Jose saramago

Jose saramago Jose saramago Kulcsadatok

Születés	1922. november 16 Azinhaga , Santarém, Portugália
Halál	2010. június 18 Tías , Lanzarote , Kanári-szigetek, Spanyolország
Elsődleges tevékenység	Író , újságíró , dramaturg , költő
Díjak	Irodalmi Nobel-díj 1998-ban

Szerző

Írási nyelv	portugál

Elsődleges művek

• Az egykarú isten
• Az evangélium Jézus Krisztus szerint
• Vakság
• Világosság

Kiegészítések

josesaramago.org

José de Sousa Saramago egy portugál író és újságíró , született 1922. november 16A Azinhaga ( Portugália ) és meghalt 2010. június 18A Lanzarote ( Kanári-szigetek , Spanyolország ). Ő az egyetlen portugál , akit a Sant'Iago-rend nagy gallérja díszít, és a mai napig az egyetlen portugálul beszélő szerző , aki 1998-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat .

Vakság című könyve minden idők 100 legjobb könyvének listáján szerepel, amelyet 2002-ben a Norvég Könyvkör alapított, a Pingvin Isten című könyve pedig a portugál irodalom 50 nélkülözhetetlen művének azon listáján szerepel, amelyet 2016-ban alapított a rangos Diário de Notícias .

Életrajz

Portugália középső részéből származó szegény parasztok fia, gyorsan kénytelen volt abbahagyni a Lisszabonban megkezdett középiskolát, hogy belépjen egy szakiskolába, ahol lakatos diplomával végzett. Képzésével egy időben rajongott az irodalom és a francia nyelv iránt, amelyet régóta gyakorolt ​​és csodált.

Számos fővárosi kórházban dolgozott, majd adminisztratív pozíciókat töltött be különböző társaságokban. Különböző szakmákból (ipari tervező, biztosítási alkalmazott, kiadó alkalmazottja) élt, mielőtt újságírásba kezdett.

Az 1944 -ben feleségül vette Ilda Reis akitől egy lánya, Violante.

A Salazar-rendszer bukása után kinevezték a Diário de Notícias napilap élére, amelyből egy évvel később, 1975 -ben felmentették . Szerinte ez az elbocsátás "életének esélye", mert "írói életének kezdetét" jelöli .

Első, szülőföldjének szentelt regénye 1947- ben jelent meg  : A bűn földje ( Terra do pecado ). Az 1960-as évektől azonban több mint 20 évet kellett várnia, hogy megalapozódjon az irodalmi világban, számos újsággal együttműködve, amelyeknek krónikákat és verseket írt. A gyűjtemény a versek L'Année 1993 ( O ano de 1993 ) jelent meg 1975 és relevé de terre ( Levantado do Chão ), a második regénye, nem tették közzé, amíg öt évvel később. Ez az utolsó munka a mezőgazdasági munkásokról szóló családi ságaként fogant fel, amelyben a szerző kísérleti stílust kezd el érvényesíteni, amelyet írásjelek vagy szünetek nélküli szintaxis jellemez. A valóságban csak időszakokat és vesszőket enged meg magának.

Saramago maga magyarázza ezt a késői áttörést a bizonyosság hiányával és a bizonytalanságokkal. Ettől kezdve produkciója haláláig zavartalan és bőséges maradt. A 1982 , Le Dieu manchot ( Memorial do Convento ) nemzetközi hírnevet szerzett a 60 éves kort, valamint a Pen Club Grand Prix az új 1984-tól ez a harmadik regény, amely lenyűgözi az olasz filmrendező Federico Fellini , ventilátor kirobbanó képek , Saramago sikeres íróvá válik, akinek könyveit világszerte értékesítik és 25 nyelvre lefordítják.

Az 1988 -ben újra megnősült az újságíró Pilar del Río. 1991-ben kiadta az O Evangelho Segundo Jesus Cristo című könyvet ( Az evangélium Jézus Krisztus szerint ), de 1992-ben a portugál kormány előírta, hogy ezt a művet bűncselekmény miatt töröljék az Aristeion-díj  ( fr ) európai irodalmi díj válogatási listájáról. a vallás ellen. Erre a politikai cenzúrára válaszul Saramago és felesége száműzetésbe vonultak a spanyol Lanzarote- szigetre , ahol folytatta irodalmi munkáját.

Az 1998 -ben megnyerte a irodalmi Nobel-díjat , „amiért hála a példázatok által támogatott képzelet, az együttérzés és az irónia, a végtelenségig újra kézzelfoghatóvá egy röpke valóságot munkájában sejtett mélységek és a szolgáltatás, a bölcsesség. " .

Emellett Camões-díjat is kapott, és a Bordeaux III. És a Lille III . Egyetem díszdoktora .

Leukémiában szenvedett , és meghalt 2010. június 18 Lanzarote-ban.

Politikai nézetek

Saramago 1969- től a Portugál Kommunista Párt tagja . Ateista , pesszimistának nevezte magát . A vallási kérdéssel kapcsolatos álláspontja gyakran vitát váltott ki Portugáliában. Katolikus körökben heves fellázadt a szerző közzététele után evangéliuma Jézus Krisztus ( O Evangelho Segundo Jesus Cristo , 1991 ), amelyben a Saint Joseph kerül bemutatásra, mint egy gyáva menekülő Egyiptomba figyelmeztetés nélkül a többi család. Áldozatait Heródes . Joseph bűnössége, aki végül öngyilkos lesz, Jézusra hárul . Ez utóbbi az ördög által megkísértve és a magdalai Mária iránti felfaló szenvedélytől élve kihívást jelent Isten előtt.

Saramago soha nem titkolta bizalmatlanságát az európai építkezés iránt, amelynek liberális túlerőit sajnálta. Azt mondta, állandóan kíváncsi arra a helyre, amelyet a Bizottság Brüsszelben és a Parlament Strasbourgban ruházott fel szegény és nélkülöző országára, és amely attól tart, hogy elnyelik.

Élete végén Saramago erőteljesen bekapcsolódott az ibériai és globalizációellenes mozgalomba , részt vett a világ társadalmi fórumain, és a Porto Alegre Kiáltvány egyik aláírója volt . A 2001. szeptember 11-i , a hivatalos változatot vitató 2001. szeptember 11-i támadások alkalmával az összes vallásban potenciálisan rejlő erőszakra, pontosabban az általa "Isten-tényezőnek" mondott megjegyzései élénk vitákat ébresztenek portugál nyelven. nyomja meg. Ráadásul gyakran elítéli az izraeli kormány Palesztinával szembeni politikáját . Tagja volt a palesztinai Russell Törvényszék támogató bizottságának, amelynek munkája megkezdődött 2009. március 4. A 2002 -ben indított nemzetközi vita, amikor a látogató Ramallah mint a képviselője a Nemzetközi Parlament küldöttségének írók , összehasonlította a helyzetet a palesztinok, hogy az áldozatok a Auschwitz . Az antiszemitizmus vádjai ellenére sem mondott le az izraeli-palesztin konfliktus lezárása iránti elkötelezettségéről, nevezetesen Le Cahier- t felszólította Gáza blokádjának feloldására . Elkötelezett Nyugat-Szahara felszabadítása mellett is .

Jelöltje volt a 2009-es európai választásokon .

Regények

A Svéd Akadémia szerint „Saramago makacsul fejlődött és gyanútlan mélységeket felmutató regényművészete magas helyzetbe hozza az írót. Minden függetlenségével Saramago olyan módon kötődik a hagyományokhoz, hogy a jelenlegi helyzetben radikálisnak nevezhető. Munkáját projektek sorozataként mutatják be, ahol az egyik többé-kevésbé elutasítja a másikat, de ahol mindez új kísérleteket jelent a röpke valóság azonosítására. " .

Saramago a portugál klasszikusok ( António Ribeiro Chiado , Luís de Camões , Gil Vicente , Camilo Castelo Branco , Fernando Pessoa ) mellett számos hatást ismer fel irodalmi alkotásában, ezek közül a barokk irodalom , a Don Quijote , a modernizmus , a posztmodern vagy akár a műve is. Günter Grass , Gabriel García Márquez , Carlos Fuentes és Jorge Amado .

Regényei gyakran jellemző fantasztikus forgatókönyvet  : a The Stone Raft ( A jangada de pedra , 1986 ), az Ibériai-félsziget különválik Európa és sodródik a Atlantic  ; A vakság ( Ensaio sobre a cegueira , 1995 ) egy olyan országot ábrázol, amelyet teljesen megvakult a vakság járványa; Az év a halálozási Ricardo Reis ( O Ano da Morte Ricardo Reis , 1984 ) kapcsolódik az utazás egyik a Fernando Pessoa heteronyms aki túlél egy évvel az író halála. A Lisszabon ostromának történetében ( História do cerco de Lisboa , 1989 ), regényen belüli regény , egy korrektor megfordítja a történelem menetét Lisszabon ostroma alatt annak érdekében, hogy értelmet találjon annak létezésében. A Les Intermittences de la mort ( As intermitências da morte , 2005 ) egy képzeletbeli állapotot idéz elő, amelyben senki sem hal meg.

A szerző számos művében a történelmi események aprólékos rekonstrukcióját fejleszti ki, azáltal, hogy hivatalos eseményváltozat bemutatása helyett ezeknek az eseményeknek az emberi tényezőjét hangsúlyozza. Az Egykarú Isten valóban kimerítő festmény Portugáliáról a barokk korban, de soha nem veszíti el a fikció, sőt a hazugság nézőpontját egy szokatlan szerelmi történet és egy istenkáromló hangnem révén. Ebben az epikus műben egykarú harcos, Balthazar Seven-Suns és egy boszorkány, Blimunda Seven-Moons bolyonganak az inkvizíció által elpusztított királyságban, és csodálkoznak egy Bartolomeu de Gusmão szerzetes által feltalált repülőgépen . A pár körül színesebb karaktereket vonzanak a XVIII .  Századi portugálok V. János király uralkodása alatt , a földrengés előtt .1 st November 1755-benvalamint Lisszabon újjáépítése a papsággal szemben álló felvilágosodás embere, de Pombal márki által elrendelt tervek szerint . Saramago visszatekint a Mafra-palota, a portugál örökség egyik ékszerének titáni építkezésére is . Megszállottja, az ő bevallása szerint a történelem hazája és csodálója a francia történészek, mint Fernand Braudel , Georges Duby és Jacques Le Goff , a szerző tagadja az írás történelmi regények . Találjuk benne, mint nagyon portugál témát, a történetek utazási ízét, amelyek bebizonyosodott történelmi és földrajzi környezetbe illeszkednek, csodálatos motívumok, amelyek a dél-amerikai mágikus realizmusra emlékeztetnek . A történelem a történetmesélés művészetéhez kapcsolódik.

Regényei ötvözik a mesét, a mítoszt, a fantáziát és a riportot. Nem haboznak az allegória használatával és olvashatók, mint a példabeszédek . Az író a letűnt korokban található fikciók fordulataiban tükrözi kortársait, és remekül kezeli az innuendót és az iróniát egy oldható és parodisztikus írás szerint . Például az Elefánt útja ( A Viagem do Elefante , 2008 ) elmondja, hogy a XVI .  Századi európai elefánt átkel, ahol a csaták, az égi büntetéstől való félelem és a napi keménység tükrözi a jelenlegi intézményeik által megtépázott európai népek helyzetét. A La Lucidity című könyvben ( Ensaio sobre a lucidez , 2004 ) Saramago egy olyan választást képzel el, ahol az üres szavazólapok több mint 80% -a arra kényszeríti a hatalmat, hogy kihirdesse a szükségállapotot. Politikai gondolkodás, a szatíra a konzervativizmus és a vallás, és a téma a konfrontáció között a kis és a nagy teljesítményű központi helyet foglalnak el a könyveiben. Az emlékezet és a képzelet egyesülése véletlenszerű és megfoghatatlan valóságot ír le. Munkája a társadalmi igazságtalanságok jóvátételét és a nyelv költői ereje által elveszített idő visszahódítását kínálja.

Stílus

Saramago írása különböző mértékű beszédet és párbeszédet sűrít, és írásjelekkel veszi a szabadságjogokat. A közvetlen és indirekt stílusok és a hosszú, sok vesszővel elválasztott kifejezések ötvözete jellemzi. Ezeket a mondatokat rövid mondatok egymásutánjának tekinthetjük, ahol a vessző váltotta volna fel a periódust. Több metszést is tartalmaznak, amelyek annyi eltérítést jelentenek az olvasónak. Magukat a párbeszédeket szokásosan nem idézőjelek vagy kötőjelek vezetik be: kompakt blokkot alkotnak, és a mondatok szívében lévő metszések formájában vagy vesszővel kezelik őket, néha nagybetűvel, amely a beszélő váltását jelzi. A behúzás hiánya nagyon sűrű megjelenést kölcsönöz az oldalnak.

Saramago iróniával írja le: "a kaotikus szintaxist, a pont hiányát, a bekezdések megszállott megszüntetését, a vesszők szabálytalan használatát, és a bűn megbocsátás nélkül a nagybetű szándékos és ördögi eltörlését", amelyek írását jellemzik. ( Les Intermittences de la mort ,  125. o. ).

E stílusmódszer keletkezését idézi fel:

„Regényt írtam, mint minden más. Hirtelen a 24. vagy a 25. oldalon gondolkodás nélkül, gondolkodás nélkül, döntés nélkül elkezdtem írni azzal, ami a személyes elmondási módom lett, a közvetlen és közvetett stílusnak ez az egyesülése, ez az eltörlési írásjelek teljesen stop és vessző. Úgy gondolom, hogy ez a stílus nem született volna meg, ha a könyv nem valamivel kezdődött, amit hallgattam. Meg kellett találnunk egy hangnemet, egy módot a kimondott szó ritmusának, zenéjének átírására, nem pedig arra, amit írunk. Aztán elvettem az első húsz oldalt, hogy átírjam őket. "

-  A könyvek világa ( 2000. március 17).

Regényeinek többsége többszólamú és labirintusos. A szereplők hangjai átfedik egymást, és megszakítja őket a mindentudó regényíró, gyakran ironikus, még Istené is, mint az Evangéliumban Jézus Krisztus szerint . Saramago szerint „a különböző művészetekben és főleg az írás művészetében két nagyon közeli pont között a legjobb út soha nem volt, nem is lesz és nem egyenes vonal. " . A szerző valóban örömmel vándorol az olvasó körül kitérőkön, többes számban elbeszélő hangokon, metaforákon és anakronizmusokon keresztül, amelyek kiemelik a tükörjátékokat, ahol a hazugság és az igazság egyesül és cserélődik. Saramago elmagyarázza, hogy az életben, akárcsak a művészetben, a hamis és az igaz közötti határ "papírlapra" csökken .

"De a tanúvallomások hátránya, függetlenül attól, hogy állítják-e az igazságot, a részletek pontatlansága és az események szenvedélyes átadása. A másodrendű vagy harmadrendű tanúvallomások elterjedése, amelyeket egyesek lemásoltak, mások gondozás nélkül továbbítottak , hogy egyesek hallomásból megismételték, mások jó vagy rosszhiszeműen módosították a részletekben, amelyeket egyesek szabadon értelmeztek, mások javítottak, egyesek teljes közömbösséggel terjedtek, mások egyedülállónak, öröknek és pótolhatatlannak hirdették őket igazság, ez utóbbi az összes közül a leggyanúsabb. "

-  Lisszabon ostromának története (idézi az Eltűnt cikkben ).

Stílusa mindennek ellenére rendkívül folyékony marad. Sőt, prózája fényűzése ellenére Saramago nem utasítja el a hagyományos elbeszélést, ellentétben António Lobo Antunes-szal , amelyet a sajtó vetélkedőként mutatott be, és arról híres, hogy megtörte az intrikát a belső hangok javára.

Saramago narratív művészete következetes marad. A metaforát megpörgető vezető romantikus gondolat birtokában görcsökkel működik.

„Hallanom kell egy hangot, ami azt mondja, amit írok, így a motor járni kezd, vagy csak nem megy előre. Szükségem van egy erős ötletre is. Három hetet vagy három hónapot várhatok, gondolatok lebegnek körülöttem, és találkozom azzal az ötlettel, amelyre vártam, azonnal tudom. "

Gregory Mion, a szerzőről szóló több cikk szerzője, halála után visszatért az általa jellemzett stílushoz, a "végpont nélküli halál" érvelésével.

alkotás

Fő műfaj szerinti besorolás, másodlagos besorolás dátum szerint portugál nyelven.

Költészet

• Os Poemas Possíveis , 1966Megjelent francia nyelven Les Poèmesossible címmel , Nicole Siganos és J. Brémond fordításában, Remoulins-sur-Gardon, 1998 , 185 p. Kétnyelvű kiadás ( ISBN  978-2-9100-6351-1 )
• Provavelmente Alegria , 1970
• O Ano 1993-tól , 1975-től

Tesztelés

• Deste Mundo e do Outro , 1971
• A Bagagem do Viajante , krónikák, 1973
• Ahogyan Opiniões que o DL teve , 1974
• Os Apontamentos , politikai krónikák, 1976
• Viagem Portugáliában , 1981

Megjelent franciául Pérégrinations portugaises címmel , Geneviève Leibrich fordítása, Le Seuil , Párizs, 2003, 437 p. ( ISBN  978-2-0204-7424-5 )

• Discursos: Estocolmo , 1998

Megjelent francia nyelven, a karakter hogyan volt a mester, a szerző pedig tanítványa , Michelle Giudicelli fordításával és utószavával, az Éditions Thousand and One Nights , coll. „A kis gyűjtemény”, Párizs, 1999 , 44 o. ( ISBN  978-2-8420-5444-1 )

• Folhas políticas: 1976-1998 , 1999

Újságok

• Cadernos of Lanzarote , 5. évf. , 1994-1998.
• O Caderno , 2009

Megjelent francia nyelven Le Cahier címmel , fordította: Marie Dominique Hautebergue, előszó: Umberto Eco , Le Recherches Midi, 2010, 243 p. ( ISBN  978-2-7491-1621-1 )

• Último Caderno, Lanzarote , 2018

Ez a Cadernos de Lanzarote hatodik és utolsó kötete, amelyet véletlenül találtak meg a szerző számítógépén található fájlban.

Színház

• A Noite , 1979
• Mi a Farei Com Este Livro? , 1980
• A Segunda Vida, Francisco de Assis , 1987
• In Nomine Dei , 1993
• Don Giovanni vagy O lahustuto absolvido , 2005

Mesék és novellák

• Objecto Quase , 1978

Megjelent francia nyelven Quasi objets címmel , fordította: Claude Fages, Párizs, Salvy , 1990 , 182 p. ( ISBN  978-2-9058-9916-3 )

• Poética dos Cinco Sentidos - O Ouvido , 1979
• O Conto da Ilha Desconhecida , 1997

Megjelent francia nyelven Le Conte de l'île inconnue címmel, Geneviève Leibrich fordításában, Olivier Besson metszetei , Párizs, Le Seuil , 2001 , 59 p. ( ISBN  978-2-0203-9547-2 )

Regények

• Terra do pecado , 1947
• Manual de pintura e caligrafia , 1977 Megjelent franciául Manuel de peinture et de kalligraphie címmel, Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , 2000 , 252 p. ( ISBN  978-2-0203-6736-3 )
• Levantado do chão , 1980 Megjelent francia nyelven Relevé de terre címmel , Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , 2012 p. 360 p ( ISBN  978-2020-14046-1 )
• Memorial do convention , 1982 Megjelent francia nyelven Le Dieu manchot címmel , Geneviève Leibrich fordításában, előadás Pierre Léglise-Costa, Párizs, Métailié és Albin Michel , koll. „Portugál domain” és „Les Grandes Traductions”, 1987 , 397 p. ( ISBN  978-2-2260-2868-6 )
• O ano da morte, Ricardo Reis , 1984 Megjelent francia nyelven L'Année de la mort de Ricardo Reis címmel , fordította: Claude Fages, Párizs, Le Seuil , 1988 , 377 p. ( ISBN  978-2-0201-0347-3 )
• Egy jangada de pedra , 1986 Megjelent francia nyelven Le Radeau de pierre címmel , fordította Claude Fages, Párizs, Le Seuil , 1990 , 312 p. ( ISBN  978-2-0201-1541-4 )
• História do cerco de Lisboa , 1989 Megjelent francia nyelven Lisszabon ostromának története címmel , Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Le Seuil , 1992, 318 p. ( ISBN  978-2-0201-2203-0 )
• O Evangelho segundo Jesus Cristo , 1991 Megjelent franciául Az evangélium Jézus Krisztus szerint címmel, Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Le Seuil , 1993, 376 p. ( ISBN  978-2-0201-8172-3 )
• Ensaio sobre a cegueira , 1995 Megjelent francia nyelven L'Aveuglement címmel , Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , 1997 , 302 p. ( ISBN  978-2-0202-8952-8 )
• Egy bagagem do viajante , 1996
• Cadernos of Lanzarote , 1997
• Todos os nomes , 1997 Megjelent francia nyelven Tous les surnames címmel , Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , 1999 , 270 p. ( ISBN  978-2-0203-4188-2 )
• Egy caverna , 2000 Megjelent franciául La Caverne címmel , Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , 2002 , 346 p. ( ISBN  978-2-0204-9390-1 )
• O homem duplicado , 2002 (2013-ban adaptálták a moziba Enemy címmel )Megjelent franciául L'Autre comme moi címmel, Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , 2005 , 282 p. ( ISBN  978-2-0206-1296-8 )
• Ensaio sobre a lucidez , 2004 Megjelent francia nyelven La Lucalité címmel , Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Le Seuil , koll. „Cadre Vert”, 2006 , 384 p. ( ISBN  978-2-0207-9066-6 )
• As intermitências da mort , 2005 Megjelent francia nyelven Les Intermittences de la mort címmel, Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Le Seuil , koll. "Zöld keret", 2008
• Pequenas memórias néven , 2006 Megjelent francia nyelven Menus suvenirs címmel, Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Pontok , 2014 . 149 p. ( ISBN  978-2-7578-5727-4 )
• A Viagem do Elefante , 2008 Megjelent francia nyelven Le Voyage de l'éphant címmel , Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Le Seuil , koll. „Cadre Vert”, 2009 , 215. o. ( ISBN  978-2-0209-9423-1 )
• Caim , 2009 Megjelent francia nyelven Caïn címmel , Geneviève Leibrich fordítása, Párizs, Le Seuil , koll. „Cadre Vert”, 2011 , ( ISBN  978-2-0210-2660-3 )
• Claraboia , 2011 Megjelent francia nyelven La Lucarne címmel , Geneviève Leibrich fordításában, Párizs, Le Seuil , koll. „Zöld keret”, 2013

Ez valójában az egyik első olyan regény, amelyet J. Saramago javasolt 1953-tól, elutasított, majd a kiadó 1989-ben megtalálta, de post mortem jelentette meg, miután a szerző megtagadta, hogy életében megjelentesse.

Operák

Saramago két szövege ihlette Azio Corghi operáit  :

• A Pingvin Isten Blimunda lett , opera 3 felvonásban - José Saramago emlékműve után Convento , 1990 , Milánó
• Divara - Wasser und Blut , zenés dráma 3 felvonásban - miután In nomine Dei José Saramago 1993 Münster (évfordulójára a város Münster )

Cikkek és előszavak

• „Chiapas, a méltóságért folytatott harc”, Manière de voir - vol. 49, január-2000. februáro. 84-86
• „A demokrácia tabujának kezelése” , Manière de voir - vol. 83. október-2005. novembero. 20–23
• Bernardo gomes de brito (ford .  Georges Le Gentil , pref.  José Saramango), Histoires tragico-maritimes. Három portugál hajótörés a XVI . Században , Párizs, Chandeigne , al.  "  Magellane pocket",2017( ISBN  978-2-36732-126-4 ).

Antológiai gyűjtemény

• Pillantás a világra, Antológia , Le Seuil, 2020, ( ISBN  9782021403640 )

Megjegyzések és hivatkozások

1. la-croix.com .
2. (pt) "  As 50 obras essenciais da literatura portuguesa  " , dn.pt , Diário de Notícias ,2016. április 23(megtekintve 2019. május 14-én )
3. Françoise Beaucamp José Saramagónak szentelt cikke A szerzők, minden idők és minden ország új szótára , Laffont-Bompiani kiadás, 1994, Párizs, 2. oldal, 868. oldal.
4. Frédérique Roussel és Éric Aeschimann , "  José Saramago, figura de style  ", Felszabadulás ,2010. június 19( online olvasás ).
5. José Saramago az Universalis enciklopédián .
6. José Saramago vagy finomított írásjelek
7. "  José Saramago portugál irodalmi Nobel-díj halála  ", Le Point ,2010. június 18( online olvasás ).
8. (in) "  Elnök védi Jose Saramago temetés nem jelenés  " , BBC News ,2010. június 21(megtekintés : 2020. május 11. )
9. "  José Saramago, kommunista és barokk  ", Les Echos ,1998. október 9( online olvasás , hozzáférés : 2013. augusztus 10. ).
10. "  Doctors Honoris Causa tegnaptól mai napig  " , a Bordeaux Montaigne-i Egyetemen ,2019. október 31(megtekintés : 2020. január 23. )
11. 1999. augusztus 10-i rendeletek az orvosi honoris causa cím odaítéléséről ( online olvasható )
12. Deslivres.com .
13. Alain Salles , "  La comma de José Saramago  ", Le Monde ,2010. június 18( online olvasás , konzultáció 2016. május 21-én ).
14. Svéd Akadémia 1998. október 8-i sajtóközleménye a Nobel-díj weboldalán, elérhető 2016. május 19-én.
15. (pt) "  José Saramago: O FATOR Deus  " on www1.folha.uol.com.br - Folha de S.Paulo , 19/09/2001 - 03:41 (megközelíthető 1 -jén július 2015 ) .
16. (pt) Sérgio C. Andrade, „  1975-től 2007-ig. Cronologia: As polémicas de José Saramago (actualizada)  ” , www.publico.pt ,2010. június 18(megközelíthető 1 -jén július 2015 ) .
17. Sophie Humann , "  Az irodalom Nobelje 10 kérdésben  ", Le Figaro ,2008. október 9( online olvasás , konzultáció 2016. május 20-án ).
18. "  José Saramago, a határok írója  " , a Le Monde diplomatique-on ,2010. június 19
19. Le Point magazin : "  Örök lázadás, José Saramago író nyugodtan hunyt el 87 éves korában  " a Le Point-on ,2010. június 18
20. "Európai nők: a Strasbourgot megrohamozó emberek" , Le Matin , 2009. június 6.
21. Irodalmi Magazin, 381. szám, 1999. november, "Günter Grass a dobtól a Nobel-díjig", José Saramago reakciója Stockholm által az utódjának, Günter Grassnak odaítélt díj kihirdetésére, 27. oldal.
22. José Saramago : "  Olyan bátorságot mutatott, amelyet mélyen csodálok  ", Le Magazine littéraire ,1 st november 1999( online olvasás ).
23. (de) Cicero cikket , 2007. máj.
24. (a) "  José Saramago  " , The Telegraph ,2010. június 22( online olvasás , konzultáció 2014. május 2-án ).
25. [videó] , Ina.fr „  José Saramago Ricardo Reis halálának évéről  ”, 2013. november 11.
26. Gilles Heuré : „  Hogyan fogadja az„ Egykarú Isten ”José Saramagót?  », Télérama ,2010. június 18( online olvasás ).
27. José Saramago a Larousse-enciklopédiában .
28. José Saramago műve a Larousse-enciklopédián .
29. "  José Saramago író elhunyt  ", Paris Match ,2010. június 18( online olvasás ).
30. Gilles Heuré , „  José Saramago, La Lucidity  : un grand coup de blanc  ”, Télérama ,2006. november 4( online olvasás ).
31. Baptiste Liger , "  A világ Lobo Antunes szerint  ", L'Express ,2012. május 4( online olvasás , konzultáció 2016. május 20-án ).
32. Saramago, halál végpont nélkül .
33. Kellemes meglepetés: számítógépén megtalálták a Saramago Nobel Irodalom kiadatlan naplóját
34. Babelio - 516517. Sz. Közlemény

Lásd is

Bibliográfia

• (de) B. Losada, Eine iberische Stimme , Liber, 2, 1, 1990, 3
• (fr) Silvia Amorim, "José Saramago: a regény művészete, elmélete és etikája", L'Harmattan, koll. Klasszikusok holnapra, Párizs, 2010.
• (fr) Emmanuelle Guerreiro, Valóság és fikció José Saramago kitalált univerzumában: a „Levantado do Chao” és az „O Ano da Morte Ricardo Reis” című művek tanulmányozása , Toulouse-Le Mirail Egyetem, Toulouse, 2007, 2. évf. ., 592 o. (Portugál doktori disszertáció)
• (fr) Silvia Pastor Rocha, Interkulturalitás és a kortárs regény Európában (José Saramago, Christa Wolf, Vassilis Alexakis) , Sorbonne nouvelle-Paris 3 Egyetem, Párizs, 2009, 405 p. (doktori disszertáció az általános és összehasonlító irodalomban)
• (en) Graciela Estrada Vargas, Irónia és paródia a kortárs regényírásban: Saramago, Fuentes, Kundera , Université de la Sorbonne nouvelle-Paris 3, Párizs, 2007, 360 p. (doktori disszertáció az általános és összehasonlító irodalomban)
• (pt) O. Lopes, Os sinais e os sentidos: Literatura portuguesa do seculo XX , Lisboa, 1986
• (pt) M. Maria Seixo, O essencial sobre José Saramago , Imprensa Nacional, 1987
• (pt) TC Cerdeira da Silva, Entre a história e aficção: Uma saga de portugueses , Dom Quijote, 1989
• (pt) Helena I. Kaufman, Ficção histórica portuguesa da pós-revolução , Madison, 1991
• (pt) Baptista Bastos, José Saramago: Aproximação a um retrato , Dom Quijote, 1996
• (pt) Horácio Costa, José Saramago: O Período Formativo , Ed. Caminho, 1998
• (pt) Carlos Reis, Diálogos com José Saramago , Ed. Caminho, Lisboa, 1998
• pt) Maria da Conceição Madruga, A paixão segundo José Saramago: a paixão do verbo eo verbo da paixão , Campos das Letras, Porto, 1998
• (pt) Maria Graciete Besse, José Saramago eo Alentejo: entre o real ea ficção , Casa do Sul, Evora, 2008. Ennek az esszének a kibővített változatát jelentette meg franciául Petra, 2015-ben: José Saramago és Alentejo: entre real and szépirodalom , Ed. Petra, Párizs, 2015, 137 pp.

Filmográfia

• (pt) José Saramago: le temps d'une mémoire , Carmen Castillo filmje , Direction du livre et de la előadás, Párizs, 2009 (cop. 2003), 70 '(DVD, változat francia felirattal)

Kapcsolódó cikkek

• Portugál nyelvű irodalom

Külső linkek

• Hatósági nyilvántartások  :
  • Virtuális nemzetközi hatósági akták
  • Nemzetközi szabványnév-azonosító
  • CiNii
  • Francia Nemzeti Könyvtár ( adatok )
  • Egyetemi dokumentációs rendszer
  • Kongresszusi Könyvtár
  • Gemeinsame Normdatei
  • Országos Könyvtári Szolgálat
  • Nemzeti Fogyókúra Könyvtár
  • Spanyol Nemzeti Könyvtár
  • Holland Királyi Könyvtár
  • Izraeli Nemzeti Könyvtár
  • Lengyel Egyetemi Könyvtár
  • Katalónia Nemzeti Könyvtára
  • Svéd Nemzeti Könyvtár
  • Nyugat-Svájci Könyvtárhálózat
  • Ausztrál Nemzeti Könyvtár
  • Norvég Könyvtári Bázis
  • WorldCat
• Records szótárak vagy lexikon általános  : Brockhaus enciklopédia  • Deutsche Életrajz  • Enciclopedia italiana  • Enciclopèdia Itaú Kulturális  • Encyclopaedia Britannica  • Encyclopaedia Britannica  • Encyclopedia Treccani  • Gran Enciclopèdia Katalán  • Hrvatska enciklopedija  • svéd Nationalencyklopedin  • Munzinger Archiv  • Store norske leksikon  • Visuotinė lietuvių enciklopedija
• Audiovizuális források  :
  • Allocin
  • (en)  Az internetes filmadatbázis
• Irodalmi források  :
  • NooSFere
  • (en)  A tudományos-fantasztikus enciklopédia
  • (en)  Internetes spekulatív fikciós adatbázis
  • (de)  Kritisches Lexikon zur fremdsprachigen Gegenwartsliteratur
  • (en)  Párizsi Szemle
• Idézetek
• Maria Graciete Besse José Saramago és a szépirodalom ereje
• [videó] José Saramago , a francia ajkú svájci televízió archívuma
• ( fr ) Életrajz a Nobel Alapítvány weboldalán (az oldalon lévő szalaghirdetés számos linket tartalmaz a díjkiosztás kapcsán, beleértve a nyertes által írt dokumentumot - a Nobel-előadást  -, amely részletezi a hozzászólásokat)