Reuven vigyorog

Életrajz

Születés	1953 Haifa
Állampolgárság	izraeli
Kiképzés	Jeruzsálemi Héber Egyetem
Tevékenységek	Nyelvész , irodalomelméleti szakember , irodalomtudós , műfordító

Egyéb információk

Dolgozott valakinek	Haifa Egyetem
Megkülönböztetés	Ár Tchernichovski ( in )

Reuven Snir (héberül: ראובן שניר), született1953Az iraki zsidó szülők, egy izraeli tudós , professzor, az arab nyelv és irodalom , a University of Haifa , és a költészet fordító; nyelve arab, héber és angol. Megkapta az Chernichovsky díj (hu) munkája, mint egy fordító (2014).

Életrajz

Reuven Snir olyan iraki zsidó szülőktől született, akik 1951-ben emigráltak Izraelbe. Arabul beszéltek, de ő maga, Izraelben született, gyermekkorában elutasította az arab nyelvet , amelyet a cionista oktatási rendszer az ellenség nyelveként mutatott be.

Reuven Snir elmesélve hivatását, felidézi azokat az arab verseket, amelyeket édesapja szeretett elmondani, és amelyeket ő maga nem akart hallani. Ezek a versek visszatértek hozzá, amikor sokkal később felfedezte a palesztin Mahmoud Darwish (1941-2008), Anā Yūsuf Yā Abī ( ó, apa, József vagyok ) versét, amelyet Marcel Khlife (1940-ben született) énekelt. ). Miután szégyelli szüleit, sajnálatot érzett. Ő megtérés ( tawba arab), azt mondta, volt lassú és fokozatos. A Jeruzsálemi Héber Egyetemen a VIII . Század aszkéta arab irodalmát tanulmányozta , elfordítva a modern arab kultúrát, sőt a XX . Század arab zsidó kultúráját is : a Jeruzsálemi Egyetemen uralkodó gondolat szerint - magyarázza - a kortárs Az arabok „halott nemzetet” ( umma bā'ida ) alkottak , egy olyan nemzetet, amelynek dicsőséges múltja volt, de amelynek a jelenben nem volt mit kínálnia. Anwar Shaul ( ma izraeli) iraki zsidó író halála 1984-ben, valamint annak a sajtóorgánumnak az elutasítása, amelyben R. Snir ( Izrael Hangja , arab részleg) ezen intellektuális arab zsidó emlékének tiszteletben tartása mellett dolgozott . az iraki zsidóság nagy alakjai tudatosították benne, hogy a cionista létesítmény megveti a keleti kultúrát. R. Snir szerint az arab zsidó bevándorlók identitásának politikai átalakítása az Ashkenazi mintát követve nem különbözik nagyon az indiai brit politikától, ahogy azt Thomas Babington Macaulay a XIX . Századtól meghatározta: Az angolok új embert akartak képezni, Indiai színű és vérű, de angol ízű, szellemes, intelligens. R. Snir szerint a cionista mozgalom izraelieket akart formálni, akik színben és vérben keletiek lennének, ízlésükben és véleményükben viszont cionisták és askenáziak. Ezenkívül az izraeli oktatási rendszer arra kényszerítette az arab zsidó családok gyermekeit, hogy a holokausztot sajátjuknak tekintsék, ha nem egyedüli identitásjelzőjüknek.

Reuven Snir visszhangozza Nissim Nejwan , egy iraki zsidó író elemzését, aki izraeli lett, aki egy Ha'aretz újságírónak válaszul, miszerint az arab zsidók az "abszolút tudatlanság primitívjei" , képtelenek megérteni, mi is az intellektuális " (mint ellenzi az európai zsidókat ), azt állítja, hogy Izraelben a keleti zsidókat „kulturális megtisztítás” műveletnek vetették alá, amely arra késztette őket, hogy elhagyják kultúrájukat, nyelvüket, életmódjukat. Így (Nissim Rejwan szerint) Izrael egyedülálló lehetőséget hagyott ki a régióba való beilleszkedésről, ahelyett, hogy idegen testnek tekintenék ” .

Akadémiai kurzusok és pozíciók

Kapta MA a jeruzsálemi Héber Egyetemen 1982-ben végzett munka, beleértve a kiadás egy könyvet aszkézis című Kitab al-Zuhd al-Mu'afa ibn Imran ( VIII th század).

1987-ben doktorált ( PhD ) a modern arab költészet misztikus dimenzióinak szentelt munkáért .

Tanított a Berlini Haladó Tanulmányi Intézetben (2004–2005), az Oxfordi Héber és Zsidó Tanulmányok Központjában (2000 és 2008), a Heidelbergi Egyetemen (2002) és a Berlini Szabadegyetemen (2005).

Művek

Vallás, misztika és a modern arab irodalom

Misztika és költészet az arab irodalomban [angolul: Misztika és költészet az arab irodalomban ], Orientalia Suecana XLIII-XLIII (1994-1995), pp. 165–175
Újszufizmus a modern arab költészetben [angolul: Neo-Sufism in Modern Arab Poetry ], Sufi - A Journal of Sufism n o 27, 1995. ősz), pp. 23-27
Újszufizmus az Ṣalā poet 'Abd al-Sabur egyiptomi költő műveiben [angolul: Neo -Sufism in the Writings of the Egyptian Poet ḥalāḥ' Abd al-Sabur ], Sufi - Journal of Sufism n o 13, 1992 pp . 24–26
A fejezet a Szerelem a al-Risāla al-Qushayriyya (Pál levele a Tudomány a szúfizmus) [angolul: Bab al-Maḥabba ( A fejezet Szerelem ) az al-Risāla al-Qushayriyya : retorikai és tematikus felépítése ], Izrael Keleti Tanulmányok n o XIX, 1999, pp. 131–159

Arab zsidó kultúra

Kulturális változások az irodalom tükrében: az iraki zsidó írók és az új [novella] arab születése [héberül], Pe'amim - Tanulmányok a keleti zsidóságról, n o 36, 1988, pp. 108–129
Olyanok voltunk, mint egy álom: iraki zsidó írók Izraelben az 1950-es években [angolul: We Were Like We Who Like Dream: Iraki-zsidó írók Izraelben az 1950-es években ], Prooftexts n o 11, 1991, pp. 153-173
Mohammed védnöksége alatt: Iszlám motívumok az iraki zsidó írók költészetében [angolul: Mohamed védnöksége alatt: iszlám minták az iraki zsidó írók költészetében ], in: T. Alexander et al. (szerk.), History and Creativity in the Sephardi and Oriental Jewish Communities , Jeruzsálem: Misgav Yerushalayim, 1994, pp. 161–193
Irodalmi művek Arab iraki zsidók: dinamikus zsidó kulturális rendszer és kapcsolatai az arab kulturális rendszerrel [héberül], Miqqedem Umiyyam n o 6., 1995, pp. 255–288
Közötti kapcsolatok zsidók és muzulmánok a szakirodalomban, és a periodikus sajtó iraki judaizmus [héberül], Pe'amim - Studies in Keleti zsidóság n o 63, 1995), pp. 5–40 [2]
Cionizmus tükröződik szépirodalmi héber és arab iraki zsidók [héberül], Pe'amim - Studies in Keleti zsidóság n o 73, Autumn 1997), pp. 128–146
Nők szépirodalomban arab iraki judaizmus a XX th században [héberül], Pe'amim - Studies in Keleti zsidóság n o 82, Winter 2000), pp. 119–149
Az iraki zsidó közösség 1945 után: irodalom, történelem és történetírás [héberül], Miqqedem Umiyyam n o 7, 2000, pp. 245–271
Saját szívverés szeretettel az araboknak: a munkálatok iraki zsidók arab 20 th század [angolul: My Heart Beats With Love az arabok: iraki zsidók az arab írás a huszadik században ], Journal of Modern Jewish Studies , I .2, 2002, pp. 182-203
Az iraki zsidók cionista jövőképe és arab irodalma: Lakókocsi Shalom Darwish faluból [héberül], in: WZ Harvey et al. (szerk.), Cion és cionizmus a Sephardi és a keleti zsidók körében Jeruzsálem: Misgav Yerushalayim, 2002, pp. 539–560
El kell felejtenünk Bagdadot!: Az iraki zsidók irodalmi narratíváinak konfliktusa Izraelben [angolul: Felejtsd el Bagdadot!: Az irodalmi elbeszélések összecsapása az izraeli iraki zsidók körében ], Orientalia Suecana , LIII, 2004, pp. 143-163
Az iraki zsidók által a XX . Században figyelembe vett arab irodalom : Ishaq Bar-Moshe (1927-2003) esete [angolul: Arab Irodalom az iraki zsidóktól a XX. Században: Ishaq Bar-Moshe esete (1927– 2003) ], Közel-keleti tanulmányok , 41,1,2005. január, pp. 7–29
Araboknak tekintett zsidók: a legkorszerűbb helyzet [héberül], Ruaḥ Mizaraḥit (keleti szél) 2, 2005. nyár, pp. 9–17
Korábban arab zsidók vagyunk: az arab zsidó kultúra megjelenése és hanyatlása a modern időkben [angolul: Arabok vagyunk, mielőtt zsidók vagyunk: Az arab-zsidó kultúra megjelenése és halála a modern időkben ], EJOS - Electronic Journal of Oriental Studies , VIII, 2005, n o 9, pp. 1-47
Mikor leállt az idő ': Ishaq Bar-Moshe, arab zsidó író Izraelben [angolul: Amikor az idő leállt: Ishaq Bar-Moshe, mint arab-zsidó író Izraelben ], Jewish Social Studies , 2005, 11.2, pp. 102-135
A zsidók újjászületésének arab szolgáltatása: a zsidók részvétele az arab sajtóban és az újságírásban a XIX . - XX . Században [angolul: arabul a zsidók újjászületésének osztályán: A zsidók részvétele az arab sajtóban és újságírásban a 19. és 20. században ], Acta Orientalia (Budapest), n o 59, 2006, pp. 283-323
Arabitás, egyiptomiesség, cionizmus és kozmopolitizmus: Az egyiptomi zsidók arab kulturális és újságírói tevékenysége a 19. és 20. század között , valamint a 20. században ], Orientalia Suecana n o 55, 2006, pp. 133-164
Az arab mozaikvallás a kihalás krónikáját jelentette be , [angolul: Arabs of the Mosaic Faith: Chronicle of a Foretold Cultural Extinction ], Die Welt des Islam , 46.1, 2006, pp. 43-60
Anā min al-Yahud [arabul: zsidó vagyok és a zsidók része vagyok]: az arab zsidó kultúra hanyatlása a XX . Században , [angolul: Anā min al-Yahud: Az arab halála -Zsidó kultúra a huszadik században ], Archiv Orientální n o 74, 2006, pp. 387-424
Hibriditás, kirekesztés és kulturális megtisztulás: iraki zsidók és az izraeli askenázi létesítmény hegemóniája , [angolul: Hybridity, Exclusion, and Cultural Cleansing: Iraqi- Jewish and the Hegemonic Israeli Ashkenazi Establishment ], in: Atef Botros (szerk. ), Der Nahe Osten - ein Teil Europas? , Berlin: Ergon Verlag, 2006, pp. 191–216
Ibn al-Balad? Carbon Copy: Az egyiptomi zsidók részvétele a modern arab kultúrában , Archiv Orientální n o 74, 2006, pp. 37-64
Al-Samaw'altól Ibn al-Samaw'alig: A modern arab-zsidó kultúra, annak történelmi háttere és jelenlegi halála , Acta Orientalia (Oslo) n o 67, 2006, pp. 19–79
A tavasz eljöveteléig: arab és héber irodalmi viták az iraki-zsidók körében Izraelben (1950–2000) , Shofar - Interdisciplinary Journal of Jewish Studies , 2006. február 24., pp. 92-123
A mozaik hit arabjai: zsidó írók a modern iraki és az elbeszélések összecsapása után Izraelbe való bevándorlásuk után , in: Andreas Pflitsch és Barbara Winckler (szerk.), Poetry's Voice - A társadalom normái: A közel-keleti írók és társadalmaik közötti interakciók , Wiesbaden: Reichert, 2006, pp. 147-171
Zsidóságát, Arabness és Egyptianness: A részvétel az egyiptomi zsidók arab Press és újságírás során tizenkilencedik és huszadik századi , Australian Journal of Jewish Studies n o 20, 2006, pp. 199–238
'Nem én, és van egy közös forrása?': Modern arab-zsidó kultúra , Journal of Keleti és Afrikai Tanulmányok (Athén) n o 15, 2006, pp. 37-82
A vallás Istennek szól, az Atya mindenkinek szól: arab-zsidó íróknak a modern iraki és az elbeszélések összecsapása Izraelbe való bevándorlásuk után , Journal of the American Oriental Society , Vol. 126, n o 3, július-2006. szeptember, pp. 379-399.
Gyermekkorom virágzott a Tigris vizein: Az iraki zsidók arab irodalma a 20. században , a Vallásközi Tanulmányok Királyi Intézetének (Amman) közleménye, 2006. január 8–2., Pp. 29-68
Mozaik arabok a teljes és feltételes arabizáció között: A zsidók részvétele az arab sajtóban és az újságírásban a muszlim társadalmakban a XIX. És XX. Század folyamán , Journal of Muslim Minority Affairs , 2007.2.27., Pp. 261–295
Az arab újságírás mint a felvilágosodás eszköze: iraki zsidók az arab sajtóban a XIX. És XX. Század folyamán , Journal of Modern Jewish Studies , 2007. 6.3., Pp. 219-237
A mózesi hitvalláshoz való ragaszkodásom nem csökkentette szeretetemet Mohamed nemzetével szemben: Az iraki zsidó irodalmi modern kultúra megjelenése és megszűnése , Jewish Quarterly Review , 98.1, 2008. tél, pp. 62-87

A modern arab irodalmi rendszer

A modern arab irodalom: történelmi dinamikus modell [héberül], Ha-He-Hadash Mizrah n o 36, 1994, pp. 49-80
Az arab irodalmi rendszer Szíriában a modern időkben [héberül], Ha-He-Hadash Mizrah n o 38, 1996, pp. 165–182
Szinkron és diakronikus dinamika a modern arab irodalomban , in: S. Ballas és R. Snir (szerk.), Tanulmányok a kanonikus és népszerű arab irodalomban , Toronto: York Press, 1998, pp. 87-121
Modern arab irodalom és a Nyugat: önkép, interferencia, és a vétel , évkönyv Összehasonlító és általában az irodalom n o 48, 2000, pp. 53–71
Modern arab irodalom: Funkcionális dinamikus történelmi modell , Toronto: York Press, 2001
Modern arab irodalom: elméleti keret , Edinburgh: Edinburgh University Press, 2017

Adonis szíriai költő (1930)

Titkok és gyökerek költője: L'Adonis hallajien , in: Adonis : költő a mai világban 1950–2000 , Párizs: Institut du monde arabe, 2000, pp. 171-172
Adūnīs tanulmánya az „Elegy for al-Ḥallāj” iránt , Journal of Arabic Literature , 25.2, 1994, pp. 245–256
Adūnīs - a cselekmények, a szél [héberül], Helicon - antológia Journal of Contemporary Vers n o 30, 1999, pp. 50–55

Mahmúd Darwish palesztin költő (1941-2008)

Mahmud Darwish - Madarak szárnyak nélkül [héberül], Helicon - antológia Journal of Contemporary Vers n o 18, 1996, pp. 47–61
Vajon születik-e utánunk Homérosz?: Intertextualitás és mítosz Maḥmūd Darwīsh költészetében az 1980 - as években , al-Karmil - Arab nyelv és irodalom tanulmányai, n o 25–26., 2004-2005, pp. 17–85 (rész angolul)
Más barbárok jönnek: Intertextualitás, metaköltészet és metamítosz Mahmud Darwish költészetében , in: Hala Khamis Nassar és Najat Rahman (szerk.), Mahmoud Darwish, Exile Poet: Critical Essays , Northampton, MA: Interlink Books, 2008 , pp. 123-166

Fordítások

Arab fordítások

R. Snir két izraeli költőt, Ronny Somecket és Amir Ort fordított (Ronny Someck és Amir Or, Kortárs izraeli költészet (Reuven Snir fordítása és bevezetése) (Párizs: Farādīs, 1996), 67 pp

Héber fordítások

Adonis, Maftah Pe'ulut ha-Ruah , Tel-Aviv: Keshev, 2012
Mahmud Darwish - 50 Shenot Shira , Tel-Aviv: Keshev, 2015

Angol fordítások

Reuven Snir, Bagdad - A város Verse-ben , Cambridge, MA: Harvard University Press, 2013

Ez antológiák összehozza versei szerzők beduin, a keresztények a muszlimok, a kurdok és a zsidók VIII th században a mai fordította és arab.

Megjegyzések és hivatkozások

(in) " Az arab zsidók: nyelv, költészet és szingularitás - Qantara.de " a Qantara.de oldalon - Párbeszéd az iszlám világgal (hozzáférés: 2020. szeptember 9. ) .
(in) " Az arab zsidók: nyelv, költészet és szingularitás - Qantara.de " a Qantara.de oldalon - Párbeszéd az iszlám világgal (hozzáférés: 2020. szeptember 9. ) .
(in) " Az arab zsidók: nyelv, költészet és szingularitás - Qantara.de " a Qantara.de oldalon - Párbeszéd az iszlám világgal (hozzáférés: 2020. szeptember 9. ) .
Arye Gelblum, Ha'aretz , 1949. április 22
Aviva Butts, költők a háború szakadt világából, 2012, Reuven Snir karrierjének bemutatása, aki közreműködött a könyvben
http://lecturers.haifa.ac.il/en/hcc/rsnir/Documents/Publications.July%202016.pdf
(in) " Reuven Snir " a Harvard Egyetem Radcliffe Advanced Study Institute-on ,2012. március 16(megtekintés : 2020. szeptember 9. ) .
http://www.hup.harvard.edu/features/baghdad/

Lásd is

Külső linkek

(en) / (ar) Ez a cikk részben vagy egészben az angol " Reuven Snir " ( lásd a szerzők felsorolását ) és az arab " رؤوبين سنير " ( lásd a szerzők felsorolását ) című cikkekből származik .