A szerződés típusa | Az Európai Uniót létrehozó szerződés |
---|---|
Másik név | Római Szerződés |
Rövidítés | EUMSZ |
Aláírás | 1957. március 25 |
Az aláírás helye | Capitol ( Róma , Olaszország ) |
Hatálybalépés | 1 st január 1958-as |
Aláírók | Konrad Adenauer , Paul-Henri Spaak , Maurice Faure , Christian Pineau , Lodovico Benvenuti , Joseph Bech , Johannes Linthorst Homan |
Alkatrészek | Az Európai Unió tagállamai |
Letéteményes | Olasz kormány |
Nyelvek | Francia, holland, német, olasz |
Lásd a Wikiforrásról szóló szerződést
|
A működéséről szóló szerződés az Európai Unió (EUMSZ), más néven a Római Szerződés , az egyik a két alapvető szerződéseket a politikai intézmények az Európai Unió, valamint az Európai Unióról szóló szerződés . Létrehozásakor viselte a 1957. március 25az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés neve, az Európai Unióról szóló szerződés 2007. évi aláírásáig 1992. február 7amely módosította annak tartalmát és átnevezte az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek . Ez ismét alapjaiban módosították, amikor a Lisszaboni Szerződés aláírása az 2007. december 13 és az Európai Unió működéséről szóló szerződés lett.
Eredetileg "az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés" néven az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapító okirata volt . Aláírták 1957. március 25A Hall of Horatii és Curias a Capitol in Rome , a Németország , Franciaország , Olaszország és a három Benelux országok : Belgium , Luxemburg és Hollandia , a delegációk az akarat, hogy vegyenek részt egy visszafordíthatatlan folyamat. A preambuluma szerint a szerződés célja különösen "az Európa népei közötti egyre szorosabb unió alapjainak megteremtése" .
Ugyanezen a napon ugyanazok az országok aláírták az Euratom-szerződést .
Miután 1957 végén megszerezték a ratifikációkat, a szerződés hatályba léphetett 1 st január 1958-as. Megalapította az európai közös piacot, és meghatározta az 1962-ben végrehajtott közös agrárpolitika alapjait .
A Maastrichti Szerződés az 1992. február 7átnevezték Európai Gazdasági Közösség az Európai Közösség . A szerződés neve tehát hivatalosan: "Az Európai Közösséget létrehozó szerződés".
A szerződést többször módosították:
Aláírás Hatálybalépés A szerződés neve |
1948 1948 Brüsszeli Szerződés |
1951 1952 ESZAK-szerződés |
1954 1955 Párizsi Megállapodás |
1957 1958. évi Római Szerződés (TEC) Euratom-szerződés |
1965 1967 Egyesülési szerződés |
1975 1976 nem hivatalos intézmény |
1986 1987 Egységes Európai Okmány |
1992 1993 Maastrichti Szerződés ( EUSZ és TEC ) |
1997. évi Amszterdami Szerződés ( EUSZ és TEC ) |
2001. évi Nizzai Szerződés ( EUSZ és TEC ) |
2007 2009. évi Lisszaboni Szerződés ( EUSZ és EUMSZ ) |
||||||||||
Az Európai Unió három pillére | |||||||||||||||||||||
Európai Közösségek | |||||||||||||||||||||
Európai Atomenergia-közösség (Euratom) |
|||||||||||||||||||||
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) |
Feloszlott 2002-ben | Európai Unió (EU) | |||||||||||||||||||
Európai Gazdasági Közösség (KKE) |
Európai Közösség (EK) | ||||||||||||||||||||
TREVI | Bel- és Igazságügy (IB) | ||||||||||||||||||||
Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (CPJMP) | |||||||||||||||||||||
Európai politikai együttműködés (EPC) | Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) | ||||||||||||||||||||
Western Union (OU) | Nyugat-Európai Unió (WEU) | ||||||||||||||||||||
2011-ben feloszlott | |||||||||||||||||||||
Az Unió működéséről szóló szerződés hét részből áll, amelyet 37 jegyzőkönyv és két melléklet követ. Ezenkívül a tagállamok 65 nyilatkozatát csatolták a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához.
Az első rész a következőket tartalmazza:
A második rész tartalmazza a vonatkozó rendelkezéseket az elv a megkülönböztetés-mentesség, az Unióban és az uniós polgárság (EK 18- a 25- ).
A harmadik rész biztosítja a jogi alapot a fő politikák és intézkedések az Unió (EK 26- , hogy 197 ): belső piac , szabad mozgás az áruk, a mezőgazdaság és a halászat, a személyek szabad mozgása, a szolgáltatások és a tőke , a szabadságon, biztonság és igazságosság , közlekedés, verseny és adózás , gazdasági és monetáris politika, foglalkoztatás, szociálpolitika, oktatás és képzés, kultúra, közegészségügy, fogyasztóvédelem, transzeurópai közlekedési hálózat , ipar, kohéziós politika , kutatás és fejlesztés, környezetvédelem, energia , turizmus, polgári védelem, igazgatási együttműködés.
A negyedik rész (cikkek 198 a 204- ) áttekinti az Európai Unió és egyes Európán kívüli területek kapcsolódnak Dánia, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság. Ezeket a tengerentúli országokat és területeket nem szabad összetéveszteni a legkülső régiókkal, amelyek bár az európai kontinenstől távol helyezkednek el, de az Unió részét képezik.
Az ötödik rész (EK 205 , hogy a 222 ) ismerteti különösen a közös kereskedelempolitika, együttműködés harmadik országokkal és humanitárius segítségnyújtás és kapcsolatok harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.
Az európai biztonsági és védelmi politikát az EU-Szerződés írja le .
A hatodik rész a következőkre vonatkozó rendelkezéseket foglalja össze:
Rész Seven létrehozza jogképességét az Unió és tartalmazza a különböző általános és záró rendelkezések ( 335 , hogy 358 ).
Jegyzőkönyvek, mellékletek és nyilatkozatok egészítik ki az EUMSZ-t és az Európai Unióról szóló szerződést. Az Európai Unióról szóló szerződés 51. cikke értelmében a jegyzőkönyvek és mellékletek ugyanolyan jogi értékkel bírnak, mint maga a Szerződés.
Tizenegy név megemlékezik a Római Szerződés Franciaországban és Belgiumban történő aláírásáról:
A szerződés szövege:
Egyéb linkek: