Víz

Víz
Víz-3D-balls.pngVízmolekula 3D.svg
Azonosítás
IUPAC név víz
Szinonimák

dihidrogén-monoxid, hidrogén-oxid, hidrogenol, hidrogén-hidroxid, dihidrogén-oxid, oxidán

N o CAS 7732-18-5
N o ECHA 100.028.902
N o EC 231-791-2
PubChem 962
ChEBI 15377
Mosoly O
PubChem , 3D nézet
InChI InChI: 3D nézet
InChI = 1 / H2O / h1H2
InChIKey:
XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N
Megjelenés színtelen, szagtalan és ízetlen folyadék
Kémiai tulajdonságok
Képlet H 2 O   [izomerek]
Moláris tömeg 18,0153 ± 0,0004  g / mol
H 11,19%, O 88,81%, 18,015 28  g mol −1
pKa pK e = 14,0
Dipoláris pillanat 1,8546 D
Jódszám g I2  100g −1
Savindex mg KOH  g -1
Szappanosítási index mg KOH  g -1
Fizikai tulajdonságok
T ° fúzió 0  ° C - 1,013 25  bar
T ° forráspontú 100  ° C a 1.013 25  bar, 100.02  ° C ± 0,04
Oldékonyság g l −1
Térfogat 1000.00  kg m -3 át 4  ° C-on
998,30  kg m -3 át 20  ° C-on
958,13  kg m -3 át 100  ° C-on (folyékony)
726,69  kg m -3 át 300  ° C-on - 15, 5  MPa
Telített gőznyomás 6,112  mbar (jég, 0  ° C )

12,4  mbar ( 10  ° C )
23,4  mbar ( 20  ° C )
42,5  mbar ( 30  ° C )
73,8  mbar ( 40  ° C )
123,5  mbar ( 50  ° C )
199,4  mbar ( 60  ° C )

egyenlet:
Pascálban mért nyomás és hőmérséklet Kelvinsben, 273,16 és 647,13 K között.
Számított értékek:
3 170,39 Pa 25 ° C-on.

T (K) T (° C) P (Pa)
273.16 0.010000000000048 610.56
298.09 24.94 3,159,31
310.56 37.41 6,424,38
323.02 49.87 12.274.02
335,49 62.34 22,198,48
347,95 74.8 38,249.34
360.42 87.27 63,135.86
372,89 99,74 100,308.53
385,35 112.2 154,025,47
397,82 124,67 229,399,5
410,28 137.13 332,425,86
422,75 149.6 469,992,41
435,21 162.06 649,875,71
447,68 174.53 880,727,27
460.15 187 1 172 054,7
T (K) T (° C) P (Pa)
472,61 199,46 1 534 202,63
485.08 211.93 1 978 337,94
497,54 224.39 2 516 443,24
510.01 236,86 3,161,322,23
522,47 249,32 3 926 619,62
534.94 261,79 4,826,858
547.4 274,25 5 877 493,25
559,87 286,72 7 094 990,09
572,34 299.19 8,496,918,62
584.8 311,65 10 102 073,08
597,27 324.12 11 930 613,48
609,73 336,58 14,004,231,36
622.2 349.05 16 346 340,7
634.66 361.51 18 982 295,46
647.13 373,98 21 940 000
P = f (T)

egyenlet:
Pascálban mért nyomás és hőmérséklet Kelvinsben, 149,3 és 273,16 K között.
Számított értékek:

T (K) T (° C) P (Pa)
149.3 −123.85 0
157,55733 −115.59267 0
161,686 −111,464 0,00012
165.81467 −107.33533 0,00032
169.94333 −103.20667 0,00077
174,072 −99.078 0,00181
178,20067 −94,94933 0,00406
182.32933 −90.82067 0,00878
186,458 −86,692 0,01838
190.58667 −82.56333 0,03726
194,71533 −78.43467 0,07335
198,844 −74,306 0,14043
202.97267 −70.17733 0,26192
207.10133 −66.04867 0,4767
211.23 −61,92 0.84781
T (K) T (° C) P (Pa)
215,35867 −57.79133 1.47544
219,48733 −53.66267 2.51562
223,616 −49.534 4.20695
227.74467 −45.40533 6.90792
231.87333 −41.27667 11.14843
236,002 −37.148 17.69965
240.13067 −33.01933 27.66752
244,25933 −28.89067 42.61627
248,388 −24,762 64,7295
252.51667 −20.63333 97.01785
256,64533 −16.50467 143.58367
260,774 −12.376 209.9549
264.90267 −8.24733 303.50201
269.03133 −4.16677 433.95381
273.16 0.010000000000048 610.56
P = f (T)
Dinamikus viszkozitás 1.002 × 10 -3  Pa s át 20  ° C-on
0,547 × 10 -3  Pa s át 50  ° C-on
0,281 8 × 10 -3  Pa s át 100  ° C-on (folyékony)
0,080 4 × 10 -3  Pa s át 300  ° C-on - 15  MPa
Kritikus pont 374,15  ° C , 22,12  MPa
Hármas pont 0,01  ° C , 611,2  Pa
Hővezető 0,604  W m -1  K -1 át 20  ° C-on
Hangsebesség 1497  m s -1 át 25  ° C-on
Termokémia
S 0 gáz, 1 bar 188,7  J K −1  mol −1
S 0 folyadék, 1 bar 69,9  J K −1  mol −1
S 0 szilárd J K −1  mol −1
Δ f H 0 gáz −241,818  kJ mol −1
Δ f H 0 folyadék −285,83  kJ mol −1
A f H 0 szilárd anyag −291,84  kJ mol −1
Δ fus H ° 6,01  kJ mol −1
Δ vap H ° 44,2  kJ mol -1 át 20  ° C-on ,
43,990  kJ mol -1 át 25  ° C-on ,
40,657  kJ mol -1 át 100  ° C-on ,
2,26  MJ kg -1 át 100  ° C-on
C o 4 185,5  J kg -1  K -1 át 15  ° C-on és 101,325  kPa ,
75,403  J mol -1  K -1 át 15  ° C-on és 101,325  kPa ,
75,366  J mol -1  K -1 át 20  ° C-on és 101,325  kPa ,
75,291  J mol -1  K -1 , 25  ° C-on és 101,325  kPa
PCS kJ mol −1
PCI kJ mol −1
Optikai tulajdonságok
Törésmutató 1.33
Verdet állandó 4,10  rad T- 1  m -1 , 480  nm-en
Ökotoxikológia
DL 50 > 90  ml kg −1 (patkány, orális )
Egység SI és STP hiányában.

A víz egy vegyi anyag álló molekulák H 2 O. Ez a vegyület nagyon stabil és ennek ellenére nagyon reaktív , és a folyékony víz is kiváló oldószer . Számos összefüggésben, a kifejezés vizet használjuk a korlátozott értelemben a víz a folyékony állapotban , vagy jelöljenek ki egy vizes oldatot hígítjuk ( a friss víz , ivóvíz , tengervíz , lime víz ,  stb ).

A víz mindenütt jelen van a Földön és a légkörben , három állapotában : szilárd ( jég ), folyékony és gáz ( vízgőz ). A földönkívüli víz is bőséges, vízgőz formájában a térben és sűrített formában (szilárd vagy folyékony) a felszínen, a felszín közelében vagy nagyszámú égi tárgyon belül .

A víz fontos biológiai alkotóelem, folyékony formájában elengedhetetlen minden ismert élő szervezet számára . Figyelembe véve létfontosságát, jelentőségét a gazdaságban és egyenlőtlen eloszlását a Földön , a víz olyan természeti erőforrás, amelynek kezelése erős geopolitikai tétek tárgya .

Tábornok

A tiszta víz kémiai képlete H 2 O. A víz a Földön ritkán tiszta kémiai vegyület , mivel a folyó víz víz, ásványi sók és egyéb szennyeződések oldata . A vegyészek desztillált vizet használnak oldataikhoz , de ez a víz 99% -ban nem tiszta: Ez még mindig vizes oldat .

Főleg folyékony állapotban figyelhető meg a Földön, erős oldószer tulajdonságokkal rendelkezik  : könnyen feloldja és gyorsan oldja sok testet ionok formájában , valamint sok más gáznemű molekulát, például a ' levegő komponenseit , különösen az oxigén vagy szén-dioxid . Az "univerzális oldószer" kifejezésre azonban számos elővigyázatosság vonatkozik, sok természetes anyag ( kőzet , fém  stb. ) Vízben oldhatatlan (a legtöbb esetben vagy kis mértékben).

A Föld felszínének 71% -át különböző formájú víz fedi (97% sós víz és 3% édesvíz különböző tározókban):

A víz keringését a különféle földi rekeszekben a víz körforgása írja le . Az élethez nélkülözhetetlen vegyületként a víz nagyon fontos az emberek számára, de minden növény- és állatfaj számára is fontos. Életforrás és imádat tárgya az ember eredete óta a víz az olyan tehetős társadalmakban, mint Franciaország, együttesen a gazdaság terméke és a környezet egyik fő eleme.

Az emberi test felnőtteknél 65%, csecsemőknél 75%, háromnapos embrióknál 94% víz. A sejtek viszont 70-95% vízből állnak. Az állatok átlagosan 60% vízből és a növények 75% -ból állnak. Vannak azonban szélsőségek: medúza (98%) és mag (10%). . Az ivóvíz áthalad a bélgáton, és a vér és a nyirokrendszeren keresztül oszlik el. A sejtmembránokban az akvaporineknak nevezett speciális pórusok lehetővé teszik a víz áthaladását a membrán mindkét oldalán, miközben megakadályozzák az ionok bejutását a sejtbe . A 2009 500 körül aquaporinok azonosítottak növények és állatok, beleértve a 13 emberben . Ezek a komplex fehérjepórusok olyan molekulákat "válogatnak", amelyek akkorák, mint a vízmolekulák, és csak a vizet engedik át.

A víznek megvan az a sajátos tulajdonsága, hogy dilatometriai rendellenességeket mutat  : szilárd fázisa kevésbé sűrű, mint folyékony fázisa, ami a jég lebegését okozza.

Etimológia és a szó használata

A víz kifejezés az olaj nyelvein keresztül a latin aqua nagyon leegyszerűsített származéka . Ezután az aqua kifejezést felvették néhány szó kialakítására, mint például az akvárium . A vizes keverék olyan keverék, amelyben az oldószer víz. A hidro előtag az ókori görög ὕδωρ (hudôr) és nem ὕδρος (hudros) szóból származik, ami „ vízkígyót ” jelent (tehát a hidra ).  Ez a link egy pontosító oldalra utal

A „víz” kifejezés alatt gyakran értünk színtelen folyadékot, amely főleg vízből, de nem csak tiszta vízből áll . Az eredetét vagy felhasználását előidéző ​​kémiai összetétele szerint meg kell határozni:

Geofizika: víz a Földön és az Univerzumban

Víz az Univerzumban

Víz találtak csillagközi felhők a mi galaxisunk , a Tejút . Úgy gondolják, hogy a víz más galaxisokban is bőségesen létezik, mert alkotórészei, a hidrogén és az oxigén , az Univerzumban a leggyakoribbak közé tartoznak .

A csillagközi felhők végül a napködben és csillagrendszerekben koncentrálódnak, mint például a miénk. A kezdeti víz az üstökösökben , bolygókban , törpebolygókban és azok műholdjaiban található meg .

A víz folyékony formája csak a Földön ismert, bár vannak arra utaló jelek, hogy az Európában és a felszínen található (vagy volt) az Enceladus , a Szaturnusz egyik természetes műholdjának felszíne alatt , Európában és a felszínen . Úgy tűnik, hogy a Holdon néhol víz van jég formájában , de ezt még meg kell erősíteni. Ennek az állításnak az a logikus oka, hogy sok üstökös esett oda, és jeget tartalmaz, ezért a farok, amelyet látunk (amikor a napszél eltalálja őket, gőznyomot hagyva). Ha egy másik bolygón folyékony fázisú vizet fedeznek fel, akkor lehet, hogy nem a Föld az egyetlen bolygó, amelyről ismerjük az életet.

A víz eredete a Földön

A víz eredetéről a Földön eltérnek a vélemények.

Víz képződik a Földön

A víz körforgása (tudományosan hidrológiai körforgásként ismert ) a víz folyamatos cseréjéhez kapcsolódik a hidroszféra , a légkör , a talajvíz, a felszíni vizek, a talajvíz talajvíz és a növények között .

A folyékony víz mindenféle víztestben megtalálható , például óceánokban , tengerekben , tavakban és patakokban , például folyókban , patakokban , patakokban , csatornákban vagy tavakban . A Földön a legtöbb víz tengervíz, a víz a légkörben folyékony és gőzfázisban is jelen van. A talajvízben ( víztartó rétegekben ) is létezik .

A víz eloszlása ​​a Földön

A
különböző tározókban lévő vízmennyiség
Tározók Mennyiség
(10 6  km 3 )
A teljes százalék
Óceánok 1320 97.25
Jégsapkák és gleccserek 29. 2.05
Földalatti víz 9.5 0,68
Tavak 0,125 0,01
talaj nedvesség 0,065 0,005
Légkör 0,013 0,001
Folyók és folyók 0,0017 0,000 1
Bioszféra 0,000 6 0,000 04

A Föld hozzávetőleges vízmennyisége (a világ összes vízkészlete) 1 360 000 000  km 3 . Ebben a kötetben:

Ha a gáz halmazállapotú víz töredéke marginális, akkor a Föld a történelme során vizének negyedét elvesztette az űrben.

2014 óta ismert, hogy a Föld köpenyének jelentős része, főként ringwooditból áll , 525 és 660 km közötti  mélységben a mai óceánok háromszorosának megfelelő mennyiségű vizet tartalmazhat (és ez lenne a fő forrás). A mennyiségi meghatározás még nem végleges, de a Földön rendelkezésre álló vízmennyiség óriási eltéréseket okozhat, még akkor is, ha spontán felhasználhatósága és rendelkezésre állása kétséges.

A víz szerepe az élet megjelenésében

Úgy tűnik, hogy a folyékony víz elsődleges szerepet játszott és játszik továbbra is a Föld életének megjelenésében és fennmaradásában . A folyékony forma, ellentétben a gáznemű vagy szilárd állapotokkal, maximalizálja az atomok és molekulák közötti érintkezést, ezáltal fokozva kölcsönhatásukat. A víz poláris molekula és jó oldószer , amely képes feloldani számos molekulát. A víz körforgása nagy szerepet játszik, különösen a kontinensek eróziója révén, amely nagy mennyiségű, az élethez szükséges ásványi anyagot juttat a folyókba, tavakba és óceánokba. A víz befagyasztása lehetővé teszi a kőzetek megrepedését, és növeli ezen ásványi anyagok elérhetőségét.

Víz az "antropocén" alatt

A „  Anthropocene  ” emberiség felboríthatja a víz körforgásának, a túlhasználat egyes táblázatok , a erdőirtás az éghajlatváltozás , a csatornázás a nagy folyók, a nagy gátak , a öntözés a nagy léptékű. Ezt olyan sebességgel és léptékben tette, amely nem hasonlítható össze a korábbi történelmi eseményekkel, és olyan hatásokkal, amelyek meghaladják a nagy geológiai erők hatásait.

Tulajdonságok

Fizikai tulajdonságok

Tábornok

A víz párolgási hőmérséklete közvetlenül függ a légköri nyomástól , mivel ezek az empirikus képletek azt mutatják:

  • normalizált nyomás a troposzférában (0–11  km ):

Forráspontja magas az azonos molekulatömegű folyadékhoz képest. Ennek oka az, hogy legfeljebb három hidrogénkötést kell megszakítani, mielőtt a vízmolekula elpárologna. Például az Everest tetején a víz 68  ° C körül forral , míg a tengerszint 100  ° C- on . Ezzel szemben a geotermikus áramlatok ( például tengeralattjáró vulkánok ) közelében a mély óceán vize akár több száz fokos hőmérsékletet is elérhet, és folyékony maradhat.

A víz érzékeny az elektromos potenciál erős különbségeire . Így lehetséges néhány centiméteres folyékony híd létrehozása két, erős potenciálkülönbségnek kitett desztillált vízpohár között.

A  víz új "  kvantumállapotát " figyelték meg, amikor a vízmolekulák 1,6  nanométer átmérőjű szén nanocsőben helyezkednek el és neutronszóródásnak vannak kitéve . A hidrogén- és oxigénatomok protonjainak energiája nagyobb, mint a szabad vízé, egy szinguláris kvantumállapot miatt. Ez megmagyarázhatja a víz kivételesen vezetőképességét a biológiai sejtmembránokon keresztül.

Radioaktivitás: a vízben lévő fémektől és ásványi anyagtól, valamint ezek izotópjaitól függ, és természetes vagy mesterséges eredetű lehet ( nukleáris kísérletekből származó csapadék , radioaktív szennyezés , szivárgás  stb. ). Franciaországban a Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) ellenőrzi, beleértve a csapvizet is .

A víz mint termodinamikus folyadék

A víz egy termodinamikus folyadék, amelyet általában használnak, hatékony és gazdaságos:

  • a víz hőmérséklete stabil , magas értékig;
  • a víz egy maximális sűrűsége a 1000  kg / m 3 (azaz 1  kg / l eredetileg a meghatározása a kilogramm; pontosan 999,975  kg / m 3 át 3,98  ° C );
  • víz a legmagasabb hőkapacitása állandó nyomáson az összes folyadékok ( 75,711  J mol -1  K -1 vagy 4,202 6  kJ kg -1  K -1 át 20  ° C-on ). Az óceánok jó hőtárolók;
  • víz nagyon alacsony hővezető képessége (0,604  W / (m⋅K) át 20  ° C-on );
  • víz a legmagasabb párolgás rejtett hője összes folyadékok ( 44,22  kJ / mól , vagy 2454,3  kJ / kg át 20  ° C-on ), így a hatékonysága párologtatásának, mint egy olyan frissítő;
  • a víz magas látens fúziós hővel rendelkezik ( 6,00  kJ / mol vagy 333,0  kJ / kg );
  • víz a legmagasabb felületi feszültsége az összes folyadékok (72  mN / m- át 20  ° C-on ), kivéve a higany  ; párás levegőben elősegíti a cseppek képződését; a víz egy kapilláris csőben emelkedik, mint a nedv a fákban;
  • a víz átlátszó a látható fény számára , így a vízi szervezetek élhetnek, mert a napfény elérheti őket; ugyanakkor átlátszatlan az infravörös sugárzással szemben , amelyet hidrogén, oxigén és kötésük abszorbeál;
  • nagy vastagság mellett a víz és a jég kékes színű.
Radiolízis

A víz radiolízise a víz (H 2 O kémiai bomlásával történő disszociáció)) (folyékony vagy vízgőz) hidrogénben, illetve hidroxilban H · és HO · gyökök formájában, intenzív energiasugárzás ( ionizáló sugárzás ) hatására. Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt kísérletileg bemutatták. Ez végzi áthaladó több fizikai-kémiai szakaszok és különleges körülmények között a hőmérséklet és a nyomás, koncentráció a oldott anyag , pH, dózisteljesítmény , típusa és az energia a sugárzás , oxigén jelenlétében, jellege a vizes fázis (folyékony, gőz, jég). Ez egy olyan jelenség, amelyet még mindig nem teljesen értenek és nem írnak le, és amelynek a nukleáris térben , az űrutazásban vagy más területeken a jövőben új technikai alkalmazásai lehetnek, többek között a hidrogén előállítására .

Referencia a metrikus rendszerben

Tömegreferencia

A kiinduláskor egy deciméteres kocka ( liter ) víz határozta meg a tömegét egy kilogramm (kg). A vizet azért választották, mert könnyen megtalálható és lepárolható. Jelenlegi mérési rendszerünkben - a Nemzetközi Egységrendszerben (SI) - ez a tömegdefiníció 1889 óta nem érvényes , amikor az első Általános Súly- és Mérlegkonferencia a kilogrammot a platina irídium prototípusának tömegeként határozta meg . Sèvres . Ma 4  ° C-on , a sűrűsége is 0,999 95  kg / l . Ez a levelezés tehát továbbra is kiváló közelítés a mindennapi élet minden igényéhez.

Hőmérséklet-referencia
  • A rendszer Celsius által meghatározott C (kismértékben eltér a Celsius-fokos jelen - lásd alább) lehet beállítani a szintet 0 a hőmérséklet a jég olvadása és 100 fokos az a hőmérséklet a víz a forró alatt légköri nyomáson normális. A skálát ezután 0 ° -tól 100 ° -ig osztják. Így, a normális emberi test hőmérséklete átlagosan 37  ° C .
  • A Fahrenheit- rendszer eredetileg a víz megszilárdulási pontját 32  ° F-on, forráspontja pedig 212  ° F- nál rögzíti  ; most a Celsius-hőmérséklethez igazodik a T [° F] = 1,8 T [° C] + 32 képlet szerint , az első definícióval való különbség rendkívül kicsi.
  • A kelvin rendszert használják a termodinamikai hőmérséklet abszolút mérésére  ; mértékegysége 2019-ig megegyezett a víz hármaspontjának abszolút hőmérsékletének 1 / 273,16-szorosával (ami tehát a meghatározás kölcsönös értéke 0,01  ° C ).
  • A Celsius rendszer önkényesen meghatározott fordítását pontosan 273,15 egységek tekintetében a kelvin , hogy a lehető legközelebb a Celsius-fok.
Sűrűség referencia

Kémiai tulajdonságok

Forma

A vízmolekula hajlított formájú két nem megkötő dublett jelenléte miatt  : a két nem kötő pálya és a két kötő pálya (O - H kötések) taszítják egymást, és megközelítik a négy által végzett tetraéderes szimmetriát  ( fr ). a CH 4 molekula kötő pályái. Ezért tetraéderes szerkezetű (AX2E2 típus a VSEPR módszerben ); A HOH szög 104,5 ° és a atomközi távolsági d O-H jelentése 95,7  pm vagy 9,57 × 10 -11  m .

Polaritás

Mivel a víz hajlított molekula, alakja fontos szerepet játszik polaritásában. Hajlított alakja miatt a pozitív és negatív részleges töltések baricentrumai nem kerülnek egymásra. Ez egyenetlen töltéseloszlást eredményez, amely megadja a víznek a poláris molekulák tulajdonságait.

Ezért jön, hogy:

  • Mivel az O atom elektronegativitása magasabb, mint a Hé, ennek a molekulának polarizációja van, ami jó oldószerré teszi. Rendszerint állandó elektromos dipólusú. A H 2 O molekula polaritásalehetővé teszi intermolekuláris hidrogénkötések létrehozását (+20 - 25  kJ / mol ). A hidrogénkötések gyenge kötések, ezért nagyon mozgékonyak, amelyek rendezett szerkezetet adnak a víznek a sajátos tulajdonságainak eredeténél.
  • 2 negatív részleges töltést (δ - ) figyelünk meg a nem megkötő oxigénpárokon, amelyek mindegyike hidrogénkötést képez egy másik, pozitív részleges töltést hordozó molekula (δ + ) hidrogénatomjával .
  • És minden egyes hidrogénatomon pozitív részleges töltés (δ + ), amely lehetővé teszi a hidrogén kötését egy másik töltetet hordozó molekula oxigénjével (δ - ).

Ez magyarázza például a jégkristályok különösen rendezett alakját. A jég egyenlő mennyiségben lebeg a vízen (szilárd sűrűsége alacsonyabb, mint a folyadéké).

Oldószer

A víz amfoter vegyület , vagyis lehet bázis vagy sav . A víz protonálható, vagyis elkap egy H + iont (más szóval protont, ezért a protonált kifejezés ), és H 3 O + iongá válik (lásd Protonáció ). Fordítva, ez lehet deprotonáljuk, azaz egy másik vízmolekula képes rögzíteni egy H + ion , és átalakítja azt egy OH - ion . Ezek a reakciók azonban nagyon gyorsan jelentkeznek és minimálisak.

2H 2 O → H 3 O + + HO -

A protikus oldószerek vagy poláros oldhatók benne (hidrogénkötések révén), az aprotikus oldószerek vagy nem polárosak .

Emberi táplálék

A víz az emberi test fő alkotóeleme . A felnőtt test átlagos vízmennyisége körülbelül 65%, ami körülbelül 45  liter víznek felel meg egy 70 kilogrammos embernél  . Ez a százalék azonban változhat, minél soványabb az ember, annál nagyobb a testben a víz aránya. A víz az életkortól is függ: az évek során csökken, mert minél több szövet öregszik, annál inkább kiszárad , a vizet zsír helyettesíti .

A testben a víz koncentrációja szervenként és a sejtek szerint változik:

Az emberi szervezetnek  naponta körülbelül 2,5 liter vízre van szüksége ( 1,5  liter folyékony formában és 1  liter a felszívódó ételben), több fizikai testmozgás vagy nagy hő esetén; nem szükséges megvárni a szomjas felszívódást, különösen terhes nők és idősek esetében , akiknél a szomjúságérzet késik. Víz nélkül a halál 2–5 nap múlva következik be, minden erőfeszítés nélkül (40 nap étkezés nélkül, pihenés közben).

A test minden nap átlagosan felszívja:

A test minden nap elutasítja:

  • 1 , hogy 2  liter által vizelettel (minimum 0,5  liter egy személy megfelelően hidratált normál körülmények között);
  • 0,45  liter izzadás és izzadás alapján (az értékek hővel és / vagy fizikai aktivitással növekedtek);
  • 0,3  liter (± 20%) - 0,55  liter (± 10%) fizikai aktivitás összefüggésében, légzéssel  ;
  • 0,15  liter (± 10%) a székleten át .

Nyolc típus létezik:

A minőségellenőrzés során olyan szennyező anyagokat és nemkívánatos anyagokat keresnek, beleértve a közelmúltban alkalmazott gyógyszereket, gyógyszermaradványokat vagy endokrin rendszert károsító anyagokat, hogy korlátozzák a drogmaradványok környezeti és egészségügyi kockázatait a vízi környezetben .

Ivóvíztermelés

Viszonylag tiszta vagy ivóvízre van szükség számos ipari alkalmazáshoz és emberi fogyasztáshoz.

Csapvíz és palackozott víz

A franciaországi vízlánc szereplőinek kommunikációja gyakran foglalkozik a palackozott vagy csapvíz fogyasztása közötti ellentétekkel, ami néhány vita forrása:

  • palackozott víz gyártók kiemelni az íze minősége ezt a vizet (hiánya nitrát , többek között), és nincs nehézfém ( ólom ,  stb ), amit néha a csapvíz jelenlétében a régi csövek. A palackozott víz forgalmazásával kapcsolatos gazdasági kérdések időnként különbséget tettek a mészkő és a kalcium-karbonát CaCO 3 között.a valóságban azonos; a mészkő magnézium-karbonát MgCO 3 -ból is áll, és mindkettő nélkülözhetetlen a szervezet számára;
  • csapvíz forgalmazók kiemelik a megfelelő környezeti értékelését műanyag palackok (környezetszennyezés termelés során kibocsátott vegyi alatt fűtési időszakban) és a közlekedés ,  stb , valamint a palackozott víz magasabb költségei . Az ivóvíz- előírásoknak megfelelően csak körülbelül tíz szennyező anyagot ellenőriznek a vízben jelen lévő több mint 20 000 kémiai anyagon .

Franciaországban mindkét típusú víz szennyező anyagokat tartalmaz.

Ezenkívül a vizet az élelmiszerek és a ruhák tisztítására, az uszodák mosására, de a medencék feltöltésére is használják (és egy átlagos magánmedence feltöltéséhez 60  m 3 víz szükséges ).

Kivonások és fogyasztás ágazatonként

Franciaországban 2008 és 2015 között a szárazföldi Franciaország vízforgalmazói évente körülbelül 5,5 milliárd köbméter ivóvizet szolgáltattak, azaz átlagosan lakosonként 85 m 3 -et, azaz  naponta fejenként 234  liter vizet, egyharmadát. ebből felszíni víz származik (ennek a víznek 20% -a elvész az elosztóhálózat szivárgása révén); és összesen "évente több tízmilliárd m 3 vizet vesznek ki " és használnak ivóvízként (palackozott vagy nem palackozott), de öntözésre, iparra, energetikára, szabadidőre, hidroterápiára, csatornákra, útkarbantartásra, víz előállítására is. műhó vagy sok más tevékenység, de az energiatermelés használja fel a legtöbbet (a teljes fogyasztás 59% -a) az emberi fogyasztás (18%), a mezőgazdaság (öntözés) (12%) és az ipar (10%) előtt. A vízkivonások nemzeti bankja (BNPE) 2015 óta online elérhető a nagyközönség és a szakértők számára. Ennek lehetővé kell tennie a mennyiségi kivonások nyomon követését (2015-ben körülbelül 85 000 művel), és fel kell mérni a vízkészletekre nehezedő nyomást. ( nagyvárosi Franciaország és a tengerentúli Franciaország ), részletes vagy összefoglaló adatokkal, amelyek letölthetők (de „még nem konszolidálódnak” 2015-ben)).

Gazdasági szempontból a vízágazatot általában az elsődleges szektor részének tekintik, mivel kiaknázza a természeti erőforrásokat  ; néha még a mezőgazdasági szektorral is összesítik .

Belföldi szektor

Mezőgazdasági ágazat

A mezőgazdaság az első vízfogyasztási ágazat, különösen az öntözés területén .

A Franciaországban , a mezőgazdaság elnyeli több mint 70% -a víz fogyasztása, ami azzal magyarázható, hogy különböző okok miatt:

  • olyan állatállomány, amelynek étrendje nagy mennyiségű energia és víz mobilizálását eredményezi előállított adagonként;
  • hatalmas öntözés a nagy vizet igénylő növények maximális hozamának biztosítása céljából;
  • a népesség növekedése, amely nagyobb mennyiségű élelmiszer előállítását teszi szükségessé;
  • gazdagabb étrend a „nyugati stílusú” életmód egyre növekvő orientációja miatt.

Ennek eredményeként az 1960-as évek elején a gazdák a terméshozamuk jelentős növelése érdekében intenzív mezőgazdasághoz folyamodtak ( vegyi műtrágyák , növényvédő szerek és növény-egészségügyi termékek használata ). Ez az intenzív mezőgazdaság olyan talajvíz szennyezését eredményezte, amely magas koncentrációban tartalmaz nitrogént, foszfort és növény-egészségügyi termékekből származó molekulákat. Ma e szennyező anyagok eltávolítására szolgáló kezelések összetettek, drágák és gyakran nehezen alkalmazhatók. Következésképpen olyan más mezőgazdasági gyakorlatok felé haladunk, amelyek jobban tiszteletben tartják az embert és a környezetet, mint például az „integrált” vagy az „  ökológiai  ” mezőgazdaság . Az agrárerdészet és a sövények megoldásokat kínálnak a mikroklímák kiépítésére, és lehetővé teszik a víz keringését a föld belsejében a növényekből származó párolgás jelenségeinek köszönhetően . Például egy hektár bükkerdő, amely évente 2000–5000 tonna vizet fogyaszt, párolgással 2000-t szabadít fel.

Ipari szektor

A vizet számos ipari folyamatban és gépben is használják, például a gőzturbinában vagy a hőcserélőben . A vegyiparban , akkor használják, mint egy oldószert , vagy nyersanyagként folyamatokban, például gőz formájában a termelés akrilsav . Az iparban a tisztítatlan szennyvíz kibocsátása szennyezést okoz, amely magában foglalja az oldat kibocsátását ( kémiai szennyezés ) és a hűtővíz kibocsátását ( hőszennyezés ). Az iparnak számos alkalmazáshoz tiszta vízre van szüksége, a tisztítás technikáinak széles skáláját alkalmazza a vízellátáshoz és -vezetéshez egyaránt.

Az ipar ezért nagy vízfogyasztó:

  • A Ázsia dél-keleti és csendes-óceáni, ami több mint 30% -át a vízfelhasználás. Ezekben a régiókban az ipar a teljes GDP 48% -át adja, és ez az arány folyamatosan növekszik. A szennyezés és az ipari hulladék veszélyezteti a vízkészleteket, mert rontják és tönkreteszik a világ ökoszisztémáit. Ez a jelenség veszélyezteti a vízbiztonságot;
  • az ásványinyersanyag-kitermelő ipar egyre több vizet fogyaszt, különösen az olaj- és gázipar, amely ezt a kutak nyomásának növelésére használja, hogy több szénhidrogént és gyorsabban nyerjen ki, különösen hidraulikus repesztéssel . Egy 2016-ban közzétett, 129 országra kiterjedő tanulmány energiafogyasztásunk vízlábnyomát vizsgálta: jelentős különbségeket mutatott (országtól és szektortól függően) a nemzetközi édesvízi erőforrásoktól való függésben.
    Például, ha a kőolajipar összehasonlítható méretű Észak-Amerikában és Kínában, Észak-Amerikában háromszor annyi nemzetközi édesvizet fogyaszt. Hasonlóképpen, az EU-28-ra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok szerint a kőolajágazathoz kapcsolódó édesvíz-fogyasztás átlagosan 86% -a a fogyasztási országon kívül történik. Egy olyan ország, mint Franciaország, nem fenyegeti a saját forrásait, mivel olaját importálják. Csábító lehet kisebb jelentőséget tulajdonítani ennek a jelenségnek, mint Kína, ahol ez a kérdés a belső biztonság kérdése. A gazdag országok által a szegény országokra gyakorolt ​​nyomás súlyosbíthatja vagy megnövelheti a vízhiányt, és destabilizálhatja bizonyos geostratégiai egyensúlyokat, a béke, a vízbiztonság és az energia rovására. A bioüzemanyagok nem jelentenek megoldást, mert amikor termesztett növényekből vagy mesterséges algakultúrákból származnak, sok vizet is fogyasztanak. A nukleáris energia is fogyaszt vizet, amely melegíti fel, így a Franciaországban , mintegy 60% vizet kivonás (ipar) hűtésére használjuk atomerőművek  ;
  • a Svájcban , a népesség nőtt, mivel 1975 , de a teljes vízfogyasztás csökkent: az 1981 , 500  liter per lakosra naponta fogyott; a 2011 , ez a fogyasztás  mintegy 350 liter. Ez a csökkenés elsősorban az ipar erőfeszítéseinek tudható be. A jó vízgazdálkodás tehát költségkontroll mellett lehetséges. Azonban hóágyúk , a szórakoztató ipar számára a téli sportok használja egyre több víz a megalázó.

A vízenergia összekapcsolása

Tűz elleni küzdelem

Mivel az üzemanyagok a levegőben lévő oxigénnel kombinálódva égetik el és adják le a hőt. A víz nem tud égni, mivel ez már a hidrogén és az oxigén reakciójának eredménye .

Két okból segít a tűz eloltásában:

  • amikor egy tárgyat víz borít, a levegőben lévő oxigén nem tudja elérni és aktiválni az égését;
  • a második az, hogy a víz elpárologva nagy mennyiségű hőt képes elnyelni, és ezáltal az égő anyag hőmérsékletét a gyulladási pontja alá csökkenti.

A víz megrepedezése 850  ° C- tól kezdődően kerülhető el , így elkerülhető az adalék nélküli víz használata, ha a keményítő hőmérséklete meghaladja ezt a hőmérsékletet.

Pazarlás

A csatornázás és szennyvíz gyülekeznek és szennyvízkezelés (ipari, háztartási vagy más módon) a kibocsátást megelőzően a természetes , hogy elkerüljék a környezetszennyezés és a szennyezés a környezet . Az első kezelés utáni vizet gyakran fertőtlenítik ózonozással, klórozással vagy UV-kezeléssel, vagy mikrofiltrálással (utóbbi esetben vegyi termék hozzáadása nélkül).

Politika és közgazdaságtan

Ennek a közjónak, vagyis a vízkészletnek a védelme motiválta egy ENSZ-program ( UN-Water ) és egy éves globális éves szennyvíz- és ivóvíz-értékelés (GLAAS) létrehozását, amelyet a WHO koordinál .

Használatának sokfélesége a vizet alapvető erőforrássá teszi az emberi tevékenységek számára. Irányítását folyamatosan figyelemmel kísérik, és befolyásolja az államok közötti kapcsolatokat.

E kérdések kezelésére 1996-ban megalakult a Marseille-i központú Víz Világtanács , amely nem kormányzati szervezeteket , kormányokat és nemzetközi szervezeteket tömörített. Rendszeresen vízi világfórumot szerveznek e témák megvitatására, de nem mindig ugyanabban a városban. A víz világfórumával párhuzamosan alternatív vízfórumot szerveznek alternatív mozgalmak.

A Franciaországban , a sok víz az érdekelt feleket és küldetések szerint különböznek a szervezeti egységek és területek. Öt vízirendőrség működött ma a Missions interservice de l'eau (MISE) koordinálásával . A vízügynökségek olyan közintézmények, amelyek díjakat szednek, amelyek finanszírozzák a hatóságok, gyártók, gazdálkodók vagy más szereplők tevékenységét a vízkészletek tisztítása vagy védelme érdekében. Az ivóvíz elosztása önkormányzati vagy EPCI szinten irányított közszolgáltatás , akár közvetlenül irányítás alatt, akár magánvállalkozásra átruházva ( lízing , koncesszió ). Az ONEMA meghosszabbított missziókkal helyettesíti a Felső Halászati ​​Tanácsot .

A  2007. évi új „  víz- és vízi környezetről szóló törvény ” (LEMA) alaposan módosítja a korábbi törvényt, és az európai „vízügyi keretirányelvet” (WFD) átülteti a francia jogszabályokba.

A vízgazdálkodás számos tevékenységet lefed:

Franciaország az ország nagy víz cégek ( Suez , Veolia ,  stb ). Ezek az 1990-es évek óta globális jelentőségre tettek szert, de a Grenelle de l'Environnement és a Grenelle de la Mer , valamint olyan személyiségek égisze alatt, mint Riccardo Petrella , a víz, mint közjó kérdés továbbra is megválaszolatlan.

2009-ben egy konferencia a franciaországi vízszolgáltatások szabályozására és nagyobb átláthatóságára összpontosított.

Vízügy a hegyekben

A hegyek a Föld nagy részét borítják. Európában (Európában a terület 35,5% -a, Svájcban és Norvégiában 90% -a) és több mint 95 millió európa élt 2006-ban. Valóságos víztornyok és főszerepet játszanak a víztartó erőforrások kezelésében, mert jelentős a csapadék egy részének, valamint az összes főbb folyónak és főbb mellékfolyójának forrása ott van.

A hegyekben a víz ökológiai gazdagság, de egyúttal a vízenergia és a kereskedelem (az ásványvíz palackozása), valamint a sport és a szabadidő támogatása is a fehérvíz forrása. Európában 37 nagy hidraulikus erőmű található a hegyekben (50-ből, vagyis 74% -ból), amelyekhez a 312-ből 59 további nagy erőmű (18,9%) tartozik.

A hegyek különleges helyzeteket mutatnak be, mivel ezek elsősorban a kockázati területek:

  • a lejtővel és a domborművel, a zord éghajlat miatt gyakran rövid és törékeny növényzettel kombinálva, intenzív erózióval és gyors vízkoncentrációval rendelkező területek alkotják azokat az áradásokat és áradásokat, amelyek pusztító hatásúak lehetnek a medencék és a síkság alsó részein. . A jelenséget a túlzott legeltetés és az erdőirtás , a talaj építményekkel, parkolóhelyekkel és utakkal történő vízszigetelése hangsúlyozza , különösen az erős városi és turisztikai fejlődésű területeken;
  • fordítva, a legnehezebb ágazatok elhagyása a hagyományos gazdasági tevékenységeket - például a pásztorkodást - folytató népesség által a karbantartás leállításával és a kollektív művek, a teraszos területek és rendszerek megsemmisítésével jár.

De a víz a hegyekben mindenekelőtt a gazdagság és a fejlődés forrása. E potenciál jobb fejlesztése a regionális tervezés révén új vagyon forrása lehet a hegyvidéki területek gazdaságában, de a gazdaságos és felelősségteljes magatartás keretein belül. A globális felmelegedés hatására az olyan szélsőséges események, mint az aszály, az áradások és a felgyorsult erózió, helyzetek valószínűleg megsokszorozódnak, és szennyezéssel és hulladékkal egy generáción belül az egyik fő tényező, amely korlátozza a gazdasági és társadalmi fejlődést a legtöbb országban. világ.

A Megève - ben ülésező szakértők szerint 2007. márciusa "Hegyek Nemzetközi Éve" keretében, a FAO , az UNESCO , a Globális Vízügyi Partnerség és a Medencei Szervezetek Nemzetközi Hálózatának részvételével, a diagnózis felállítása és a Kiotói Víz Világfórumnak benyújtott javaslatok megfogalmazása érdekében ( 2003. március): „Az„ upstream-downstream szolidaritás ”továbbra is túl gyenge: jobb az integrált medencepolitikák keretében segíteni a hegyvidékeket, hogy azok biztosítsák a felső vízgyűjtők szükséges kezelését és felszerelését. […] Valójában elengedhetetlen, hogy a hegyekben konkrét intézkedéseket hajtsunk végre, fejlesztéssel és irányítással megerősítve, az árvizek és az erózió elleni védelem, a szennyezés elleni küzdelem és a rendelkezésre álló vízkészletek optimalizálása érdekében, hogy megosszák azokat a közösségek között. upstream és a síkságokon downstream. "

Vízügy és várostervezés

Egyes területeken jelentős fejlődést tapasztal az új közúti infrastruktúrák üzembe helyezése és a gazdasági dinamizmus. Franciaországban a városrendezési dokumentumokat gyakran felülvizsgálják, hogy új terek . A városiasodott területek kiterjesztése azonban hatással van a környezetre: növekszik a lakosság ivóvízellátása, a kibocsátások (esővíz és szennyvíz) növekedése, a természeti környezet széttöredezettsége  stb. Ezeket nem mindig értik helyesen a várostervezési dokumentumok szintjén, amelyek felépítik és megtervezik a teret . Ezek a gondolatok a Grenelle de l'Environnement középpontjában álltak 2007-ben.

Ezeket a hatásokat már a területi léptékű strukturált projektek meghatározásától kezdve figyelembe kell venni. Ezért célszerű beépíteni őket a várostervezési dokumentumok ( helyi várostervezési tervek , önkormányzati térképek  stb. ) Elkészítésébe .

Geopolitika: a "vízi háború"

Az ivóvízhez való hozzáférés egyenlőtlensége

A Földet 71% -ban víz borítja. Ennek a víznek 97% -a sós, 2% -a jég csapdájában van. Csak egy kis százalék maradt a növények öntözésére és az egész emberiség szomjának oltására. A víz és az ivóvíz egyenetlenül oszlik el a bolygón, és az emberi szükségletekre szánt gátak és vízszivattyúk helyi szinten ütközhetnek a mezőgazdasági és az ökoszisztéma szükségleteivel.

2017-ben 6,4 milliárd emberből 3,5 milliárd ember fogyaszt naponta nem biztonságos vagy megkérdőjelezhető vizet. Ráadásul 2,4 milliárdnak nincs víztisztító rendszere. 2018-ban 2 milliárd ember függ a kúthoz való hozzáféréstől. Évente 37,6 milliárd dollárt kellene mozgósítanunk ahhoz, hogy megfeleljünk az ivóvíz mindenkinek a kihívásának, amikor a nemzetközi támogatás alig három milliárd.

Az NGO Transparency International , a korrupció a víz szerződések sok országban okoz hulladék és túlzott költségeket a legszegényebb .

A víz, mint létfontosságú erőforrás , a konfliktusok, a konfliktusok súlyosbodásának forrása, és néha ebben az összefüggésben használják.

2025-ben, az ENSZ szerint, mivel a túlzott kiaknázásának talajvízszint emelkedése igényeit, 25 afrikai ország lesz olyan állapotban a vízhiány (kevesebb, mint 1000  m 3 / fő / év ), illetve vízhiányra. (1000-től 1 700  m 3 / lakos / év ).

Az ivóvízhiány egészségügyi következményei

A világ népességének nagy része számára az ivóvízhez való hozzáférés lehetetlensége súlyos egészségügyi következményekkel jár. Így egy gyermek öt másodpercenként meghal a vízhez és az egészségtelen környezethez kapcsolódó betegségek miatt; nők milliói kimerültek a vízhordásban; 40–80 millió embert kényszerített lakóhelyére a világszerte felépített 47 455 gát, köztük 22 000 Kínában . A Solidarités International civil szervezet szerint évente 361 000 öt év alatti gyermek hal meg hasmenés miatt, amelyet a vízhez, higiéniához és higiénés körülményekhez való elégtelen hozzáférés (WASH) okoz. Az összes ok együttesen (hasmenés, kolera , akut fertőző gasztroenteritis és egyéb fertőzések) az Unicef szerint ezek a vízzel terjedő betegségek 1,8 millió áldozatot jelentenek az öt év alatti gyermekek körében. Évente 272 millió iskolai nap veszik el a nem biztonságos víz által okozott fertőzések miatt.

A vízfogyasztás egyenlőtlensége a világon

A vízfogyasztás az országok fejlettségi szintjétől függően nagyon egyenlőtlen:

  • Évente 9 985  m 3 / fő az Egyesült Államokban  ;
  • 3000  m 3 / lakos évente az európai országokban  ;
  • 200  m 3 / lakos évente olyan fejlődő országokban, mint Angola vagy Etiópia;
  • 7,3  m 3 / lakos évente, vagy 20  l / lakos / nap Maliban vagy Haitin.

A humanitárius egyesületek ujjal mutatnak ezekre az egyenlőtlenségekre. „Míg egy madagaszkári gazda átlagosan tíz liter vizet fogyaszt naponta, addig egy párizsinak 240  liter vízre van szüksége személyes használatához, a városi kereskedelemhez és kézművességhez, valamint az utcák karbantartásához. Ami az amerikai városlakót illeti, több mint 600  litert fogyaszt . "

Világszerte négymilliárd ember tapasztal súlyos vízhiányt évente legalább 1 hónapban. 2025-re 63% -át a világ népességének alatt lesz vízhiányos .

Víz és nem a világon

Világszerte erős egyenlőtlenség tapasztalható a férfiak és a nők között a vízhez való hozzáférés, a higiénia és a higiénia területén. Például Afrikában a víz és a fa gyűjtésének 90% -át nők látják el. Összesen a nők és a lányok átlagosan napi hat órát töltenek vízgyűjtéssel.

A mezőgazdaság általi vízfogyasztás

A fejlett országok mezőgazdaságát okolják intenzív vízfogyasztásáért:

  • a XXI .  század elején a vízkivétel 70% -a élelmiszer-terményekre vagy a világpiacra történő exportra irányul;
  • tart 13.000  liter víz egy kilogramm marhahús , más néven virtuális víz .
Javasolt megoldások

A figyelembe vett megoldások mennyiségi (megtakarítás, vízvisszanyerés, szürke vagy szennyvíz újrafelhasználása) és kvalitatív (jobb tisztítás) .

Egyes szerzők már az 1970-es években elképzelték az összes szennyvíz teljes tisztítását, visszanyerését és tisztítását, így csak tiszta vizet engednek a folyókba, a tengerbe, vagy mezőgazdasági öntözésre használják .

Egyéni és kollektív megoldások léteznek a vízmegtakarítás érdekében, méghozzá a fejlett ország lakóinak életmódját követve.

Szimbolikus

A víz régóta számos szempontot felvesz a népek hitében és vallásában. Így a görög-római mitológiától a jelenlegi vallásokig a víz mindig különböző aspektusokban van jelen: romboló, megtisztító, életforrás, gyógyító, védő vagy regeneráló.

Víz a kultúrákban, mítoszokban és vallásokban

A tudomány szerint a víz elengedhetetlen az élethez. A mitológia és néhány vallás összekapcsolta a vizet a születéssel, termékenységgel, tisztasággal vagy tisztulással.

  • A víz a négy klasszikus mitikus elem egyike, a tűzzel , a földdel és a levegővel együtt , és Empedoklész az univerzum alapvető elemének tekintette. A víz jellemzői ebben a rendszerben a hideg és a páratartalom.
  • Számos római és görög isten és istennő érkezett a vizekből: így az óceán, egy Titan , a világot körülölelő folyó és felesége, Tethys , a titanidák, mind a vízből, mind a folyóistenek, és több mint háromezren születtek Óceánidák, lányaik. Mások híresebbek a vízhez kötődnek, ilyen a Vénusz ("ami a tengerből származik") a római mitológiából és az amfitrit (a tenger istennője), a Poszeidón vagy a Nereus (a tengeri isteniség), mind a görög mitológiából.
  • Empedoklész előtt Buddha a négy elemet tekintette az univerzum alapjának. A víz jellemzői ebben a rendszerben a kapcsolat, a szállítás, az átvitel, a kommunikáció, a szintézis. A vízmolekulák összeállnak és másodpercenként több milliárdszor fellazulnak. A szimbolikus megközelítés egységének szempontjából a négy elem egységet alkot, amely a négy elem megtestesüléseként tekinthető. Ebben a felfogásban a föld (szilárd, szerkezet), a tűz (hőmérséklet) és a levegő (mozgás) szimbolikája látható a vízben.
  • Ez egyike az öt kínai elemnek, a földdel, a tűzzel , a fával és a fémmel együtt, északhoz és a fekete színhez társítva, valamint az öt japán elem egyike .
  • A keresztények számára a víz a megtisztulás és az élet alapvető elemét jelenti, amint arra Ferenc pápa emlékeztet bennünket a víz témájának szentelt Teremtés védelmének imádságának negyedik világnapjára vonatkozó üzenetében . Megemlíti a keresztséget , az újjászületés szentségét, ahol a Lélek által megszentelt víz az az ügy, amely által Isten felélénkített és megújított minket; egy olyan élet áldott forrása, amely már nem hal meg.

Romboló víz

A víz felveszi ezt a romboló szempontot, különösen, ha a világ végére vagy a keletkezésre kerül a sor . De ez nem korlátozódik az monoteista vallásokra. Így a Gilgames eposzában egy hat napot és hét éjszakát tartó vihar volt az emberiség áradásainak és pusztulásának forrása. Az aztékok is ezt a vízképet ábrázolják, mivel a Tlaloc felesége jegye alá helyezett Víz-Nap világát elpusztítja egy áradás, amely még a hegyekig is elpusztul . „És monda az Úr: Elpusztítom az embert, akit a föld színérõl teremtettem, embert és vadat, kúszó dolgokat és égi madarakat; mert sajnálom, hogy elkészítettem őket. "  : Ezzel jelölik ki a világ végét a zsidó-keresztény genezisben, és hozzáteszem: " A vizek egyre jobban megduzzadtak, és minden magas hegyet, amely az egész ég alatt van, eltakarta. " . Az ausztrál őslakosok mítosza a maga részéről a büntetés és nem a pusztítás gondolatához kötődik, mivel egy óriási béka felszívta volna az összes vizet és kiszárította a földet, de mindent elköpött volna, nevetve a egy angolna . Az árapály lassan hozzájárul az erózió és a hizlalás jelenségeihez a partokon, de a nagy áradások és szökőárak időről időre jelzik a szellemeket. Az ipari korszak óta számos gyár és más kockázati tényező összpontosult a völgyekben és a partokon, így a technológiai kockázat kombinálható a vízhiány vagy -felesleg kockázatával. A Japánban például, Genpatsu shinsai a szövetség nukleáris veszély a kockázatát, hogy a szökőár, a szimultán két olyan esemény az ilyen típusú jelentősen súlyosbítva azok következményeit.

Tisztító víz

Ez a szempont a víznek szinte szent jelleget ad bizonyos hiedelmekben. Valójában a víz által biztosított külső megtisztulás mellett létezik ez a képesség is, hogy eltüntesse a vele érintkező hívők nehézségeit és bűneit, és megmossa a hívőt minden mocskosságtól. Számos példa van, kezdve a hindu gengszti tisztítástól (ahol sok rituálét hajtanak végre a víz szélén, például temetéseket), vagy az iszlám vízzel történő tisztításáig , a kereszténység keresztségéig vagy a sintó papok beavatásáig.

Gyógyító és védő víz

A tisztító szempont mellett az évszázadok során nőtt a víz és egy gyógyító kar hiedelme. Az istentiszteletnek és az istentiszteletnek több, a neolitikumból származó jelét találták Európa vízforrásai közelében. Hosszú ideig szentelt vizes amuletteket akasztottak a házak bejáratához, hogy megvédjék lakóit a Gonosztól. Úgy vélik, hogy bizonyos vizekkel való érintkezés akár bizonyos betegségek gyógyításáig is eljuthat. A legközelebbi példa erre a franciaországi Lourdes-ba tartó zarándoklat, ahol évente több ezer ember megy fürdeni a forrásában. A Lourdes vize melletti gyógyítás esetei közül 67-et ismert el a katolikus egyház. Ennek másik példája a jó szökőkutak keresztényesített terápiás rituáléi . A tudomány szempontjából a gyógyító tulajdonságokat bizonyították, mert napjainkban a hidroterápia általános bizonyos betegségek kezelésében.

A dihidrogén-monoxid (DHMO) átverése

Az Eric Lechner, Lars Norpchen és Matthew Kaufman által kidolgozott dihidrogén-monoxid-hoax magában foglalja a víznek a dihidrogén-monoxid (DHMO) tudományos nevét, amely ismeretlen az avatatlanok számára, és ünnepélyesen tudományos beszédet mond róla, indokolatlanul szorongás a hallgatóban.

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

  1. tiszta víz enyhén kék, de annyira átlátszó, hogy ez a szín csak több méter vastagságtól észlelhető.
  2. nagy mélységben a két fagyasztott óriásbolygók a Naprendszer , a műholdak a két gázóriás bolygók és a törpe bolygók , szilárd víz nem szokásos jeget, de az egyik a sok polimorf .
  3. Nem ismert, hogy a földön kívüli élet milyen formákat ölthet , de valószínű, hogy a folyékony víz is elengedhetetlen hozzá.
  4. tiszta vizet néha "univerzális oldószer" -nek nevezik. Ezért az ásványvizek száraz vagy gáznemű anyag-tartalma . Az erősen mineralizált víz elveszíti ezt a jelentős oldóképességet. Néha elengedi a szállított anyag terhét, például skála vagy kémiai kőzetek formájában, amelyeket evaporitoknak neveznek .
  5. Ennek a skálának a létrehozásakor az ellenkezője volt: a 0 forrásban lévő vízzel, a 100 pedig olvadó jégen volt ( Leduc és Gervais 1985 ,  26. o. ) ( Parrochia 1997 , 97–98 . O.  )
  6. Szerkezetileg tehát egy Celsius-fok eltérése szigorúan megegyezik egy Kelvin eltérésével.
  7. A két skála közötti különbség csak néhány századrész 0  és  100  ° C között van .
  8. A CH 4 molekulábana négy dublett azonos és páronként 109,5 ° -os szöget alkot  ; a H 2 O molekulábana két megkötő dublett kissé kevésbé taszítja egymást, mint a többi dupla pár, ami megmagyarázza ezt a 104,5 ° -os szöget , amely valamivel kisebb, mint a tetraéderes szimmetria  (in) .
  9. A vízmolekulának azonban nem lehet elektrosztatikus dipólusa, ha hidrogénatomjait alagutakkal delokalizálják . Ez vonatkozik egyetlen vízmolekulára , amely néhány kelvin hőmérsékleten csapdába esett egy berill kristályszerkezetében .
  10. Egy átlag amerikai számára

Hivatkozások

  1. Mathieu : „  Dosszié - miért kék az óceán színe?  » , A Podcast Science-en ,2011. március 3(megtekintés : 2020. március 25. ) .
  2. számított molekulatömege a „  atomsúlya a Elements 2007  ” on www.chem.qmul.ac.uk .
  3. A víz és a gőz tulajdonságai SI-egységekben - 1969 Készítette: Ernst Schmidt, Springer, Verlag Berlin Heidelberg New York - R. Oldenburg München
  4. (en) „víz” a NIST / WebBook-on
  5. (a) Philip E. Ciddor , "  Törésmutató levegő: új egyenletek a látható és a közeli infravörös  " , Applied Optics , Vol.  35, n o  9,1996, P.  1566-1573 ( DOI  10.1364 / AO.35.001566 ).
  6. (en) Bemeneti víz a GESTIS- en .
  7. (in) TE Daubert és Danner RP, a tiszta vegyszerek fizikai és termodinamikai tulajdonságai , Pennsylvania, Taylor & Francis,1994, 736  p. ( ISBN  1-56032-270-5 ).
  8. (a) W. M Haynes, Handbook of Chemistry and Physics , CRC, 2010-2011 91 th  ed. , 2610  p. ( ISBN  9781439820773 ) , p.  14–40
  9. (a) Marvin J. Weber , Handbook of optikai anyagok , CRC Press,2003, 536  p. ( ISBN  978-0-8493-3512-9 , online olvasás ).
  10. „Anyag neve: víz” , a ChemIDPlus-on
  11. "  Discovering water: properties  " , a sagascience.cnrs.fr oldalon (elérhető : 2019. július 13. ) .
  12. (a) "  Világ  " -ban , a Világ Ténykönyvben , Központi Hírszerző Ügynökség .
  13. További részletek: A víz geopolitikája .
  14. BCPST program .
  15. Pierre Laszlo , „Aquaporins” a La Science au-ban, 2009 . Ed. Encyclopaedia Universalis, 2009.
  16. Vízmolekula transzmembrán átjárása az aquaporin fehérjén keresztül , Animáció az NIH ("Makromolekuláris Modellezési és Bioinformatikai Központ") által
  17. "  Miért foglal el több helyet a jég, mint a folyékony víz?"  » , A Futurán ,2019. április 2(megtekintés : 2020. március 25. ) .
  18. (in) 8. fejezet: Bevezetés a hidroszférába a PhysicalGeography.net webhelyen (hozzáférés: 2015. március 25.).
  19. (in) Sybille Hildebrandt, "  A Föld elvesztette MTA negyede ict víz  " a http://sciencenordic.com ,2012. március 13(megtekintés : 2016. január 18. ) .
  20. Óriási mennyiségű víz van eltemetve a lábunk alatt? , Science et vie , 2014. március 19.
  21. (in) Nathalie Bolfan-Casanova, "  Víz a Föld köpenyében  " , Mineralogical Magazine , vol.  69, n o  3,2005, P.  229-257 ( DOI  10.1180 / 0026461056930248 ).
  22. Francis Rocard , „  Naprendszer: rohanás a vízért  ” , a France Culture témában ,2017. február 28(megajándékozzuk 1 -jén március 2017 ) .
  23. (in) "Antropocén" , a Föld Enciklopédiájában  (in) és Üdvözöljük az antropocénben az anthropocene.info oldalon.
  24. (en) IGBP; Nemzetközi Geoszféra Bioszféra Program (2013), Data visualization Water in the Anthropocene  ; az IGBP és a Globaia által készített oktatási dokumentum, amely bemutatja, hogy az emberiség hogyan zavarta meg a bolygó globális vízforgalmát az antropocén során ( 3 perces animáció a Globális Vízrendszer Projekt megbízásából  ; http: //www.gwsp .org GWSP) a „nyílt tudomány számára”. ”Konferencia Víz az antropocénben (Víz az antropocénben Bonnban, 2013-ban)
  25. A video: víz faragott elektromos mezőket , Futura-tudományok , október 4, 2007 (elérhető április 27, 2012).
  26. La Recherche , n o  451 2011. április.
  27. "A csapvíz radiológiai minősége Franciaországban" IRSN, 2008-2009, 43  p. , 2011. február.
  28. Christiane Ferradini, Jean-Paul Jay-Gerin, „A víz és vizes oldatok radiolízise: történelem és aktualitások”, Canadian Journal of Chemistry , vol.  77, n o  9, 1999. szeptember összefoglaló
  29. Jane Reece, Lisa Urry, Michael Cain, Steven Wassermann, Peter Minorsky, Robert Jackson, biológia , Campbell,2012, 1263  p. ( ISBN  978-0-321-55823-7 )
  30. (in) "  Fókusz: A vízmolekula elterjed, amikor ketrecbe kerül  " a fizics.aps.org oldalon ,2016. április
  31. CNRS honlapja, a testben lévő víz oldala
  32. (in) 4 Víz | Víz, kálium, nátrium, klorid és szulfát étrendi referencia bevitele | The National Academies Press ( DOI  10.17226 / 10925 , olvasható online ) , p.  73-
  33. (in) 4 Víz | Víz, kálium, nátrium, klorid és szulfát étrendi referencia bevitele | The National Academies Press ( DOI  10.17226 / 10925 , olvasható online ) , p.  80-
  34. [PDF] „  Nemzeti kampány a kábítószer-maradványok előfordulására az emberi fogyasztásra szánt vízben - Nyers vízkészletek és tisztított víz  ” ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? ) , ANSES jelentés
  35. "Az ásványvizet már nem kíméli a szennyezés" , Le Monde , 2013. március 25
  36. "12 euró az úszómedence feltöltésére" , le Ravi , 2013. március
  37. Franciaország évente 5,5 milliárd köbméter vizet vesz le , Journal Le Monde, 2015.10.16., A BIPE 2015 tanulmányra hivatkozva (2015. október 15.) a közszolgáltatásokról és a szennyvízelvezetésről.
  38. ONEMA, 2015. évi sajtóközlemény online: A nemzeti bank megnyitása a vízkivételhez .
  39. A franciaországi vízfogyasztás adatai ágazatonként az Eaufrance telephelyen
  40. A mennyiségi vízkivételek nemzeti bankja
  41. lásd a 2/4. Fejezetet: „A BNPE ismerete és használatának megtanulása 2015. január 27-én , technikai nap ” , a vízkivételek nemzeti bankján (BNPE) tartott technikai nap összefoglalója, a Res'eau Infos levelében . ONEMA, n o  12, May 2015-ig.
  42. "  Mezőgazdasági oktatás - Lehetőségek főként a tereprendezéssel és a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szakmákban  " , INSEE (konzultáció 2010. február 17-én ) .
  43. Víz és mezőgazdaság , az eaufrance.fr oldalon
  44. "  Az erdő megértése  " , az onf.fr oldalon
  45. (in) "  A reakcióhálózat propán oxidációs szakaszában tiszta MoVTeNb M1 oxid katalizátorok felett  " , Journal of Catalysis , Vol.  311,2014, P.  369-385. ( online olvasás )
  46. „  Fázis-tiszta M1 MoVTeNb-oxid felszíni kémiája működés közben propán szelektív oxidálásakor akrilsavvá  ”, Journal of Catalysis , vol.  285,2012, P.  48–60 ( online olvasás )
  47. (in) A propán oxidációjának kinetikai vizsgálata Mo és V vegyes oxid alapú katalizátorok , Berlin,2011( online olvasás )
  48. Világbank 2002 és UN-Water.
  49. Víz, közös felelősség, 2 nd  UN World Water Resources Development Report.
  50. kőolajipar édesvíz-felhasználása nyomást gyakorol a vízhiánnyal küzdő területekre , "Tudomány a környezetpolitikáért": Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság Hírek riasztási szolgálata, szerkesztette: SCU, The University of the West of England, Bristopublished 2016-03-10 , megtekintve 2016-03-13
  51. Vízfogyasztás-mutató - Ipar és kézművesség , a bafu.admin.ch oldalon (elérhető: 2012. április 27.)
  52. Bevezetés a Víz témáiba , 2012. november 19., a cms2.unige.ch oldalon
  53. Dokumentumfilm: A hegy, új Ibiza , ZDF az Arte számára, 2014, 2016-ban adták újra (90 perc)]
  54. Felix Hahn, CIPRA - Nemzetközi mesterséges hómintázás az alpesi ívben Szintézis jelentés, CIPRA, Alpmedia, PDF, 18 p, konzultálva 2016-03-13
  55. ÜVEG, 2008
  56. "  Inter-service water mission (MISE) - DREAL Center-Val de Loire  " , a www.centre.developpement-durable.gouv.fr oldalon (hozzáférés : 2015. szeptember 18. )
  57. Kollokvium az Országgyűlésen 2009. március 12-én, a Franciaország-Libertés Alapítvány , a Független Vízelosztók Szövetségének (FDEI) és a helyi vízügyi vállalatok kezdeményezésére, az Arpege egyesületbe tömörülve ( A konferencia során tett javaslatok és program )
  58. (in) T. Oki, S. Kanae, Globális hidrológiai ciklusok és a világ vízkészletei , Science , 2006, on sciencemag.org
  59. (in) VI Korzun, A világ vízmérlege és a Föld vízkészletei , Vol.  Hidrológiai tanulmányok és jelentések 25 (UNESCO, Párizs, 1978)
  60. (in) F. Baumgartner E. Reichel, The World Water Balance: Az éves átlagos globális, kontinentális és tengeri csapadék, párolgás és felszíni lefolyás (Ordenbourg, München, Németország, 1975)
  61. (in) Mr. Falkenmark J. Rockstrom, kiegyensúlyozó víz az emberre és a természet (Earthscan, London, 2004).
  62. "  Vízbarométer 2018  ", Vízbarométer ,2018( olvasható online [PDF] ).
  63. , Le Figaro , 2008. június 26., p.  20
  64. King MD (2019) haldoklás egy italért; A túlzott mértékű felhasználás, a népesség növekedése és az éghajlatváltozás a vizet a világ számos részén a konfliktusok hatékony eszközévé változtatja  ; Amerikai tudós, 2019. szeptember – október; vol 107 n o  5 p 296, DOI: 10,1511 / 2019.107.5.296
  65. Gleick PH (2014) Víz, aszály, éghajlatváltozás és konfliktusok Szíriában. Időjárás, éghajlat és társadalom 6: 331–340.
  66. Kelley, CP, S. Mohtadi, MA Cane, R. Seager és Y. Kushnir (2015) A termékeny félhold éghajlatváltozása és a közelmúltbeli szíriai aszály következményei . Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának közleményei 112: 3241–3246.
  67. King M (2016) A víz fegyverzete Szíriában és Irakban . Washington Quarterly 38 (4): 153–169.
  68. King, M. 2017. Vízstressz, instabilitás és erőszakos szélsőségesség Nigériában. In Water Security and USA Foreign Policy, szerk. D. Reed, pp. 128–49. New York: Routledge.
  69. Nemzeti Hírszerzési Igazgató Irodája (2012). Globális vízbiztonság. Az intelligencia közösségi értékelése. „  Https://www.dni.gov/files  ” ( Archív • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? ) / Documents / Különleges Report_ICA Global Water Security.pdf.
  70. Pacific Institute (2019) Vízkonfliktusok kronológiája . https://www.worldwater.org/water -konfliktus.
  71. „  A globális környezet jövője”  ” ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? ) [PDF] , az unep.org oldalon .
  72. "  Víz-, higiéniai és higiéniai barométer  ", Víz-, higiéniai és higiénés barométer ,2018( olvasható online [PDF] ).
  73. François Anctil , Víz és kérdései , De Boeck Supérieur,2000, 264  p. ( ISBN  9782807307049 , online olvasás ).
  74. „  Víz  ” , a solidarites.org oldalon
  75. „  Vízzel terjedő betegségek elleni küzdelem  ” , a solidarites.org oldalon .
  76. Suzanne Dionnet-Grivet , A víz geopolitikája , Párizs, Ellipszis,2011, 253  p. ( ISBN  978-2-7298-6404-0 ) , p.  45
  77. Világbank atlasz 2003-2004, ESKA, 2004.
  78. L. Carroué, D. Collet, C. Ruiz, La Mondialisation , szerk. Breal
  79. Lásd az oldal közepét , a planetoscope.com oldalon , hozzáférés: 2016. december 30
  80. (in) a virtuális víz Trade - tudatos választás (E-Conference Synthesis), World Water Tanács ,2004. március, 31  p. ( ISBN  92-95017-10-2 , online olvasás [PDF] ) , p.  4.
  81. The vovich, MI (1979), "A világ vízkészletei és jövőjük", 415  p. , AGU, Washington, DC, DOI : 10.1029 / SP013 ( „  összefoglaló  ” ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mi a teendő? ) És „  Összefoglaló  ” ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni ? ) )
  82. Üzenet az világnapja megőrzéséről Teremtés 1 -jén szeptember 2018
  83. Genezis könyve , ( VI , 7) / ( VII , 19)
  84. terápiás szökőkutak Franciaországban: Brigitte Caulier, "Víz és a szent - terápiás kultuszok a szökőkutak körül Franciaországban a középkortól napjainkig" , Beauchesne éd., Presses de l'Université Laval, 1990 ( ISBN  2 7010-1214-7 )

Lásd is

Bibliográfia

  • A víz politikai ökológiája Jean-Philippe Pierron irányításával, Claire Harpet, Hermann Editors, 2017 közreműködésével.
  • Olivier Hoedeman és Satoko Kishimoto (  angol nyelvről fordítva ), L'Eau, un bien public , Párizs, Charles Léopold Mayer kiadások ,2011. január, 322  p. ( ISBN  978-2-84377-158-3 , online előadás , online olvasás )
  • Erik Orsenna , A víz jövője , Párizs, Fayard,2009, 411  p. ( ISBN  978-2-213-63465-4 )
  • (fr + pt + ar) Mohamed Larbi Bouguerra , A víz csatái: az emberiség közös javáért , Párizs, Atelier kiadások (közös kiadásban tíz ország tizenegy francia ajkú kiadóval),2003, 240  p. ( ISBN  2-7082-3692-X , online előadás )
  • Needham, Paul: „A víz és a kémiai anyag fogalmának fejlődése”, T. Tvedt és T. Oestigaard, szerk., „A víz története Vol. 4: A víz eszméi az ókortól a modern időkig ”, IB Tauris, London, 2010, teljes szöveg .
  • Vazken Andréassian és Jean Margat, folyók és riválisok: a víz határai , Versailles, Éditions Quae,2012, 134  p. ( ISBN  978-2-7592-1706-9 , online olvasás )
  • Pierre-André Magnin és Mirko Saam: „Eaux-là-là! - Mindet a víz köti! », Cantonal Energy and Environmental Services, 2013. Ez a brosúra 16 illusztrált oldalon a víz kérdésével foglalkozik, az energiával kapcsolatban is. ( http://www.energie-environnement.ch/fichiers/eau-la-la/brochure_fr.pdf )
  • Éditions Sonobook, „L'Eau dans le monde”, hangoskönyv a La Petite Encyclopédie Larousse könyve alapján , időtartama: 3 óra 42 perc , 1 MP3 CD, www.sonobook.fr
  • Richard Leduc és Raymond Gervais , a meteorológia ismerete , Presses Universitaires du Québec,1 st január 1985, 305  p. ( ISBN  978-2-7605-2044-8 , online olvasás )
  • Daniel Parrochia , Météores: Esszé az égről és a városról , Editions Champ Vallon,1 st január 1997, 250  p. ( ISBN  978-2-87673-238-4 , online olvasás )
  • Ghislain de Marsily, Víz , Flammarion,2001, 129  p.

Kapcsolódó cikkek

  • Az összes vízzel kezdődő cikk
  • Az összes oldal "vízzel" szerepel a címben
Tudomány

A tribológiai Wikikönyvben adatokat találhatunk a jég súrlódásáról .

Használ Irányítás és szabályozás Művészet és kultúra
  • Víz a művészetben és a kultúrában

Külső linkek