Louisiana kreol

Louisiana kreol Kréyol La Lwiziàn
Ország	Egyesült Államok
Vidék	Louisiana (különösen a Saint-Martin , Saint-Landry , Jefferson és Lafayette plébániákon ), Illinois és Texas (kelet). Nem jelentéktelen közösség Kaliforniában , különösen az állam északi részén .
Beszélők száma	> 10 000 (2010)
Besorolás családonként
- pidginek és kreolok - kreol nyelvek - Francia lexikális karikák - Louisiana kreol
Nyelvi kódok
ISO 639-3	lou
IETF	lou
Menü
Louisiana kreol nyelvű plébániák.

A Louisiana kreol ( autonóm : Kreyol La Lwiziàn  ; angolul  : Louisiana Creole ) egy kreol nyelv a francia lexikális adatbázishoz, amelyet Louisianában beszélnek, és sok hasonlóságot mutat más, a Karib-térség francia lexikális bázisán beszélt kreolokkal , például a haiti kreol és különösen a guyanai Kreol .

Ez az idióma, amelyet elsősorban a fekete közösség beszél , lexikonjának nagy részét a gyarmatosítás korának népszerű járműfranciáiból (például Nyugat-indiai kreolból ) nyeri , amely az ültetvényesek anyanyelve volt, és New Orleans- ban elterjedt . Használata ma elsősorban Orleans (New Orleans városa), Saint-Bernard , Saint-Tammany , Saint-Charles , Saint-Jean-Baptiste , Jefferson , Bâton-Rouge-Ouest , Pointe-Coupée plébániákra korlátozódik . Avoyelles - ből, Sainte-Marie - ból, Iberiából , a L'Assomption-ból és Saint-Landry-ből .

Kreol az összefonódást követően a francia nyelvű közösségek gyakorolt némi befolyást Louisiana francia , egy francia dialektus egy nyelvtani közel szabványos francia ami abból szinte kizárólag a fajhoz francia ahogy azt beszélik a francia gyarmat. A Acadia ( tengerészeti tartományok a kanadai és az amerikai Maine ).

Louisiana Creole azonban francia eredetű lexikont alkalmaz a nyelvtani rendszerre és a szintaxisra, amely nagyon különbözik a francia nyelvtantól és szintaxistól.

Felekezetek

Louisiana Creole Kréyol La Lwiziàn-nak hívja magát . Angolul francia okrának vagy még pejoratív módon courimavininek is nevezik . Fekete eredete miatt francia nèg vagy nèg szóról is beszélünk .

Földrajz

A legtöbb kreol Louisiana déli és délnyugati részén található, számtalan a Nád-folyónál található Natchitoches-ben, kisebb mértékben Texas délkeleti részén ( Houston , Port Arthur , Galveston ) és Chicagóban is . A kaliforniai száma Creolophones meghaladná még, hogy a Louisiana, élnek főleg Los Angeles és San Diego és San Bernardino, mint valamint az Északi-( San Francisco , Sacramento , megye Plumas , megye Tehama , megye Mono és a Yuba megyében ).

A Szent Márton plébánia a kreol régió szívét alkotja. Más közösségek léteznek a Bayou Têche környékén St-Landry, Avoyelles, Iberia és Paroisse St-Marie városokban. Kis közösségek vannak a False Riverben (Paroisse Terrebonne, Paroisse de Pointe-Coupée), valamint a Mississippinél, a Felemelkedésnél, a St-Charles, St-Jacques és St-Jean-Baptiste plébániákon (Klingler; Marshall; Valdman ).

A kreol társadalmi-kulturális kontextusa Louisianában

A „Louisiana kreol” kifejezés általában az emberek kreol a Louisiana az Egyesült Államokban , és amely társítva. Louisiana államban a kreol identitás félrevezető lehet: semmi köze a kreol nyelvhez .

A Louisiana francia és spanyol gyarmatosítása során a "kreol" kifejezés melléknévként való használatát csak a gyarmati kormányok számára fenntartották. Kreolnak neveztünk minden olyan személyt, terméket vagy állatot, aki a telepen született. A kreol rabszolga sokkal jobb volt, mint az afrikai , mert már a franciák számára érthető nyelvet beszélt (ezért francia vagy Louisiana Creole), és a kolónia éghajlata miatt kevésbé volt fogékony a betegségekre.

A Louisiana francia gyarmat eladása 1803-ban kulturális megosztottságot okozott a gyarmat francia ajkai és az új terület igazgatására érkezett angolszászok között . A Louisiana Terület első kormányzójának, William CC Claiborne-nak , a Tennessee -ben született angolszásznak volt az első célja, hogy asszimilálja a francia nyelvű Louisiana-telepet. Gyorsan szembe akart szállni a régi francia ajkú uralkodó osztállyal.

Louisiana ősi lakói ettől a pillanattól kezdve magukat kreoloknak kezdték azonosítani, hogy megkülönböztessék magukat az angolszászoktól. New Orleans-ban a rue du Canal jelölné a nyelvi határt a francia / kreol és az angol nyelvű körzet között. Innen ered a híres New Orleans-i francia negyed neve , ahol a város francia ajkú lakói éltek.

Amikor az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa megszavazta a rabszolgaság eltörlését , Louisiana szabad mulattjai a konföderációs rabszolgák pártjára álltak . A Louisiana-i francia és spanyol kormányzás alatt a gyarmati törvény a Louisiana-társadalom három rangját ismerte el: a fehéreket, a "  szabad színes embereket  " és a rabszolgákat, amelyek Új-Angliában nem léteztek .

Ez a sajátosság lehetővé tette egy új identitás megjelenését a kolóniában, a szabad színes emberek identitását. Amikor az Unió megnyerte a háborút, a Szabad Fekete Ember úgy vélte, hogy a rabszolgaság eltörlése veszélyezteti identitását, ami ugyanabba a kategóriába sorolta, mint a volt rabszolgákat. Mint a fehérek, mintegy negyven évvel korábban, az egykori szabad színű ember a kreolok csoportjába tartozott, hogy megkülönböztesse az egykori rabszolgától.

Ami a francia ajkú rabszolgákat illeti, katolikus és kreolofon identitás kialakítására törekedtek . De ez a megkülönböztetés elhalványult az 1960-as években a Polgári Jogi Mozgalom és a Fekete Büszkeség Mozgalom mellett, amikor a feketéknek választaniuk kellett a kreol identitás és az asszimiláció között a sokkal befolyásosabb angol nyelvű fekete közösségbe.

A XXI .  Század elején a Louisiana kreol veszélybe került; megőrzésére nem jött létre hivatalos nyelvi mozgalom.

Mindazonáltal a kreol identitás újra átértékelődik a francia kajun nyelv új őrületének köszönhetően , amelyet az állam ösztönöz.

Nyelvtan

Általában a Louisiana kreol nyelvtana nagyon hasonlít a haiti kreol nyelvtanára . A Louisiana Creole-ban definiált cikkek az a és az la la az egyes szám, a "yè" a többes szám. A franciával ellentétben a kreol meghatározott cikkeit a név után helyezi el. Mivel a főneveknél nincs nem, a cikkek csak fonetikai szempontok szerint változnak: a magánhangzóval végződő szavak után az "a", a mássalhangzóval végződő szavak után pedig az "la" szó szerepel.

A Louisiana Creole másik aspektusa, ellentétben a franciával, a ragozás. Az igék nem személyenként vagy szám szerint változnak, és nem változnak a feszültség szerint sem. Az időket részecskék játéka vagy egyszerűen a kontextus jelöli.

Szójegyzék

A Louisiana kreol szókincs francia, afro-karibi, őshonos és spanyol eredetű szavakból származik. Sok, a növényekre, a domborzatra és az állatvilágra vonatkozó szó indián eredetű, különösen a Choctaw . A nyelv nyugati és közép-afrikai nyelvekkel ( Bambara , Wolof , Fon ) rendelkezik a voodoo gyakorlatban .

Számok

Beleértve az összehasonlításhoz a francia számokat.

Szám	Louisiana kreol	Francia
1	a	a
2	nak,-nek	tőlük
3	trò, trwah	három
4	kat	négy
5.	senk	öt
6.	sis	hat
7	készlet	hét
8.	ész	nyolc
9.	templomhajó	új
10.	mond	tíz

Személyes névmások

angol	Louisiana kreol	Francia
én	mo	én
te (informális)	nak nek	Ön
te (hivatalos)	Ön	Ön
Hé	li, az	ő
ő	li, az	azt
mi	nou, nou-zòt (mi-mások)	mi
te (többes számú)	vou, zòt, vou-zòt (te-mások)	Ön
ők (férfiasak)	yé	ők
ők (nőiesek)	yé	ők

Szokásos képletek

angol	Louisiana kreol	Francia
Helló	Bonjou	Helló
Hogy vannak a dolgok?	Konmen lé-z'affè?	Hogy áll az üzlet?
Hogy vagy?	Konmen to yê?	Hogy vagy? Hogy vagy? Hogy vagy?
Jól vagyok, köszönöm.	Ez jó, mesi.	Jól vagyok, köszönöm.
Később találkozunk.	Wa (twa) kátrányhajtás.	Később látlak (találkozunk). (Később találkozunk.)
Szeretlek.	Mo laimm twa.	Szeretlek.
Vigyázz magadra.	Swinn-twa.	Meggyógyít. (Vigyázz magadra.)
Jó reggelt kívánok.	Bonjou.	Helló.
Jó estét.	Bonswa.	Jó estét.
Jó éjszakát.	Bonswa. / Bonnwí.	Jó éjszakát.

Louisiana Creole népszerű kifejezései

A következő kifejezések Lafcadio Hearn könyvéből származnak  :

• „A jó idő miatt a varangy elmarad.” (A jó idő miatt a varangy hátulról hiányzik).
• "Bouki okrát készít, nyúl evett li" (A kecske elkészíti az okrát, a nyúl megeszi).
• "Meg lesz szegezve a quatte zeudis héten" (Ez négy csütörtök hétén fog megtörténni).
• "A capon vive vágyik" (A capon sokáig él).
• "Chatte brilé par di feu" (Az égett macska fél a tűztől).
• "Chien jappô li pas bite" (Az a kutya, aki ugat, nem harap).
• „Cila qui rit péntek sírni fog vasárnap” (Aki pénteken nevet, vasárnap sír).
• "Conné uram disznó, aki megissza a dörzsölt kanapét" (A disznó jól tudja, melyik fán [fán] dörzsöli magát).
• „Compé Torti lassan halad; de a kakas oldalon szegecselt a Compé Chivreil alatt, amikor aludt ”(a Compère Tortue lassan megy; de megérkezik a hordóba, miközben Compère Chevreuil alszik).
• „Coupé zoré milet fait pas choual” (Az öszvér fülének levágásával nem lesz belőle ló).
• "Spit nen lar, li az orrod tetejére fog esni" (Köpd a levegőbe, az orrodra fog esni).
• "Di moin qui vous laimein, ma di vous qui vous yé" (Mondd meg, kit szeretsz, és én megmondom, ki vagy).
• „Dolo toujou couri larivière” (A víz mindig a folyóhoz vezet).
• "Soha ne viseljen gyászt, mielőtt a cerkeilben meg van határozva" (Soha ne viseljen gyászot, mielőtt az elhunyt a koporsóban van).
• "Ne marré tayau kolbásszal" (Ne kösse a kutyát (taïaut) kolbásszal).
• „Jamais di: Fontaine, mo va toujours boi to dolo” (Soha ne mondd: Fontaine, soha nem iszom a vizedet).
• "Lagniappe bitin qui bon" (Lagniappe jó zsákmány).
• „Laguerre vertie pa tchué many katona” (A figyelmeztetett háború nem sok katonát öl meg).
• "Lamisère à deux, Misère et Compagnie" (Misère à deux, c'est Misère et Compagnie).
• "Fallen Laplie, énekelt ouaouaron" (Ha esik az eső, a békák énekelnek).
• "La-tché punci tolt az idővel" (A macska farka idővel növekszik).
• "Macaque azt mondja, ha a farja plimé cas not gàdé lezôt" (A makákó azt mondja, hogy ha a farát kopasztják, az nem érinti a többieket).
• "A szúnyog annyi időt vesztegetett, amikor kajmánt harap" (A szúnyog pazarolja az idejét, amikor a kajmánt harapja).
• "Köszönöm, hogy nem kerül arienba" (a "Köszönöm" nem kerül semmibe).
• "Tedd milâte enhaut choual, li va dî negresse not so mama" (Tegyen egy mulatot [a tetejére] egy lóra - azt fogja mondani, hogy a negress nem az anyja).
• „Mo bien comra mo yé, ritka szó” (jól érzem magam, ahogy vagyok, ezek ritka szavak).
• "Mo nem fogja előre megragadni a tetűt, eltört a fejem" (nem fogok adni neked egy botot, hogy eltörjem a fejem).
• "Ahol van dög, ott a carencro" (Ahol dög van, ott a keselyűk is vannak).
• "Piti à piti, zozo fészket készít" (Apránként a madár fészket rak).
• "A Pranne őr megéri a megbocsátásért kért múlt időt" (Óvatosnak lenni jobb, mint megbocsátást kérni).
• "Amikor a fa leesett, a kecske felállt" (Ha a fa leesik, a kecske felmegy).
• „Amikor a belek morganak, a bel’ kerüli a yé csinálást ”(Amikor a belek morganak, egy gyönyörű kabát nem készteti őket elhallgatásra; világít, nem békíti őket).
• "Amikor a fejében nyert kichózist, nem az ölében" (Ha valami van a fejében, az nem a lábában van).
• „Amikor a maita énekelt, a nega táncolt; amikor a „conome fütyült, a néger megugrott” (Amikor a mester énekel, a néger táncol; amikor a gondnok fütyül, a néger ugrik).
• „Amikor napas mama, tété grand-mama” (Ha nincs anyánk, akkor a nagymamát vezetjük).
• "Amikor a burgonya tchuite-t meg kell enni" (Amikor a burgonya megfőtt, meg kell enni).
• "Ratte nádot ett, zanzoli mouri ártatlan" (A patkány megeszi a nádot - [cukrot], a gyík meghal belőle).
• „Ha a tenger felforrt, a hal eré tchuite” (Ha a tenger felforrt, a hal megfőtt).
• "Tafia mindig igazat mond" (Tafia mindig igazat mond).
• "A" Tant-pis "-nek nincs kabinja" (a "Tant-pis" -nek nincs kabinja).
• "A jelenlegi idő eléggé nyert így a quennéjével" (A jelen időnek van elég ilyen a sajátjával).
• "Az egész nap nem vasárnap" (minden nap nem vasárnap).
• "Bármely makákó, amelyet olyan piti jolie-nak találtak" (Bármely makákó csinosnak találja).
• "Zaffaire ya qui fotte, kutya megevett dine yo" (A bolondokhoz tartozó dolgok, a kutyák vacsoráznak).

Irodalom és zene

A kreol irodalom az első afro-amerikai irodalom, amely a XIX .  Század óta nő az Egyesült Államokban , és amelyet a romantika és a rabszolgaság felszámolásáért folytatott harc befolyásol . 1845-ben 17 szabad afro-kreol 80 versből álló gyűjteményt jelentetett meg, a Les Cenelles, a Choix de Poésies Indigènes című művet, amely az első afro-amerikai antológia az Egyesült Államokban. Ezt a művet a Râegine Latortue és a Gleason RW Adams szerkesztette az 1970-es években Les Cenelles címmel; A 19. század eleji kreol írók versgyűjteménye . Robert Tallant közzétette a Gumbo Ya-Ya: Louisiana és James Cowan, La Marseillaise Noire (és más New Orleans-i versek) című népmesegyűjteményt .

A zarico

A zarico (vagy zydeco ) egy zenei műfaj, amely megjelent a 1930- ben Louisiana , szorosan kapcsolódik a Cajun zene , köztük sok blues és rhythm and blues hatások (akit fekete Cajuns és kreol Louisiana). Eredetileg a zaricót csak franciául (és nem kreol nyelven) énekelték. Az évtizedek során aztán a kreolofonok, csakúgy, mint a Chénier testvérek, bemutatkoztak, és olyan nyelvi elemet adtak hozzá, amely korábban nem létezett.

A zarico énekesei magukat „kreolnak” nevezik, bár a többségük francia nyelvű, és nagy része acadi és nem kreol származású.

Példák louiszi kreol szövegekre

- Conte Roland az enbát pin-ben adja össze. Kôté Spain li tournamentin so figuire, li komansé gondolta boucou kichoge: tou laterre yé li take as in bátor, Franciaország olyan édes, megnevezi családját, é Károly so maite, ki té nouri li. Li pa capab 'sin krié é sóhajtott. Fő li vé pa blié li meme, li bevallotta a bűnt, mandé bon Djé pardon 'mo bon papa ki jamin hazudott, aki feltámasztotta Szent Lázárt és megmentette Dánielt az oroszlán laikusoktól, mo zame de tou danzer-t mentett meg életemben . Így leválasztva drét li ofri bon Je-t, Szent Gabriel a kezébe veszi liu enhau so bra li tchombo so latete, a keze csatlakozik, végül mouri. Bon Djé voyé so zange cherubin é saint Michael de lamer veszedelem yé szent Gabriel vini é yé-vel ilyen zamot hordozott a paradicsomban. », Alcée Fortier, Louisiana Tanulmányok: Irodalom, szokások és dialektusok, történelem és oktatás , Hansell és Bro., La Nouvelle Orléans, 1894 [ online olvasható ] .

- Roland gróf egy fenyőfa alatt fekszik. Spanyolország felé fordította az arcát. Sok mindenre emlékszik: annyi földről, amelyet meghódított, vitéz, szelíd Franciaországot, nemzetségének embereit, Nagy Károlyt, urát, aki etette. Sír és sóhajt, nem tehet róla. De nem akarja magát feledésbe meríteni; megdobogtatja a szívét, és Isten irgalmát kéri: "Igaz Atya, aki soha nem hazudik, te, aki elhívtad Szent Lázárt, te, aki Dánielt megmentetted az oroszlánoktól, mentd meg lelkemet minden veszedelemtől, amit tettem Életemben! Felajánlotta Istennek a jobb kesztyűjét: Szent Gábriel levette a kezéről. Karján hagyta lehullani a fejét; összekulcsolt kézzel ment a végéig. Isten elküldi neki angyalát, Kerubot és veszedelmes Szent Mihályt; velük jött Szent Gabriel. A gróf lelkét a paradicsomba viszik. »Az oxfordi kéziratból Joseph Bedier fordítása, La Chanson de Roland , Párizs, L'Édition d'Art H. Piazza, 1937.

Sigal la e Froumi la  :

„Sigal la té énekelt tou letét, Li té pa gen aryen, Kann máj vini; Pa menm in ti moso Demouche vagy lejtőkön. Li kouri koté Froumi, tehát kwasin. Li üdvözölte li té gen fem. Si t'ole pret mwen en grenn Pou viv jisk a springann. M'apaye twa, li di, Avan lotonn, si mo parol, Lintere la er basic la. Froumi la lem pa prete: Se so sèl defo. Sa to fè kann li tè fè cho? Sigal a li világ. -Minden nwit e egész nap Mo tè chante, mo tè chante. Hogy tè chante? Mo, oké. Astè to ka danse, to ka danse. "

La Cicada et la Fourmi , La Fontaine:

„A cikáda egész nyáron énekelve nagyon nyomorúságosnak találta magát, amikor eljött az északi szél. Egyetlen darab légy vagy féreg sem. Éhínséget kezdett sírni a hangyánál, a szomszédja, és könyörgött, hogy kölcsönadjon neki egy kis gabonát, hogy fennmaradjon az új évadig. "Fizetni fogok neked" - mondta neki. "Augusztus előtt az állati hit, az érdeklődés és a tőke." A Hangya nem hitelező, ez a legkisebb hibája. Mit csináltál forró időben? Azt mondta ennek a hitelfelvevőnek. - Éjjel-nappal minden jövevénynek, énekeltem, kérem. - Énekeltél? Nagyon örülök ennek, Nos! táncolj most. "

Megjegyzések és hivatkozások

1. Lafcadio Hearn, Gombo Zhebes: A kreol közmondások kis szótára, hat kreol dialektus közül válogatva. Francia és angol nyelvre lefordítva, jegyzetekkel, teljes tárgymutatóval és a New York-i Louisiana kreolidiómáira vonatkozó briel-megjegyzésekkel , Will A Coleman, 1885
2. Capon szemrehányás kifejezés, többé-kevésbé szinonimája a csalónak vagy képmutatónak
3. Eredetileg a taiau a vadász kiáltását jelöli, kreol nyelven a vadászkutya jelölésére szolgál
4. Gyermekeknek kínált csemegék az élelmiszerboltban
5. Cukornád rum
6. http://www.centenary.edu/french/ afcreoleanglais.html
7. Cowan, James., Ed. La Marseillaise Noire (és más New Orleans-i versek). Lyon: Editions du Cosmogone, 2001.

Lásd is

Források és irodalomjegyzék

• Valdman, Albert, Thomas A. Klingler, Margaret M. Marshall és Kevin J. Rottet (szerk.). 1996. Louisiana Creole szótára , Bloomington, Indiana, University Press.
• Catharine Savage Brosman , Louisiana Creole Literature: A Historical Study , University Press of Mississippi, 2013 ( ISBN  978-1617039102 )
• Lafcadio Hearn , Gombo Zhebes: A kreol közmondások kis szótára, hat kreol dialektus közül válogatva. Francia és angol nyelvre lefordítva, jegyzetekkel, teljes tárgymutatóval és a New York-i Louisiana kreol-idiómáival , Will A Coleman, 1885 [angolul olvasható ] megjegyzésekkel

Kapcsolódó cikkek

• nyelvi
  • nyelvlista
    • nyelvek családonként
      • kreol nyelvek
        • Francia lexikális karikák
• Francia nyelv Louisiana-ban
• Francia nyelv az Egyesült Államokban

Külső linkek

• Louisiana kreol nyelvtan
• (en) Nyelvi fájl[lou] az Ethnologue nyelvi  adatbázisban .