Apa elvtárs

Apa elvtárs
Szerző Gauz
Ország Franciaország
Kedves Regény
Eredeti verzió
Nyelv Francia
Szerkesztő Az Új Attila
A kiadás helye Párizs
Kiadási dátum 2018
ISBN 978-2-3710-0023-0
francia változat
Szerkesztő Zsebkönyv
Kiadási dátum 2020. január 8
Oldalszám 264
ISBN 978-2253259589

Papa elvtárs a Gauz francia regénye,amelyet a Le Nouvel Attila kiadásjelentetett meg 2018-ban. Megkapta a2019-es Ethiophile-díjat .

Elbeszélő keret

Az 1880-as évekbeli művelt fiatalember úgy dönt, hogy elhagyja otthonát, Châtelleraultot és Franciaországot Afrikába, az Elefántcsontpartra. Megfigyelte, hogy kiküldetésben és lakókocsiban távozott, visszatért Assikassóba.

Az 1980-as években egy amszterdami 8–10 éves kis fekete gyermek különleges francia nyelvű oktatásban részesült ( osztályharc ). A szülei végül elküldik, hogy teljesítsék őt Elefántcsontparton. Egy bácsi és egy néni támogatásával találkozott ott más diákokkal, a nagymamájával ( Bonjour elvtárs Alloua-Treissy (  250. o. )), És felfedezte dédapja, Maxime Dabilly sírját. - 1936 (  251. o. ).

Vágás

Földrajzi és történelmi összefüggések

1880-as évek

Erre az időszakra nincs megadva dátum, de az említett szereplők és események többsége valós, és az akció nagy része az 1888-as évre összpontosít.

1980-as évek

Dátum nincs megadva, de a forradalmi beszédek és a kommunista rendszerek (gyermek és szülei) imádata megfelel ezeknek az éveknek: a Grand Timonnier Mao Tse Toung , Lin Piao, Fidèle Cigare elvtárs (  126. o. ), Enver Hodja (1908) -1985), Kim Il-sung (1912-1994) vagy Youri Gagarin és Párizs község .

Karakterek

Az olvasó 1888-ban főként Maxime Dabilly-t és Adjo Salgalsst, 1988-ban pedig szinte kizárólag a névtelen gyermeket kíséri Amszterdamban, mint Elefántcsontparton.

1880-as évek

1980-as évek

A kortárs szereplők fiktívek, és mindenekelőtt a gyermeki elbeszélő szempontjából idézik fel őket:

Stílus

A modern gyermek számára az elbeszélő szavakkal és hangokkal játszik: az úrilányok megőrülnek (  17. o. ), Yolanda minden tekintetét elfordítja, valahányszor elszomorítom (  19. o. ), Yolanda sarlózik a földről (  19. o. ), a földig kalapál (  19. o. ), a mosoly a nagy fővárosba szomorú a tömegekben (  21. o. ), megőrjítem az úrnőmet (  22. o. ), ő beszél velem (  24. o. ), elfelejti önmagát és megáll egy forradalmi hering közepén (  24. o. ), sok nevetéssel mesél (  25. o. ), az eső miatt (  58. o. ), Marx és angyala is (  58. o. ), feszültséget fordít, amikor erről beszél (  59. o. ), Mont Martre , a jegyvezérlő, a nagy tőke hiteles kúpja alatt (  60. o. ), az igazi kommünárok minden bizonnyal rosszul voltak szentek a fal előtt a temető. Csak a versenyzők és Thierjeik maradtak, egy Adolphe, mint a másik és duzzadt hányingere (  63. o. ), Mindenért sírok (  65. o. ), Félek a mérgezéstől, de a szószban vörös van ( p.  121 ), egy nagy Hercules cső ( p.  246 ), rabszolga ( p.  246 ), egy csorda ( p.  246 ), hagyjuk magunkat , hogy barátok távolsági ( p.  247 ) ...

A francia létesítmény működése szempontjából a nyelv változatosabb: hozzávetőleges az őslakosok ( ma coumandan ) vagy külföldiek franciája , megfenyített francia, sőt néhány francia és elefántcsontparti diplomáciai  :

A helyi kifejezések használata néha szükséges, különösen egy olyan karakter esetében, aki az agni nyelvet kezdi: négyes (hamis szúnyogok, valódi rovarok, például pofa vagy fekete lepke ) woya ( vociferators nocturnal) (  230. o. ), Hull at cola , elküldtem neki karamoko, személyes boszorkány orvosom (  203. o. ). Amikor Maxime megbetegedik: Dja Kouadjo, a malária , Nzo Guier, a hasmenés és Vié Ngo, a láz (  219. o. ).

Az etnikai csoportok vannak feltüntetve: Apollonians , Kroumen , Ashantis , Fantis , Soumaré, Aboureys , Agnis , Akapless, Manda-Djoulas ...

A helyzet elemzése (1888-ban) objektívnek tűnik, tekintettel a mozgásokra, a tanfolyamokra, a halványabbra, a viselkedésre, a betegségekre, egymás motivációira: Sikasso, Kong, Bondoukou és Koomasee hanzavárosként működik. évszázadok óta a hallgatólagos megértés lehetővé tette számukra, hogy északról és délről lefoglalják az összes kereskedelmet. Az európai cikkekhez való könnyű hozzáférésről álmodoznak. Az angolok a Koomasee-t tartják, Hansa legnagyobb, legrégebbi, legfontosabb városát. Miért kell összefogni a franciákkal? ( P.  220 ).

Kiadások

Recepció

A vélemények kedvezőek, különösen a gyarmatosítás felmondása és a fordított küldetések (fehér Európa fekete Afrikába és az Európán átjutott fekete unokák visszatérése) szempontjából. A regény megkapta a 2019. évi Ethiophile-díjat2019. szeptember 21a Café Procope- ban, Párizsban, valamint a 2018. évi Fekete-afrikai Irodalmi Nagydíj .

Megjegyzések és hivatkozások

  1. Traoré Adama, "  A COTE D'IVOIRE -BEN A FRANCIA DOMINÁCIÓ EREDETÉN: A VÉDELMI SZERZŐDÉSEK  " , a dyabukam.com címen , Afrocentricity International ,2014. október 12(megtekintés : 2020. október 22. ) .
  2. https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k233312z/f1.textePage.langEN
  3. Atger, Pál: "  Az Elefántcsontpart megerősített pultjai (1843-1871)  ", Outre-Mers. Történelmi folyóirat , Persée - tudományos folyóiratok portálja az SHS-ben, vol.  47, n o  168,1960, P.  427–474 ( DOI  10.3406 / add.16060.1326 , online olvasás Szabad hozzáférés , hozzáférés: 2020. október 22. ).
  4. "  ARTHUR VERDIER EN COTE D'IVOIRE (1835-1898)  " , a blogspot.com oldalon (hozzáférés : 2020. október 22. ) .
  5. http://www.entreprises-coloniales.fr/afrique-occidentale/Arthur_Verdier.pdf
  6. Chaput, J., „  Treich-Laplène és a francia Elefántcsontpart születése  ”, Outre-Mers. Történelmi folyóirat , Persée - tudományos folyóiratok portálja az SHS-ben, vol.  36, n o  126,1949, P.  87–153 ( DOI  10.3406 / kiegészítés 1949.1127 , online olvasás Szabad hozzáférés , hozzáférés: 2020. október 22. ).
  7. "  Papa elvtárs, Gauz  " [könyv], a Téléramáról (hozzáférés : 2020. október 22. ) .
  8. "  Papa elvtárs, hű a világ végéhez  " , az actualitte.com oldalon (hozzáférés : 2020. október 22. ) .
  9. "  Gauz" A legnagyobb történelmi átverés: rasszizmus "  ", L'Humanité ,2018. szeptember 12( online olvasás , konzultáció 2020. október 22 - én ).
  10. „  Papa elvtárs  ”, a blogspot.com oldalon (hozzáférés : 2020. október 22. ) .
  11. Laurence Houot, "  INTERJÚ -" Papa elvtárs: Gauz, vörös író, fehér gyarmatosító bőrében  " , a francetvinfo.fr oldalon , Franceinfo ,2018. augusztus 24(megtekintés : 2020. október 22. ) .

Függelékek

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek