34 th Sura a Korán Sabah , néha Sheba | ||||||||
A Korán , az iszlám szent könyve . | ||||||||
Információk erről a szúráról | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Eredeti cím | سورة سبأ, Saba | |||||||
Francia cím | Sabah , néha Seba | |||||||
Hagyományos rend | 34 th sura | |||||||
Időrendben | 58 th sura | |||||||
Kihirdetési időszak | Mekán időszak | |||||||
Versek száma ( Ayat ) | 54. | |||||||
Alosztályok száma ( rukus ) | 6. | |||||||
A leborulások száma | 0 | |||||||
Hagyományos rend | ||||||||
| ||||||||
Időrendben | ||||||||
| ||||||||
Saba ( arab : سورة سبأ, francia : Sabah ) a hagyományos neve, hogy a 34 th sura a Korán , a szent könyve iszlám . 54 verse van . Az arab nyelven íródott, mint a többi vallási munka, a muszlim hagyomány szerint a mekkai időszakban hirdették ki.
Annak ellenére, hogy a cím közvetlenül nem része a Korán szövegének, a muszlim hagyomány ezt a szúrah Sabah nevet adta , hivatkozva arra a Sabah népre, akiről a 15. versben beszél:
15. Sába törzsének bizonyára volt egy jelző a lakóhelyükön; két kert, az egyik a jobb oldalon, a másik a bal oldalon. „Egyél abból, amit a te Urad adott neked, és légy hálás neki: jó föld és megbocsátó Úr”. " .
A mai napig nincsenek olyan történelmi források vagy dokumentumok, amelyek felhasználhatók lennének a Koránban található surák időrendjének megállapítására . Azonban szerinti muszlim időrend hozzárendelt Ǧa'far al-Sadiq ( VIII th század) és széles körben elterjedt 1924 felügyelete alatt al-Azhar, ez a Surah elfoglalja a 58 th helyszínen. Ezt a mekkai időszakban hirdették volna ki , vagyis sematikusan Mahomet történelmének első részében, mielőtt elhagynák Mekkát . Megtámadta a XIX -én a tudományos kutatás , ezt az időkeretet vizsgált felül Nöldeke amelyre ez Surah a 85 th .
Neuwirth szerint ez a szúra későn származik a mekkai időszakból, míg a 6. vers hagyományosan a Medinan-periódushoz kapcsolódik. Blachère átszervezést és növekedést idéz elő a Medinan időszakban.
A szúra egyes versei a riddával és Abu Bakr uralkodásával kapcsolatos eseményekre utalnak . Bár ezekre a történelmi eseményekre való utalások homályosnak tűnnek, ez lehetővé tenné e versek keltezését. Úgy tűnik, hogy mások kapcsolódnak Ali kalifátusához . Így egy Umayyad kontextus bizonyos anti-alid aspektusokban tükröződik.
Ez a szúra a 27-36-os szúrák csoportjába tartozik, amelyek szinte a Korán közepén találhatók . Különösen tömör és utaló stílusuk miatt heterogén ez a halmaz elsősorban a próféták és az utolsó befejezésekhez kapcsolódó előírások történetéből áll. Ezek azonban csak utalások, ami alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a Koránt a tanításban részesülő közösség számára ismert bibliai szövegek középkommentárjaként állítják össze .
Számos bibliai hatás , de egy zsidó legenda kapcsán is megjelenik e szakasz első verseiben. A Brass-források legendája így csatlakozik a klementin homíliákban idézett zsidó legendákhoz . Visszhangok találhatók az iszlám előtti irodalomban , amely igazolja ezen irodalom terjesztését a Korán megírása előtt.
Az istentiszteleti helyek leírása egy jemeni forrás révén Etiópiából származik . Salamon halálának leírása a Koránban a Talmud szövegére vezet vissza, amely maga a Qohelet könyv exegézise . A Korán változata ismeretlen forrásból származik. Mindenesetre közel áll a király, esetleg palesztin zsidó életrajzának késői változatához.