Gisors | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Címer |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Franciaország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vidék | Normandia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Osztály | Eure | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kerület | Les Andelys | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Interkommunalitás |
Vexin Normand községek közössége ( központ ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Polgármesteri megbízás |
Alexandre Rassaërt 2020 -2026 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
irányítószám | 27140 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közös kód | 27284 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
szép | Gisorsien | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzati lakosság |
11 674 lakos. (2018 ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 700 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | Északi szélesség 49 ° 16 ′ 52 ″, keletre 1 ° 46 ′ 38 ″ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | Min. 47 m Max. 142 m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 16,67 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Városi egység | Gisors ( városközpont ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonzó terület |
Párizs (korona önkormányzat) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Választások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tanszéki |
Gisors kanton ( központi iroda ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jogalkotási | Ötödik választókerület | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Normandia
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kapcsolatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Weboldal | ville-gisors.fr | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gisors [ʒizɔʁ] egy francia település található a megye a Eure , az a normandiai régió .
Ez a francia Vexin peremén található ősi város tanúskodik a Capetian és a Plantagenêt uralkodók közötti keserű harcról a középkor egy részében építészeti öröksége révén . A városi táj fontos eleme, erődített kastélya azóta a városra néző dombon áll. A város fő turisztikai helyszíne , a templom rendjével kapcsolatos különféle legendák középpontjában is áll .
A lakói a Gisors nevezik Gisorsiens és Gisorsiennes .
A Gisors község az Eure megye keleti részén található, az Oise megye közvetlen közelében . A Norman Vexin határain belül 1667 hektár halmazat alkot , és az Epte folyó által levágott mészkő fennsíkon húzódik .
A község területének északi részén Bois de Gisors néven ismert erdős terület húzódik. A Boisgeloup erdő néven ismert kisebb erdő szintén a várostól délre, a névadó falu közelében fekszik.
A Gisors légvonalban 28 km-re található Beauvais-tól , 53 km- re Rouen-től , 54 km- re Évreux-tól és 62 km- re Párizstól . A Gisors egy városi egység (vagy az INSEE értelmében vett agglomeráció ) központja, amely az Eure és az Oise felett terül el , Trie-Château és Trie-la-Ville önkormányzatokat tömörítve .
Saint-Denis-le-Ferment Bézu-Saint-Éloi |
Bazincourt-sur-Epte , Éragny-sur-Epte ( Oise ) | |
Neaufles-Saint-Martin Courcelles-lès-Gisors ( Oise ) |
Trie-Château ( Oise ) Chambors ( Oise ) |
|
Boury-en-Vexin ( Oise ) | Lattainville ( Oise ) (szögben) |
Két kisebb folyó, a Troesne és a Réveillon az elsőnél 27,1, a másodiknál 11,2 kilométeres út után folyik be az Epte- be.
Számos tó , az " Étangs des Ballastières " néven ismert, a várostól nyugatra, az Epte völgy szélén található .
A Gisors állomás a Paris-Saint-Lazare vonalon található Dieppe-ban, ma Serqueux-ra korlátozódik . A Gisors állomás a Transilien J ingázó vonatok végállomása, és a környező települések sok lakója eljön a vonatra Gisorsba ingázásuk elvégzése érdekében.
A város óceáni éghajlatú .
Város | Napsütés (óra / év) |
Eső (mm / év) |
Hó (d / év) |
Zivatar (d / év) |
Köd (d / év) |
---|---|---|---|---|---|
Nemzeti medián | 1,852 | 835 | 16. | 25 | 50 |
Beauvais (Gisors) | 1650 | 657 | 17. | 18. | 54. |
Párizs | 1,662 | 637 | 12. | 17. | 8. |
szép | 2,724 | 733 | 1 | 27. | 1 |
Strasbourg | 1,693 | 665 | 26. | 28. | 51 |
Brest | 1,530 | 1 210 | 7 | 12. | 76 |
Bordeaux | 2,035 | 944 | 3 | 31 | 69 |
Az átlagos legkisebb hőmérséklete egész évben 6,0 ° C . Az év legmagasabb hőmérsékletének átlaga 14,5 ° C (1945 és 2007 között). A négy hónapban júniusban, júliusban, augusztusban és szeptemberben az átlaghőmérséklet 20 ° C felett van . Météo-France- ban a legmagasabb hőmérséklet 41,8 ° C volt2019. július 24és a legalacsonyabb hőmérséklet -19,7 ° C- on1954. január 28.
Hónap | Jan. | február | március | április | lehet | június | július | augusztus | Szept. | október | november | december | év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos minimális hőmérséklet ( ° C ) | 0,3 | 0.6 | 2.1 | 4.1 | 7.3 | 10.2 | 12.1 | 11.8 | 9.8 | 7 | 3.1 | 1.1 | 5.8 |
Átlagos hőmérséklet (° C) | 2.9 | 3.7 | 6. | 8.7 | 12.3 | 15.3 | 17.4 | 17.3 | 14.8 | 11.1 | 6.2 | 3.7 | 9.9 |
Átlagos maximális hőmérséklet (° C) | 5.4 | 6.8 | 9.9 | 13.3 | 17.2 | 20.4 | 22.7 | 22.7 | 19.8 | 15.2 | 9.3 | 6.2 | 14.1 |
Hideg (° C) feljegyzés dátuma |
1954. július 19 |
−20,8 2009 |
-10,9 1971 |
−4,3 1956 |
−2,2 1957 |
1991. 1.2 |
1954. 3.6 |
1974. 3.9 |
–0,5 1952 |
−4,4 1955 |
-10,9 1956 |
−10.9 1950 |
1954. július 19 |
Rekord hő (° C) rögzítésének dátuma |
1991. 15 |
20.4 1990 |
23.5 1955 |
1949. 28.4 |
31.2 1953 |
35 2019 |
41,8 2019 |
1990. 36.6 |
1949. 33.9 |
26.6 1985 |
19.2 1955 |
16.4 1961 |
1990. 36.6 |
Fagyos napok száma | 13.2 | 12.1 | 9.8 | 4 | 0.5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1.3 | 7.4 | 12.9 | 61.2 |
Napfény ( h ) | 54. | 81.2 | 122.1 | 164.9 | 195.7 | 209.2 | 221.1 | 208.4 | 160.5 | 114,9 | 70.7 | 47.2 | 1649.9 |
Szélrekord (km / h) feljegyzés dátuma |
115 1990 |
126 1990 |
104, 1982 |
104, 1994 |
101 1987 |
86 1990 |
79 1994 |
86 1986 |
83 1983 |
119 1987 |
122 1983 |
112, 1993 |
126 1990 |
Csapadék ( mm ) | 57 | 46.4 | 54.2 | 46.6 | 58.5 | 57 | 50.1 | 51.4 | 51.5 | 60.5 | 63 | 60.4 | 656.8 |
Esőrekord 24 óra (mm) dátummal |
1962. április 22 |
27.2 1990 |
30 1989 |
19.8 1989 |
25,5 1985 |
35,2 1987 |
43. 1969 |
46.8 1987 |
35 1986 |
1979. 45.6 |
1968. 36.9 |
1979. 24 |
46.8 1987 |
Csapadékos napok száma | 11.2 | 9.1 | 10.7 | 9.6 | 11. | 8.3 | 7.9 | 7.6 | 8.7 | 9. | 11.1 | 11. | 115.1 |
ebből a napok száma ≥ 5 mm csapadékkal | 4.2 | 3.2 | 4.1 | 3.3 | 4.1 | 4 | 3.2 | 3.1 | 3.3 | 3.7 | 4.4 | 4.5 | 45 |
Relatív páratartalom (%) | 89 | 85 | 82 | 81. | 76 | 74. | 74. | 72 | 81. | 86 | 88 | 90 | 81.5 |
Havas napok száma | 4.7 | 4.1 | 3.3 | 1 | 0.1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1.6 | 3 | 17.9 |
Jégesővel töltött napok száma | 0,3 | 0.4 | 0.6 | 0.6 | 0.7 | 0.2 | 0.2 | 0.1 | 0 | 0,3 | 0.1 | 0.1 | 3.7 |
Zivatarnapok száma | 0.1 | 0.1 | 0,3 | 1.3 | 3.5 | 3.4 | 3.3 | 3 | 1.7 | 0.9 | 0.2 | 0.2 | 17.8 |
Ködös napok száma | 6.7 | 5.1 | 3.8 | 2.1 | 2.5 | 1.9 | 1.7 | 3.1 | 5.1 | 8.7 | 6.2 | 6.7 | 53.7 |
Csapadékjelentés 2006-ban ( mm ) | 17.6 | 16.4 | 61.4 | 23. | 83.4 | 76.6 | 36.8 | 103.4 | 35.8 | 47 | 50.6 | 69.4 | 621.4 |
Csapadékjelentés 2007-ben ( mm ) | 41.4 | 49.2 | 50.6 | 7 | 59.8 | 95.2 | 112 | 70 | 41.4 | 60.2 | 35.8 | 53.2 | 675.8 |
Csapadékjelentés 2008-ban ( mm ) | 19.4 | 32.2 | 99.4 | 65.6 | 83.4 | 18.4 | 59.6 | 52.6 | 24.8 | 65.6 | 66.2 | 28.6 | 615.8 |
Csapadékjelentés 2009-ben ( mm ) | 59.2 | 31.6 | 27.2 | 39 | 59.2 | 47.8 | 59 | 17.8 | 16.2 | 53.2 | 91.4 | 49.6 | 551.2 |
A Gisors városi önkormányzat, mivel az INSEE önkormányzati sűrűségi rácsa értelmében a sűrű vagy közepes sűrűségű települések része . A Gisors városi egységéhez tartozik , egy interregionális agglomerációhoz, amely 2017-ben 3 települést és 13 790 lakost tömörít, amelynek belváros .
Ezenkívül az önkormányzat Párizs vonzáskörzetének része , amelynek a koronában található önkormányzat. Ez a terület 1929 önkormányzatot foglal magában.
Az önkormányzat övezetbe rendezését - amint azt az európai foglalkozási biofizikai talaj Corine Land Cover (CLC) adatbázisa is tükrözi - a mezőgazdasági földterületek jelentősége jellemzi (2018-ban 38%), ennek ellenére alacsonyabb, mint 1990-ben (43,3%). A részletes bontás 2018-ban a következő: erdők (32,1%), szántó (27,5%), urbanizált területek (21,4%), rétek (10,3%), ipari vagy kereskedelmi területek és kommunikációs hálózatok (6,2%), belvizek (1,9%), bányák, hulladéklerakók és építkezések (0,4%), heterogén mezőgazdasági területek (0,2%).
Az IGN egy online eszközt is kínál az önkormányzat (vagy a különböző léptékű területek) földhasználatának időbeli alakulásának összehasonlítására. Számos korszak elérhető légtérképként vagy fényképként: a Cassini-térkép ( XVIII . Század), a személyzet térképe (1820-1866) és a jelenlegi időszak (1950-től napjainkig).
A helység nevét Gisortis formában igazolják 968-ban.
A gall-római időkben a város valószínűleg * Gisoritum vagy * Gesoritum nevet viseli . Elismerjük két gall elemek: az első Giso- amelyben Albert Dauzat azonosítja a gall anthroponym Gisus vagy Geso- hogy François de Beaurepaire magyarázza egy gall köznév GESO jelentése „pont” (megjegyzés, hogy a gall szakaszában áthaladását [e], hogy [i] szabályos a [s] előtt, vö. Alesia > Alisia vagy Teutates > Toutatis ).
Ha ez az elem geso- , Xavier Delamarre úgy véli, hogy ez tükrözi a * gaiso- „lance” rendszeres evolúcióját gēso- vá (vö. Latin gaesum „javelin”, amelyet római szerzők gall eredetűként adtak meg).
A második elem a rito- " gué " (vö. Walesi rhyd , korábban rit azonos jelentés), amely gyakran megtalálható a helynévben , és amely az esettől és a régiótól függően különböző fonetikai változásokon ment keresztül. Normandiában (és másutt) magyarázza a gall eredetű helynevek bizonyos végződéseit -vagy- (vö. Jort < * Divoritum "ford on the Dives" és Lisors < * Lesoritum "ford in lejtős, ferde" [?]) és amely az újabb időkig folytatódik az észak-franciaországi középkori formációkban, -ray , -roi , -roy végződések formájában (ma helynevekben: Gerberoy , Longroy , le Gu- de-Longroi stb.). Ebben az esetben a * Gisoritum jelentése "a lándzsák fordítója ". Gisors valóban elfoglal egy helyet az Epte partján egy gázló valószínű kereszteződésénél.
Ne feledje, hogy a giso- elemet megtaláljuk az Eure osztály három gisacumában , amely -acum utótaggal áll , és a geso- elemet a Gesoriacumban ( Boulogne-sur-Mer ) és a Gesocribate ( Le Conquet ).
A Gisors (Manche) név megalakulása a gázló várható helyén a Mont-Saint-Michel- öbölben .
A Gisors valószínűleg a gall-római korban jött létre . A Beauvais - Chartres római út nem messze Gisors-tól, Moiscourt-ban haladt el.
Sok megállapodások aláírása ott a Dukes of Normandia és a francia királyok, köztük 965 ahol békében Gisors elismeri a hatóság Richard I st Normandia szóló Normandia és támogatja elhagyva a szuverenitás által Lothar király a frankok.
A város ebben az időszakban kezdett fejlődni, mert akkor a Normandiai Hercegség és a francia királyi tartomány (a királyság része volt közvetlenül a francia király fennhatósága alatt) határán helyezkedett el . Egy templom körül alakult ki, amely mára eltűnt. A Gisors a következő évszázadok során találkozási hellyé vált Anglia és Franciaország királyai között .
1169-ben a canterburyi Thomas Becket egy évvel vértanúsága előtt Gisorshoz ment. Kápolnát szentelnek neki a nagy torony közelében, ahol misét tartanak a kápolna 1793-as pusztulásáig.
A 1180. június 28aláírta a Gisors-szerződést Philippe Auguste és II . Henrik között , amely véget jelent a francia király és a normandiai herceg közötti folyamatos háborúk sorozatának.
A 1188. január 13 : a harmadik gisors-keresztes hadjárat kezdetén Philippe Auguste, II . Henri angol és Philippe elzászi gróf gróf megállapodik abban, hogy embereiket szín szerint különböztetik meg. A keresztgulákat (piros) a franciáknak, ezüstöt (fehér) az angol-normannoknak, a függőlegeseket (zöld) a flamandoknak tulajdonítják. Az interjú során tett ígéretük ellenére a francia és az angol szuverének nem távoztak azonnal, sőt egy évig háborúba léptek.
A 1189. január 21, Philippe Auguste, az angol Henri II és Frederic Barberousse ismét találkoznak Gisorsban , átveszik a keresztet és összegyűjtik a csapatokat a harmadik keresztes hadjáratra. II. Henrik meghalt1189. július 6, és Oroszlánszívű Richard utódjaként bevállalja apja keresztes hadjáratának ígéretét.
Végül a két szuverén csak egy évvel később teljesítette fogadalmát, és a 1190. július 4, a két király elhagyja Vézelayt . A két szuverén között megkötött Issoudun-i szerződés után Gisors Philippe Auguste-ra esett. A Château-Gaillard megépítése után Richardnak sikerül kiszorítania Philippe-t a városból. A szökevények által megterhelt, az Epte-n átívelő híd a fulladás elől szűken megúszott francia király folyamán tört el.
A Gisors gazdasági és kereskedelmi központtá vált a XII . És XIII . Században. Fülöp Augustus a XIII . Század elején meghódította a várost, és kastélyt telepített udvarral és börtönnel. Abban az időben Gisors megszerezte az infrastruktúrát: mosdó, kórház, új templom.
A 1419. szeptember 11A város által hozott angol hadsereg által vezetett John Cornwall során meghódítása Normandy az angol király Henry V . A város kapitánya, Lyonnet de Bournonville kapitulál, és az angoloknak adja a várost. Az átadási szerződést aláírták, annak ellenére, hogy Gisors vára még mindig ellenállt az angol inváziónak.
A vallási zárdák a XVIII . Században költöztek Gisorsba . PFD Hersan szerint a város megosztott M. de l'Isle d'Ormeau pap támogatói és jansenisták között, akik a bailiwick M e Pantin altábornagyot támogatják . A viszály által libels , amelynek alapján verekedések, nem ér véget, amíg 1747 kinevezésével új plébános.
A 1742. július 19, Gisors válik hercegség , felmerült, mint egy hercegség-főnemesség on1748. június 9Javára, Charles Louis Auguste Fouquet de Belle-Isle , francia marsall .
Az utóbbi átengedett Belle-Ile-en-Mer , hogy Louis XV a1718. október, Cserébe a megye Gisors és viscounties a Vernon , Andeli és Lions és a marquisate a Bissi közelében Vernon. 1761-ben bekövetkezett halálakor a marsall területei visszatértek a koronához.
A 1762. március 28, Louis Charles de Bourbon (-Maine) , Aumale hercege, kicseréli XV . Louis- szal Dombes fejedelemségét a marsall (ideértve a Gisors hercegséget is), valamint Gretz-Armainvilliers és Pontcarré földjeivel szemben .
Öröksége a Bourbon-Penthièvre fedezeti ágához került 1775 - ben. Ezután Louise Marie de Bourbon-Penthièvre , Madame Égalité hozta az örökséget Orléans-nak. Henri, "párizsi gróf", "francia herceg" , az Orleans-ház feje volt az örökös.
Megölték Louis Alexandre de La Rochefoucauld d'Enville-t , La Rochefoucauld hercegét1792. szeptember 4által önkéntesek Sarthe és Orne , útban a harcot a poroszok, aki az imént vett Verdun , és akik vadásztak arisztokrata. Ő az egyetlen áldozata a szeptemberi mészárlásoknak a városban, annak ellenére, hogy az önkormányzat és Dolomieu erőfeszítései nem tudják megmenteni.
Napóleon látogatók Gisors mint első konzul a1802. október és ott beszélget egy fonómalom dolgozóival.
A XIX . Században települtek a gyárak és a vasút Párizsból Dieppe-be (1868). A Gisors állomás vasúti csomópont lett a Gisors Ark-le-Pont (1868) és a Beauvais (1875) beindító vonalakkal .
Az 1870-es francia-német háború idején a poroszok vasárnap beléptek Gisorsba, egy szinte nyitott városba.1870. október 9. A Hohenhole herceget Louis Passy személyesen fogadja .
A város a második világháború alatt megsérült . - reggel szabadon engedték 1944. augusztus 30egy brit páncéloszlop által Vernonból Beauvais felé haladva .
A város 1926 óta található az Eure megyei Andelys körzetben .
1793 óta Gisors kanton fővárosa volt . A 2014-es franciaországi kantoni újraelosztás részeként ez a területi közigazgatási körzet eltűnt, és a kanton nem más, mint választási körzet.
Választási kapcsolatokA megyei választásokra a város 2014 óta egy új Gisors kanton része
A választási képviselők , ez része az ötödik választókerületben Eure .
A Gisors a Gisors-Epte-Lévrière községek közösségének székhelye volt , amely egy önkormányzatok közötti együttműködés ( EPCI) közintézménye , 2004-ben létrehozta saját adórendszerét.
Ez összeolvad szomszédjával, hogy kialakuljon, a 1 st január 2017, Vexin Normand községek közössége, amelynek Gisors a legnépesebb városa.
A 2014-es Eure-i önkormányzati választások második fordulójában a baloldali erők szétszakadásával fémjelzett első forduló után a kommunista Marcel Larmanou távozó polgármester vezette listát a fiatal UMP, Alexandre Rassaërt listája verte meg. megszerezte a leadott szavazatok 57,72% -át és 26 megválasztott szavazatot, ezzel megelőzve az inkumbenset, aki a leadott szavazatok 42,28% -át megszerezte.
A 2020-as önkormányzati választások második fordulójában a leköszönő polgármester (LR) által vezetett Eurela listán Alexandre Rassaërt nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, 2190 szavazattal (a leadott szavazatok 56,07% -a), megelőzve az általa vezetett listát. Anthony Auger, a különböző baloldali jelölt és az ellenzéki önkormányzati tanácsos a 2014–2020 közötti önkormányzati mandátum során, aki 1716 szavazatot szerzett (a leadott szavazatok 43,93% -a), a szavazáson a tartózkodás 50,37% -a volt.
Időszak | Identitás | Címke | Minőség | |
---|---|---|---|---|
A XII | 1815 | Eustache Fourmont-Tournay | ||
1816 | 1819 | Eustache Fourmont de Boispréaux | Squire Gróf Boispréaux vár Lisors . |
|
1819 | 1820 | Eustache Fourmont-Tournay | ||
1820 | 1826 | Nicolas René Potin, a városháza | Volt kerületi tanácsos történész- helyettes |
|
1826 | Pierre Narcisse Rossey | |||
1866 | Jean-Ambroise Rouget | |||
1866 | Joseph Achille Dufay | ható | ||
A hiányzó adatokat ki kell tölteni. | ||||
1870 körül | A. Az Atya | |||
1872 körül | Francois Lucien Renault | 1 st ideiglenes asszisztens | ||
1908 | Mr. Binet | |||
1943 körül | Raymond Marchandin | EPS tanár a Gisors általános iskolában Volt hadnagy a gyalogsági mobilizációs központban . 1943-ban kinevezte tanszéki tanácsosnak a Vichy-kormány Becsületlégió lovagja |
||
A hiányzó adatokat ki kell tölteni. | ||||
1945 | Albert Forcinal | Rad. | Ellenálló, agyagedényes iparos Gisors főtanácsos (1945 → 1953) az Eure Általános Tanács alelnöke (1945 →?) Eure országgyűlési képviselő (1928 → 1942 és 1945 → 1955) államtitkár (1947 október-november) A Becsület Légiójának parancsnoka |
|
1958 | Raymond Marchandin | Rad. | Testnevelő tanár a Gisors általános iskolában A gyalogsági mozgósító központ volt hadnagya Gisors főtanácsosa (1951 → 1958) Becsületlégió lovagja |
|
A hiányzó adatokat ki kell tölteni. | ||||
1971 | Emile Beyne | Volt mérnöktiszt tűzoltók parancsnoka |
||
1971 | 2014. április | Marcel Larmanou | PCF |
Gisors főtanácsosa (1976 → 2015) a CC Gisors-Epte-Lévrière elnöke (2004 → 2014) |
2014. április | Folyamatban (2020. október 6-án) |
Alexandre rassaert | LR | Munkatárs megválasztott megyei tanácsos Gisors (2015 →) alelnöke a megyei önkormányzat Eure (2015 →) elnöke CC Vexin Normand (2020 →) újraválasztották a 2020-2026 távon |
A lakosok számának alakulása ismert a településen 1793 óta végzett népszámlálások révén . 2006-tól az Insee kiadja a települések törvényes népességét . A népszámlálás immár éves információgyűjtésen alapul, amely öt éven át egymás után az összes önkormányzati területre vonatkozik. A 10 000-nél több lakosú települések esetében a népszámlálásokra évente sor kerül, a lakcímük 8% -át kitevő címekből álló minta felmérését követően, ellentétben más olyan településekkel, ahol minden évben valós a népszámlálás.
2018-ban a városnak 11 674 lakosa volt, ami 4,22% -os növekedést jelent 2013-hoz képest ( Eure : + 0,83%, Franciaország Mayotte nélkül : + 2,36%).
1793 | 1800 | 1806 | 1821 | 1831 | 1836 | 1841 | 1846 | 1851 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3,021 | 3,650 | 3 277 | 3 339 | 3,533 | 3 364 | 3,624 | 3,616 | 3 653 |
1856 | 1861 | 1866 | 1872 | 1876 | 1881 | 1886 | 1891 | 1896 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3,694 | 3,654 | 3,573 | 3,834 | 4,047 | 4 362 | 4 359 | 4,462 | 4,681 |
1901 | 1906 | 1911 | 1921 | 1926 | 1931 | 1936 | 1946 | 1954 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
4,861 | 4 888 | 5,508 | 5,494 | 5 564 | 5,868 | 5,867 | 5,078 | 5 670 |
1962 | 1968 | 1975 | 1982 | 1990 | 1999 | 2006 | 2011 | 2016 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6,398 | 7,329 | 8,069 | 8,732 | 9 481 | 10 882 | 11,532 | 11,474 | 11 918 |
2018 | - | - | - | - | - | - | - | - |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
11 674 | - | - | - | - | - | - | - | - |
A város lakossága viszonylag öreg. A 60 éven felüliek aránya (22,9%) valóban magasabb, mint az országos (21,6%) és a tanszéki arány (19,8%). Az országos és a megyei megoszláshoz hasonlóan a város női népessége is nagyobb, mint a férfi népesség. Az arány (52,6%) ugyanolyan nagyságrendű, mint az országos (51,6%).
A település lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása 2007- ben a következő:
Férfiak | Korosztály | Nők |
---|---|---|
0,3 | 1.3 | |
6.0 | 11.4 | |
12.0 | 14.3 | |
18.6 | 17.4 | |
20.8 | 18.9 | |
21.8 | 18.7 | |
20.6 | 18.1 |
Férfiak | Korosztály | Nők |
---|---|---|
0,3 | 1.0 | |
5.2 | 8.1 | |
12.1 | 12.8 | |
21.5 | 20.7 | |
21.5 | 20.9 | |
18.4 | 17.1 | |
21.1 | 19.5 |
Az önkormányzat rendszeresen kiadja az À la une önkormányzati folyóiratot .
A helyi sajtó jelen van a L'Impartial hetilapon és a Gisorsian térség számára készült különkiadással.
A Gisors az Évreux katolikus egyházmegyéhez tartozik , amely maga is az egyházi Rouen tartomány része . A városnak katolikus egyházközsége van : a Saint-Gervais-Saint-Protais plébánia .
A Gisorsnak evangélikus temploma , valamint Jehova Tanúinak közössége is van .
A Gisors egy gazdasági központ, amely számos kereskedelmi és tevékenységi zóna jelenlétében részesül. A város egész napos piacot kínál vasárnap és minden péntek reggel.
A Gisors-kastélyt a XI . Században ( 1096 ) építették, amelyet II. Vilmos angol döntött, és Belleme-i Robertre bízták, akinek börtönében egy várhegy van . A templomos kincs népszerű legendája híres, amelyet ott rejtegetnének, de a templomosok csak 1158 és 1160 között voltak felelősek érte (30 évvel a rend létrejötte után), majd a rend négy méltósága. foglyok ott 1314-ben, amikor a rend elesett. Az 1950-es években , az állattartó a vár, Roger Lhomoy vállalta, ásás számos föld alatti részeket, amelyek végül destabilizálja a földvár és okoz repedéseket a keep . A férfi azt állította, hogy felfedezett földalatti helyiségeket, valamint egy kápolnát, amely a mesés kincset tartalmazta. A polgármester, valamint több lakos elment a helyre, de a földalatti olyan mély volt, hogy senki sem akart lemenni. Az őrnek elrendelték az üregek kitöltését, és senki sem tudta ellenőrizni a szavait.
Az ásatások, amelyeket a kulturális minisztérium szervezett 1964-ben Gisors kastélyában , hogy kertészének és gondozójának, Roger Lhomoynak a jelentését követően megtalálja a templomosok kincsét, semmit sem eredményezett. A kastély alapjait ez a kutatás nagymértékben elbizonytalanította. Egy földalatti összeköti a várat a Tour de la Reine Blanche- tal, amely Neaufles-Saint-Martin városában található , 3 km- re a vártól.
A Saint-Gervais-Saint-Protais kollégiumi templom az építészet emlékműve, amely a különböző korok stílusaiból származik: a gótikus és a reneszánsz középkorból . Ez a templom műemlékként szerepel .
A II . Calixte által szentelt templom látja, hogy hajóját tűz pusztítja. 1160- ban újjáépítették . A kasztíliai Blanche királynő támogatásának köszönhetően 1249-ben gótikus kórust szenteltek fel . Úgy tervezték szerint Chartrain modell, amelynek magassága három szinten: nagy ívek, Trifórium és nagy ablakokkal áttört oculi . A karitatív testvériségek és céhek támogatásával az egyház a XV . Század vége óta számos átalakulást ismer , kápolnákkal és ambulanciával a kórusban. Grapple ezután egy Vexin építészcsaládra bízta, a munkát a XVI . Században folytatták a gótikus stílusú hajóhajó és kápolnák, valamint a reneszánsz motívumokkal díszített homlokzat rekonstrukciójával .
Néhány ólomüveg ablakot Romain Buron üvegmester készít .
Belül egy jellegzetes reneszánsz csigalépcső található . Kívül a Grosse Tour ( 1542 - 1590 ) felváltja a dór és az ionos padlót.
Ez a Gisors-Vallée d'Epte plébánia fő temploma.
Miután súlyos pusztítást szenvedett 1940. június 8, türelmesen helyreállították.
Saint-Luc kápolnaEz az emlékmű a Saint-Lazare leprás gyarmat egyik fő maradványa , amelyet 1210- ben alapított Jean de Gisors . Nagyon egyszerű tervet, amely egy téglalap alakú mészkő egyhajós , kiegészítve egy favázas apszis . A XVI . Század teljes felépítésével megközelítőleg 110 m 2 . A XVIII . Században a rászorulók számára jótékonysági házzá alakították át, a forradalom idején pedig istállóvá alakították át. Miután magántulajdonba került, 1967- ben végül eladták Gisors városának . Történelmi műemlékként történő
besorolására 1992-ben került sor ; jelenleg helyreállítják. 1998- tól a kortárs festő, Dado az utolsó ítéletet ábrázoló festmény elkészítésén dolgozott, amelynek célja az épület apszisának díszítése.
E mosoda eredete a XV . Századig nyúlik vissza . Az Epte folyó partján található építmény mészkőből és favázas szakaszokat tartalmaz, míg a tetőt teljes egészében pala borítja .
1887-ben a város Guy de Maupassant novellájának helyszínéül szolgált : Madame Husson : Le Rosier .
Több író azt állítja, hogy a Gisors-ban történt a Harisnyakötő Rend intézménye , amelynek célja a háborús vitézség jutalma. III. Edward , Anglia királya, 1346-ban, Gisorsnál táncolt egy bajnokság után, a salisburyi Alix grófnővel , aki követte őt a háborúba, miután harisnyakötője elszabadult, hozzá csatolta, mondván a grófnőnek, aki habozott elfogadni: " Honi legyen bárki, aki rosszul gondol rá ".
Címer a hagyományos fegyverek a város Gisors: " Gules, a kereszt elé keresztette Or, az Azure vezetője, akit három fleur-de-lis-vel vádoltak " amint arról Malte-Brun beszámolt , a France Illustrée ( 1882 ).
|
---|