Canterbury mesék | |
Illusztráció Richard Pynson 1492-es kiadásából. | |
Szerző | Geoffrey chaucer |
---|---|
Ország | Anglia |
Előszó | André Crepin |
Eredeti verzió | |
Nyelv | Közepes angol |
Cím | A canterburyi mesék |
Kiadási dátum | XIV . Század |
francia változat | |
Fordító | André Crepin |
Szerkesztő | Gallimard |
Gyűjtemény | Klasszikus fólió |
Kiadási dátum | 2000 |
Oldalszám | 822 |
ISBN | 2-07-040634-2 |
A Canterbury mesék ( A Canterbury mesék az angol ) egy sor huszonnégy történetek írta Geoffrey Chaucer között 1387 és 1400 , valamint megjelent a XIV th században . A szöveg közép-angol nyelven íródott,többnyire versben . A mesék beépülnek a keret narratív : ők mondták zarándokok egy csoportja útban Southwark a Canterbury hogy látogassa meg a szentély Thomas Becket a Canterbury katedrális .
A Canterbury mesék vannak, a Sir Gawain és a Zöld Lovag (anonymus) és Peter a Ploughman (by William Langland ), az első nagy művek angol irodalomban.
Áprilisban mintegy harminc zarándokok a különböző háttérrel, ami a minta angol társadalom a XIV th században, található a Tabard Inn , a szálló a Southwark , dél Londonban . Ez a canterburyi zarándoklatuk kiindulópontja , ahol meditálni akarnak Thomas Becket érsek sírjánál . A zarándokok huszonkilenc: a lovag , a fia földesúr és a nemesi, a főnökasszony , amelyhez egy második apáca és káplán , egy szerzetes , egy koldus testvér , egy kereskedő , egy tudományos , egy ügyvéd , egy Franklin , rövidáru asztalos, szabó, festő, takács, szakács , matróz , orvos , fürdői polgár , pap , szántó bátyja, molnár , esküdt , menedzser , végrehajtó , engedékenységeket árusító , a tabardi kocsmáros és végül maga Chaucer. Az utazás élvezetesebbé tétele érdekében a kocsmáros versenyt kínál: a zarándokok mindegyikének négy történetet kell elmondania a többieknek, kettőt a kifelé és kettőt a visszatéréskor. A legjobb sztori az lesz, aki ingyenes ételt mesélt neki a Tabardban.
A Canterbury-mesék további része a zarándokok történeteiből áll, rövid beszélgetésekkel tarkítva. Chaucer nem írja le utazásuk körülményeit, sem azokat a helyeket, amelyeken áthaladnak.
Elhangzott, hogy Chaucer néha megelégelte Guillaume de Lorris , Jean de Meung vagy kortárs Boccace-jének Decameronjának fordítását vagy adaptálását jelen esetben. Ez kissé gyorsan megy, mert ha a témák gyakran nagyon hasonlóak, akkor azért, mert "összhangban voltak az idővel", és figyelmen kívül kell hagyni Chaucer különös tehetségét a történet kereteinek kisajátítására. " a maga dolga, újjáalkotása, saját stílusával és személyes jövőképével a korabeli társadalomról.
" Nem a cselekmény újdonsága, hanem a hangvétele, a perspektíva számít" - mondta André Crépin új fordításának bevezetőjében.
Chaucer azzal gazdagította az akkori mesesorozat ötletét, hogy a zarándoklat keretei közé helyezte. Ez lehetővé teszi számára, hogy az egymást követő mesemondók és ezért a kezelt témák sokfélesége révén a különböző közönségeket megszólítsa. Mint később látni fogjuk, azt tanácsolja az olvasónak, ha egy ilyen mese nem tetszik neki, lapozzon és válasszon másikat. A vendégfogadó fogja létrehozni a kapcsolatot, megadva a szót az egyiknek, majd a másiknak, megnyugtatva a kedélyeket, véget vetve a veszekedéseknek. A szerző megtartja szellemi jelentését a zarándoklaton, miközben szereplőit, a zarándokokat emberi és földi dimenziójukban mutatja be, mindegyik más, néha ellentétes, de mind ugyanazon célban, Thomas Becket szentélyében egyesül. A történet előrehaladtával, a különböző mesék sorrendjével azt mondhatjuk, hogy analógia van az elmondott zarándoklat kibontakozása és az emberiség mennyei Jeruzsálem felé vezető menetének keresztény elképzelése között .
A Mesék sokféle műfajt képviselnek: lovagias romantika , mese , lai breton, fabliau , állati mesék , mitológiai mese, novella , szent élete, allegória ...
Az elzászi író, Jörg Wickram, nagyon hasonló szerkezetet fog készíteni saját szorgalmi történetéhez: a Rollwagenbüchlinhez .
A Mesék ötvenöt kézirata megmaradt (némelyik részben megsérült), huszonnyolc másik pedig csak egy részt tartalmaz. A két legfontosabb a Hengwrt és az Ellesmere kézirat . Az első a Wales-i Nemzeti Könyvtárban (MS Peniarth 392 D) a Mesék legrégebbi ismert kézirata, amelyet Chaucer 1400-as halála körül készítettek. Ez azonban meglehetősen rossz állapotban van. Az Ellesmere kézirat tartott a Huntington Library in San Marino, Kalifornia (Ellesmere 26.C.9), később van. Valószínűleg néhány évvel később a Hengwrt szerzője készítette, gazdagon illusztrált.
Nincs két egyforma kézirat a mesék . A különbségek közül sok a részletekre vonatkozik, de mások fontosabbak, elsősorban a zarándokok történeteinek sorrendje. Chaucer pontos szándéka ebben az ügyben nem ismert, bár egyes mesék világos és kézzelfogható kapcsolatban állnak elődjével vagy utódjával. Ezek a linkek lehetővé tették a „Töredékek” létrehozását, más szóval a mesék csoportjainak összeállítását. Néhány töredék egymásutánja meglehetősen szilárdan megalapozott (I és II, VI és VII, IX és X), míg mások sokkal bizonytalanabbak. A töredékek sorrendjét a kortárs kiadások követik leggyakrabban Thomas Tyrwhitt-től , a Tales (1775-1778) első modern szerkesztőjétől , amely az Ellesmere-kéziratot követi. A XIX . Században Henry Bradshaw alternatív sorrendet nyújt, amelyet Walter William Skeat vesz át, és a XX . Század legtöbb kiadása :
Thomas Tyrwhitt javaslata |
Rendezés által javasolt Henry Bradshaw (Chaucer Society) |
Mesék |
---|---|---|
én | NÁL NÉL | Prológus , lovag , Miller , színpadi vezető , szakács |
II | B 1 | Jogász |
III | D | Bourgeoise de Bath , Koldus testvér , Usher |
IV | E | Akadémikus , kereskedő |
V | F | Squire , Franklin |
VI | VS | Orvos , a kényeztetések szállítója |
VII | B 2 | Sailor , perjelnő , Sire Topaz , Mellibée , Monk , káplán apácák |
VIII | G | Második apáca , a Canon asszisztense |
IX | H | takarékos |
x | én | Pap |