Török nyelvek

Ez a cikk Törökországra , Szibériára és a nyelvészetre vonatkozó tervezet .

Megoszthatja ismereteit fejlesztésével ( hogyan? ) A megfelelő projektek ajánlásai szerint .

Tekintse meg az elvégzendő feladatok listáját a vita oldalon .

Török nyelvek
Vidék Szibéria , Közép-Ázsia , Kaukázus , Anatólia , Európa , Balkán
Beszélők száma > 220 000 000
Besorolás családonként
Nyelvi kódok
ISO 639-5 trk
IETF trk
Térkép
A török ​​nyelvek földrajzi elterjedése.
A török ​​nyelvek földrajzi elterjedése.

A török nyelvek , hogy megkülönböztessék őket a modern török Törökország, vagy török nyelven alkotnak család mintegy harminc nyelvre elosztva hatalmas régióban kezdve Kelet-Európa Nyugat- Kína és Ciprus a Szibériában . Becslések szerint 200–250 millió ember beszél anyanyelvként egy török ​​nyelvet, és több tízmillió további nyelvet. A török ​​nyelvek az altaji nyelvek szupercsaládján belül gyakran közeli nyelvek: mongol és tungus , de ezt a csoportosítást manapság tévesen, a nyelvészek többsége elutasítja.

Jellemzők

A török ​​nyelvekre jellemző jellemzők az egyetemes SOV- rend , a magánhangzók harmóniája , az utótagokkal történő agglutináció , a névleges osztályok és a nyelvtani nem hiánya . Mindezek a sajátosságait leggyakrabban megosztott mongol és Tungusian nyelv , valamint a koreai , japán, és Ainu . Ezért ezeket a nyelveket egyes nyelvészek a török ​​nyelvekkel rokonságban tartják egy globális családban, amelyet az altáji nyelveknek neveztek .

Becsült előadók száma a világon

Szójegyzék

Francia Régi török török Azeri Türkmén tatár kazah üzbég Ujgur
Mama ana / ene anne / ana ana ene ana / äni ana nekünk van ana
Orr burun burun burun burun borın murın burun burun
Kar qol kol qol qol qul qol qo'l qol
Út yól yol yol ýol yul szép yo'l yol
föld topraq toprak torpaq topraq tufraq topıraq tuproq tupraq
Vér qan kan qan gan qan qan qon qan
Hamu kül kül kül köl kül kul kul kül
Víz alatti tud tud suw tud suw suv tud
fehér áq beyaz vagy ak ağ ak aq aq oq aq
Fekete qara siyah vagy kara qara garä qara qara qora qara
Piros qızıl kırmızı vagy kızıl qızıl qizil qızıl qızıl qizil qizil
Ég kők gök göy gök kük kök ko'k kök

Szerkezet

Nyelvek Mondatszerkezet
Francia A gyerekek az iskolában a latin ábécé segítségével írják nyelvünket.
Gagauz Uşaklar şkolada dilimizi latin alfavitindä yazêr.
török Çocuklar okulda dilimizi latin alfabesi ile yazıyorlar.
Azeri Uşaqlar məktəbdə dilimizi latin əlifbası ilə yazırlar.
Türkmén Çagalar mekdepde dilimizi latyn elipbiýi epe (n) ázazar.
üzbég Bolalar maktabda tilimizni Latin alifbosi mérleg / ila yozadi.
Ujgur Balilar mektepte tilimizni latin elipbesi bilen yazidu.
kazah Balalar mektepte tilimizdi latın älipbiyimen jazadı.
Kirgiz Baldar mektepte tilibizdi latin alfaviti menen cazat.
tatár Balalar mäktäptä telebezne latin älifbası (alfavitı) belän (ilә) yaza.
Baskír Balalar mäktäptä telebeźźe latin älifbahı (alfavitı) menän yaźa.
Touvain Uruglar surguulda dılıvıstı Latın alfavidi-epe bijiirler.
Szibériai tatár Pallar mâktâptâ telebesne latin âlîppâ mân jasatlar.

Felsorolás és osztályozás

Lars Johanson szerint a török ​​nyelvcsalád hat ágra osztható:

  1. délnyugat (Oghuz nyelvek);
  2. északnyugat (kiptchak nyelvek);
  3. délkelet (ujgur nyelvek);
  4. északkelet (szibériai török ​​nyelvek);
  5. Oghur nyelvek;
  6. arghu.

Osztályozási részlet

  1. Csoportnyelvek Oghuz
  2. Kiptchak nyelvi csoportok
  3. Csoportnyelvek uigur
  4. Szibériai török nyelv Group
  5. Oghur nyelvek csoportja
  6. Arghu csoport:

Megjegyzések és hivatkozások

  1. (tr) Dünyada Türkçe konuşan kaç milyon insan var .
  2. (in) Lars Johanson, A török ​​története. In Lars Johanson & Csató Ágnes Éva (szerk.), A török ​​nyelvek, London, New York: Routledge, 81-125, 1998. A török ​​nyelvek osztályozása
  3. Nem tévesztendő össze a modern avar nyelvű kaukázusi avarokkal .

Lásd is

Bibliográfia

Kapcsolódó cikkek