Zöld-foki-szigeteki kreol Kriolu, Kriol | |
Ország | Zöld sapka |
---|---|
Beszélők száma | 926,078 |
Besorolás családonként | |
|
|
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv | Zöld-foki Köztársaság ( nemzeti nyelv ) |
Nyelvi kódok | |
ISO 639-3 | kea |
IETF | kea |
Linguasphere | 51-AAC-aa |
Glottolog | kabu1256 |
A zöld-foki kreol egy nyelv natív foki . Ez egy kreol nyelv a portugál lexikai adatbázis , az anyanyelve szinte minden Cape Verdeans, és ez is használják, mint második nyelv között leszármazottai Cape Verdeans más országokban.
Ennek a nyelvnek a helyes megnevezése a "zöld-foki kreol", de a mindennapi használat során a felhasználók egyszerűen "kreol" néven hívják. A név „zöld-foki” ( Cabo-verdiano a portugál , cabuverdiánu a zöld-foki kreol) vagy a „zöld-foki nyelv” ( Lingua Cabo-Verdiana portugál, Lingua cabuverdiánu a zöld-foki kreol) már javasolta, hogy kijelölje a nyelv után a szabványosítási .
A zöld-foki-szigeteki kreol különös jelentőséggel bír a kreolisztika tanulmányozásában, mivel ez a legrégebbi kreol (még mindig beszélt), ez az alap portugál kreol, ahol a legtöbb anyanyelvű beszélt, a legtöbbet tanulmányozott portugál alap-kreol és ez az egyik a néhány kreol közül a hivatalos nyelvvé válás útján.
Az ország kis mérete ellenére az elszigeteltségi helyzet azt jelentette, hogy minden sziget kialakította a saját kreol nyelvű beszédmódját. E módszerek mindegyike más-más nyelvjárást indokol , de a Zöld-foki-szigetek szakértői hozzászoktak, hogy "variánsoknak" nevezik őket. Ezeket a variánsokat két fő változatba lehet csoportosítani: délen a Sotavento kreolok találhatók , amelyek magukban foglalják Brava , Fogo , Santiago és Maio változatait ; északon a Barlavento kreolok találhatók , amelyek a Boa Vista , Sal , São Nicolau , São Vicente és Santo Antão változatait tartalmazzák . A zöld-foki nyelvi hatóságok a kreol nyelvet egyetlen nyelvnek tekintik, nem pedig kilenc különböző nyelvnek.
Mivel a zöld-foki-szigeteki kreol egyes lexikális formái az egyes változatok szerint eltérőek lehetnek, az ebben a cikkben szereplő szavak és mondatok kompromisszumos modellben kerülnek bemutatásra, egyfajta "átlagos kreol" -ként, hogy megkönnyítsék a megértést, és ne támogassanak egyetlen változatot sem. Ha szükséges, a fonémikus transzkripció (vagy néha a fonetikus transzkripció ) azonnal megjelenik a szó után.
Az írórendszerrel kapcsolatban lásd az Írásrendszer szakaszt .
Nyelvészeti szempontból a legfontosabb változatok Fogo, Santiago, São Nicolau és Santo Antão változatai, és a kreolról szóló bármely mély tanulmányban legalább ezt a négy változatot figyelembe kell venni. Ezek az egyetlen szigetek, amelyek rabszolgákat kaptak közvetlenül az afrikai kontinensről, és azok a szigetek, amelyek a legkonzervatívabb és legelvonultabb nyelvi jellemzőkkel rendelkeznek.
Társadalmi szempontból a legfontosabb változatok Santiago és São Vicente változatai, és a kreolról szóló bármely könnyű tanulmányban legalább ezt a két változatot figyelembe kell venni. Ezek a két legnagyobb város ( Praia és Mindelo ), a legnagyobb felhasználószámú változatok, valamint a szomszédos változatokra glottofágista hajlamú változatok.
A Zöld-foki-szigetek kreoljai közötti különbségek:
Fogo kreol |
Santiago kreol |
São Nicolau kreol |
São Vicente kreol |
Santo Antão kreol |
Francia |
---|---|---|---|---|---|
Frs frâ-m '. [es fɾɐ̃] |
Fls flâ-m '. [es flɐ̃] |
Fls fló-m '. [es flɔm] |
Dzs dzê-m '. [eʒ dzem] |
Dzs dzê-m '. [eʒ dzem] |
Azt mondták nekem. |
Bú ca ê bunítu. [bu kɐ e buˈnitu] |
Bú ca ê bunítu. [bu kɐ e buˈnitu] |
Bô ca ê b'nít ”. [bo kɐ e bnit] |
Bô ca ê b'nít ”. [bo kɐ e bnit] |
Bô n 'ê b'nít'. [bo ne áldd meg] |
Nem vagy csinos. |
M 'sabê. [ŋ kɐ sɒˈbe] |
M 'Câ sâbi. [ŋ kɐ ˈsɐbi] |
M 'sabê. [m kɐ saˈbe] |
M 'sabê. [m kɐ saˈbe] |
Mí n 'seb'. [mi n sɛb] |
Nem tudom. |
Cumó 'qu' ê bú nômi? [kuˈmɔ ke bu ˈnomi] |
'Módi qu' ê bú nómi? [ˈMɔdi ke bu ˈnɔmi] |
Mi lesz a manêra qu 'ê bô nôm'? [k mɐˈneɾɐ ke bo név] |
Mi lesz a manêra qu 'ê bô nôm'? [k mɐˈneɾɐ ke bo név] |
Mi vezet ahhoz a „ê bô nôm” -hez? [k meneɾɐ ke bo név] |
Hogy van a neved? |
Bú podê djudâ-m '? [részeg poˈde dʒuˈdɐ̃] |
Bú pôdi djudâ-m '? [bu ˈpodi dʒuˈdɐ̃] |
Bô podê j'dó-m '? [bo poˈde ʒdɔm] |
Bô podê j'dá-m '? [bo poˈde ʒdam] |
Bô podê j'dé-m '? [bo poˈde ʒdɛm] |
Tudsz segíteni nekem? |
Spiâ lí! [spiˈɐ li] |
Spía li! [spˈiɐ li] |
Spiâ li! [spiˈɐ li] |
Spiá li! [ʃpiˈa li] |
Spiá li! [ʃpiˈa li] |
Nézz ide! |
Ant 'vidám. [e kɒ̃ˈtɐ] |
Ê 'cánta. [e ˈkãtɐ] |
Cl cantâ. [el kɐ̃ˈtɐ] |
Êl cantá. [el kɐ̃ˈta] |
Êl cantá. [el kɐ̃ˈta] |
Énekelt. |
Bú ta cantâ. [bu tɐ kɒ̃ˈtɐ] |
Bú ta cánta. [bu tɐ ˈkãtɐ] |
Bô ta cantâ. [bo tɐ kɐ̃ˈtɐ] |
Bô ta cantá. [bo tɐ kɐ̃ˈta] |
Bô ta cantá. [bo tɐ kɐ̃ˈta] |
Te énekelsz. |
M 'stâ cantâ. [ƞ stɐ kɒ̃ˈtɐ] |
M 'sâ tas cánta. [ƞ sɐ tɐ ˈkãtɐ] |
M 'ta ta cantâ. [m tɐ tɐ kɐ̃ˈtɐ] |
M 'tí ta cantá. [m ti tɐ kɐ̃ˈta] |
M 'tí ta cantá. [m ti tɐ kɐ̃ˈta] |
Énekelek. |
Screbê [skɾeˈbe] |
Scrêbi [ˈskɾebi] |
Screbê [skɾeˈbe] |
Screvê [ʃkɾeˈve] |
Screvê [ʃkɾeˈve] |
Írni |
Gossím [ɡɔˈsĩ] |
Góssi [ˈɡɔsi] |
Grinhassím [ɡɾiɲɐˈsĩ] |
Grinhassím [ɡɾiɲɐˈsĩ] |
Grinhessím [ɡɾiɲeˈsĩ] |
Most |
Pôrcu [ˈpoɾku] |
Pôrcu [ˈpoɾku] |
Pôrcu [ˈpoɾku] |
Tchúc ' [tʃuk] |
Tchúc ' [tʃuk] |
malac |
Conxê [kõˈʃe] |
Cônxi [ˈkõʃi] |
Conxê [kõˈʃe] |
Conxê [kõˈʃe] |
Conxê [kõˈʃe] |
Tud |
Dixâ [diˈʃɐ] |
Dêxa [ˈdeʃɐ] |
D'xâ [tʃɐ] |
D'xá [tʃa] |
D'xá [tʃa] |
Hagyd |
Dixâ-m 'quétu! [diˈʃɐ̃ ˈkɛtu] |
Dexâ-m 'quétu! [byˈʃɐ̃ ˈkɛtu] |
D'xó-m 'quêt'! [tʃɔm ket] |
D'xá-m 'quêt'! [tʃam ket] |
D'xé-m 'quêt'! [tʃɛm ket] |
Hagyjon békén! |
Dôci [ ˈdosi ] |
Dóxi [ˈdɔʃi] |
Dôç ' [vissza] |
Dôç ' [vissza] |
Dôç ' [vissza] |
Édes édes |
Papiâ [pɒˈpjɐ] |
Pâpia [ˈpɐpjɐ] |
Papiâ [pɐˈpjɐ] |
Falá [fɐˈla] |
Falá [fɐˈla] |
Beszél |
Cúrpa [ˈkuɾpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Cúlpa [ˈkulpɐ] |
Hiba |
Nhôs amígu [ɲoz ɒˈmigu] |
Nhôs amígu [ɲoz ɐˈmigu] |
B'sôt 'amígu [bzot ɐˈmiɡu] |
B'sôt 'ilgai' [bzot ɐˈmiɡ] |
B'sôt 'emíg' [bzot eˈmiɡ] |
A barátod |
Scúru [ˈskuru] |
Sucúru [suˈkuru] |
Scúr ' [skur] |
Scúr ' [ʃkur] |
Scúr ' [ʃkur] |
Sötét szín) |
Cárru [ˈkaru] |
Cáru [ˈkaɾu] |
Córr ' [kɔʀ] |
Córr ' [kɔʀ] |
Córr ' [kɔʀ] |
Autó |
Lebi [ˈlɛbi] |
Lebi [ˈlɛbi] |
Lêb ' [leb] |
Lêv ' [lev] |
Lêv ' [lev] |
Könnyűsúlyú |
További példákért lásd a Zöld-foki-szigetek kreoljának svéd listáját (pt) .
A zöld-foki-szigeteki kreol történelmét nehéz nyomon követni, és ez elsősorban a kreol kezdetektől származó írásbeli dokumentumok hiányának, majd annak az ostrácizmusnak köszönhető, amelynek a kreol a portugál közigazgatás hegemóniája alatt ítélve volt.
Most három elmélet létezik a kreol kialakulásáról. Az eurogenetikai elmélet szerint a kreolt portugál gyarmatosítók alkották, leegyszerűsítve a portugál nyelvet, hogy hozzáférhetővé tegye azt az afrikai rabszolgák számára. Ez bizonyos szerzők nézete, például Prudent, Waldman, Chaudesenson, Lopes da Silva. Az afrogenetikai elmélet szerint a kreolt afrikai rabszolgák alkották, a nyugat-afrikai nyelvek nyelvtanainak felhasználásával, és az afrikai lexikont a portugál lexikonra cserélték. Ez bizonyos szerzők nézete, mint Adam, Quint. A neurogenetikai elmélet azt védi, hogy a kreol spontán módon alakult ki, nem pedig az afrikai kontinens rabszolgái, hanem a szigeteken született lakosság, olyan nyelvtani struktúrák felhasználásával, amelyek veleszületettek, és úgy tűnik, hogy minden ember rendelkezik vele. Egyes szerzők, például Chomsky és Bickerton nézőpontja magyarázza, hogy a kilométernyi távolságban elhelyezkedő kreolok miért mutatnak hasonló nyelvtani struktúrát, még akkor is, ha ezek a kreolok eltérő lexikai alapúak. A mai napig az a legjobb, hogy elmondhatjuk, hogy ezen elméletek egyike sem bizonyult kizárólagosan.
Szerint A. Carreira, zöld-foki kreol alakult egy pidgin portugál bázist a sziget Santiago a XV th században. Ez a pidgin ekkor Nyugat-Afrika partjaira utazott volna a lançadoson keresztül . Ekkor történt, hogy ez a pidgin volna beleágazik két proto-kreol : az egyik, ami az alapja a kreol foki másik ami alapján a kreol Bissau-Guinea .
A szigetek gyarmatosításáról szóló dokumentumok és a nyelvi összehasonlítás összegyűjtésével néhány következtetésre lehet jutni. A zöld-foki-szigeteki kreol szaporítása a különböző szigeteken három szakaszban történt:
Noha a kreol a Zöld-foki-szigetek szinte teljes lakosságának anyanyelve , a portugál a hivatalos nyelv . Mivel a portugál nyelvet a mindennapi életben használják (iskolában, adminisztrációban, hivatalos aktusokban, más országokkal fenntartott kapcsolatokban stb.), A portugál és a zöld-foki-szigeteki kreol együtt él, és az országok diglossia- helyzetben vannak . A portugál ezen jelenléte miatt a dekreolizáció folyamata minden változatban folyamatban van, amint azt a következő szöveg mutatja:
„ Quêl mudjêr cú quêm m 'encôntra ónti stába priocupáda púrqui êl sqêci dí sês minínus nâ scóla, í cándu êl bai procurâ-'s êl ca olhâ-'s. Alguêm lembrâ-'l quí sês minínus sâ ta pricisába dí anyag pa úm pesquisa, entõ êl bai encontrâ-'s nâ biblioteca tas procúra úqui ês cría. Pâ gradêci â túdu quêm djudâ-'l, êl cumêça tas fála, tas flâ cômu êl stába contênti di fúndu di curaçãu. "
„ Quêl m'djêr c 'quêm m' encontrá ônt 'táva priocupáda púrq' êl sq'cê d 'sês m'nín's nâ scóla, í cónd' êl bái procurá-'s êl ca olhá-'s. Alguêm lembrá-'l que 'sês m'nín's táva tas pr'cisá d' material pa úm pesquisa, entõ êl bai encontrá-'s nâ biblioteca tas procurá úq 'ês cría. Pâ gradecê â túd 'quêm j'dá-'l, êl c'meçá tas fála, t'dzê côm' êl táva contênt 'd' fúnd 'd' curaçãu. "
„ Aquela mulher com quem eu encontrei-me ontem estava preocupada porque ela esqueceu-se das suas crianças na escola, e quando ela faith procurá-las ela não as viu. Alguém lembrou-lhe que as suas crianças estavam a precisar de material para uma pesquisa, então ela faith encontrá-las na biblioteca a procurar o que elas queriam. Para agradecer a todos os que ajudaram-na, ela começou a falar, dizendo como ela estava contentente do fundo do coração. "
- Ez a tegnap megismert nő aggódott, mert elfelejtette gyermekeit az iskolában, és amikor értük ment, nem látta őket. Valaki emlékeztette rá, hogy gyermekeinek kutatási anyagokra van szüksége, ezért megkereste őket a könyvtárban, és azt kereste, amit akartak. Köszönetet mondani mindenkinek, aki segített neki, elkezdett beszélni, mondván, mennyire boldog. "
Ebben a szövegben a portugál dekreolizáció / intromisszió számos helyzetét jegyezhetjük fel:
Ugyanaz a „javított” szöveg:
„ Quêl mudjêr quí m 'encôntra cú êl ónti stába fadigáda pamódi êl sqêci sês minínu nâ scóla, í cándu quí êl bai spiâ-'s êl ca odjâ-'s. Alguêm lembrâ-'l 'ma sês minínu sâ tam mestêba "anyag" pa úm "pesquisa", entõ êl bai atchâ-'s nâ "biblioteca" tas spía cusê quí es cría. Pâ gradêci pa túdu quêm quí djudâ-'l, êl cumêça t'pia, tas flâ módi quí êl stába contênti di fúndu di coraçõ. "
„ Quêl m'djêr qu 'm' encontrá má 'êl ônt' táva fadigáda pamód 'êl sq'cê sês m'nín' nâ scóla, í cónd 'êl bái spiá-'s êl ca oiá-'s. Alguêm lembrá-'l 'mâ sês m'nín' táva ta mestê "material" pa úm "pesquisa", entõ êl bai otchá-'s nâ "biblioteca" tas spiá c'sê qu 'ês cría. Pâ gradecê pa túd 'quêm que' j'dá-'l, êl c'meçá tas fála, tas dzê qu 'manêra qu' êl táva contênt 'd' fúnd 'd' coraçõ. "
Ennek eredményeként folytonosság van a bazilektális és az akrolektális fajták között.
Bár a kreol nem rendelkezik hivatalos nyelv státusszal, létezik olyan kormányzati megközelítés, amely megvédi a kreol hivatalossá tételéhez szükséges feltételeket. Ez a formalizálás eddig még nem ért véget, különösen azért, mert a kreol még nem szabványosított , több okból is:
Éppen ezért minden beszélő (vagy író) ember használja saját nyelvjárását , saját szociolektusát és idiolektusát .
Ennek a problémának a kiküszöbölése érdekében egyes szakértők megvédik a Sotavento kreolok szabványosítási folyamatát a Santiago-variáns körül, és egy másik szabványosítási folyamatot a São Vicente-variáns körül, hogy a Zöld-foki-szigetek kreolját pluricentrikus nyelvvé alakítsák át .
Az egyetlen írásos rendszert, amelyet a zöld-foki-szigeteki hatóságok hivatalosan elismertek, ALUPEC-nek hívják ( Alfabeto Unificado para a Escrita do Caboverdiano ). Ez a rendszer azonban nem részesült jó elfogadottságban a zöld-foki szigetek körében.
Noha ez az egyetlen hivatalosan elismert rendszer, ugyanez a törvény lehetővé teszi más írási modellek használatát "amint azokat szisztematikus és tudományos módon bemutatják". Mivel a legtöbb felhasználó nem ismeri sem az ALUPEC-et, sem az API-t , ebben a cikkben egy kicsit más rendszert fogunk használni az olvasás megkönnyítésére:
A zöld-foki-szigeteki kreol szókincse főleg portugálból származik. Még ha a különféle források sem értenek egyet, az értékek a portugál eredetű szavak 90 és 95% -a között ingadoznak. A többi több nyugat-afrikai nyelvből származik ( Mandingo , Wolof , Fulani , Temne , Balante , Manjaque stb.), És a többi nyelv ( angol , francia , latin stb.) Szókincse elhanyagolható.
A Etimologias oldal az ezen zöldfokiak - portugál szótárt ad egy ötletet a különböző eredetű, a kreol szókincs.
A fonológiai rendszer zöldfokiak kreol származik elsősorban portugál a XV -én a XVII th században. Néhány konzervatív jellegzetesség közül a kreol megtartotta azokat az / dʒ / és / tʃ / (más szavakkal írt "j" (a szó elején) és a "ch" (régi portugál nyelven) mássalhangzókat, amelyek ma már nem használatosak). , és a tonik előtti magánhangzók nem zsugorodtak, mint az európai portugál nyelven. Néhány innovatív tulajdonság közül a / ʎ / fonéma (portugálul írva „lh”) / dʒ / alakult át, és a magánhangzók több fonetikai jelenségen mentek keresztül.
A zöld-foki-szigeteki kreolban nyolc szóbeli magánhangzó és a hozzájuk tartozó orrhangzók találhatók, amelyek összesen tizenhat magánhangzót alkotnak:
Elülső kerek |
Központi kerek |
Lekerekített hátsó |
|
---|---|---|---|
Magas | i ĩ | u ũ | |
Felső átlagok | e ẽ | ahol õ | |
Alacsonyabb átlagok | ɛ ɛ̃ | ɐ ɐ̃ | ɔ ɔ̃ |
Basszus | a ã |
A zöld-foki-szigeteki kreolban a következő mássalhangzókat és félhangzókat találhatjuk:
A személyes névmás, amely az egyes szám első személy szubjektumformáját képviseli, a szigetek szerint meglehetősen változó kiejtéssel rendelkezik.
Ez a névmás a szinguláris első személy komplement formájából származik a portugál mimben , és fonetikailag a hangra redukálódik [m].
Ez a kiejtés most a Barlavento változataiban található meg. A Sotavento változataiban ezt a mássalhangzót [m] egyszerű nazalitássá redukálták [ƞ]. Például. : m 'andâ [ƞ ɐ̃ˈdɐ] "jártam", m' stâ tas sintí [ƞ stɐ tɐ sĩˈti] "érzem", m 'labába [ƞ lɐˈbabɐ] "megmostam". Az okkluzív vagy affrikált mássalhangzók előtt ez az nazálissá alakul át a következő mássalhangzó homorganikus orr- mássalhangzójává. Például. : m 'bêm [m bẽ] "eljöttem", m' têm [n tẽ] "megvan", m 'tchigâ [ɲ tʃiˈɡɐ] "megérkeztem", m' crê [ŋ kɾe] "akarok".
A portugál nyelven erősen befolyásolt beszélők hajlamosak ezt a névmást ún [ ũ ] naszínű magánhangzónak ejteni m ' [m] helyett .
A sêr ige egyes alakjai előtt ez a névmás bármilyen változatban visszatér mí teljes alakjára : mí ê [mi e] "vagyok", mí éra [mi ˈɛɾɐ] "voltam".
Ebben a cikkben ezt a névmást hagyományosan m '-vel írják , bármilyen változatban.
Míg a francia nyelvben az akcentus általában az utolsó szótagban van, a Zöld-foki-szigeteki kreolban az utolsó szótagra eshet ( mu djêr / muˈdʒeɾ / „femme”, a túm / ɐˈtũ / „thon”), az utolsó előtti ( cá sa / ˈKazɐ / "ház", tehát dá di / soˈdadi / "nosztalgia") vagy az antepenultimálison ( sá badu / ˈsabɐdu / "szombat", stó ria / ˈstɔɾiɐ / "történelem"). Az akcentus helye azért fontos, mert teljesen megváltoztathatja a mondat ritmusát. Bár ezek az esetek ritkák, vannak olyan szavak, amelyeket csak az akcentus helye különböztet meg. Például. : bú li / ˈbuli / "tartály folyadékokhoz", bu lí / buˈli / "shake".
Annak ellenére, hogy a zöld-foki-szigeteki kreol szavak több mint 90% -a portugálból származik, a nyelvtan nagyon különbözik, ami rendkívül nehézzé teszi a portugál anyanyelvűek számára a beszélgetés követését és megértését, ha ezt nem gyakorolják. Másrészt a nyelvtan sok hasonlóságot mutat más kreolokkal, még akkor is, ha ezek nem portugál alapúak.
A kreol mondat alapszerkezete: Tárgy - ige - Tárgy. Például:
Ha két objektum van, a közvetett objektum a közvetlen objektum elé kerül, és a mondat ezért felveszi a szerkezetet: Tárgy - Ige - Közvetett objektum - Közvetlen objektum. Például:
Az a jellemző, amely közelebb hozza a zöld-foki-szigeteki kreolt a többi kreolhoz, a kettős tagadás (pl .: Náda m 'ca atchâ. Liter. „Semmi, amit nem találtam.”) És még a hármas tagadás is (pl .: Núnca ninguêm Câ tas bába lâ . liter. „Soha senki nem járt oda.”).
Csak az élő jelzőkre (emberi lényekre és állatokra) utaló főnevek mutatják a nemi alakváltozást. Például:
Bizonyos esetekben a nemi megkülönböztetést a mátchu "hím" és a femia "nő" melléknevek hozzáadásával hozzák létre a főnevekhez. Például:
A főnevek csak akkor mutatnak számarányt, ha meghatározzák vagy ismerik őket a kontextusban. Például:
Amikor az érdemi valami általánosra vonatkozik, ez az érdemi nem mutat számgörbét. Például:
Ha ugyanabban a mondatban több nyelvtani kategória van, akkor csak az elsőt jelöljük többes számmal. Például:
A funkciótól függően a névmások lehetnek tárgyi névmások vagy tárgyi névmások . Ezenkívül e funkciók mindegyikében, a mondat helyétől függően, a névmások lehetnek unalmasak vagy tónusosak .
A tantárgyi névmások, amint a nevük is mutatja, a tantárgy szerepét töltik be. Például:
Furcsa egybeesés következtében az unalmas alanyi névmások és a tónusos alanyi névmások kreol nyelven való használata nagyon közel áll a francia nyelv használatához: Pl.
Az objektum névmások az objektum komplementer (közvetlen vagy közvetett) szerepét töltik be. Például:
A tónusos tárgyi névmásokat az igék múlt idejű formáival használják, amikor ezek a két névmás sorozat második névmása, és az elöljárók után. Például:
Ha két tárgynév van, akkor a közvetett névmás első, míg a közvetlen névmás következik, és a mondat ezért szerkezetet nyer: Tárgy - Ige - Közvetett névmás - Közvetlen névmás.
Reflex névmások nincsenek. A reflexivitás gondolatának bemutatásához Creole a cabéça kifejezést használja a birtokos determináns után. Például:
Nincsenek kölcsönös névmások. A kölcsönösség gondolatának bemutatásához a kreol a cumpanhêru kifejezést használja . Például:
Az igék nem mutatnak ragozást. Minden ember számára ugyanaz az alakja, és az idő, a mód és az aspektus fogalmát a morfémák jelenléte (vagy hiánya) fejezi ki (vagy Veiga " verbális aktualizálóknak hívják" ), akárcsak a kreolok többsége.
Az igék általában két alapformára redukálódnak, az egyik jelen időre , a másik a múlt időre . A jelen idő alakja megegyezik a végtelennel (kivétel: sêr "lenni"), amely viszont a legtöbb igéhez portugálul a végtelenségtől származik, de a végén nincs r . Pl.: Canta / kɐtɐ / (portugál cantar ) mexê / meʃe / (portugál mexer ), Parti / pɐɾti / (portugál hogy szabadságra ), compo / Kopo / (portugál Comporban ) * lumbú / Lubu / ( portugál lombóból ). A múlt formája a végtelenség formájából képződik, amelyhez a múlt ~ ba részecske kötődik . Például: cantába / kɐ̃ˈtabɐ /, mexêba / meˈʃebɐ /, partíba / pɐɾˈtibɐ /, compôba / kõˈpobɐ /, * lumbúba / lũˈbubɐ / (Barlavento változataiban a ~ va (vagy ~ ba ) múlt idõ részecskéje rokon a megvalósító a tökéletlen , és nem az ige). Meg kell jegyezni, hogy a Haute-Guinée kreolok (a Zöld-foki szigetek kreoljai és a Bissau-Guinea kreoljai) az igék után helyezik el a múlt jelét, és nem korábban, mint a legtöbb kreol.
Fontos megemlíteni, hogy Santiago változatában az akcentus visszalép az utolsó előtti szótagra, az igék jelen idejű alakjaiban. Így van: canta / kãtɐ / helyett canta / kɐtɐ /, Mixe / meʃe / vagy mexi / meʃi / helyett mexê / meʃe /, Parti / pɐɾti / helyett Parti / pɐɾti /, compo / Kopo / vagy Compu / kõpu / helyett compo / Kopo /, Bumbu / Bubu / helyett Bumbu / Bubu /. A pronominális alakokban azonban az akcentust az utolsó szótag tartja fenn: cantâ-m ' / kɐ̃ˈtɐ̃ /, mexê-bu / meˈʃebu /, partí-'l / pɐɾˈtil /, compô-nu / kõˈponu /, bumbú-' s. / bũˈbuz /.
Rendszeres igékMint már korábban említettük, az igék a jelen formájára és a múlt idő formájára redukálódnak, a mód és az aspektus fogalmait verbális aktualizálókon keresztül fejezik ki.
A következő táblázat mutatja a paradigma annonciatif divat (indikatív) ige dA „ad”, hogy az egyes szám első személyben:
Jelen idő | Eltöltött idő | |
---|---|---|
Tökéletes szempont | M 'dâ | M 'dába |
Hiányos megjelenés | M 'ta dâ | M 'ta dába |
Progresszív szempont | M 'stâ ta dâ | M 'stába ta da |
A jelen tökéletes aspektusát akkor alkalmazzák, amikor a történet jelen van, de befejeződött, teljes. Például:
A jelen imperfektív aspektusát akkor alkalmazzák, amikor a történet olyan helyzetekre vonatkozik, amelyek jelen vannak, de még nincsenek befejezve, amelyek hiányosak. Például:
A jelen progresszív aspektusát akkor alkalmazzák, amikor a történet jelen szituációkhoz kapcsolódik, amelyek folyamatosan, szünet nélkül fordulnak elő. Például:
Nincs konkrét alakja a jövőnek. A jelen jövője háromféleképpen fejezhető ki:
A múlt tökéletes aspektusát akkor alkalmazzák, amikor a történet olyan helyzetekre vonatkozik, amelyek elmúltak, de befejeződtek, amelyek teljesek voltak. Például:
A múlt imperfektív aspektusát akkor alkalmazzák, amikor a történet olyan helyzetekre vonatkozik, amelyek már voltak múltban, de még nem fejeződtek be, amelyek hiányosak voltak. Például:
A múlt progresszív aspektusát akkor alkalmazzák, amikor a történet a múlt szituációira vonatkozik, amelyek folyamatosan, szünet nélkül történtek. Például:
Nincs konkrét alakja a jövőnek. A múlt jövője háromféleképpen fejezhető ki:
A többi módnak - szubjunktív, feltételes (nem azonos a "feltételesnek" a franciában), az esetlegesnek - nincsenek különböző aspektusai, csak a jelen és a múlt idő, kivéve a kötelező (imperatív) módot, amelynek nincs semmi, mint a jelen feszült.
Rendhagyó igékVan egy csoport igék, amelyek nem követik a korábban bemutatott paradigmát. Ezek a segédigék SER / seɾ / „lenni”, STA / stɐ / „lenni”, TEM / TE / „hogy” és Tene / Tene / „hogy”, és a modális igék cre / kɾe / " akarni ", sabê / sɐˈbe /" tudni ", podê / poˈde /" hatalom ", devê / deˈve /" kell "és mestê / mesˈte /" szükség ".
Két regiszter létezik ezekhez az igékhez.
Az első regiszterben (a legrégebbi beszélőknél, a vidéki területek beszélőinél vagy a portugál nyelven kevésbé érintett beszélőknél) ezeknek az igéknek csak két formája létezik: az egyik jelen idejű ( ê / e /, stâ / stɐ /, têm / tẽ / , tenê / teˈne /, crê / kɾe /, sabê / sɐˈbe /, podê / poˈde /, devê / deˈve /, mestê / mesˈte /) és egy a múlt időre ( éra / ˈɛɾɐ /, stába / stabɐ /, têmba / tẽbɐ /, tenêba / teˈnebɐ /, crêba / kɾebɐ /, sabêba / sɐˈbebɐ /, podêba / poˈdebɐ /, devêba / deˈvebɐ /, mestêba / mesˈtebɐ /). De a szokásos igékkel ellentétben, ha az alapformát egyedül használják, akkor az a imperfektív és nem a perfektív aspektust képviseli . Így a mí ê , m 'têm , m' crê , m 'podê jelentése "vagyok", "van", "akarok", "tudok" és nem "voltam", "nekem van eu", „Azt akartam”, „tudtam”, ahogy megjósolni fogom. Ugyanakkor a mí éra , m 'têmba , m' crêba , m 'podêba jelentése "voltam", "volt", "akartam", "tudtam" és nem "voltam", "én" volt ”,„ akartam ”,„ képes voltam ”, amint az előre látható lesz.
Egy második regiszterben (a legfiatalabb, a városi vagy a portugál nyelven jobban beszélők) a rendszer a portugál által befolyásolt egyéb formákkal gazdagodott. Így:
Egyes szerzők ezeket az igéket "statív igéknek" nevezik , mások pedig: gostâ , conxê , merecê , morâ , tchomâ , valê . Ezt a megjelölést azonban vitatják: ezek az igék nem mindegyike statikus; ezek az igék nem mindegyik szabálytalan (pl. morâ ); Néhány ilyen ige szabályos egyes változatok ( m „TA Gösta - imperfektív jelen tal ), és a szabálytalan más változatait ( m” Gösta - imperfektív jelen van, de nem t ).
Párhuzamosság van a sêr / stâ "lenni" igepár és a têm / tenê "van" igepár között .
állandó | ideiglenes | |
kopulatív igék | biztos | stâ |
birtokos igék | têm | szeretnék |
A stâ és tenê igéknek nincs progresszív aspektusa: a * m 'stâ tas stâ vagy * m' stâ t tenê formák nem léteznek. A tenê ige nem létezik a Barlavento változataiban. A São Vicente és Santo Antão nyelvekben a stâ ige formája stód ' az infinitívnek, a tas a jelen tökéletlenségének, a tív a jelen tökéletességének és a táva a múlt tökéletlenségének.
PasszívA zöld-foki-szigeteki kreolnak két hangja van . Az aktív hang akkor használható, ha az alany kifejezett. A passzív hang akkor használatos, ha az alany határozatlan vagy ismeretlen. A passzívnak két formája is van. A jelen formája abból az infinitívből épül fel, amelyhez a ~ du részecske kapcsolódik . A múlt alakja abból az infinitívből épül fel, amelyhez a ~ da részecske kapcsolódik . Például:
Az igék negatív formában történő konjugálásához a ca / kɐ / negatív határozószót használjuk az alany után és minden verbális aktualizáló előtt. Például:
A Santo Antão változatában a tagadó határozószó n ' / n /. Például:
Kötelező mondatokban a ca / kɐ / negatív határozószó mindig az elején jön. Például:
A Santo Antão változatában a tagadó határozószó n ' / n /. Például:
A kreol melléknevek szinte mindig a főnév után jönnek. Csak az animált főnevek (emberek és állatok) igénylik a nemi melléknévi melléknevet. Például:
Az élettelen főnevek mellékneveinek formája megegyezik a férfival. Például:
Általánosságban a többes számú jel nem jelenik meg a melléknevekben, ha egy korábbi nyelvtani kategóriában szerepel.
A kreolban nincs határozott cikk. Ha feltétlenül szükséges a név meghatározása, akkor a demonstratív determinánsokat alkalmazzuk.
A határozatlan cikk esetében kétféle forma létezik, az egyik az egyes, a másik a többes szám:
Ezeket a formákat férfias és nőies egyaránt használják.
A demonstratív determinánsoknak csak két fokú közelségük van: közel a beszédhez ( êss „ez, ez, ezek ... -ci”), és távol állnak a beszédtől ( quêl „ce, cette … là”, quês „ces… -là” ).
A kreol speciális nyelvtani kategóriával rendelkezik valaminek bemutatására vagy bejelentésére. Ez a két szó, Alí ... / ɐli / és ala ... / ɐlɐ / hasonló a francia szó „itt” és „íme”, ill. Például:
1. példa (Santiago-változat)
kreol | API átírás | francia fordítás |
---|---|---|
Oi cabu Verdi, Bo, hogy E NHA dôr other sublimi Oi cabu Verdi, Bo, hogy az e NHA angústia, NHA Paxo NHA VIDA NACE di disafíu di BU AIR ingrátu Vontádi Ferru ê bo n NHA Petu Gôstu PA Luta ê bo n NHAS Bracu Bo qu ' ê nhâ guerra, Nhâ dôci amôr Stênde bús bráçu, Bú tomâ-m 'nhâ sángui, Bú réga bú tchõ, Bú flúri! Pâ térra lôngi Bêm cába pa nôs Bô cú már, cêu í bús fídju N 'úm dôci abráçu dí páz |
/ oj kabu veɾdi bo ke ɲɐ doɾ mas sublimi oj kabu veɾdi bo ke ɲɐ ɐɡustiɐ ɲɐ pɐʃõ ɲɐ vidɐ nɐse di dizɐfiw di bu klimɐ ĩɡɾatu võtadi fɛʀu e bo nɐ ɲɐ petu ɡostu pɐ lutɐ e bo nɐ ɲɐz bɾasu bo ke ɲɐ ɡɛʀɐ ɡɛʀɐ ˈStẽde buz ˈbɾasu bu toˈmɐ̃ ɲɐ ˈsãɡi bu ˈʀeɡɐ bu tʃõ bu ˈfluɾi pɐ ˈtɛʀɐ ˈlõʒi bẽ ˈkabɐ pɐ noz bo ku maɾ sew i buz ˈfidʒu nũ ˈdosi ɐˈbɾasu di paz / |
Oh, Zöld-foki Köztársaság, te vagy a legfenségesebb fájdalmam Oh Zöld-foki, te vagy a gyötrelmem, a szenvedélyem Az életem hálátlan éghajlatod kihívásából született A vas akarata a mellkasomban van a harc a karomban vagy Te vagy az én háborúm, Édes szerelmem Nyújtsd ki a karjaidat, Vedd véremet, öntsd meg a földedet, Virág ! Hogy a távoli föld véget érjen nekünk Te, a tenger, az ég és a gyermekeid a béke édes ölelésében |
Kivonat Dôci Guérra szavaiból , Antero Simas. A teljes szöveg megtalálható (más írásmóddal) a »Blogarchívum» Doce Guerra oldalon .
2. példa (São Vicente variáns)
kreol | API átírás | francia fordítás |
---|---|---|
Papái, bêm dzê-m 'quí ráça quí nôs ê, óh pái Nôs ráça ê kölcsön' má 'brónc' burníd 'nâ vênt' Burníd 'nâ temporál dí scravatúra, óh fídj' Úm geraçõ dí túga bêó cú farejá vendqua 'dí África nâ scravatúra Carregód' nâ fúnd 'dí porõ dí sês galéra D'bóx' dí chicôt 'má' júg 'culuniál Algúns quí f'cá pralí gatchód' nâó fúnd 'dí porõ dí sês galéra D'bóx' dí chicôt má 'júg' culuniál Algúns quí f'cá pralí gatchód 'nâó rótjd, ês criá êss pôv' cab'verdián ' Êss pôv' quí sofrê quinhênt's ón 'di turtúra, ôi, ôi Êss pôr' quí rav |
/ Pɐpaj BE džem ki ʀasɐ ki noʒ e ɔ paj noʒ ʀasɐ e pɾet én bɾɔk buɾnid nɐ Vet buɾnid nɐ tẽpoɾal di ʃkɾɐvɐtuɾɐ ɔ fidʒ ÷ ʒeɾɐsõ di tuɡɐ ku ɐfɾikan eʒ BE di ewɾɔpɐ fɐɾeʒa ʀikɛzɐ eʒ vede fidʒ di afɾikɐ nɐ ʃkɾɐvɐtuɾɐ kɐʀeɡɔd nɐ FUD di poˈɾõ di seʒ ɡɐˈlɛɾɐ dbɔʃ di ʃiˈkot ma ʒuɡ kuluniˈal ɐlˈɡũʒ ki fka pɾɐˈli ɡɐˈtʃɔd nɐ ˈʀɔtʃɐ ɔ fidʒ tɾɐ̃ˈsa ma ˈtuɡɐ eʒ kɾiˈa es pov kabveɾdiˈan es pov ki soˈfɾe ɾttu ttu pov |
Atyám, gyere, mondd meg, mi fajunk vagyunk, ó, atyánk Fajunk fekete-fehér megolvadt a szélben Olvadt a rabszolgaság hurrikánjában, ó fiam Portugál generáció afrikaiakkal Európából jöttek gazdagságot illatozni Adták el Afrika fiait rabszolgaságba Hajóik raktereinek mélyén megrakták az ostor és a gyarmati járom alatt. Néhányan, akik rejtve maradtak a hegyekben, ó fiak Összekeveredtek a portugálokkal, létrehozták ezt a zöld-foki-szigeteki népet Ez az ötszáz éves kínzást szenvedett nép, ó, ó, ez a nép, aki teljesen fellázadt |
Kivonat a szavait NOS Raca által Manuel de Novas (en) . A teljes dalszöveg megtalálható (más írásmóddal) a Zöld-foki-szigeteken :: Mindelo Infos :: Zöld-foki-szigeteki zene: Nos raça Cabo Verde / Zöld-foki Köztársaság .
3. példa
kreol | API átírás | francia fordítás |
---|---|---|
Túdu alguêm tas nacê lívri í iguál nâ dignidádi cú nâ dirêtus. Ês ê dotádu cú razõ í cú "lelkiismeret", í ês devê agí pa cumpanhêru cú sprítu dí fraternidádi. | / ˈTudu ɐlˈɡẽ tɐ nɐˈse ˈlivɾi i iˈɡwal nɐ diɡniˈdadi ku nɐ dietus ez e doˈtadu ku ʀɐˈzõ i ku kõʃsiˈẽsiɐ i ez deˈve ɐˈʒi pɐ kũpɐˈɲeɾu ku ˈspɾituˈ di fɾɐte | Minden ember szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Ésszel és lelkiismerettel vannak felruházva, és a testvériség szellemében kell cselekedniük egymás iránt. |
Szabad fordításban a 1 st cikk Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata.