Burgundia-Morvandiau
| Bourguignon-Morvandiau Borguignon-Morvandiau | |
| Ország | Franciaország |
|---|---|
| Vidék | Burgundia |
| Beszélők száma | 50 000 nyelvtudással 1988-ban |
| Besorolás családonként | |
|
|
| Minta | |
|
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke ( lásd a szöveget francia nyelven ): Tôtes les jans nâssant libre és pairoils in lote deignetai és los dreits. A látóhatár élõje és kevés a lelkiismerete, és éles elõtt van a többiek einje, akik a szabadidõket követik. Kivonat Morvandiau regényéből: Lai maïon n'ost point frômée, ale ost ziâr megnyílt a quaitre szelek előtt, amelyek chûlont brâmant ichi tôte az évben: Gailarne, Soulâr, Bige pis Drévent. |
|
| Menü | |
 A Burgundiában, Burgundiában beszélt regionális nyelvek bézs színűek (világos és sötét, sötét jelzi a morvandial dialektusokat). | |
A burgundi-Morvan és burgundi-morvandeau ( borguignon-Morvan ) egy langue d'olajat beszélt sok a burgundi és különösen a Morvan . Ez Franciaország egyik regionális nyelve .
Bemutatás
A burgundi az olaj nyelve , amelyet Burgundiában beszélnek . Elterjedési területe a következő: déltől a Chalon-sur-Saône , Le Creusot , Autun vonal ; megyünk fel az összes Morvan a nyugati oldalon a Auxerre - Langres vonal az északi és a keleti darabok egy kicsit Franche-Comté ( Pesmes , Pointre , stb ).
Több változatra oszlik: Dijon, Beaunois, Verduno-Chalonnais, Valsaônois, Morvandiau, Auxerrois, Langrois. Morvan déli nyelve annyiban specifikusabb, hogy délen átesett a francia-provansz tartomány hatásain.
Történelem
A Burgundiában beszélt langue d'oïl története
Burgundy egy újlatin nyelvek a domain olaj . A langue d'oïl egyik formája , akárcsak a francia , de például Norman vagy Picard is. Az olajat nyelvek leszáll a különböző helyi formáit ófrancia , vagyis a nyelv alapvetően származó latin beszélt Galliában alatt és a végén a Római Birodalom . Ez a népszerű alacsony latin nyelv különféle hatásokon ment keresztül, attól függően, hogy mely régiók és népek támadták meg őket.
Így az Oíl nyelveket megkülönböztetik a többi román nyelvtől (mint például az okszitán és a francoprovençal , a déli oldal, de az olasz és annak fajtái, a spanyol , a katalán stb.) Az örökölt sajátos akcentusok. germán népek közül, mint például a frankok. Ezek a frank és germán inváziók sok szókincset hoztak az olíva nyelvekbe. Burgundia és a jövőbeni burgundi esetében a germán nyelvjárások (például burgundok) hatása viszonylag fontos volt (Franciaország keleti és északi részén beszélt oi nyelvek azok, amelyek a legerősebb germán hatással voltak, a nyugaton található normannoktól eltekintve, de a skandináv németek befolyásolták ).
A legtöbb burgundi szókincs latin eredetű, de néhány kelta szó örökölt gall túlélték romanizációból. A burgundi , akik betörtek a régióban az V. th század adta a nevét Burgundia ( Burgundia , Burgondia ) hoztak egy csomó adminisztratív szókincs a burgundi nyelvjárást.
Mivel a burgund államok fokozatosan kiterjedtek a mai Belgiumra , a mai Hollandiára és Németország egy részére 1363 és 1579 között, burgundiai csaknem két évszázadon át sok ó-holland , ó-flamand és ó-középnémet szót tartalmazott .
Például az ó-holland " kooke " vagy " koeke " szóból származó "couque" ( mézeskalács ) szó a burgundi XIV . Századi szókincsbe került , amikor a burgundi hercegek a burgundi államtól kiterjesztették a Hollandia és Belgium. Ez a szó, mint oly sok más, még mindig a burgundi szókincs része, több évszázaddal a Burgundi Hercegség vége után .
A nyelv általános jellemzői
A burgundi-morváni, a XXI . Század elején ismert jellemzők (bár a XX . Században a beszélők száma drasztikusan csökkent) a fonetikus saját fejlesztések , némelyek nagyon régiek (az egykori franciáktól ), mások inkább a közelmúltban a nyelvhez közel álló, de olykor leegyszerűsített vagy módosított nyelvtan (különösen az igék), valamint bizonyos archaizmus a szókincsben (lásd ezeket a jellemzőket pontról pontra alább).
Fonetikus
Burgundia-Morvandiau-ra a magánhangzók számos fejlődése jellemző:
- ahol a francia az „ a ” magánhangzót teszi, a burgundi gyakran az „ ai ” -t („ lai vaiche ” a „ tehénre ”); kivéve egy " l " előtt, ahol az " a " " au " lesz (" chauleur " a " hő " kifejezésre);
- ahol a franciának van a hangja / ɛ / (főleg magánhangzó és hangsúlyos előtt), ott burgundián az „ a ” -ot („ ale ” a „ she ”, a „ tal ” az „ ilyen ”, a „ mâtre ” a „ master ”, „ Tarr ”) a " föld ", a " guârre " a " háború ", a burgundi nyelvjárások többségében az " ât " az " is "), de néha van / o / vagy / ɵ / (" mâtrosse " a " úrnő ", " Soc " a „ Sec ”, „ ost ” a „ is ” -ra Morvan nyelvjárásokban);
- Az " O " gyakran el van némítva " vagy " (" houme " az " ember ", " költségek " a " part ", míg " vagy " gyakran válik " o " (" jor " a " nap ", " por " a " For " "," tor "a" fordulás "," kürt (t) "a" bíróság "," lord "a" nehéz "," sord "a" siketek "stb.);
- Az „ U ” északkeleten időnként „ ui ” vagy „ i ” jelzésre gyengül , de ezek a változások inkább a Vogézek és a Franche-Comté nyelvjárására jellemzőek . A kezelés a burgundi nyelvjárások többségében " u " változatlan, de a morvan nyelvjárásokban leggyakrabban " eu " -t találunk az " u " kifejezésre (" lai naiteure " a " természet " kifejezésre, Burgundiában másutt " lai naiture " -t fogunk mondani. ).
- Az orrok globálisan változatlanok maradnak, de az „ an ” mindazonáltal „ ain ” lesz a gutturális mássalhangzók előtt (a „ frank ” a férfiasban „ frainche ” lesz a nőiben , ugyanúgy a „ blanc ” válik „ blainche ” -vé ). A legrégebbi szövegek azt mutatják, hogy ez a jelenség a régi és néha még odáig ment, hogy átalakítsa „ egy ” a „ miséjét ” előtt egy torokhangú (középkori burgundi szövegek, az egyik így találni „ estroinge ” a „ furcsa ”, ahol a a jelenlegi burgundi „ étrainge ”, vagy akár „ troinchier ”, hogy „ szeleteljen ” ott, ahol a modern Burgundia „ lógott ”).
- Az au és az eau hangok , amelyek a régi franciákban az " al " és az " el " szavakról származnak , Burgundiában egyedülálló hangzás felé fejlődtek, amely hallható " e ", néha "eaa" vagy " i " ( A " kastély " jelentése " chaîteâ ", " chaitea " vagy " chatiâ "; az " újságok " jelentése " jorneâs ", " jorneaas " vagy " jorniâs "). Az „ eâ ” helyesírás kompromisszum.
- A francia végződés " kombi " (masc. Írja be a " munkás ", a latin "- vagy, -orem ") és a" -eux " (melléknév típus, a latin "- osus, -osum ") egyesült, hogy legyen egy egységes „ -œus ” végződés (a „ kézbesítő ” jelentése „ lou livrous ” vagy „ lou livreus ”, írható „ lou livrœus ” egységes betűvel ), amelyet helytől függően „ -or ” vagy „ -eu ” kiejtéssel illetnek ”, És hogy ugyanolyan könnyen írhatunk„ -ous ”vagy„ -eus ” -ot az Ön kényelmének megfelelően. A " -œus " helyesírás egységesítő kompromisszumos írásmód.
- A / je / („ -ié ”, „ -ier ” szó végén) franciául a / e / („ -é ” vagy „ -ei ” néven írva ), néha / iː / („ -Î ”) keletre, a Franche-Comté-i határ közelében („ -î ” Franche-Comté-ban). Így „ első ” a „ premei ” Burgundia (és „ első ” válik „ premeire »),« enni ” ( „ Mangier ” ősi franciául -ier ) válik „ Maingé ”, „ séta ” (ófrancia „ MARCHIER ”) " Piac " lesz , a " dalos " (régi francia " dalos ") " soingé " és így tovább.
- „ Oi ” (ejtsd leggyakrabban / oɜ /, / uɜ / vagy / ʊɜ / a helyszínen) megtartotta a hangsúly / o / valószínűleg a határidő a régi francia . Az evolúció a nyelv megtartotta a nyoma ez a sajátossága, így a középkori burgundi szövegek gyakran tesz „ -o ”, ahol máshol területén az olaj egy leleteket „ -oi- ” (például egy leleteket „ Veor »« Arrivor „vagy” illatot „a régi burgundi szövegek helyett” veoir „” hogy megkapja »és hogy« tudom »más régiókban, ezek az igék felelnek meg«, hogy látni „hogy” kapni »és hogy« tudom „, a francia modern, és a jelenlegi Burgundiában " -oi- " -val mondja ki " voi ", " nyugta " és " saivoi " . Ezt az ősi evolúciót a legtöbbször nem őrizték meg, néhány kivételtől eltekintve, például a tökéletlen egyes számvégződések (első és második személy " -oo ", harmadik személy " -oot ", közvetlenül leereszkedve az ó-francia " -Oie " -ből , " - OIS "" -oit „). Így a „ il prait ” (régi francia „ IL prenoit ”) az „ ai prenoot ” helyett a várható „ ai * prenoit ”.
- Az „ Ui ” a legtöbb dialektusban „ eu ” -vá válik (a „ comb ” jelentése „ cueusse ” - kiejteni a keusse-t) , a „ neut ” az „ éjszaka ”, a „ pleuge ” az „ eső ” kifejezés.
Ezen túlmenően, Burgundia (különösen a nyugati, Morvan átesett a hatások a Loire-völgy ) egyedi helyzetet foglal el a területen az olaj: Burgundy, mint a Franche-Comté , tolta a jelenség diphthonguisation ófrancia tovább és egységesebb, mint az oïl többi fajtája. Így az „ ē ” hosszú latin (csakúgy, mint bizonyos körülmények között az „ i ”) az ófranciák kezdeti szakaszától kezdve globálisan „ ei ” -vé fejlődött . A nyugatról érkező oïl fajták ( Norman , Gallo ) napjainkig változatlan formában tartották ezt a fonémát, míg az " ei " fejlődése az " oi " -ben a többi fajtánál nem egységes módon folytatódott. Picard és a Centre-Val-de-Loire fajtái nem lépnek túl az „ oè ” -nél , egy ideig a burgundi úgy tűnik, hogy csak a „- o- ” szót tartja a „- oi- ” -tól (a kiejtés / oɪ / vagy / ɔɪ / értékre csökkent / o /), de ez az evolúció nem tartott tovább, az / oɪ / fonéma megtalálja a helyét Burgundiában, és az oïl többi tartományához hasonlóan a / oɜ /, / uɜ / vagy / ʊɜ / felé fog fejlődni (kivéve bizonyos számú olyan eset, amely megőrizte ennek az ősi evolúciónak az „ oè ” -tól az „ o ” -ig terjedő nyomát , mint például az egyes szám tökéletlen végződései vagy az igekötő egyes személyekben való igekötője stb.). Másutt a területen d'olaj, és az első a keleti, a nyitás az utolsó (/ ɔɪ / bérletek / ɔɜ / majd / ʊɜ / elérése előtt / ʊa / a XVII th századi Champagne és a dél-párizsi medence) az „ oi ” fonémát eredményezi, mivel a modern franciában jelenleg ejtik. Burgundia és Franche-Comté következik, de az „ ei ” -et az „ oi ” -ra egységesen és alaposabban alkalmazzák, mint a francia. Így bizonyos körülmények között, az evolúció nem került sor az Old French ( francien ): az ige „hogy nézni ”, „hogy megakadályozza ”, és hogy „ eloltani ”, a „ még ” nem érintette példa. Burgundiában és Franche-Comté- ban minden formát megérintettek, vannak „ voillai ”, „ empoichai ”, „ csillag ” és „ moîme ”.
Szójegyzék
Szótárában a burgundi-morvandiau nagy gazdagságot mutat, különösen a lexikális területeken, amelyek vonzóak a mindennapi életre, a vidéki életre, a természetre, az időjárásra stb. Így rendszeresen több címletet is találunk ugyanannak a tárgynak, létnek (például egy bükk mondható: fôt , fotôt , fotale , fouel (le) , foïârd stb.). A szókincs e gazdagsága nem egyedülálló eset a regionális nyelvek között, amelyek kevésbé központosítva, mint az adminisztratív hatalom (például a francia) nyelvei, kevesebb lehetőségük volt szókincsük központosítására, ami a rengeteg szónak kedvez. mert ugyanaz jelentette egy csökkentett területen: faluról falura szinte különböznek az ugyanazt jelző szavak.
A burgundi-morvandiau szókincs másik, sokkal egyedülállóbb jellemzője az archaizmus : sok régi francia nyelvű, a későbbiekben a legtöbb régióban eltűnt szó például a mai napig fennmaradt a burgundi-morvandiau szókincsben. Például a " remaner " szavak , " écourre ", " cuider ", " escoeurre " és még sokan mások már nem rendelkeznek megfelelőivel a modern francia nyelven vagy az Oïl más nyelvein.
A morváni nyelvjárásokra jellemző sajátosságok
A burgundi dialektusok Morvan , amely gyűjtünk néven „ Morvandiau ”, valójában fajta burgundi befolyásolja a dialektusok Center-Val-de-Loire , tovább nyugatra. A "morvandiau" négy fő változatra oszlik:
- A Sédelocien (közel a nyelvjárásokba Auxois )
- az északnyugati Morvandiau ( Lormes , Vézelay ...) a Centre-Val de Loire nyelvjárásaival
- a központi Morvan ( Montsauche-les-Settons , Ouroux-en-Morvan , Gien-sur-Cure , Planchez ...)
- a hegy Morvandiau ( Château-Chinon , Arleuf , Glux-en-Glenne , Fâchin ...)
A nagy különbség ezek a fajták a használata „ç'ost” (ez) a vonaltól északra Montreuillon - Moux-en-Morvan és „ y'ost ” (ez) a déli ezen a vonalon. vonal, hasonlóan a "j" hang "y " -né változik ettől a vonaltól délre, például az északi "mérőműszer" (vegye a vizet) délen " gauyer " lesz .
Hasonlóképpen, valamint a kelet-nyugati vonalon Saint-Brisson a La Celle-en-Morvan különböztetünk beszéd: a nyugati fogjuk mondani a „ cevau ” és „ eine carotte ”, és a keleti a „ ló ” (ló ) és az „ eune charotte ” (charette), ezért az „ç” használata sok morvandiális szövegben. Széles körben nyitott a külső hatások ( burgundi és Nivernais ), a Morvan is tapasztalt erők védelmi (középkori típusú orrhangú kiejtés, karbantartása coalescing diftongust előtt a palatális területen, ez képezi a tanú halom burgundi ( Claude Régnier a Les parlers du Morvan , Morvan Akadémia, 1979).
Úgy tűnik, hogy Morvandiau kapcsolódik a Francoprovençalhoz is, különösen a latin "hoc" semleges névmás jelenlétével és a szókincs orientációjával, amely megerősíti Wartburg tézisét, miszerint az Oc-Oïl határ korábban sokkal északibb volt, mint manapság (WV Wartburg, Románia nyelvi töredezettsége , ford. Allières Slaka, Párizs, Klincksieck, 1967, Francia és Római Könyvtár).
A francoprovençal hatása
A Saône mentén fekvő falvak szavaival találunk frankó -provansz hangokat, amelyeket Brionnais-Charolais vezetett be, az átmeneti Oïl nyelvjárása a frankoprovençális területekkel .
| Francia | Brionnais | Dél-Morvandiau | Burgundi |
| ló | [ ʦᵊvo ] | [ çᵊvo ] | [ ʃəvo , ʃəvaʊ ] |
| térd | [ ʣᵊnø ] | [ zᵊnoː ] | [ ʒənɔ̃ , ʒəno ] |
| koszorú | [ʣɑbrə, ʣᵊvɛlɔ̃ ] | [zarbə] | [ʒarb] |
Nyelvtan
Összehasonlító lexikon
Ez a lexikon adja meg a Burgundia-Morvandiau leggyakoribb formáit.
| Burgundia-Morvandiau | Francia | Régi francia | Latin harisnya |
|---|---|---|---|
| lou / le (a két forma Burgundiában található meg) | a | le / lou, lo / lu (régebbi formák) | ő olvasott (m) |
| i / i (dijonnais) | én | i / jeo / jo / jou | ego |
| lai vaiche | a tehén | a tehén | * illa vacca |
| lou viaige | Az utazás | a viage / a veiage / a voiage | illu (m) viaticu (m) |
| lai terre | föld | föld | illa terra |
| lou ló | ló | a ló / a ló | illu (m) caballu (m) |
| lai cheivre | a kecske | kecske | illa (m) capra (m) |
| hom (brg.) / houme (mrv.) | a férfi | on / ome | ille homo / illu (m) homine (m) |
| lai fanne (brg.) / lai fome (mrv.) | feleség | a famne | * illa femina |
| jó (fem. csont vagy boune ) | jó jó | jó, buene | bonu (m), bona |
| mau ( női maule ) | rossz, rossz | gonosz hím | malu (m), mala |
| bea ( női Basel vagy néha Biel ) | gyönyörű csinos | biau / bel, bele | bellu (m), bella |
| nagy (nőstény nagy ) | magas Magas | támogatás, támogatás | magas (felnő) |
| levélnyél (fem. levélnyél ) | kicsi | kicsi | * pittitu (m), pittita |
| Froos (fem. Froîche ) | friss | fres, fresche | frescu (m), fresca |
| epoos (fem. epoosse vagy epoisse ) | vastag | espois, espes | spissu (m) |
| merev (fem. merev ) | meredek | roit ( merev fem. ) | rigidu (m) |
| douc ( douque fem. ) | puha | tucat, dolz, dulz | dulce (m) |
| Douçot (fem. Douçotte ) | "Doucet", édes | doucet, dulcet, dolcet | * dulcettu (m) |
| quei (fem. quei vagy quale ) | amely melyik | mi, mi | quale (m) |
| tei (fem. tei vagy tal ) | ilyen, ilyen | tel / teu | mese (m) |
| tot, tote, tos, totes | mind mind | tot, tote, tuit / toz, totes | totu (m), tota, toti / totos, totas |
| tretos | mind (névmás) | trestoz / trestouz | transz totos |
| apáca | null, senki (neg.) | neün | * ne unu (m) |
| roin | semmi | semmi) | * rem |
| nincs ( nő nem vagy nem ) | nincs, nincs | nincs, nincs (pozitív értelemben) | * aliquunu (m), aliquuna (pozitív érzék) |
| nekem | még | ugyanaz, meoizmus | * metipsimus * met-ipse-issimus-ból |
| ein (fem. eine ) | a a | a / ung, a | * unu, una |
| ein heus / eine társ | egy ajtó | a uis / a ajtó | * unu (m) ostiu (m) / una porta |
| lou jor | a nap | a jor (n) | illu (m) diurnu (m) |
| világi | az éjszaka | az éjszaka | illa nocte |
| átalakítás / átalakítás | marad | átalakítás, maradék | átszervezés |
| toillai / toiller | levenni | tűrni, tűrni | felfordulás |
| rövidíteni / rövidíteni | verni (búza vagy más) | escourre, escoudre | végrehajtott |
| escoeure (ugyanaz, mint az écourre ) | ráz | escourre, escoudre | végrehajtott |
| accueudre | üdvözölni | acoillir, acoillier | accolligere |
| kanál / pengetés | összegyűjteni | cueildre, cueldre, keudre, cuedre, cueudre, coillir | colligere |
| rendelés | varrni | cousdre, queusdre, keusdre | consuere |
| toinre | festék | festeni, festeni | tingere |
| poinre | festeni | festeni, festeni, festeni | pingere |
| kábító | kikapcsol | eloltani, eloltani | felháborító |
| apponre | csatlakozik | válasz | apponere |
| mainger | eszik | eszik | manducare |
| chainger | kapcsoló | pénzváltó | cambiare |
| megbirkózni | gondol | szakács | cogitare |
| gondoskodás | gondolkodni (gondolkodni) | álmodozó (vagy kötszer ) | somniare ("álmodni, elképzelni") |
| eljövetel | kezdeni | Rajt | * kezdeményező társ |
| tud | tud | kolostor | cognoscere |
| aivoi | birtokolni | hogy legyen, legyen | habere |
| lenni | lenni | estre | * essere (de esse ) |
| tud | erő | pooir, poeir, podeir | * potere (de posse ) |
| akar | akarni | lopni, repülni | * Volere (de Velle ) |
| ital / ital / borre | inni | inni, beivre | baba |
| tenni (a Morvan fâre-ben ) | készítsen | Fere do | facere |
| lát | lát | veeir, vedeir | videre |
Burgundi kifejezések
- Lou bon sirop de Borgoigne : (Burgundia jó szirupja ) burgundi bor
- Dei vos condeuze a veigne mûre : (Isten érett szőlőben vezet téged) Isten áldjon meg!
- Dei a condeuze au veing mûr : (Isten kalauzolja érett borhoz) Isten adjon neked sikert!
- Aivoi a műnek egy sai quelôgne : (Hogy legyen munka a térdében ) Munka legyen
- Boizai eine cheivre a kúpjai között : ( Csókoljon meg egy kecskét a szarvai között) Nagyon vékonynak lenni
- Lampai lou bon sirop de Borgoigne : (Igyon Burgundia jó szirupját ) Igyon bort
- Toi cu lenni : ( Szamárnak lenni) Sarokba szorulni, a gyökereiben lenni
- Aivô queicun ágyékának lenni : ( Valakinek ágyékban lenni) Valakivel fázni
- Aivoi lai mailaidie de clochei : ( Toronybetegségben szenved) Érezzen honvágyat
- Anviai ein ainge : ( Angyalt küldeni) Üzenetet küldeni
- Nevess a debotonaion : ( Kigombolható hasi nevetés) Nagyon hangosan nevess
- Tedd a meigne-t megmarkolni : (Tedd a szürke arcot) Ne örülj
Néhány burgundi szó
- ma: aujord'heu
- most ( ebben az időben ): aisteure (ebben az időben )
- szia: szia, szia
- bourguignon: borgoignon / borguignon (Dijonban és Burgundia nagy részében), bregognon (Morvandiau-ban)
- Burgundia: lai Borgoigne / Borgogne (Dijonban) / lai Bregogne (Morvandiau-ban)
- nem: nem, innô (morvandiau)
- igen: sia, icho (morvandiau)
- beszél franciául: pairlantai (morvandiau)
- a hasa: lai beuille
- borász: bareuzai
- bor: vin / veing (ejtsd: veigne ), veignaige, prô, veigne, tôrd-boïeâ
- inni, berúgni: csörlő, berúgni
- enni: maingé, migé, mérandai (latin merindare-ból )
- zavarni: deteurbai (a latin disturbare )
- verni / bántani: harsai ( borona )
- csúszda: frazai
- piszkálni, zavarni az üzletet: rabeutai
- munka hatástalanul: beutillai
- fröcsögni: aiflingé
- piszkos, romos: tartouillôt
- piszok: ein cheni (a szó még mindig gyakran használatos)
- átázott, nedves: mérettartó (még mindig gyakran használt szó)
- sokat mozogj: ébredj fel
- ülj le: cheur-toi (keletre)
- törni: bréyai (még mindig gyakran használt szó)
- béna: cambillaud
- fou: beurdin / breudin (a szó még mindig gyakran használatos)
- nő vagy lány szabálytalan erkölcsű: gaupe (Morvandiau-ban), treuillon (Bouilland környékén)
- naiv, imbecilis: arnais, un beusenôt, un beutiôt, un beurdodo, un beuillon (jelenlegi)
- semmire sem jó, rossz munkás: berlaisœus; arquandiai, beurloquôt
- viharos időben futtassa a farkát a levegőben (tehenek): dâlai
- trágya: chogne
- kacsa: bourous
- ló: ló
- őz: bigout
- kutya: chein
- csiga: vízforraló
- juh: kastély
- egy juh: eine oille, eine beurbis, eine cueusse, eine bigue
- egy bagoly: eine chouto, eine choue, ein chavan
- tehén: vaiche
- vaddisznó (hím disznó): vôait
- nap: soulôt
- burgonya: treuffe (még mindig nagyon gyakori)
- fa, kis erdő: boîchon
- tölgy: châgne
- bükk: ein fôt, ein fotôt, ein fotale, ein foïard, eine fouel (le)
- a sövény: lou pian, lai beurche, lai trasse, lai piaichie; eine égett; ein beûchon
X kiejtése
Szerint Jean-François Bazin a L'Almanach bourguignon ( RCF rádióadás Burgundia ), Buxy az egyetlen név egy város a területén az egykori Burgundia tartományban egy X közepén a nevét, ahol ez X ejti / ks / (az X Aloxe-Cortonban, Auxantban, Auxerrében, Auxey-Duressesben, Auxonne-ban, Auxy, Bissy-sous-Uxellesben, Fixin, Franxault, Maxilly-sur-Saône, Semur-en-Auxois, Uxeau stb. / s /). Ugyanez a Jean-François Bazin írja a Le Vin de Bourgogne-ban : „Bourguignon utálja a gutturalis x-eket . Mindent lágyít: Fixint kiejtik : Fissin , Auxey Aussey , Auxerrois Ausserrois stb. Másrészt Buxy x -jével állunk szemben : Buk-sy ”.
A XXI . Században
A XXI . Században a burgund-morvánok nem beszélnek többet a morvánon és a peremeken kívül . Az előadók gyakran idősek, de mindig van egyfajta családi közvetítés. Mindig hallhatjuk ennek a nyelvnek a bélyegzőjét Morvan városrész kávézóiban, a piacokon, valamint esténként vagy fesztiválon .
A burgundi-morvandiau ismer bizonyos vitalitást az írott területen. Rendszeresen olvassuk a Vent du Morvan és a Le carnet du Ménétrier magazinokban , valamint a helyi újságokban, bizonyos éterekben is hallható (Radio Morvan FM 95.8.)
A mesemondók: Rémi Guilleaumeau, Pierre Léger, Jean Luc Debard, Jacques du Loup, Nanou Pichon, Guillaume Lombard, Laurent Desmarquet, olyan énekesek, mint Jean Michel Bruhat, BBM, Daniel és Marie France Raillard, Gaspard Malter, Vincent Belin, Rémi Guilleaumeau és ilyen csoportok mivel Stews vagy Traîne-Bûches gyakran használja ezt a nyelvet, amely az Anostban található Maison du patrimoine szóbeli hangarchívumok nagy adatbázisából származik.
A különféle nyelvjárásokat, például Brionnais-Charolais, Auxois, a Saône-völgy nyelvjárásait, még ha kevésbé erőteljesek is, mégis a vidéki környezetben élő emberek kisebbsége használja .
A különféle helyi nyelvjárásokat, mint például a montcelliai vagy a krucotin, még mindig az összes idősebb generáció és a fiatalok kisebbsége beszél és érti. De ennek a nyelvnek a fokozatos eltűnése ellenére intonációi továbbra is áthatják a regionális beszédet. Ennek eredményeként a francia nyelvet nehéz megérteni annak a személynek, aki nem szokott ehhez az akcentushoz .
Irodalom
A burgundi-morván a XVII . Századtól kezdve gazdag irodalmi produkció volt :
- Bernard de La Monnoye (Dijon 1641-1728) 1701-ben Gui Barôzai fedőnéven publikálta a burgundi karácsonyokat .
- Aimé Piron (Dijon 1640 - id. 1727), patikus és költő, burgundi patois Noëls-ben (megjelent 1858-ban), dalokkal és versekkel (lai Joye dijonnaise, 1701; a Festin des Eta, 1706). Alexis Piron apja .
- Borne de Gouvault 1787-ben két dalt tett közzé, köztük a Le mitan du gatiau-t, amelyet Edmond Bogros adott ki 1873-ban.
- Jacques-François Baudiau atya 1854-ben lefordította IX. Pius pápa Bull Ineffabilis című könyvét .
- Eugène Pelletier de Chambure 1878-ban publikálta a Glossaire du Morvan című referencia művet.
- Louis de Courmont (Blismes 1828-1900) költő, hegedűs és énekes számos verset és dalt írt, köztük a híres Branle du Diable-t is .
- Émile Blin (Château-Chinon 1865-1953), a Le Morvan újság főszerkesztője és híríró.
- Louis Coiffier (1888-1950) tanár Arnay régióban. Szerelmes a Morvánba, a két háború között verses gyűjteményt szentelt neki a virágos utak mellett , egy új morváni szerelmi földet és egy könyvet a regionális nyelvű Histoires de chez nous, mesék és mesék a Pays Bourguignon-ból .
- Alfred Guillaume, állatorvos és Saulieu (Côte d'Or) polgármestere a XX . Század elején, 1928-ban megjelent Morvan lelke .
- Georges Blanchard (Donzy 1902-1976) élete során számos verset és színdarabot publikált.
- Marguerite Doré 1978-ban publikálta Ved'la kanton történetét .
- Lucien Gauthé 1984-ben jelentette meg a Vaicances ai Yocotai című könyvet .
- Jean Perrin, karikaturista 1980-ban két képregényt adott ki: Galvachou és 1986-ban a Le violon des Loups .
- Pierre Léger (Montsauche 1948) tanár, költő és Morvandiau-aktivista (a Lai Pouèlée egyesület alapítója ) közzétette a zoizeau Flash , az Ai traivars lai Pleshie , az Elwery Song , a Morvan vers l' Émeraude cikkeket , valamint számos szöveget és dalt a L 'Almanac du Morvan 1978 és 2000 között.
- Gérard Taverdet , akadémikus, a burgundi nyelvek tiszteletbeli elnöke, számos, Burgundiával és annak különböző nyelvjárásával foglalkozó mű szerzője, különös tekintettel a Bijoux de la Castafiore , Lés Aivantieures de Tintin fordítására: Lés ancorpions de lai Castafiore : Edition Burgundiában 2008-ban.
Idézet
- - Megfigyelhette a morváni parasztokat, amíg a nyelvjárás még élt. Tudta, hogyan kell reprodukálni egy őszinte nyelvet (patoisza a régióé, és nem mesterséges nyelv), és átfogóan átírta (tudta, hogyan kell tiszteletben tartani a francia helyesírás hagyományait és a helyi fonetika ízeit is). Ő novelláskötete, A lélek Morvan , földes, a munka nagy érték, amely leírja, a anekdoták élettel teli, a különböző szempontok (politika, vallás, társadalom fejlődését, étel) a napi élet ma a folyamat elfelejtve. "(Gerard Taverdet a XX . Századi patois bourguignoni íróban : Alfred Guillaume , a Charter Iskola Könyvtára, 2001).
Megjegyzések és hivatkozások
- Burgundia-Morvandiau, a Languesdoil.org oldalon (online olvasható)
- Bernard Cerquiglini, francia nyelvek, Nemzeti Oktatási, Kutatási és Technológiai Minisztérium, valamint Kulturális és Kommunikációs Minisztérium,1999. április( online olvasás )
- A Saulieu-konferencia előadása: A morvandiau-bourguignoni nyelvi örökség az európai román nyelvek középpontjában , 2001
- " MPO Bourgogne Resources Association on Orality and immaterible kulturális örökség " , a mpo-bourgogne.org oldalon (hozzáférés : 2020. június 13. )
Függelékek
Bibliográfia
- Jean-Pierre Chambon , „ Körtefajták neve Burgundia helynevében ”, Zeitschrift für romanische Philologie , Berlin , De Gruyter editions , vol. 136, n o 4,2020( online olvasás )
- Jean-Pierre Chambon, „ Néhány burgundi regionalizmus a Fanfreluche és a Gaudichon barragouyne-i ködmintájában ” , Genf Humanizmus és Reneszánsz Könyvtára , Librairie Droz ,1989, P. 615-619 ( ISSN 0006-1999 , OCLC 1532876 , online olvasás )
- A morvandiai-burgundi nyelvi örökség az európai román nyelvek középpontjában. A Saulieu kollokvium közleménye (2001. november 3.), Éditions GLACEM / “Vents du Morvan”, 2005.
- Morvan nyelvjárása , Claude Régnier „Académie du Morvan” Château-Chinon, 1979.
- Oïl szavai , DPLO (kollektív), Gesztusok szerkesztése, 1999
- Morvan szótára, Eugène de Chambure, Párizs 1878
- Morvan lelke , Alfred Guillaume, 1971
- Vaicances ai Yocotai , Lucien Gauthé, Lai Pouélée kiadás
- Mollerin sos Droune , Joséphine Darreau, Lai Pouélée kiadás
- J. Bruley, Franciaország morvani szíve: Folklór , t. II. , La Morvandelle,1966
- Jacques Denizot , Az Auxois bordó hangszórója , A Vocabulaire Patois (Sainte-Sabine és környéke) 19. századi kommentált kiadása, Editions JALON, 2018
Kapcsolódó cikkek
Külső linkek
- Hatósági nyilvántartások :
- " A szóbeli örökség régiók közötti adatbázisa: Burgundia " , a patrimoine-oral-bourgogne.org oldalon
- „ Burgundi szóbeli örökség háza ” , az mpo-bourgogne.org oldalon
- " Burgundia-Dictionnaires bourguignons " , blog a burgundi nyelveken
- „ A burgundiai nyelvi források listája. » , A lexilogos.com oldalon
- " Szótár és fordító: francia - Patois Bourguignon " , a Dicobourguignon.fr webhelyen (konzultáció időpontja : 2020 június )