Niō

A NIO (仁王 ) Is nevezik Kongo-rikisi (金剛力士 ) Két japán őre istenség a buddhista templomok , kolostorok, szentélyek, temetők és más szent helyek Japánban . Általában vannak telepítve mindkét oldalán a főbejárat mon ( , „  Ajtó  ” ) megelőzésére démonok vagy gonosz szellemek belépő a helyszínen.

Hellenisztikus befolyás

A Kongōrikishi nevet Héraklész görög hős képéből adták át Kelet-Ázsián keresztül a Selyemút mentén . Heracles használunk gandhára művészete , hogy képviselje Vajrapani , a védő a Buddha , és reprezentációja, majd ezt követően a kínai és a japán , hogy ábrázolja a védőszentje istenei buddhista templomok. Ez az átvitel csak egy kis része annak a görög-buddhista hatásnak , amely szinkretikus jelenség, ahol a buddhizmus kölcsönhatásba lép Kr.e. IV .  Századtól  Közép-Ázsia hellenisztikus kultúrájával . BC , hogy a IV -én  században AD. J.-C.

Eredetük ekkor kínai, és közvetlenül Hengha Er Jiang istenektől származik , beleértve az általuk örökölt ikonográfiát. Két tábornok harcolt egymás ellen. Az első, Zheng Lun az új és a jövőbeni uralkodó, a Zhou-dinasztiából származó Zhou Wuwang mellett harcolt, hogy segítsen neki megbuktatni a jelenlegi királyt. A másikat Chen Qi- nek hívták, és megvédte a bűnös királyt, Zhouwangot ( Di Xin a Yin- dinasztiából , aki elárulta a Mennyet, és eltűnnie kellett az új dinasztia javára, de aki nem volt hajlandó fegyvertelenül megadni magát. Mindkettő. képességek: Zheng Lun mérgező felhőt lélegezhetett ki az orrán keresztül két fehér fénysugár formájában, amelyek az orrából nyílnak, és így megragadják ellenségei lelkét; Chen Qi ugyanezt a mérgező sárga felhőt lélegezheti ki, amely a szájából kiszökött, és ugyanazok a hatalmak voltak. Haláluk után istenítették őket, és mindegyikük Ajtó Istene lett .

A Hengha Er Jiang-ot Jingang lishinek (金剛 力士) is hívták, akik Japánban a Kongō-rikishit (金剛 力士) adták .

Leírás

Két hatalmas szobor, polikrom fából vagy nem, de kőből is, amely két óriást ábrázol, akik templomok vagy szent épületek előtt állnak, dühös megjelenéssel és lenyűgöző izomzattal; általában kopaszok, kontyot viselnek, egyszerű nadrágba öltözve, a felsőtestét csupaszon hagyják vagy páncél borítják. Mindkettő fenyegető hozzáállást mutat. Olyan erők, amelyek képesek gonosz szellemek kiűzésére, vagy fegyvertelenek, vagy lándzsával, alabárddal vagy a villám szimbólumával látják el őket.

Naraen Kongō vagy Ungyō

Naraen Kongō-t (那 羅 延 金剛 ) , Más néven Ungyō-t (吽 called ) „Ki alkotja az Egyet” (Um) csukott szájjal, úgy ábrázolják, hogy üres a keze vagy kardot forgat. A látens erőt szimbolizálja, összeszorítva tartja a fogakat. Csukott száját úgy ábrázolják, mint amely rendelkezik a One hangjának kibocsátásához szükséges formával , amely megfelel Ungyō másik megnevezésének . Naraen Kongo van Narayeon Geumgang a Korea , Nàluóyán Jingang mandarin kínai és Na la Dien kim cuong a Vietnam Naraen (那羅延 )  ; aki nyitott szájjal rendelkezik, szemlélteti tehát a kifejezett hatalmat, míg a csukott szájjal képviselt Misshaku (密 迹 ) a látens hatalmat szimbolizálja. Általában a bejárattól balra tartják, színe sötétebb, leggyakrabban kék vagy zöld, néha szürkére hajlamos, és néha nagyon specifikus gesztusokat rajzol fel: a bal kar kissé lesüllyedt, csukott ököllel, a jobb kéz kissé felemelt, tenyér nyitott, a jobb lábán nyugszik, amikor nem tartja karját. Ellenkező esetben a leengedett bal kézben egy klubot tart, és a jobb kezét nyitott tenyérrel emeli, a mutatóujj a hüvelykujját érinti.

Misshaku Kongō vagy Agyō

Misshaku Kongō (密 迹 金剛 ) , Más néven Agyō (阿 形 ) "Ki alkotja az A-t", a nyitott száj, a fokozott erőszak szimbóluma, a tokkosho (独 鈷 杵 ) Vajra-t (gyémánt bot, egyhegyű villámhárító, vagy napelemes szimbólum) és a fogát csupasz. Tágra nyitott szája úgy van ábrázolva, hogy rendelkezik az Ah hangjának kibocsátásához szükséges alakkal , amely megfelel másik Agyō nevének . Misshaku Kongo van Miljeok Geumgang a Korea , Mìjī Jingang mandarin kínai és Mat vakarcs kim cuong a Vietnam . Ez megfelel a szanszkrit Guhyapāda vajrának . Általában a bejárattól jobbra áll, színe világosabb, leggyakrabban piros, a következő gesztusokat vázolja fel: a bal kar a feje felé emelve, az ököl csukva (mintha védené magát vagy sztrájkolni kezdene), a jobb kar lefelé nyújtva, tenyérrel nyitott kéz lefelé, bal lábán nyugszik, amikor nem tartja karját. Ellenkező esetben villámkarját a jobb kezében hordja, és tenyerét kissé felemeli a jobb karján.

Shūkongōshin

Megnyilvánulása a Kongōrikishi , amely egyesíti Naraen és Misshaku Kongo egyetlen karaktert úgynevezett Shūkongōshin a Todai-ji a Nara , Japán. Shūkongōshin (執金剛神 ) , Szó szerint "szellem manipulálni a vajra  ", az úgynevezett Shūkongōshin vagy Shikkongōjin japán, Jip Geumgang sin koreai, Zhi Jingang Shen kínai mandarin és a CHAP kim Cang, mint a vietnami.

Az általuk végrehajtott nagyon pontos gesztusok az egyik számára támadási és a másik védelmi helyzetet sugallhatnak, így képeik gyakran társulnak a harcművészetekkel, és nem ritka, hogy egy dojo bejáratánál látják őket . A japán tisztelettel hívja őket Aun nem kokyu (阿吽の呼吸 , Írod : „a légzés A és One” ) , vagy akár Asan (あさん , Írod : „M. A” ) és Unsan (うんさん , Lit. "Mr. One" ) .

Állítólag ezek a bodhiszattva Vajrapani megnyilvánulásai , japánul Shūkongōshin (金剛 神 神 ) .

A leghíresebb őket ábrázoló szobrok valószínűleg Unkei és Kaikei szobrai, amelyeket a Nara - i Tōdai-ji -hoz ( Tōdai-ji Niō ) készítettek.

Szimbolizmus

Mint láttuk, mindketten képviselik brute force és látens erő, de mindenekelőtt az élő kép a szent hang buddhizmus adeptusok hívja ɦūṃ (हूँ) vagy Aum és ami az életadó lélegzet mindent, az első hangot a világ megalkotásához, de elpusztításához is. Ők az a jin, amely a női jelhez kapcsolódik a bal oldalon, mindennel, ami kedvező és gyenge, és a yang, amely a férfi jelhez kapcsolódik, a jobb oldalon, minden, ami kedvező és hatalmas. Ők a természet örök ellentétei, akik nem választhatók el egymástól; az élet és a halál örök ellentétes fogalma.

Niō Zen

Szamuráj Suzuki Shōsan (1579–1655) létrehozta saját zen stílusát, niō zen .

Modern hatások

Hivatkozások

  1. Vajrapani képének eredetét meg kell magyarázni. Ez az istenség védi és vezeti Buddha Sakyamuni-t. Képét Heracles / Hercules mintájáról készítették. (...) A ghandarai Vajrapanit Közép-Ázsián keresztül Kínába alakították , majd továbbították Japánba, ahol stílusa hatással volt az őrző istenségek, például a Nio birkózó jellegű szobraira. (Katsumi Tanabe, Nagy Sándor, kelet-nyugati kulturális kapcsolatok Görögországtól Japánig ,  23. o .
  2. Jacques Garnier, Fengshen Yanyi, Investiture of the Gods (You Feng kiadások, 2002), fejezet.  3 , p.  33-34  ; pasas.  73 , p.  696 és fejezet.  74 , p.  698-704
  3. (en) Transliterations from Digital Dictionary of Buddhism .
  4. Louis Frédéric, a buddhizmus istenei, ikonográfiai útmutató , Flammarion kiadások, 1992, p.  61 .

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Bibliográfia

Külső linkek