Haketia

Haketia (gyakran tönköly Hakitia , Hakétia , Haquetía , Haketiya , Haketiyya , Jaketia , Jaquetilla ) a neve a judeo-spanyol nyelvjárás ( Djudeo Spañol) által beszélt megorachim , a szefárd zsidók , akik letelepedtek Marokkó követően kiutasítás a zsidók Spanyolország a 1492 . A haketia manapság elhanyagolt.

Etimológia és átírás

A haketia , a zsidó népi , a nevét egy arab kifejezés , Haka حكى, ami azt jelenti: „mondani”, vagy „kapcsolódnak”.

A változatosság a helyesírása ütközött átírni a neve ennek a nyelvjárás szárak egyrészt a szóbeliség ennek a nyelvnek, és másrészt a nehéz átírni a fonéma / h / ( Het héber vagy HA- arab) franciára. Elején szóból.

Jellemzők

Szójegyzék

A haketia egyik jellemzője az arab nyelv által gyakorolt ​​befolyás erre a beszédre. Vocabulary kasztíliai a XVI th  században, amely alapját képezi a judeo-spanyol , adunk abban az esetben Haketia sok szempontból tenni, nem csak a bibliai héber nyelv , hanem a helyi nyelven, nevezetesen az arab mint hadd beszéljen maga a Észak-Afrikában . Ez egyfajta "nyugati ladino".

A szuka Life Juanita Narboni szerint Ángel Vázquez Molina egy regénye 1976-ban, ahol a főszereplő fejezzük elsősorban jaquetía .

Történelem

A Hakitia nyelv , nyúlik a deportálás Spanyolország és az ott kialakult különböző más régiókban, elsősorban Marokkóból, egy zsidó nyelven alapuló ősi spanyol keverékével héber és arab szavakat szerves részét képező, a nyelvet. Kultúra a zsidók Spanyol Marokkó , bár a keleti ladinói közösségektől eltérően (amelyek nem tartalmazzák az arab nyelvet) , Hakitiában nagyon kevés írott anyag található .

A hangsúly a haketia található az északi partján Marokkó Tetouan , erős jelenléte a városokban Tanger , Larache , Arcila , Alcazarquivir , Chefchaouen , nyugatra Meknes , Rabat , a spanyol autonóm városok Észak-Afrika a Ceuta és Melilla .

Az északi partok, de Marokkótól nyugatra és különösen Spanyolországban, az ország északnyugati részén található zsidók használják. A XIX .  Század közepén a zsidó népesség vándorlása miatt a Haketia később Algériában sugároz , főleg Oran (lásd Tetuani Ladino ) régióban és Latin-Amerikában .

Marokkó többi részén a zsidók judeo-marokkói nyelvet beszélnek , a marokkói dialektus arab változatát, saját kiejtéssel és szókincsével, amelyet héberből kölcsönzöttek.

A haketia erős szóbeli dimenzióval rendelkezik . Azok a zsidók, akik beszélgetésre használják, és általában kétnyelvűek , gyakran gyakorolják a kódváltást ( kódváltást ), először az arab javára, amikor az arabul beszélő lakossággal kell kijönni, majd a kasztíliai , amely élvezi a marokkói fontos kulturális és szociális szempont a XIX E  században.

1956 után , Marokkó függetlenségével a legtöbb hakita nyelvű zsidó Izraelbe , Spanyolországba , Venezuelába és Kanadába emigrált .

Evolúció

Egyetértés van abban, hogy a félszigeti spanyolok egyre nagyobb mértékben befolyásolták a haketia-t az idők során. Ez a „re Castillanization  ” ( Haïm Vidal Séphiha ) vagy a „  Hispanization  ” (Yaakov Bentolila) 1860-ra tehető , amikor egy spanyol expedíció lefoglalta Tetouant . Az ilyen fejlődés kedvezett az szoros kapcsolatot, hogy Marokkó fenntartja a Ibériai-félszigeten , kapcsolatok megerősített kolonizáció és a létesítmény a spanyol protektorátus alatt Marokkóban az 1912 . A fonetikai , castilianizációs szempontból ez olyan hangzást eredményez, amely kifejezetten hasonlít a spanyol jota ( j ) kifejezéshez, de hiányzik a zsidó-spanyol nyelvből .

A haketia eredetileg héber betűket használt , majd latin betűs írásokká fejlődött . A XIX .  Században a spanyol nyelvet a franciákkal csak a spanyol-marokkói Alliance Israelite Universelle (AIU) iskoláiban használják , ami hangsúlyozza annak elhagyását.

Haïm Vidal Séphiha nyelvész úgy véli, hogy egy olyan nyelvjárás átalakulása és fokozatos elhagyása, mint a haketia , magyarázatot találna a képen, amelyet a beszélők saját nyelvjárással rendelkeznek. A Kasztília által a század elején élvezett igen kedvező kulturális konnotáció mellett a zsidó elit érzékenynek mutatkozott a francia hatásokra, nevezetesen az Alliance Israelite Universelle munkája révén .

Tényleges állapot

A Haketia ma már nem tekinthető élő nyelvnek . Megjegyezzük ennek a beszédnek a burleszk- nyilvántartáshoz való újjáéledését , és a mindennapi nyelv fenntartását, amely sokat köszönhet a paremiológia területének . Egyes előadók és kutatók sajnálják, hogy a szefárd világnak szentelt publikációkban a haketia elhagyása a standardizált zsidó-spanyol javára történt .

Túlélés a kultúrán keresztül

Ugyanakkor a haketia lassú reneszánszának lehetünk tanúi, olyan zenészek segítségével, mint (legény) Doris Benmaman , Mor Karbasi vagy Kol Oud Tof Trio.

A filológusok (fiú) José Benoliel és (a) Alegría Bendayan a Bendelac mind összeállított spanyol Haketia szótárak közzé, illetve 1977-ben és 1995-ben az Oktatási Központ a szefárd Caracas (Venezuela) rendszeresen közzéteszi cikkeket Haketia ő magazin Maguen-escudo , hogy a a La Lettre Séfarade magazin 2007-ig közvetíthetett . A szefárd oldalak az interneten törekednek a haketia kultúra fenntartására.

Dokumentáció

Az első munkálatok a haketia végeztük José Benoliel közzétételével egy cikksorozatot összegyűjtött cím alatt El dialecto judeo-spanyol-Marroquitól o hakitía , az 1920-as. Az anyagot összegyűjtjük Benoliel (irodalmi korpusz, corpus közmondások ...) olyan nyelvészek és filológusok munkájának alapjául szolgált , mint Manuel Alvar , Jacob Hassan, Haïm Vidal Séphiha , Raphaël Benazeraf, Alegría Bendayan de Bendelac vagy Yaakov Bentolila.

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (Es) José Benoliel , Dialecto judeo-hispano-marroquí o hakitía , a kiadót nem sikerült azonosítani,1977( OCLC  5982985 , online olvasás )
  2. Erről az etimológiáról lásd például (lad) Yaakov Bentolila: "Haketía: El Djudeo-Spanish de la Afrika del Nord", Los Muestros n. 61., 2005. december, online . A legtöbb szerző egyetért abban, hogy az arab eredetet elismeri a kifejezésben. Tovább etimológia néha már előrehaladott: haketia fakad Haquito vagy Ishaquito , kicsinyítő az első név Isaac . José Benoliel az 1920-as években megvizsgálta ezt a hipotézist, mielőtt arab eredetet is javasolt a haketia kifejezéshez . Jelentette (ES) Paul Benichou , „Sobre la voz Hakitía”, spanyol felülvizsgálata , vol.50, N ° 4, 1982 , pp. 473–478., A kifejezés etimológiájáról szóló cikkben.
  3. Solly Lévy, "La haquetía, a marokkói zsidó-spanyol népnyelv", Los Muestros n. 57, 2004. december , online olvasható .
  4. (es) Mohamed El-Madkouri Maataoui, "Los arabismos en el judeo-hispano-marroquí (Hakitía)", Revista electrónica de estudios filológicos , 2004. december 8., online .
  5. Juanita Narboni La vida perra , Barcelona, ​​Planeta, 1976 (francia fordítás: Juanita Narboni La Bienne de vie , Rouge Inside editions, 2009
  6. Solly Lévy, "La haquetía, a marokkói zsidó-spanyol népnyelv", Los Muestros n. 57, 2004. december , online olvasható . Solly Lévy megjegyzi ebben a témában, hogy a haketia , a mindennapi nyelv és az utca "alacsony szintű" kulturális és társadalmi képet közvetít.
  7. Yaakov Bentolila, "A hakétia hispanizációjának folyamata egyes irodalmi források tükrében", F. Alvarez-Péreyre és J. Baumgarten (szerk.), Linguistique des tongues juives , Párizs, CNRS , 2003 .
  8. Haim Vidal Séphiha , Le judeo-Espagnol , Párizs, antant, 1986 .
  9. Yaakov Bentolila, "A hakétia hispanizációjának folyamata ...", a zsidó nyelvek nyelvészetében , Párizs, CNRS , 2003 .
  10. Yaakov Bentolila, "A haketia hispanizációjának folyamata ...", op. cit. 249. o
  11. Haim Vidal Séphiha , Le judeo-Espagnol , Párizs, antant, 1986 , 33. o.
  12. Haim Vidal Séphiha , Le judeo-Espagnol , Párizs, antant, 1986 , pp. 26-27 és pp. 31-32. A folyamatról Bentolila, op. cit. 249. és azt követő oldalak.
  13. (fiú) Jakov Bentolila "Haketía: El Djudeo-spanyol de la Afrika del Nord", Los Muestros n ° 61, 2005. december olvasható online .
  14. Yaakov Bentolila, "A haketia hispanizációjának folyamata ...", op. cit. 250. o
  15. Yaakov Bentolila, "A haketia hispanizációjának folyamata ...", op. cit. 251. o
  16. Olvassa el erről a kérdésről többek között Solly Lévy, op. cit.
  17. "  Kol Oud Tof Trio Zene, filmek és multimédia Izraelből és héberül  " , a fr.israel-music.com címen (elérhető : 2021. február 3. )
  18. "  Gazelle - Kol Oud Tof Trio - SensCritique  " , a www.senscritique.com oldalon (elérhető : 2021. február 3. )
  19. "  Maguen Escudo - A szefárd levél online  " , a www.lalettresepharade.fr oldalon ,2003(elérhető : 2021. február 3. )
  20. (fiú) Jakov Bentolila "Haketía: El Djudeo-spanyol de la Afrika del Nord", Los Muestros n ° 61, 2005. december olvasható online . José Benoliel művei a közelmúltban jelentek meg újra (Madrid, 1977).

Lásd is

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek