gall | |
Időszak | Kr. e. 300 körül. Kr . U. A VI . Századig |
---|---|
Vidék | Gallia |
Tipológia | állítólagos SVO , inflexiós |
Írás | Latin ábécé |
Besorolás családonként | |
|
|
Nyelvi kódok | |
ISO 639-3 |
Fajták :
XTG - Alpokon Gaul XCG - Gallia Cisalpina XGA - gallát XLP - lepontic |
IETF | xcg, xtg, xga, xlp |
A gall (korábban gael ) egy kelta nyelv , a csoport szárazföldi kelta , által használt gallok a V th században. Valójában, ellentétben a baszkkal , egy másik gall nyelven beszélt nyelvvel, amely ma is létezik, a gall nyelv teljesen eltűnt a terület romanizálása során .
Az ehhez a nyelvhez kapcsolódó ismeretek hiányosak, mert a kelták az orális és az emlékezetet részesítették előnyben az ismeretek átadásához.
A gall nyelvet a VI . Századtól kezdve kihaltnak tekintik , de számos szó létezik egyes nyelvekben Európában, különösen a helynevekben .
Nagyon keveset tudunk a gallok nyelvéről, akiknek tanúsítványai nagyon töredezettek és általában fogadalmi tárgyakon vannak összegyűjtve, három fő darab kivételével: a Larzac , Chamalières és Lezoux vezetője . Mi is találtunk egy nagy naptár a Coligny , az Ain , amely számos gall szó. August Schleicher etnolingvisztikai elmélete ( Stammbaumtheorie (de) ) azonban proto-nyelvként rekonstruálja .
A szóbeli hagyományokkal rendelkező gallok nem saját ábécéjüket használták , hanem kölcsönvették a görögök , etruszkok vagy latinok betűit, amelyekhez betűket, például tau gallicumot adtak , hogy átírják az ezekből a nyelvekből hiányzó hangokat. A ritkasága írásbeli igazolások esedékes lenne egy vallási különlegessége: amellett, hogy a „írott szó halott”, Julius Caesar megjegyzések az ő Megjegyzések a gall háborúk , hogy a verseket tanult a druidák nem kell írni.
A régiótól függően a gallok valószínűleg több kelta nyelv dialektusát beszélték , bár a regionális gall eszméjének mindeddig nincsenek erős bizonyítékai. A regiolekták minden bizonnyal megdörzsölték a heterogén pre-kelta nyelvek populációit, legalábbis bizonyos régiókban, különösen déli területeken, amelyek nagy területeket foglaltak el, és amelyeknek csak nyomai maradtak ritka feliratokban és névtanban (például a " ligur " esetében). , nevek -asc / osc nyelven : Manosque stb.). Lehetetlennek tűnik tudni, hogy ezek a szubsztrátok milyen hatással vannak a gallus regionalizációjára és evolúciójára (ebben a témában a francia helynevekről szóló cikk olvasható ).
Míg a gall nyelv nagy homogenitást mutat az Angliától Észak-Olaszországig terjedő feliratokban, néhány regionális jellemző észlelhető:
Gall része a kelta kontinentális csoport tartozó indoeurópai család és akinek nyelv kihalt, akkor is, ha néhány szót maradnak bizonyos nyelvek Európában, de különösen toponymy (városneveknél a -euil , - jouls stb.). Úgy tűnt azonban, hogy a galloknak több etimonjuk van ugyanazon téma kijelölésére vagy minősítésére; néhány példa: az alauda és a coredallus azt jelentette, hogy „ sólyom ”, bo , bou vagy oxso jelölhet „ ökört ” vagy „tehenet”, volco és singi lehet „sólyom”, baidos , eburo és turkó „a vaddisznó”, dallo ( vö. breton dall ) és az exsops szó szerint "szem nélkül" jelentése "vak", suadus , minio vagy meno és blando jelentette az "édes" szót, a "barát" szót ama , amma , ammi vagy amino jelentette, és CARU , caro vagy caranto , a száj találunk bocca , Gobbo , genu (breton: Genou, latin idem , megnevezésére használt "térd" után), és manto vagy manti (szintén jelentése "pofa" vagy "alsó állkapocs"), és így tovább.
Egy időben François Falc'hun nyomán egyesek megpróbálták a gall szubsztrát hatásával megmagyarázni a bretoni Vannes-nyelvjárás sajátosságait . Ma a legtöbb nyelvész elutasította ezt a hipotézist, és éppen ellenkezőleg , e nyelvjárási sajátosságok egy részét azzal magyarázza , hogy a Vannes régióban létezik egy fontosabb gall-római szubsztrátum (vö. A breton nyelvről szóló cikk magyarázataival ).
Más kortárs kutatók, például Hervé Le Bihan professzor, aki a Rennes-II Egyetem breton és kelta tanszékét vezeti , kimutatták, hogy a gall és a breton nyelv között van nyelvi közösség. A gall nem tűnt el teljesen Bretagne-i Armorican-ban, különösen a terület nyugati részén, egy elszigetelt területen, míg keleten a romanizáció volt folyamatban. Ezt a nyelvi közösséget a galíciai nyelv, egy ősi nyelv között, amelynek maradványelemei tagadhatatlanok Bretonban, és a breton nyelvet, amely Bretagne szigetéről származik, ma Gallo-Brittonic csoportnak nevezik. A breton és a gall között azonban nincs valódi folytonosság, mert valóban van egy időrendi szünet. Mire az egyik megszületik, a másik gyakorlatilag kihalt.
Az egyik nyelv legközelebb a gall volt Galatian , amelyből kevés nyoma marad. A megjegyzés Jerome 387 egy megjegyzést a Gal , hogy Pál megemlíti, hogy a Treviri beszélnek szinte ugyanazt a nyelvet, mint a Gal . Nyelvük is meghalt, besorolása az azonos kontinentális kelta csoport a gall, Lepontic és Celtiberian , az utóbbi által ismert néhány feliratokat.
Míg a latin nyelv a római vagy romanizált elit és az irodalmi, jogi és igazgatási nyelve Gaul , gall, szájhagyomány, mivel nem volt írva, vagy kevés, továbbra is a függvénye nyelv cseréjére III th századi városi központok, amelyek gyorsan növekedtek a rómaiak alatt, és később is napi nyelvként a vidéki területeken, különösen azok, amelyek messze vannak a városok és a Földközi-tenger jelentős romanizációs központjaitól. Nem ismert, hogy a gall nyelv mennyire volt képes befolyásolni a franciát. Lexikai hozzájárulása száz közönséges szóra redukálódna, amelynek egy része a latinból a gallba való kölcsönzésből származna. Különösen a talajhoz tapadó szavakkal nyilvánul meg (például szekér / eke, arpent, napellenző, ponyva, seprű, beretta, terminál, sólyom, hanga, nyír, tölgy, tiszafa, druida, út, korom, kavics, kavics, márga , fenék, ekefélék stb.), a római kereskedelmet kevéssé érdeklő termékek (például méhkas, birka, tejszín, sugár, tenyér, vandoise, hordó, szár stb.) vagy helynevek (lásd a francia helynevet ):
A gall fonológiai rendszer egészében meglehetősen jól ismert, a stressz kivételével.
A gall magánhangzók a következők: / a /, / e /, / i /, / o / és / u /; amelyek szintén hosszú formájúak: / aː /, / eː /, / iː /, / oː / és / uː /. A helyesírás nem különbözteti meg a hosszú magánhangzókat a rövidektől, kivéve az / iː / kifejezést, amelyet a görög ábécé felirataiban néha "ει" vagy "ί" jelölnek, felváltva az ι ( i ) -vel.
Vannak diftongusok is: "au", "ou", "eu", amelyek kiejtését úgy értelmezik: / au̯ /, / ou et / és / eu̯ /. Ez utóbbi, archaikusnak tekinthető, a klasszikus gall nyelvben / ou̯ / lett.
Hasonlóképpen, az archaikus gall nyelvű / ai̯ / diftongus / i classical / lett a klasszikus gallban. Ez csak találtak végződések , például az egyes szám részeshatározós a „-αι” ( -ai ), amely már „-i” a feliratok a latin ábécé.
A diftongusok / ei̯ / és / oi̯ / későn jelentek meg. Például az interokális mássalhangzók (-v-, -g-) eltűnésének hatására: így boii "a Boi " * Bogii- ból származna .
A gall mássalhangzók a következők. A dőlt betűhöz kapcsolódó korlátozások miatt a süket és hangos okkluzív mássalhangzókat nem különböztetik meg az ezt használó gall feliratokban.
bilabiális | alveoláris | velárok | palatális | |
---|---|---|---|---|
süket okklúziók | o | t | k | |
a hang megáll | b | d | g | |
fricatívák | s | x / ʃ | ||
elbűvölve | minden | |||
spiránsok | l | w | j | |
orr | m | nem | ||
gurult | r |
Van néhány módosítás is:
A gall-etruszk ábécé a Gallia Cisalpina sem egyértelmű megjegyezve kiejtés, különösen nem tesz különbséget a siketek és zöngés mássalhangzók elzáródásos (azaz a / t / de / d / és / k / de / g /). A marseille-i terjesztésű gallo-görög ábécé adaptálja a görög ábécét, mielőtt kiszorítaná a latin ábécé adaptációja.
Latin ábécé | Görög ábécé | Kelta-etruszk ábécé | Érték |
---|---|---|---|
nál nél | α ά |
? | /nál nél/ ; /nál nél/ |
b | β | / b / | |
c q |
ϰ | ? | / k / |
d | δ | ? | / d / |
đ | ϑ θ |
? (a ᛗ és ᛞ formák változataként) | / t͡s / vagy / s⁀t / |
e | ε | ? | / e /; / eː / |
f | - | - | [?] |
g | ? ? |
/ g / | |
én í |
ι ί |
? | / i /; / iː /; / d / |
l | λ | ? | / l / |
m | μ | ? (a ? változatot is beleértve) | / m / |
nem | v | ? | /nem/ |
o | ο | ? | / o /; / hol / |
o | π | / p / | |
r | ρ | ? | / r / |
s | σ ς |
? | / s / |
t | τ | ? ? |
/ t / |
u | υ ου ωυ οου ύ ῦ |
? | / u /; / uː /; / w / |
x | χ ξ (a döntőben) |
? | / x / |
|
Az írott dokumentumok hiánya magyarázza, hogy miért nagyon nehéz rekonstruálni a gall nyelv morfológiáját.
VáltozatokA gallok hat vagy hét esetben voltak deklinációval: nominatív , akuzatív , genitív , datív , vokatív és instrumentális / szociatív ; létezik egy helymeghatározó feltételeztünk ragozása a témák -o- .
A deklináció tudomásunk szerint erősen emlékeztet a görög és a latin nyelvre.
Téma -o / -eAz -o témát a legjobban igazolják; a latin és a görög második deklinációnak felel meg. A modern román nyelvekhez hasonlóan a modern kelta nyelveknek sincs többé semlegességük, ezért nehéz meghatározni sok gall kifejezés műfaját .
Ezt a témát a következőképpen bontják (példák: uiros "ember" (masc.) És nemeton "szentély" (semleges):
uiros "man" (masc.) | nemeton "szentély" (semleges) | |||||||
egyedülálló | bizonyítvány | többes szám | bizonyítvány | egyedülálló | bizonyítvány | többes szám | bizonyítvány | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
névadó | uir csont | L-14 stb. | uir oi (archaikus) uir i |
archaikus: G-123 stb. L-12 stb. |
nemet on nemet om |
L-98, L-66 stb. | nemet a | L-50, L-51 stb. |
tárgyeset | uir on uir o (késő) |
L-100 stb. késő: L-7 |
uir minket | L-32 stb. | nemet on nemet o (késő) |
L-100 stb. késő: L-7 |
nemet minket | L-32 stb. |
birtokos | uir i | L-13 stb. | uir on uir om |
L-100 stb. | nemet i | E-5, L-13 stb. | nemet on nemet om |
L-100 stb. |
részeshatározó | uir ui (régi) uir u (késő) |
régi: G-208, G-70 stb. késő: L-51, L-9 stb. |
uir obo | L-15 stb. | nemet ui (régi) nemet u (késő) |
régi: G-208, G-70 stb. késő: L-51, L-9 stb. |
nemet obo | L-15 stb. |
instrumentális / társadalmi | uir u | L-51, G-154 stb. | uir minket | G-153, L-14 stb. | nemet u | L-51, G-154 stb. | nemet minket | G-153, L-14 stb. |
kölcsönzés | uir e | L-79 | [?] | [?] | nemet e | L-79 | [?] | [?] |
|
Az -i genitívum a nyugat-indoeurópai nyelvek (latin, kelta) közös újításának tűnik, de örményül is a leggyakoribb genitívum.
Téma az -a-banAz -a témája az első latin és görög dőlésnek felel meg. Az -i / -ia-ban található témákkal párosul, amelyeket a szanszkritban találunk. A késői gallban a két téma hajlamos egyesülni. Ezeket a témákat a következőképpen bontják (példa: touta „emberek”):
ügy | egyedülálló | bizonyítvány | többes szám | bizonyítvány |
---|---|---|---|---|
névadó | mindennek megvan | Fénye a IX e | minden van , míg az IAS |
La Graufesenque |
vokativusz | mindennek megvan | L-119 | * Minden van | Rekonstruált forma (nincs igazolva). |
tárgyeset | Minden évben (archaikus) minden az összes im minden i |
E-5 fürdő Larzac L-93 |
mindnek megvan | L-98 |
birtokos | minden van , míg az IAS |
E-1 (archaikus X. Delamarre szerint) Larzac |
mind anon | L-98 |
részeshatározó | mindnek van (régi) mind e mind i |
G-163 G-153 |
mind abo | G-203 |
instrumentális / társadalmi | mind ia | L-100 | mind iabi | L-98 |
|
Az -u témája kevéssé tanúsított.
ügy | egyedülálló | bizonyítvány | többes szám | bizonyítvány |
---|---|---|---|---|
névadó | molizál minket | Lezoux | molat oues | Lugoues |
vokativusz | [?] | [?] | [?] | [?] |
tárgyeset | [?] | [?] | [?] | [?] |
birtokos | molat csontok molat ou |
La Graufesenque | [?] | [?] |
részeshatározó | molát vagy | G-27, Lezoux | [?] | [?] |
hangszeres | [?] | [?] | [?] | [?] |
|
autagis "bordereau" (férfi és nő) | condate "összefolyás" (semleges) | |||||||
egyedülálló | bizonyítvány | többes szám | bizonyítvány | egyedülálló | bizonyítvány | többes szám | bizonyítvány | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
névadó | autag van | La Graufesenque | autag is autag eis |
G-275 | condat e condat i |
condat ia | ||
vokativusz | ||||||||
tárgyeset | autag in | Chamalières, L-3 | [?] | [?] | kondat be | Chamalières, L-3 | [?] | [?] |
birtokos | [?] | [?] | autag ion | L-3 | [?] | [?] | kondát ion | L-3 |
részeshatározó | autag e | Chamalières, G-213 | [?] | [?] | condat e | Chamalières, G-213 | [?] | [?] |
instrumentális / társadalmi | [?] | [?] | [?] | [?] | [?] | [?] | [?] | [?] |
magus (m.) "fiú, inas" | medu (n.) " mead " | |||
egyedülálló | többes szám | egyedülálló | többes szám | |
---|---|---|---|---|
névadó | mágus | mag-oues | med-u | med-ua * |
tárgyeset | mag-a | mag-us * | med-u | med-ua * |
birtokos | mag-os <ou | mag-uon | med-os | med-uon |
részeshatározó | mag-or | mag-uebo | med-or | med-uebo |
instr./szociatív | mag-u | mag-uebi * | med-u | med-uebi * |
A gall igék ragozását még mindig rosszul értik. A gallnak az ókori göröghöz hasonlóan öt módja lett volna (indikatív, alanyi, választható , felszólító és infinitív, utóbbiak verbális főnév formájában) és legalább három idő (jelen, jövő, preterita ).
Indikatív AjándékA jelen jelzést legalább két ember ismeri, az első és a harmadik személy.
Egyedülálló első személyA tematikus szám első személyben képezné az -u és tanúsítja számos feliratokat, beleértve a „ delgu ”, „ szabályszerű ” vagy „ iegumi ”. A -mi utótag is igazolható.
Az egyes szám első személyben a athematic igék lenne -Mi , mint az ige, hogy az IMI vagy * petami .
Egyes szám harmadik személyA szinguláris harmadik személy -t formálódna . Az adgariet szó tanúsítja .
Relatív formaA relatív forma a harmadik személy többes számát jelöli. A dugiiontiio tehát azt jelenti, hogy "aki formál ".
PreteriteA preterit különbözőképpen alakul ki:
A jövőt a jövő -si- utótag alkotja , amelyet az -u végződés követ . Ezt néha -erre renderelik , amelyet J.-P. Savignac dialektikus formának tart. A jövő a * -sie vagy * -sio- egy desideratívból származna .
Szubjektív: igazolás jelen időbenA jelen alanyszó egyes szám harmadik személyének vége az -t-ben van .
A tanúsított formák:
A forma óhajtó valószínűleg álszenvedő , egy utótag Si- és -vagy .
Így például az uelor (utóbbi aktív igével fordítva "akarok") és a dedor (utóbbit passzív fordításban ) szavak lennének példák. Lehet a deponens igék passzív vagy aktív.
ParancsolóA két e -person számban, több tanfolyamok állnak rendelkezésre:
Az infinitív hiányzik a kelta. Helyén a modern kelta:
Lehetséges, hogy a gallicnak infinitív alakja volt -an-ban , hasonlóan a germánhoz . A germán infinitív azonban az indoeurópai * -ono cselekvési főnevek utótagjából származik, míg az -añ ( -a / -an ) modern breton infinitívek a régi breton -am utótagból származnak , a walesi - af mellett és a cornwalli -a . A Celtiberianusnak volt egy végtelen -unei .
A Châteaubleau feliratain találtak verbális nevet : ueionna, ueiommi.
A gallikus szintaxisa még mindig szinte ismeretlen. Felismertünk néhány koordinációt, esetleg relatív, anaforikus és demonstratív névmásokat.
SzórendÚgy tűnik, hogy a mondat szavainak sorrendje lehetőleg tárgy-ige-kiegészítés . Az ige-alany érdekében merült ritkábban: ez a helyzet a mondat az igével ieuru ( „kínált”), amelyben a dativus és tárgyeset szavak kerülnek szabadon előtt vagy után.
Az ige elhagyása esetén a datatív isten neve a második helyen található az alany és az objektum-kiegészítés között, míg a helye szabad egy olyan mondat esetében, amelyben az ige kifejeződik. Ha a szubjektum névmás, akkor enciklikus , vagyis az igéhez ragozódik .
Alárendelt záradékAz alárendelt tagmondatok a főmondatot követik, és nem csökkenő részecskéjük lenne -io . Az alárendelt tagmondat első igéjéhez van csatolva.
gobedbi | dugiionti- io | ucuetin | alisiia-ban |
NP.Dat / Inst.Pl. | V.3rd.Pl.- Pcl. | NP.Acc.Sg. | PP |
az Ucuetis en Alise-t tisztelő kovácsokkal |
Az -io részecskét relatív tagmondatokban is felhasználják az "annak" mondatnak az egyenértékű szerkesztésére.
scrisu-mi- io | uelor | |
V.1st.Sg.-Pro.1st Sg.-Pcl. | V.1. V. | |
Bárcsak köpnék |
A névmások és a mondatrészecskék ragozhatók vagy ragozhatók .
Az objektum névmás beilleszthető a szóba:
??- | ?? | -?? | -?? |
nak nek | így | ko | Ön |
Csatlakozás | Pro.3rd Sg.Acc | - PerfVZ | - V.3. V |
ott ez adta |
A névmások klitikusak is lehetnek: mi , tu , id .
felett | középső | -az |
V.1st.Sg | Emph.-Pcl.1st Sg.Name. | Pro.3rd Pl.Acc. |
Azt felkészítse őket |
buet- | id |
V.3rd Sg.Pres.Subjunc.- | Emph.Pcl.3rd Sg.Name.Neut. |
azt kell |
A klítika megduplázódása akkor is fennáll, amikor egy élettelen tárgyra utaló előzmény ennek ellenére nyelvtanilag animálódik.
Ismert tárgyakat használtak rövid, néha egyértelműen lefordítható rövid üzenetek írására.
Így a Banassac felirat a következőképpen íródott:
"Neddamon delgu linda"
- Banassacban talált felirat egy csészére vésve
„A következőkből tartalmazom az italt. "
A felirat a következőképpen olvasható:
Így a Sens időzóna felirata a következő:
"Geneta imi daga uimpi"
- Talált egy orsó cella közelében Sens
"Jó és szép fiatal lány vagyok"
A következőképpen bontható fel:
Az 1-től 10-ig terjedő számjegyek és a hozzájuk tartozó rendszámok a következők:
tőszám | A bíboros francia fordítása | Megfelelő sorszám | A sorszám francia fordítása | |
---|---|---|---|---|
1 | * oinos | a | * cintuxos , * cintuxmos | első |
2 | * duó | tőlük | Helló | második |
3 | treis | három | * tritos | harmadik |
4 | * petuares | négy | petuáriusok | negyedik |
5. | pempe , pimpe | öt | * pempetos , pinpetos | ötödik |
6. | * suexek | hat | * suexos , * suexsos | hatodik |
7 | hatnaponként visszatérő | hét | sextametos | hetedik |
8. | oxtu | nyolc | oxtumetos | nyolcadik |
9. | * nauan | új | nametos | kilencedik |
10. | dekán | tíz | decametos | tizedik |
Megjegyzés: A csillaggal előírt kifejezések rekonstrukciók. |
Számos feliratot találtak, amelyek igazolják az írás létezését a gallok között . Leginkább görög ábécé, vagy a honfoglalás után a latin ábécé segítségével íródtak , és különösen a keramológiában , a numizmatikában , a mindennapi élet tárgyain találhatók meg.
Egyéb epigraphs találtak, mint például a vezetést Chamalières és Larzac , az étel Lezoux a defixio tabletta származó Chartres , csempe Chateableau felfedezett 1997-ben és vésett latin kurzív vagy a graffiti a váza található Argentomagus .