Lviv Львів | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Címertan |
Zászló |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Ukrajna | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felosztás | Lvivi terület | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Polgármester | Andriy Sadovy | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
irányítószám | 79000 - 79490 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előtag tel. | +380 322 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Népesség | 724 314 lakos. (2020) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 4 236 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőségeit | Északi 49 ° 51 ′, keletre 24 ° 01 ′ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 289 m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 17 101 ha = 171,01 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Alapítvány | XIII . Század | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Első említés | 1256 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állapot | Város 1356 óta | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábbi név (ek) | Lemberg, Lwów, Lvov, Léopol | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Lvivi terület
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kapcsolatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Weboldal | www.city-adm.lviv.ua | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ukrajna városainak listája | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lviv ( ukránul : Львів , L'viv ( / l ʲ v i u̯ / ); lengyelül : Lwów ( / l v u f / ); oroszul : Львов , Lvov ( / l ʲ v o f / ); Németül : Lemberg ; jiddisül : לעמבערג ; olaszul : Leopoli ; latinul : Leopolis ; magyarul : Illyvó (a középkorban); franciául : Léopol , Lwów , Lvov, majd újabban Lviv ) a rész legnagyobb városa Nyugat- Ukrajna , a Lvivi terület adminisztratív fővárosa és Galícia történelmi központja , a korábban lengyel tartomány, majd Lengyelország felosztása után osztrák volt, a második köztársaságbeli lengyelországi Lwów vajdaság fővárosa 1939- ig .
A 2020 , a lakosság 724.314 lakos, az úgynevezett „Lviviens” (történelmileg Leopolitans).
Az építészeti együttese a régi város van a listán a Világörökség az UNESCO .
Amely egy olyan terület 171 km 2 , Lviv körülbelül 70 km -re a határ lengyel és 469 km a nyugati a Kijev . Számos domb veszi körül, átlagosan 289 m tengerszint feletti magassággal rendelkezik, a legmagasabb pont a Vysokyy Zamok (a Magas vár), a domb 409 m .
A falakkal körülvett óváros a Magas vár és a Poltva folyó lábánál volt . A XIII . Században a folyót kereskedelemre és áruszállításra használták. De a XX . Század elején a folyó egyre szennyeződött, be volt borítva, és most az óváros alatt van. Lviv központi artériája, a Szabadság sugárút ( Prospekt Svobody ), valamint a híres Lvivi Operaház a földalatti folyó felett található.
Az éghajlat Lviv kontinentális mérsékelt. Az átlagos hőmérséklet a -4 ° C januárban és 18 ° C- júniusában. Bár vannak mintegy 660 mm a csapadék évente, a város éli száraz nyári időszakban. Lvivben évente átlagosan 300 napos nap van.
Hónap | Jan. | február | március | április | lehet | június | július | augusztus | Szept. | október | november | december | év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos minimális hőmérséklet ( ° C ) | −6.1 | −5.5 | −1.7 | 3.6 | 8.4 | 11.3 | 13.2 | 12.5 | 8.4 | 4.1 | −0,3 | −4.6 | 3.6 |
Átlagos hőmérséklet (° C) | −3.1 | −2.2 | 1.9 | 8.3 | 13.8 | 16.4 | 18.3 | 17.7 | 13. | 8.1 | 2.6 | −1.8 | 7.8 |
Átlagos maximális hőmérséklet (° C) | −0.1 | 1.3 | 6.3 | 13.6 | 19.4 | 22. | 23.9 | 23.5 | 18.3 | 12.9 | 6. | 0.9 | 12.3 |
Hideg (° C) feljegyzés dátuma |
-28,5 1954 |
-29,5 1956 |
−24.8 1958 |
-12,1 1941 |
−5 2007 |
0,5 1977 |
1951 4.5 |
1984. 2.6 |
−3 1977 |
-13,2 1997 |
-17,6 1965 |
−25.6 1975 |
-29,5 1956 |
Rekord hő (° C) rögzítésének dátuma |
13.8 2002 |
17.7 1990 |
1974. április 22 |
2012. szeptember 28 |
1938. 32,2 |
33.4 1938 |
36,3 1938 |
35.6 2012 |
2008. 31 |
1966. 25.3 |
21.6 2010 |
16.5 1989 |
36,3 1938 |
Napfény ( h ) | 65.1 | 79.1 | 111.6 | 189 | 226.3 | 237 | 254.2 | 223.2 | 180 | 148,8 | 57 | 37.2 | 1,808,5 |
Csapadék ( mm ) | 40 | 44. | 45 | 52 | 89 | 89 | 96 | 77 | 67 | 52 | 49 | 48 | 748 |
Csapadékos napok száma | 9. | 9. | 11. | 14 | 16. | 17. | 16. | 14 | 14 | 14 | 13. | 11. | 158 |
Relatív páratartalom (%) | 83. | 81. | 77 | 69 | 71. | 74. | 75 | 76 | 79 | 80 | 84. | 85 | 78 |
Havas napok száma | 17. | 17. | 11. | 3 | 0.1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 8. | 15 | 72 |
Fejlessze vagy vitassa meg az ellenőrizendő dolgokat . Ha nemrég helyezte el a szalaghirdetést, kérjük, adja meg itt az ellenőrizni kívánt pontokat .
A várost a XIII . Században alapította I. Dániel , az első Galicia-Volyn dinasztia királya, Romanovich, aki fiának, Lev (Leó) nevéhez fűződő nevet adta neki . Halytchot Galícia fővárosaként váltotta fel.
Bár Lviv első említése a krónikákban 1256-ra nyúlik vissza, az 1993-as régészeti feltárások azt mutatták, hogy a VI . Században voltak táborok . A IX . Században Galíciát a Nagy-Morvaország birodalmához csatolták, és két feltörekvő állam áhította : Lengyelország Mieszko I er , a lengyelek vezetője és Kijevi Rusz uralkodása alatt . Úgy gondolják, hogy Mieszko 960 és 980 között uralta Galíciát . A Nestori Krónika szerint 981-ben Nagy Vlagyimir kijevi fejedelem hódította meg . 1084-től független Galíciai Fejedelemség alakult ki, amelynek fővárosa Halytch ( Galič ) városa lett.
A 1323 , a helyi Romanovich dinasztia kihalt. A várost a Romanovich-dinasztia örököse (édesanyja) - Mazoviai Boleslas ( apja is a lengyel Piast- dinasztiához tartozik ) hagyatékának örökölte . Felvette az "Iouryi" (George) nevet és átvette a görög ortodox vallást, de nem kapta meg az őt megmérgező helyi nemesek támogatását. 1340 -ben bekövetkezett halálakor Lviv jogait unokatestvére, Nagy Kázmér , lengyel király követelte , aki sikeresen megszállta Galíciát és 1349-ben megszállta a várost . A 1356 , Kázmér király megadta a város a jogait Magdeburg és jobbra kormányozni önmagát: a város problémák, akkor kellett beadni egy tanács által megválasztott gazdag polgárok. A 1386 , a terület a Lviv-ben szerepel a vagyonát a lengyel koronát Jadwiga (Hedvig) Lengyelország . Később a város több lengyel király koronázásának székhelye volt.
Lengyelország egy része (és később a Litván-Lengyel Két Nemzet Köztársaság ), Lwów (lengyel írásmódja szerint) a ruszin vajdaság fővárosa lett , amely öt régiót tartalmazott: Lwów, Chełm (ukránul Kholm), Sanok , Halicz (ukrán Halychban) és Przemyśl . A következő évszázadok során Lwów túlnyomórészt lengyel többnemzetiségű és több hitű várossá, valamint a kultúra, a tudomány és a kereskedelem központjává vált. Három érseki székhely létesült ott: a latin katolikus érsekség, a görög-katolikus érsekség (az úgynevezett Uniate) és az örmény érsekség. A XVI . Században a zsidó lakosság száma elérte az ezret. A XVI . Századtól kezdve németek is voltak protestánsok.
A XVII . Század első felében a városban 25-30 000 ember élt, köztük sok kézműves.
Az első egyetemet János Kázmér lengyel király alapította 1661-ben, mint jezsuita akadémiát , az 1608-ban megnyílt kollégium megalapítását követően. III . Augustus király megerősíti ezeket a kiváltságokat, 1758-ban a lwówi akadémiává , majd Kelemen pápává alakítja . A következő évben az egyetemi státusba emelésével XIII .
Kétszer, 1649-ben és 1655-ben az ukrán kozákok vezetője, Bogdan Khmelnitsky , aki először a krími tatárokkal, majd a cárral szövetkezett , ostromolta a várost. Hmelnickij megbukott; Lwów és Galicia így megúszta az orosz uralmat.
A 1772 után Lengyelország felosztását, Lwów lett, a német neve Lemberg, a tőke, a osztrák tartomány elemzi Királyság Galícia és Lodomeria . Ez a rezsim nagy nyomot hagyott a város építészetében. A 1776 , a Gazette de LEOPOL megjelent egy folyóirat francia, az első újság Ukrajnában. A 1784 , a világi egyetemi nyitotta meg Császár József II . A tanfolyamokat 1786- tól latinul, németül és lengyelül tartották ukránul. A XIX . Század elején a város az ukrán görögkatolikus egyház prímásának székhelye lett .
A 1867 , Galicia , még mindig csatlakoztatva Ausztria-Magyarország, kapott egy nagy autonómiát és a lengyelek részesültek bizonyos kulturális szabadságok, a helyi közigazgatás és az oktatás. Ukrán hazafias mozgalom azonban megmaradt.
Az első világháború után , a Habsburg Birodalom összeomlása idején a helyi ukrán lakosság Nyugat-Ukrajna Népköztársaság fővárosává nyilvánította Lvivot .1 st november 1918az osztrák hadsereg támogatásával meghiúsítani a polgári hatalmat a függetlenség iránti vágyat kifejező lengyelek kezében. Néhány nappal később a lengyel lakosság többsége átvette az irányítást a városközpont felett, de az osztrákok által felszerelt ukrán erők ostromolták a várost.
A túlnyomórészt lengyel város több mint egy évszázados lengyel állam hiánya után visszatért a lengyel közegbe , egészen a második világháborúig , amikor külföldön Lwów lengyel néven ismerték. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Lwów szimbolikus jelentőségű volt a lengyelek számára. A 1922 első menetrend szerinti légi járat kapcsolódik Gdańsk , hogy Varsó majd Lwów ( Aerolloyd cég elődje, LOT Polish Airlines ).
Lwówban erős jiddis vagy német ajkú zsidó közösség élt: 1939-ben a lakosság közel egyharmada, vagyis több mint 100 000 lakosa volt zsidó, és a városnak ötven zsinagógája volt .
Etnokulturális elosztás 1931-benAz 1931. évi lengyel népszámlálás a következő adatokat közli:
fényesít | 198,212 | (63,5%) |
jiddis | 75,316 | (24,1%) |
ukrán | 24 245 | (7,8%) |
Ruszin | 10 892 | (3,5%) |
Egyéb | 3,566 | (1,1%) |
Teljes | 312 231 |
Római katolikusok | 157,490 | (50,5%) |
Zsidók | 99,595 | (31,9%) |
Görög-katolikusok (uniátusok) | 49,747 | (15,9%) |
Ortodox | 1,077 | (0,3%) |
Mások | 4 322 | (1,4%) |
Teljes | 312 231 |
A második világháború kezdetén , in 1939. szeptember, a régiót először a németek támadták meg. azSzeptember 12, megkezdődtek az első német támadások a város ellen, de a város önkénteseiből és menekültjeiből álló belvárosban kialakult lengyel erők elleni heves harc után visszaverték őket. A német vezérkar úgy dönt, hogy kivonul és körülveszi Lwów-t, míg az erősítés érkezésére vár. A várost teljesen körülvette a WehrmachtSzeptember 141939. A német-szovjet paktum alkalmazásában a Vörös Hadsereg viszont betörte a régiótSzeptember 171939. A lwówi csata végén a lengyel helyőrség megadta magát a szovjeteknek.Szeptember 221939. Ezt követően a Szovjetunió bekebelezte a régiót, és a Molotov-Ribbentrop-paktum egyik titkos záradéka alapján beépítette az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba . Ezzel megkezdődött a lengyel és zsidó lakosság elleni megtorlási politika.
1941 júliusában a német csapatok, a nácik és ukrán segédszervezeteik által megszállt város "etnikai és szellemi megtisztítás" politikájába kezdett, különös tekintettel a lengyel értelmiség (és családjaik) megsemmisítésére a lwówi professzorok mészárlása során. . Ezeket a műveleteket, amelyeket előzetesen előkészítettek a lengyelek bevonulásakor megszüntetendő lengyel listák ( Sonderfahndungsbuch Polen 61 000 névvel) összeállításával, és amelyeket a nácik hajtottak végre a német felé az iszlám irányába.
Mivel a 1941. június 25Az ukrán nacionalisták a Stepan Bandera indul pogromok a lengyelek ellen, a zsidók Lviv elleni megtorlást a gyilkosságok foglyok által elkövetett NKVD szerint tanúvallomások által gyűjtött a németek többsége a foglyok tagjai voltak a oun Szervezet (ukrán nacionalisták ), de voltak közöttük lengyelek és zsidók is. Az ukránok azzal vádolták a helyi zsidó lakosságot, hogy támogatták a szovjet megszállási rendszert, és különösen abban, hogy segítettek az NKVD-nek az ukrán nacionalisták elleni gyilkos offenzívájában.
A foglyok NKVD általi kivégzésének megtorlásaként két pogrom szabadul fel Lvivben, a Június 30. és 1941. július 25, négy héten keresztül folyamatosan, ezalatt 4000 zsidót öltek meg. azJúnius 30., a Nachtigall zászlóalj emberei gyűjtenek össze félezer zsidót , akiket letartóztattak az utcákon az ellenőrző pontokon vagy otthonukban. Karszalagot viselő civilek segítenek nekik, akiket megszerveznek, a1 st augusztus, segédrendőrséggé, az UP-be. A letartóztatottakat arra kérik, hogy vigyék ki a holttesteket a cellákból. A munka elvégzése után átesik a csukafajta gyötrelmein , nevezetesen egy tiszt utasítására agyonverték két sor ukrán szurony között.
Ugyanezen a napon ezer zsidót szállítanak a tömeg sértéseire és ütéseire, amelyek egyúttal virágokkal borítják a német katonákat, miközben Hitlert és Banderát ujjongják. Az együttműködés az ukrán lakosság és a lelkesedés a résztvevők ellenőrzött, amely tükrözi a kiszámított politikai terror. A tekintély az áldozatok és hóhérok manipulálásával és összezavarásával megszünteti az egyéni lelkiismeret legfőbb fékeit, amelyek erkölcsi szabályok. A tömeget kötelezően meghívják egy ünnepi tüntetésre, amely mészárlással zárul.
A következő hetekben hétezer letartóztatást hajtottak végre a Sicherheitsdienst (SD) (franciául: biztonsági szolgálat) által régen elkészített listák alapján . Amíg ő távozása keletre Ternopil on7Július reggel az addig főként áruőrségre kijelölt Nachtigall zászlóalj vesz részt ezekben a letartóztatásokban. A letartóztatottak közül mintegy háromezret kivégezték a lvovi önkormányzati stadionban.
Az elején 1941. november, a németek egy gettót hoznak létre a várostól északra, amelyet Lembergnek neveztek át, mint Ausztria-Magyarország idején . Az Einsatzgruppen több ezer idős és beteg zsidót gyilkol meg, amikor átlépik a Peltewna utcai hidat a gettóba. Ban ben1942. március, a németek elkezdik deportálni a zsidókat a bełżeci megsemmisítő táborba . Ban ben1942. augusztus, több mint 65 000 zsidót deportáltak a lembergi gettóból és kiirtottak. Több ezer embert küldenek a közeli Janowska kényszermunkatáborba . A hónap elején1943. június, a gettót elpusztítják, és ezúttal zsidók ezreit mészárolják le. A gettóból túlélőket a Janowska kényszermunkatáborba küldik.
az 1944. július 27, a Wehrmachtot a Vörös Hadsereg végleg elűzi a városból . A 1945 után évszázados lengyel jelenlét, a régió csatolta a Szovjetunió és a túlélő lengyelek kizárták a nyugati, különösen a Wrocław (németül Breslau ), az Alsó-Szilézia , a régió addig német, majd visszaengedményezhetők hogy Lengyelország .
Lengyelek vagy zsidók nélkül ez a város, addig egy intellektuális és multikulturális olvasztótégely, üres a tartalmától és a főbb lakosoktól, akik híressé tették.
Lviv történelmi központja sokat szenvedett ettől az időszaktól. A városban és még a történelmi központjában is maradt néhány épület, amelyet a szovjetek hagytak. A régi épületek homlokzatai, amelyeket az idő és a karbantartás hiánya visel, ezen időszak vége óta lassú felújításon esnek át, bár a városnak nehézségei vannak e régi negyed korábbi ragyogásának helyreállításában: ez a helyzet összehasonlítható a St. Petersburg és Havanna . Ez nem akadályozza meg a várost az egyetlen ország, amely szerepel a Világörökség az UNESCO .
Népszámlálások (*) vagy népességi becslések:
1750 | 1840 | 1851 | 1873 | 1880 | 1900 | 1910 |
---|---|---|---|---|---|---|
25 000 | 61,600 | 68 000 | 87,100 | 110,300 | 159,900 | 234 000 |
1915 | 1920 | 1926 | 1931 | 1939 | 1959 | 1970 |
---|---|---|---|---|---|---|
212 000 | 219,400 | 240 000 | 312 231 | 340 000 | 410 678 | 553 452 |
1979 | 1989 | 2001 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 |
---|---|---|---|---|---|---|
667,243 | 790 908 | 732 818 | 732,009 | 729,842 | 730 272 | 729,038 |
2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | - |
---|---|---|---|---|---|---|
729,429 | 728,350 | 727,968 | 726,772 | 724 713 | 724 314 | - |
Etnikai csoport | 1900 | 1931 | 1959 | 2001 |
---|---|---|---|---|
Ukránok | 19,9% | 15,9% | 60,0% | 88,1% |
Oroszok | 0% | 0,2% | 27,0% | 8,9% |
Zsidók | 26,5% | 31,9% | 6,0% | 0,3% |
fényesít | 49,4% | 50,4% | 4,0% | 0,9% |
2012-ben 8022 születéssel (szemben a 2011. évi 7604 születéssel) a főváros születési aránya 11,0 ezrelék volt (szemben a 2011. évi 10,7 ezrelékkel ). Évekig tartó demográfiai hanyatlás után a város így tapasztalta meg az első természetes növekedését az év során. A halálozási arány azonban a 2012-es 11,0 ezrelékről nőtt, az év során 1010-en haltak meg, szemben a 2011-es 7892-es halálozással , 10,8 ezrelékkel .
Lviv már régóta szenved az infrastrukturális beruházások hiányától, mind a szovjet időkben, mind Ukrajna függetlensége után. Az elmúlt években az önkormányzat megpróbálta javítani és korszerűsíteni közlekedési rendszerét, és 2011-ben vállalta a tömegközlekedési hálózat jelentős reformját. Lviv megkezdte a kerékpárutak hálózatának fejlesztését is.
Az első villamosvonalakat felavatják1880. május 5. az1894. május 31, az utolsó, még lovak által húzott villamosvonal villamos. A második világháború és a Szovjetunióba való beépítés után több vonalat bezártak, bár az infrastruktúra nagy részét megőrizték. Ezenkívül sok megállót törölnek, és ma két megálló közötti átlagos távolság körülbelül két kilométer.
Jelenleg Lviv hálózata 75 kilométer pályából és mintegy 220 villamosból áll . A legtöbb villamosok a KT4 típusú, és a Cseh Köztársaság által Tatra . Új T4 + T4 működik a vonalon n o 2. régebbi járművek Gothaer Waggonfabrik előtt a második világháború még mindig használják a karbantartási munkákhoz.
Lviv buszhálózattal rendelkezik, több mint 50 vonallal, elsősorban a helyben gyártott, viszonylag újabb buszokkal és a német városokból vásárolt használt buszokkal.
A háború végével és a városból elmenekült sok lakó visszatérésével Lviv erőteljes népességnövekedést tapasztalt és meglehetősen gyorsan elterjedt. Ezt felgyorsította a szovjet hatóságok döntésével a régió nehéziparának fejlesztésére irányuló program is. Tól 1952 , hogy kompenzálja a hiányzó közlekedési eszköz, trolibusz vonal kezdte felváltani a villamoson vonalak , hogy már eltávolították. Ezt követően még sok más vonal épült a kollégium külvárosainak a városhoz való összekapcsolására . Napjainkban körülbelül 200 , többnyire az 1960-as években épült trolik keringenek a városban.
A lvivi vasútállomás egy fő vasúti csomópont, ahol nem kevesebb, mint kilenc vonal konvergál. A legtöbb ukrán város, valamint néhány külföldi város közvetlenül kapcsolódik Lvivhez. A lengyel határ közelsége miatt a vasúti szolgáltatások számtalanak vannak ebben az országban. Sok vonat halad át Przemyśl és Rawa Ruska útján a Kijev - Krakkó összeköttetés luxusvonataként . További részletek: a Lvivi Vasút honlapja (ukrán nyelven) .
Lvivnek van egy nemzetközi repülőtere ( IATA kód : LWO), amely a várostól délnyugatra helyezkedik el, körülbelül 3 km- re a városközponttól. Trolibusz és busz közlekedik. Rendszeres belföldi és nemzetközi kapcsolatok állnak fenn Kijev , Szimferopol , Moszkva , Varsó , Frankfurt , Bécs , Dortmund között a Wizzair fapados társasággal , valamint más külföldi városokkal.
A repteret felújították a 2012-es UEFA labdarúgó Európa - bajnokságra várva , amely részben a városban zajlott.
A lengyel kampány ( második világháború ), a város ad otthont egy katonai bázis felszerelt a repülőtér 1937 novemberében a következő két vadászgép század légi összetevő , a 161 th lengyel vadászrepülő-század és 162 e .
Lviv gazdasága viszonylag sokszínű. Az információs technológia szektor foglalkoztat mintegy 12.000 embert. Lvivben az ukrán munkaerő közel 15% -a dolgozik ebben az ágazatban. Az ágazat legnagyobb ukrán vállalatának, a Softserve (en) központja Lvivben található, ahol mintegy 4000 dolgozót foglalkoztat. Egy másik virágzó tevékenység a turizmus. A szálloda és a turisztikai infrastruktúra jelentősen kibővült a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság alatt .
Labdarúgás: Karpaty Lviv , FK Lviv és Rukh Lviv
Arena Lviv : Ez a színpad a foci befogadására 34.915 embert, és egyike volt a nyolc stadionok otthont a 2012-es Európa-bajnokság . Ez ad otthont a FK Lviv és Rukh Lviv és néhány mérkőzést a BEK a Donetsk Shakhtar , mivel az orosz-ukrán konfliktus a város Donyeck .
Ukraina Stadium : A stadion a futball elhelyezésére 28.051 fő. Házigazdája a Karpaty Lviv .
Lviv Ukrajna egyik jelentős oktatási és kutatási központja , amely tizenkét egyetemnek , nyolc akadémiának és számos kis felsőoktatási iskolának ad otthont . Évente több mint 100 000 hallgató oktatása folyik több mint ötven felsőoktatási intézményben. A város ad otthont Nyolc intézetei National Academy of Sciences Ukrajna , több mint negyven intézmények a kutatás .
A fő egyetemek a következők:
Lviv a vallási élet egyik központja Ukrajnában.
Lásd a város ukrán kolostorairól szóló részletes cikket .
A lvivi repülőtér egy tragédia színhelye volt2002. július 27Amikor egy SU27 vadászgép sík lezuhant a tömegbe tüntetés során, megölve 83 és megsebesítve 115 .
A város elmerült 2004. decembera narancsos forradalom által attól a pillanattól kezdve, amikor az erősen vitatott elnökválasztás majdnem a meglévő hatalom előnyére vált. Az elsők között utasította el Viktor Janukovics győzelmét .
2012-ben a labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseinek adott otthont , amely lehetőséget adott szállodai kapacitásának növelésére.
Kilátás Lvivre a Haut-Château-ból
Panoráma az óvárosra
Lviv
A városháza, Rynok tér
A Potocki-palota
Építészet
Lviv művészeti galéria
Mickiewicz Ádám tér
Svobody sugárút (Szabadság)
Rynok tér
Sevcsenko sugárút
Strysky Park
Örmény székesegyház
A tudósok házában Lvivben. 2019 április.