Parasha

A heti Tóraolvasási részt lásd: Heti Parasza .

A Parasha ( Zsid. פרשה „kiállítás”, kiolvasztott francia által pericope , plur.: Parashiot vagy parashiyyot ) a hagyományos egység részlege a szöveg a héber Biblia szerint az egyetlen verzió elismerte judaizmus , azaz a szöveg massoretic . A szöveg paraziotákra bontása független a fejezetek és a versek számozásától, amelyek nem részei a maszoréták hagyományának . Az ejtőernyős nem tartalmazza a tárcsázást. Ez a felosztás az egyetlen, amely a Tóra tekercsekre jogosult . A Pentateuch és a héber Biblia nyomtatott zsidó kiadásai azonban mindkét jelölést tartalmazzák.

A zsidó hagyomány szerint a fogságból Babilonba visszatérve a Tórát 54 heti szakaszra osztották, más néven szidrotnak (sing.: Sidra ), amelyek összesen 669 alszakasszal rendelkeznek. Ezeket a szakaszokat a Tóra tekercsekben , valamint a Nevi'im vagy Ketuvim tekercsekben (különösen a meguilotban ) és a Masoretic kódexekben különféle típusú távolságok jelölik , de némelyiket megkülönböztetik a címeikkel, például Parashat Zakhor , Parashat Kriyat Hayam stb.

Hibás felosztása a szöveget Parashiot , akár jelezve Parasha a nem megfelelő helyen vagy alkalmazásával nem megfelelő térköz technika teszi a Széfer Tóra halakhically alkalmatlan olvasás szerint Moses Maimonides .

A felosztás parashiot találtak a Tóra-tekercseket az askenázi és szefárd zsidó közösségek ma épül Maimonidész döntést. Maga az Aleppo-kódexen alapul .

Racionális a szakaszokra osztás

Az esetek többségében egy új parasza akkor kezdődik, amikor a mesemondás vagy a gondolkodás új egységét egyértelműen jelzi a bibliai szöveg. A Dekalógus , a Szövetség vagy a Szentség Kódexének minden cikkét egy parasza választja el egymástól .

Az ilyen aktuális megosztottságok szisztematikus ellenőrzésének minden kísérlete azonban bizonyos fokú szubjektivitást jelent az olvasó részéről. Ez a szubjektív elem magyarázhatja a Masoretic kódok közötti különbségeket a szakaszokra osztás részleteiben, vagy azt, hogy az új tantárgyat bevezetni látszó versek miért nem külön szakasz tárgyai, vagy miért jelenik meg ez egy látszólag folyamatos elbeszélésben .
Ezen esetek egy részében azonban a parashiyot felosztást használják egy adott vers hangsúlyozására, egy szöveges szünet létrehozásával az adott vers elolvasása előtt, után, előtt és után.

Távközlési technikák

A legtöbb modern zsidó kéziratban és a Biblia kiadásában a parashijotnak két típusa van : a "nyitott rész" ( parasha petou'ha ) és a "zárt rész" ( parasha setouma ). A "nyitott szakasz" nagyjából hasonlít egy modern bekezdésre: az előző szakasz szövege az oszlop vége előtt véget ér ( szóközt hagyva a sor végén), az új "nyitott" szakasz pedig az elején kezdődik. a következő sort (de behúzás nélkül ), hagyva a "nyitott" helyet a két szakasz között. A "zárt szakasz" van megjelölve a szövegsor közepén , az előző szakasz ugyanazon a soron végződik a szóköz előtt , a következő szakasz pedig a sor végén kezdődik. Ezért azt mondják, hogy a szakasz "zárt" (szó szerinti értelemben "lezárt"), mivel nincs szabad hely a következő szakasz között.

A "nyitott szakaszt" ( petouha ) gyakran rövidítik az "פ" ( peh ) betűvel , a "zárt szakaszt" ( setouma ) pedig "ס" ( samekh ), vagy latin betűkkel "P" és "" betűvel. S ".

A Masoretic kódokban , a középkori tekercsekben és a Jemenből származó zsidó közösségekben használtakban ez a két térköz- technika lehetővé teszi a lehetőségek nagyobb választékát:

egy "nyitott szakasz" mindig egy új sor elején kezdődik . Ez történhet a fent leírtak szerint, vagy úgy, hogy egy üres sort hagy a két szakasz között, ami néha lehetővé tette az előző szakasz számára, hogy kitöltse az utolsó szövegsorát.
a "zárt szakasz" soha nem kezdődik a vonal elején . Ez történhet a fent leírtak szerint ( szóköz a sor közepén), vagy az előző rész befejezésével a sor vége előtt, és az új szakasz elindításával a következő soron, de behúzással .

Távtartó technikák a himnuszok

Amellett, hogy a nyitott és zárt parashiot a maszoréták használ bizonyos terek között minden vers (néha a vers is) annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a fontos, vagy költői jellege bizonyos szakaszain, amelyek közül:

Tóra

A tenger dala (2Móz 15: 1–19)
Mózes éneke (5Mózes 32)

Nevi'im

A kánaáni királyok listája (Józsué 12: 9–24)
Debora dala (5. bíró)
Dávid éneke (II. Sámuel 22.)

Ketuvim

Évszakok éneke (Prédikátor 3: 2–8)
Hámán fiainak listája (Eszter 9: 6–10)
Dávid bajnokai (I. Krónika 11: 26–47)
Asszaf dala (I. Krónika 16: 8-36)

fontossága halachic

Mózes Maimonidész szabálya szerint a paraszával kapcsolatos minden hiba teljesen érvényteleníti a vele járó Tóra tekercset . Maimonidész magában foglalja ezeket a hibákat a Parasha hogy nem a megfelelő helyen, hogy hiányzik (nincs térköz két szakasza között), vagy nem a megfelelő típusú.

Azonban egy responsum azonos Maimonidész azt jelzi, hogy az ember mondani a berakha olvasása előtt egy nem megfelelően másolt Széfer Tórát , mert a recept tárgya olvasás a Tóra maga, és nem a szöveg, amelyből származik. Végre.

Maimonidész azon szabályának szigorúsága , miszerint a parashiyotban bekövetkezett bármilyen hiba teljesen érvénytelenítené a Tóra tekercsét , fontos halaki vitához vezetett, amely a mai napig megoldatlan. Maimonides Mózes ellenfelei között szerepel fia, Rav Abraham Maimonides , Rav Menahem Hameïri , Maharam Halava, Mahari Mintz és Ovadia Yosef rabbi .

Mind arra a következtetésre jutottak, hogy érvényben marad egy másik írástudói hagyományon alapuló parashiotot tartalmazó tekercs , amely nem értene egyet a Maimonides által létrehozott parashiyot-listával . Az a szembeszökő hiba azonban, hogy hagyományát nem az írnoki hagyományban találta meg, érvényteleníti a Sefer-tórát , még ezen enyhébb vélemények figyelembevételével is.

A parashiyot a Tórában

A következő lista bemutatja a megosztottság parashiyot azok megtalálhatók a Sifrei Tóra szerint Mishneh Tóra a Maimonidész , a Aleppo-kódex , amelyen alapult. Az e források közötti néhány különbséget a lábjegyzetek magyarázzák. A Tóra öt könyvét felosztották heti szakaszaikra .

Maimonides Mózes termete miatt a Tóra parashiot osztódása nagymértékben egységesült, és az alábbi felsorolás tartalmazza azokat a felosztásokat, amelyek szinte az összes ma nyomtatott héber Bibliában , a Sifrei Tórában , valamint az online hasonló szövegekben megtalálhatók.

Szimbólumok:

{P} = parsha p etou'ha ( "nyitott szakasz"), hasonlít egy új p aragraphe
{S} = parsha s etouma ( „zárt-szakasz”), jelzett egy s ütemben fehér a közepén a vonal
{-} = nincs jelezve a térköz jelének

Megjegyzés: csak a két szakasz közötti szóköz szerepel: (S) vagy (P) jelzi a második szakasz állapotát, amely ezzel kezdődik, pl. "Genesis {S} 5: 32-6: 4 {P} " zárt szakaszként ( setouma ), mert {S} -vel kezdődik . Nem márkájú térköz van feltüntetve, mielőtt az első rész egy bibliai könyvet, vagy azt követően az utolsó szakasz.

Bereshit ( Genezis könyve, a Pentateuch első könyve )

A Genesis héber szövege a parashiot osztásokkal itt tekinthető meg [1] .

Parashat Bereshit (1 Mózes 1: 1-6: 8): 1: 1-5 {P} 1: 6-8 {P} 1: 9-13 {P} 1: 14-19 {P} 1: 20-23 {P} 1: 25-31 {P} 2: 1-3 {P} 2: 4-3: 15 {S} 3:16 {S} 3: 17-21 {P} 3: 22-24 {P } 4: 1-26 {S} 5: 1-5 {S} 5: 6-8 {S} 5: 9-11 {S} 5: 12-14 {S} 5: 15-17 {S} 5 : 18-20 {S} 5: 21-24 {S} 5: 25-27 {S} 5: 28-31 {S} 5: 32-6: 4 {P} 6: 5-8
Parashat Noé (1Móz 6: 9-11: 32): {P} 6: 9-12 {S} 6: 13-8: 14 {S} 8: 15-9: 7 {S} 9: 8 -17 {P} 9: 18-29 {P} 10: 1-14 {S} 10: 15-20 {S} 10: 21-32 {P} 11: 1-9 {P} 11: 10-11 {S } 11: 12-13 {S} 11: 14-15 {S} 11: 16-17 {S} 11: 18-19 {S} 11: 20-21 {S} 11: 22-23 {S} 11 : 24-25 {S} 11: 26-32
Parashat Lekh Lekha (1Móz 12: 1-17: 27): {P} 12: 1-9 {P}

Shemot ( Exodus könyve, a Pentateuch második könyve )

A héber szöveg Exodus a megosztottság parashiyot itt megtekinthető [2] .

Parashat Ki Tissa (2Mózes 30: 11-34: 35): {P} 30: 11-16 {P} 30: 17-21 {P} 30: 22-33 {S} 30: 34-38 {S} 31 : 1-11 {P} 31: 12-17 {S} 31: 18; 32: 1-6 {P} 32: 7-14 {S} 32: 15-35 {S} 33: 1-11 {P } 33: 12-16 {P} 33: 17-23 {P} 34: 1-36 {P} 34: 27-35
Parashat Vayaqhel (2Móz 35: 1-38: 20): {S} 35: 1-3

Vayiqra ( Leviticus , a Pentateuch harmadik könyve )

A Leviticus héber szövege a parashiyot-os felosztással itt tekinthető meg [3] .

Parashat A'harei szó (3Mózes 16: 1-18: 30): {S} 16: 1-34 {P} 17: 1-16 {P} 18: 1-5 {S} 18: 6 {S} 18 : 7 {S} 18: 8 {S} 18: 9 {S} 18:10 {S} 18:11 {S} 18:12 {S} 18:13 {S} 18:14 {S} 18:15 {S} 18:16 {S} 18: 17-30
Parashat Kedoshim (3Móz 19: 1-20: 27): {P} 19: 1-22 {P} 19: 23-32 {S} 19: 33-37 {P} 20: 1-27
Parashat Emor (Lev. 21: 1-24: 23): {P} 21: 1-9 {S} 21: 10-15 {S} 21: 16-24 {P} 22: 1-16 {P} 22 : 17-25 {S} 22: 26-33 {P} 23: 1-3 {P} 23: 4-4 {P} 23: 9-14 {S} 23: 15-22 {P} 23:23 -25 {S} 23: 26-32 {P} 23: 33-44 {P} 24: 1-4 {P} 24: 5-9 {S} 24: 10-12 {P} 24: 13-23
Parashat Behar (Lev. 25: 1-26: 2): {P} 25: 1–7 {S} 25: 8–24 {S} 25: 25–28 {S} 25: 29–34 {S} 25 : 35-38 {S} 25: 39-46 {S} 25: 47-26: 2
Parashat Be'houqotaï (3Móz 26: 3-27: 34): {P} 26: 3-13 {P} 26: 14-26 {S} 26: 27-46 {P} 27: 1-8 {S } 27: 9-34

Bemidbar ( Számok könyve, a Pentateuch negyedik könyve )

A Számok könyvének héber szövege a parashiot osztásokkal itt tekinthető meg .

Parashat Bemidbar (Számok 1: 1–4: 20): 1: 1–19 {S} 1: 20; 21 {P} 1: 22–23 {P} 1: 22–23 {P} 1: 24–25 {P} 1: 26-27 {P} 1: 28-29 {P} 1: 30-31 {P} 1: 32-33 {P} 1: 34-35 {P} 1: 36-37 {P } 1: 38-39 {P} 1: 40-41 {P} 1: 42-43 {P} 1: 44-47 {P} 1: 48-54 {P} 2: 1-9 {S} 2 : 10-16 {S} 2:17 {S} 2: 18-24 {S} 2: 25-31 {P} 2: 32-34 {P} 3: 1-4 {P} 3: 5-10 {P} 3: 11-13 {P} 3: 14-26 {S} 3: 27-39 {S} 3: 40-43 {P} 3: 44-51 {P} 4: 1-16 {P } 4: 17-20
Parashat Nasso (4: 21-7: 89): {P} 4: 21-28 {S} 4: 29-37 {S} 4: 38-49 {P} 5: 1-4 {P} 5 : 5-10 {P} 5: 11-31 {P} 6: 1-21 {P} 6: 22-23 {S} 6:24 {S} 6:25 {S} 6:26 {S} 6 : 27 {S} 7: 1-11 {S} 7: 12-17 {P} 7: 18-23 {P} 7: 24-29 {P} 7: 30-35 {P} 7: 36-41 {P} 7: 42-47 {P} 7: 48-53 {P} 7: 54-59 {P} 7: 60-65 {P} 7: 66-71 {P} 7: 72-77 {P } 7: 78-83 {P} 7: 84-89
Parashat Behaalotekha ( Szám 8: 1-12: 16): {P} 8: 1-4 {P}

Devarim ( a Mózes 5. könyve, a Pentateuch ötödik és utolsó könyve )

A Deuteronomy héber szövege a parashiyot-os megosztásokkal itt tekinthető meg .

Parashat Ki Tavo (5Mózes 26: 1-29: 8): {P} 26: 1-11 {S} 26: 12-15 {S} 26: 16-19 {P} 27: 1-8 {S} 27 : 9-10 {S} 27: 11-14 {S} 27:15 {S} 27:16 {S} 27:17 {S} 27:18 {S} 27:19 {-} 27:20 {S } 27:21 {S} 27:22 {S} 27:23 {S} 27:24 {S} 27:25 {S} 27:26 {P} 28: 1-14 {P} 28: 15-68 {S} 28:69 {P} 29: 1-8
Parashat Nitzavim (5Móz 29: 9-30: 20): {P} 29: 9-29: 28 {S}

Változatok

Ennek a listának a változatai megtalálhatók a Leningrádi kódexben (amely a Biblia Hebraica Stuttgartensia alapjául szolgál ), valamint néhány jemeni szifrei tórában .

Hivatkozások

Cheela.org , 16667 reponsum .
Misné Tóra , Hilkhot Tefillin , Mezuzá ve Sifrei Tóra 10: 1
Mishneh Tóra , Hilkhot Tefillin , Mezuzah ve Sifrei Tóra , fej . 8 és 10: 1
Ezek a rövidítések leggyakrabban a Houmashimban (a Tóra héber nyomtatott kiadásai ) és a Tanakh legkorábbi, rövidítés nélküli egykötetes kiadásaiban találhatók , amelyek a huszadik század első feléig jelentek meg. Bár a későbbi kiadások többségében szóköz- technikákat alkalmaznak, nem pedig rövidítéseket, ezeket továbbra is használják néhány teljes kiadásban, beleértve a BHS-t is .
Amint itt látható, http://mechon-mamre.org/e/et/et0.htm .
Blau, válasz # 294; a Shu "t ha-Rambam Pe'er ha-Dor # 9-ben is megjelenik, ezért Rav Ovadiah Yosef idézi Yehaveh Da'at VI: 56 című írásában .
91. válasz.
Kommentár a Kiddushin 30a-hoz; bevezető Kiryat Seferhez , monográfia a Sefer Tóra írásának törvényeiről .
Válasz # 145. Maharam Halava Rashba tanítványa volt , a XIII . Századi Spanyolországban .
8. válasz. A Rabbi Júda Mintz vallott be Olaszországban a XV th században .
Yehaveh Da'at VI: 56. A korábbi hatóságokkal, akik teljesen megtámadott Maimonidész véleményét , valamint az ő responsum már idézett, Rav Yosef teszi askenázi és szefárd zsidók szavalni egy berakha olvasása előtt egy jemeni Tóra-tekercset . A jemeni tekercsekben van némi különbség a parashiyot felosztása tekintetében.
https://fr.wiktionary.org/wiki/scribal
Például Mechon Mamre szövege , amelyben a Tóra parashijot- megosztottsága Maimonidész szabályain alapszik , ahogyan azt a jemeni zsidó hagyomány is érti .
Például a 34: 1, פסל-לך esetében a megbízható tibeti kéziratok túlnyomó többsége (azaz a Tiberias-tó vidékéről származik ) {P} helyett {S} -t jelöl (ez utóbbit azonban Maimonides felsorolja , és így megtalálható a jelenlegi Sifrei Tórában ). Az Aleppo-kódex szövegének tanúsága (kézzel írott jegyzetek formájában, amelyek e kódexből még épek voltak) azt mutatja, hogy a paraša alakja ebben a pontban olyan szövegsor volt, amely nem ért el az oszlop végéig, 34: 1 arányban követte az oszlop elejének közelében kezdődő sort. Az ilyen típusú parasha azonosítása ilyen kontextusban az olvasó mérlegelésétől függ, attól függően, hogy a sor elején jelentős eltérésről van-e szó (ebben az esetben parasha setouma ), vagy hogy ez a különbség nem jelentős ( mely esetben a parasha petou'ha ). Ez a fajta Parasha gyakran jelzi egy nagyon kis bemélyedés a megmaradt töredékei az Aleppo-kódex , néha nem sokkal nagyobb, mint a tér , egy vagy két betű. Éppen ezért Penkower (51. o., 125. o.) És Ofer (306–307. O.) Azt sugallják, hogy Maimonides úgy ítélte meg, hogy a 34: 1 úgy kezdődik, hogy a sor elején jelentős eltérés nélkül indul, és ezért a szövegezés során követték. a későbbi Sifrei Tóra . Mások megítélték setoumáját (Kimhi, Sithon ), vagy vegyes hangokat hagytak (Amadi).
Deut. A 27:20 az egyetlen a ארור-vel kezdődő verssorok közül , amelyet nem előz meg egy zárt rés a Maïmonide- i parashijot listájában (és ezáltal a modern Sifrei Tóra ). Azonban más tibériai masoretikai kódok (azaz a Tiberias-tó régiójából származnak ) itt tartalmazzák az {S} szót, és az Aleppo-kódexről szóló tanúskodások annak teljes idején néha ellentmondásosak. Ofer (307–8. O.) Azt sugallja, hogy Deut. 27:19 amelynek több szó, mint a versek épített ugyanazt a mintát, a relatív hossza eredményezett kisebb tér között 27:19 és 27:20 a keskeny oszlopok az Aleppo Codex , amely teret volna értelmezni, Maimonidész , mint egy szóköz két szó között, nem zárt szakasz jelölő, míg más olvasók zárt szakasz jelölőként értékelték volna.

Idézett irodalom

Ofer, Yosef. "Az Aleppo-kódex és R. Shalom Shachna Yelin Bibliája", Rabbi Mordechai Breuer Festschrift: Collected Papers in Jewish Studies , szerk. M. Bar-Asher, 1: 295-353. Jeruzsálem, 1992 (héber).
Penkower, Jordan S. "Maimonides és az Aleppo-kódex". Textus 9 (1981): 39-128 (angol).
Penkower, Jordan S. Új bizonyítékok a Pentateuch szöveghez az Aleppo-kódexben . Bar-Ilan University Press : Ramat Gan, 1992 (héber).

Lásd is

Külső linkek

Heti kommentár a pásztáról

(in) Tanfolyam a paraszán: