Etánsav | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() ![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az ecetsav vázképlete és 3D-s ábrázolása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Azonosítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
IUPAC név | etánsav | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szisztematikus név | ecetsav | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák |
jégecet |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100 000 528 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 200-580-7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o RTECS | AF1225000 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ATC kód | G01 S02 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
DrugBank | DB03166 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PubChem | 176 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ChEBI | 15366 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o E | E260 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
FEMA | 2006 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosolyok |
CC (= O) O , |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
InChI |
InChI: InChI = 1 / C2H4O2 / c1-2 (3) 4 / h1H3, (H, 3,4) / f / h3H |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjelenés | színtelen, csípős szagú, erősen ecetes folyadék. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kémiai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Brute formula |
C 2 H 4 O 2 [izomerek] |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris tömeg | 60,052 ± 0,0025 g / mol C 40%, H 6,71%, O 53,29%, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
pKa | 4,76 át 25 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dipoláris pillanat | 1,70 ± 0,03 D | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Molekuláris átmérő | 0,442 nm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° fúzió | 16,64 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T ° forráspontú | 117,9 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldékonyság | Vízzel, acetonnal , alkohollal, benzollal , glicerinnel , éterrel, szén-tetrakloriddal elegyedik ; Gyakorlatilag szemtelen. a szén-diszulfid | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oldhatósági paraméter δ | 20,7 MPa 1/2 ( 25 ° C ); 18,9 J 1/2 cm -3/2 ( 25 ° C ); |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat |
1,049 2 g cm −3 (folyadék, 20 ° C )
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Öngyulladási hőmérséklet | 465 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lobbanáspont | 39 ° C (zárt pohár) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Robbanási határok a levegőben | 5,4–16 térfogatszázalék | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telített gőznyomás |
1,5 kPa át 20 ° C-on
egyenlet:
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dinamikus viszkozitás | 1,22 mPa s át 25 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus pont | 4,53 MPa át 319,56 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Termokémia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
S 0 gáz, 1 bar | 282,848 J mol −1 K −1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
S 0 folyadék, 1 bar | 158,0 J mol −1 K −1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 gáz | −433 kJ mol −1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ f H 0 folyadék | −483,52 kJ mol −1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ fus H ° | 11,728 kJ mol -1 és 16,75 ° C között | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Δ vap H ° | 23,7 kJ mol -1 , hogy 117,95 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
C o |
123,1 J mol −1 K −1 (folyadék, 25 ° C ) 63,44 J mol −1 K −1 (gáz, 25 ° C ) egyenlet:
egyenlet:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCS | 874,2 kJ mol −1 (folyadék) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PCI | −875,16 kJ mol −1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re ionizációs energia | 10,65 ± 0,02 eV (gáz) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristályográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristályosztály vagy űrcsoport | Pna 21 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hálóparaméterek |
a = 13,151 Å b = 3,923 Å |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangerő | 297,27 Å 3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Optikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Törésmutató | 1.3720 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() ![]() Veszély H226, H314, P280, P305, P310, P338, P351, H226 : Gyúlékony folyadék és gőz H314 : Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz P280 : Viseljen védőkesztyűt / védőruházatot / szemvédőt / arcvédőt. P305 : Ha szembe jut: P310 : Azonnal hívjon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTOT vagy orvost. P338 : Távolítsa el a kontaktlencséket, ha az áldozat viseli őket, és ha könnyen eltávolíthatók. Öblítse tovább. P351 : Óvatosan öblítse le vízzel néhány percig. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() ![]() B3, E, B3 : Éghető folyadék Lobbanáspont = 39 ° C zárt téri (módszer nem jelentett) E : Maró anyag veszélyes anyagok szállítása: class 8 Disclosure 1,0% szerint az összetevő közzétételi lista |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
NFPA 704 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2 3 0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
83 : maró vagy mutató kisebb mértékű korróziós és gyúlékony (lobbanáspont 23- , hogy 60 ° C-on , beleértve a határértékeket) UN-szám : 2789 : ECETSAV tartalmazó oldatot több mint 80 százalék (tömeg) sav; vagy JEGESETSAV Osztály: 8 Címkék: 8 : Maró anyagok 3 : Gyúlékony folyadékok Csomagolás: II . csomagolási csoport : közepesen veszélyes anyagok; ![]() ![]()
80 : maró vagy kisebb mértékű maró anyag ENSZ-szám : 2790 : ACETIC ACID SOLUTION Osztály: 8 Címke: 8 : Maró anyagok Csomagolás: II / III csomagolási csoport : közepesen / enyhén veszélyes anyagok. ![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ökotoxikológia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
DL 50 | 3,31 g kg -1 (patkány, orális ) 525 mg kg -1 (egér, iv ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
LogP | -0,31 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szagküszöb | alacsony: 0,03 ppm magas: 0,15 ppm |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kapcsolódó vegyületek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Izomer (ek) | Glikolaldehid | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb vegyületek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egység SI és STP hiányában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A etánsav vagy ecetsavban egy karbonsavat , amelynek elméleti szénlánc C2, hasonló a etán , móltömege 60 g / mol , és a kémiai képlete nyers C 2 H 4 O 2 , félig-fejlett CH 3 - CO-OH vagy AcOH rövid formáció , ahol Ac jelentése „ CH 3 CO ”, a az acetilcsoport . A köznév mellékneve a latin acetum- ból származik , jelentése ecet . Valójában az ecetsav az ecet fő alkotóeleme a víz után, mivel savas ízét és csípős szagát 1 ppm- től detektálhatja .
A desztillálás ecet, igazolt a középkorban Európában, lehetővé tette, hogy megkapjuk a tiszta ecetsavat, színtelen éghető folyadékot egy erős ecet szag, egy sűrűsége nagyságrendű 1,05 g cm -3 át 20 ° C-on , mely megszilárdul által egyszerű merítés jeges-vízfürdőben. Ma is jégecet vagy korábban erős ecet néven ismert . Ez az első ismert ipari sav .
Ez a nagyon gyengén vezető, színtelen, gyúlékony és higroszkópos folyadék szobahőmérsékleten a hangyasavval együtt az egyik legegyszerűbb monokarbonsavat képviseli . A savasság azzal jellemezve, vizes oldatban egy pK a = 4,76 származik, hogy képes átmenetileg elveszíti a proton annak karbonsav funkcióját , ezáltal átalakítja azt egy acetát ion CH 3 COO - . Ez egy gyenge sav .
Ez a sav koagulálja a latexet, és bakteriosztatikus tulajdonságokkal rendelkezik, ami lehetővé teszi fertőtlenítőszerként történő alkalmazását. Rovarölő szerek és tisztítószerek komponenseként is használják a félvezetők gyártásához. Ez maró és gőzei irritálja az orr és a szemek.
Nagyon maró hatású a szerves és élő szövetekre, óvatosan kell kezelni. Bár nem találták rákkeltőnek vagy károsnak a környezetre, égési sérüléseket, valamint maradandó károsodást okozhat a szájban, orrban, torokban és tüdőben. Bizonyos dózisokban és rákkeltő termékekkel való krónikus együttes expozíció esetén irritáló jellege a daganatok (jóindulatú és rosszindulatú) daganat-promóterévé teszi . Ezt kísérleti úton patkányokban igazolták.
Az emberi testben az ecetsav általában alkoholfogyasztás után keletkezik : az etanolt acetaldehiddé alakítják, amelyet az acetaldehid-dehidrogenáz enzim hatására ecetsavvá , majd acetát-CoA ligázzal acetil-coA -vá alakítják .
Az ecetsav iránti globális kereslet körülbelül 6,5 millió tonna évente (Mt / a). Iparilag n- bután folyékony fázisú oxidációjával állítják elő , vagy cellulóz-acetát vagy poli (vinil-alkohol) előállításával nyerik ki .
Ez egy reagens, amelyet széles körben használnak az iparban vagy a laboratóriumokban, különösen:
Az ecetsav korábbi triviális neve az acetum latin szóból származik, amely az ecetet vagy az aceti-vinumot jelenti . A francia és az angol nyelvterületen továbbra is a leggyakrabban használt, de az IUPAC szabványosította az etánsav kifejezést , a régi francia kémiai név, az etilsav helyett . Az IUPAC 1960-as nómenklatúránál toleránsabb Chemical Chemical Abstracts mindazonáltal megtartotta a C1 és C2 első két karbonsav, a hangyasav és az ecetsav jelenlegi nevét.
A jégecet is triviális név, amely a laboratóriumban általában a tiszta ecetsavra utal. Hasonló a német "Eisessig" (szó szerint: jeges ecet) elnevezéshez, ezt a nevet az ecetsav jégszerű kristályai magyarázzák, amelyek valamivel szobahőmérséklet alatt ( 17 ° C alatt) keletkeznek. A tiszta ecetsav olvadáspontja sav).
Az ecetsav leggyakoribb rövidítése az AcOH vagy a HOAc, az Ac a CH 3 -CO− acetil funkciós csoportot jelöli .
Az ecetsav nyers képlete a C 2 H 4 O 2 . Szintén gyakran írják CH 3 COOH vagy CH 3 CO 2 H-ra annak érdekében, hogy jobban lefordítsák a szerkezetét. A H + proton elvesztéséből származó iont acetátnak nevezzük. Az acetát utalhat az aniont tartalmazó sóra vagy az ecetsav észterére is.
Az erős ecetet Mezopotámiában több mint 3000 évvel ezelőtt ismerik . Kr . U. A ecetsav-baktériumok ecetsav előállítására bor és oxigén leírták a kémikus Louis Pasteur . Jelen vannak az egész civilizált világban, és minden kultúra, amely sört vagy bort főz, óhatatlanul felfedezte az ecetet, ami a szabadban hagyott alkoholos italok evolúciójának természetes eredménye.
Az ecetsav kémiai felhasználása az ókorig nyúlik vissza. A III th században ie. AD , Theophrastus görög filozófus leírja, hogy az ecet hogyan hat a fémre, és így a művészet számára hasznos pigmenteket állít elő , beleértve a fehér ólmot ( ólom-karbonát ) és a verdigrist , a réz sóinak zöld keverékét, beleértve a réz II- acetátot (minden mérgező termék ). Az ókori rómaiak " savanyú bort " főztek ólomedényekben , így nagyon édes szirupot kaptak, amit sapának hívtak . Sapa gazdag volt ólom-acetát , édes anyag, az úgynevezett vezető cukor vagy Saturn cukrot , és ami miatt sok vezető mérgezések a római arisztokrácia, a betegség megfelelő akut vagy krónikus ólom mérgezés érdemlegesen nevű ólommérgezés . A perzsa alkimista Jabir Ibn Hayyan (Geber) koncentrált az ecetsavat a ecet által desztillációval .
A reneszánsz idején "jégecetet" készítettek fém-acetátok száraz desztillálásával . A XVI . Században Andreas Libavius német alkimista a leírt eljárásban összehasonlította az így keletkezett savanyú savat. A víz jelenléte az ecetben olyan hatással van az ecetsav tulajdonságaira, hogy évszázadok óta sok kémikus úgy vélte, hogy a jégecet és az ecetben lévő sav két különböző anyag. Pierre Auguste Adet francia vegyész bizonyította, hogy ugyanazok a vegyületek.
1847-ben Hermann Kolbe német vegyész szervetlen anyagokból állított elő először ecetsavat. A szekvenciája Ez a reakció a klórozási a szén-diszulfid , hogy a szén-tetraklorid , majd pirolízis a tetraklór-etilén és egy klórozószerrel vizet triklór-ecetsav , és végül arra, hogy egy csökkentési által elektrolízis kapunk ecetsavval.
A 1910 , a legtöbb jégecet kapunk a „pyroligneous liquor” lepárlásával a fa. Az ecetsavat kalcium-hidroxiddal végzett kezeléssel izoláljuk , majd az így kapott kalcium-acetátot kénsav hozzáadásával megsavanyítjuk az ecetsav megreformálásához. Abban az időben Németország évente 10 000 tonnát termelt belőle, amelynek 30% -át indigofesték előállítására használták fel .
A hidrogénatom (H), a karboxilcsoport (-COOH) a karbonsavak , például ecetsav is megjelent egy H + ion ( proton ). Ez a proton felszabadításának képessége adja meg savasságát. Ecetsav egy gyenge sav , mono-proton vizes oldatban, amelynek pK a a körülbelül 4,8 és 25- ° C . 1,0 mol / l oldat (a háztartási ecet koncentrációja) pH-ja 2,4, ami azt jelenti, hogy az ecetsavmolekuláknak csak 0,4% -a disszociál.
Az ecetsav kristályszerkezete azt mutatja, hogy a molekulák hidrogénkötésekkel összekapcsolt dimerekké párosulnak . Ezek a dimerek gáz formában is megfigyelhetők 120 ° C-on . Valószínűleg a tiszta ecetsav folyékony fázisában is jelen vannak, de a legcsekélyebb víz jelenlétében is gyorsan felbomlanak. Ez a dimerizáció más karbonsavakban is előfordul. Azt is megy végbe, vizes oldatban egy asszociációs konstansa K D , amelynek értéke 1-hez közeli.
Folyékony ecetsavban egy hidrofil ( poláris ) protikus oldószerben , hasonló az etanol és a víz . Egy átlagos dielektromos állandója 6,2, képes oldani nemcsak poláros vegyületek, így például szervetlen sók és cukrok , hanem nem poláros vegyületek, mint például olajok, vagy tiszta anyagok, mint például a kén és a diodine . Könnyen keverhető sok más poláros vagy nem poláros oldószerrel, például vízzel, kloroformmal vagy hexánnal . Az oldószer tulajdonságai és az ecetsav keverhetősége miatt széles körben alkalmazzák a vegyiparban.
Az ecetsav maró hatású számos fémre , beleértve a vasat , a magnéziumot és a cinket is . Ez képezi a hidrogén és fémsók nevezett acetátok . Az oxigénnel érintkezve képződött alumínium és egy vékony alumínium-oxid réteg viszonylag ellenálló, amely beborítja a felületét. Ezért az alumínium tartályokat gyakran használják az ecetsav szállítására. Fém-acetátok állíthatók elő ecetsav és megfelelő bázis keverékéből, például a nátrium-hidrogén-karbonát + ecet reakcióban, amely vizet és CO 2 -ot eredményez . A króm (II) -acetát kivételével szinte az összes acetát vízben oldódik.
Ecetsav szintén alávetjük jellemző reakciók a karbonsavak , különösen a kialakulását etanol által csökkentése , valamint a származékok képződése, mint például acetil-klorid által nukleofil szubsztitúciójával acil . Egyéb helyettesítő származékok között van az ecetsavanhidrid . Ez az anhidrid annak az eredménye, hogy egy molekulát elvesztett két ecetsav molekula. Az ecetsav- észterek kiképezhetők a Fischer-észterezéssel , és felhasználhatók amidok előállítására is . 440 ° C fölé melegítve az ecetsav szén-dioxiddá és metángá , vagy vízzé és ketollá bomlik .
Az ecetsav jellegzetes szaga alapján mutatható ki. A vas (III) -klorid- oldatban oldott ecetsav-sók mélyvörös színt kapnak, amely a savasodás után eltűnik. Az acetátok arzén-trioxiddal történő melegítésével kakodil-oxidot nyerünk, amelyet büdös gőzei alapján lehet azonosítani.
Az ecetsavból származó acetilcsoport alapvetően fontos az élet biokémiájában . A koenzimhez kapcsolódva központi jelentőségű a szénhidrátok és zsírok metabolizmusában . A szabad ecetsav koncentrációját azonban a sejtekben alacsonyan tartják, hogy ne zavarják a pH-szabályozást. Más hosszú szénláncú karbonsavaktól ( zsírsavaktól ) eltérően az ecetsav nem jelenik meg a természetes trigliceridek képződésében . Van egy mesterséges ecetsav-triglicerid, a triacetin (gliceril-triacetát), amelyet általában élelmiszer-adalékanyagként (kozmetikumokban, élelmiszerekben és néhány gyógyszerben) és oldószerként használnak .
Az ecetsavat bizonyos baktériumok, különösen az Acetobacter és a Clostridium acetobutylicum (en), valamint a Saccharomyces cerevisiae élesztő termeli és szekretálja .
Ezek a baktériumok bizonyos élelmiszerekben, vízben, tejben ( tejsavbaktériumok ) és a talajban vannak jelen , és az ecetsav természetes módon képződik, amikor a gyümölcsök vagy más ételek lebomlanak. Az ecetsav az emberi és más főemlősök hüvelyi kenésének is része , ahol úgy tűnik, hogy antibakteriális szerként működik .
Az ecetsavat szintetikus úton vagy bakteriális fermentációval állítják elő. Ma az ökológiai módszer csak a termelés 10% -át érinti, de továbbra is fontos az ecet előállítása szempontjából, mert a legtöbb országban a törvény előírja, hogy az élelmiszer-ipari célú ecetnek ökológiai eredetűnek kell lennie. Mintegy 75% ecetsav A vegyipar által termelt karbonilezési a metanolt , a részleteket lásd alább. A többit különféle alternatív módszerek alkotják.
Összesen ecetsav termelését a becslések szerint 5 Mt / a (millió tonna évente), amelynek mintegy fele származik az Egyesült Államokban. Az európai termelés 1 Mt / a körül van, és csökken. Végül 0,7 Mt / a készül Japánban. 1,5 Mt / a újrahasznosításra kerül, ami a világpiacot 6,5 Mt / a-ra teszi . A két legnagyobb gyártó a Celanese és a BP Chimie. A fő gyártók a Millenium Chimie, a Sterling Chimie, a Samsung, az Eastman és a Svens Etanolkemi is.
Az újrafeldolgozatlan ecetsav nagy részét metanol karbonilezésével állítják elő . Ebben a folyamatban a metanol és a szén-monoxid reagálva ecetsavat állít elő az alábbi egyenlet szerint: CH 3 OH + CO → CH 3 COOH
Ez a folyamat hidrogén-jodidot használ köztitermékként, és három szakaszban megy végbe. A katalizátor , általában egy fém komplex , szükséges a karbonilezési (2. lépés).
A folyamat módosításával ecetsavanhidridet állíthat elő ugyanaz a gyár. Mivel a metanol és a szén-monoxid általános nyersanyag, a metanol karbonilezése régóta vonzó módszer az ecetsav előállítására. Henry Dreyfus, a brit celanese-i már 1925-ben kifejlesztett egy kísérleti metanol-karbonilező üzemet. Azonban a megfelelő berendezések hiánya ahhoz, hogy a szükséges nyomáson ( 200 atm vagy annál nagyobb) tartalmazzák a maró reakcióelegyet , egy ideig akadályozta ennek a módszernek a forgalmazását. idő. Az első kereskedelmi forgalomba eljárás metanol karbonilezésére, amely felhasználja a kobalt katalizátor, fejlesztette ki a német vegyipari vállalat BASF 1963-ban 1968-ban, új katalizátor alapuló ródium ( cisz - [Rh (CO) fedezték fel. 2 I 2 ] - ) képes alacsony nyomáson és nagyon kevés melléktermékkel hatékonyan működni. Az első ilyen katalizátort használó üzemet az amerikai Monsanto vállalat építette 1970-ben, és a ródiummal katalizált metanol karbonilezése vált az ecetsav előállításának domináns módszerévé ( Monsanto eljárás néven ismert ). Az 1990-es évek vége felé a BP forgalomba hozta a ruténium által kedvelt Cativa katalizátort ([Ir (CO) 2 I 2 ] - ). Ez a folyamat környezetbarátabb és hatékonyabb, mint az előző, és nagyrészt kiszorította a Monsanto folyamatot, gyakran ugyanazokban a gyárakban.
Mielőtt a Monsanto eljárást kereskedelmi forgalomba hozták, az ecetsav legnagyobb része az acetaldehid oxidációjával jött létre . Ez a módszer továbbra is az ecetsav szintézisének második legfontosabb útja, bár nem versenyképes a metanol karbonilezésével. Az acetaldehid előállítható bután vagy könnyű benzin oxidációjával, etilén oxidációjával vagy alternatív módon acetilén hidratálásával .
Ha a könnyű butánt vagy a naftát levegőben melegítik különböző fémionok, különösen mangán , kobalt és króm jelenlétében , peroxid képződik, majd bomlik ecetsavvá: 2 C 4 H 10 + 5 O 2 → 4 CH 3 COOH + 2 H 2 O Hőmérséklet és nyomás kombinációjával dolgozunk, hogy a reakcióelegy a lehető legmelegebb legyen, miközben a butánt folyékony állapotban tartjuk. 150 ° C és 55 atm a szokásos körülmények. Számos melléktermék is képződhet, beleértve a butanont , az etil-acetátot , a hangyasavat és a propánsavat . Ezeknek a melléktermékeknek piaci értéke is van, és a reakció körülményei megváltoztathatók, hogy minél több előálljon belőlük, ha ennek gazdasági előnye van. Az ecetsav melléktermékektől való elválasztása azonban megnöveli a folyamat költségeit. A bután oxidációjához használt körülményekhez és katalizátorokhoz hasonlóan az acetaldehidet oxigénnel oxidálhatjuk a levegőben ecetsav előállítására: 2 CH 3 CHO + O 2 → 2 CH 3 COOH
A modern katalizátoroknak köszönhetően ez a reakció 95% fölötti hozamot érhet el. A fő melléktermékek az etil-acetát , a hangyasav és a formaldehid . Ezen vegyületek forráspontja alacsonyabb, mint az ecetsavé, és desztillációval könnyen elválaszthatók .
Acetaldehid állíthatók elő etilén keresztül a Wacker-eljárást , majd oxidáljuk, mint a fent részletezett. Nemrégiben az etilén ecetsavvá alakítását egy lépésben a Shōwa Denkō cég forgalmazta , amely 1997- ben nyitott egy etilén-oxidáló üzemet Oitában , Japánban. A folyamatot palládium alapú fémkatalizátor katalizálja a egy heteropolisav, például volfrám-szilicilsav. Ez a folyamat az etilén árától függően versenyezhet a kis üzemek (100–250 kt / év ) metanol-karbonilezésével .
2014-ben Franciaország az ecetsav nettó importőre a francia szokások szerint. Az átlagos tonnánkénti importár 430 euró volt.
Az ENT-ben helyileg alkalmazott ecetsav az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszerek listájának része (a lista frissítése 2013 áprilisában történt).