Nyelvek Algériában

Nyelvek Algériában
A Nyelvek Algériában című cikk szemléltető képe
Háromnyelvű üdvözlő tábla az Isser (Boumerdès) ​​községből arabul , berberül ( tifinagh ) és franciául .
Hivatalos nyelvek Arab és Tamazight
Fő nyelvek Algériai arab , berber nyelvek
Nemzeti nyelvek Arab és Tamazight
idegen nyelvek Francia , angol , spanyol
Jelnyelvek Algériai jelnyelv
Billentyűzet elrendezése AZERTY

Az Algéria egy ország többnyelvű , főleg arab . A 2016. évi alkotmányos felülvizsgálat óta az ország két hivatalos nyelvet ismer el: arab és tamazight  ; korábban csak arabnak volt ilyen státusza. Az arab nyelvjárás , a helyben ismert darja a fő munkanyelv, amelyet a lakosság használ. A tamazight és a francia is gyakori, ez utóbbi az algériaiak által a közösségi hálózatokon is használt nyelv , bár nincs hivatalos státusza.

Az UNESCO szerint a 15 éven felüliek körében az írástudási arány 81% -ra becsülhető , ebből 87% a férfiaknál és 75% a nőknél.

Hivatalos nyelvek

A hivatalos nyelvek Algéria vannak arab és Tamazight (mivel 2016).

arab

Modern standard arab

Az alkotmány az arab nyelvet írja hivatalos nyelvként. Nem az algériai dialektus arabra, hanem a modern standard arab nyelvre vonatkozik .

Algériai arab

Az algériai arab (vagy darja) a lakosság többsége által használt nyelv. Ez Algéria fő járműnyelve, amelyet a lakosság 70-90% -a használ. Algériában tilos a nyelvi alapokra vonatkozó statisztikák, ezért nehéz pontosabb képet adni.

Ez egy arab idióma kapcsolódik a Maghrebian arab csoport , és amely főként arab lexikai és nyelvtani eredete , hanem jelentős hozzájárulását berber , pun (pun), és több viszonyított spanyol és a francia , így ezek hatása nyelv különbözik egyik régióból a másikba: idézhetjük a török és a Kabyle által befolyásolt Bougiote arab nyelvet , az Oran Arab szót, amely ibériai eredetű szavakat mutat be Zeneta , a Tlemcenaean Arab és Nedromi Arab hatással az andalúz arab hatással .

A lakosság függetlensége óta ismert mély mozgalmai miatt ennek a nyelvnek a koine- je szokott kialakulni, amelyet népszerű zenei és televíziós sorozatok erősítenek fel. Ehhez az algériai arabhoz , amelyet hajlamosak vagyunk arabul hívni, hozzáadódnak a helyi nyelvjárások, legyen az berber vagy arab .

Egyéb arab nyelvjárások

A Szaharában vannak még konzervatívabb beduin dialektusok, amelyek a szaharaiszaharai arab  ” vagy algériai arab név alatt csoportosulnak  ; Ezen kívül, a sok szaharai menekültek Tindouf beszélni Hassanya .

Az algériai zsidók többsége a közösségének sajátos arab nyelvű dialektusokat beszélt, amelyeket együttesen " zsidó-arabnak  " neveznek  ; a legtöbb azonban a gyarmati időszakban, jóval a függetlenség előtt franciául kommunikált.

berber

2016-ban az algériai alkotmány felülvizsgálata hozzáadta a 4. cikket, amely elismeri a „  Tamazight  ” hivatalos nyelvét . Algéria állítólag körülbelül 25% -ban beszél berber nyelven.


A berber nyelv (Tamazight) az ország több különböző nyelvéből vagy nyelvjárásából áll, amelyek közül a legfontosabbak:

1936 - ig a berber nyelvű szigetek továbbra is fennálltak Algériában: Oranie-ban ( Mascara , Mostaganem ), Chelif-ben ( Chlef , Khemis Miliana ), az Annaba (Chétaïbi) síkságon , a Sétif ( El Eulma ) vagy a Mitidja ( El Affroun , Bourkika , Hadjout , Bened Mered ).

Francia

A franciát az általános iskola második szintjétől tanítják.

A Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) szerint "az algériai Nemzeti Statisztikai Hivatal által közölt 2008-as népszámlálási adatok szerint" az ötéves és idősebb emberek száma, akik kijelentik, hogy tudnak írni és olvasni, 11,2 millió. Ez a 34,4 millió algériai harmadát jelenti , és százalékos arányban meghaladja az 5 évnél fiatalabbakat. Az Abassa intézet által közzétett felmérés szerint az algériai háztartások 60% -a ért és / vagy gyakorol franciát, a Felsőoktatási Tanács tanulmánya szerint pedig a diákok szüleinek 70% -a szeretné, ha gyermekeik franciául tanulnának.

2004-ben 10.762 ember Algéria beszélt franciául az anyanyelv , többnyire leszármazottai Pieds-noir , ami csupán 0,03% -a az ország lakosságának.

Algéria, bár nagy arányban rendelkezik frankofonokkal, nem tagja a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének . Az országnak azonban az Agence universitaire de la Francophonie 58 tagintézménye van .

Közötti év folyamán 2015. május és 2016. április, a Wikipedia francia enciklopédiával keresik a legjobban Algériában a megtekintett oldalak 45  % -át, megelőzve az arab (39 % ) és az angol (14  % ) oldalakat  , a többi nyelv csak 2% -ot gyűjt össze.

Ban ben 2014. május, a Facebook- bejegyzésekben a francia nyelvet használják a leggyakrabban 76  % -kal , megelőzve az arab (32  % ) és az angol nyelvet (11  % ).

spanyol

A spanyol nyelv főleg az ország nyugati részén található. Valójában ez a régió erőteljes spanyol hatáson ment keresztül, amelyet az algériai arab Oran változatossága tanúsít . Fejlődését társadalmi és gazdasági tényezők, valamint Spanyolországhoz való földrajzi közelség és a népesség keveredése magyarázza, amely lehetővé tette a nyelvi kölcsönzés jelenségeit és az orán nép lelkesedését e nyelv megtanulása iránt. Ennek a nyelvnek a megtanulása azzal is magyarázható, hogy sok algériai Spanyolországba emigrált .

angol

Az Euromonitor  (en) szerint 2012-ben az algériaiak 7% -a beszélt angolul . E nyelv elsajátítását az is magyarázza, hogy sok algériai emigrált az Egyesült Királyságba és más angol nyelvű országokba.

Egyéb

Az idegen nyelveket, mint az angol , a spanyol , az orosz és a német oktatják az iskolákban és az egyetemeken. A különböző kormányok számos reformja módosította a tanítandó órák számát.

A nyelvek története

A gyarmati időszakban a vállalatok és a közigazgatás francia. Az üzleti és a tudomány nyelve is franciává válik. A gyarmati hatóságok 1938-ban odáig mentek, hogy az arab nyelvet idegen nyelvnek nyilvánították. A francia nyelv megtanulása szükségessé vált a gyarmati társadalomban társadalmilag értékes hely megszerzéséhez. A gyarmati oktatási rendszer csak franciául tanít, de a lakosság egy része továbbra is arabul tanul a korán iskolákban. Néhány algériai a fezi vagy a kairói egyetemen tanul arabul. Azonban minden adminisztratív pozíciót vagy algériaiak által elfoglalt nagyvállalatokban tökéletesen franciául beszélő személyek töltik be. Néha jobban beszélnek franciául, mint az algériai dialektus arabul.

A függetlenség egyik követelése a francia félretétele az ország arabizálása érdekében. A Tripoli program célja "visszaadni az arab nyelvet, az [ország] kulturális értékeinek kifejeződését, méltóságát és hatékonyságát a civilizáció nyelveként". Kérdés a gyarmati nyelv félretétele, de az arab egység dinamikájának részese is. Ez az arab, akit nemzeti nyelvnek nyilvánítanak. A modern standard arab nyelv. A közigazgatások és a vállalkozások azonban továbbra is franciául működnek. A személyzet gyakorlatilag nem képes megfelelően beszélni vagy írni a modern standard arab nyelvet. Gyakran kötődik a francia monopóliumához is, amely biztosítja a társadalomban a domináns szerepet.

1964-től az általános iskola első évét teljesen arabizálták. Az arab szakképzett tanárok hiánya miatt 1000 egyiptomi tanár és 1000 szíriai kezet nyújt. Megnyílnak a nemzeti írástudási központok és az általános oktatási központok, hogy a lakosság megtanulja az új nemzeti nyelvet. Ez azonban nem megy simán, az arabizációt a lakosság egy része iszlamizációnak tekinti. Néhány berber aktivista az arabizációban a berber nyelvek megsemmisítésének vágyát látja. A Berkley Egyetem 1968-as felmérése azt mutatja, hogy a megkérdezett fiatalok 80% -a ellenséges az egyetemi oktatás arabizálásával szemben. Valójában 1967-ben megnyitották a történelem, az irodalom és a jog diplomáját arab nyelven. Ez válaszol arra az állami vágyra, hogy megszabaduljon a francia kultúra befolyásától. Több nehézség merül fel a tudomány és a kereskedelem arabizálásában, különösen a modern szókincsben alkalmazott arab szókincs hiánya miatt.

1970-től Abdelhamid Mehrivel az arabizáció fokozódott. 1971-től a köztisztviselőknek a közalkalmazotti jogviszonyba lépésükhöz le kellett vizsgázniuk, amely igazolja a minimális arab nyelvtudást. Az Igazságügyi Minisztérium teljesen arabizált. 1972-ben az iskolák harmada teljesen arabizált. Csak 1971-ben 2,7 millió arab tankönyv készült. 1973-ban megszüntették az algériai egyetem berber nyelvének tanszékét.

Az arabizáció folytatódik, de a közigazgatások arabizálása, amely lassabb, mint az oktatás arabizálása, még nehezebbé teszi az arab hallgatók számára a munkavállalást. 1980-ban demonstráltak az arabizáció felgyorsítása érdekében, miközben ugyanebben az évben Kabylia- ban nagyszabású demonstrációkat szerveztek a berber nyelv és kultúra érdekében, miután megtiltották Mouloud Mammeri konferenciáját Tizi- Ouzou-ban .

1990-ben az érettségit teljesen arabizálták. Ugyanebben az évben az Országos Népi Kongresszus törvényt fogadott el az arab nyelv használatának általánosításáról, kötelezővé téve e nyelv használatát minden írásos dokumentumban.

Ban ben 1994. augusztus, a Berber Kulturális Mozgalom nagy sztrájkot indított Kabylia-ban, amelyet „az iskolatáska-sztrájk” néven ismernek „az amazighi nyelv bevezetésének az oktatásban” címmel. Ban ben1995. május, létrehozzák az Amazighity Főbizottságát . Az arab nyelv általánosítását erősítő törvényt 1996-ban fogadták el. Ezt kell alkalmazni1998. december 5. A Kabylia-val szembeni feszültség e törvény körül fokozódott az arabizálódásról és Tamazigh elismeréséről szóló törvény elleni súlyos zavargások kitöréséig .

Amint 1999-ben hatalomra került, Bouteflika elnök megpróbálta minimalizálni ezeket a nyelvi konfliktusokat, amelyek nagyon nyíltnak mutatkoztak , mind arab, mind francia nyelven. Tamazigh-val kapcsolatban azonban továbbra is óvatosabb. A 2001. évi berber tiltakozások után Tamazigh-t 2002-ben az alkotmánymódosítás „nemzeti nyelvként” ismerte el. A 2016-os alkotmányos reform nemzeti és hivatalos nyelvvé tette, csakúgy, mint az arab.

Internet használ

A webhely nyelvei .dz fájlban (%, 2018):
Francia   65
arab   25
angol   10.

A Wikipédia szerkesztési nyelvei (%, 2013):

arab   58
Francia   32
angol   7

A Wikipédia nyelvei (%, 2018):

arab   43
Francia   38
angol   12.

Az Avast! Interfésznyelvei (%, 2015):

Francia   90
arab   8.
Egyéb   2

A Google Algéria felület nyelvei  : 1. francia , 2. arab

Wikipédia

Annak ellenére, hogy az arab nyelv késett az információs technológiákban a demográfiai viszonyaihoz képest (például az interneten gyenge volt a jelenléte), a Wikipédia online enciklopédia konzultációs statisztikája az arab nyelv jelenlegi fejleményeinek egyik tendenciáját szemlélteti. internet, amelynek arab nyelvű konzultációinak aránya 7 hónap alatt 38% -ról 43% -ra nőtt (lásd a szemközti grafikont). Óta eltelt tizenkét hónap alatt2015. november nál nél 2016. október, Algériában a Wikipedia arab enciklopédiát keresik a legjobban , az összes megtekintés 43  % -ával , ezt követi a francia nyelv 42  % -kal, majd az angol 13  % -kal , az összes többi nyelv 2 % -ot gyűjt össze  .

Facebook

Ban ben 2014. május, a Facebook- bejegyzésekben a francia nyelvet használják a leggyakrabban 76  % -kal , megelőzve az arab (32  % ) és az angol nyelvet (11  % ).

Megjegyzések és hivatkozások

Megjegyzések

  1. Avast! a világ legaktívabb felhasználóival rendelkező víruskereső szoftver: 2015 márciusában 233 millió aktív felhasználót gyűjtött össze a világ minden tájáról, 184 országban vagy 222 területen, és 46 nyelven érhető el.
  2. A kínált nyelvek fontossági sorrendben vannak az országban.

Hivatkozások

  1. (en) "  Hivatalos Lap  " , algériai Köztársaság ,2016. március 7(megtekintve : 2016. március 7. )
  2. "  Algéria (" Literacy arány (%) "fül)  " , a uis.unesco.org ,2016. november 27(megtekintés : 2020. szeptember 6. )
  3. (en) Nyelvi fájl[arq] az Ethnologue nyelvi  adatbázisban .
  4. Abdou Elimam, Maghribi, háromezer éves nyelv , Algír, ANEP kiadás,1997
  5. (en) Nyelvi fájl[aao] az Ethnologue nyelvi  adatbázisban .
  6. (en) „berber nyelv és irodalom” , a cikk szerint Salem Chaker professzor berber meg Inalco és igazgatója a berber Kutatóközpontjában.
  7. (en) - "berber nyelv és irodalom" , Salem Chaker , az Inalco berber professzorának és a Berber Kutatóközpont igazgatójának cikke.
  8. DIELEMAN F. 1994 - A berber nyelv chaouïa leírásának vázlata: lexikai és fonetikai variációk és szociolingvisztikai vizsgálat
  9. GUEDJIBA A.2000 - At Bouslimane du Zalatou beszédének morfoszintaktikus leírása
  10. Bachir Bessai , "  nyelvi bizonytalanság a algériai kisebbségi kontextusban: szociolingvisztikai felmérést körében a hangszórók Tasahlit  ", Multilinguales , n o  11,2019. július 17( ISSN  2335-1535 , DOI  10.4000 / multilinguales.4102 , online olvasás , hozzáférés : 2020. november 26. )
  11. S. Chaker , "  Amaziɣ (a / a Berber)  ", Berber Encyclopedia , n o  4,1 st szeptember 1986, P.  562-568 ( ISSN  1015-7344 , DOI  10.4000 / encyclopedieberbere.2465 , online olvasás , hozzáférés 2020. november 26. )
  12. Gilles Manceron, Farid Aïssani, Algéria: a válság megértése , Éditions Complexe, koll. „Beavatkozások”, 1999 ( ISBN  978-2870276617 ) , 157. oldal
  13. Ahmed Amiri "  A változás logikájának mítoszai és valósága az algériai társadalomban  ", Sud / Nord 1/2001 (14. sz . ), P.  123-134 .
  14. „  Elsődleges ciklus kísérő dokumentum  ” , az education.gov.dz oldalon
  15. Nemzetközi Frankofónia Szervezet , A francia nyelv a világon 2010 , Nathan, 2010 ( ISBN  978-2-09-882407-2 ) , p.  9 .
  16. Merre tart Algéria Ahmed Mahiou, Jean-Robert Henry, p.  286
  17. Merre tart Algéria Ahmed Mahiou, Jean-Robert Henry, p.  284
  18. http://www.axl.cefan.ulaval.ca/afrique/algerie-1demo.htm
  19. "  Tagjaink - AUF  " , az AUF-en (hozzáférés : 2020. június 27. ) .
  20. (in) "  Wikimedia forgalomelemzési jelentés - Wikipédia oldalnézetek országonként - bontás.  " .
  21. arab szociális média jelentés, „Citizen Engagement and Public Services in the Arab World: The Potential of Social Media” , Publ. Mohammed bin Rashid Kormányiskola (2014)
  22. Francia nyelv Algériában: lexikon és nyelvek dinamikája , írta: Ambroise Queffélec, p: 38,39.
  23. http://aida-association.org/diaspora/index.php
  24. Euromonitor, „Az angol nyelv előnyei az egyének és a társadalmak számára: kvantitatív mutatók Algériából, Egyiptomból, Irakból, Jordániából, Libanonból, Marokkóból, Tunéziából és Jemenből” , a British Council számára készített felmérés (2012).
  25. (in) http://thelinguist.uberflip.com/i/641937-the-linguist-55-1/14 15. oldal.
  26. Idegen nyelvek Algériában: demokratikus kérdések, Lakhder Baraka, Sidi, Mohamed, 2002, 6. oldal
  27. Hafid Gafaïti. „A másik monoteizmusa. Nyelv és a nemzeti identitás szerkesztése poskoloniális Algériában ”, Anne-Emanuelle Berger, Algeria in Other's Languages , Cornwell University Press, 2002. 23. oldal
  28. Antoine Léon, Gyarmatosítás, oktatás és oktatás. Történelmi és területi tanulmány , Párizs, L'Harmattan,1991
  29. „  Draft program megvalósítása a népi demokratikus forradalom (egyhangúlag fogadta el a CNR aR Tripoliban 1962. júniusában)  ” , a el-mouradia.dz
  30. Yvonne Mignot-Lefebvre, "  Kétnyelvűség és az algériai iskolarendszer  ", Revue du Tiers Monde ,1974( online olvasás )
  31. Ahmed Mahiou, Jean-Robert Henry és Gilbert Grandguillaume, Merre tart Algéria? , CNRS / Aix Marseille Egyetem,2001( online olvasás ) , „12. Viták és nyelvi kérdések”, p. 273-287
  32. Christiane Souriau, Bevezetés a kortárs Észak-Afrikába , összefoglaló, Aix en Provence, CNRS / Aix Marseille Egyetem,2013( olvasható online ) , "Algéria arabizálása", p. 375-397
  33. "Az  alkotmány felülvizsgálatáról szóló, 2002. április 10-i Moharram 1423. sz. 02-03. Sz. Törvény.  » , On el-mouradia.dz
  34. (in) "  megoszlása nyelvek közül örülök, hogy visel .dz weboldalak.  " .
  35. (in) "  Wikimedia Traffic Analysis Report - A Wikipédia oldalának szerkesztése országonként - bontás.  " .
  36. (in) "  Wikimedia Traffic Analysis Report - Wikipedia Page Views Országonként - Bontás  " .
  37. "  Felhasználói Demográfia> Beszélt nyelvek által Avast Users> Algéria.  " .
  38. „  Google Algeria  ” , https://www.google.dz (hozzáférés : 2015. november 19. ) .
  39. Gonzalez-Quijano, Yves: "  Meg fog történni az arab információs forradalom?"  », Külpolitika , Persée - tudományos folyóiratok portálja az SHS-ben, vol.  67, n o  1,2002, P.  135–148 ( DOI  10.3406 / polit.2002.5162 , online olvasás , hozzáférés : 2020. június 27. ).
  40. https://w3techs.com/technologies/overview/content_language/all
  41. "Wikimedia Traffic Analysis Report - Wikipedia Page Views Országonként - Bontás" , wikimedia.org

Lásd is

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek