Moldovai

A francia , a melléknév „Moldave” jelenti:

• általában: Moldova, mint történelmi és földrajzi régió területe, produkciói, lakói, műemlékei , beleértve Románia , Ukrajna vagy a Moldovai Köztársaság egyes részeit  ;
• A területen a nyelvek , a neve „  moldovai  ” utalhat a két dolgot:
  • A terv nyelv , a beszéd Moldovan ( graiul Moldovenesc ), amely egyike a nyelvjárások Abstand vagy „népszerű” regionális , a román nyelv . Ezt a nyelvet használják a különböző részein a történelmi Moldova , valamint a román moldovai köztársasági Moldova és a szomszédos régiók Ukrajna , párhuzamosan a tanult nyelv;
  • A terv politika „  moldovai  ” egyike annak a két nevét jelző hivatalos nyelve Köztársaság Moldova , amely szintén őshonos, kétharmada a lakosság. Ez egy keleti román nyelv, amelynek két neve van: az alkotmány 13. cikke szerint "moldáv" ( limba moldovenească / 'limba moldoven'e̯ascə / ) (ezt a nevet használják a szlavofonok és a kommunisták ), de "  román  " ( limba) română / „limba ro'mɨnə / ) az 1991-es függetlenségi nyilatkozatot és a Stop n o  36 alkotmánybíró2013. december 5(ezt a nevet használják az európaiak és a szomszédos ország, Románia , amelynek szomszédos régióját " Moldovának  " is hívják,  és szintén része a volt Moldova fejedelemségnek ). Ez a két név ugyanazon „modern” vagy „tanult” ausbau nyelvre vonatkozik , amelyet Moldovában és Romániában mintegy 24 millió beszélő beszél, köztük 3,5 millió a Moldovai Köztársaságban.

Szociolingvisztikai szempontból a tudományosan beszélő és a regionális nyelvek, amelyek beszélői spontán és teljesen meg tudják érteni egymást fordító vagy szótár nélkül, olyan "egységes nyelv, amelynek múltbeli és jelenlegi formái annyi tudományosan megalapozott szerkezeti jellemzőt mutatnak be, hogy egy halmazt alkotnak ”. Ha ezt a készlet regionális beszélgetésre alkalmazzák , a "moldovai" kifejezés minden nyelvész által elismert és tudományosan ellenőrizhető valóság. Másrészt, ha a modern nyelvre alkalmazzák beszélõinek kijelölését csak a volt Szovjetunióból származó országokban (fõként Moldovában és Ukrajnában), a "moldovai" megnevezés kizárólag politikai választás, amely egy szovjet rendeletre nyúlik vissza.1924. október 12A moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság , a törölt1932. február 2 és visszaállította 1938. február 27.

Mint a régi szovjet források (kivéve a 1932. február 2 és a 1938. február 27), sok modern forrás, orosz, orosz vagy oroszul beszélő Moldovából elutasítja a nyelvészek munkáját, és megerősíti, hogy a „moldovai” és a „román” két különböző nyelv, mindegyiket egyetlen államban, illetve Moldovában és Romániában beszélik, vagy Egyébként a moldovai helyi dialektus, amelyet kizárólag a Moldovai Köztársaságban beszélnek, míg a román Romániában született tanult nyelv, amelyet a moldovai városlakók kisebbsége fogad el: lásd a moldovai identitás körüli vitát  ; azonban a 2000-es évek és a moldovai kommunisták sokkal kevésbé Európa-ellenes fordulata óta felismerik a „két nyelvet” „analógnak és érthetőnek”.

Történelem

Mielőtt Edgar Quinet , Jules Michelet , Émile Ollivier és Elisee Reclus , a Mercure de France , a Demokratikus Legends of the North és a Universal földrajz nem általánosítható a román anyanyelvû és nyelvüket a neve "román", a nyelven Romance beszélt a többség a hangszórók moldvai , havasalföldi , erdélyi és Dobrudzsa nevű francia vlachok és / vagy a moldovaiak , hívták vlach vagy Moldovan-vlach (de româna a román .).

Az egységesülés folyamatát fejedelemségeinek Havasalföld és Moldva által alátámasztott romantikus lélek, amely kiemelkedett a filozófia a felvilágosodás és felkavarta a forradalmak 1821 és 1848 -ben kezdődött, 1859 és végül 1918 a forma Románia , egy királyság, amelynek A nyelvet a româna szó fordításával franciául "románnak" nevezték , hogy megerősítsék az ókori rómaiak örököse, a III .  század végéig e régiók gyarmatosító latin nemzetének romantikus eszméjét . Ez az elképzelés meghiúsította az osztrák-magyar történetírás Edouard Robert Rösler  (ro) által meghatározott álláspontját, valamint az orosz , majd a szovjet történetírás álláspontját , amely számára a „románság” mesterséges és újabb konstrukció. Mielőtt a Szovjetunió, az Orosz Birodalom már harcolt a használata román / moldvai a besszarábiai miután csatolt ezen része Moldvába a 1812  : a 1829 , ez a nyelv betiltották az adminisztráció; a 1833 , ez tilos volt a középiskolákban, majd az általános iskolában 1860  ; végül 1871-ben a román / moldáv nyelvet a császári ukáza pusztán és egyszerűen betiltja az egész közszférában .

A 1918 , a demokratikus köztársaság moldvai hirdette az előző évben Besszarábia csatlakozott Románia , így reformáló történelmi Moldva belül Nagy-Románia . A Romance által beszélt nyelv lakosa volt természetesen nevű román (mindig az fordítása româna ), és nem Moldovan , mint az orosz néprajzos volt.

Ez volt a helyzet a "  Moldovai Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság  " esetében is 1924. október 12a szovjetek az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság , amíg a rendelet 1938. február 27amely pontosan politikai kontextusban hivatalosan visszaadta a moldovai és a cirill betűsír nevét : a Szovjetunió éppen nem agressziós szerződést írt alá Romániával , lemondva egész Románia "szovjetizálásáról" és csak Besszarábiára hivatkozva , ehhez új ideológiai fejlesztést vonal, "  moldavizmus  ": A szovjet néprajzkutatók ezért azt állítják, hogy a moldovai lakosság már nem a román nép része (a Kárpátok keleti részén élők, a " moldovai  " szó földrajzi értelmében  ), hanem egy "néptől eltérő" nép. románok ", és kizárólag a"  RASSM  " -ben és Besszarábiában élnek .

Amikor a Szovjetunió 1940-ben bekebelezte Besszarábiát , a Hitler-Sztálin Paktum megállapodásaival összhangban a Moldovai kifejezés újból hivatalossá vált az új Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságban . Ettől kezdve a szovjet helyzetben volt, hogy Besszarábia lett volna az első percekben egy másik történelem a moldvai tartozó egymás Kijevi Oroszország , hogy Litvánia majd a Török Birodalom , és hogy mivel az együttélés, a V -én  században , latinok és megjelent volna a szláv eredetű beszélők többsége, ott egy másik moldovai román .

E hivatalos tézis szerint, amelyet például a Nagy Szovjet Enciklopédia „moldvai” cikkében dolgoztak ki , a román nyelv Valachiában született, majd Nyugat- román Moldovában elterjedt nyelv lenne, sokkal inkább román, mint moldovai nyelv , sokkal kevésbé szláv hatással. Ezt a tézist a Szovjetunióban dolgozták ki, amikor az új kommunista Romániában a Román Akadémia támogatta a szláv tanulmányokat és ragaszkodott a szláv befolyás romániai fontosságához. A Szovjetunióban a moldovai latin ábécét 1938-ban felhagyták az orosz cirill betűkkel (eltérően a középkori román görög-szláv cirill betűtől). Ezt az ábéceváltozást hivatalosan arra ösztönözték, hogy megkönnyítse a szlávofonokkal való kommunikációt , és az orosz nyelv a románul beszélők számára a jobb szintű oktatáshoz való hozzáférés, a társadalmi fejlődés és a politikai hatalom feltételeivé vált.

A történetírás, a nyelvészet és az etnológia kommunista ezen álláspontjai évtizedekig szolgáltak sok nyugati könyvben, és mégis a XXI .  Században voltak , számos történelmi atlasz Besszarábiát mint Moldova történelmének külön régióját tartalmazza , amelynek kijevi orosz vagy oszmán története különálló, és a „moldovai” különbözik a román, illetve a nyelvjárás az utóbbi, bár ez egy beszélgetés nem regionális nyelvjárás, ami ugyanaz, mint a román Moldova.

Míg a kelet-román nyelvekre szakosodott nyelvészek , valamint a moldovai / román anyanyelvüket beszélők többsége úgy véli, hogy ez ugyanaz a nyelv, a kormányok és képviselőik nem értenek egyet. Moldova függetlensége óta1991. augusztus, a moldovai hatóságok hivatalos álláspontja politikai többségük szerint változik:

• 1991 és 1994 között az volt, hogy nincs "moldáv nyelv", amely Moldova nyelvét akkor románnak nevezték, hasonlóan az ország többi nyelvéhez, amelyeket nem neveztek "moldávnak" vagy "moldávnak", hanem "  orosz  ", "  ukrán  " és "  gagauz  ", ahogyan beszélőik kívánják;
• 2001 és 2009 között, amikor a kommunisták voltak hatalmon, a moldáv nyelvet "a romántól eltérő" nyelvként határozták meg, és azokat az embereket, akik románnak vallják magukat, "a román imperializmus ügynökeinek" tekintették: a tanárokat emiatt elbocsátották és bűncselekmény miatt elítéltek kioldás2002. február nagy tüntetések a fővárosban;
• 1994 és 2001 között, valamint 2009 óta a hivatalos álláspont kompromisszum: a moldovai nyelv „önmagában” ( de sine stătătoare ), de „a románnal analóg” ( analoagă cu limba română ) nyelv lenne ;
• ban ben 2013. december, a moldovai alkotmánybíróság jóváhagyja az alkotmányban szereplő nyelv megnevezésének megváltoztatását, amelyet ismét „románnak” neveznek, és már nem „moldávnak”.

Moldova, politikai kérdés a Moldovai Köztársaságban

Így a moldovai, mint a román nyelvtől eltérő nyelv létezése vita tárgyát képezi a „ kacsa-nyúl  ” alternatívával összhangban  . 1986 óta (a peresztrojka és a glasnost megjelenése a Szovjetunióban) Moldova a tétje egy moldovai politikai harcnak, a román nyelvűek ezt használják az identitásuk érvényesítésére az oroszosítással szemben , az orosz nyelvűek pedig a helyi identitás megerősítésére. Moldova a Romániával kötött unió partizánjaival szemben .

A 1989 , Moldovan nyilvánította a hivatalos nyelv a Moldovai Köztársaság (ami még mindig a Szovjet Szocialista Köztársaság), de a használata a latin ábécé helyreállt , és a 1990. május 12Moldovát hivatalosan "románnak" ismerték el. Ezek a döntések ürügyként szolgálnak a 1990. szeptember 2polgárháború után a „Dnyeszteri Moldvai Köztársaság” vagy „ Dnyeszteren kívüli” elszakadása   . Ennek az államnak, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, most két hivatalos nyelve van: az orosz és a moldovai, még mindig az orosz cirill betűkkel írva.

Amikor a Moldovai Köztársaság 1991 augusztusában függetlenné vált , az alkotmány (13-1. Cikk) megállapítja, hogy: „A Moldovai Köztársaság hivatalos nyelve a román nyelv, és latin ábécét használ. " Zászlót és nagyon közeli román zászlót és címeret fogadtak el, és a mottó:" Virtus Romaniae rediviva ". Moldovában elfogadták az „Ébredj, román” román himnuszt is.

A nem román nyelvű beszélők nagyon erőteljesen reagáltak, miközben Oroszország és Ukrajna támogatta őket, azzal fenyegetve, hogy leállítják a gázt és az áramot ("fekete napok" 1991-92-ben), és ellenállnak a moldovai rendőrség próbálkozásainak átvenni az egész területet. (a háború Dnyeszter a 1992 , elveszett Moldova és megnyerte a 14 th  orosz hadsereg parancsnoka Alexander Lebed ).

Ezen vereségek következtében a Romániával való újraegyesítés hívei elvesztették a lakosság bizalmát, és 1993- ban megváltoztatták a zászló arányait és színárnyalatait, a mottót "Virtus Moldaviae rediviva" -ra változtatták, egy másik himnuszállamot fogadnak el ( "A mi szép nyelvünk") és mindenekelőtt a római nyelvet beszélők nyelvét és identitását hivatalosan is moldávként határozzák meg , az új alkotmány 12. és 13. cikke szerint 1994-ben a román nyelvtől . A 1996 , a javaslat szerint a köztársasági elnök Mircea Snegur , hogy visszatérjen a román neve a nyelv elutasította a moldovai parlament.

A Moldovai Köztársaság kommunista kormánya, Vlagyimir Voronin elnökletével vállalta, hogy helyreállítja az orosz függetlenség előtti kiváltságait, elrendelte, hogy 2002-ben kötelező idegen nyelvként tanulja az iskolát , és az orosz nyelvet internacionálisnak nyilvánítja (mint Szovjet idők) 2006-ban , amely felmenti a nem román nyelvű kisebbségeket az ország állami nyelvének ismerete alól, de az őslakos többséget orosz nyelvtudásra kötelezi. Ez az intézkedés felháborodási hullámot váltott ki a román ajkú lakosság körében. Tüntetéseket szerveztek Kisinyovban, valamint más nagyobb városokban.

A 2003 , a moldovai kormány kiadott egy kétnyelvű moldovai-román szótár, amelyhez egy virulens előszót a célja, hogy demonstrálja, hogy a két ország beszél különböző nyelveken. A Román Akadémia nyelvészei felidézték, hogy minden moldovai szó román szó is. Még a Moldovai Köztársaságban is a Nyelvtudományi Intézet dékánja, Ion Bărbuță ezt a szótárt "abszurditásnak nevezte, amelyet csak politikai célokra használnak". A moldovai kormány ezeket az akadémiai reakciókat a román expanzió kifejeződésének minősítette , és felelősséggel vádolta a román kormányt.

Moldovan törvénytervezetben „  vér jogok  ”: alatt 2004 -es népszámlálás , a polgárok dönthetnek úgy, hogy vallják magukat „moldovaiak” vagy „románok”, de ha volt a második lehetőség, ők tartották „kisebbségi” alkotott véleményét. Saját országában, mert a a hatóságok ösztönzik a moldovai identitást, és a román identitást a külföldi expanzionizmus kifejeződésének tekintik; egy "moldáv" azonban anyanyelvként nyilváníthatja a "románt". Eredmények: a dákó-román anyanyelvű 2 742 005 beszélő között (a lakosság 70% -a),

• 2 667 729 „moldávnak” vallotta magát, többek között:
  • 2.183.497 anyanyelvként „moldáv” (a beszélők 78,42% -a);
  • 484,232 „román” anyanyelvvel;
• 74 276 (a lakosság 3% -a) merészelte magát „románnak” vallani, anyanyelvük „román”, azaz 558 508 deklaráltan beszélt románul (a beszélők 21,58% -a).

Ez a vita a Moldovai Köztársaságban kettős nyelvi diszkriminációt eredményezett, ami hozzájárul az ország instabilitásához:

• egyrészt csak a román anyanyelvűeknek és nyelvüknek van joga a moldávok nevéhez, ami miatt a kisebbségek (a lakosság harmada) idegennek érzik magukat az országtól;
• másrészt csak a kisebbségeknek van joguk fejleszteni nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat az ország határain túli (orosz, ukrán, bolgár, török ​​nyelvű ...) civilizációk tagjaiként; Ezt a jogot megtagadják azok a románul beszélők, akiknek nincs joguk magukat románoknak érvényesíteni, és akik ezért nem érzik magukat elismerésnek sem az országban.

Végül a bal parton a Dnyeszter által uralt önjelölt Pridniestrial köztársaság néven Dnyeszteren túli „moldvai” még mindig írva, mint a szovjet időkben, a Russian cirill karaktereket ( „лимба молдовеняскэ” = „limba moldovenească»), In a Dnyeszteren túli alkotmány 12. cikkével összhangban.

Ha Moldovan jogszabályok majd „föld  törvény  ”, és nem hivatalos nevén a bennszülött nyelv „moldovai”, az összes lakos az ország lenne „moldovaiak” függetlenül azok nyelv és román lenne a nyelvet 70% -uk mellett Orosz, ukrán, gagauz és bolgár ... svájci mintán, ahol az ország összes lakója is "svájci", függetlenül a nyelvétől, 70% -uk nyelvén a német (és nem a "svájci") mellett Francia, olasz és román nyelv. De Moldovában a vita folytatódik, és a humoristák, például Valentin Stratan, ürügyet adtak a nevetésre: „-Mi az a moldovai? " Kérdezd meg őket. "- Ez a mi nyelvünk" - válaszolják "-, kivéve, hogy nem tudtuk, mert nem értettünk oroszul! " . Azt is javasolták, hogy nevezzék át rouldává ( Limba romovenească ) vagy molmain-nak ( Limba molmânească ). És amikor megkérdezik, hogy milyen nyelven beszélnek, azt válaszolják: "- Gyönyörű nyelvünk!" (A moldovai himnusz címe), hogy elkerüljék a megnevezést.

Franciaországban, ahol nagyon kevesen tudják pontosan megtalálni Moldva-Wallachia területét , a Larousse azt jelzi, hogy a moldovai-wallachi név köznyelven azt jelenti: "érthetetlen nyelv, hamisítás" és "egy távoli és furcsa ország, talán. Nem létező" jelző. ; míg Haddock kapitány sértése "moldovai-valahai!" "

Megjegyzések és hivatkozások

1. elavult kód
2. "gyönyörű nyelvünk"
3. A Moldovai Köztársaság alkotmánya .
4. A moldovai alkotmánybíróság ítélete [1]
5. Gheorghe Negru, Politica etnolingvistică în RSS Moldovenească (Ethnolinguistic policy in Moldavian SSR), szerk .: „Prut Internaţional”, Chişinău, 2000, 132 pp. ( ISBN  9975-69-100-5 ) .
6. 1932. február 2. és 1938. február 27. között a szovjet hatóságok is hat évre visszatértek a „ román  ” felekezethez  : lásd G. Negru, op. cit.
7. Ezeket a forrásokat gyakran használják a Moldovai Köztársaságról, annak nyelvéről és népéről szóló angol nyelvű cikkekben.
8. Nicolas Trifon , A román nyelv a Moldvai Köztársaság nemzeti rekonstrukciójának problémájának középpontjában , Wanda Dressler (szerk.), Le Second Printemps des Nations , p.  257-281 , Bruylant, Brüsszel, 1999; Visszapillantás egy sztálinista leletre, a moldvai nyelvre a "Kelet déli részén", 3. szám, Non-lieu, Párizs, 2007.
9. Forrás: [2]
10. Bár Ernest Gellner azt írta, hogy "  az államok alkotják a nemzeteket  ", a román vagy az aromán fogalma nem a modern Románia mellett jelenik meg (ahogy azt Moldova szovjet és orosz történészei állítják), hanem megelőzi azt. Az első igazolások a vlachokról, hogy azonosítsák magukat a "római" névvel, a XVI .  Századból származnak , míg a humanista olaszok kezdik elmesélni a vlachok által lakott területeken tett utazásaikról írt történeteket. Így :
    • Tranquillo Andronico 1534-ben azt írta, hogy a románok ("Valachi") "rómaiaknak hívják magukat" ( "nunc se Romanos vocant" A. Verress, Acta és Epistolae, I,  243. o. ).
    • 1532-ben Francesco della Valle, Aloisio Gritti kormányzó kíséretében megjegyzi, hogy a románok megőrizték nevüket rómaiakként, és "nyelvükben románoknak (Romei) hívják magukat" . Még egy mondatot is idéz: „Sti rominest? " (" Tud románul? ", Roum .:" Știi românește? "): " [...] si dimandano in lingua loro Romei [...] se alcuno dimanda se sano parlare in la lingua valacca, dicono a küldetés modo módban: Sti Rominest? Che vol dire: Sai tu Romano [...]” (a Cl. Isopescu, notizie intorno ai romeni nella letteratura geografica Italiana del Cinquecento, Bulletin a történeti rész, XVI, 1929, p.  1 - 90) A.
    • Ferrante Capeci 1575 körül írta, hogy „Erdély, Moldva, Magyarország- Valakia és Mozeia vallák tartományainak” lakói románoknak (Romanesci) hívják magukat ( „Anzi essi si chiamano romanesci, e vogliono molti che erano mandatei quì quei che erano dannati a cavar metalli ... ” Maria Holban-ban, Călători străini despre Țările Române, II. köt.,  158 - 161. o. ).
    • Pierre Lescalopier 1574-ben megjegyezte, hogy „ezt az egész országot, Valachiát és Moldvát, valamint Erdély legnagyobb részét római gyarmatok népesítették be Traianus császár idején ... Az ország állampolgárai a rómaiak igazi utódjainak vallják magukat, és román nyelvüket nevezik c” az a mondás, hogy római…  ”(Pierre Lescalopier útja 1574-ben Velencétől Konstantinápolyig, fol 48 Paul Cernovodeanuban, Studii și materiale de istorie medievală, IV, 1960,  444. o. ).
    • Az erdélyi szász Johann Lebel megjegyezte 1542-ben, hogy a vlachok említett magukat "Romuini"  : „Ex Vlachi Valachi, Romanenses Italiani / kvórum reliquae Romanensi lingua utuntur ... / Solo Romanos nomine, sine re, repraesentantes ./Ideirco vulgariter Romuini sunt appelanti” (Ioannes Lebelius, De opido Thalmus, Carmen Istoricum, Cibinii, 1779, p.  11- - 12).
    • Orichovius ( Stanisław Orzechowski ) lengyel krónikás 1554-ben megfigyelte, hogy „ nyelvükön Rominnak hívják őket, a rómaiak és a vlachok szerint lengyelül, az olaszok után” ( „qui eorum lingua Romini ab Romanis, nostra Walachi, ab Italis Appellantur”). St. Orichoviusban, Annales polonici ab extremeu Sigismundi, I. Dlugossusban, Historiae polonicae libri XII, 1555 col).
    • A horvát Antonio Veranzio 1570 körül vette észre, hogy a vlachok rómaiaknak (románoknak) nevezik magukat: "[...] Valacchi, aki magát Romanosnak jelölte [...] Gens quae ear terras (Transsylvaniam, Moldaviam és Transalpinam) nostra aetate incolit, Valacchi sunt, eaque a Romania ducit originem, tametsi nomine longe alieno [...] ” (in De situ Transsylvaniae, Moldaviae and Transaplinae, in Monumenta Hungariae Historica, Scriptores; II, Pesta, 1857,  120. o. ).
    • Az erdélyi magyar Martinus Szent- Ivany 1699-ben idézi a következő kifejezéseket: "Sie noi sentem Rumeni" ("mi is, románok vagyunk", románul: "Și noi suntem români") és "Noi sentem di sange Rumena" ("Mi román vérűek ”, románul:„ Noi suntem de sânge român ”): Martinus Szent-Ivany, Dissertatio Paralimpomenica rerum memorabilium Hungariae, Tyrnaviae, 1699, p.  39 .
    • Ugyanakkor, Grigore Ureche (Letopiseţul ţării Moldovei, p.  133-134 ) írta: „Tara Ardealului nu lăcuiesc numai Unguri, ce şi Sasi Peste seamă de multi şi roma peste tot locul [...]” .
    • Végül Ienăchiță Văcărescu irodalmi végrendeletében így ír: „Urmașilor mei Văcărești! / Las vouă moștenire: / Creșterea limbei românești / Ș-a patriei cinstire. "
    • Végül egy „Istoria faptelor lui Mavroghene-Vodă şi a răzmeriţei din Timpul lui pe la 1790” egy Pitar Hristache versifies: „Încep DUPA-egy mea ideie / Cu vreo cateva condeie / Povestea mavroghenească / Dela Ţara Românească / Dela Ţara Românească / Dela Țara Românească . "
11. K. Heitmann: Moldauisch in Holtus, G., Metzeltin, Mr Schmitt, C. (szerk.): Lexicon der Linguistik Romanschinen , Tübingen, 3. kötet, 508-21, 1989.
12. Gheorghe Negru: A moldvai SSR etnolingvisztikai politikája , szerk. Prut International, Chișinău 2000, ( ISBN  9975-69-100-5 ) , 20–24.
13. Mircea Snegur idézi a Jurnal de Chișinău-t, 2006. augusztus 22. - a függetlenségi deklaráció 15 éve
14. (ro) (ru) A PCRM hivatalos honlapja
15. korábbi elnöke Mircea Snegur a Memorial Lecture on Retrospectiva Independenţei R. Moldova fapte şi ale declaraţii preşedinţilor RM
16. Chișinău a román nyelvet hivatalos nyelvként ismeri el, a Szabad Európa Rádió 2013. december 5-én, a [3]
17. Patrick Sériot, A nyelvek neve Közép-, Kelet- és Balkán-Európában , Limoges, Lambert-Lucas ,2019, 312  p. ( ISBN  978-2-35935-251-1 ) , p.  163-200
18. előadása Mircea Snegur on Independence retrospektív .
19. (ro) "  rezultatele oficiale ale recensămîntului din Republica Moldova  " , a statistica.md .
20. (ro) „  // Recensamîntul populaţiei 2004  ” , a www.statistica.md oldalon ,2009. szeptember 30.
21. A nyelvekre vonatkozó megkülönböztető törvények [4] .
22. származtatva orosz cirill ábécé , és használják a román nyelvet a Szovjetunióban, mivel 1938 , a modern moldvai cirill ábécé  (en) eltér a régi görög-szláv cirill által használt román nyelv előtt 1857 (de néha egészen 1918-ig in Besszarábia ): А а, Ъ ъ (= a), Б б, Β β, Ґ γ, Δ δ, є є, ζ ʝ, С с, І ι, К к, Λ λ, М м, Ν н, О о, П п, Р р, Т m, Υ υ, Ф ф, Х х, Џ џ (= ț), Ч ч, Ш ш, Щ щ (= șt), Ђ ђ (= î, â), Ξ ξ (= x), Ζ z: Denis Deletant, szláv betűk Moldovában, Vallachiában és Erdélyben a tizediktől a tizenhetedik századig , szerk. Enciclopedică, Bukarest, 1991, és Costache Negruzzi, Courrier des deux sexes , I, 22. szám, p.  337-343
23. (in) "  ::: ALKOTMÁNYOS BÍRÓSÁG ::  " a www.kspmr.idknet.com oldalon .
24. Lásd az Academia Romana elleni küzdelmet a "limba moldoveneasca" ellen: ZIUA .
25. "  Meghatározások: moldo-valaque - Dictionary of French Larousse  " , a www.larousse.fr oldalon .
26. „  ” Tintin „a moldovai oláh.  » , A liberation.fr webhelyen ,2006. február 20.

Bibliográfia

• Stella Ghervas, "A moldovai identitás újbóli feltalálása 1989 után" , Regard sur l'Est ,2005. augusztus 9
• Gheorghe Negru: Etnolingvisztikai politika Moldovában, Prut International, Chisinau 2000, ( ISBN  9975-69-100-5 )
• „A nyelvek háborúja és békéje az identitás rosszullétének hátterében” Mateï Cazacuban, N. Trifon, Moldovai Köztársaság: nemzetet kereső állam , Párizs, Non Lieu, 2010, p.  169-276 .

Lásd is

• nyelvi
  • nyelvlista
    • nyelvek családonként
      • Indoeurópai nyelvek
        • Román nyelvek
          • Keleti román nyelvek
            • román
    • a cirill betűk hivatalos átírási moldovai rendszere

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek