Michael scot

Michael scot Kép az Infoboxban. Életrajz
Születés 1175
Skócia
Halál Utána 1232
Temetés Melrose apátság
Álnév Theobaldus Anguilbertus
Kiképzés Oxfordi
Egyetem, Párizsi Egyetem,
Durham School ( in )
Tevékenységek Fordító , matematikus , filozófus , asztrológus , író , orvos
Egyéb információk
Vallás katolikus templom
Kiejtés

Michaelus Scotus (vagy Michael Scot ) (született 1175 körül Skóciában - meghalt 1232 után) középkori skolasztikus filozófus , orvos, alkimista és asztrológus volt .

Dante Alighieri róla beszél, aki ismeri a boszorkányság megtévesztő játékát. Ő lett ismert lefordításával averrok " megjegyzéseket a Arisztotelész művek arab (c. 1220).

Életrajz

Ifjúság és képzés

Michael Scot Skóciában született. De születésének pontos helye és dátuma ma még meghatározatlan. Egyes friss források 1175 körül szólnak Balwearie-nél, Kelet-Skócia part menti régiójában a Forth (Firth of Forth) és Tay (Firth of Tay) torkolatai között, a Fife - ami nem ellenőrizhető - mindenesetre a végére a XII th  században . Tanterve szintén ismeretlen, a legújabb források a Durhami Katedrális Iskoláról és az Oxfordi Egyetemről, végül a Párizsi Egyetemről beszélnek , de kialakítását diverzifikálni kell, és mivel később Michael Scot magisternek (mester) hívták , ezért arra is következtethet, hogy az egyetemen tanított. Tudjuk azonban, hogy a nagybátyjánál nőtt fel, aki külföldi egyetemet küldött: a XV .  Századig Skóciában nem volt ilyen. Mikor hagyta el a Brit-szigeteket vagy Skóciát, ez megint rejtély, de tudjuk, hogy nem tért vissza, legalábbis nem élete során.

Mielőtt Toledoba ment volna fordítónak és asztrológusként dolgozni, már latin nyelvet és irodalmat tanított. Már a korai időkben élénk érdeklődést mutatott a felekezetek, a nevek, a definíciók és az etimológiák iránt, elolvasta a sevillai Isidore "Etymologies (Etymologiæ)" című könyvét . Ez az enciklopédia a kora középkor legolvasottabbja volt, és a skót kortársak körében még mindig nagy megbecsülésnek örvendett. Használata arra enged következtetni, hogy az alapfokú klerikális és latin képzés keretében kiterjedt képzésben részesült.

Toledói fordítói tevékenysége

A muzulmán Spanyolországhoz való közelsége miatt Toledo az egyik legfontosabb kulturális város volt. Jól ismert fordítók dolgoztak ott, mint például John Sevilla , Herman Karintia , Adélard Bath , az első diák, hogy jöjjön a Nagy-Britanniában és Gerard Cremona , a fordító a Almagest a Ptolemaiosz és De Caelo et mundo d - Arisztotelész . Michael Scot életének legkorábbi bizonyos dátuma a1217. augusztus 18amikor befejezte a fordítást egy arab csillagászati munka, a Kitáb fi l-hai'a által Alpetragius még élő akkoriban a spanyol félszigeten.

Nem ismert, hogy Michael Scot mennyi ideig élt Toledóban 1217 előtt. Egy nemrégiben készült tanulmány Michael Scott több szivárványról írt szakaszáról , amely egy nagyon ritka optikai jelenség, amelyet csak a modern fizika ért meg, és a legújabb megfigyelések arra utalnak, hogy Scot ismerte volna a tuareg népet , aki a Szahara sivatagában él. Másrészt tudjuk, hogy 1220 előtt még Arisztotelész három művét fordította arab kiadásukban a Kitāb al-hayawān, amely összeállítja az Arisztotelésznek tulajdonított három állattani művet, amelyek később Albert Albert hatására nagy hatással voltak rá. a Nagy ezeket a De animalibus-jához használta . Bár Guillaume de Moerbeke befejezte a1260. december 23fordítások közvetlenül a görögből, mégis Michael Scot fordításait használták fel a XV .  században az egyetemeken.

Fordítói hírneve azonban mindenekelőtt azon alapul, hogy Averroes megjegyzéseket fordított Arisztotelész írásaival kapcsolatban, mint például a De anima, De sensu et sensato , De caelo et mundo , Physica és Metaphysica . Averroes kommentárjainak tizennégy fordítása eljutott hozzánk, amelyek közül néhány valószínűleg II . Frigyes (1194-1250) udvarában készült el . Ezek az arab fordítások nemcsak nagyon jó nyelvtudást feltételeztek, hanem a tartalom részletes elsajátítását is, mivel az arab írás nem képes átírni a magánhangzókat, ami jelentős megértési hibákhoz vezethet. Renan szerint őt egy André nevű zsidó segítette. Nagyon jó nyelvtudása és az a tény, hogy nem közvetlenül fordított görögül, IX . Gergely pápa (1227-1241) tanúságaival is rendelkezik, aki nagyon dicsérte Michael Scotus arab, héber és latin nyelvű tudását, a görögről nem is beszélve.

Utóbbi évek

1220 körül Michael Scot távozott Toledóból Bolognába, ahol egy kis orvosi tevékenység miatt visszaesett. Daganatot sikerül meggyógyítania. 1224 és 1227 között Michael Scot úgy tűnik, hogy III . Honorius pápa (? -1227) és utódja, IX. Gergely szolgálatában áll. A1224 május 31, kinevezték az ír Cashel érsekévé . Ezt a helyet azonban le kell mondania, mert nem kezeli jól az íreket. A1227. május 9más prebendeket kap Skóciában és Angliában. Úgy tűnik, hogy mindez azt jelzi, hogy Michael Scot a papsághoz tartozott, bár nem volt vallási rendű: ezért Nagy Albert és Roger Bacon negatívan nyilatkoznak róla. 1227 után már nem jelenik meg a pápa anyakönyvében, és feltételezhetjük, hogy röviddel ezután érkezett II. Frigyes 1212–1250 germán császár udvarába; valószínűleg Leonardo Fibonacci révén történt , aki Michael Scot-t "a legjobb filozófusnak" nevezte.

A Liber Abaci második kiadása - a középkori matematika kiemelkedő munkája, amelyet Fibonacci írt és 1228-ban jelent meg - az előszóban az 1227-es idők dedikálását tartalmazza Michael Scot számára, aki állítólag még részt vett a Fibonacci-szekvencia bemutatásában .

Az a szerep, amelyet Michael Scot asztrológusként játszott II. Frigyes udvarában, még nem teljesen ismert. Biztos, hogy fordítóként dolgozott szolgálatában. Kérésére lefordította az avicennai Abbrevatio of animalibus-t , amelyet Frigyes később a solymászatról szóló könyvéhez, a De arte venandi cum avibus-hoz fog felhasználni . Ezenkívül asztrológiai-filozófiai kérdésekben tanácsolta és a bíróságon orvosi-asztrológiai értekezéseket írt. II. Frigyes megpróbálta kihasználni udvari asztrológusának tanácsát abban az esetben is, amikor egy gyógyszert októberben a Puzzouli vizein tett.1227 november. Egy anekdotát, amelyben II. Frigyes teszteli bírósági asztrológust és orvosi tanácsadót, Salimbene de Parma továbbította nekünk: megkérte, hogy számolja ki a mindig beszélt ég és a torony csúcsa közötti távolságot. Az asztrológus elvégezte a matematikát, és az eredményt a császárnak adta. Ezután Frederick titokban egy kézszélességgel leengedte a tornyot, és megkérte Michael Scotyt, hogy számolja ki újra a távolságot, azt állítva, hogy elfelejtette. Michael Scotus nem érte el ugyanazt az eredményt, és arra a következtetésre jutott, hogy az ég egy kéz szélességével megemelkedett, vagy a templom ennyit esett. A császár ekkor megcsókolta asztrológusát, hogy ilyen pontos számítást végzett. Feltételezve, hogy ez a kis történet igaz, Michael Scot biztosan zseni volt, és / vagy II. Frigyes ki akarta próbálni, mivel ő volt a meghitt tanácsadója.

Michael Scot halála

Michael Scot 1232 körül halt meg, amikor valószínűleg még a császár szolgálatában állt. Legalábbis ezt jelzi Henri d'Avranches verse, aki akkor II. Frigyes udvarában tartózkodott, és ki énekelte új házasságát. Halálát ugyanolyan anekdotikusan mesélik, mint az ég és a torony közötti távolság problémáját, és kevés megbízható forrás található a témában. Francesco Pipino elmondja nekünk, hogy Michael Scot azt tervezte, hogy egy kis kő megöli, és ezért fejvédővé tette magát, a Cerebreriumot . Egy nap ismét elmondja nekünk, miközben Michael Scot misén vett részt, a szokásos módon eltávolította ezt a frizurát, és éppen akkor egy kis kő esett le a boltozatról, és enyhén megsebesítette a fejét. Miután megfontolta a követ, ismét rendezte ügyeit, és nem sokkal később meghalt.

Liber introductorius

A Liber Introductorius maior in astrologiam (Az Asztrológia nagy bevezető könyve) három külön szakaszra oszlik: 1) a Liber quatuor distinctionum (négy megkülönböztetés könyve), 2) a Liber specificis (egyes könyv), a De mirabilibus mundi (csodák) a világ fizikomóniája (Book of physiognomony). A készletet II. Frigyes (1194–1250) germán császárnak szentelték, sőt a Liber physiognomiae- t is neki írták. A mű pontos keltezése nehéznek bizonyul, de a bevezetőben Szent Ferencről beszélünk , akit kanonizáltak1228. július 16. Ez a bevezetés legalább ezt a dátumot követi. A munka első része, a Liber quartuor distinctionum , hiányosként jött le ránk, és valószínűleg befejezetlen volt, amikor Michael meghalt. Ez a rész, csakúgy, mint a Liber specificis, nem rendelkezik belső egységgel és rögzített sorrenddel. Ezért nem meglepő, hogy a Liber physiognomiae- t elszigetelt könyvnek tekintik, és körülbelül 1500-ig legalább 20 kiadást ismert. Az első két rész a csillagászattal , az asztrológiával , a meteorológiával , az orvostudománnyal , a zenével és a számítástechnikával foglalkozik. Frigyes II kérdéseinek katalógusa is megtalálható Michael Scot válaszaival. A Liber physiognomiae -ban a nemi közösüléssel, a terhességgel, az embriológiával és a fiziognómiával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.

Megállapításai sok tudásra utalnak, de mosolyt csalhatnak a jelenlegi olvasó arcára. Így írja, hogy az ember 140 évet élhet, mivel az ujjak és a lábujjak tizennégy ízülete van, és mindegyik ízület tíz évet hoz. De a bűnök miatt az élet hossza legfeljebb 120 év. Teljesen empirikusan egy kicsit tovább találja, hogy a nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak. Aztán azt tanácsolja, hogy friss forrásvizet használjon mosáshoz és iváshoz, mert a hideg víz miatt a pórusok bezárulnak, és megmarad a természetes hő. A forró nyári hónapokban azt tanácsolja a férfiaknak, hogy ne éljenek szexet, ami viszont nem gyakorolna visszahatásokat a nőkre. Ezenkívül megtiltja a vérellátást forró időben, hacsak nem feltétlenül szükséges a betegséghez. De érdekelték a különböző régiókból származó emberek közötti különbségek is. Különösen a megjelenés, a nyelv, a viselkedés, a ruházat és a viselkedés különbségei foglalkoztatták a béke és a háború idején, az egészség és a betegség különbségei a langobardok , szlávok , németek , görögök , mongolok , szaracenek , skótok , zsidók és egyiptomiak között .

Ars Alchemiae és Vaticinium című többi művében Michael Scot az első a fémek átalakításával, a második az olasz városokkal kapcsolatos próféciákkal foglalkozik. Ezt követően rövidebb szövegeket írt az alkímiáról és az orvostudományról .

Az alkímista

Robert Halleux szerint „Michel Scot [alkímiai] korpuszában három fő értekezés szerepel: Ars Alchemiae , Lumen luminium , Quaestio curiosa de natura Solis és Lunae . Scot hiteles írásaiban óva int az alkimisták megtévesztéseitől, de az adeptusok közös jellemzője, hogy vádat emelnek riválisaik ellen. Ezenkívül megmutatja, hogy nagyon is tisztában van az alkímiai tanokkal és gyakorlatokkal. Az Ars Alchemiae- nak esélye van arra, hogy eredeti legyen. Ami a Lumen luminiumot illeti , néha a görög Daedalusnak tulajdonítják, és Michel Scot csak a fordító lenne. Végül a Quaestio curiosa később látszik ”(Robert Halleux, Textes alchimiques , Turnhout, Brepols, 1979, 100–101. O.).

Művek

Pszeudo-Michael Scot

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (in) Tony Scott , "  Michael Scot és a négy Rainbows  " transzverzális: International Journal a tudománytörténet , n o  22017. június, P.  204–255 ( olvasható online [PDF] )
  2. Averroès és Averroism , Maisonneuve és Larose, 2002, p. 157
  3. (in) TC Scott és P. Marketos "  A eredete a Fibonacci-sorozat  ", MacTutor History of Mathematics archív , University of St Andrews ,2014. március( online olvasás )

Lásd is

Bibliográfia

Külső linkek