Tamazight Djerbától

Tamazight de Djerba
eddwi jjerbi , tadjerbit
Ország Tunézia
Tipológia VSO
Besorolás családonként
Nyelvi kódok
ISO 639-2 afa
Glottolog jerb1241
Menü
A Kelet zenet csoportjának beszélgetései, amelyekhez a Dzserba Tamazight tartozik
A keleti zenet csoport beszélgetései, amelyekhez a dzsibai Tamazight tartozik

A Tamazight Djerba , chelha Djerba vagy Djerbi (Berber: eddwi jjerbi vagy tadjerbit ) egy olyan nyelv Berber Zenata Kelet beszélt a sziget Djerba a tunéziai . Ez egy része annak, amelyet rendszeresen tunéziai chelha néven emlegetnek az ország déli részén.

Osztályozás

A Djerba Tamazight a keleti zenet nyelvek csoportjába tartozik, amelyhez tartozik Tunézia többi berber nyelvjárása, valamint a líbiai Zouara városé is .

Földrajzi eloszlás

A XIX .  Század végén a Tamazight (vagy Berber) még mindig jól beváltnak és beszéltnek tűnik a szigeten. Ezután egészen egyszerűen összeköthetjük Djerba nyelvjárását a Maghreb más berber nyelvű területeivel, amint azt Adolphe de Calassanti Motylinski vagy René Basset ( André Basset apja ) művei sugallják .

Ugyanakkor ekkor kezdődött meg Berber első jelentős törvényes hanyatlása Djerbában és általában Maghreb-szerte. Különböző tényezők magyarázzák ezt a folyamatot, amire Francis Manzano szociolingviszt rámutatott. A gondolkodás magában foglalja a franciát és az arab nyelvet is . Ez egyedül Tunézián is túlmutat azzal, hogy egy pán-Maghreb-szintű reflexiót javasol.

Egyrészt a francia jobb és jobb sújtotta a vidéki lakosság a végén a XIX -én és a korai XX th században. Ez az érintett sok embert Djerba, közvetlen kapcsolatot a francia nyelvű fogaskerekek révén munka, és különösen a kereskedelem, a fontos tevékenységet a sok Djerbian, kabil ( Algéria ) és Chleuh ( Marokkó ) bevándorlók . Ugyanakkor a gyarmati iskola (bár hiányosságokkal rendelkezik), új adminisztratív szükségletekkel kombinálva, egyre többször érintette a sziget fiataljait. A katonai sorkatonaság (az ezt követő két világháborúval egyre fontosabbá vált) elősegítette a férfiak növekvő francia nyelvtanulását is. Ez a nyelv tehát egy új Koine szerepét kezdte el játszani abban az időben, amikor a Maghreb nagyban függött a nagyvárosi Franciaországtól és a francia gyarmati birodalomtól .

A XIX . Században az arab nyelvjárás hatása a berber vidéki és városi területek közötti földrajzi érintkezési helyekre korlátozódik, inkább az arab nyelvű lakosságra. Paradox módon a gyarmatosítás (vagy a francia protektorátusok) tette lehetővé az arab nyelv számára a berber kontinuumon belüli új diffúziós és behatolási csatornák előnyeit. Ezen túlmenően az arab írott nyelv minősége is elősegítette terjesztését. A gyarmatellenes küzdelemhez legalábbis akkoriban a franciával ellentétes írott nyelv használatára volt szükség, ami Berber számára lehetetlen. Természetesen az a tény is, hogy az arab szorosan kapcsolódik a muszlim kultuszhoz , szintén előrehaladási tényező volt, mivel az arab nyelvet tette a regionális elitek körében az identitás-válasz fő nyelvévé. Mindezek a felhalmozott és felerősített tények tehát csak gyengíthetik a berber nyelvet, és előkészíthetik a jelenlegi szociolingvisztikai tájat.

Ebben a bonyolult folyamatban azt eredményezte, hogy a Tamazight Djerbát a XX .  Század folyamán a sziget déli és keleti hat fő területén beszélték :

A nyelvi statisztikai adatok hiánya és Habib Bourguiba , majd Zine el-Abidine Ben Ali rendszereinek arabizálási politikája miatt a tunéziai berber nyelvjárásokról és jelenlegi helyzetükről szóló információk nem pontosak. René Stablo és André Basset dialektológus általános munkájával jobban informálódunk a sziget berber nyelvű közösségeinek helyzetéről és körülményeiről a XX .  Század első felében . De akkor az 1960-as évek végéig várni kellett arra, hogy a különféle nyelvészek és szociolingvisztek megfigyeléseket vegyenek fel Djerba berber vagy tunéziai chelha nyelvi gyakorlatáról , miközben Tunéziában aktívan terjedt a nyelvészet és a szociolingvisztika .

Az összes dokumentáció rávilágít egy hanyatló nyelvre, alig vagy egyáltalán nincs összefüggésben a pozitív kollektív identitástudattal. A legtöbb esetben kisebbségi nyelv, még megbélyegezve is, és nem támogatják sem az intézmények, sem az állam általános kultúrája.

Jellemzők

Geodiachrón szempontok

Francis Manzano személyes felmérések és különböző korábbi munkák alapján elemzést készített a sziget szociolingvisztikai tájáról az 1990-es évek elején . A legtöbb berber beszélő (a valóságban minden két- vagy háromnyelvű) Guellala , Sedouikech , Srandi és Khenansa területein található, a sziget közepén és délen. Másrészt északabbra, vagy nincs több Stablo vagy Basset óta ( Houmt Souk és Midoun ), vagy ritka nagyon idős emberek, akik már nem találnak partnereket, hogy kifejezzék magukat. Anyanyelvükön ( Mahboubine ). A közterület szokásos nyelveként úgy tűnik, hogy Berber El May-ben és valószínűleg Ajimban is eltűnt , két olyan területen, ahol néhány évvel korábban beszámoltak róla. A szintetikus térképészetben a szerző megmutatja, hogy a berber nyelv visszavonulása Basset és Thomas Penchoen művei óta a jelek szerint bekövetkezett. A Arabization kezdődött a sziget északi részén ( 1930-as években - 1940-es Houmt Souk és Midoun) kiiktatott és elszigetelt a középső / déli szigeten, mivel a 1960-as évek . 1990- ben tehát maradt egy déli középpont, amely már Guellalára összpontosult, Berber pedig gyakran e helység fazekasainak zsargonjaként szerepel .

Szociolingvisztikai szempontok

Ezt a földrajzi hanyatlást Berber generációs csökkenése kísérte, amelyet az informátorok rendszeresen kiemeltek. Ezzel kapcsolatban azt mondják, hogy a legfiatalabbak csak töredékeket, néhány lexit és szaggatást ismernek , vagy teljesen figyelmen kívül hagyják. Úgy tűnik, a tunéziai iskolai végzettség a megfigyelt visszaesés egyik fő forrása, mert nagyon hatékonyan nyújt arab és francia képzést , amely elzárja a fiatalokat lehetséges berber múltjuktól. A sziget nemzetközi nyitottsága ( turizmus ) a második súlyos tényező, mert a nyelvcserékben a berber gazdaságilag leértékelődéséhez vezet, és bár az 1990-es években egyetlen berberi örökség kulturális mozgalom sem alakult ki . Ebben az összefüggésben úgy ítélik meg, hogy jobb angol , német vagy olasz nyelvet tanulni , magas gazdasági és szakmai értékkel.

Végül fontos a vallási tényező. Így egy, a sziget északkeleti részéről érkezett informátor, akit 1990-ben megkérdeztek az algériai berber mozgalomról (akkoriban nagyon virulens volt), nem tudta megérteni "az arab nyelv elutasítását, ami a muszlimok körében nagyon meghökkentő és megdöbbentő" .

A korábbi tanulmányok, akárcsak a legfrissebbek, megmutatják, hogy Djerba Tamazight-ját mennyire tekintik az intimitás, a család nyelvének, fenntartva vagy a kollektív emlékezetre korlátozva. Hosszan uralkodó nyelvről szól, amely spontán módon visszahúzódott, hogy elkerülje a különféle szociolingvisztikai nyomást.

Lexikai és tipológiai jellemzők

Ugyanez a felmérés lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a lexikális mintát száz alapvető szavakat bejelentett „berber” a Guellala , körülbelül háromnegyedét valóban, mint argaz ( „ember” ), aɣrum ( „kenyér” ), vagy anzar ( " eső " ) [anẓaṛ], szavak egyértelműen megkülönböztetve arab megfelelőjüktől, és rendszeresen bemutatnak egy tipikusan berber fonológiai szerkezetet , például az adu ( " szél " ) [aḏu], nagyon hallható interdentális frikatív (vagy spirant) fonémával. Ezzel szemben a lexikák negyede arab nyelvből származik, például alɛafit (arab ɛāfja ) vagy (ǝ) lkes (arab kạ̄s ). Úgy tűnik, hogy ez a berberi rendszer behatolását tárja fel, hasonló arányban, mint amelyet Ridwan Collins állapított meg Tamezret berberje tanulmányában . Ez az arabizáció közvetve befolyásolhatja az ige alrendszerét (példa: əxdəm vagy "dolgozni" , arabul). Végül megjegyezzük, hogy ezek közül az arab nyelvből kölcsönzött szavak közül több agglutinálja a cikket és a lexémát . Amint Penchoen vagy Ahmed Boukouss megjegyzi, ebben láthatjuk, hogy képtelen morfológiailag integrálni az arab szót a Tamazight befogadó rendszerbe, valamint az arab nyelv erős és ősi szociolingvisztikai nyomásának indexét.

Fonetikai és fonológiai jellemzők

A mássalhangzók , berber dialektusok Djerba vannak közötti közbenső pozícióban, egyrészt, a nyelvjárások egy „  spiráns  ” tendencia Algéria (mint például a kabil vagy Chaoui , amelyek rendszeresen jelen réshangok / spirants helyett a megálló ), és, másrészt, a nyelvjárások, ahol a megálló jól karbantartott (mint a tachelhit a marokkói és a Tamasheq Algériában). A héberül megfigyelhetőhöz hasonló jelenség , a begadkefat  (it) Djerbában fordul elő . Az okkluzívák a magánhangzó után törékenyekké válnak , de okkluzív jellegüket megtartják egy szó elején vagy mássalhangzó után.

A vokalizmus szempontjából különbözik a legtöbb északi berber fajtától, amelyek általában három bíboros magánhangzó-fonémával rendelkeznek: / i / - / a / - / u /. Valójában a / ə / itt fonológiai értékkel bírhat, legalábbis bizonyos összefüggésekben. Ennek eredményeként, a Djerba, másrészt az Tamasheq, a témákat a aorist és az elvégzett gyökerek úgynevezett „nulla vocalism” különböző (miközben egybeesnek a legtöbb más berber dialektusok).

Például a əxdəm ( "dolgozni" , arab nyelvből kölcsönözve) esetében az aorista téma az / xdm / (pusztán mássalhangzó), míg a konjugált alakok ə-t tartalmazó szótagokkal valósulnak meg , a helyzet függvényében változó helyzetben ([ta yəxdəm ] „Dolgozni fog” , de [ta xədməɣ] „dolgozni fogok” ); az aorista témája az / xdəm /, és tartalmazza a fonémát ə , amelynek helyzete a paradigma egészében rögzített marad ([yəxdəm] „dolgozott” , [xdəməɣ] „dolgoztam” ).

A helynév kiválóan jelzi a régió etnikai gyökereit, de Djerba helynévről nincsenek teljes tanulmányaink, bár Vermondo Brugnatelli nyelvész felméréseket és részvizsgálatokat végzett Djerba helynévvel kapcsolatban. Ennek ellenére Arthur Pellegrin ( 1949 ) munkája különféle közvetlen vagy közvetett információkat közöl a szigetről. Evelyne Ben Jaafar könyve ( 1985 ) különféle líbiai etimonokat idéz fel , bár nem foglalkozik kifejezetten Tunézia berber helynevével . Egy régi, de nagyon hasznos munka végül Émile Laoust ( 1942 ) munkája marad, amely az Amazigh helynévvé válás Maghreb- léptékű megközelítésének páratlan modellje . Ezeken a pontokon a regionális régészet különféle egybehangzó elemeket is hoz Tamazightnak, amelyek a líbiai folytonosság mellett szólnak.

Berber névtani jelek jelennek meg, különösen azokban az ágazatokban, ahol a helyi nyelvet, úgy tűnik, felemelte jobb idővel. Így Guellalában a mecsetet Tamazguida- nak hívják , amely a Maghreb különböző részein található imádság helyének általános berber megnevezése.

A látható berber struktúrák lehetnek városok és falvak, mikrotípusnevek vagy akár etnonimák ( törzsek neve ). Ez utóbbi eset Sedouikech és Sedriyan esetében már korábban megállapításra került , Ibn Khaldoun ezt a témát meghatározta: „ [Djerba] lakói a berber fajhoz tartoznak és a ketama törzs részei . Valóban, még ma is léteznek Sedouîkîch és Sadghîan ketámi eredetű népek [...] Az ókorban a djerbek vallották a Kharedjizmust , sőt manapság ennek az eretnek szektának két ágát is megtaláljuk ” . Egy másik példa az El May helynév, amely az aṯ-Alemmay-ból származik, amely Sedouikech ugyanazon törzs töredéke.

A sziget különböző berber helynévi formációinak tudósítói vannak a Maghrebben, például a Taourirt a "kis domb" (a Houmt Souk régióban ), Marokkóban és Algériában nagyon elterjedt típus (az aourir a "domb" ) vagy a Tamast ( Sedouikech), amely szintén jelen van Algériában és Marokkóban a Tamest grafikai változatok alatt . Ezekben helynevek megjelenik a folytonos morfológiai rendszer t - t , rendszeres Formator nőies vagy kicsinyítő a berber (modelltől aserḏun az „  öszvér  ” , ṯaserḏunṯ az „öszvér” , afus a „  fő  ” , ṯafust a „kis kéz” ) . Számos más helynév reprodukálja ezt a szerkezetet, például a Tafertast (Sedouikech) vagy a Tianest (Ouallagh). A berber háttér kevés kétséget hagy a sorozatokban, amelyek helynévi felmérések hiányában nem mindig azonnal érthetők : Aghir , Taguermess , Temlel ( Midoun ), Tarhdimess (Ouallagh), Tghala (Sedouikech) stb. Vermondo Brugnatelli szerint az olyan helynevek, mint a Taguermes (ek) vagy a Tarhdimess , a végső * -st> -ss> -s fonetikai átalakulás törvényét szemléltetik. Ez a Tamazightra és a fent említett szerkezetre jellemzőbb helynevek visszaállításához vezet: * Taguermest és * Tarhdimest .

Inkább a sziget keleti és déli részén található, a berber eredetű helynév északabbra ( Ghizen , Tajdit ), vagy nyugat felé olyan régiókban található, ahol a Tamazight-ot már nem beszélik. Ilyen a Mellitához közeli Agga . Itt megnyílik a nyelvi kapcsolatfelvétel az antik ókori nyelvekkel Tunéziában. Mellita , mint az észak-afrikai ekvivalens, Marokkótól Líbia (beleértve Mellita a Kerkennah szigetek ), lehetne kapcsolni, hogy az alap a már említett ( amellall vagy amellul a „fehér”), hanem a pun gyökér * MLT is igazolt a máltai szigetek nevében . Az ilyen kapcsolatok a libyco-berber háttér és a karthágói (szemita) közreműködés között megalapozottak és gyakran dokumentáltak. Az egyik probléma továbbra is a régi igazolások pontossága, vagy a helyreállítási hipotézisek. A pun maradványok fontossága és az összegyűjtött anyagok jellege mindazonáltal lehetővé teszik számunkra, hogy bepillantást nyerjünk egy szigetre, amely régóta nyitott a tengeren kívüli tengeri, gazdasági és kulturális hatásokra (és emiatt inkább fogadja a különböző helynévi hatásokat): görög, Hellénista , pun és latin. Például egy szigetecske előtt Ajim nevét viseli Taɣlisya , Berberization a latin ecclesia ( „egyház” ), a helynévi típusú egyébként gyakori Észak-Afrikában. Ezt illusztrálja továbbá a helyszínen Tala (vagy Henchir Tala ) amely nem mulasztja el idézni a „  forrás  ” vagy a „ vízpont ” ( tala vagy thala ) Pan-Berber nevét, annál is koherensebb, mivel a helyszín úgy tűnik, hogy a Meninx régióba látta el a vizet az indulás egy vízvezeték a tengerparti város felé.

Természetesen a berber és arab helynévi találkozás Maghreb-szerte rendkívül gyakori. Ez az, amit mi is látni Djerba, például Ras Taguermess (Midoun) vagy Oued Amghar (Sedouikech), ahol a visszatérő arab helynév köznévi ( ras a „  sapka  ” , oued a „folyó” ) megduplázódott. Berber tétel . Gyakori az is, hogy a helyeket kétszer nevezik meg berber és arab nyelven. Ez a szociolingvisztikai szinten nagyon negatív jelenség (mivel helynévi helyettesítést készít elő) rendszeresen megtalálható a Maghreb-ben és Djerbában; például a már említett esetben Taɣlisya , az úgynevezett Guettâya Guebliya arab, vagy azzal, hogy a szomszédos sziget, az úgynevezett Tawsiẖt a Tamazight és Guettâyet el Bahariya arab.

Függelékek

Hivatkozások

  1. Salem Chaker , „Djerba (nyelvészet)” , in Berber Encyclopedia , vol.  XVI: Djalut - Dougga , Aix-en-Provence, Edisud,1995( online olvasható ) , p.  2459-2460.
  2. Yves Delmas, "  Djerba szigete  ", Cahiers d'Outre-Mer , vol.  5, n o  18,1952, P.  149-168 ( ISSN  0373-5834 , online olvasás , konzultáció 2021. április 20 - án ).
  3. (a) Maarten Kossmann , Az arab hatás Northern Berber , Leiden, Brill,2013, 474  p. ( ISBN  9789004253094 , online olvasás ) , p.  24..
  4. Manzano 1996 , p.  5-43.
  5. Manzano 2011 .
  6. Manzano 2007 .
  7. Manzano 1999 , p.  47-74.
  8. Manzano 1999 , p.  71-74.
  9. Basset 1950 , p.  220-226.
  10. Penchoen 1968 , p.  173-186.
  11. Boukouss 1989 , p.  143-150.
  12. (de) Werner Vycichl  (en) , "  begadkefat im Berberischen  " , Hamito-Semitica ,1975, P.  315-317.
  13. Brugnatelli 2001 , p.  169-182.
  14. Brugnatelli 2004 , p.  29-39.
  15. Pellegrin 1949 .
  16. Ben Jaafar 1985 .
  17. Laoust 1942 .
  18. Drine 2002 .
  19. J. Akkari Werriemi 2004 .
  20. Ben Tahar 2016 .
  21. Sghaïer 2019 .
  22. Pellegrin 1949 , p.  106.
  23. Pellegrin 1949 , p.  104.
  24. Ibn Khaldoun ( ford.  William Mac Guckin de Slane ), A berberek és az észak-afrikai muszlim dinasztiák története , t.  III., Algír, Kormányzati Nyomda,1856, P.  63(amely megfelel a helyzet a XIV th században).
  25. Akkari Weriemmi 2004 , p.  18., 5. és 6. jegyzet.
  26. A hely neve tanúskodik, mivel a XII th  században [ɣabat Tawrirt] és még a XIX -én a francia utazók. Ez a helynévtípus legalább másodszor jelenik meg a Henchir Tawrirt oldalon, amelyet különösen Sami Ben Tahar (2016) tanulmányozott, ezúttal délkeleten, Guellala és Aghir között.
  27. Pellegrin 1949 , p.  61-62.
  28. Laoust 1942 , p.  27.
  29. Berber ighir-től a „váll” és a „meredekség, szikla” helynéven ( Pellegrin 1949 ,  63. o. ).
  30. Ahhoz hasonlítható ismét a pán-berber sorozat amellall vagy amellul a „fehér” (lásd Laoust 1942 , p.  41), Amlal vagy Tamlalt a „fehér homok” .
  31. Egy másik nagyon gazdag régészeti lelőhely, lásd Jenina Akkari Weriemmi, Afrika , XIII, 1995, p.  51-73 .
  32. Berber Aqqa legyen "parádé, torok" Laoust 1942 , p.  42.
  33. Sghaïer 2019 .
  34. Akkari Weriemmi 2004 , p.  6.
  35. Dél Sedouikech lásd Drine 2002 .
  36. Pellegrin 1949 , p.  66.
  37. Laoust 1942 , p.  56-57.
  38. Az első eset összehasonlítható a Berber agelmannal a "tó, víztömeg" kifejezésre . Ami a másodikat illeti, közvetlenül magában foglalja a berber amghart [amɣar] az „öreg, idősebb” kifejezésre .
(it) Ez a cikk részben vagy egészben venni a Wikipedia cikket olasz című „  Dialetto jerbi  ” ( lásd a szerzők listája ) .

Bibliográfia

Lásd is