Arab nyelvjárás

Az arab köznyelv ( العربية الدارجة , al-'arabiyyah ad dārijah ) egy olyan kifejezés, amely az arab nyelvjárásokat fedi le , az arab és a helyi vagy a szomszédos nyelvek közötti nyelvi beavatkozás eredményeként , egy arabizációs folyamat vagy bármilyen kulturális befolyás nyomán, amely főleg a gyarmatosítás , migráció , kereskedelem és újabban a média .

Folyamatosan fejlődnek, folyamatosan új szavakat és kifejezésfordulatokat tartalmaznak, amelyek főleg nyugati nyelvekből származnak, mint például francia, spanyol vagy angol. Az érintett országokban mindennapi kommunikációhoz a dialektusokat, valamint a többi nem arab nyelvet használják.

Osztályozás

Nyugati család

  • Máltai , előhalaliai ( Málta )
  • Szicíliai arab , Hilalian előtti ( Szicília , kihalt);

    • Keleti család

    Külföldi hatások

    Az egyes régióktól független természetes nyelvi evolúció mellett a különböző nyelvjárásokat más nyelvek befolyásolják:

    Maghrebian Arab ( Maghribi ) esete

    Az iszlám előtti Maghreb nyelvi életének megvilágításával Abdou Elimam felfedezi, hogy az észak-afrikai föníciaiak által bevezetett nyelv , a pun nyelv szubsztrát nyelvnek bizonyul (átlagosan legfeljebb 50%) a korabeli a maghreb és a máltai nyelvjárások (1997). Ez arra készteti Abdou Elimamot, hogy merjen újultan és kritikusan szemlélni a maghrebi nyelvjárások feltételezett „arab” jellegét. Tanulmánya megalapozza azt a meggyőződést, hogy a máltai és a maghreb nyelvek távolról sem e régiók (spontán) arabizációját képezik a pun nyelvből származó evolúcióval az arab és a berber kapcsolatokban . Charles A. Fergussonhoz és sok keleti nyelvészhez csatlakozva Abdou Elimam ezt a polinom nyelvi identitást egy pun szubsztráttal Maghribinak (1997, 2003) nevezi .

    Nyelvjárási példák

    Példa ugyanarra a mondatra francia, szó szerinti arab, máltai, tunéziai, algériai, marokkói, mauritániai, egyiptomi és libanoni nyelvjárásokban:

    Írás

    Írás közben a dialektusok felváltva használnak módosított arab ábécét vagy latin ábécét olyan diakritikusokkal , mint például a máltai.

    Nyelvtan

    Lásd is

    Kapcsolódó cikkek

    Külső linkek

    Bibliográfia

    Besorolás a művek megjelenési dátuma szerint:

    Megjegyzések és hivatkozások

    1. L. Messaoudi, Cahiers de Sociolinguistique n o  6 (2001), Nyelvi variációk: városi és társadalmi képek, p.  87-98
    2. S. Levy, EDNA n o  1 (1996), Marokkó nyelvtörténetének referenciaértékei, p.  127-137
    3. M. Elhimer, Cahiers de Sociolinguistique n o  6 (2001), Nyelvi variációk, városi és társadalmi képek, p.  129-143
    4. S. Levy, EDNA n ° 1, Benchmarks for a linguistic history of Marocco (1996), pp. 127-137
    5. L. Messaoudi, EDNA 1. sz. (1996), Megjegyzések a G affrikátumról a Jbala beszédében, 167–176.
    6. H. Zafrani, A muszlim nyugat és a mediterrán térség áttekintése, 4. szám (1967), Marokkó zsidó nyelvei, 175–188.
    7. A. Bernard & P. ​​Moussard, Annales de Géographie n ° 183 (1924), arab és berber beszélők Marokkóban, 267–282.
    8. S. Elbaz, Arabica n o  28 (1981), Oujda alárendeltsége arab nyelven, p.  333-344
    9. P. Behnstedt és M. Benabbou, Zeitschrift für arabische Linguistik n o  44 (2005), Új adatok az északkelet-marokkói arab nyelvjárásokról, p.  17-70
    10. C. Taine-Cheikh, Az Atlanti-óceántól az Ennediig (A "Szahara-Száhel" kiállítás katalógusa), szerk. Centre Culturel Français d'Abidjan (1989), A Szahara déli részén és a Száhel-övezet északi részén beszélt nyelvek p.  155-173
    11. C. Taine-Cheikh, mediterrán Peoples n o  79 (1997), Les Hassanophones du Maroc. Az asszertivitás és az önmegtagadás között p.  158
    12. "  Hassaniyya  " , on Ethnologue (megtekintés : 2020. szeptember 6. ) .
    13. Ezt a nyelvet Abdou Elimam nyelvész jelölte Maghribi (maghrebian) általános kifejezéssel, aki ezt a nevet részesíti előnyben a "dialektus" epitettel szemben . Ebben az értelemben csatlakozik más nyelvészekhez, például Charles A. Fergusonhoz vagy William Marçais-hoz .
    14. További információkért lásd Elimam két művét: a Le maghribi, egy háromezer éves nyelv (szerk. ANEP, Algiers , 1997) és a Le maghribi, más néven ed-darija , a Maghreb konszenzusos nyelve (szerk. Dar El Gharb, Algír), 2004).
    15. (ar) Joseph Desparmet, A dialektikus arab nyelv oktatása közvetlen módszer szerint, első periódus, hatodik osztály: szókincs és olvasmányok ,1907, 205  p. ( online olvasás ).