Kína | 3 millió (1990) |
---|---|
Vietnam | 787 000 (1999) |
Laosz | 320 000 (1995) |
Thaiföld | 120 000 |
Burma | 2000-3000 |
Egyesült Államok | 258 621 (2014) |
Franciaország | 16 500 (1999) |
Ausztrália | 2000 (1999) |
Kanada | 600 (1999) |
Argentína | 4000 (1999) |
Teljes lakosság | 4-5 millió (2013) |
Nyelvek | hmong nyelvek |
---|---|
Vallások | Hagyományos hmong vallás, buddhizmus , kereszténység |
Kapcsolódó etnikumok | Miao |
A hmong vagy Mong ( / m ʰ ɔ ŋ / ) egy csoportja a közösségek etnikai kapcsolódó Dél-Ázsiában , a natív déli felföldön Kína (főleg a tartomány a Guizhou ), és az északi Vietnam és Laosz .
A Kínai Népköztársaságban hivatalosan integrálódnak a Miao „ nemzetiségbe ”, amely különböző alcsoportokat foglal magában, például a Hmu , a Kho Xiong és az A hmao ; Miao azt jelenti, hogy a kínai mandarin , „fiatal hajtás, üzem”. Mivel lehetetlen, hogy a kínai nyelv ideogrammokban átírja a hmong szót az orr "m" -jével, ez a szó hiányzik a kínai forrásokból.
Az ősi nyugati források, a hmong vagy Mong jelennek néven MEO , honnan vietnami : Meo , különösen idején francia Indokína . A modern Vietnamban H'mông-nek hívják őket, és az ország 53 hivatalosan elismert kisebbségének besorolása szerint Miêu néven emlegetik őket . A Laosz , a 60-as, csoportosultak össze, mint a tibeti-burmai és Yao népek az oltalom alatt álló Lao Sung vagy Lao Soung jelentése „hegyi emberek Laosz”, de maguk nevezik Laosz Ungs - „Oungs Laosz”, és a legtöbb gyakran Hmoob vagy Moob a laoszi Hmongban . A Thaiföldön , ezek szerepelnek „hegyi törzsek”, és az úgynevezett Mong ( thai : ม้ ง ) vagy Mieow ( thai : เมีย ว ).
A Hmong vagy a Mong szó eredete vitatott. Yang Dao megpróbálta a "szabad emberek" vagy a "szabad ember" jelentését alkalmazni a Hmong szóra . De különösen Mai Na Lee kritikája alatt áll, aki látta benne a harcos nép negatív és sztereotip képét, azóta visszavonult, hogy a szó csak az "ember" jelentését tartsa fenn. Az a meggyőződés, amelyet Nicholas Tapp egy hmong messiás mozgalommal jegyzett meg , arra készteti, hogy Hmoov fehér hmong dialektusban vagy Moov zöld mong dialektusban levő hitéből eredjen , ami "szerencsét", "érdemet" vagy "sorsot" jelent.
Hmong és Mong vannak ethnonyms a nevét, amellyel ezt az emberek utal magukat. Az utolsó adag mássalhangzó „g” a szavak hmong és Mong oka, hogy a francia átírás, hogy a szavak kiejtése „hmongue” vagy „mongue” idegen nyelven Bár ezek a szavak kiejteni „Hmon” hangszórói pedig "Mon" -t. A hmong egy felszívott "h" betűvel a fehér hmong nyelvjárás beszélőinek, a mong pedig a zöld mong nyelvjárás beszélőinek a neve. A Hmong szkript előnyben részesítése a Mong kárára néhány mong beszélő tiltakozását váltotta ki odáig, hogy külön népként akarják magukat azonosítani. Ezért találta ki Jacques Lemoine francia etnológus a helyesírási (H) mongot a két nyelvjárás beillesztésére. A hmong és a mong változatlan szavak, amelyek nem vesznek többes számot "s" -re.
A Miao szót olyan legendás hegyvidéki néptől veszik át, akik harcoltak volna az első kínai királyokkal, anélkül, hogy sikerülne ezt visszafogniuk: a San Miaót, amelyre az ősi kínai szövegekben hivatkoztak, mint például Shu Jing , Shanhaijing , Guoyu vagy Shiji . Ezt követően a metonímia által általános értékű szó, az így megnevezett csoportok hovatartozása továbbra is vita tárgyát képezi. Tekintettel a népességmozgásokra, a csoportok közötti szétválásokra és átcsoportosításokra az idők során, valamint az írott források szegénységére és homályosságára, a hmong és más kortárs miaói népek közös és egyedi történelmi eredete a jelenlegi ismeretek figyelembevételével nem bizonyítható.
A hmongokat először az annamiták és a thaiföldiek nevezték ki Man Meo vagy "vadmacska" pejoratív néven , innen származik a francia gyarmati szerzők Méo neve , amely a kínai Miao szó déli kiejtése is, szemben a Yao-val. majd felhívta Man Yao-t . Az ember, aki eredetileg meg tudott jelölni egy adott népet, a "vad" kifejezéssel együtt egy általános kifejezés volt, amely magában foglalja az Indokínai-félsziget különböző hegyi népeit. A Férfi a dél- kínai népekre is hivatkozott a kínaiak között és a hmong külföldiekre ( Mab ).
A Meo kínai-vietnami nyelven "macska" jelentése: onomatopoeikus kifejezés a macska nyávogására utalva . A Song-dinasztia idején a „karom” (Louisa Schein után) vagy a „hüllő” (Joakim Enwall után)豸 radikálisa hozzáadódott a Miao苗 szóhoz , hogy a macska jelentését megkapja . A népi kultúra legendái szerint utalás arra, hogy a hmongok mennyire másznak a hegylejtőkön, vagy macskaszerű nyelvszerű nyelvük. Az ősi kínai történész, Meng Ke (Kr. E. 372–289) hasonlította össze a miao nyelvet a hiénák nyikorgásával . Az állattal való közeledés használata pejoratív konnotációt vált ki, amely „barbár” vagy „vad” értelemben vett „civilizálatlanságot” jelöli. Fokozatosan eltávolítja a XIV . Század és a XVII . Század között írt kínai nyelvből , de ez a negatív kép szuggesztívebb formában folytatódik, a késői tervezés és a "Miao raw" (akik megőrizték ősi hagyományaikat) pejoratívabb formában. ) és a „főtt Miao” ( akkulturált ).
A Miao szó első jelentése rejtély marad, és még mindig spekuláció tárgya a kínai tudományos kutatásban. Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy ez egy cím vagy egy nép neve, a szó átírása vagy egy Henan tartománybeli hely neve . A harcoló államok időszakában egy kínai tudós "leszármazottként" fordította le a szót, amelyből San Miao a "három leszármazottat" jelentené. De most az azt alkotó gyökerek jelentik a kulcsot a fűhöz艹a hántolatlan vagy a mezőn felüli田. E két ideogram kombinációját a múltban is sokféle értelmezésnek vetették alá, két fő feltételezéssel szemben. Néhány, azáltal a kínai hagyomány, amely azt mondja, hogy a San Miao szorultak Gansu , attribútum azt a jelentését „nomádok”, és azok, akik általában azt mutatták, együttérzését a hmong előadott a jelentése "parasztok”, »rizs szemenkénti« , „A föld fiai”, „őslakosok”, „gazdák” ... de ezek mind szabad értelmezések. Jelenleg a pekingi kínai szótár „fiatal hajtásként” vagy „növényként” határozza meg azt, hogy „alázatos, kicsi”.
Alatt késő ókori , a Miao képírásjel eltűnt évszázadok kínai irodalom, csak hogy újra a középkorban a Book of the Barbarians (Manshu) írta Fan Chuo a Tang-dinasztia , és a Zhu Xi, a gondolkodó. Konfuciánus a Dél- Song-dinasztia , a San Miao (San Miao ji) címen , Hunan tartomány népét írja le, amely kapcsolatban áll a San Miao-val . Használata gyakoribb volt a Yuan-dinasztia idején , változó variációkkal, például Miaoman, Miaoliao, Miaolao, Shengmiao stb. a Hunan és Guizhou tai-kadai , tibeti-burmai és osztrák - ázsiai beszélőinek megjelölésére . A Ming és Qing dinasztiák , úgy egymásra a szó vagy férfi Man Nan (déli barbárok) mint gyűjtőfogalom alatt bármely nem kínai népek délnyugat Kínában . A Ming-dinasztia vége felé ott alkalmazták a „főtt Miao” ( Shu Miao ) fogalmát , vagyis a gyűlést vagy az engedelmességet és a „Miao crus” ( Sheng Miao ), vagyis a függetleneket. Például a Dong és a Tujia, akik jó kapcsolatokat ápolnak a kínaiakkal és adót fizetnek nekik, "főtt Miao" -nak számítanak, a nomád hmongok, kikerülve a kínaiak befolyását, "nyers Miao" -nak számítanak. Mivel a kifejezés a hmongokon kívül más etnikai csoportokat is tartalmazott, a kínai történelmi írásokban felsorolt , a Miao-val kapcsolatos összes történelmi esemény nem tulajdonítható zavartalanul a hmongoknak. François Marie Savina atya által elkövetett hiba, aki Sonomot, a tibeti törzsek gyalrongját hmong királygá tette . Az a feltételezés is megkérdőjeleződött, hogy a hmongok a San Miao- ból származnak , a kérdés megoldása nélkül.
Az 1980-as évektől a Meo és Miao exonimákat nyugaton fokozatosan felváltotta a Hmong autonim, Yang Dao kezdeményezésére. Kínában , Thaiföldön és Vietnamban azonban továbbra is használják őket .
A világon a hmongok számát 4-5 millióra becsülik.
A Laoszban letelepedett hmongok a laoszi népesség 7,9% -át teszik ki, vagyis az 1989-es laoszi népszámlálás szerint körülbelül 438 300 ember.
A hmongok hagyományosan vándor hegyi gazdálkodók és pásztorok, akik politikai nyomás hatására hajlamosak letelepedni. A kulturális identitásuk és függetlenségük megőrzése iránti törekvés különböző konfliktusokba keveredett. Végén a laoszi polgárháború ami az Advent a kommunista rezsim a1975. május, jelentős számú hmong menekült Laoszból olyan országokba, mint az Egyesült Államok , Franciaország (nevezetesen Guyana ) és Ausztrália . Néhányan nem hajlandóak erőszakos elszámolással elkövetni a laoszi kommunistákat a franciák , majd az amerikaiak mellett, és a XX . Század utolsó negyedében a laoszi hatóságok népirtásának ( hmongi konfliktus ) áldozatai lettek . Mások éppen ellenkezőleg, részt vettek a kommunista mozgalomban, majd kormányzati pozíciókba kerültek.
Ezen konfliktusok eredményeként a XX . Század végén és a XXI . Század elején Hmong meghatározhatatlan része a Xaysomboun térségében lévő dzsungelbe menekült , amelyet laoszi és vietnami hadseregek vadásztak, hogy " segítsék az imperialistákat ". . 2005-ben csak nyolcezren voltak , szemben a tíz évvel korábbi több mint 30 ezerrel. A Xieng Khouang megyében , a régióban a lakosság nagy hmong Laosz volt a legintenzívebb, célzott merénylet civilek XX th század vége óta a második világháború , az Egyesült Államok ellen Pathet Lao az 1970-es években . A háború vége óta több mint 20 000 áldozata volt a fel nem robbant kazettás lőszereknek.
Ma a hmong nép túlélői beépülnek a laoszi életbe (lásd Luang Prabang esti piacát vagy Vientiane etnikai piacát ).
Csaknem 3 millió hmong beszélő él Kínában, Szecsuán , Guizhou , Yunnan és Guangxi tartományokban . Kínai nyelvészek több mint 42 meghatározott helyen azonosították őket:
A hmong diaszpóra megoszlik az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Németország, Japán, Argentína és Franciaország (becsült 30,000 ), beleértve a mintegy 2000 a Francia Guyana . Legtöbbjük még mindig Délkelet-Ázsiában él , főleg Kínában és Vietnamban , de Laoszban , Thaiföldön és Burmában is .
A hmong nyelv a hmong-mien nyelvcsaládba tartozik , amelyet e nyelvek kínai neve után miao-yao-nak is neveznek . A terminológia és a kínai nyelvészek megközelítése szempontjából a hmongok beszélik a nyugati Miao-dialektus chuanqiandi alnyelvét, más néven a Miao-yao nyelvcsalád Chuanqiandian-ját . A különféle Miao nyelvi csoportok kijelölésére szolgáló dialektus fogalma vitatott, úgy gondolják, hogy ezek valójában különálló nyelveket alkotnak, mindezeket fonológia , nyelvtan és szókincs különbözteti meg . Az 1950-es és 2000-es évek között az a kísérlet, hogy egyetlen írási rendszert vezessenek be a teljes miao nemzetiségre , kudarcnak bizonyult a miao nyelvcsoportok közötti nagy különbség miatt. Az amerikai nyelvészek Hmong-Mien neve még mindig vitatott. A miao és a yao exonimák előnyösebbek az összetévesztés elkerülése és az egyik vagy másik alcsoport kifejezésének önkényes előnyben részesítése érdekében.
Nagyon sok nyelvjárási forma létezik, amelyek közül sok valószínűleg még nem szerepel. A két leggyakoribb a „zöld hmong” és a „fehér hmong” (a legelterjedtebb nyelvjárások Laoszban, Thaiföldön , Vietnamban és Burmában ), amelyek nevüket a beszélők hagyományos női jelmezeinek fő színének köszönhetik. Ezt a két nyelvjárást a nyugati hmong diaszpóra beszél. A Vietnam , van egy másik különbséget annak alapján, ruha hagyományok: ez a „fekete hmong” és a „virágos hmong” vagy „virág-hmong”.
A hmong írás első formái a XX . Század elejére nyúlnak vissza . Többet olyan francia misszionáriusok alkottak , mint Yves Bertrais , nevezetesen az 1950-es években , a latin ábécének köszönhetően . Az a ábécé, amelyet a hmongok a világon jelenleg használnak, az úgynevezett Barney-Smalley -Bertrais ábécé, amelyet alkotóiról neveztek el.
Egy hmong, Shong Lue Vang ábécét definiált a saját nyelvéhez. Írástudatlan, mint generációjának szinte minden hmongja (1947 előtt), ő is kitalált egy olyan tanrendszert, amelynek két jele volt: az egyik a szótagra, a másik a hangra, vagy körülbelül ötszáz kombináció. De az általa kitalált karakterek nem léteztek nyomtatásban, és ez a kombinációk számához hozzáadva lelassította találmánya terjedését. A Barney-Smalley-Bertrais rendszer szintén nyitott a kritikákra, de az az előnye, hogy csak nemzetközi román betűket használ, például kínai hanyu pinyin , vietnami chữ quốc ngữ és japán romaji .
A hmong szavak mindig magánhangzóval végződnek, kivéve néha az "ng" mássalhangzót, amely egy "e" vagy "o" után található velár "n ". Ezekben az esetekben -ee és oo-t írunk, mint a hmoob-ban, ahol a "h", néma, mint a franciában, azt jelzi, hogy az "m" gyenge, és ahol a néma "b" azt jelzi, hogy a szótag a magas hangon egyenlő.
Ennek eredményeként az összes hmong szó írásbeli mássalhangzóval és magánhangzóval vagy velár „n” -nel végződik, amikor kimondják. A "b", "v", "s", "g", "m" és "j" mássalhangzóknak tehát önmagukban nincs értéke.
Így a laoszi Vang Pao tábornokot hmong nyelven Vaj Pov-nak hívják, de ezt "Va Po" -nak ejtik, Va magas ereszkedő (tehát a magas és a közép hang között), Po pedig emelkedő (tehát a közepes és a magas hang) között van. ).
Ha az ókori kínai krónikák San Miao valóban a jelenlegi Homongok őse, akkor eredetük a Sárga folyó medencéiben található meg az első Hans mellett . Az egyetlen, korábban írásban dokumentált Miao-vándorlási mozgalom a kínaiak által jelentett: a többi, és különösen az angolul beszélő etnológusok vagy francia misszionáriusok által felvetett hipotézisek csak feltételezéseken alapuló hipotézisek , amelyek maguk is nyomokra épülnek. Értelmezhető, genetikai , etimológiai , etnológiai és nyelvi .
Az első nomád lelkipásztorok és gazdák Közép-Kínában, a Miao szétszóródtak Délkelet-Ázsiában , különösen Yunnan , Guizhou és Guangxi tartomány hegyeiben : miért? Konfliktusokat feltételeztünk a szomszédos Hansszal , az első császárok által a Miao ellen folytatott háborúkat (a kínai legenda szerint) vagy azt a tényt, hogy a hegyekben még mindig szűz földet kellett megtisztítani és kiaknázni. Valószínű, hogy a kettős és nagyon régi ellenzéki „nomádok / mozgásszegények ” és „ sámánisták / szenisták ” szerepet játszottak a déli irányú fokozatos szétszóródásukban, amikor a Hans kiszélesítette állandó mezőgazdaságának markolatát Kína központjában.
Különben is, az elején a XIX th század folyamán a Qing-dinasztia kormányzás mandzsu , hmong átlépte a határt kínai laoszi rendezni területeken Nong Het , Hua Phan , Phongsaly , Oudomxay , vagy még ettől Muang Sing .
A mai Laosz hegyeiben ösztönözték őket a franciák, hogy mákot termeljenek és ópiumot állítsanak elő Kínába történő export céljából, ami az ópiumháborúkat idézte elő . A laoszi indokínai háború idején , valamint a vietnami háború idején a hidegháború idején, amely itt "forró" és különösen véres volt, a CIA és az Egyesült Államok segédhivatalként használta őket, fegyverzetet biztosított számukra, és megvásárolta az ópiumot. produkció: ezt a tényt - a nyugati oldalon konfliktusba keveredett hmongokat - a kommunista harcosok " halálra ígérték ", mint "az imperialista betolakodók hiányzóit".
A hmongoknak békés kezdete volt Laoszban, önellátásban éltek a hegycsúcsokon. A franciák a laosiakhoz hasonlóan Meo-nak , a kínai Miao deformációjának nevezték őket . Az adók és a különféle adók gyarmati hatóságok általi felhalmozása , valamint a gyakran korrupt nem-hmongok szisztematikus igazgatása mind olyan tényezők, amelyek miatt a hmongok felálltak a gyarmatosítóval szemben. Ez a „ bolondok háborújának ” nevezett lázadás öt évig tartott (1917–1922), vezetője, Pa Chay haláláig . Ez az epizód arra késztette a franciákat, hogy megváltoztassák az adott etnikai csoporttal kapcsolatos politikájukat. Ösztönözték az ópium előállítását, de az étkezési növényeket és a misszionárius prédikációkat is , és kinevezték a hmong beszélgetőtársakat, mint Ly Foung.
Ópiumtermesztés a francia IndokínábanAlatt a második világháború , a francia Indokína , uralkodott Admiral Jean Decoux a Vichy rezsim együttműködő a japán megszállók , a de facto az Axis , bár hivatalosan semleges: ezért vágva forrásait ópium kínálat, amelyek Iránban , Törökország és India , az ópiumból származó jövedelem pedig tőke a francia közigazgatás finanszírozásához. Így a francia közigazgatás ösztönözte, sőt megszervezte az ópium termelését és kereskedelmét (amelyet a háborúk közötti időszakban elnyomott ) Laosz és Tonkin felvidékén. A termelés tízszeresére nőtt, 1940-ben 7,5 tonnáról 1944- re 60,6 tonnára , főleg a laoszi Xieng Khouang tartományokban és a taïi északkeleti Tonkin országban, ahol sok hmong ( meo ) él. Az adminisztráció nem közvetlenül irányította a termelést, hanem helyi „Meo” szakácsokat alkalmazott, mint például a Touby Lyfoung Xieng Khouang-ban és Deo Van Long Tonkin-ban.
Néhány személyiségEz lehetővé tette Touby Lyfoung számára, hogy gyermekeit iskolába küldje, ami akkor ritka eset volt. Képzettsége és bürokratikus tehetsége azt látta, hogy Lyfoung gyorsan feljutott a Laosz-i Francia Protektorátus gyarmati igazgatásába, hogy a közelmúlt történelmének egyik nagy hmong-vezetője legyen. A Vichy-rezsim érdekében részt vett a francia állam ópiumforgalmában a vámszolgálat ópiumtanácsánál . Egymást követően egészségügyi miniszter, posta- és távközlési miniszter, valamint Sisavang Vong király tanácsadója volt . A második világháború végén , amikor Franciaország ezúttal szembeszáll a japánokkal , Lyfoung a Xieng Khouang hmong vezetője, hogy segítse a francia hadsereget a város visszaszerzésében és az ország ellenőrzésének visszaszerzésében. Kihasználta vezetői rangját, hogy az egyik oldalon a hmongokat az oktatás felé terelje, a másikon pedig a vietnami kommunistákkal küzdjön . Halála után a diaszpóra hmongjai számára továbbra is elsődleges fontosságú alak.
Faydang Lobliayao , a maga részéről, a „vörös hmong” vezetője, aki éppen ellenkezőleg, mellé a vietnámi kommunisták , amikor a japán vezetett a francia ki a indokínai és kikiáltotta március 8-án, 1945 függetlenségét Vietnam , Laosz és Kambodzsa . A Laosz Nemzetgyűlés alelnöke lesz .
Ezt követően a franciák használták a Hmongot, amelyről ismert, hogy nehéz és ellenséges körülmények között mozoghat a Dien Bien Phu csata során a D művelet vietnami kommunista része ellen .
A laoszi polgárháború a vietnami háborúhoz csatolt műveletek színháza . 1962-ben az Egyesült Államok toborozta a hmong gerillákat, amelyeket Vang Pao tábornok parancsolt az észak-vietnami katonák elleni harcra Laoszban. Ezt az "amerikai titkos háború" elnevezésű műveletet a CIA finanszírozta . Ez a terület "biztosításából" és a lebuktatott amerikai pilóták helyreállításából állt a Ho Si Minh-i kifutópálya bombázásával . Amikor a politikailag és diplomáciailag legyőzött amerikaiaknak 1975-ben ki kellett vonulniuk Vietnamból, az edzőtáborok bezárásával, a Laosznak és a hmongoknak nyújtott minden katonai és pénzügyi támogatás felfüggesztésével, valamint a kommunista Pathet Lao elfogadásakor megtagadták szövetségeseik kiszűrését, minden segédtagságukat elhagyták. az ország ellenőrzése. A kommunista hmong mint Faydang Lobliayao , hatalomra, míg a hmong pro-royalista szövetségesei a francia és amerikai raboskodott táborokban a kényszermunka vagy ha megpróbáltak ellenállni , megölték . Politikai vezetőjüket, Touby Lyfoungot börtönbe zárták és őrizetbe vették, míg katonai vezetőjüknek, Vang Pao -nak sikerült elhagynia az országot, és az Egyesült Államokban talált menedéket.
A Laoszban üldözött Hmong felajánlotta segítségét a Kínai Népköztársaságnak, amikor az 1974-ben ellenezte üldözőjét , Vietnamot.
A vietnami bizalmatlanság a hmong iránt a hmong konfliktus következménye : a nyugati sajtóban Philip Blenkinsop 2002-ben, Thierry Falise 2003-ban, Grégoire Deniau és Cyril Payen 2005-ben, valamint az amerikai Roger Arnold jelentéseiben2006. szeptember, megmutatta több hmong csoport súlyos helyzetét a laoszi dzsungelben. Mivel nem tudnak elmenekülni az országból, emberkereskedelemből ( különösen ópiumból ) és orvvadászatból élnek , lázadó gerillákként , és mint ilyeneket több mint harminc éve vadászták és irtották a Laoszban jelenlévő vietnami hadsereg , valamint a laoszi hatóságok . Közülük a sikeres Thaiföldre menekülnek, ahonnan néhány nyugati országban elszállásolható. Sokan azonban továbbra is nehéz helyzetben vannak Laoszban. A szabadtéri táborokban összpontosított Thaiföldön nem menekült státusszal, hanem „illegális gazdasági bevándorlókkal” rendelkeznek, és csak a nem kormányzati szervezeteknek köszönhetően maradnak életben . Körülbelül tízezer ember van bezárva ezekbe a fogolytáborokba , például Phetchabun tartományba , vagy más észak- és közép-thaiföldi börtönökbe. Aggasztó az ottani humanitárius helyzet, amint azt a " Határok nélküli orvosok " bizonyítja, akik thai táborokban és börtönökben hozzáférhettek a hmongokhoz.
az 2009. december 28, Thaiföld akaratuk ellenére 4000 Hmongot deportáltak akaratuk ellenére, a nemzetközi tiltakozások ellenére. Az orvosok a határok nélkül jelentést tettek közzé ebben a témában. Tiltakozni az ellen, amit ő tekinthető a népirtás , ezredes Robert Jambon van öngyilkos a2011. október 27Lövés a templomban, az előtte az indokínai pagoda a halott, közúti Dinard és Dinan .
2000-ben körülbelül 1600 Hmong (francia statisztika) élt Guyanában , akiknek fele 18 évnél fiatalabb volt. Négy községre vannak felosztva, amelyeket maguk építettek:
Laoszi falusi csoportok leszármazottai . A kommunista állam elől menekülve 1975-ben internálták őket Thaiföldi menekülttáborokba. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa politikai menekültként való elismerése lehetővé teszi számukra, hogy a különféle nyugati országokban fogadják őket. Az Egyesült Államok mintegy 100 000 , Franciaország pedig 10 000 fog otthont adni . Azok a falvak, amelyeket a semmiből hoztak létre azzal a gondolattal, hogy a korábbi életkörülményeiket visszaszerző családcsoportokat helyezzék át, Guyanában készülnek rájuk.
A hmongok 1977-ben érkeztek Guyana-ba. Guyana népesítésének és a mezőgazdaság fejlesztésének ötletével telepedtek le ott. Ez a projekt része volt a „Zöld terv” által indított államtitkár a francia tengerentúli megyék és területek idején, Olivier Stirn . Ennek a tengerentúli megyének elítélő megfigyeléséből indult ki: alulnépesített Guyanának csak 55 000 lakosa volt a metropolisz ötödét képviselő területen, nagyon kevés kiaknázott erőforrással (az aranymosástól eltekintve ) és a metropolistól függő nagyon csekély gazdasági aktivitással.
Az ázsiai származású regionális tanács elnökének, Ho-A-Chuck doktornak volt segítségükkel a telepítésük szempontjából, valamint Yves Bertrais atya (elhunyt2007. május 27, a Barney-Smalley ábécé nevű hmong ábécé társfeltalálója ), hogy engedélyt kaptak az ottani letelepedésre. Pierre Dupont-Gonin szintén részt vett guyanai üdvözletükön, és erről könyvében is tanúskodik.
Abban az eredete ennek a kezdeményezésnek találjuk a stratégiai és leendő tükrözi admirális Marcel Flichy , amelynek forrása az ő kettős tapasztalata Indokína , beszámolt a könyvben Les Corsaires de la Baie d'Along által Michel Girard és Marine Indokína a Jacques Mordal , és Algéria , ahol a DBFM nemoursi utolsó parancsnokaként, 1962-ben, hierarchiájával szemben kezdeményezte, hogy megmentse harkiseit azáltal, hogy Franciaországba telepíti őket, az ardèche-i Largentière- be . A Secours Catholique és a Caritas Internationalis nemzetközi kapcsolatok vezetőjeként javasolta ezt a mentési projektet, és keserűen tárgyalt a francia kormánnyal.
Számuk a becslések szerint közel 20.000 , a nagy részét, amely megtalálható a régióban Párizs , Toulouse , Chartres , Rennes , Amboise , Tours és Nîmes , amennyiben azok a mezőgazdasági termelők, különösen a régióban. Vistrenque .
Az Egyesült Államok legnagyobb hmong közössége Minnesota államban , Saint Paul és Minneapolis „ikervárosában” található . Úgy becsüljük, ez a közösség közel 60 000 ember számára. Az Egyesült Államokba történő hmong bevándorlás az 1970-es és 1980-as évekből származik, és a vietnami háború közvetlen következménye . Miután először talált menedéket Kaliforniában , nevezetesen Fresnóban , a hmongok elsősorban gazdasági okokból Minnesotába és a Középnyugat más részeire költöztek . Sok más távol-keleti közösséghez hasonlóan a hmongok is tanúskodnak az Egyesült Államok gazdasági és oktatási rendszerébe való jó integrációról.
A hmongok animisták vagy keresztények ; még legalább három templom látogatható az észak- vietnami Sa Pa régióban . A Sa Pa régióbeli hmong egyházközségeket a párizsi külképviseletek hozták létre és igazgatták .
A helyi hiedelmek szerint a hmongok születésükkor három lelket fogadnak : az első életet ad az egyénnek, és a halál után az élők között marad; a második véglegesen elhagyja az ősök országát vagy a túlvilág királyságát, a harmadik pedig emberben vagy állatban reinkarnálódik. A legfontosabb temetési szertartást Kruôz-sé-nek hívják : a második lélek felé vezető út jelzéséről van szó. Fuvola és dob kíséretében szent dal hangzik el a menet során.
A hmongokra jellemző egyik hagyomány a ruházat és a fejfedők hímzett vagy alkalmazott díszítésének gazdagsága.
A házassággal kapcsolatban számos hagyományos megoldás létezik:
A hmongok között a házasság 13-14 éves korig lehetséges . A korkülönbség nem jelent problémát, és egy 30 éves férfi feleségül vehet egy 13 éves lányt . A poligniát elfogadják, egy hmong férfi több olyan nőt is feleségül vehet, aki elég gazdag ahhoz, hogy minden kártérítést kifizetjen. Ezzel szemben egy szegény embernek nehéz lehet férjhez menni. A XXI . Században ezek a hagyományok nagyon népszerűtlenek az új generációk számára, különösen azért, mert az inverz (fiatalabb fiú vagy polandria ) nem létezik.
Miután megnősült, a hmong nő férje falumába költözik, és halálukig férje szüleiről kell gondoskodnia. Ezért fordul elő, hogy egy hmong jövőbeli feleségét jövőbeli sógorai választják meg. Ha rájönnek, hogy menye nem fog gondosan gondoskodni róluk, megtagadhatják és visszaküldhetik a családjához a menyasszony szüleinek járó kártérítéssel.
A hmongoknak legfeljebb 18 különböző vezetéknevük van , mindegyiknek genealógiai , vallási vagy társadalmi jelentősége van.
A leendő férjnek és leendő feleségének más néven kell szerepelnie ahhoz, hogy összeházasodhassanak. Amikor a hmong nő megnősül, felveszi férje vezetéknevét, és a gyerekek az apa vezetéknevét viselik. A különböző vezetéknevű unokatestvérek összeházasodhatnak.
A tudományos orvosi kor előtt a hmongok úgy vélték, hogy a betegség az emberi lelkek és az instabil lelkek kapcsolatából fakad. A stabil lelkeket fenn kell tartani a testben, mert ők generálják az erőt, az erőt és az egészséget. Az instabil lelkek betegségeket teremtenek, és élénkíteniük kell őket. Ebből a hitből különböző hagyományok áradnak. Így újév napján a zöldségféléket és a húsleveseket betiltják, hogy ne váltsanak ki bosszút a szeszes italokért ezért a környezet elleni bűncselekményért. Hasonlóképpen, egy idegen ne lépjen be egy házba, ahol lombos ág van az ajtóra erősítve, nehogy betegség járjon. A gyógynövénygyógyászokat olyan betegek konzultálják, akik gyógynövényes gyógyszereket kapnak, bár a modern orvostudományt is használják. Ezek a gyógynövények többnyire az erdőben gyűlnek össze. A hmongok sok gyógynövényt is kínálnak exportra.
Kislány Qing Miao. Délnyugat- Guizhou . 2006.
Virágos hmong nők Vietnámban , Bắc Hà- ban.
Virágos hmong nők a vietnami Bắc Hà piacon 1999-ben.
Fekete hmong nők a vietnami Sa Pa- ban 1999-ben.
Vörös Dao 2011-ben Vietnam északi részén. A Vörös Dao a Hmong mellett él. Saját nyelvük és kultúrájuk van.
Fekete Hmong Vietnam északi részén 2011-ben.
Hmong lányok Laoszban 1973-ban.
Hmong Laoszban (2000-es évek).