkenteni a munkásosztály jelentőségét . Ugyanezen okból az egykori Belleville önkormányzat és a hagyományosan viharos Faubourg Saint-Antoine kettéválik.
A rendelet 1863. május 23megerősíti a csatolt önkormányzatokhoz tartozó 733 sáv integrálását a párizsi úthálózatba .
HatárokA 1 st január 1860-bantörvény alkalmazásában 1859. június 16, Párizs külvárosa a Fermiers Général régi fala és a Thiers- féle kerítés között mellékelve van. Ez húsz új körzet létrejöttéhez vezetett, amelyek spirálon belüli felosztása és számozása teljesen eltér a régi elosztástól (lásd fent : 13. kerület esete ).
A kiterjesztés huszonnégy önkormányzatot érint. Közülük négyt eltávolít, és területüket teljesen elnyeli Párizs, ahol nevük ma már szomszédságokat jelöl. A Thiers zárványával elosztott húsz település közül a törvény hetet elnyom, és felosztja területüket Párizs és a szomszédos települések között. A kerítésen belül elhelyezkedő területükről amputálva tizenhárman megtartják a nevüket.
Itt található a mellékelt települések listája a körzetszám és adott esetben a helyreállított területek pontosságával:
Lényegében a párizsi körzetek 1860 óta nem változtak . Csak a külső körzetek határait szorították vissza extra murókkal a főváros kiterjesztésével egyidejűleg, a párizsi erődítmények évről évre történő leminősítéséről szóló törvénynek megfelelően. 1919. április 19 és a katonai szolgalmi övezetről szóló rendelet 1925. március 19 :
Párizs 1954-ben érte el jelenlegi határait . Ettől az időponttól kezdve területe 10 540 hektárra nőtt .
Ban ben 2016. február, Párizs polgármestere benyújtja a Párizsi Tanácsnak azt a projektet, amelynek célja, hogy 2020-ig az első négy körzetet egyetlen, több mint 100 000 lakosú csoportba csoportosítsa. Ezt a javaslatot a Párizsi Tanács jóváhagyta 2016. február.
A 3 -én a kerület a legnépesebb, lehetett otthont a központja. Ezért a városháza felújítását a 2017. február. A 2018 , rue Eugène Spuller ben felújított alkotnak tér az épület előtt, így a szintkülönbség között az úttesten és a járdán. Továbbá a település 4 -én kerületében található Place Baudoyer , hogy távol van, hogy a 3 e , mint 300 méter, és a két épület pedig a folytonosság a utcájában Lobau , ahol már a szolgáltatások a jövőben központi városháza, ezek különböző adminisztrációkat össze lehet csoportosítani ugyanazon a helyen. Ami a városházán az 1 st és 2 nd arrondissements, ők tartják túl kicsi.
Ban ben 2018. májusEzt jelentette be, hogy a választók a négy érintett körzetek, hogy konzultálni fognak levelezés útján a helyszínen a jövő városháza ( 3 th vagy 4 -én kerület) és a nevét a szektorban. Párizs polgármestere és a kerület polgármesterei négy megnevezést választottak: „Párizsi Központ”, „Cœur de Paris”, „Párizs premierjei körzetek” és „Párizs 1 2 3 4”. A szavazás zajlik október 08-14 2018. Ez választja a polgármesteri a 3 -én negyed és a nevét „Paris Center”.
A törvényjavaslat , bemutatott 2016. augusztusés 2016 második felében vitatták meg, elfogadja ezt a javaslatot. Véglegesen elfogadják és a törvényt kihirdetik 2017. február.
A 2020-as önkormányzati választások második fordulóját követő napon alkalmazandó reform nem szünteti meg az első négy körzetet, hanem egyetlen igazgatási és választási szektorba sorolja őket. Ennek az ágazatnak van egy tanácsa és egy kerületi polgármestere, amely közös a négy körzetben, például Marseille-ben, ahol a tizenhat körzet nyolc szektorba van csoportosítva. A párizsi tanácsadók száma változatlan marad.
Párizs városának területét tehát tizenhét szektorra kell felosztani, amelyek a húsz kerületre kerülnek. Az Országgyűlés Jogi Bizottsága úgy rendelkezett, hogy az ágazatok számozása megegyezik a megfelelő kerületek számozásával: ezért közvetlenül az 1. számról az 5. helyre kerül.
A média leírnak bizonyos üzleti negyedei a külvárosokban, mint a védelmi vagy a Saint-Denis Plaine , a „ 21 -én negyed”. Kereskedelmi okokból az ezekben az ágazatokban vagy a fővárost kiszolgáló repülőtereken letelepedett vállalatok postai küldeményüket Párizsba címezhetik egy speciális cedex útján ( Hauts-de-Seine esetében : 92031–9999; Seine-Saint-Denis esetében: 93211–93634 ; 95701 95978-ig a Val-d'Oise esetében ).
A „ 21 -én negyed” is használják, hogy leírja néhány határos Paris, olyan gazdag, Neuilly-sur-Seine és Levallois-Perret vagy a folyamat dzsentrifikáció ilyen Montreuil .
Tágabb értelemben számos párizsi üdülőhely minősülhet, azaz Deauville .
Minden körzet közigazgatásilag négy körzetre oszlik.
A 1866 , Pierre Larousse jelzi:
- A tizenharmadik körzetben házasnak lenni : azt mondták, amikor Párizsnak csak tizenkét kerülete volt, házas párként éltek, házasság nélkül. A márkit senki sem hibáztatta azért, hogy a tizenharmadik körzetben egy használt Beatrixszel ment férjhez . "