Ecetsav

Etánsav
Az ecetsav szerkezeti képlete Az ecetsav 3D ábrázolása
Az ecetsav vázképlete és 3D-s ábrázolása
Azonosítás
IUPAC név etánsav
Szisztematikus név ecetsav
Szinonimák

jégecet
-etil-sav, metánkarbonsav

N o CAS 64-19-7
N o ECHA 100 000 528
N o EC 200-580-7
N o RTECS AF1225000
ATC kód G01 AD02 S02 AA10
DrugBank DB03166
PubChem 176
ChEBI 15366
N o E E260
FEMA 2006
Mosolyok CC (= O) O
PubChem , 3D nézet
InChI InChI: 3D nézet
InChI = 1 / C2H4O2 / c1-2 (3) 4 / h1H3, (H, 3,4) / f / h3H
Megjelenés színtelen, csípős szagú, erősen ecetes folyadék.
Kémiai tulajdonságok
Brute formula C 2 H 4 O 2   [izomerek]
Moláris tömeg 60,052 ± 0,0025  g / mol
C 40%, H 6,71%, O 53,29%,
pKa 4,76 át 25  ° C-on
Dipoláris pillanat 1,70  ±  0,03  D
Molekuláris átmérő 0,442  nm
Fizikai tulajdonságok
T ° fúzió 16,64  ° C
T ° forráspontú 117,9  ° C
Oldékonyság Vízzel, acetonnal , alkohollal, benzollal , glicerinnel , éterrel, szén-tetrakloriddal elegyedik ; Gyakorlatilag szemtelen. a szén-diszulfid

Teljes mértékben keverhető hexánnal és toluollal .

Oldhatósági paraméter δ 20,7  MPa 1/2 ( 25  ° C );

18,9  J 1/2  cm -3/2 ( 25  ° C );
12,4  cal 1/2  cm −3/2

Térfogat 1,049 2  g cm −3 (folyadék, 20  ° C )

egyenlet:
A folyadék sűrűsége kmol · m -3-ban és a hőmérséklet Kelvinben, 289,81 és 591,95 K között.
Számított értékek:
1,04202 g · cm -3 25 ° C-on.

T (K) T (° C) ρ (kmolm -3 ) ρ (gcm -3 )
289,81 16.66 17,492 1,05045
309.95 36.8 17.15025 1.02992
320.02 46.87 16.97526 1.01942
330.1 56.95 16.79723 1.00872
340.17 67.02 16.61595 0,99784
350,24 77.09 16.43122 0,98674
360.31 87.16 16.24279 0,97543
370,38 97.23 16.05041 0,96388
380,45 107.3 15.85378 0,95207
390.52 117.37 15.65257 0,93998
400,59 127,44 15.44639 0,9276
410,67 137,52 15.23483 0,9149
420,74 147,59 15.01737 0,90184
430,81 157,66 14,79345 0.88839
440,88 167,73 14.5624 0.87452
T (K) T (° C) ρ (kmolm -3 ) ρ (gcm -3 )
450,95 177.8 14.32343 0.86016
461.02 187,87 14.07559 0,84528
471.09 197.94 13.81774 0,8298
481.17 208.02 13.5485 0,81363
491.24 218.09 13.2661 0,79667
501.31 228.16 12.96833 0.77879
511,38 238,23 12.65229 0.75981
521.45 248.3 12.31406 0,7395
531.52 258,37 11.94817 0,71752
541.59 268,44 11.54656 0,69341
551,66 278.51 11.09651 0.66638
561,74 288,59 10.5759 0.63511
571.81 298,66 9.93954 0,5969
581.88 308,73 9.06223 0,54421
591.95 318.8 5.595 0,336

P = f (T) grafikon

Öngyulladási hőmérséklet 465  ° C
Lobbanáspont 39  ° C (zárt pohár)
Robbanási határok a levegőben 5,4–16  térfogatszázalék
Telített gőznyomás 1,5  kPa át 20  ° C-on

egyenlet:
Pascál nyomás és hőmérséklet kelvinben, 289,81 és 591,95 K között.
Számított értékek:
2079,17 Pa 25 ° C-on.

T (K) T (° C) P (Pa)
289,81 16.66 1.276.9
309.95 36.8 3 942,92
320.02 46.87 6 529,01
330.1 56.95 10 444,46
340.17 67.02 16,193,69
350,24 77.09 24 404,87
360.31 87.16 35,841,75
370,38 97.23 51,413,28
380,45 107.3 72,181.1
390.52 117.37 99,364.91
400,59 127,44 134 346,28
410,67 137,52 178 671,6
420,74 147,59 234,055.02
430,81 157,66 302,382,47
440,88 167,73 385,718.02
T (K) T (° C) P (Pa)
450,95 177.8 486,313,9
461.02 187,87 606,625,69
471.09 197.94 749,334.18
481.17 208.02 917,375,71
491.24 218.09 1 113 982,9
501.31 228.16 1 342 737,85
511,38 238,23 1 607 640,47
521.45 248.3 1 913 194,96
531.52 258,37 2 264 517,98
541.59 268,44 2 667 473,46
551,66 278.51 3 128 839,46
561,74 288,59 3 656 514,92
571.81 298,66 4 259 775,51
581.88 308,73 4 949 591,16
591.95 318.8 5.739.000
P = f (T)
Dinamikus viszkozitás 1,22  mPa s át 25  ° C-on
Kritikus pont 4,53  MPa át 319,56  ° C-on
Termokémia
S 0 gáz, 1 bar 282,848  J mol −1  K −1
S 0 folyadék, 1 bar 158,0  J mol −1  K −1
Δ f H 0 gáz −433  kJ mol −1
Δ f H 0 folyadék −483,52  kJ mol −1
Δ fus H ° 11,728  kJ mol -1 és 16,75  ° C között
Δ vap H ° 23,7  kJ mol -1 , hogy 117,95  ° C
C o 123,1  J mol −1  K −1 (folyadék, 25  ° C )
63,44  J mol −1  K −1 (gáz, 25  ° C )

egyenlet:
A folyadék hőteljesítménye J kmol -1 K -1 -ben és hőmérséklet Kelvinben, 289,81 és 391,05 K között.
Számított értékek:
123,864 J mol -1 K -1 25 ° C-on.

T
(K)
T
(° C)
C o
C o
289,81 16.66 122 130 2,034
296 22.85 123,406 2,055
299 25.85 124,048 2,066
303 29.85 124,928 2,080
306 32.85 125,607 2,092
310 36.85 126,538 2 107.
313 39.85 127,255 2 119
316 42.85 127,988 2 131
320 46.85 128,990 2 148
323 49.85 129,761 2,161
326 52.85 130,548 2,174
330 56.85 131 623 2 192
333 59.85 132,447 2 206
337 63.85 133,572 2,224
340 66.85 134,435 2 239
T
(K)
T
(° C)
C o
C o
343 69.85 135,313 2 253
347 73,85 136 510 2 273
350 76.85 137,426 2 288
353 79.85 138,359 2,304
357 83.85 139,627 2325
360 86.85 140,598 2 341
364 90,85 141,916 2363
367 93.85 142 924 2380
370 96,85 143,949 2397
374 100,85 145,339 2,420
377 103.85 146,401 2,438
380 106,85 147,479 2 456
384 110,85 148,942 2,480
387 113.85 150,058 2,499
391.05 117,9 151,590 2,524

P = f (T)

egyenlet:
Hőkapacitása gáz J · mol -1 · K -1 és hőmérséklet kelvinben, 50 és 1500 K.
Számított értékek:
63,813 J · mol -1 · K -1 25 ° C-on

T
(K)
T
(° C)
C o
C o
50 −223.15 37,401 623
146 −127.15 45,463 757
195 −78.15 50,805 846
243 −30.15 56,619 943
291 17.85 62,856 1,047
340 66.85 69,516 1,158
388 114,85 76,198 1,269
436 162,85 82 921 1,381
485 211.85 89,719 1494
533 259,85 96 223 1,602
581 307,85 102,493 1,707
630 356,85 108,583 1,808
678 404.85 114 188 1,901
726 452,85 119,393 1 988
775 501,85 124,260 2,069
T
(K)
T
(° C)
C o
C o
823 549,85 128,570 2 141
871 597,85 132,421 2,205
920 646,85 135,882 2 263
968 694.85 138,829 2 312
1,016 742,85 141,363 2 354
1,065 791,85 143,568 2391
1,113 839,85 145,405 2 421
1,161 887,85 146,987 2,448
1 210 936,85 148,418 2,471
1,258 984.85 149,726 2,493
1,306 1 032,85 151,044 2,515
1,355 1081,85 152,513 2,540
1,403 1,129,85 154,199 2,568
1,451 1,177,85 156,266 2 602
1500 1 226,85 158,921 2,646
PCS 874,2  kJ mol −1 (folyadék)
PCI −875,16  kJ mol −1
Elektronikus tulajdonságok
1 re ionizációs energia 10,65  ±  0,02  eV (gáz)
Kristályográfia
Kristályosztály vagy űrcsoport Pna 21
Hálóparaméterek a = 13,151  Å

b = 3,923  Å
c = 5,762  Å
α = 90,00 °
β = 90,00 °
γ = 90,00 °
Z = 4

Hangerő 297,27  Å 3
Optikai tulajdonságok
Törésmutató  1.3720
Óvintézkedések
SGH
SGH02: TűzveszélyesSGH05: Maró
Veszély H226, H314, P280, P305, P310, P338, P351, H226  : Gyúlékony folyadék és gőz
H314  : Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz
P280  : Viseljen védőkesztyűt / védőruházatot / szemvédőt / arcvédőt.
P305  : Ha szembe jut:
P310  : Azonnal hívjon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTOT vagy orvost.
P338  : Távolítsa el a kontaktlencséket, ha az áldozat viseli őket, és ha könnyen eltávolíthatók. Öblítse tovább.
P351  : Óvatosan öblítse le vízzel néhány percig.
WHMIS
B3: Éghető folyadékE: Maró anyag
B3, E, B3  : Éghető folyadék
Lobbanáspont = 39  ° C zárt téri (módszer nem jelentett)
E  : Maró anyag
veszélyes anyagok szállítása: class 8

Disclosure 1,0% szerint az összetevő közzétételi lista
NFPA 704

NFPA 704 szimbólum

2 3 0
Szállítás
83.
   2789   
Kemler-kód:
83  : maró vagy mutató kisebb mértékű korróziós és gyúlékony (lobbanáspont 23-  , hogy  60  ° C-on , beleértve a határértékeket)
UN-szám  :
2789  : ECETSAV tartalmazó oldatot több mint 80 százalék (tömeg) sav; vagy JEGESETSAV
Osztály:
8
Címkék: 8  : Maró anyagok 3  : Gyúlékony folyadékok Csomagolás: II  . csomagolási csoport : közepesen veszélyes anyagok;
8. ADR piktogram

ADR-piktogram 3




80
   2790   
Kemler-kód:
80  : maró vagy kisebb mértékű maró anyag
ENSZ-szám  :
2790  : ACETIC ACID SOLUTION
Osztály:
8
Címke: 8  : Maró anyagok Csomagolás: II / III csomagolási csoport  : közepesen / enyhén veszélyes anyagok.
8. ADR piktogram



Ökotoxikológia
DL 50 3,31  g kg -1 (patkány, orális )
525  mg kg -1 (egér, iv )
LogP -0,31
Szagküszöb alacsony: 0,03  ppm
magas: 0,15  ppm
Kapcsolódó vegyületek
Izomer (ek) Glikolaldehid
Egyéb vegyületek

Ecetsav-anhidrid

Egység SI és STP hiányában.

A etánsav vagy ecetsavban egy karbonsavat , amelynek elméleti szénlánc C2, hasonló a etán , móltömege 60  g / mol , és a kémiai képlete nyers C 2 H 4 O 2 , félig-fejlett CH 3 - CO-OH vagy AcOH rövid formáció , ahol Ac jelentése „  CH 3 CO  ”, a az acetilcsoport . A köznév mellékneve a latin acetum- ból származik , jelentése ecet . Valójában az ecetsav az ecet fő alkotóeleme a víz után, mivel savas ízét és csípős szagát 1 ppm- től detektálhatja  .

A desztillálás ecet, igazolt a középkorban Európában, lehetővé tette, hogy megkapjuk a tiszta ecetsavat, színtelen éghető folyadékot egy erős ecet szag, egy sűrűsége nagyságrendű 1,05  g cm -3 át 20  ° C-on , mely megszilárdul által egyszerű merítés jeges-vízfürdőben. Ma is jégecet vagy korábban erős ecet néven ismert . Ez az első ismert ipari sav .

Ez a nagyon gyengén vezető, színtelen, gyúlékony és higroszkópos folyadék szobahőmérsékleten a hangyasavval együtt az egyik legegyszerűbb monokarbonsavat képviseli . A savasság azzal jellemezve, vizes oldatban egy pK a = 4,76 származik, hogy képes átmenetileg elveszíti a proton annak karbonsav funkcióját , ezáltal átalakítja azt egy acetát ion CH 3 COO - . Ez egy gyenge sav .

Ez a sav koagulálja a latexet, és bakteriosztatikus tulajdonságokkal rendelkezik, ami lehetővé teszi fertőtlenítőszerként történő alkalmazását. Rovarölő szerek és tisztítószerek komponenseként is használják a félvezetők gyártásához. Ez maró és gőzei irritálja az orr és a szemek.

Nagyon maró hatású a szerves és élő szövetekre, óvatosan kell kezelni. Bár nem találták rákkeltőnek vagy károsnak a környezetre, égési sérüléseket, valamint maradandó károsodást okozhat a szájban, orrban, torokban és tüdőben. Bizonyos dózisokban és rákkeltő termékekkel való krónikus együttes expozíció esetén irritáló jellege a daganatok (jóindulatú és rosszindulatú) daganat-promóterévé teszi . Ezt kísérleti úton patkányokban igazolták.

Az emberi testben az ecetsav általában alkoholfogyasztás után keletkezik  : az etanolt acetaldehiddé alakítják, amelyet az acetaldehid-dehidrogenáz enzim hatására ecetsavvá , majd acetát-CoA ligázzal acetil-coA -vá alakítják .

Termelés

Az ecetsav iránti globális kereslet körülbelül 6,5 millió tonna évente (Mt / a). Iparilag n- bután folyékony fázisú oxidációjával állítják elő , vagy cellulóz-acetát vagy poli (vinil-alkohol) előállításával nyerik ki .

Használ

Ez egy reagens, amelyet széles körben használnak az iparban vagy a laboratóriumokban, különösen:

Elnevezéstan

Az ecetsav korábbi triviális neve az acetum latin szóból származik, amely az ecetet vagy az aceti-vinumot jelenti . A francia és az angol nyelvterületen továbbra is a leggyakrabban használt, de az IUPAC szabványosította az etánsav kifejezést , a régi francia kémiai név, az etilsav helyett . Az IUPAC 1960-as nómenklatúránál toleránsabb Chemical Chemical Abstracts mindazonáltal megtartotta a C1 és C2 első két karbonsav, a hangyasav és az ecetsav jelenlegi nevét.

A jégecet is triviális név, amely a laboratóriumban általában a tiszta ecetsavra utal. Hasonló a német "Eisessig" (szó szerint: jeges ecet) elnevezéshez, ezt a nevet az ecetsav jégszerű kristályai magyarázzák, amelyek valamivel szobahőmérséklet alatt ( 17  ° C alatt) keletkeznek. A tiszta ecetsav olvadáspontja sav).

Az ecetsav leggyakoribb rövidítése az AcOH vagy a HOAc, az Ac a CH 3 -CO− acetil funkciós csoportot jelöli .

Az ecetsav nyers képlete a C 2 H 4 O 2 . Szintén gyakran írják CH 3 COOH vagy CH 3 CO 2 H-ra annak érdekében, hogy jobban lefordítsák a szerkezetét. A H + proton elvesztéséből származó iont acetátnak nevezzük. Az acetát utalhat az aniont tartalmazó sóra vagy az ecetsav észterére is.

Történelmi

Az erős ecetet Mezopotámiában több mint 3000 évvel ezelőtt ismerik . Kr . U. A ecetsav-baktériumok ecetsav előállítására bor és oxigén leírták a kémikus Louis Pasteur . Jelen vannak az egész civilizált világban, és minden kultúra, amely sört vagy bort főz, óhatatlanul felfedezte az ecetet, ami a szabadban hagyott alkoholos italok evolúciójának természetes eredménye.

Az ecetsav kémiai felhasználása az ókorig nyúlik vissza. A III th  században  ie. AD , Theophrastus görög filozófus leírja, hogy az ecet hogyan hat a fémre, és így a művészet számára hasznos pigmenteket állít elő , beleértve a fehér ólmot ( ólom-karbonát ) és a verdigrist , a réz sóinak zöld keverékét, beleértve a réz II- acetátot (minden mérgező termék ). Az ókori rómaiak " savanyú bort  " főztek  ólomedényekben , így nagyon édes szirupot kaptak, amit sapának hívtak . Sapa gazdag volt ólom-acetát , édes anyag, az úgynevezett vezető cukor vagy Saturn cukrot , és ami miatt sok vezető mérgezések a római arisztokrácia, a betegség megfelelő akut vagy krónikus ólom mérgezés érdemlegesen nevű ólommérgezés . A perzsa alkimista Jabir Ibn Hayyan (Geber) koncentrált az ecetsavat a ecet által desztillációval .

A reneszánsz idején "jégecetet" készítettek fém-acetátok száraz desztillálásával . A XVI .  Században Andreas Libavius német alkimista a leírt eljárásban összehasonlította az így keletkezett savanyú savat. A víz jelenléte az ecetben olyan hatással van az ecetsav tulajdonságaira, hogy évszázadok óta sok kémikus úgy vélte, hogy a jégecet és az ecetben lévő sav két különböző anyag. Pierre Auguste Adet francia vegyész bizonyította, hogy ugyanazok a vegyületek.

1847-ben Hermann Kolbe német vegyész szervetlen anyagokból állított elő először ecetsavat. A szekvenciája Ez a reakció a klórozási a szén-diszulfid , hogy a szén-tetraklorid , majd pirolízis a tetraklór-etilén és egy klórozószerrel vizet triklór-ecetsav , és végül arra, hogy egy csökkentési által elektrolízis kapunk ecetsavval.

A 1910 , a legtöbb jégecet kapunk a „pyroligneous liquor” lepárlásával a fa. Az ecetsavat kalcium-hidroxiddal végzett kezeléssel izoláljuk , majd az így kapott kalcium-acetátot kénsav hozzáadásával megsavanyítjuk az ecetsav megreformálásához. Abban az időben Németország évente 10 000 tonnát termelt belőle, amelynek 30% -át indigofesték előállítására használták fel .

Fizikai-kémiai tulajdonságok

Savasság

A hidrogénatom (H), a karboxilcsoport (-COOH) a karbonsavak , például ecetsav is megjelent egy H + ion ( proton ). Ez a proton felszabadításának képessége adja meg savasságát. Ecetsav egy gyenge sav , mono-proton vizes oldatban, amelynek pK a a körülbelül 4,8 és 25-  ° C . 1,0 mol / l oldat (a háztartási ecet koncentrációja) pH-ja 2,4, ami azt jelenti, hogy az ecetsavmolekuláknak csak 0,4% -a disszociál.

az ecetsav sav-bázis egyensúlya a vízben

Ciklikus dimer

Az ecetsav kristályszerkezete azt mutatja, hogy a molekulák hidrogénkötésekkel összekapcsolt dimerekké párosulnak . Ezek a dimerek gáz formában is megfigyelhetők 120  ° C-on . Valószínűleg a tiszta ecetsav folyékony fázisában is jelen vannak, de a legcsekélyebb víz jelenlétében is gyorsan felbomlanak. Ez a dimerizáció más karbonsavakban is előfordul. Azt is megy végbe, vizes oldatban egy asszociációs konstansa K D , amelynek értéke 1-hez közeli.

Oldószer

Folyékony ecetsavban egy hidrofil ( poláris ) protikus oldószerben , hasonló az etanol és a víz . Egy átlagos dielektromos állandója 6,2, képes oldani nemcsak poláros vegyületek, így például szervetlen sók és cukrok , hanem nem poláros vegyületek, mint például olajok, vagy tiszta anyagok, mint például a kén és a diodine . Könnyen keverhető sok más poláros vagy nem poláros oldószerrel, például vízzel, kloroformmal vagy hexánnal . Az oldószer tulajdonságai és az ecetsav keverhetősége miatt széles körben alkalmazzák a vegyiparban.

Kémiai reakciók

Az ecetsav maró hatású számos fémre , beleértve a vasat , a magnéziumot és a cinket is . Ez képezi a hidrogén és fémsók nevezett acetátok . Az oxigénnel érintkezve képződött alumínium és egy vékony alumínium-oxid réteg viszonylag ellenálló, amely beborítja a felületét. Ezért az alumínium tartályokat gyakran használják az ecetsav szállítására. Fém-acetátok állíthatók elő ecetsav és megfelelő bázis keverékéből, például a nátrium-hidrogén-karbonát + ecet reakcióban, amely vizet és CO 2 -ot eredményez . A króm (II) -acetát kivételével szinte az összes acetát vízben oldódik.

Az ecetsav két tipikus reakciója

Ecetsav szintén alávetjük jellemző reakciók a karbonsavak , különösen a kialakulását etanol által csökkentése , valamint a származékok képződése, mint például acetil-klorid által nukleofil szubsztitúciójával acil . Egyéb helyettesítő származékok között van az ecetsavanhidrid . Ez az anhidrid annak az eredménye, hogy egy molekulát elvesztett két ecetsav molekula. Az ecetsav- észterek kiképezhetők a Fischer-észterezéssel , és felhasználhatók amidok előállítására is . 440  ° C fölé melegítve az ecetsav szén-dioxiddá és metángá , vagy vízzé és ketollá bomlik .

Érzékelés

Az ecetsav jellegzetes szaga alapján mutatható ki. A vas (III) -klorid- oldatban oldott ecetsav-sók mélyvörös színt kapnak, amely a savasodás után eltűnik. Az acetátok arzén-trioxiddal történő melegítésével kakodil-oxidot nyerünk, amelyet büdös gőzei alapján lehet azonosítani.

Biokémia

Az ecetsavból származó acetilcsoport alapvetően fontos az élet biokémiájában . A koenzimhez kapcsolódva központi jelentőségű a szénhidrátok és zsírok metabolizmusában . A szabad ecetsav koncentrációját azonban a sejtekben alacsonyan tartják, hogy ne zavarják a pH-szabályozást. Más hosszú szénláncú karbonsavaktól ( zsírsavaktól ) eltérően az ecetsav nem jelenik meg a természetes trigliceridek képződésében . Van egy mesterséges ecetsav-triglicerid, a triacetin (gliceril-triacetát), amelyet általában élelmiszer-adalékanyagként (kozmetikumokban, élelmiszerekben és néhány gyógyszerben) és oldószerként használnak .

Az ecetsavat bizonyos baktériumok, különösen az Acetobacter és a Clostridium acetobutylicum  (en), valamint a Saccharomyces cerevisiae élesztő termeli és szekretálja .
Ezek a baktériumok bizonyos élelmiszerekben, vízben, tejben ( tejsavbaktériumok ) és a talajban vannak jelen , és az ecetsav természetes módon képződik, amikor a gyümölcsök vagy más ételek lebomlanak. Az ecetsav az emberi és más főemlősök hüvelyi kenésének is része , ahol úgy tűnik, hogy antibakteriális szerként működik .

Gyártás és szintézis

Az ecetsavat szintetikus úton vagy bakteriális fermentációval állítják elő. Ma az ökológiai módszer csak a termelés 10% -át érinti, de továbbra is fontos az ecet előállítása szempontjából, mert a legtöbb országban a törvény előírja, hogy az élelmiszer-ipari célú ecetnek ökológiai eredetűnek kell lennie. Mintegy 75% ecetsav A vegyipar által termelt karbonilezési a metanolt , a részleteket lásd alább. A többit különféle alternatív módszerek alkotják.

Összesen ecetsav termelését a becslések szerint 5  Mt / a (millió tonna évente), amelynek mintegy fele származik az Egyesült Államokban. Az európai termelés 1 Mt / a körül van,  és csökken. Végül 0,7  Mt / a készül Japánban. 1,5  Mt / a újrahasznosításra kerül, ami a világpiacot 6,5  Mt / a-ra teszi . A két legnagyobb gyártó a Celanese és a BP Chimie. A fő gyártók a Millenium Chimie, a Sterling Chimie, a Samsung, az Eastman és a Svens Etanolkemi is.

Metanol karbonilezése

Az újrafeldolgozatlan ecetsav nagy részét metanol karbonilezésével állítják elő . Ebben a folyamatban a metanol és a szén-monoxid reagálva ecetsavat állít elő az alábbi egyenlet szerint: CH 3 OH + CO → CH 3 COOH

Ez a folyamat hidrogén-jodidot használ köztitermékként, és három szakaszban megy végbe. A katalizátor , általában egy fém komplex , szükséges a karbonilezési (2. lépés).

  1. CH 3 OH + HI → CH 3 I + H 2 O
  2. CH 3 I + CO → CH 3 COI
  3. CH 3 COI + H 2 O → CH 3 COOH + HI

A folyamat módosításával ecetsavanhidridet állíthat elő ugyanaz a gyár. Mivel a metanol és a szén-monoxid általános nyersanyag, a metanol karbonilezése régóta vonzó módszer az ecetsav előállítására. Henry Dreyfus, a brit celanese-i már 1925-ben kifejlesztett egy kísérleti metanol-karbonilező üzemet. Azonban a megfelelő berendezések hiánya ahhoz, hogy a szükséges nyomáson ( 200  atm vagy annál nagyobb) tartalmazzák a maró reakcióelegyet , egy ideig akadályozta ennek a módszernek a forgalmazását. idő. Az első kereskedelmi forgalomba eljárás metanol karbonilezésére, amely felhasználja a kobalt katalizátor, fejlesztette ki a német vegyipari vállalat BASF 1963-ban 1968-ban, új katalizátor alapuló ródium ( cisz - [Rh (CO) fedezték fel. 2 I 2 ] - ) képes alacsony nyomáson és nagyon kevés melléktermékkel hatékonyan működni. Az első ilyen katalizátort használó üzemet az amerikai Monsanto vállalat építette 1970-ben, és a ródiummal katalizált metanol karbonilezése vált az ecetsav előállításának domináns módszerévé ( Monsanto eljárás néven ismert ). Az 1990-es évek vége felé a BP forgalomba hozta a ruténium által kedvelt Cativa katalizátort ([Ir (CO) 2 I 2 ] - ). Ez a folyamat környezetbarátabb és hatékonyabb, mint az előző, és nagyrészt kiszorította a Monsanto folyamatot, gyakran ugyanazokban a gyárakban.

Az acetaldehid oxidációja

Mielőtt a Monsanto eljárást kereskedelmi forgalomba hozták, az ecetsav legnagyobb része az acetaldehid oxidációjával jött létre . Ez a módszer továbbra is az ecetsav szintézisének második legfontosabb útja, bár nem versenyképes a metanol karbonilezésével. Az acetaldehid előállítható bután vagy könnyű benzin oxidációjával, etilén oxidációjával vagy alternatív módon acetilén hidratálásával .

Ha a könnyű butánt vagy a naftát levegőben melegítik különböző fémionok, különösen mangán , kobalt és króm jelenlétében , peroxid képződik, majd bomlik ecetsavvá: 2 C 4 H 10 + 5 O 2 → 4 CH 3 COOH + 2 H 2 O Hőmérséklet és nyomás kombinációjával dolgozunk, hogy a reakcióelegy a lehető legmelegebb legyen, miközben a butánt folyékony állapotban tartjuk. 150  ° C és 55 atm a szokásos körülmények. Számos melléktermék is képződhet, beleértve a butanont , az etil-acetátot , a hangyasavat és a propánsavat . Ezeknek a melléktermékeknek piaci értéke is van, és a reakció körülményei megváltoztathatók, hogy minél több előálljon belőlük, ha ennek gazdasági előnye van. Az ecetsav melléktermékektől való elválasztása azonban megnöveli a folyamat költségeit. A bután oxidációjához használt körülményekhez és katalizátorokhoz hasonlóan az acetaldehidet oxigénnel oxidálhatjuk a levegőben ecetsav előállítására: 2 CH 3 CHO + O 2 → 2 CH 3 COOH

A modern katalizátoroknak köszönhetően ez a reakció 95% fölötti hozamot érhet el. A fő melléktermékek az etil-acetát , a hangyasav és a formaldehid . Ezen vegyületek forráspontja alacsonyabb, mint az ecetsavé, és desztillációval könnyen elválaszthatók .

Az etilén oxidációja

Acetaldehid állíthatók elő etilén keresztül a Wacker-eljárást , majd oxidáljuk, mint a fent részletezett. Nemrégiben az etilén ecetsavvá alakítását egy lépésben a Shōwa Denkō cég forgalmazta , amely 1997- ben nyitott egy etilén-oxidáló üzemet Oitában , Japánban. A folyamatot palládium alapú fémkatalizátor katalizálja a egy heteropolisav, például volfrám-szilicilsav. Ez a folyamat az etilén árától függően versenyezhet a kis üzemek (100–250 kt / év ) metanol-karbonilezésével  .

Malonikus szintézis

Kereskedelmi

2014-ben Franciaország az ecetsav nettó importőre a francia szokások szerint. Az átlagos tonnánkénti importár 430 euró volt.

Különféle

Az ENT-ben helyileg alkalmazott ecetsav az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszerek listájának része (a lista frissítése 2013 áprilisában történt).

Megjegyzések és hivatkozások

  1. ACETIC ACID, a Kémiai Biztonság Nemzetközi Programjának biztonsági adatlapja (i) , konzultálva 2009. május 9-én
  2. „ACETIC ACID” a Veszélyes Anyagok Adatbankjában , hozzáférés: 2012. július 16.
  3. (in) David R. LiDE, Handbook of Chemistry and Physics , CRC,2008. június 16, 89 th  ed. , 2736  p. ( ISBN  142006679X és 978-1420066791 ) , p.  9-50
  4. (in) Yitzhak Marcus, Az oldószerek tulajdonságai , vol.  4, Anglia, John Wiley & Sons Ltd,1999, 239  o. ( ISBN  0-471-98369-1 )
  5. számított molekulatömege a „  atomsúlya a Elements 2007  ” on www.chem.qmul.ac.uk .
  6. (en) W. M Haynes, CRC kémia és fizika kézikönyve , Boca Raton, CRC Press / Taylor és Francis,2011, 91 th  ed. , 2610  p. ( ISBN  978-143982-077-3 ) , p.  3-4
  7. (a) James E. Mark, fizikai tulajdonságai: Polymer Handbook , Springer,2007, 2 nd  ed. , 1076  p. ( ISBN  0387690026 , online olvasás ) , p.  294
  8. (en) Şerban Moldoveanu, Mintakészítés kromatográfiában , Elsevier,2002, 930  p. ( ISBN  0444503943 ) , p.  258
  9. (en) Robert H. Perry és Donald W. Green , Perry vegyészmérnökök kézikönyve , USA, McGraw-Hill,1997, 7 -én  ed. , 2400  p. ( ISBN  0-07-049841-5 ) , p.  2-50
  10. Wagner, Frank S. (1978) "Ecetsav." In: Grayson, Martin (szerk.) : Kirk-Othmer Encyclopedia of Chemical Technology , 3. th  kiadás, New York: Wiley.
  11. (en) "Acetsav" , a NIST / WebBook oldalon , hozzáférés: 2009. augusztus 28.
  12. (a) Carl L. yaws, Handbook of Termodinamikai diagramok , Vol.  1, Huston, Texas, Gulf Pub. Co.,1996( ISBN  0-88415-857-8 )
  13. (in) David R. LiDE , CRC Handbook of Chemistry and Physics , Boca Raton, CRC Press,2002. június 18, 83 th  ed. , 2664  p. ( ISBN  0849304830 , online előadás ) , p.  5-89
  14. (in) David R. LiDE, Handbook of Chemistry and Physics , CRC,2008, 89 th  ed. , 2736  p. ( ISBN  978-1-4200-6679-1 ) , p.  10-205
  15. "  Ecetsav  " , a www.reciprocalnet.org címen (hozzáférés : 2009. december 12. )
  16. Index szám 607-002-00-6 táblázat 3.1 függelék VI EK rendelet 1272/2008 (december 16, 2008)
  17. SIGMA-ALDRICH
  18. Ecetsav  " a vegyi termékek adatbázisában Reptox of the CSST (quebeci szervezet, amely a munkavédelemért felelős), hozzáférés: 2009. április 24.
  19. (in) "  Acetsav  " a ChemIDplus - on , hozzáférés: 2009. augusztus 28
  20. "  Ecetsav  " a hazmap.nlm.nih.gov címen (hozzáférés : 2009. november 14. )
  21. "ecetsav" , az ESIS-en , hozzáférés: 2010. március 3
  22. "  Acid acétique - Société Chimique de France  " , a www.societechimiquedefrance.fr webhelyen (hozzáférés : 2020. október 10. )
  23. INRS, Toxikológiai lap , 8 oldalas tájékoztató Ref FT 24, 2019. verzió
  24. Az olvadás hőmérséklete 16,6  ° C körül van . Forráspontja valamivel alacsonyabb, mint 117,9  ° C . A termék gyúlékony 40  ° C alatti lobbanáspont mellett, míg az öngyulladás hőmérséklete 465  ° C-ra emelkedik .
  25. Khelifi, L., Ghorbel, A., Garbowski, E., & PRIMET, M. (1997). Pt / Al2O3 katalizátorok szol-gél előállítása katalitikus égéshez. Fizikai Kémiai Közlöny , 94., 2016-2026.
  26. Rezgui, S., Ghorbel, A., & Gates, BC (1995). Króm és alumínium vegyes oxid-katalizátorok előállításának ellenőrzése szol-gél eljárásokkal . Journal of Physical Chemistry, 92, 1576-1588 | összefoglaló .
  27. Barbara Brutsaert, "  Szerves savak és közepes láncú zsírsavak  ", 9. napi sertés- és baromfitermelés ,2009( online olvasás )
  28. Pierre de Menten , szótár kémia: etimológiai és történeti megközelítés , De Boeck,2013, 395  p. ( ISBN  978-2-8041-8175-8 , online olvasás ) , 20. o
  29. Goldwhite, Harold (2003). New Haven szekta. Bika. Am. Chem. Soc. (2003. szeptember) .
  30. Martin, Geoffrey (1917). Ipari és gyártási kémia , 1. rész, szerves. London, Crosby Lockwood, p.  330–31 .
  31. Schweppe, Helmut (1979). Msgstr "Színezékek azonosítása régi textíliákon" . J. Am. Inst. Természetvédelem 19. (1/3), 14–23.
  32. Jones, RE; Templeton, DH (1958). "Az ecetsav kristályszerkezete". Acta Crystallogr. 11. (7), 484–87.
  33. J. Chen, CL Brooks és H. Sherega, „A karbonsav-dimerek áttekintése vizes oldatban”, J. Phys. Chem. B , vol. 112, 2008, 242–249.
  34. Lafon-Lafourcade, S., Lucmaret, V., & Joyeux, A. (1980). Néhány megfigyelés az ecetsav tejbaktériumok általi képződéséről. OENO One, 14. cikk (3), 183–194 összefoglaló .
  35. Szerves vegyületek szótára ( 6. kiadás) , Vol. 1 (1996)]. London: Chapman & Hall. ( ISBN  978-0-412-54090-5 )
  36. Yoneda, Noriyki; Kusano, Satoru; Yasui, Makoto; Pujado, Péter; Wilcher, Steve (2001). Appl. Katalin. V: Gen. 221 , 253–265.
  37. "Gyártási jelentés". Chem. Eng. Hírek (2005. július 11.), 67–76.
  38. Suresh, Bala (2003). "Ecetsav" . CEH jelentés 602.5000, SRI International.
  39. Lancaster, Mike (2002) Zöld kémia, bevezető szöveg , Cambridge, Royal Society of Chemistry, p.  262–266 . ( ISBN  978-0-85404-620-1 ) .
  40. Sano, Ken-ichi; Uchida, Hiroshi; Wakabayashi, Syoichirou (1999). Katalizátor felmérések Japánból 3 , 55–60.
  41. "  Az import / export kereskedelem mutatója  " , a Vámigazgatóságon. Adja meg NC8 = 29152100 (hozzáférés : 2015. augusztus 7. )
  42. WHO alapvető gyógyszerek  listája , 18. lista , 2013. április

Bibliográfia

Lásd is

Egyéb külső linkek