Haiti kreol kreyòl ayisyen | |
Ország | Haiti , Martinique , Egyesült Államok , Kanada és Bahama-szigetek |
---|---|
Vidék | Amerika |
Beszélők száma | körülbelül 11 millió Haitin , 2 millió az országon kívül |
Tipológia | SVO , szigetelő |
Írás | Latin ábécé |
Besorolás családonként | |
|
|
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv | Haiti |
Irányítja | Akademi Kreyòl Ayisyen |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-1 | ht |
ISO 639-2 | kalap |
ISO 639-3 | kalap |
IETF | ht |
Linguasphere | 51-AAC-cb |
WALS | hcr |
Glottolog | hait1244 |
Minta | |
"Ayiti se peyi m" (Haiti az én hazám) | |
A haiti kreol (kreol: kreyòl ayisyen vagy ayisyen ) francia krexi lexikális adatbázisban szerepel , 11 millió ember beszél Haitiban, és körülbelül 2 millióan beszélnek a világ többi részén, különösen Kanadában és az Egyesült Államokban . 1987 óta a haiti kreol nyelvet ismerik el. Noha szókincse elsősorban a XVIII . Századi franciáktól származik, a portugál , a spanyol , az angol , a tainói és különösen a nyugat-afrikai nyelv hatásai is vannak .
Ez nem értelmezhető kölcsönösen a francia francia nyelven, és megvan a maga sajátos nyelvtana. A haitiak a világ legnagyobb közössége, amely modern kreol nyelvet, Haiti hivatalos nyelvét és a francia mellett beszél , köszönhetően számos haiti író, értelmiség és nyelvész mozgósításának , például Pradel Pompilus és Pierre Vernet . Csak a beszélők kisebbsége (általában a népesség kevesebb mint 10% -át becsülik) ténylegesen kétnyelvű a tág értelemben. Valójában sokan beszélnek kreolul, de nem írják. Irodalmi felhasználása anekdotikus, de egyre növekvő , másrészt a nyelvet a médiában használják: újságok és rádió.
A francia nyelvű beszélők általában nem értik meg a kreol nyelvet beszélő embereket anélkül, hogy megtanulnák, kivéve bizonyos szavakat és kifejezéseket. A kreol és a "kreolok" francia alapjuk ellenére a fonológiai, lexikai és nyelvtani különbségek miatt nem érthetők kölcsönösen a franciával.
Három nyelvjárási változat létezik: északi kreol (beleértve Cap-Haitien-t ), közép-kreol (beleértve a fővárost Port-au-Prince-t ) és déli kreol . A haiti kreol e három fajtája között a fonetikai vagy lexikai különbségek ellenére is könnyű megérteni, főleg, hogy az ország lakói gyakorlati okokból mind saját, mind Port-au-Prince nyelvjárását beszélik.
vagy "én" -t, mint a Kis-Antillákon , néha Haiti északi részén tanúsítják.
A francia első és második személy többes számát haiti nyelven ugyanúgy fejezzük ki: nou . Találhatunk vagy mondhatunk "téged", és nem, mint a Kis-Antillákon, néha Haiti északi részén tanúsítják. Az elismerés tehát a kontextus jelensége.
Mivel a kreolban nincs valódi műfaji megkülönböztetés ( yon bèl fi , yon bèl gason , yon bèl chwal ), a jelzők nem mindig változnak nemenként; az alábbiakban néhány kivételes esetre mutatunk rá. Másodsorban, csakúgy, mint az érdemi, számukban sem különböznek egymástól: a szövegkörnyezet vagy a használt személyes névmás ( mwen , ou , li , nou , yo ) jelöli az egyes számot vagy a többes számot.
Így fogjuk mondani: yon bèl fanm , yon bèl gason ; yo gwo, nou kontan, li trankil ("magasak, boldogok vagyunk, csendes"); bèl nonm sa yo , bèl legliz sa a stb.
Vegye figyelembe azonban ezt:
Ami a nemzetiség megjelölésére használt megalapozott mellékneveket illeti, elvben ismerik a két nemet: Ayisyen, Ayisyèn (haiti, haiti); Kebekwa, Kebekwaz (Quebecer, Quebecer); Kanadyen, Kanadyèn (kanadai, kanadai); Ameriken, Amerikèn (amerikai, amerikai); Fransè, Fransèz (francia, francia); Anglè, Anglèz (angol, angol) stb.
Hogy kijelölje a bennszülöttek egy adott régióban, Haiti kreol csak nagyon ritkán használja a nemzsidó francia (például: Capois, Capoise). Ő előnyösen használja rövid körülírást alkotják a szó moun és a nevét a szóban forgó régió:
A haiti kreolnak 10 verbális ideje van, amelyek mindegyike különböző francia nyelvjárásokból származik . A következő szakasz megadja az egyes igeidők jelentését franciául; etimológiai eredetüket is megvizsgálja. Például a halvány (hogy beszéljek ) igét használjuk.
Halvány jön a francia nyelvű , amely származik a szó görög példázatot a latin , a VII th század parabolare . A beszédről a halványra váltás könnyen magyarázható azzal, hogy az [l] és [ l] mássalhangzók egyaránt folyadékok; néhány nyelv, például a koreai , nem tesz különbséget e két betű között. Két folyékony mássalhangzó egymás mellé helyezése (ahogyan ez a beszédben is előfordul ) meglehetősen valószínűsíti az elíziót, egyikük kiküszöbölését.
Halvány (beszél) jelen van | |
Mwen / M - sápadt | Új - sápadt |
Vagy - sápadt | új - sápadt |
Li - sápadt | Yo - sápadt |
A kreol jelen idejét kissé úgy használjuk, mint a francia nyelvű indikátor jelen idejét: egy szokásos cselekvés leírására. Tehát azt mondani, hogy mwen halvány , azt jelenti, hogy általában én beszélek, és nem én beszélek most .
Halvány (beszélő) progresszív jelen idő | |
Mwen / M - sápadt | Nou / N - sápadt |
Vagy / Ny - sápadt | Nou / N - sápadt |
Li / L - sápadt | Yo / Y - sápadt |
Ap vagy Ape
A haiti kreolban (m'app pale) a progresszív jelen francia nyelvre fordítja a "beszéd folyamatban van" kifejezéssel, vagy éppen a jelenlegi egyszerű kifejezéssel. Úgy használjuk ezt az időt, mint annak angol nyelvű megfelelőjét, hogy "én beszélek". Ez meglehetősen hasonló a spanyol „estoy hablando” kifejezéshez .
E kor etimológiája egészen világos; több francia nyelvjárásban azt mondjuk: "Je suis après dire". Azt mondani, hogy "beszélek". ". Mivel abbahagytuk az „I” használatát a haiti kreolban - először „me” -re cseréltük, később pedig „m” -re - egyértelmű, hogy csak az „am” -t töröltük. Teljesen természetes, hogy az "after" értéket "ap" -ra változtatták - a terminál elíziója elég gyakori.
Halvány (beszélő) múlt | |
Mwen / M - sápadt | Új - sápadt |
Vagy - sápadt | Új - sápadt |
Li - sápadt | Yo - sápadt |
„ Vagy”
Halvány (beszélő) múlt | |
Mwen / M - halvány fèk | Nou - halvány fèk |
Vagy - halvány fèk | Nou - halvány fèk |
Li - halvány fèk | Yo - sápadt fèk |
Vegye figyelembe, hogy a preterit szerkezete pontosan megegyezik a jelen idő struktúrájával. A két verbális idő megkülönböztetéséhez más szavakkal egészítik ki annak jelzésére, hogy a leírt cselekvés a múltban történt. Például a jelen idő kifejezésére („Beszélnek.”) Azt mondjuk: „Igen halvány. ", De a múlt idő kifejezésére (" Beszéltek. "), Azt mondjuk:" Yo fai'k sápadt ". Ez a konstrukció a következő mondatból származik: „Csak beszéltek. ", Amiből lett" Csak beszéltek. ", Aztán" Csak beszélgetnek "a fai'q szó létrehozása előtt .
Halvány (beszélő) múlt | |
Mwen / M - te sápadt | Semmi sápadt |
Vagy - te sápadt | Semmi sápadt |
Li - te sápadt | Yo - te sápadt |
Ennek az időnek a jelentése hasonló a múlt idő francia nyelvéhez . Ami az etimológia, a té származik Este , egy ősi formája a múlt igenév hogy ( nyáron) . Több francia nyelvjárásban (Norman, Angevin) az egyik például azt mondta: "voltam", ahelyett, hogy azt mondanám: "voltam". Az összetett forma a teljesítmény gondolatát közvetítette (mint ma). Tehát pólót alkalmaztunk egy tökéletes idő kialakításához. Annak ellenére, hogy mit gondolhat az ember, amikor a passzív konstrukcióra gondol a francia nyelven, amely a lényt használja , ennek az időnek a jelentése aktív.
Halvány (Beszél) Haladó múlt | |
Mwen / M '- sápadt | Mi - hívunk |
Vagy - hívjon | Nem sápadt |
Li - sápadt | Yo - hívni |
T'ap származik keverék között a tee , hogy látjuk, hogy létrehozzák a tökéletes, és az ap , hogy használják, így a progresszív jelen. (Emlékeztető: té és ap jönnek, nyártól és utána ). Tehát lexikális és etimológiai szempontból a múlt progresszívje csak a jelen progresszívjének és a tökéletesnek a kombinációja. A haiti kreol nyelv kezdetén azt mondtuk: „Beszéltem már. ", Amely a jelenlegi" M 'ap halvány lett. Nyomóerők által. Ezt a két mondatot lefordítják francia nyelven: "Beszéltem. "
Halvány (beszélő) tökéletlen | |
Mwen / M '- konn sápadt | Nou - konn halvány |
Vagy - konn sápadt | Nou - konn halvány |
Li - konn sápadt | Yo - konn sápadt |
A tökéletlen francia és kreol megfelelője között van egy kis jelentésbeli különbség, mert ez utóbbi nemcsak azt jelenti, hogy "beszéltem", hanem inkább "beszéltem, de abbahagytam a beszédet. "
EtimológiaA konn, amelyből ez az idő kialakul, megismerhető . Így a protokreolban azt szoktuk mondani: mwen konn elsápadt a "tudok beszélni" jelentéssel. ". Ez az ötlet egy még ismeretlen folyamat révén vált új jelentéssé (beszéltem, de abbahagytam).
Halvány (Beszél) Több mint tökéletes | |
Mwen / M - sápadt vagy | Semmi sem vékony |
Vagy - vékony vagy | Semmi sem vékony |
Li - te vékony sápadt | Yo - vékony vagy |
A tökéletesen felüli kifejezést - a franciához hasonlóan - egy olyan cselekvés leírására használják, amely a történet fő cselekvése előtt történt. Így a mondat: "Már beszéltem, amikor táncolt. "Haiti kreolra fordítja :" M'té fine déjà páler ló him té danser. »(A tökéletesnél tökéletesebb dőlt betűvel szerepel).
EtimológiaEz az idő a végével van összeállítva , ami éppen lejárt . Használhat más hasonló szavakat is. A befejező kiegészítés azt jelenti, hogy a cselekvés egy távoli múltban történt, mint amire a preterit használata utalna.
A Mwen t'ap fin pale- t is használjuk az akció előrehaladásának kifejezésére.
A jövőt az a vagy prale alakok is kifejezik .
A már látott progresszív ap ( majom ) alakot az alábbiak kifejezésére is használják:
A jövőt az a, va, ava és prale alakok is kifejezik :
A Prale ( pou ale ) alak gyakran magában foglalja az idő, a döntés vagy a bizonyosság közelségét. Használata ekkor hasonló az ap ( vagy ap ) használatához. Nem ritka, hogy ez a két versengő forma együtt ad ap apot ( ap prale ):
Halvány (beszélő) jövő | |
Mwen / M '- sápadt | Nou / N '- halvány |
Vagy / W '- halvány | Nou / N '- halvány |
Li / L '- halvány | Yo / Y '- egy halvány |
Mwen pral pale a képletből származik: „Beszélnem kell. "
- Ha beszélned kell, akkor meg kell csinálnod, és így, ha meg kell tenned, akkor meg is fogod tenni.
Mwen / M '- halvány pral | Nem - sápadt pral | |
Vagy - pral sápadt | Nem - sápadt pral | |
Li - halvány pral | Yo - halvány pral |
M pral halvány jelentése: "Beszélni fogok". ".
A "Pral" a "for" és "to go" összehúzódása. A martinikai és a guadeloupe-i kreol nyelvben hasonló kifejezéseket találunk, amelyek a jövő kifejezéséhez a "for" vagy "to go" használatán alapulnak: "Man pou fè sa", "man pou mandé'y fè sa", "man kay fè sa" (A „kay” a martinói és a guadeloupe-i kreolban a „ka”, a haiti kreolban az „ap” -nak és az „ay” menésnek az összehúzódása).
Halvány (beszélő) jövő | |
Mwen / M - ta sápadt | Semmi sápadt |
Vagy / W - ta sápadt | Semmi sápadt |
Li - a sápadt | Yo - a sápadt |
A kreolban a ta morféma a feltételes kifejezésére szolgál.
pl: Ha W te di M sa avan, akkor M ta vini pi él!
M ta halvány jelentése: "beszélnék".
EtimológiaTa származik az összehúzódás te , védjegy, a múlt és a , jel a jövőben, mint nekem Fe sa „fogok. ". Hasonló a folyamat angolul és németül (és sok más nyelven), ahol a feltétel feltételének jele a jövő segédmúltjának múltbeli formája.
Ugyanez igaz a franciára is, ahol a feltételesnek formálisan múltbeli végződései voltak az infinitíven (a jövő az infinitivumon alakul ki megfelelő végződésekkel). Összehasonlítás:
M 'ta fin halvány vagy M' ta fèk sápadt
Ez az idő ugyanúgy alakul ki, mint a tökéletesebbnél, olyan szavakkal, mint a "fèk" és a "end".
A felszólítás nem jelent különösebb problémát. Három lehetőséget mérlegelnek:
Megjegyezzük, hogy a mondat: „vág, m ap vini”, a szó vág megfelel a francia „kész”, és nem „készüljön el”, ami elmondható: vág „w .
Tudjuk, honnan ered a sápadt imperatívumként való felhasználása : ann nou pale a "Rajtunk áll, hogy beszélünk-e" mondatból származik. ".
Fòk a francia "[il] faut que" -ből származik. A szubjektívumnak nincs hivatalos jele.
Lè Manman m al lavil, li kite pitit la nan men papa m, mwen menm avèk lòt timoun yo. ( „Amikor anya a városba megy, otthagyja a kisgyereket apámmal, velem és a többi gyerekkel.” ) Litt. - A kisgyereket apám gondozásában hagyta. "
Apu kirúgja az ap okipe travay li, li kite m 'veye pitit la -t.( „Amikor apám hátat fordít, elfoglalt a munkájával, hagyja, hogy vigyázzak a babára.” ) Litt . - Elhagyott, így rajtam múlott, hogy megnézzem-e a babát. "
Lè pitit la kriye, m pran li, m kenbe l nan de ti men, mwen di: „Csinálj, csinálj, csinálj, csinálj, csinálj, tande ti sè” ( „Amikor a baba sír, a karomba veszem; veszem a gyermek két kézzel, és azt mondják: „alvás, alvás alvás ..., oké testvér”. " )
Manman vagy, manman vagy ale lavil, ale lavil, a barát toll pou ou, piga vagy kriye pou macska mawon pa pran vagy. ( "Anyád, anyád elment a városba, elment a városba, kenyeret hoz neked, ne sírj, hogy a vadmacska ne vigyen el." )