Arab bougiote
Arab bougiote, bejaoui, Tabdjaouit البجاوية [bejaouia] |
Létrehozás dátuma
|
XI . Század
|
---|
Ország
|
Algéria
|
---|
Vidék
|
Kis Kabylia
|
---|
Beszélők száma
|
körülbelül 15 000
|
---|
Tipológia
|
SVO inflexiós
|
---|
Besorolás családonként |
---|
|
Minta |
---|
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata bougiote-ban:
L3ibadh ikkel izidou hourrine wa kifkif fi El haq tsa3houm, 3andhoum le3qel we rrai vagy lazem ikhedmou beladhoum khawa khawa. |
|
A bougiote arab , Béjaoui vagy bougiote ( az arab البجاوية ) része a algériai arab , maga összefügg a család az Arab Maghreb . Széles körben használják családi, sőt társadalmi környezetben, különösen a Felsőváros régi kerületeiben élő Hoouote családok körében (Houma Oubazin, Cherchour, Bab Ellouz, Houma Qaraman, Bab Gouraya stb. ).
Történelem
A bougiote született meg időben a Foutoûhats , jóval azelőtt, hogy Hammadites , amelynek ( Béjaïa , akkor az úgynevezett Naceria) volt a fővárosban. A város lett a domináns kulturális központja befolyása a Maghreb , különösen az Almohads és Hafsids ahol hívták Ibn Khaldoun „a gyöngy a Maghreb ”, a bougiote folytatja fejlődését és ennek pontosítása, különösen az érkezés az andalúzok közül , akiket a rekonquista hajtott ki, akiknek az andalúz arab nyelv az észak-afrikai úgynevezett "városi" nyelvjárások nagy részét jellemezte . Ekkor érte el a csúcsát. Az oszmán jelenlét Algériában a XVI . Század és XIX . Század között a töröknek kellett ott megjelölnie.
A kabyle hátországgal folytatott folyamatos interakció során a bougiote erős berber hatást gyakorolt, különösen nagyon hasonló nyelvtani és szintaktikai háttérrel, de gazdag közös szókincssel is. Nagyon közel áll Djidjélienhez , hogy beszéljen egy nem Hilalian szomszéddal Kelet-Algériában, akivel ugyanazok a hatások vannak.
Ma a bougiotét a Kabyle fenyegeti . Valóban, a hatalmas és folyamatos érkezése berber nyelvű falubeliek a Bejaoui hátországban és északra Sétif , kabil vált a város „első nyelv”. A berber Kutatóközpontjában Párizs még tartja Bougiote hogy egy nyelvet a kihalás veszélye fenyeget, különösen azért, mert a leértékelés a arab nyelv a Kabylia események óta a berber tavasz 1980.
Djeha és a "Bouzellouf"
Algériai szabvány
|
Bejaoui
|
Djidjélien
|
Francia
|
---|
Waḥd nhar, Jḥa medlou babah őszinte, bach yechri-lou bouzellouf. Chrah, kla gaε leḥmou w jeldou, bqa ghir l'εdam. Jabou l babah. ki chafou qallou: „wechnou hada? »Qallou:« bouzellouf ».
-Ya chmata, win rahoum wednih?
-Kan trech.-Win rahoum εinih?
-Kan εwer.-Win rah lsanou?
-Kan Bakouche.-Vagy jeldet rasou, win rahi?
-Kan slaε. |
H 'enhar, Djeḥa εṭalou babah őszinte, bach yechri-h bouzellouf. Chrah, kla ikel llḥem dialou wah'i d'djeldou, qɛed kan l'ɛṭem. Jabou l babah. Ki chafou qallou "dacheli d 'hada? »Qallou« d 'bouzellouf ».
- A chmata, fayen houm wednih?
- Kan εzoug.- Fayen houm ɛinih?
- Kan derghel.- Fayen-ou lsanou?
- Kan εeggoun.- Én ldjelda fi rasou, faynha?
- Kan ferṭas. |
Ḥ'ennhar, Jeḥa εṭalou bouh frank, bich yechri ḥa bouzellouf. Chrah, kla el lḥem diylou belkel, qɛed ella l'ɛṭam. Jabou l bouh. Ki ra'h Callou “dichoua hada? »Callou« d bouzellouf ».
- Ya echmatsa, fayen houm wednah?
- Kan ṣamm.- Fayen houma ɛinah?
- Kan εwar.- Fayen hs lsanou?
- Kan d ebb'ebbekkuch.- W el jelwada di rasou, fayen hé?
- Kan msaltah. |
Egy napon Jehha apja frankot adott neki, hogy juhfejet vegyen. Megvette, aztán megette az összes húst. Csak egy üres tetem maradt, azt apjának hozta. Aztán amikor meglátta, felkiáltott: - Mi ez? Jehha így válaszolt: "egy juh feje".
- szemtelen, hol vannak a (juh) fülei?
-Süket volt.-Hol vannak a szemei?
-Vakult volt.-Hol van a nyelve?
-Elhallgatott.-És a feje bőre hol van?
-Kopasz volt. |
Néhány kifejezés bougiotes
-
Doqat Douq vagy akár Dlouq (most)
-
Tsqeztila (Hihetetlen történet vagy szavak)
-
Ntiya "vagy" nta (te a nőiesnek)
-
Dyali vagy Ntsa3i (nekem)
-
El koul vagy El Kel (mind)
-
Ghedda mendek (másnap)
-
A3lemmash (milyen célra)
-
Zighen (végső soron)
-
Laâkess ( spoilsport )
-
Ámen aâch (viszlát)
-
Youma jen (2 nap)
-
Laboud (mert)
-
Mizo mizo (egy kicsit)
-
D achli (mi?)
-
Fi 3ot (helyette)
-
Ghedda (holnap)
-
chahrayen (2 hónap)
-
El Ghadi vagy El temmatik (alul)
-
Kan (csak)
-
3elbekri (korai)
-
Gana vagy Daghen (szintén)
-
Imala (ezért)
- 3amayen (2 év)
-
Zmen (korábban)
-
Wayen (hol)
-
Madji (férfiasan érkezem) vagy Majya (nőiesen érkezem)
-
Az én 3andich Khberem (nem tudom)
-
igenettef török törzsből (ranger)
-
N'haji mesét mondok)
-
ysough török sagu-ból (kiabálni)
-
3out berk (légy óvatos)
-
Netbet (emlékszem)
-
Neqjem (csak viccelek)
-
Yestebyet (férjhez menni)
-
Ghseb (siess!)
-
yefdja3 (megijeszteni)
-
Nendjem (tudom)
-
Tati (lehajolni)
-
T3abek (balzsamozáshoz)
-
Yerta3 (szar)
-
Nwassi (én)
-
Tnewwa (bosszús)
-
Jib (visszahozza)
-
Aji (gyere)
-
Kayen (van)
-
wa3lech (miért?)
-
Werrak , Winek (hol vagy?)
-
arwah (gyere)
-
elkabouya (tök)
-
ana daghen (én is)
-
Zit vagy atka vagy nagaz el hait (a merész)
-
Soukardji (alkoholista / ittas )
-
Zellidj (nagyon szép lány)
-
M'ghachech (dühös)
-
Maghroum (szerelmes)
-
Yest'hi (félénk)
-
Tnah (con / best )
-
T'katki (Tolvaj)
-
MriT (beteg)
-
Chanfoura , Chnafer többes számban (az ajkak)
-
Salef (hosszú haj)
-
S'hin (házak vagy istentiszteleti helyek udvara )
-
Casbah (kormányzati fellegvár a középkorból)
-
Medreb vagy Moute3 (hely)
-
El gherfa (a szoba)
-
El khyama (a konyha)
-
El Harrar (aki a selyemmel kapcsolatos szakmát gyakorolja)
-
Seyyagh (ékszerész) Seyyaghin (ékszerészek)
-
El aatar (a bolt )
-
Többes számban Eddarbouz , Drabez (guardrail)
-
El 3etsba (a küszöb)
-
Mghirfa (teáskanál), mgherfa (evőkanál)
-
Mdjlouba , Mdjaleb többes számban vagy tebsi (tábla)
-
El tshelliq török çalkalayin-ból (mop)
-
El Khedmi vagy El Boutchak (A kés)
-
El betania , vagy zaoura (borító)
-
El benk a spanyol bancótól (az ágy)
-
Tchep'tchaq (konténer)
-
Tbissi (kis lemez)
-
El Bessasser (a sziták)
-
Koustbina (gyűszű)
-
El kabcha (merőkanál)
-
Grawedj (a játékok)
-
Lemsel'ha (a seprű)
-
El bechkit (puska)
-
Fniyek (dobozos készlet)
- Stella (kosár)
-
Chermoula tsa3 zroudia vagy Zroudia m'chermla (sárgarépa alapú étel)
-
El Palouza ( kukoricakeményítő tej tejjel és mandulával)
-
El Satladj vagy Mhalbi (édes rizs puding krém)
-
3etma , 3etmat többes számban vagy wled ljej (tojás)
- El Plaw '(sós vagy édes rizsétel)
-
El Qmiyrat ( sütemény kifli formájában)
- "Kaâk el neqqach (datolyával / mandulával töltött sütemények ...)
- "Baqlawa" (sütemények mandulával / pisztáciával / dióval ...)
-
Maârek (egyfajta leveles tészta méz kíséretében )
-
Metloua (kenyér)
- Kesra "vagy" Aghroum "(kenyér)
- "Kuszkusz" (étel)
-
El chlata tsa3 lebher (Salicornia)
-
Khbiza (egy kenyér bagett)
-
El fani (li yafna fal foum)
-
Zaârour ( medlars )
-
Djbina (sajt)
-
Chriba (szósz)
-
E'miha (víz)
-
3sila (édesem)
-
Baba sidi (nagyapa) és Setsi , M'wima vagy akár Mani (nagymama)
-
Aâmmi , khalis (az idősek neve jelzi a tiszteletet)
-
Loustsi (sógornőm) és Loussi (sógorom)
-
N'tsidji vagy akár daqmi (azonos korú valaki)
-
Sidi (mostohaapa) és lemwima (mostohaanya)
-
El chikh (az apa) és La3jouz (az anya)
-
Âtsek (fiatal nő még mindig egyedülálló)
-
El berrani (külföldi személy)
-
Âwitska (fiatal tizenéves lány)
-
Âwizeb (fiatal tinédzser)
-
Moul El bit (a férj)
-
El djamla (a család)
-
Didi (az idősebb testvér)
-
Mess'ghar (fiatal)
-
S'habiya (barátaim)
-
El Haïk (a nők testét borító téglalap alakú fehér szövet)
-
El Qeftan (hosszú és laza ruha, aranyszállal hímezve)
-
El fouta dyal hamam (a fürdőhöz tervezett selyemszövet)
-
El tchqa'tcher (zokni)
-
El Fer Fouri (finom porcelán)
-
El Tcharchiff (finom csipke)
-
Khouwara (a jelenlegi tesdira)
-
Laâjar (a haik kiegészítése)
-
M'hadouel (könnyű szövet)
-
Tazdam (pénztárca)
-
Karima (pecsétgyűrű)
-
La Chassisba (sál)
-
Mektoub (a zseb)
-
Qich (öv)
-
Zendjari (moaré barna szín)
-
Khoukhi (rózsaszín)
-
Sabe3 (baba születése körüli parti)
-
Chaâbi (népszerű zenei stílus)
-
Twelwil (a kedvesek)
-
La3rous (a vőlegény)
-
Soltane el Ghaba (lonc)
-
Mesk Ellil (Night Galant)
-
Mesk el Roumi ( Tuberose )
-
Salaf el 3adra ( Wisteria )
-
Djeraya (nagy autók / járművek)
-
Qwaleb (trükkök és trükkök)
-
Nech (viszály, kétség)
-
El Bcharâ (novella)
-
M'nama (álom)
-
Laghram (szerelem)
- kamer El wiz (arany öv, amely a török "kemer" szóból áll, ami övet jelent, és az "El wiz", amely egy francia aranyérme, amelyre a francia "Louis" király nevét vésték.
- qoja (قوجة) melléknév a török "koca" szóból, ami óriási / nagy vagy nagy.
Megjegyzések és hivatkozások
-
Khaoula Taleb Ibrahimi, „Algéria: a nyelvek együttélése és versengése”, L'Année du Maghreb , vol. 1 (2004) ( Olvassa el online ).
-
Párizsi Berber Kutatóközpont .
Lásd is
Kapcsolódó cikkek