német | |
Besorolás családonként | |
---|---|
|
|
Nyelvi kódok | |
ISO 639-2 | gsw |
ISO 639-3 | gsw |
IETF | gsw |
A német nyelvű ( németül : Alemannisch ) nyelvjárások csoportja, amelyet Svájcban ( svájci németül ), Németország délnyugati részén ( Baden-Württemberg és Bajorország ), Franciaországban ( Elzász és Phalsbourg ), Nyugat- Ausztriában ( Vorarlberg ) beszélnek. és Reutte ), Liechtenstein és Észak- Olaszország ( Valsesia és a Lys-völgy felső része), 6,5 millió ember. Történelmileg az Alemannic egy olyan nyelvkészlet, amely az Alamans település területén alakult ki . Az Alamanok nyelvi területe, Alémanie néven , megfelel a római felső- germániai tartomány történelmi kiterjesztésének .
Szinte minden németül beszélő németül beszél a német nyelvének megfelelő szinten. Svájcban a német nyelv olyan régiókban is elterjedt, ahol románul beszélnek. A lakosság gyakran kétnyelvű, vagy csak németül beszél.
Egy 1936-os népszámlálás szerint az elzászi lakosság 84% -a beszélt németül. 1984-ben az elzásiak csak 13,1% -kal beszéltek németül a Haut-Rhin megyében, és 20% -uk Bas-Rhin-en .
Hasonlóképpen Badenben is eltűnik a német nyelvű beszéd, különösen azokban a városokban, ahol a fiatalok a szokásos német nyelvhez hasonló nyelvet beszélnek, kis germán akcentussal.
Németül Európán kívül is beszélnek , a venezuelai Colonia Tovarban .
A német nyelvjárások általában négy csoportra oszthatók (zárójelben a német név):
Ezeknek a csoportoknak maguknak vannak alcsoportjai, amelyek gyakran a régiójukból származó nevet viselnek, néha tisztázatlan és ellentmondásos határokkal.
Vannak más felosztások is, például a kelet- és nyugat-germán nyelven, a határ a nyugaton egyetlen alakot bemutató igék többes száma (például: mir mache, ihr mache, sii mache ) és kettő az is ( mir mache, ihr mache t , sii mache ). Ezen kívül vannak olyan nevek, mint Badisch (Baden), Schwizerdütsch (svájci német), Elsàssisch (elzászi), amelyek bár sokkal ismertebbek, de nyelvileg nem helytállóak, mert az ottani nyelvjárások nem tartoznak a négy alcsoportba ( Sváb, alsó germán, felső germán, felső germán). Így az elzászi nyelvjárások többsége az alsógermánhoz tartozik, míg a legdélibb része a felsőgermánból származik. Ez a két nyelvjárás nem csoportosítható " elzászi " név alatt, mert vannak olyan nyelvjárások is, amelyek ezekhez a csoportokhoz tartoznak, és Elzászon kívül beszélnek. Ez ugyanaz a „ svájci német ” (más néven „svájci német”), amelynek nyelvjárások tartoznak a három csoport Alacsony német , Nagy német és Felső-német , és a „Baden”, amely összefogja nyelvjárások Alsó és Felső germán.
A német nyelvből származó nevet Johann Peter Hebel- től vezették be a modern időkben . Allemannische Gedichte (Poèmes alémaniques) című könyvében ezt írja :
„A nyelvjárás, amelyben ezek a versek íródnak, igazolhatja a nevüket. Azt beszélik, a Rajna közötti Fricktal és a régi SUNDGAU , továbbá - bizonyos eltérések - mint amennyire a Vosges és Alpok és a Fekete-erdő mellett, egy nagy része sváb . "
- Johann Peter Hebel, fordítás: Alemannische Gedichte, Lahr 1984
A nyelvészetben a nevet a XIX . És XX . Században használták.
Hebel és a nyelvészek neve az alamánoktól származik , akik az első évezredben többé-kevésbé abban a régióban telepedtek le, ahol ma már alemannist beszélnek.
Mind a még használható Hebel ( Allemannisch ) nem tartotta be.
A "német" szó Badenben és Vorarlbergben jól ismert , néha csak a saját nyelvjárására utal. Svájcban, Elzászban és Svábiában inkább használják a nyelvészetben, és gyakran mindennapi nyelvben német ajkú svájci / német ajkú svájci , elzászi vagy akár sváb (az említett régiótól függően) kifejezéssel helyettesítik. Az is lehetséges, hogy egy pontosabb elnevezés, mint például Berndütsch (szó szerint "Bern németje "), "Markgräflerisch" (a nyelvjárásra Freiburg im Breisgau és Lörrach városai közötti országban ), "Vorarlbergisch" ("Vorarlbergeois") stb.
Megjegyzés: A német kiejtés API-jelzései csak variációk. A pontos kiejtés gyakran a régiótól függ.
Ezenkívül nagyon sok szókincs különbözik a németétől; gyakran még a régiók között is nagy különbségek vannak.
Itt láthatja a legfontosabb igekötések listáját. Az alábbi szavak a Rajna-völgyben , nevezetesen a Kaiserstuhl-hegyen beszélt nyelvjárásokból származnak .
lenni | birtokolni | menni | hadd | (légy fent) | adni | mond | |
Főnévi igenév | sii | haa | ragacs | vécé | stoo | gää | bölcs |
ich | kuka | han | banda | veszteség | állvány | ellenék | megereszkedik |
nak,-nek | bisch | hess | ludas | losch | stoosch | gibsch | saisch |
Er, sie, s | isch | het | kecske | losst | góc | gitt | tudja |
Mir, ihr, sie | bűn | henn | geen | leen | steen | gänn | bölcs |
Partizipe | gsii | ghaa | Gangesz | gloo | gstande | gää | g tudta |
Nincs egységesen használt vagy egységesített helyesírás a német számára. A németül beszélők többsége a szokásos német nyelvet használja, hogy ne tévessze meg az olvasót. Például az átírások és a trigrafák (tz, ch, sch) és a mássalhangzók rövidítése a rövid magánhangzók után a német szabványosított írásmód elemei, amelyeket általában németül használnak.
Más szerzők azt tanácsolják, hogy ne támaszkodjanak a szokásos német nyelvre. A Schwyzertütschi Dialäktschrift ("A nyelvjárás írása a német ajkú svájciak számára") könyv , amely a német nyelvű írásokkal kapcsolatban a legelterjedtebb munka, olyan helyesírást vezet be, amely már nem hasonlít a szokásos német nyelvre:
A magánhangzók megkettőzését a német ajkú írók gyakran vállalják. A legtöbben azonban nem használnak ékezeteket vagy más speciális karaktereket, kivéve a <ä, ö, ü, ß> karaktereket, amelyek a szokásos német nyelvből származnak (a négy karakter közül az utolsót Svájcban alig használják.), Kifejezetten a svájci számítógépes billentyűzeteknél, amelyek nem rendelkeznek ezzel a karakterrel térbeli okokból). Teljesen új rajzokat és karaktereket alig használnak.
Az elzászi nyelvjárás számára még mindig létezik egy Orthal nevű módszer .
Bár ezekre a szabályokra lehet hivatkozni, a helyesírás személyenként változó. Ez nemcsak az alemanni nyelvjárások közötti nagy különbségekből fakad, hanem mindenekelőtt a személyes hajlamokból.
"" Méin oalten att ischt gsinh van in z'Überlann, a oaltun mamma ischt van Éischeme, ischt gsing héi van im Proa. Stévenin ischt gsinh dar pappa, a nem Chamonal ischt gsinh. [...] D'alpu ischt gsinh aschua van méin oalten pappa. Ich wiss nöit ol z'is heji ... Ischt gsinh aschuan d'Oaltu, egyik ofketschu, gmachut schian ketschu in z'Überlann. Méin pappa ischt gsinh származású, dschéin pappa, aschuan méin oalten att, ischt gsinh aschuan doa .. Vitor van z'Uberlann. Egy té hedder kheen tudta, hets amun gleit das méin pappa hetti kheisse amun Vitor. Eer het dschi gwéibut das s'het kheen sekschuvöfzg joar un het kheen zwia wetti das .. zwienu sen gsinh gmannutu un zwianu Sén nöit gsinh gmannutu. Dsch'hen génh gweerhut middim a dschi pheebe middim. A darnoa ischt mu gcheen a wénghjen eina discher wettu. "
Fordítás francia nyelven:
„Nagyapám jött Gaby , nagyanyám származó Issime, a falucska Praz. Stévenin volt az apa, nagymama a Chémonal családból származott. [...] A legelő [a Bourines völgyében] kétségtelenül a nagyapámé volt. Nem tudom, hogy apám oldalán állt-e. Az idős embereké volt, nagyon szép házuk volt Gaby-ban. Victor, az apám származású volt, az apja, a nagyapám onnan jött fentről ... Victor Gabençois. Aztán volt egy fia, akinek keresztnevét adta, így apámat is Victornak hívták. 56 évesen házasodott össze, és négy nővére volt, kettő házas, kettő pedig nem. Mindig együtt dolgoztak és éltek vele. Aztán egyikük meghalt. "