Velencei Filmfesztivál | |
A velencei biennálé logója. | |
Létrehozás dátuma |
1932 Lásd a fesztiválokat évenként |
---|---|
Teremtő | Giuseppe Volpi di Misurata |
Fő ár | Arany Oroszlán |
elnök | Alberto Barbera |
Jelenlegi kiadás | Velencei Filmfesztivál 2021 |
Időtartam | 11 nap |
Elhelyezkedés |
Palota Cinema Velence , Olaszország |
Weboldal | www.labiennale.org/hu |
A velencei Mostra vagy a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (az olasz : Mostra Internazionale d'arte Cinematografica di Venezia ) film fesztivál zajlik minden év szeptemberében, a történelmi palota a mozi , a Lungomare Marconi, a Lido Velence .
Az 1932-ben létrehozott esemény a velencei biennálé szélesebb körű szervezésének része , amely a kortárs művészet kulturális fesztiválja , amelynek mozis részlege . A Mostra első kiadására a XVIII . Biennálén került sor . 2004 óta a filmeket a Mostra négy szekcióban mutatják be: In concorso (verseny), Orizzonti (Horizons), La Settimana della Critica (Kritikusok Hete) és 2004 óta Giornate degli Autori , más néven Velencei Napok (a Rendezői két hét Cannes-ban).
A fődíj az Arany Oroszlán , amely nevét a város védőszentjének tulajdonságáról kapta: Szent Márk, az evangélista oroszlánról . A filmkritika szempontjából az egyik legfontosabbnak tekinthető, hasonlóan a két másik európai filmfesztivál, a cannes-i filmfesztivál (májusi) Pálma d'Or díjaihoz és a film aranymedvéjéhez . Berlinale (február). Ez mind a három áhított díj nemzetközi hatásuk és presztízsük miatt, gyakran ellentétben a februárban megrendezésre kerülő American Cinema Oscar-díjjal .
Született az 1930-as években , az első Velencei Film Festival, az úgynevezett Prima Esposizione Internazionale d'Arte Cinematografica (franciául: First International Exhibition of Filmművészeti) zajlik 6 és 1932. augusztus 21. A fesztivál születik egy ötlet elnöke a Velencei Biennálé , gróf Giuseppe Volpi di Misurata , a szobrász Antonio Marainiban , főtitkára, valamint Luciano De Feo , a főtitkára az Istituto Internazionale per il mozi educativo ( franciául: International Institute for Educational Cinema), a Nemzetek Ligájának Rómában székhellyel rendelkező ága , egyetértésben a fesztivál szervezésének gondolatával a lagúna városában, és amely az első rendező-edző volt.
A La Mostra , az első, a fesztivál mintájára épülő nemzetközi filmesemény jelentős támogatást kap a hatóságoktól. Az első kiadásra az Excelsior szálloda teraszán kerül sor Lido di Venezia városában . Ez még nem verseny. A címeket egyszerűen bemutatják a nyilvánosságnak. Ennek ellenére a bemutatott filmek váltak igazi „klasszikus” a filmtörténetben , néhány az , ami még mindig az emlékezetünkben: Tiltott Szerelem a nagy amerikai rendező Frank Capra , Grand Hotel által Edmund Goulding , The Champion által King Vidor , a első és utánozhatatlan Frankenstein a James Whale , az ördög fizetni! George Fitzmaurice írta , Les Hommes, micsoda mulatságok! a Mario Camerini és À nous la Liberté által René Clair és egyéb művei nagy rendezők, mint Raoul Walsh , Ernst Lubitsch , Nyikolaj Ekk , Howard Hawks , Maurice Tourneur , Anatole Litvak .
Ennek az első fesztiválnak a sztárjai azok a színészek, akik a bemutatott filmek révén jelennek meg a nagy képernyőn, ami a vártnál még nagyobb sikert garantált a Mostra számára, és több mint 25 000 nézőt vonzott a színházakba. Ők a kor legnagyobb sztárjai: Greta Garbo , Clark Gable , Fredric March , Wallace Beery , Norma Shearer , James Cagney , Ronald Colman , Loretta Young , John Barrymore , Joan Crawford , az olasz dicsőségről, a Vittorio De Sica-ról és a nagyszerű Boris Karloff , aki történelmet írt az első Frankenstein- ben játszott szörnyetegéért .
Estén vetítik a Mostra történetének első filmjét 1932. augusztus 6 : doktor Jekyll és Mr. Hyde de Rouben Mamoulian ; a film után nagy bált adnak az Excelsior szalonjaiban. Az első olasz film, a Les Hommes, micsoda tompaság! által Camerini bemutatják, este 1932. augusztus 11 .
Zsűri hiányában és csak később bevezetendő hivatalos díjak kiosztásakor a közönség köré szerveződött a szervező bizottságon kívüli népszavazás, amelyet az ICE (Nemzetközi Oktatási Operatőr Intézet) Attilio Fontana vezetett. tüntetésen a szovjet Nyikolaj Ekket az Élet útja című film legjobb rendezőjének nyilvánította , míg René Clair: A miénk a szabadság című filmjét választják a legszórakoztatóbbnak; Helen Hayes elnyerte a legjobb színésznő, Fredric March legjobb színész, a „legmeghatóbb” film azaz az amerikai film Madelon Claudet hibája által Edgar Selwyn .
A következő kiadásokA második kiadás zajlik két évvel később, ettől 1 -jén a 1934. augusztus 20. Kezdetben valójában a fesztivál elválaszthatatlanul kapcsolódott a Velencei Biennáléhez, és tiszteletben tartotta annak időszakosságát. Az első kiadás tapasztalatai azonnal fontos újításhoz vezetnek: ez lesz az első versenykiadás. 19 ország versenyez legalább egy képviselővel, több mint 300 újságíró akkreditáltan vesz részt a vetítéseken. A Mussolini jutott a legjobb külföldi filmnek és a legjobb olasz film már kialakult, de még nincs egy igazi zsűri. A biennálé elnöksége az, amely szakértők, de a közönség tanácsára és a Luciano de Feo Nemzetközi Oktatási Mozi Intézettel , a Mostra igazgatójának egyetértésével is kiosztja a díjakat a díjazottaknak.
A Mussolini Kupa mellett kiosztják a „Nemzeti Fasiszta Szórakoztató Szövetség nagy aranyérmeit” és a legjobb teljesítmények díjait. A legjobb színésznő a fiatal Katharine Hepburn , akit George Cukor A doktor március négy lánya című filmjében nyújtott remek előadásáért díjaztak . A díjat a legjobb külföldi film ment L'Homme d'Aran , a Robert Flaherty , a szerző dokumentumfilm , a műfaj nagyon népszerű idején. Frank Capra szintén jelen van egyik leghíresebb filmjével, a New York-Miami -val Clark Gable és Claudette Colbert mellett . A második kiadástól kezdve a Mostra megtapasztalta első botrányát: az ecstasy sorozatában Gustav Machaty csehszlovák rendező , Hedwig Kiesler, később Hedy Lamarr néven teljes meztelenül megjelent a nagy képernyőn .
1935 harmadik kiadásától a Mostra éves lett, az első két kiadás során Ottavio Croze irányításával elért nagy közönség és kritikai siker következménye . A fesztivál ismertségének és presztízsének növekedésével a vetélkedőn részt vevő művek és országok száma is növekszik. Ettől a kiadástól a háború utáni időszakig a szovjet filmek már nem vesznek részt a versenyen. A színészek rangos első díja a Coupe Volpi nevet kapta, akit gróf Giuseppe Volpi di Misurata , a fesztivál atyja után neveztek el .
Ismét a fesztivál bemutatja a kiváló minőségű filmek: Le Mouchard által John Ford , La Femme et le Pantin által Josef von Sternberg , a Marlene Dietrich , és a győztes a díjat a legjobb külföldi film, Anna Karenina , a Clarence Brown. , a Greta Garbo , jelen másodszor a Lido Velence .
1936 egy másik „első alkalommal”, a Nemzetközi Zsűri éve. Az esemény presztízsét megerősíti, hogy ismét megjelennek olyan fontos rendezők filmjei, mint Frank Capra , John Ford , Max Ophüls , René Clair , Josef von Sternberg , Marcel L'Herbier . A legnagyobb közönségsikert azonban Amedeo Nazzari olasz sztár éri .
Kiadásról kiadásra folytatódtak a Mostra újításai : 1937- ben rekordidő alatt felavatták az új Mozi Palotát , Luigi Quagliata építész munkáját az akkor elterjedt modernista stílusban . Az 1940 és 1948 két éven kívül a palotát az esemény teljes történetében soha nem hagyták el.
Ez az új helyszín lehetővé teszi a fesztivál terjeszkedését: a résztvevő országok és az elfogadott filmek száma tovább növekszik. Ezúttal a rámpa fényei Marlene Dietrichre mutatnak , aki gondokat okoz a Lidón . Bette Davis szintén erősen megalapozta magát a nyilvánossággal, és elnyerte a legjobb színésznő díját. A kinyilatkoztatás e sorozat a fiatal francia színész , Jean Gabin , hős La Grande Illusion által Jean Renoir nyertese, a fődíj a nemzetközi zsűri.
A 1938 , a Mostra jött alatt nagy politikai nyomás a fasiszta kormány . A győztesek kivetett nemzetközi zsűri és a nyertes filmek a német játékfilm az istenek a stadion a Leni Riefenstahl és Luciano Serra, pilóta a Goffredo Alessandrini , két film nyíltan propaganda, bár az első is elismert ma, mint az egyes remekműveit mozi az 1930-as években .
Ez a kiadás egyben az utolsó, amelyben az amerikai mozi, mind mennyiségileg, mind minőségileg mindig fontos módon jelen van, jelen van a Lidón . Elmegy egy első díjat kapott az egyik legjobb jellemzői a szórakozás a Walt Disney , a Hófehérke és a hét törpe .
1938 a fesztivál folyamatos újításának hagyománya szerint az első nagyobb retrospektíva, amely ebben az esetben a francia filmművészetnek szentelte az eredetétől 1933- ig terjedő időszakot , amelyet minden nemzet a legtöbb autentikus remekművel ajánlott fel: À nous la liberté ( 1932 ), René Clair , Ballien book ( 1937 ), Julien Duvivier , La Grande Illusion ( 1937 ) és La bête humaine ( 1939 ), Jean Renoir , Le Quai des brumes ( 1938 ) és Le jour se lève ( 1939 ) Marcel Carné .
Az 1940-es évek a Mostra egyik legnehezebb pillanatát jelentik .
A második világháború vége kettéválasztotta az évtizedet. Ha 1938 óta a politikai nyomás torzítja az eredményeket és tönkreteszi a fesztivált, a konfliktus megjelenésével a helyzet olyan mértékben elfajul, hogy az 1940-es , 1941-es és 1942-es kiadások , amelyeket később "semmisnek" tekintenek, jól haladnak. a velencei Lidóból , kevés résztvevő országgal és a Róma – Berlin tengelyhez tartozó művek és rendezők abszolút monopóliumával, inkább propagandista, mint művészi légkörben, amelyet olyan olasz sztárok is erősen képviselnek, mint Alida Valli , Assia Noris és Fosco Giachetti .
Megjegyzendő, hogy 1940- ben Veit Harlan Le Juif Süss című filmjét bemutatták a velencei filmfesztiválon, ahol megkapta az Arany Oroszlánt . Ezt kritikáiban a fiatal Michelangelo Antonioni üdvözölte, aki a filmben a művészet és a művészet sikeres találkozását látja. propaganda.
E szomorú zárójel után a Mostra 1946-ban , a béke visszatérésével, teljes sebességgel folytatódott , de a vetítésekre ezúttal a San Marco moziban került sor, a Cinema Palace palotájának szövetségesek általi igénybevétele miatt . Az új rendező, Elio Zorzi akciójával azt akarja, hogy visszanyerje azt a szabadságot és nemzetközi jelleget, amely a Mostra sikereit a háború éveiben tönkretette. Az 1946-os kiadást szeptemberben rendezik meg először a vadonatúj cannes-i filmfesztivállal kötött megállapodások nyomán .
A jellemző az új kurzus található, a fontos áram neorealizmus egyik legjelentősebb mozgásokat a történelem olasz filmművészet képviseli paisa ( 1946 ) szerint Roberto Rossellini , A nap ismét emelkedni fognak ( 1946 ) d ' Aldo Vergano , tragikus vadászat ( 1947 ) által Giuseppe De Santis , Without Pity ( 1948 ) által Alberto Lattuada és La Terre remeg ( 1948 ) által Luchino Visconti ; vitathatatlan értékük és a közönség sikere ellenére a művek nem kapják meg a kritikusok elismerését.
A Mostra ismét nagy nemzetközi rendezőket fogad: Orson Wellest , Laurence Olivier , Fritz Lang , John Huston , Claude Autant-Lara , David Lean , Henri-Georges Clouzot , Jean Cocteau , Michael Powell és Emeric Pressburger , a korábbi jelenlévők mellett. év, Jean Renoir , Julien Duvivier , Marcel Carné .
A normális helyzetbe való visszatéréssel azt is láthatjuk, hogy visszatérnek Velencébe a világmozi nagy ikonjai, mint Rita Hayworth , Joseph Cotten , Olivia de Havilland , de az igazi sztár Anna Magnani római színésznő , kitűnő interpretációja miatt a L „tisztelt Angelina által Luigi Zampa , a Volpi Kupát legjobb női alakítás az 1947 .
A 1947 , a Mostra tartottak a Dózse-palota , egy egyedülálló és csodálatos környezetben, elérve a rekord 90.000 ember. Ez minden bizonnyal az egyik legjobb kiadás a fesztivál történetében, amely végül visszatér a velencei Lido-hoz a Szovjetunió és az új népszerű demokráciák, például Csehszlovákia alkotásaiból, amelyek akkor még gyermekkorukban elnyerték a Siréna-val a filmrendező első díját Karel Stekly . 1947- ben újjáalakult a nemzetközi zsűri a Gran premio internazionale di Venezia kitüntetésére is .
A 1949 , irányítása alatt az új menedzser Antonio Petrucci , az esemény iránt véglegesen a Cinema Palace a velencei Lido . Új díjat alapítottak: a legjobb film Lion of San Marco-díját, amelyet Henri-Georges Clouzot nyert el először Manon által , és megjegyezzük, hogy a mindig jelenlévő és nagyra értékelt francia mozi filmjei közül Jacques Tati debütált a Jour de fête-val .
Az 1950-es években a Mostra fontosságát végül nemzetközileg is elismerték. A fesztivál erőteljes terjeszkedés időszakát éli, és részt vesz az új filmiskolák, például a japán és indiai iskolák megerősítésében , a legnagyobb rendezők és a legnagyobb sztárok érkezésével.
Ezekben az években az új ötleteket és új utazási útvonalakat keresve a rendezvény többször is igazgatót cserél: Antonio Petrucci ( 1949 - 1953 ), ismét Ottavio Croze ( 1954 - 1955 ), Floris Ammannati ( 1956 - 1959 ).
Fontos évek ez a mozi világa számára, amely úgy tűnik, most határozottan otthagyta a háború szellemét. A La Mostra hozzájárul az akkori trendek befolyásolásához.
Velence bevezetések véglegesen japán mozi , amely kötelező a jelenet előtt, a Nyugat köszönhetően a Golden Lion nyerte vihar kapujában a nagy japán rendező Akira Kurosawa a 1951 , ráadás hét évvel később, 1958 , a The Man a riksa a Hiroshi Inagaki . A hullámos hold meséje után az eső ( 1953 ), Kenji Mizoguchi The Steward Sansho ( 1954 ) és a Kurosawa által még mindig elkészített Hét szamuráj ( 1954 ) elnyerte ugyanolyan rangos második díjat, az Ezüst Oroszlánt , más japán filmek során versenyben, nem nyerve, de jó sikerrel találkozik: O'Haru élete, vitéz nő ( 1952 ) Kenji Mizoguchi és a burmai hárfa ( 1956 ) Kon Ichikawa által .
Ugyanez sikert ért el a fiatal indiai mozi, ami viszont nyert, nyert egy Golden Lion in 1957 A veretlen által Satyajit Ray .
A kelet-európai iskola, már elnyerte a Grand Prix du zsűri nemzetközi kapott 1947 munkájával csehszlovák Karel Stekly , Sirena , ismét, hogy egy nevet magának jelenlétének köszönhetően értékes új szerzők, mint Andrzej Wajda és Andrzej Munk .
Az 1940-es évek első neorealista filmjeinek bemutatója után az ötvenes évek a fesztivál képernyőjére érkeztek a háború utáni időszak két legnagyobb és legkedveltebb olasz rendezője , Federico Fellini és Michelangelo Antonioni , akiket jelenlétük szentelt a Lido . Szembenézni a nagy mesterekkel egy sor fiatal nő, akik feltámadnak, új arcok ígérete a gyorsan bővülő országos panorámában. Az olasz mozi nemzetközileg talán legragyogóbb időszakát fogják életre hívni. A 1958 Francesco Rosi bemutatott magukat Velence , a Le Défi , különösen Ermanno Olmi , a díjnyertes munka idő megállt , kelt 1959 .
Nagy hírneve ellenére az olasz mozi nem kap díjat, amely megfelel a presztízsének, heves vitákat szabadít fel. Két epizód felrobban a hosszú beszélgetések: az Arany Oroszlán nem kapta meg a Luchino Visconti , sem a 1954 számára Senso , javára a film Rómeó és Júlia által Renato Castellani , sem 1960 , a Rocco és fivérei , ezúttal javára egy francia film, Le Passage du Rhin által André Cayatte . Nagy elismerés csak 1964-ben érte el , amikor Sandra végül elnyerte az áhított díjat.
Roberto Rossellini , egy másik fontos szerzője olasz mozi az idő is mutatja sok filmjében a fesztivál ideje alatt: 1950 -es évben az Eleven Fioretti Francis Assisi és Stromboli . Két évvel később bemutatta Európa 51-et .
A botrányokat félretéve, az európai mozi veszi el "az oroszlánrészt". Az öreg kontinens iskolája elengedhetetlen olyan ismert szerzők között, mint például a dán Carl Theodor Dreyer , aki Ordetért ( 1955 ) elnyerte az Arany Oroszlánt , és a svéd Ingmar Bergman, aki Le Visage- lel elnyerte a zsűri nagydíját. a 1959 , miután részt vett a Mostra , majd teljesen ismeretlen, a 1948 , a Musique dans les ténèbres , észrevétlenül között az új szerzők. Ezen a területen ismét kiemelik a francia mozit : Robert Bresson 1951- ben derült ki a Le diary d'un curé de campagne-ról , Louis Malle 1958-ban bemutatta a Les amants botrányfilmet , amely a viták és egyesek felháborodása ellenére, elnyeri a különdíjat. A legújabb bravúr Claude Chabrolé , aki 1958-ban bemutatta a kritikusok által később az Új Hullám első filmjének tartott Le Beau Serge-t .
Ezekben az években Velence végre megünnepelheti a visszatérést az amerikai mozi Mostrájába , amely olyan új rendezőkkel jelentkezik, mint Elia Kazan , Billy Wilder , Samuel Fuller , Robert Aldrich .
Az új sztárok megismertették magukat a Lidón : 1954 -ben Marlon Brando volt a sor , Elia Kazan Sur les quais című filmjével , négy évvel később, 1958- ban Brigitte Bardot , a film sztárja Szerencsétlenség esetén a Claude autant-Lara monopolizál a figyelmet, de az olasz csillagok, különösen a női csillagok, szintén ismert: Sophia Loren , győztes a Volpi Cup a 1958 neki értelmezés The Black Orchid által Martin Ritt , és Gina Lollobrigida , hanem Alberto Sordi , Vittorio Gassman és Silvana Mangano , színészek a film elnyerte a Golden Lion in 1959 , The Great War of Mario Monicelli , és Giulietta Masina által elindított, az ő értelmezése a film a Federico Fellini .
Az 1960-as években a Mostra folyamatosan fejlődött , hűen a háború utáni időszakban követett művészi pályához .
Az 1960-as kiadás a legvitatottabb a fesztivál történetében, amikor az Arany Oroszlánt elutasítja Luchino Visconti , Rocco és testvérei rendkívüli filmje , amelyhez a zsűri a francia André Cayatte művét, a Rajna átkelését ajánlja . . A teremben a közönség füttyent a díjátadó ünnepség és a nyertes film vetítésének ideje alatt. Ez a rendező második nagy kiábrándultsága, amelyet már 1954-ben visszautasítottak a Senso bemutatója során .
Az évtized elején a fesztivál a mozi mélyreható megújulásának ösztönzője volt. Számos szakasz jött létre az ajánlat diverzifikálása és a tevékenységi kör kibővítése érdekében. A szovjet film , Béke azoknak, akik belépnek kapta a különdíjat, 1961-ben Fontos filmek, eddig félig ismeretlen, az angol free cinema kerülnek bemutatásra szombaton este vasárnap reggel ( 1961 ) által Karel Reisz , Ízelítő de miel ( 1962 ) Tony Richardson , vagy Billy a hazug ( John Schlesinger , 1963 ) , míg a Jean-Luc Godardnak és Alain Resnais -nak köszönhetően bemutatott francia új hullám teljes megszentelését megtalálja.
Néhány fiatal olasz rendező először mutatkozik be a nagyközönség előtt: Pier Paolo Pasolini , Bernardo Bertolucci , Paolo Taviani és testvére, Vittorio , Vittorio De Seta , Valerio Zurlini , Marco Ferreri , Florestano Vancini , Marco Bellocchio , Giuliano Montaldo , Tinto réz , míg Francesco Rosi más kaliberű igazgatói , Ermanno Olmi e Gillo Pontecorvo megerősítik az 1950-es évek kezdetének reményeit .
Miután a ellentétei 1960 , az alábbi díjakat vitathatatlanok és nem is bátorság: a következő évben a győztes volt Tavaly Marienbadban által Alain Resnais és 1962 a díjat kapta megosztva az Valerio Zurlini és Andreï Tarkovszkij , a Journal intime és L'Enfance d'Ivan .
1963- tól az újdonság szele Luigi Chiarini professzort a Mostra irányába terelte , és egy olyan korszakot nyitott meg, amely 1968- ig tart . Elnökségének évei alatt Chiarini arra törekedett, hogy felújítsa a fesztivál szellemiségét és struktúráit, fogadást téve az egész rendszer bázisának átszervezésére. Hat éven át a Mostra koherens vonalat fogadott el, követve a versenyre felhozott művek szigorú kiválasztási kritériumait, szembeszállva az egyre igényesebb produkciós házak társadalmával, politikai nyomásával és beavatkozásával, előnyben részesítve a filmek művészi minőségét a filmek növekvő forgalmazásával a filmipar.
Chiarini irányításának egyik kulcsfontosságú pontja a különböző generációk és a megvalósítás iskolái közötti folyamatos és nélkülözhetetlen konfrontáció. „Megerősítve” és „egyenesen” tanárok és diákok váltják egymást a fesztivál képernyőjén: Jean-Luc Godard , Carl Theodor Dreyer , Ingmar Bergman , Arthur Penn , Pier Paolo Pasolini , Robert Bresson , Akira Kurosawa , Roman Polanski , François Truffaut , Roberto Rossellini , Joseph Losey , Miloš Forman , és újra Carmelo Bene , John Cassavetes , Alain Resnais , Luis Buñuel , győztes 1967 az Arany Oroszlán a Belle de jour , a film sokkal kevésbé avantgárd képest az időszak az együttműködést a Salvador Dalí .
Az olasz mozi az igazi ismertetőjegye a fesztivál ezen időszakának, köszönhetően az olyan új sztárok feljutásának, mint Claudia Cardinale , Marcello Mastroianni és Monica Vitti , de különösen a legrangosabb díjak négy egymást követő győzelmének kivételes sorozata: 1963 , Hand a város felett a Francesco Rosi , 1964 , The Red Desert által Michelangelo Antonioni , 1965 , Sandra , a régóta várt győzelem a Luchino Visconti és végül 1966 , az algíri csata által Gillo Pontecorvo .
Az 1968-as társadalmi és politikai nyugtalanságnak erős következményei voltak a velencei biennálén, amely még mindig a fasiszta korszak alapszabálya volt , következésképpen az ettől függő filmfesztiválra. Ez aztán erős és folyamatos vitákon megy keresztül, ami szakításhoz vezet a hagyományokkal, amelyet az akkori gondolatmenet kíván. Tól 1969-es és 1979-es , az esemény került sor anélkül, hogy a díjak odaítélése, így visszatér a nem versenyképessége az első kiadás. Michel Ciment azt is jelzi, hogy "a szobákat bezárták" , utat engedve a "szabadtéri vetítéseknek a piazzákról és a hosszú politikai vitáknak, amelyeket különösen Pasolini vezetett " ; úgy véli, hogy ha "Velence hű akart maradni az 1968-as ígéretekhez, Cannes 1969-ben elfelejtette őket, és ez tette lehetővé, hogy olyan vezetést vállaljon, amelyet soha nem veszített el" . A 1973 , 1977 és 1978 , a Mostra nem is kerül sor. Az Arany Oroszlán csak 1980-ban tért vissza , paradox módon, vagy mintha utolérne, két példányban Louis Malle és John Cassavetes holtversenye miatt .
A hetvenes években , 1969- től 1979- ig terjedő tíz kiadás tehát nem versenyképes, a hatvannyolcvannyolcvan tiltakozás a verseny megszüntetését, következésképpen a díjak odaítélését eredményezi. Az első két évet Ernesto Laura irányítja, amely a Gian Luigi Rondi, az Il Tempo napilap kritikusa és Giacomo Gambetti irányítása alatt áll . Részleges kárpótlásként új szakaszokat avatnak, amelyek bővíteni kívánják a fesztivál kínálatát.
A kinevezése Gian Luigi Rondi a „vice-biztos (és nem rendező)” nehéz: ha a képességeit elismerik, politikai ellenzék ellen neki. A szocialistáktól származnak, akik az olasz állami filmvállalatokat érintő általános válság rendezéséhez kívánják kapcsolni. Rondi, aki Federico Fellini és Luchino Visconti támogatásában részesül, de akit a többi olasz igazgató nem akart elkötelezni, végül1971. június. Rondi szakértői bizottságot hoz létre a kiadás előkészítésében, amely Federico Fellini, Luchino Visconti, Franco Zeffirelli , Valerio Zurlini és filmkritikusokból áll. A Le Monde című újság szerint a fesztivál két elképzelése ellentétes: az első, a Visconti vagy a Rondi társadalmi fesztivál lenne, amely lehetővé teszi a filmek eladásának feltételezését, "ahol a" nagyok "biztosak dicséretet érdemel.és újítók helyükre. Ez egy olyan fesztivál, amely képes feléleszteni a turisták áramlását Velence felé a szezon végén. „ A másik, ami származhat rendezők, mint Bernardo Bertolucci , Elio Petri vagy Marco Bellocchio , ” ahol a művészet funkciója az, hogy megkérdőjelezi a társadalom, és nem csak a leírására használják decadences mint hidegen, mint lehetséges. " Úgy érzik, hogy Velencében csak az első trend képviselteti magát. A fesztivál bojkottálására felhívást indít és ír alá különösen Pier Paolo Pasolini , Marco Bellocchio, Nelo Risi , Elio Pietri, Alberto Moravia vagy Gian Maria Volontè . Úgy vélik, hogy Rondi kinevezése „az olasz mozi akaratának és a demokratikus közvéleménynek dacára történt. " A fesztivált ennek ellenére nyereménylisták nélkül tartják ", a kiválasztás ténye önmagában is árat jelent. "
Fontos újdonság, hogy 1971-ben bemutatták az Arany Oroszlánt a karrier számára , amelynek első díjazottja John Ford amerikai rendező , aki többször is részt vett a fesztiválon, és a következő évben Charlie Chaplin munkájáért. választékos filmember. 1971 a Kínai Népköztársaság egyik filmjének : A vörös női különítmény első vetítésének az éve is .
Az 1972-ben a párhuzamos filmes esemény került megrendezésre a történelmi központjában Velence nyílt ellentmondásban van a „hivatalos” Mostra a Biennálé , a olasz Filmnapok égisze alatt az ANAC (National Association of Cinema Szerzők), valamint a AACI (Olasz Mozi Szerzők Egyesülete), kemény kritikával illette az új vezetést.
A következő évben az illetékes igazgató, Gian Luigi Rondi kénytelen volt lemondani. Mivel a Biennálé alapszabálya továbbra is blokkolva van a Parlamentben, a fasiszta időszak óta változatlan, a szervezéshez kapcsolódó összes esemény elnyomásra kerül, beleértve Mostra is. Az olasz szerzők két egyesülete megragadja a labdát, és ismét megrendezi az Olasz Mozi Napokat, amelyeknek azonban nem sikerül érvényesülniük és még kevésbé a hivatalos fesztivál kiszorításával.
A menedzsment ezért Giacomo Gambettihez került, aki 1974 és 1976 között megtartotta, és új utat választott, megpróbálva megváltoztatni a Mostra arculatát : tisztelgések, visszatekintések, kongresszusok, új filmekre vonatkozó javaslatok, decentralizált vetítési lehetőségek. A 1977 , a projektek keretében a Biennálé, egy eseményre került sor teljes egészében a kelet-európai mozi, részévé válik az alapítvány projekt „kulturális nézeteltérés”.
A következő évben a Mostra ismét nem kerül sor.
Annak ellenére, hogy a vita és a rossz idő tapasztalt mind a Mostra és a Velencei Biennálén is, az 1970-es kiadásainak jellemezte munkák mutató erős jelei ébredés mozi olyan egyértelmű, mint az várható volt, mint a The Devils által Ken Russell , A vasárnap, mint bármely más által John Schlesinger , vagy Óvakodj a Szent kurva , a sokadik film-botrány, a Rainer Werner Fassbinder , mindhárom kelt 1971 ; A 1972 volt Brewster McCloud a Robert Altman , A kín a kapus a Penalty a Wim Wenders vagy Badlands a Terrence Malick . Három évvel később, 1976 -es évben a 1900 a Bernardo Bertolucci és az utolsó nő a Marco Ferreri .
E filmek közül kiemelkedik az a remekmű, amelyet Stanley Kubrick mutatott be a nyilvánosság számára az lagúna fesztiválon 1972-ben , a Clockwork Orange , Malcolm McDowell filmmel, amely elkerülhetetlenül arra készteti az embereket, hogy megbeszéljék és beszéljenek róla.
A várva várt újjászületés 1979-ben következett be , köszönhetően az új rendezőnek, Carlo Lizzaninak , aki elhatározta, hogy feleleveníti azt a képet és értéket, amelyet a Mostra elvesztett az előző évtized során. Ez a kiadás alapozza meg a nemzetközi presztízs visszaszerzését, amely a következő évtizedben éri el csúcspontját. Értékes rendezői tapasztalatával Lizzani történelmi fordulatot vesz, amely a név megváltozásával józan Mostra Internazionale del Cinema -ra változik, a Mostra Internazionale d'Arte Cinematografica helyett , amely név a fesztivál napjainkban is szerepel.
Az új igazgató elhatározta, hogy modernebb és élénkebb képet nyújt a Mostráról , és szakértői bizottságot állít össze , amely segít neki kiválasztani a műveket és fenntartani a fesztivál orientációját. Munkatársai között vannak az akkori kulturális világ személyiségei: Alberto Moravia , Roberto Escobar , Giovanni Grazzini , Enzo Scotto Lavina és Paolo Valmarana . Legközelebbi asszisztensként és tanácsadóként Lizzani Enzo Ungarit hozza Velencébe .
Érdekes kezdeményezés született, amely számos híres sztárt és színészt vonzott a „A mozi 80-as évei” című vita során. Ez a vita előkészíti a terepet a kritikus vita az új filmművészeti technológiák előtérbe a Csillagok háborúja IV: Egy új remény ( 1977 ) szerint George Lucas (nem bemutatott Velence ), rendkívül fontos ebben a filmben. Szakasza a világ operatőrének átmenete, és fokozatosan elfoglalja, és a mai napig alapvető helyet foglal el.
A Mostra újjászületésének emblematikus jellege kétségtelenül Carlo Lizzani ; a fesztivál igazgatója 1979 és 1982 között remekül teljesítette azt a nehéz feladatot, hogy helyreállítsa a fesztiválnak a megérdemelt presztízst, amelyet az előző évtized során elvesztett.
Az egyre változatosabb filmválaszték mellett a fesztivál egyre több olyan retrospektívát lát, amelyek fontos szerzőket vagy mozgalmakat tekintenek vissza; új kutatásoknak („ Officina ”) és nagy show-filmeknek („ Mezzogiorno-Mezzanotte ”) szentelt eseményeket rendez . Az első film a Indiana Jones ciklus , Az elveszett frigyláda fosztogatói ( 1981 ), és az Idegen ( 1982 ) szerint Steven Spielberg , a második epizód a George Lucas Star Wars trilógia , A birodalom vs. -attack , Rendezte : Irvin Kershner ( 1980 ), az ajtó a Paradise által Michael Cimino ( 1982 ), a horrorfilm Poltergeist által Tobe Hooper ( 1982 ), átformálja a régi dicsőségét, excentrikus filmek egymásután programozni. Ezek a kezdeményezések, amelyeket Enzo Ungari kritikus , a Lizzani munkatársa képzeletéből születtek , hatékony formulát jelentenek, amelyet évekig fognak alkalmazni, és nem csak Olaszországban .
A 1980 , a fesztivál lett versenyképes után ismét egy hosszú átkelés a sivatagban. A kettős Arany Oroszlán ítélik oda a két győztes kötve , a francia Louis Malle a Atlantic City és az amerikai John Cassavetes a Gloria .
Velence játszott fontos szerepet az új német mozi a nemzetközi színtér: Margarethe von Trotta , első győztes a Golden Lion in 1981 , meglepte a zsűrit The Years of Lead , míg Wim Wenders nyerte a következő évben az állam a dolgok . A sorozat Berlin Alexanderplatz a Rainer Werner Fassbinder nagy siker volt a 1980 , de 1982 , amikor veszekedés , a legújabb film és legellentmondásosabb Fassbinder mutatjuk posztumusz, ő nem kap az első díjat, elosztjuk a zsűri elszabadítunk fűtött vita.
A Mostra visszanyeri pompáját az 1960-as évek komor zárójelei után . Ezt bizonyítja a fesztivál azon képessége, hogy először tudja megkülönböztetni azokat a rendezőket, akik majd a kortárs mozi nagy szerzőiként jelennek meg: a fiatal Emir Kusturica , az Arany Oroszlán díjazottja az 1981-ben elnyert legjobb műért az Emlékszel. Harang? és Peter Greenaway, aki a következő évben bemutatja a Gyilkosság egy angol kertben című filmet, amely biztosítja hírnevét.
Az olasz mozi is látszik, hogy szembenézzen a "generációváltás": a fesztivál kínál szinte kezdő filmkészítők, Nanni Moretti , Gianni Amelio , Marco Tullio Giordana , Franco Piavoli , Paolo Benvenuti .
A 1983 menedzsment kezébe a Gian Luigi Rondi , akik nem térnek el a vonal elődje. Megalapozza a Mostra jobb szervezését , intézményesíti az eseményeket, és utat enged a múlt és a jelen mozi mestereinek.
A nemzetközi zsűri ma már teljes egészében filmesekből áll, megerősítve Rondi azon szándékát, hogy létrehozzon egy „ mostra degli autori, per gli autori ” (szerzői fesztivál a szerzők számára). Tagjait a hatvanas évek mitikus évtizedében felbukkant rendezők közül választják , közülük az első Bernardo Bertolucci . Jean-Luc Godard és Utónév Carmen , majd 1984 Krzysztof Zanussi a The Year of the Sun Calm , a 1985 Agnès Varda a Sans TOIT ni loi , a 1986 Éric Rohmer a Le Rayon Vert vannak a győztesek között.
Ezen évek alatt, Velence házigazdája sok más nagy filmek, nem oda, vagy egyszerűen csak kiemelkedő , mint a Zelig szerint Woody Allen , E la nave va által Federico Fellini , Heimat által Edgar Reitz , a cyberpunk Blade Runner által Ridley Scott , dátummal 1983 és a mafia- film Volt egyszer egy Amerika által Sergio Leone ( 1984 ).
Az 1984-ben, a Nemzetközi Kritikusok Hete volt született , spontán kezdeményezés által irányított Nemzeti Unió olasz filmkritikusok és kizárólag szentelt első és második munkák.
Az író és filmkritikus a római napi Il Messaggero , Guglielmo Biraghi már igazgatója a Taormina Fesztivál lett a 1987 a 14 th igazgatója a Mostra . A következő öt kiadás során Biraghi küldetése az új szerzők és az eredeti művek szüntelen keresése, amelyek az utazás és a különböző kultúrák iránti szenvedélyéről tanúskodnak. Az általa rendezett első kiadás versenyben indiai, libanoni, svájci, norvég, koreai és török filmet mutat be.
A legnevesebb „ prima volta ” (a „premier”) jön a 1989 kiadás , ahol Biraghi bemutatja az üzenetet a szigetek által Ruy Duarte de Carvalho , az első zöld-foki film bemutatott egy nemzetközi fesztiválon.
A rugalmas programmal és élénk ritmussal jellemzett új formula elcsábította a fesztiválozókat, akik támogatták Biraghi jelöltségét és a nagyközönséget. Az első, az ő irányítása alatt zajló esemény egy veteránt, Louis Malle-t díjazza az Au revoir les enfants-ért , akinek mellett új reményeket találunk a „ nuove scoperte ” -ben , például Carlo Mazzacurati és David Mamet rendezők mellett megerősített rendezők, akiknek filmjeit bemutatják kívül a versenyben, mint a Les Intouchables szerint Brian de Palma vagy Gens de Dublin által John Huston .
A 1988 a Mostra volt gazdagodott két fontos új események, „Horizons” és „Nuits”, valamint a „Különleges események”. Ebben a kontextusban kerül sor Martin Scorsese egyik legvitatottabb filmjének, Krisztus utolsó kísértésének vetítésére . Az apokrif evangéliumok alapján a film botrányt váltott ki vallási körökben, különösen az Egyesült Államokban és Olaszországban , jóval velencei megjelenése előtt . A filmet rendesen vetítik, de a mozi egy bunkerként őrzött palotájában, és a sajtótájékoztató, amelynek során a rendező kiteszi problémáját, zsúfolt, de rendbontás nélkül halad.
Ezek nem csak a tulajdonságait ennek kiadása 1988 , amely szintén az érdeme, felfedezni a tehetség a spanyol Pedro Almodóvar és bemutatására a világ egyik legnagyobb képregény sikerek a történelemben, egy nevű hal. Wanda által Charles Crichton , de ki akarja Roger Rabbit bőrét, Robert Zemeckis tolmácsolásának és animációjának csodálatos keverékét . Az Arany Oroszlán győztese The Legend of the Holy Alkoholista által Ermanno Olmi .
1989- ben Krzysztof Kieslowski és tízparancsolata diadalmaskodott : napi egy ütemben vetítve a filmek monopolizálták az olasz és külföldi sajtó, valamint a közönség érdeklődését. Kieslowski mellett Nanni Moretti is megjelenik a reflektorfényben, a nagyon ellentmondásos Palombella Rossa , kizárták a hivatalos versenyből, de a Kritikusok Hete keretében mutatták be, ahol meglehetősen pozitív véleményeket gyűjt, még akkor is, ha a vélemények bővelkednek.
A harmadik fejezet az Indiana Jones saga , Indiana Jones és az utolsó keresztes még aláírta Steven Spielberg , egy nagy sikert aratott, elsősorban annak a tehetség a két fõszereplõ, Harrison Ford és Sean Connery .
Az első díjat, az év 1989 megy a tajvani film The City Fájdalmas által Hou Hsiao-hsien , ragyogó először egy ázsiai mozi még mindig kevéssé ismert, de célja, hogy megtapasztalják a valódi robbanás során a következő évtizedben, köszönhetően pontosan a fesztivál során elnyert sok díjért.
Elejétől a 1990-es évek , a jóváírás a Golden Lion 1990 a Rosencrantz és Guildenstern halott által Tom Stoppard felvetett új vitákat. A zsűri, amelynek elnöke Gore Vidal , jobban kedveli a debütáns Jane Campion látomásos tehetségét . A közönség és a fesztiválozók között zajló keserű viták felidézik az ötvenes évek tiltakozását, amikor a zsűri kétszer figyelmen kívül hagyta Luchino Visconti filmjeit .
A következő évben, a film mindenkit meglep: Wives és ágyas kínai rendező Zhang Yimou , de megint csak nem a film, amely befogadja a legmelegebb köz- és kritikai fogadtatása, amely megszerzi az Arany Oroszlán , de Urga által Nikita Mihalkov .
A fesztivál Guglielmo Biraghi által rendezett legújabb kiadásait a válogatás gazdagsága jellemzi, amely számos fiatal amerikai rendezőt fog felfedni, különös tekintettel Spike Lee-re és Gus Van Sant-re . A fiatal reménykedők mellett a fesztivál még mindig olyan megerősített veteránokat mutat be, mint Martin Scorsese , aki 1990-ben volt jelen Les Affranchis és Jean-Luc Godard társaságában , akik a következő évet választották Németország 90. és 9. nulla évére .
Olasz rendező Gillo Pontecorvo nevezték szerkesztője a Mostra a 1992 , válás előtt a rendező 1996 . Személyiségével azonnal megjelöli a fesztivál szervezését, és világos politikát határoz meg, három prioritással: először is, hogy a tóparti várost a filmkészítők fővárosává tegye; majd személyesen hozza vissza Velence Lidóba a nagy rendezőket és filmsztárokat; és végül a programozás megfiatalításával felelevenítse a velencei mozipalota területét .
Hosszú és figyelemre méltó újítások és események sorozatának köszönhetően a Mostra új életet talál. Gillo Pontecorvo hivatali ideje alatt sikeresen teljesíti „küldetését”. Velence számos kongresszusnak ad otthont, köztük az Assises des Authors-nak ( 1993 ); az AAIC és az NCAA egyesülésével született UMAC (a mozi szerzőinek világszövetsége ) született.
A " Notte " fesztivál nagy nevezetességű filmeket rendez, és a Lido ismét olyan hollywoodi dicsőségeket kap, mint Jack Nicholson , Harrison Ford , Bruce Willis , Kevin Costner , Mel Gibson , Nicole Kidman , Tom Hanks és Denzel Washington . A versenyben lévő filmek előadói mellett ott vannak a rangos Arany Oroszlán nyertesei : Dustin Hoffman , Al Pacino , Robert De Niro , Francis Ford Coppola , akik 1992 -ben a díjat egyidejűleg kapták meg. "a" helyi bálvány ", Paolo Villaggio , az első komikus színész, aki ilyen megtiszteltetést szerzett.
A Lido területén talál egy új élet tárhely események és rock koncertek a Piazzale szemben a Casino , és köszönhetően egy új kezdeményezés, „ CinemAvvenire ” Pontecorvo hozza a fiatalokat, hogy megtapasztalják a fesztivál szereplői demonstrációs létrehozásával az első zsűri fiatalok, amely a rangos Anica-Flash díjat a legjobb első műnek ítélte oda. Elnöke, Rosario Pipolo (ma újságíró) a nápolyi Federico II Egyetem Nyelvtudományi Karának hallgatója, aki rövidfilmeket készít.
Sokan az ebben az időszakban feltárt fiatal tehetségek: az olaszok Mario Martone , Aurelio Grimaldi , Carlo Carlei és Paolo Virzì , az új-zélandiak Peter Jackson , akit a Gyűrűk Ura trilógiája előtt nemigen ismertek , Sally Potter , Neil Jordan , Julian Schnabel , a Basquiat című életrajzi film szerzője, Jean-Michel Basquiat amerikai festő életéről .
A következő években visszatértek a Lido-ba olyan nagyszerű filmesek, mint Robert Altman ( Short Cuts , Arany Oroszlán 1993 ), Abel Ferrara , Rolf De Heer , Michael Radford és postásza ( Massimo Troisi-val ), Milcho Manchevski ( Az eső előtt , Golden Lion 1994 ), Lee Tamahori , Kathryn Bigelow , Gregg Araki és ismét Jane Campion .
A keleti mozi elismerten megfelel érdemeinek, és rákényszerítik a világpiacra. Qiu Ju, egy kínai nő kínai Zhang Yimou egy 1992 Arany Oroszlán . Éljen a szerelem a Tsai Ming-liang kapta meg a díjat 1994 ( holtversenyben a Altman) és Cyclo által Tran Anh Hùng a 1995 .
Az Atlanti-óceán túlról érkező szerzők közül kiemelkednek olyan fiatal reménykedők, mint Roger Avary ( Killing Zoe , 1994 , producere: Quentin Tarantino ), James Gray , Henry Selick ( A The Nightmare Christmas Before című animációs játékkal , Tim Burton tervei és producerei , 1995 ), Doug Liman , testvérek Andy és Larry Wachowski , James Mangold , Guillermo del Toro és Bryan Singer .
Között számtalan újítást ebben az időszakban, a fesztivál „ Finestra sulle kép ” ( Ablak a képeket ) egyfajta laboratóriuma a rövid , a közép- és a játékfilm , alá a jele az avantgárd és a kísérletezés. A 1996 bemutatják a nyilvánosság részeként a projekt az anime Ghost in the Shell által Mamoru Oshii , egy igazi forradalmi remekmű a japán animáció , rendeltetése, hogy kultikus film.
A 1995 , a Mostra ünnepelte visszatérését a kamera mögött az olasz rendező Michelangelo Antonioni és túl a felhők , és utasította, együttműködve a német Wim Wenders .
Miután a Pontecorvo időszakban , a Mostra kezébe a Felice Laudadio és az első versenyt szervezett az új igazgató kiderült nemzetközi szinten a moziban Takeshi Kitano , a japán rendező, aki megnyerte a 1997 Arany Oroszlán a Tűzvirágok .
Nevettek így a Gianni Amelio van, a 1998 , a kilencedik Arany Oroszlán nyert egy olasz film. A félsziget mozija szintén kitűnik Roberta Torre , Giuseppe M. Gaudino és Alessandro d'Alatri révén .
1998-ban a RAI és a Római Jubileumi Ügynökség elkészítette Filippo Porcelli Eterne le strade di Roma attraverso i deserti ( Róma örök útjai a sivatagokon keresztül ) című filmjét . A teljes egészében repertoárral készített filmet a „ Perspektívák ” részben mutatják be, és 2000-ben vetítik a római zarándokfogadó központokban .
Ezzel egyidejűleg a Mostra intézkedéseket indított az infrastruktúra megerősítésére és fejlesztésére: egy felfüggesztett struktúrát, a PalaLido-t ( 1999-től PalaBNL ) úgy építették meg, hogy az egyre növekvő közönséget befogadja és növelje az elérhető képernyők számát.
A 2000-es évek elején a menedzsment az infrastruktúra fontos megerősítésére összpontosított, a történelmi paloták új és hatalmas struktúráinak hozzáadásával, amelyeket főleg a fesztivál számára rehabilitáltak vagy hoztak létre, a különböző zónák közötti kapcsolatok javításával és a teljes zónák növelésével. felülete 11 000 m 2- nél elérhetőbb az eseményre .
Tól 1999-ben , hogy 2001-ben a fesztivál vezetője volt Alberto Barbera . A 2001 , a nemzetközileg is versenyképes esemény Cinema del Presente jött létre . Az Arany Oroszlánnal egyidejűleg ezért van egy új díj, az Év Oroszlánja , amelynek célja, hogy nagyobb jelentőséget és nagyobb láthatóságot biztosítson az első műveknek és a marginálisabb filmeknek; a díj olyan alkotásokat díjaz, amelyek az innovatív gyakorlatok iránti érdeklődés és a kreatív merészség iránt érdeklődő közönségnek szólnak, tanúsítva a fesztivál tartós elkötelezettségét a kísérletezés mellett.
A La Mostra továbbra is hatékony bemutató azoknak az új tehetségeknek, akik szeretnék magukat nemzetközi szinten megismertetni. Ebben az összefüggésben, például a nevét, Spike Jonze és a bőr John Malkovich , David Fincher a Fight Club , Kimberly Peirce a fiúk nem sírnak és Harmónia Korine a Julien Donkey-Boy in 1999 , Christopher Nolan a Memento és Tarsem Singh a The Cell a következő évben, Alejandro Amenábar a The Others , Antoine Fuqua a Training Day és Albert és Allen Hughes a From Hell in 2001 .
Az utóbbi évek eseménye vitathatatlanul az első posztumusz, a 1999. szeptember 13, Stanley Kubrick legújabb , Eyes Wide Shut című művéből , amely a két főszereplő, Nicole Kidman és Tom Cruise kivételes jelenlétének köszönhetően hatalmas nézőszámot hoz vissza a velencei Lidóba .
A legfontosabb esemény a következő évben biztosan a premierje Martin Scorsese dokumentumfilmet film az olasz mozi , utam Olaszország .
Néhány fiatal olasz rendező előbukkan a homályból, például Matteo Garrone a The Strange Monsieur Peppino-val , de az ezekben az években elnyert Arany Oroszlánok többségét a keleti filmiskolák művei kapják: Nem kevesebbet Zhang Yimou kínai mester , Le Cercle de Jafar Panahi és végül a Le Mariage des monsons által Mira Nair .
A 2002 , a fesztivál szervezésében sietve, csak néhány hónap, ez idő alatt az irányt Moritz de Hadeln . A rendezvény mindennek ellenére nagy érdeklődésű programot kínál, átfogó képet nyújt a mai filmművészeti panorámáról, ismét bevált szerzők és fiatal tehetségek sikeres keverékét kínálva.
Ismét az ázsiai mozi lepi meg a fesztivált; figyelemre méltóan képviseli Takeshi Kitano japán rendezőt , aki már 1997 - ben nyert Hana-bi-vel , aki ezúttal egy költői reflexiót bemutató művet mutat be, amely kissé eltér a szokásos eredményeitől, Dolls-tól , valamint a debütáns Lee Chang-dong , a szerző az Oasis , a koreai mozi első képviselője; Korea egyre növekvő filmiparral rendelkezik, amely a nemzetközi színtér egyik legérdekesebbnek bizonyul.
A 11'09 "01 a 2002-ben különleges eseményként bemutatott kollektív film ; a mű a terrortámadások áldozatai előtt tiszteleg.Szeptember 11-énés meghívás emlékezni erre a tragédiára. A Youssef Chahine , Amos Gitai , Alejandro González Iñárritu , Shohei Imamura , Claude Lelouch , Ken Loach , Samira Makhmalbaf , Mira Nair , Idrissa Ouedraogo , Sean Penn , Danis Tanovic által felvett tizenegy epizódra osztott film a média figyelmét annyira magára vonja. arany Oroszlán -díjas , A Magdolna nővérek által Peter Mullan .
A 60. kiadás a Mostra felavatják a szűrés, az új film Woody Allen , nagy szerelmese a lagúnák városának, amely az első megjelenése a Velence Lido az előnézet Anything Else .
A szervezők banki újra a tömeges jelenléte hollywoodi csillagok , biztosítva részvételét csillagok kaliberű George Clooney és Catherine Zeta-Jones , a Olaszország bemutatni az utolsó munkája a testvérek Joel és Ethan Coen , Kegyetlen bánásmód , Sean Penn ár a legjobb színész a Volpi Cup , és Naomi Watts a 21 gramm az Alejandro González Iñárritu , Anthony Hopkins , főszereplője The Color of Lies által Robert Benton , Salma Hayek és Johnny Depp a Volt egyszer egy Mexikó ... Desperado 2 által Robert Rodriguez , Bill Murray a Lost in Translation by Sofia Coppola , Tim Robbins , tolmácsa Code 46 , és végül Nicolas Cage , csillag a Ridley Scott legújabb filmjében , a Associates .
Új ellentmondások vannak keverve a Mostra körül filmek versenyben: az Arany Oroszlán győztese The Return , az orosz újonc Andreï Zviaguintsev különbséget amelyhez hozzáadódik a Lion of the Future , díj a legjobb első munkája. Az ellentmondásos figura eredetén Marco Bellocchio , a Buongiorno, Notte című film szerzője , Aldo Moro elrablásáról , amelyet a zsűri figyelmen kívül hagyott. A személyes csalódáson túl Bellochio felveti azt az elfogultságot, hogy ne díjazzák az olasz mozit egy második fúvó után (az utolsó Arany Oroszlán , Gianni Amelio számára , 1998- ból származik ), és a külföldi műveket részesítik előnyben. A kritikusok és a közönség egyaránt állást foglal az olasz rendező mellett, legalább egy döntetlen díjat kérve ; a versenyben lévő olasz filmek azonban jelentős sikereket értek el Bernardo Bertolucci legújabb művével , az Ártatlanok: Az álmodozók ( Álmodozók ) című művével .
A kiválasztott filmek még mindig nagyrészt nyitott a nemzetközi mozi, honnan Európában az ázsiai , nem megfeledkezve a Földközi-tenger térségében , egy hely az ülések és a kulturális cserék évezredeken át. Takeshi Kitano 1997- ben elért sikere után új szobrocskát nyer a rendező különdíjával. A díjazottak Amos Gitai , Randa Chahal Sabbag , Jacques Doillon és Tsai Ming-liang is .
A versenyen kívül a Monsieur Ibrahim et les fleurs du Coran című film az Omar Sharifnak , valamint az olasz filmművészet egyik legfontosabb alakjának, Dino De Laurentiis producernek elnyert pályafutás Arany Oroszlánjához kapcsolódik .
A Controcorrente rész , a 2002-es kiadás nagyszerű újdonsága, különös életerővel és nagy eredetiséggel rendelkező filmeket mutat be, például Hiner Saleem ( Vodka Lemon , a San Marco- díjas győztes ), Sofia Coppola (Az elveszett fordítás akkor koronázta ) műveit. egy Oscar a legjobb eredeti forgatókönyv), John Sayles ( Casa de los baba ), Michael Schorr ( Schultze Gets the Blues ), a két dán rendezők Lars von Trier és Jorgen Leth (partnerek Öt akadály ), és végül a fiatal szicíliai rendezők, Daniele Ciprì és Franco Maresco ( The Cagliostro visszatér ).
2004- től a menedzsment Marco Müllerhez , az ázsiai mozi nagy rajongójához és ismerőjéhez került, aki így nagyobb láthatóságot nyert a fesztiválon belül. Az újdonságok közül a Cinema Digitale részt az új digitális technológiáknak szentelik. Az 2004 és 2005 két retrospektív szentelt a titkos története olasz mozi , a projekt alakult, hogy jelölje ki a filmeket az 1960-as és 1970-es (az első részben, 2004 , című olasz királyok B ). A 2005 retrospektív szentel a titkos története ázsiai mozi .
A kiadás 2004 jutalom rendezők Manoel de Oliveira és Stanley Donen „s Arany Oroszlán karrier , míg az Arany Oroszlán a legjobb film megy Vera Drake által Mike Leigh . Az 2005 árát az egész karrierjét annak tulajdonítják, hogy a mester animációs japán Hayao Miyazaki és olasz színésznő Stefania Sandrelli , mert az ár a legjobb film megy Brokeback Mountain az Ang Lee .
A háború utáni időszak óta először a 2006-os kiadás versenyben csak a világpremierek műveit mutatja be. Isabella Ferrari olasz színésznő a fesztivál keresztanyja. A karrier aranyló oroszlánját David Lynch amerikai rendező kapja . Erőszakos kritikával fordult a zsűrihez, amelynek elnöke Catherine Deneuve volt , és elítélte a nyertes film választását: a vetítésen részt vett kritikusok, a szaksajtó és a közönség többsége Emanuele Crialese által nyert Nuovomondót nyerte el , de az Arany Oroszlán ítélik oda Still Life , a Jia Zhangke , egy film, ami szinte észrevétlenül ment, mert felvették a versenyt az utolsó pillanatban , és az eredményt „meglepetés film”. A Silver Lion (Jelenések 2006) volt, azonban oda a Crialese film.
A számos szerzőt vonzó cannes-i filmfesztivállal versenyezve a Mostra a torontói és a new yorki fesztiválokkal párhuzamosan egy őszi fülkébe kerül, hogy a fesztiválokon kizárólagosságokat vagy premiereket keressen. A fülke elengedhetetlen, kezdetét veszi a " díjszezon ", amely hat hónappal később az Oscar-díjjal zárul le . A fesztivál az elmúlt években kiemelkedő filmeket vet fel. De a Mostrát gyakran kritizálják válogatása, a nyertesek és különösen a helyi mozi miatt.
A 2019-es kiadás során a fesztiválvezetés aláírja a paritás és sokféleség chartáját a filmfesztiválokon, amelyet a Collective 50/50 vezet . Az olasz fesztivál tehát kötelezettséget vállal a nemek statisztikájának biztosítására, különös tekintettel a kiválasztásra benyújtott filmek számára, a kiválasztási bizottságok tagjainak és programozóknak a listájának közzétételére, és végül az irányító testületek átalakításának ütemtervének vállalására. tökéletes paritás.
Hivatalos kiválasztás:
Párhuzamos választások:
A jelenleg díjazott kategóriák félkövéren vannak feltüntetve.