Szentpétervár (ru) Санкт-Петербург | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Címertan |
Zászló |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Oroszország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gazdasági régió | északnyugat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szövetségi kerület | északnyugat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szövetségi alany | Szent PETERBOURG | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kormányzó | Aleksandr Beglov (2019 óta) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
OKATO kód | 40 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Indikatív | +7 812 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
szép | Szentpétervár | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Népesség | 5,383,890 lakos. (2019) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 3837 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőségeit | 59 ° 56 ′ 02 ″ észak, 30 ° 18 ′ 22 ″ kelet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 3 m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 140 300 ha = 1403 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időzóna |
UTC + 03: 00 (MSK) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vízfolyás | Soha nem fog | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Alapítvány | 1703 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állapot | Város 1703 óta Főváros ( 1713 - 1918 ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábbi név (ek) | Petrograd (1914-1924) Leningrád (1924-1991) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Európa
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kapcsolatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Weboldal | www.gov.spb.ru | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oroszország városainak listája | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szentpétervár ( ejtik franciául: / s ɛ . P e . T ɛ ʁ s . B u ʁ / ; oroszul: Санкт-Петербург , Sankt-Peterburg , [ s a n k t p ʲ ɪ t ʲ ɪ r b u r k ] ) a második legnagyobb város az Oroszország által lakosságnak, 5.281.579 lakos 2017 után a főváros Moszkva . A világ legnagyobb északi metropolisa, a város az ország északnyugati részén, a Neva- deltán található , a Finn-öböl alján , a Balti-tenger tengeri területe . Szentpétervár szövetségi jelentőségű város státusza van . A város tengerparttal nem rendelkezik a Leningrádi területen , de közigazgatásilag független attól. Capital az Orosz Birodalom származó 1712 márciusáig 1917-es , valamint az Oroszország által uralt két ideiglenes kormányok között március1917. október, Szentpétervár egyedülálló építészeti együttest őrizett ebből az időszakból. Primorsk után a Balti-tenger második orosz kikötője , amely szintén az orosz ipar, a kutatás és az oktatás egyik fő központja, valamint egy fontos európai kulturális központ. Szentpétervár területileg Európa második legnagyobb városa, lakossága szerint pedig az ötödik legnagyobb város.
Szentpétervár-ben alakult 1703 által cár , Nagy Péter a régió hosszú vitatta a Svéd Királyság . Határozottan modern várostervezésével és külföldi eredetű esztétikájával az új városnak lehetővé kell tennie Oroszország számára, hogy "ablakot nyithasson Európára", és a cár kívánsága szerint hozzájáruljon Oroszország nagyhatalommá emeléséhez. . Az orosz szuverének direktíváira épült városközpont egyedülálló építészetet mutat be, amely ötvözi az építészeti stílusokat ( barokk , neoklasszikus ), amelyet gyakran olasz eredetű építészek eredeti módon akklimatizálnak. A csatornák és folyók által határolt palotákat szerzett meg a beceneve „Velence a balti”, míg a oszlopsorok vagy annak „elrendezése perspektívák, paloták, épületek, parkok és utak”, amely a „ Palmyra az Észak ” . A város 1990 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján .
Szentpétervár alapításától a XX . Század elejéig volt a fő szellemi központ, a tudományos és a politikai élet. A XIX . Században a város Oroszország fő kereskedelmi és katonai kikötőjévé, Moszkva után pedig az ország második legnagyobb ipari központjává vált. Szentpéterváron is kitört az 1917-es orosz forradalom , ahol a bolsevikok diadalmaskodtak. A város ezt követően bizonyos hanyatlást tapasztalt. Az 1920-as évek elején, a főváros Moszkvába történő áthelyezését és a polgárháborút követően a lakosság száma összeomlott; világháború előestéjéig nem tért vissza 1914 előtti szintjére . A konfliktus során bekövetkezett csaknem hároméves ostrom ismét megtizedeli népességét. A háború végén kevesebb mint egymillió lakosra esett, a város újratelepülése a más régiókból érkező állampolgárok érkezésének köszönhetően. Azóta Szentpétervár folyamatosan elveszítette befolyását Moszkvához képest, amely jelenség az orosz gazdasági rendszer liberalizációja óta egyre hangsúlyosabbá vált.
Szentpétervár többször megváltoztatta a nevét: 1914- től 1924- ig Petrogradnak ( Петроград ) , majd 1924- től 1991- ig Leningrádnak ( Ленинград ) nevezték át , majd az 1991-es népszavazást követően visszatért eredeti nevéhez.
A gyakran feltételezettekkel ellentétben a város nevét nem Nagy Péter, hanem védőszentje, Simon Péter apostol adja . Az erődöt röviden Sankt-Pieterburch néven emlegetik , majd a később kialakuló Szentpétervárhoz hasonlóan az irodalomban Paterburgnak vagy Petropolnak is nevezik .
Az első világháború kitörése után a német Petrograd "szó szerint" Peterstadt " elnevezést 1914. augusztus 18-án oroszosították. Lenin 1924-es halála után a várost 1924. január 26-án Leningrádnak nevezték el. Ez a vezetés kérésére történt. akkori Petrográd pártjának, valamint kijelentéseik szerint a Lenin halálát sirató munkások követelésére.
A város megújult névváltoztatását az SZKP Központi Bizottsága azzal indokolja, hogy itt kezdődött a Lenin vezette októberi forradalom . A szimbolikus politikában mélyebb okok voltak: Szentpétervár képviselte a cári Oroszországot, és a Cári Birodalom mintavárosa volt. Akkor is Szentpétervár volt az ország második legnagyobb városa; ez nagy tekintélyt jelentett az új névadó számára. A leningrádi névváltoztatás szimbolizálta, és láthatóan megváltoztatta a társadalmi és politikai rendszert egy fontos helyen.
Népszerű módon a névváltoztatás után (és ma is használatos) a Piter (orosz Питер) rövidítést továbbra is a város beceneveként használták.
Anna Akhmatova költő 1963-ban hős nélküli versében azt írta , amely nyilvánvalóan jó barátjának, Ossip Mandelstamnak szólt, aki a sztálini tisztogatások áldozata: "Még egyszer találkozunk Péterváron ...". Joseph Brodsky az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben írta Leningrád emlékeiben :
- Leningrád, bármennyire is utálom a város nevét. [...] Ezt a várost a nemzet határozottan Leningrádnak tekinti; a megértés növekvő vulgaritásával egyre inkább Leningrád lesz. Sőt, az orosz fül számára a "leningrád" ugyanolyan semlegesnek hangzik, mint az "építés" vagy a "kolbász". És mégis inkább azt mondom, hogy „Piter”, mert akkor emlékszem erre a városra, amikor nem úgy nézett ki, mint „Leningrád”.
A Szovjetunió összeomlása után az 1991-es népszavazás szűk többséghez vezetett a szentpétervári névváltoztatás mellett. Az 1991. szeptember 6-i rendelet végrehajtja a választók ezt az akaratát. Ugyanakkor sok utcát, hidat, metróállomást és parkot újból átneveznek. A történelmi események kapcsán továbbra is használják az eseménynek megfelelő "elnevezést", például az "1942-1945 közötti német-szovjet háború emlékére" Hero City Leningrad ", amelyet Oroszországban" Nagy Honvédő Háborúnak "neveznek (Великая Отечественная война / Velikaya Otetschestvennaya woina).
A környező közigazgatási terület (szövetségi egység), a leningrádi terület (az orosz leningrádai terület ) a helyi szovjet határozata alapján megtartja a régi nevet.
A város nevét a Kamcsatka-félszigeten felfedezett leningrádi ásványnak adta 1988/1990 óta.
Szentpétervár városa Moszkvától 635 km-re északnyugatra , Tallinntól 317 km - re keletre-északkeletre és Helsinkitől 300 km-re keletre található . Ebből épült a mocsaras delta a Neva alján a Finn-öböl a Balti-tengeren . A város területe 606 km 2 (1431 km 2, beleértve a város által 1999-ben csatolt agglomerációkat, például Peterhofot és Puskint ), amelynek 10% -a víz. 90 km-re húzódik északnyugatról délkeletre. A város 42 sziget és épül 2-4 méter tengerszint feletti magasságban. A talajvíz nagyon közel a felszínhez. A folyó partjait gránit kövek segítségével szilárdították meg, amelyek nemcsak megvédik a várost a vizektől, hanem jellegét is megadják. Alexander Pouchkine írja Szentpétervárról: „A Neva gránitba van öltözve. "
Alacsony tengerszint feletti emelkedése miatt Szentpétervár gyakran áradás áldozata . A 2003 , a hivatalos statisztikák számítani 295 árvizek alapítása óta, köztük 44 óta 1980 . A legsúlyosabb áradások 1824-ben (a statisztikák szerint 200-500 áldozatot követeltek volna) és 1924-ben következtek be .
Szentpétervár területén az összes folyó teljes hossza eléri a 282 km-t, vízfelületük pedig a város teljes területének mintegy 7% -a. A város fennállása alatt a hidrológiai hálózat fontos változásokon ment keresztül. Alacsony mocsaras területen történő megépítéséhez csatornák és vízelvezető tavak építésére volt szükség. A kotrott földet használták a felület emelésére. A 19. század végén a Neva-delta 48 folyóból és csatornából állt, 101 szigetet alkotva. Az idő múlásával (a város építésével) számos víztározó elvesztette eredeti értékét, szennyezetté vált és feltöltődött. A 20. században a csatornák, csatornák és elágazások visszatöltését követően a szigetek száma 42-re csökkent.
93 folyó és folyókar keresztezi Szentpétervárot. A város fő vízi útja a Neva folyó , amely a Finn-öböl Neva-öbölébe folyik , amely a Balti-tengerhez tartozik. A Néva egy nagyon rövid folyó (74 km hosszú), de az áramlás (2510 m 3 / s) teszi az egyik legerősebb Európában: sőt, a Néva összegyűjti keresztül több tó vize, a vízválasztó az 218 000 km 2 ( Franciaország területének 2 /5-e ). Szentpéterváron a Neva 600 méter széles és a jelenlegi sebesség nagy. A pálya 74 km- jéből 28 a város határain belül található. A delta legfontosabb ágai: Nagy Neva és Kis Neva , Nagy Nevka és Kis Nevka , Fontanka , Moïka , Jekateringofka, Krestovka , Karpovka , Jdanovka, Smolenka , Priajka, Kronverksky- szoros . A fő csatorna a csatorna a tenger, Obvodny csatorna , a Griboyedov Canal , a Kryukov Canal . A Neva fő mellékfolyói a városon belül a bal oldalon: Ijora, Slavïanka, Mourzinka, és jobb oldalon: Okhta , Tchernaïa Retchka.
Szentpétervárnak most 42 szigete van. Eredetileg több volt belőlük, de sok csatorna megtelt. A Neva-delta legnagyobb szigetei a Vasziljevszkij-sziget , a Petrogradszkij-sziget , a Krestovsky-sziget , a decembristák és a Jelagin-sziget . A Finn-öböl legnagyobb szigete Kotline (Kronstadt városának otthona). Mintegy 800 hidat dobtak a város víztestjeire (az ipari vállalatok területén található hidakat nem számítva), köztük 218 gyalogos és 22 vonóhíd.
A XIX . Századig a Finn-öböl sekély vize természetes módon újrahasznosította a város szennyvizeit. Ráadásul manapság az 5 millió lakos és számos ipar szennyvize még mindig csak a Neva által kibocsátott víz 2% -át teszi ki. De a XIX . Század közepén a rossz vízminőség miatt kitört az első kolera- és tífuszkitörés . A 1908 , a tífusz járvány állította 9000 életüket. A problémát 1910- ben oldották meg a város vízgyűjtő területének megváltoztatásával. Az 1950-es és 1960-as években a népesség gyors növekedése ismét napirendre tűzte a témát. Súlyosbító körülmény, hogy a Neva vize nagyon szennyezett volt, mielőtt még a városba érkezett: a Ladoga-tó felől érkezve mindkettőt rontotta a tó kerületére telepített számos gyár, valamint a tápláló folyók vizeinek rossz minősége a tó. Akkoriban tisztítót építettek, de ma még a szennyvíz 25-30% -a tisztítatlan. A Finn-öböl főleg édesvízi fajoknak és néhány sós vízfajnak ad otthont. A helyi ökoszisztémát erősen veszélyezteti az emberi tevékenység.
Hogy megvédje Leningrádot az áradásoktól, a szovjet kormány 1978-ban megkezdte a 25 km hosszú szentpétervári gát építését : az öböl teljes alját elzárja 20 km-re a parttól, Kotline szigetének magasságában, amelyre Kronstadt épül. . Ezek az áradások nem a Neva nagyvizű időszakaihoz kapcsolódnak, hanem ahhoz a nyomáshoz, amelyet a nyugati szelek gyakorolnak az öböl vizeire, ami megakadályozza a folyó vizeinek beömlését az öbölbe, és amely - a legszélsőségesebb esetekben - tolja őket visszafelé. Ökológiai okokból a gát építését az 1980-as évek végén állították le, amikor az északi fele már befejeződött: rájöttek, hogy a gát erősen megzavarta a parti vizek keringését, és minőségüket jelentősen rontotta, részben részben stagnálva. Akkor féltek, hogy az öböl teljes feneke mocsárrá válik. Az építkezés 1990-ben a hollandok, az elismert szakemberek technikai segítségével és az Európai Beruházási Bank pénzügyi támogatásával folytatódott . Mivel a környezetet fenyegető veszélyek továbbra is fennállnak, a gát továbbra is heves vita tárgya a szentpétervári lakosok körében.
Szentpétervár ugyanabban a szélességben fekszik, mint Oslo és Helsinki, valamint a Shetland-szigetek déli része vagy Alaszka vagy Grönland déli csücske . Élvez nedves kontinentális éghajlat jellemző az erős termikus kontrasztok között télen és nyáron. A nyár viszonylag meleg, átlaghőmérséklete 19 és 22 ° C között van , míg télen az átlagos hőmérséklet -4 és -8 ° C között van . A hó évente 123 napon van jelen. A csapadékmennyiség (évi 625 mm ) különösen magas a nyári időszakban. Északi szélessége miatt a nyári napforduló körüli éjszakák soha nem teljesen sötétek („ fehér éjszakák ”). A szentpétervári hőmérsékleti rekord 37,1 ° C 2010. augusztus 7-én .
Hónap | Jan. | február | március | április | lehet | június | július | augusztus | Szept. | október | november | december | év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos minimális hőmérséklet ( ° C ) | −8.8 | −8.8 | −4.2 | 1 | 6.6 | 11.8 | 14.4 | 13. | 8.1 | 3.4 | −2.1 | −6.4 | 2.4 |
Átlagos hőmérséklet (° C) | −6.1 | −6 | −1.4 | 4.4 | 10.9 | 15.8 | 18.1 | 16.4 | 11. | 5.6 | −0.1 | −3.9 | 5.4 |
Átlagos maximális hőmérséklet (° C) | −3.6 | −3.3 | 1.8 | 8.5 | 15.6 | 20.2 | 22.2 | 20.2 | 14.4 | 8.1 | 1.8 | −1.7 | 8.8 |
Hideg (° C) feljegyzés dátuma |
−35,9 1883 |
−35.2 1956 |
−290,9 1883 |
−21,8 1881 |
−6,6 1885 |
0,1 1930 |
1968. 4.9 |
1966. 1.3 |
−3.1 1976 |
−12,9 1920 |
−22,2 1890 |
−34,4 1978 |
−35.9 1940 |
Rekord hő (° C) rögzítésének dátuma |
8.6. 2007 |
10.2 1989 |
14.9 2007 |
25.3 2000 |
33 2014 |
34,6 1998 |
35.3 2010 |
37.1 2010 |
30.4 1992 |
21 1889 |
1967. 12.3 |
1953. 9.1 |
37.1 2010 |
Csapadék ( mm ) | 40 | 31 | 35 | 33 | 38 | 64. | 78 | 77 | 67 | 65 | 56 | 49 | 633 |
Szentpétervár nevét nem alapítójának, Nagy Péter cárnak köszönheti , hanem Péter apostolnak . A város azonban eredetileg tizennégy különböző megjelölést kapott; a leggyakoribbak: Sankt Piter-Bourkh vagy Piter-Bourkh (a holland Sint Pietersburgból származik ), de Petropol , sőt Petropolis is . Az erőd, a város embriója rövid ideig Sankt-Pieterburch nevet viselte , majd a várost gyorsan Sankt-Peterbourg névre keresztelték (erős német hangzással).
A XX . Század folyamán a várost politikai okokból háromszor átnevezték:
A regionális közigazgatási terület népszavazás után megtartotta a Leningrádi terület nevet .
Szentpétervárat lakói köznyelven „ Piternek ” ( Питер ) is nevezik . Az oroszok számára ez az „észak fővárosa” ( северная столица , severnaïa stolitsa ). A XX . Századi viharos történelmének köszönhetően "három bölcső bölcsője / városa" néven is ismert ( колыбель / город трёх революций , kolybel / Gorod triokh révolioutsi ). Úgy becenevén a „ Northern Palmyra ” (in Russian : Пальмира Севера , Palmira Severa ), az „Észak Palmyra” (in Russian : Северная Пальмира , Severnaïa Palmira ), vagy a „finn Palmyra” (in Russian : Fалаïраира Паимир Паимир Паимир Паимир Паимир Паинскаира ираира Пальмира , Severnaya Palmira) ).
Új főváros alapítása része annak a reformsornak, amelyet Nagy Péter cár vállalt , hogy Oroszországot modern országgá és európai hatalommá tegye. Amikor Nagy Péter hatalomra került, Oroszország egyetemek, tudósok vagy technikusok nélküli ország volt, amelyet egy egyház és egy különösen konzervatív földi nemesség irányítása alá helyeztek . A haditengerészettől megfosztva, hivatásos állományú és modern fegyverzet nélküli hadsereg által megvédve Oroszország nem képes ráerőltetni magát hatalmas szomszédaival, Svédországgal és az Oszmán Birodalommal szemben. Eltekintve a templomok és a Kreml , Moszkva egy város faházak. Ezenkívül Nagy Péter nem becsüli Moszkvát hagyományai miatt, amelyeket visszatekintőnek tart, különös tekintettel a "vörös sarkokra", minden moszkvai házban ikonokkal teli vallási központokra, és néhány romos környékére rendszeresen tűzvész áldozatául.
Szentpétervár létrehozása lehetővé teszi Pierre számára, hogy valódi nyílt vízi kikötővel rendelkezzen, amely lehetővé teszi számára a haditengerészet létrehozását és a könnyű kereskedelmet más európai országokkal. Létrehozásának lehetővé kell tennie, hogy modern fővárosa legyen, hasonlóan az európai városokhoz, amelyeket a Nagykövetség idején fedezhetett fel . Ez mintegy „ablaknyitás Európáról” haladás forrása és a modernitás, az alábbi képlet szerint tulajdonított az utazó és olasz író Francesco Algarotti (1736).
A szentpétervári helyszín megválasztásának körülményei egy mítosz tárgyát képezik, amely Nagy Péternek központi szerepet tulajdonít. E legenda szerint a látnok cár első pillantásra úgy döntött volna, hogy leendő fővárosát a Neva torkolatánál, a lakóktól mentes mocsárrészben alapítja. A legismertebb példa a „tőke semmi” a teremtő akarat szuverén inspirálta a vers The Bronze Horseman által Alekszandr Puskin (1834).
A valóságban a régió határos alsó folyásánál a Neva, a Ingria , már lakott Ingrian finnek élnek a X edik században elsősorban a munka a föld. A XIV . Század elején Svédország és a Novgorodi Köztársaság harcolt a régió felett. Egy valószínűleg a város helyén található svéd kolónia 1301- ben elpusztult . Végül a két hatalom megállapodott abban, hogy a régiót pufferzónává teszi, amelyben nem lehet erődítményeket építeni. A következő évszázadokban a régió a Névát átszelő hajók leszállóhelyeként, és talán kereskedési helyként is szolgált. Ez utóbbi szerepet 1611-től tanúsítják, amikor a svédek, kihasználva a régió felett fennálló fennhatóságukat , valamivel később megépítették Nyenschantz erődjét, valamint a szomszédos Nyen kolóniát. Mindkettő Szentpétervár jelenlegi helyén, a Neva északi (azaz jobb) partján volt. Bizonyíték van arra is, hogy Svédország a XVII . Században fontolgatta egy nagyobb méretű város építését. De a svédek az első orosz – svéd háború ( 1656 ) alatt súlyos visszaesést szenvedtek el, az orosz csapatok pedig elpusztították a várost és az erődöt.
Az oroszok első épületének megépítésére 1703-ban került sor, miután Nyenschantzt véglegesen meghódították az orosz katonák, akiket az északi háború idején Sheremetev parancsai alapján adtak át . A svédek megelőzően kiürítették és részben megsemmisítették Nyenschantzt. A város hivatalos alapítási dátuma 1703. május 16 (Május 27a gregorián naptárban ): ezen a napon a Hares-szigeten ( finnül Jänisaari-szigeten ) letették a Péter és Pál erőd első követ , amelyet a cár védőszentjeiről neveztek el.
Úgy tűnik, hogy Nagy Péter kezdettől fogva nem tervezte, hogy az erődöt egy nagyobb város magjává és a jövőbeli fővárosának még inkább . A Péter és Pál erőd funkciója elsősorban Nyenschantz szerepének átvétele volt, vagyis a Neva torkolatához való hozzáférés védelme, de ezúttal az oroszok érdekében. A hely nem volt alkalmas a város létrehozására. A környék nagy része nem volt alkalmas termesztésre. A delta gyakran áradásnak volt kitéve, amely számos alkalommal sok áldozatot okozott a város lakóinak.
E kedvezőtlen helyzet ellenére Nagy Péter 1706-ban végül úgy döntött, hogy új fővárosát építi ott, kétségtelenül azért, mert Szentpétervár elhelyezkedése jó tengeri kikötővé tette, amely legtöbbször jégmentes és jól kapcsolódott a hálózathoz. A város címere, amely egy jogart, egy tengeri horgonyt és egy uszályos markolót képvisel, jól szemlélteti ezeket a motivációkat. A hely második előnye Nyugat-Európa közelsége, amelyet Nagy Péter Oroszország modernizálásához kíván felhasználni. Miután szándéka eldőlt, Pierre Oroszország erőforrásainak nagy részét erre fordította.
A munkakörülmények megpróbálkoznak: becslések szerint több tízezer munkást és jobbágyot ölnek meg, mocsári láz ( Ingria mocsarai ), skorbut , vérhas vagy áldozat áldozatai , vagy egyszerűen éhség vagy kimerültség miatt haltak meg. A város nagy része gólyalábakon nyugszik , de a helyiek szokása szerint azt mondják, hogy a város építõinek csontvázaira épül. Eleinte a munkára kényszerített munkavállalók közel felének sikerült északnyugatra menekülnie. Az elfogott munkavállalókat szigorúan büntetik .
Az első években a helyén volt, fenyegeti a visszaesés az orosz seregek ellen a svéd csapatok, akik mélyen behatoltak az ország: a svéd vereséget a csata Poltava az 1709 végül eltávolították a veszélye: béke írták alá 1721 .
A 1712 , a Számvevőszék, a nagykövetségek és a szenátus átkerültek az új főváros. Szent Pétervár népesítésére Nagy Péter megparancsolta Moszkva fő nemesi családjainak, hogy telepedjenek le az új városban. Ezek kénytelenek a teljes háztartásukkal olyan házakba költözni, amelyek megjelenését és méreteit előírják, és amelyeket saját költségükre építenek. Minden lakos kénytelen fát ültetni. 1714- től 50 000 lakást foglaltak el; Szentpétervár Oroszország első városa, ahol önkormányzati rendőrség és működő kijárási tilalom rendszer működik . A belváros éjszaka világít.
A város alapításától kezdve Nagy Péter minden Európából, különösen Hollandiából kézműveseket és mérnököket hozott magával, hogy a város a technikák és tudományok központja legyen.
Nagy Péter 1725-ben bekövetkezett halála után az orosz szuverének lelkesedése "nyugati ablak" iránt elesett. A 1728 , a megrendelést követő császár Péter II , Moszkva ismét fővárosa lett. De 1730- ban meghalt, és Anne hatalomra kerülésével Szentpétervár ismét elsőbbséget kapott. Újra a Birodalom fővárosává válik. Az Anne által végzett munka mély nyomot hagyott: megépítette a Petrográd városrész belvárosát a Neva bal partján, az Admiralitás oldalán, és megtervezte a főbb utakat: a Nevsky és Voznessensky perspektívát, valamint a Gorokhovaïa utcát. . Előnyben részesíti azonban Moszkvát, ahol a leggyakrabban lakik.
Erzsébet (1741-1761) császárné és különösen II. Katalin megerősítette Nyugat-Európa felé történő nyitás politikáját, és művészeket és építészeket hozott Szentpétervárra. A városképet kovácsoló rangos épületek Erzsébet uralkodása alatt épültek: ő építette így a Téli Palotát és a Szmolnyi-kolostort . Felújította a Katalin-palotát , az olasz eredetű barokk építész, Bartolomeo Rastrelli felhasználásával, aki a város több nagy épületét is megépítette.
II. Katalin meghatározó szerepet játszott Szentpétervár városrendezési sorsában: a „ barokk Rastrelli” stílust túl régimódinak találta , elbocsátotta, és neoklasszikus stílusú fiatal építészeket és szobrászokat toborzott, mint például Jean-Baptiste Vallin de La Mothe , Étienne Maurice Falconet , Nicolas-François Gillet és Antonio Rinaldi . A felvilágosodás képviselője, legalábbis a francia forradalomig, és Catherine határozottan előrelép a kultúra és a művészet terén. II. Katalin 25 egyetemet hozott létre, valamint a Szmolnyi Intézetet, az első orosz lányiskolát. A lovas szobor Nagy Péter , emblematikus műemléke a város is nyúlik az ő uralkodása.
A XVIII . Század végén és a XIX . Század első felében a város növekedést tapasztalt, elsősorban kulturális, valamint tudományos és technológiai téren. Az első orosz balettiskolát 1738-ban hozták létre . A 1757 volt a fordulat a birodalmi Képzőművészeti Akadémia , ahol festők, szobrászok és építészek még mindig képzett ma. Egyetemeket és könyvtárakat hoztak létre: 1783-ban megnyílt a Mariinsky Színház , amelyben Mihail Glinka első orosz operáit kellett előadni . A 1804 , a Nicolas Academy of Engineering -ben nyitották, majd a 1819 , a State University of Saint Petersburg .
A jobbágyfelszabadítás 1861 by Alexander II okozott nagyszámú paraszti áramoljon a városban, aki nem tudta etetni magukat a földön, amelyet osztottak nekik. A népesség (különösen a munkavállalók) néhány év alatt nagyon gyorsan növekszik.
Az írók és értelmiségiek irodalmi körökben találkoznak, szótárakat és folyóiratokat jelentetnek meg. A fő folyóiratok közül Ryleïev Polar Star , Alexandre Pouchkine Bestouchev és Le Contemporain .
Az orosz történelem modern korszakának fő sztrájkjai, lázadásai és forradalmai, az 1825 decemberi dekabristai felkeléstől az orosz forradalomig , Szentpéterváron zajlanak. A XIX . Század végén a zavargások és a kisebb felkelések a városban gyakran előfordulnak.
Ez az orosz császár és a közigazgatás képviselői elleni nagyszámú támadás helyszíne, amelyek közül a legismertebb II . Sándor meggyilkolása1881. március. Kikötő és nagy ipari város, dolgozó lakossága nagy és érzékeny a szocialista eszmékre a XIX . Század végén.
Forradalmi pártokat és egyesületeket hoznak létre Szentpéterváron, és a rendőrség véresen elnyomja őket. az1905. január 20, az egyiptomi híd összeomlott egy lovassági század áthaladása során. Az 1905-ös forradalom Szentpéterváron tört ki a Vörös Vasárnap epizódja alatt . E forradalom eredményeként az orosz történelem második dumáját hívják össze a városba. Az 1917. februári forradalom nagy része Szentpéterváron is lezajlott. Ugyanebben az évben az októberi forradalom kiinduló jele volt az Aurore cirkáló Petrográd kikötőjében lehorgonyzott ágyú lövése . Lenin nem sokkal később Moszkvába helyezte át a fővárost.
A 1921 , a szomszédos kikötőben Kronstadt központja volt egy fegyveres felkelés a tengerészek , akik kétségbe bolsevik hatalom . Ezt a felkelést keményen elnyomta, majd a Leon Trotsky vezette Vörös Hadsereg leverte .
A forradalom előtt több mint 2 millió lakost elért város lakosságát háromra osztják: a nemesség, az értelmiség nagy részének, valamint a középosztálynak és könnyen szabad ezrek elvándorlásának (és felszámolásának). a város szívében található apartmanokból, amelyeket külterületről dolgozó családok gyorsan közösségi lakásokká alakítanak. A polgárháború (1917-1923) miatti éhínség elűzi a lakókat. A tőke státuszának elvesztése sok munkahely Moszkvába történő áthelyezésével jár.
Lenin 1924-es halála után a várost átnevezték Leningrádra. A szovjet hatalom központja Moszkvába költözik. Sztálin elbocsátja a leningrádi kommunista párt vezetőit, akik még mindig befolyásolják a szovjet állam irányítását: 1934 decemberében meggyilkolták a Szmolnyi Intézetben a leningrádi párt vezetőjét, Szergej Kirovot . A merénylet ürügyként szolgál heves elnyomásnak a Leningrádi régióban, majd az egész Szovjetunióban ( Great Purges ) való kirobbanásához , amely meg fogja dönteni a párt és a szovjet lakosság történelmi elitjét, és lehetővé teszi Sztálinnak, hogy megalapozza diktatúráját: a volt elnöke a leningrádi szovjet Grigorij Zinovjev is együtt Lev Kamenyev , az egyik legismertebb áldozatok.
Moszkva és Leningrád közötti ellentét ebben az időben a város fejlesztési stratégiáján keresztül is megnyilvánult. Leningrád új városterve azt tervezi, hogy a belvárost az új Moszkva tér és a Moszkva sugárút ( Moszkva prospekt ) köré helyezi át, a történelmi kerülettől délre. A választott forma és nevek célja a város történelmi szerepének megtagadása és a szovjet városok rangjába kerülése. A régi rendszertől örökölt városközpontot felhagyták, a vallási emlékeket bezárták vagy átalakították, és sok nevet megváltoztattak (a Nevsky-féle kilátás a "avenue du" lett.Október 25 ").
A földgyűjtési kampány (1929-1933) több százezer paraszt érkezését vonta maga után, akiket a helyi gyárakba vettek fel. A lakosság közel 3 millió lakosra nyúlik vissza a második világháború előestéjén .
A második világháború idején Leningrád elfoglalása volt az egyik stratégiai cél, amelyet Hitler a német hadseregnek rendelt el. A csapatok orosz területre jutása lehetővé tette számukra, hogy szinte teljesen körülvegyék Leningrádot a 1941. szeptember 8finn csapatok segítségével, akik visszatértek régi karéliai határukra . A németek felhagynak a város megrohamozásával, amelyet ároksorok és páncéltörő akadályok védenek jól 1941. júniusés Zsukov parancsnoksága alatt álló csapatok által . A németek úgy döntenek, hogy ostromot vetnek le az összes élelmiszer- és lőszerellátó vezeték elvágásával, remélve, hogy éhezik a hárommillió lakost és a védőket. Az ostrom 900 napig tart , de a város ellenáll az orosz csapatok 1944-es szabadon bocsátásáig . A veszteségek hatalmasak: 500 000 katonai áldozat, de mindenekelőtt 1,2 millió civil, akiknek többsége éhen halt. Az ostrom során 150 000 tüzérségi lövedék és 100 000 légibomba esett a városra. A célpontok a nagyvállalatok, de a város fő műemlékei, iskolák, villamosraktárak , valamint lakónegyedek is a lakosság demoralizálása érdekében. Az egyetlen kapcsolatot a külsővel a levegő biztosítja (de a németek ellenőrzik a levegőt) és a Ladoga-tótól délre, amelyet a szovjetek megtartanak. Utóbbin 1941 telén egy utat rajzolnak ( oroszul : Дорога жизни az élet útja ) és lefektetnek egy vasúti pályát, de az útvonal egy részét a német tüzérség tüzeli: három teherautóból próbál kényszeríteni a blokádot, átlagosan csak egy érte el Leningrádot. Több mint egymillió embert evakuálnak ezen az úton, többségük gyermek. Az első évben az éhínség szörnyű volt, és közel 500 000 emberéletet követelt. A városi hatóságok rosszul vannak felkészülve az ostromra, a kiürítés és az ellátás nem szervezett. A légitámadások elpusztítják az élelmiszerellátás egy részét. Tól től 1941. október, az adag munkavállalónként 400 gramm kenyérre csökken, gyermekek és nők esetében 200 grammra . Ez az adag novemberben ismét 200 grammra, illetve 125 grammra csökkent . A tél különösen hideg, −40 ° C-os hőmérsékletekkel, és a lakosoknak hiányzik az üzemanyag a fűtéshez. Ban ben 1942. január, az éhínség a legmagasabb. Emberek esnek és halnak meg az utcán anélkül, hogy bárki is beavatkozna. A halottakat már nem temetik el. A polgári áldozatok száma csúcsra emelkedik1942. januárközel 100 000 halálesettel. A blokád addig teljes, amíg az Iskra művelet meglazítja a hurkot. 1943. január : A leningrádi és a Volhov-front szovjet csapatai heves harcok után sikerrel járnak a Ladoga-tótól délre lévő folyosó megnyitásában , amelyen keresztül az ellátás átjuthat aJanuár 18 1943. In 1944. január, a déli fronton zajló szovjet offenzíva lehetővé tette a blokád feloldását: végül szárazföldi utat nyitottak meg. 1944 nyarán a finn csapatokat sorra visszaszorították.
Leningrád a második világháború után paradox helyzetben találta magát. Egyrészt a város a betolakodókkal szembeni szovjet ellenállás és az ország által elszenvedett szenvedések szimbólumává válik, másrészt ezt az időszakot az 1950-es évekig és azon túl is a moszkvai és a leningrádi tisztviselők közötti hatalmi harcok jelzik. . A város újjáépítése presztízs kérdése a Szovjetunió számára. Szintén nagyon rövid idő alatt egymillió munkás kezdte újjáépíteni a várost azzal a szándékkal, hogy helyreállítsa a legrangosabb épületeket. A 1945 , Leningrád-ben elnyerte a címet a „hősi város”.
A háború után új városrészek épültek: az épített lakások száma 1963-ban tetőzött . Mert ellenérvek, a 250 th évfordulóján a város 1953 -ben elutasították, mert abban az időben, a hatalmi harc a Moszkva még folyamatban van, ünnepe ez a fajta lehetett volna tévesen értelmezték. Ráadásul Sztálin nemrégiben bekövetkezett halála nem ment jól egy párttal. Az ünneplés végül sor került a 1957 alatt Nyikita Hruscsov nem említve, hogy ez valójában a 254 th évfordulóját.
A következő években a város megőrizte szerepét, mint a Szovjetunió jelentős ipari városa és jelentős tudományos központja. Ekkor azonban egyértelmű, hogy a politikai és kulturális központ most Moszkvában van. A lakosságot a háború eseményei jellemezték, és lakóinak nagy része ott telepedett le a háború után, így kötődésük Leningrádhoz egyre gyengébb volt.
A 1988 , a tüzet a Tudományos Akadémia megsemmisült közel egy millió könyv a könyvtárban tárolt. A 1989 , a város központjában nyilvánították védett területté.
A június 12, 1991 , a város lakói szavaztak a népszavazáson , hogy visszaállítsa a város eredeti neve, amely hatályba lépett szeptember 6, 1991 . A régió azonban megtartotta szovjet nevét ( Leningrádi terület ).
A puccs kísérlet elnök ellen Borisz Jelcin az október 1993 , a polgármester a szentpétervári Anatolij Sobtchak összegyűjtött támogatói demokrácia bizonyítani előtt a Téli Palota ellen puccsisták.
1991-ben Szentpétervár területe jelentősen megnőtt Kolpino , Krasznoje Selo , Puskin , Lomonoszov , Pavlovszk , Kronstadt , Peterhof , Sestroretsk és Zelenogorsk műholdas városok integrálásával . Ezeket a városokat ma Szentpétervár kerületeinek tekintik, és már nem tartoznak a Leningrádi terület területéhez.
A május 27, 2003 , az ünnepségek a 300 th évfordulóján az alapító a város ünnepelt. Ebből az alkalomból az óváros egyes részeit és több palotát helyreállítottak. Hosszú idő óta először a város a figyelem középpontjában van szerte a világon. Mivel a felújítás főként a homlokzatokat és egyes rangos épületeket érintette, a kritikusok rámutattak, hogy a felújítás Potjomkin falvai stílusában történt. Ez a kritika azonban később megszűnt, mivel a munka a jubileum után folytatódott, és ma is folytatódik, részben a magánbefektetőknek köszönhetően.
az 2017. április 3, a szentpétervári metró elleni terrortámadást bombázó öngyilkos 14 halottat és 51 megsebesültet hagy maga után .
Szentpétervár a leningrádi terület és az északnyugati szövetségi körzet fővárosa . Ezenkívül a város Moszkvához hasonlóan önálló közigazgatási régiót ( szubjektumot ) képez . A végrehajtó vezetője kormányzó, akit 4 évre választanak általános választójog alapján . A törvényhozó testület, a városi duma 40 tagból áll, akiket szintén 4 évre választanak meg. Protokoll szempontjából a Duma vezetője azonos rangban van, mint a kormányzó.
A 1996 , Vlagyimir Jakovlev helyébe Anatolij Sobtchak . Pragmatistának mutatja be magát, amelynek nincsenek ideológiai kapcsolatai. Sobcsák éppen ellenkezőleg, a posztkommunista időszak reformere volt, aki radikális liberális álláspontja miatt sok ellenérzést halmozott fel ellene. Többször nem hajlandó kirúgni a korrupcióval vádolt Vladimir Poutine-ot , amikor az önkormányzati csapat tagja. Putyin sikertelenül szervezte Szobcsak választási kampányát 1996-ban.
Jakovlev nem áll újraválasztásért 2003 októberében .
2018 óta a kormányzó Alekszandr Beglov .
A katolikus anyák szentpétervári bizottsága hírnevet szerzett magának a csecsenföldi háború és a fegyveres erőkben elkövetett erőszak elleni harcában. 2006 júliusában az éves G8 csúcstalálkozóra került sor a városban, míg Oroszország soros elnöki tisztet töltött be.
Szentpétervár régóta az orosz birodalmi hatalom székhelye. A császárok megmutatták ott azt a pompát, amelyet hatalmas vagyonuk megengedett számukra, amiről ma számos bizonyságot láthatunk a városban. Szentpétervár fenséges megjelenése a legkülönfélébb építészeti részletek kombinációjából adódik: hosszú egyenes sugárutak, fenséges terek, parkok és kertek, kovácsolt fémkapuk, emlékművek és dekoratív szobrok. A Neva, a sok csatorna és gránitba öltözött rakpartja , valamint a hidak segítenek abban, hogy a város egyedi megjelenést kölcsönözzen a látogatónak. Szentpétervár megalapításának (2004) évfordulója keretében számos épületet felújítottak. Szentpétervár globális jelentőségű kulturális központ, amelyet gyakran Oroszország „kulturális fővárosának” neveznek. A városnak 8464 kulturális örökségi helyszíne van (történelmi és kulturális emlékek), amelyek közül 4213 szövetségi jelentőségű kulturális örökség, vagy az Orosz Föderáció államilag védett műemlékeinek csaknem 10% -a. A városnak ma 250 múzeuma van. Szentpéterváron az épületek 15% -a - összesen 2400 épület - az UNESCO oltalma alatt áll a világ építészettörténetének tanúsága szerint. Ezen a területen Szentpétervár csak Velence mögött áll . De a város nehezen viseli a történelmi emlékek fenntartásának költségeit. A létszám mellett sok olyan épületet kell alaposan helyreállítani, amelyek a szovjet időszakban erősen leromlottak, és küzdeni kell a homlokzatok ipari szennyezés és a belváros intenzív autóforgalma által okozott romlása ellen.
Szentpétervár eredetileg több mint száz szigetet terjesztett ki, amelyeket a Neva, mellékfolyói és az ember által készített csatornák hoztak létre. A legfontosabbak a jobb parti Petrograd-sziget, amelyet munkásnegyedek foglalnak el, amelyek a Péter és Pál erőddel, valamint a Vaszilevszkij-szigettel , a legnagyobb öbölre néző szigettel és a Szent Egyetem fő helyiségeivel dőlnek el. Petersburg található . E két szigettől északra a Kereszt-sziget adott otthont a Kirovi stadionnak, amelyet most új stadion vált fel, míg a Jelagin-sziget egy nagy szabadidőpark. Megtöltötték azokat a csatornákat, amelyek a Vasziljevszkij-szigeten Amszterdam utánzásaként kockás táblát alkottak. A leghíresebb csatornák a bal parton találhatók. Ez három koncentrikus csatorna: a kívül található nagyobb Fontanka , a Moika és a Griboyedov csatornák kanyargósabbak. Mintegy 342, különböző építészeti stílusú híd lehetővé teszi a forgalmat ( egyiptomi híd , banki híd és griffjei, oroszlánhíd, palota híd stb.). Minden éjjel, amikor a Neva hajózható (áprilistól novemberig), a Neva és a főcsatornák fölötti huszonkét híd fedélzete megemelkedik, hogy a Balti-tengerbe belépő és onnan kilépő hajók áthaladhassanak .
Vosstaniya utca.
Gatchina .
Pavlovszki palota.
Peterhof.
Konstantin-palota.
Oranienbaum.
A város számos vallási épülettel rendelkezik, amelyek a történelmi központban barokk vagy neoklasszikusak (a Saint-Sauveur katedrálistól eltekintve), és hiányoznak a hagyományos orosz épületekre annyira jellemző izzók.
A francia főkonzulátus 1972 óta a quai de la Moïka 15. szám alatt található, egy neoklasszikus épületben, amelyet AC Kolb építész 1858-ban új tulajdonosának, Seyffarth vezérőrnagynak a kérésére újratervezett . Itt lakott Honoré de Balzac 1843-ban. Az épület más művészeket is vendégül látott: Piotr Viazemski költőt az 1860-as években , az 1890-es években pedig Arkagyij Alekszandrovics Rylov festőt , aki később a szovjet szimbolika alakja lesz .
A nyári kertA Nyári kert egy nyilvános " à la française " kert, amely Oroszország Szentpétervár városának szívében található . Az első kertet Szentpéterváron 1704 és 1719 között hozták létre Nagy Péter cár által felvázolt terv alapján . A park a Neva peremén található, amely északon halad végig. Nyugaton a Canal des Cygnes , keleten a Fontanka és délen a Moïka veszi körül .
A parkot Le Blond , Zemtsov és Matveïev (ru) tervezte . Abban az időben a francia kertek voltak divatosak: rendes négyszögekbe szervezték, fákkal (kezdetben cserjék és virágágyások) ültették őket sikátorokkal elválasztva. A szobrok, amelyeket Péter visszahozott Olaszországból, a görög és a római mitológia szereplőit képviselik. Bálokat és tűzijátékokat szerveztek ott. Nagy Péter 1710 és 1714 között építtette nyári palotáját ( Летний дворец ), egy szerény épületet, amelyben pihenni jött. 1763-ban a Neva partjait felszerelték és gránittal borították : a quai du Palais a kert mellett futott, amelyet akkor 1777 és 1784 között kapu zárt, egy kovácsoltvas remekmű, amely ma a város egyik emblémája. .
A nyári palotaA Nyári Palota volt Nagy Péter első nyári rezidenciája Szentpéterváron az 1710-es évektől. Ez az épület alig hasonlít az általánosan palotának nevezett épülethez. Egy egyszerű, kétszintes falazóépület, amelyet kezdetben cseréppel, később bádoggal borított magas tetővel koronáznak meg, hasonlít a kor leggazdagabb házaihoz.
Szentpétervár vezető kulturális központ. Egy turisztikai célpont, amelyet évente hárommillió külföldi turista látogat meg, Szentpétervár több mint 200 múzeumot kínál, például a híres Ermitázs múzeumot , az orosz múzeumot vagy az Erarta kortárs művészeti múzeumot .
Az Orosz Múzeum az orosz képzőművészetnek szentelt nagy múzeum. Néhány híres péterváriak, köztük Alekszandr Puskin, Fjodor Dosztojevszkij, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, Fjodor Chaliapin, Alekszandr Blok, Vlagyimir Nabokov, Anna Akmatova, Mihail Zoscsenko, Joseph Brodszkij apartmanjai, valamint néhány palota és park a déli külvárosban és olyan nevezetes építészeti emlékek, mint a Szent Izsák székesegyház, szintén nyilvános múzeumokká alakultak.
A Kunstkamerát Nagy Péter által 1714-ben létrehozott gyűjteményével a világ minden tájáról származó érdekességek összegyűjtésére időnként Oroszország első múzeumának tekintik, amely a mai Nagy Péter Antropológiai és Néprajzi Múzeumká fejlődött. Az Orosz Múzeumtól elkülönített Orosz Néprajzi Múzeumot az orosz nép, a volt Szovjetunió és az Orosz Birodalom kultúrájának szentelik.
Számos múzeum nyújt betekintést Szentpétervár szovjet történelmébe, köztük a Blokkoló Múzeum, amely leírja Leningrád ostromát, és a Politikai Történeti Múzeum, amely a Szovjetunió számos tekintélyelvű jellemzőjét magyarázza.
További figyelemre méltó múzeumok a Tengerészeti Múzeum , a Zoológiai Múzeum , a Fabergé Múzeum , a Stieglitz Dekoratív Művészetek Múzeuma, az orosz vasutak múzeuma , a Suvorov Múzeum , a leningrádi ostrom múzeuma , az Erarta kortárs művészeti múzeum - a Oroszország legnagyobb nem kormányzati kortárs művészeti múzeuma -, a Szentpétervári Történeti Múzeum a Péter és Pál erődben és a Tüzérségi Múzeum, amely nemcsak tüzérségi tárgyakat tartalmaz, hanem egyéb katonai felszerelések, egyenruhák és díszek hatalmas gyűjteményét is.
Az Ermitázs Múzeum, amely 60 000 darabot mutat ki közel 1000 helyiségben, a világ egyik legnagyobb múzeuma. A Neva menti hat épület monumentális halmaza a XVIII . És XIX . Századig . A 1764 , Catherine II kezdte felépíteni saját festmény megvásárlásával vissza, több ezer festmény egész Európában. E festmények tárolására megépítette a Petit Hermitage-t, majd a Vieil Hermitage-t. A következő császárok a XIX . Század elejétől kezdve diverzifikálva folytatták a gyűjtemény bővítési politikáját . A 1852 , a gyűjtemény részévé vált hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. A múzeum az antikvitás számos darabja mellett bemutatja a klasszikus korszak európai műalkotásainak gyűjteményét, amely a világ legszebbjei közé tartozik a Louvre és a Prado múzeum gyűjteményeivel együtt . A kiállított alkotások között olyan holland és francia mesterek festményei találhatók, mint Rembrandt , Rubens , Matisse és Paul Gauguin . Leonardo da Vinci két alkotása , valamint Pablo Picasso 31 festménye is található . Az Ermitázs Múzeumnak otthont adó épületek Szentpétervár központjának egyik vezető együttese, amely az UNESCO világörökségi listáján szerepel .
Szentpétervár, az Orosz Birodalom hatalmi székhelye és szellemi otthona két évszázadon át, vonzotta a legnagyobb orosz írókat, és számottevő inspirációs forrás volt számukra.
A vers a bronz lovas által Puskin (1833), aki töltötte élete része a városban, és ott halt meg, a legkorábbi ismert munka, amely azon a téma St. Petersburg:
"Igen, szeretlek, város, Pierre alkotása,
szeretem hatalmas folyóid komor vonását,
szeretem arany kupoláidat, ahol a madár fészket rak,
És réz kapuit és gránit rakpartjaidat,
de amit fent szeretem mind, ó, a reménység városa,
fehér éjszakáid a puha átlátszóságok ”
- Alexandre Pouchkine , A bronz lovas.
A vers egy alkalmazott történetét meséli el, aki a Néva áradása után, amelynek menyasszonya volt az áldozata, elvesztette az eszét, átkozta a várost alapító cárt ezen a nem megfelelő helyen. Félig őrjöngve gondolja, hogy Péter szobra felébred és üldözi.
Szentpétervár fantasztikus légköre, valószerűtlensége, lakói őrültsége azok a témák, amelyeket a Petersburg News- ban vett fel Nicolas Gogol , aki több boldogtalan évet töltött Péterváron, és 1835- ben írta a The Nevsky Prospect-ban : „Itt minden van. Hazugság , minden egy álom, minden más, mint aminek látszik. " Dosztojevszkij, aki felnőtt életének nagy részét a városban töltötte, sok művének háttereként szolgált: Szegény nép , A kettős , a Fehér éjszakák , Az idióta és a Bűnözés és a büntetés . Történetei munkásnegyedekben is játszódnak, ahol dolgozók és alkalmazottak élnek.
A XX . Század fő írói : Vladimir Nabokov , Andrei Bely (a Symbolist Petersburg című regény szerzője ), Jevgenyij Zamjatin és a Serapion testvériség . Anna Akhmatova nagy szerepet játszott az orosz költészetben, és a város értelmiségének a sztálini diktatúrával szembeni ellenállását testesítette meg: Requiem című gyűjteménye a sztálini terror idején emberi tragédiáknak szentelt verseket foglalja össze. Joseph Brodsky a Szentpétervár XX . Századi, irodalmi Nobel-díj (1987) másik fontos szerzője : Az Egyesült Államokban élve angol írásai a szentpétervári céggel foglalkoznak a saját maga által létrehozott sajátos szempontból. kettős bennszülött és külföldi pozíció.
A birodalom alatt Puskint és Dosztojevszkijt a hatóságok üldözték és elítélték; Az októberi forradalom után számos Petrogradból származó vagy ott élő szerzőt (akkoriban Szentpétervár új neve) üldözött a rendszer, meggyilkolták, munkahelyet váltottak vagy emigráltak.
A város több mint 40 színházzal és zenecsarnokkal rendelkezik. A Mariinsky Színház a világ egyik leghíresebb opera- és balettterme. Itt ad otthont a Kirov-balettnek . Az Alexandra Színház (vagy Alexandrinski) alakult a császárné Elizabeth I újra a 1756 . A társulat, amely Oroszország első színháza volt, eredetileg a Kadétiskola diákjaiból állt. A színház csak 1832-ben költözött be a tekintélyes épületbe, amelyet Carlo Rossi építész épített .
Számos zeneszerző élt és dolgozott a városban: Glinka , Muszorgszkij , Rimszkij-Korszakov , Csajkovszkij , Sztravinszkij és Sosztakovics . A szimfónia n o 7 Sosztakovics különleges jelentőséggel bír a város. Sosztakovics 1941-1944-es szörnyű ostroma alatt kezdte írni Leningrádban, és Kuybyshevben fejezte be , ahol kitelepítették. Az első fellépés Kuybyshevben került megrendezésre 1942. március, de a szimfóniát Leningrádban is előadták 1942. augusztus 9, mivel az ostrom a nézők és zenészek által vállalt kockázatok ellenére folytatódott. Az előadást rádió élőben közvetítette országszerte. Ez a szimfónia akkoriban az ellenállás és az orosz kultúra szimbólumává vált.
Szentpétervár a balett fejlődésének egyik legfontosabb helyszíne , nagyrészt az ott élő és tehetségüket gyakorló táncosoknak és koreográfusoknak köszönhetően: Serge Diaghilev , Marius Petipa , Vaslav Nijinsky , Mathilde Kschessinska , Anna Pavlova . A város vitathatatlanul a világ leghíresebb balettiskolája, a Vaganova Balettakadémia , amelyet 1738- ban alapítottak .
Az ipari mozi megjelenése egybeesik a város kulturális fejlődésének végével. Az első filmstúdiót, a Lenfilmet Szentpéterváron alapították 1914-ben, és az 1920-as évek óta a legnagyobb szentpétervári filmstúdió maradt. A szovjet időszak alatt gyakorlatilag egyetlen orosz nemzetközi filmet és külföldi produkciót sem forgattak a városban. 1990 óta a szentpétervári filmek között elsősorban az orosz irodalom klasszikusainak adaptációit találjuk: tucatnyi filmet ültet át Anna Karenina, valamint néhány átdolgozást tartalmaz az Idióta , Dosztojevszkij regénye (az első orosz színpadra visszanyúlik). 1910).
Egyes filmek visszatükrözik a város történetét. A szovjet propaganda számos művén kívül egyelőre nagyon kevés mű található: ezek között van a Mi, az élők című film (olasz, 1942 ), amely Ayn Rand : Az októberi forradalom története című könyv adaptációja. az olasz fasizmus kritikája . Az utolsó cár lányának, Anasztáziának a története sokszor került a vászonra. A legismertebb változat, amely a 1956 és Ingrid Bergman és a zenei által Don Bluth ( 1997 , amerikai), a korábbi vezető tervezője Walt Disney Pictures . Ez a musical ugyanúgy szól a város történelméről, mint esztétikai gazdagságáról. Az egyetlen Szentpétervárról szóló film, amelynek nemzetközi közönsége volt , a város történetét felkutató orosz boltív, amelyet egyetlen sorrendben forgattak az Ermitázsban, valamint a Bukás című film (amely Hitler utolsó történelmét követi nyomon). nap), amelynek egy részét Szentpéterváron forgatták, mivel a történelmi városközpont részei erősen hasonlítanak Berlinre . A film az orosz Dolls által Cédric Klapisch - részben forgatták Szentpéterváron 2005 -, átütő sikert aratott Franciaországban és azon túl.
A város csak ritkán áll rendelkezésre olyan fikciók számára, amelyek nem irodalmi művek adaptációi. A kitalációk Szentpétervárat használják az általa nyújtott lenyűgöző háttérhez. A James Bond GoldenEye ( 1995 ) című filmje szinte poszt-apokaliptikus várost mutat be. A Midnight in Saint Petersburg (en) ( 1996 ) című brit film rengeteg jelenetet használ Szentpétervár fő műemlékeinek közepén. Az Onegin című film ( 1999 többek között Liv Tylerrel ), amelynek forgatókönyvét Puskin Eugene Onegin című verse ihlette , elhagyja a történelem kibontakozását a szentpétervári műemlékek nézeteinek javára. Az Orosz Ház című kém thriller Sean Connery , Michelle Pfeiffer és Klaus Maria Brandauer főszereplésével romantikus képet ad a városnak esztétikus felvételekkel és szimfonikus filmzenével.
Az 1980-as években , miután a cenzúra eltűnt a peresztrojka alatt , Leningrádban nagyon élénk rockmozgás alakult ki. Számos rockcsoport alakult a Leningrádi Rockklub égisze alatt. A művészi áramlatok szabadon virágozhattak a városban, ellentétben Moszkvával, ahol a szabadságjogokat szorosabban őrzik. Ezek a csoportok és előadóik ma is befolyásolják az orosz zenei életet. Ezek közé Akvárium által Boris Grebenchtchikov , Kino szerint Viktor Tsoi , Alissa által Konstantin Kintchev , Zoopark a Mike Naoumenko vagy DDT által Jurij Shevchuk (az Ufa ).
Ezt a zenét a nyugati zene ihlette, de tipikus hangnemei vannak, amelyeket egy orosz fül érzékel. A darabok szövege közel áll az ezüst kor zeneszerzőinek , Moszkvában és Szentpéterváron az 1900 - 1910-es évek kulturális virágzásának időszakához .
Júniusban (két-három hétig) a nap alig nyugszik: egy nemzetközi fesztivált, a Fehér Éjszakák Fesztivált szerveznek ezeken a „ fehér éjszakákon ”, amelyek egybeesnek a tanév végével. Rendkívüli zenei és színházi előadásokat szerveznek, de népszerűbb műsorokat is rendeznek, amelyeken nagyszámú lakos vesz részt: változatos zenei koncertek, tűzijátékok, haditengerészeti botrányok stb. Ebből az alkalomból fordulnak elő a skarlátfátyolok is .
Az első sportverseny rendezték 1703 által Nagy Péter , miután a Birodalom felett aratott győzelem a svéd haditengerészet. A lovas játékoknak nagy hagyománya van, népszerűek a cárok és az arisztokrácia idején, de katonai kiképzésre is.
Szentpétervár adott otthont a labdarúgó torna egy részének az 1980-as nyári olimpián . A Goodwill 1994 játékokat szintén a városban rendezték.
A Petrovsky Stadion egy 21 570 nézőt befogadó sportkomplexum.
Az azonos nevű szigeten található Krestovski-stadion 2017-ben készült el a régi Kirov-stadion helyett (amely 110 000 férőhellyel rendelkezett). A Szentpétervár Zenit klub bázisa (korábban a Petrovsky Stadionban) és 68 000 férőhellyel a FIFA 2018-as világbajnokság 2018-as mérkőzéseinek házigazdája volt, és otthont ad a Bajnokok Ligája 2021-es kiadásának döntőjének .
A város futballklubja a Zenit Saint-Petersburg . Az 1925-ben alapított klub 1 alkalommal nyert szovjet bajnokságot (1984) és 7 alkalommal nyert orosz bajnokságot (2007, 2010, 2012, 2015, 2019, 2020 és 2021), és 1999-ben, 2010-ben négyszer nyert Orosz Kupát, 2016 és 2020. A Zenith megnyerte a 2007–2008-as UEFA-kupát és a 2008-as UEFA-szuperkupát is.
A város régóta működő kosárlabda csapata a Szentpétervár Spartak (korábban Spartak Leningrad), amelynek virágkora az 1970-es években volt. 2007 óta Szentpétervár Zenitje a liga másik csapata, és a legjobb eredményeket elért csapat. .
A város jégkorongcsapatai közé tartozik az SKA St. Petersburg , a HC VMF St. Petersburg, amelyek a legjobb orosz klubok közé tartoznak.
A csónakázásban az első verseny az 1703-as evezős verseny volt, amelyet Nagy Péter kezdeményezett, miután a svéd flotta felett győzelmet arattak. A jacht- eseményeket az orosz haditengerészet szervezte a város alapítása óta. A város legrangosabb jachtklubjai a Szentpétervár-folyó jachtklubja és a Neva jachtklub, utóbbi 1718-ban alakult, a világ egyik legrégebbi jachtklubja.
Szentpétervár Európa negyedik legnépesebb városa, a Balti-tenger legnépesebb városa, valamint a világ legészakibb városa, több mint egymillió lakossal. A 2017. évi Rosstat népszámlálás szerint Szentpétervár népessége 5 281 579, vagyis Oroszország teljes népességének körülbelül 3,6% -a.
Alapítása óta a város nagy társadalmi ellentéteket él át. A peresztrojka és a Szovjetunió felbomlása óta ezek még erősebbé váltak. Azok az emberek, akik könyörögnek vagy eladják utolsó vagyonukat, 2003 júliusa óta már nem láthatók a belvárosban , de a peremterületek mindennapi tájának részei. A lakosság körülbelül 15% -a továbbra is a kommunalkákban él , ezek a közösségi lakások, amelyekben több családnak csak egy konyhával és egy fürdőszobával rendelkező lakásban kell osztoznia, és csak egy saját szobával rendelkezik. Amikor az 1950-es és 1980-as években új városrészeket építettek Szentpétervár külterületén , közel félmillió család költözhetett új lakásokba, és mintegy 100 000 városi lakást vásároltak a városhoz tartozó családok. Bár a gazdasági és társadalmi tevékenység a történelmi központban, a város leggazdagabb részén koncentrálódik, a lakosság többsége külvárosban él.
Szentpétervárra költözés csak akkor megengedett, ha van otthona és munkahelye, vagy ha lakóhoz megy feleségül . A nemzetközi munkaügyi szervezetek becslése szerint 2000- ben 16 000 utcagyerek volt . Az egykor multikulturális jellegéről ismert városban a hivatalos statisztikák szerint ma "etnikai" oroszok dominálnak, akik a lakosság 89,1% -át képviselik. Ezen kívül 2,1% zsidó , 1,9% ukrán, 1,9% belorusz és tatár, kaukázusi, üzbég, karéliai és finn kis csoport.
A szovjet rezsim által szorgalmazott ateizmus ellenére 2004- ben becslések szerint a lakosság mindössze 10% -a volt ateista. A többség orosz ortodox hitű , megosztva a reformista és a konzervatív áramlat között. A vallási épületek döntő többsége az állam tulajdonában van. Nagy Péter betiltotta Szentpéterváron a hagymatornyokat, ezért az egész városban csak egy ilyen típusú tornyokkal rendelkező háború előtti emlékmű található: a II . Sándor meggyilkolása helyén épült Feltámadás templom . Az utóbbi években a legkülső kerületekben épített nagyon sok vallási épülethez tartozik az izzótorony. A 1914 , a krími tatár közösség található az északi parton a Néva épült a Saint Petersburg mecset . A Mariinsky Színház közelében található egy 2003-ban keleti stílusban épített zsinagóga . Méret szerint ez a harmadik zsinagóga Európában.
A XX . Század folyamán Szentpétervár lakossága drámai ingadozásokat tapasztal. Ez az 1916-os 2,4 millióról 1920- ban kevesebb mint 740 000-re csökkent az 1917-es októberi forradalmat és az orosz polgárháborút követően . A németek, a lengyelek, a finnek, az észtek és a litvánok főbb kisebbségeinek állampolgárait a szovjet kormány az 1930-as években gyakorlatilag mind kiutasította Leningrádból . Között 1918 és az 1990-es években , a szovjet kormány államosított lakások és kényszerítette a lakosokat, hogy közösségben élni lakások. Az 1930-as években ez a típusú lakás a város lakosságának közel 68% -át tette ki, ez az összes orosz város legnagyobb aránya. Tól 1941-es és 1943-as , a népesség csökkent a 3 millió kevesebb mint 700.000 halálát követően több mint egy millió lakosa során Leningrád ostroma , a fennmaradó rész tulajdonítható evakuálás. Az ostrom befejezése után a lakosság visszatér az előző szintre, de a beköltözők főleg a Szovjetunió más részeiről érkeznek. Az 1950-es években a város közel 3 millió új lakost fogadott el, népessége az 1980-as években 5 millióra nőtt . Tól 1991-ben a 2006-os , a népesség csökkent, hogy elérje a jelenlegi száma 4,6 millió, és egyre nagyobb részét a lakosság életét a külső kerületek.
A 2015-ben 13,6 ezrelék születési aránya (szemben a 2014. évi 13,1 ezrelékkel, a 2013-as 12,8 százalékkal) magasabb, mint a halálozási arány, amely 11,9 ezrelék (szemben a 2014. évi 11,7 ezrelékkel és a 2013-as 12,0 ezrelékkel); a 65 év feletti emberek a népesség több mint 15% -át teszik ki, és az átlagéletkor meghaladja a 40 évet. Ami a várható élettartamot illeti, a férfiak esetében ez 2015-ben 69,83 év volt (szemben a nők 78,83 évével), és a teljes népességnél 74,42 év. Január és2014. június, 31 816 születés született (szemben az előző évi 30 874-vel) és 29 963 haláleset (szemben az előző évi 31 074 halálozással). Ez az egyértelmű demográfiai fellendülés szemlélteti azt a kis bumm-boomot, amelyet a város a 2008-2009-es gazdasági válság óta tapasztal.
Népszámlálások (*) vagy népességi becslések:
1725 | 1750 | 1800 | 1846 | 1852 | 1858 | 1864 | 1867 | 1873 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
75 000 | 150 000 | 300 000 | 336.000 | 485 000 | 520,100 | 539,100 | 667 000 | 842,900 |
1881 | 1886 | 1891 | 1897 | 1901 | 1908 | 1910 | 1915 | 1920 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
876,600 | 928,600 | 1 035 400 | 1 264 920 | 1 439 000 | 1 678 000 | 1 962 000 | 2 318 000 | 722 000 |
1926 | 1936 | 1939 | 1944 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,616,118 | 2 739 800 | 3,015,188 | 2 559 000 | 2 899 955 | 3,512,974 | 4,072,528 | 4,460,424 | 4,661,219 |
2006 | 2010 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | - | - |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
4,580,620 | 4 879 556 | 4 953 219 | 5 028 000 | 5 131 942 | 5,191,690 | 5 225 690 | - | - |
Korszerkezet | |||
---|---|---|---|
Év | 0-14 év | 15-64 év | + 65 év |
2010 | 12,0% | 74,0% | 14,0% |
2015 | 13,1% | 71,4% | 15,5% |
2016 | 13,7% | 70,4% | 15,9% |
Medián életkor 2010-ben | ||
---|---|---|
Együtt | Férfiak | Nők |
40.4 | 36.6 | 44.4 |
Év | Népesség | Éves születések | Éves halálozások | Éves természetes egyensúly | Születési arány (‰) | Halálozási ráta (‰) | Természetes egyensúly (‰) | Termékenységi ráta |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1970 | 3 949 501 | 51 359 | 37,279 | 14,080 | 12.7 | 9.2 | 3.5 | |
1975 | 4 418 000 | 60,509 | 44,577 | 15 932 | 13.8 | 10.2 | 3.6 | |
1980 | 4,635,200 | 63 887 | 53 839 | 10,048 | 13.7 | 11.6 | 2.1 | |
1985 | 4,844,200 | 70 669 | 59,518 | 11,151 | 14.5 | 12.2 | 2.3 | |
1990 | 5,002,444 | 54,322 | 61,534 | -7,212 | 10.9 | 12.3 | -1.4 | 1.40 |
1991 | 5,007,469 | 46,570 | 62 715 | -16,245 | 9.3 | 12.6 | -3,3 | 1.23 |
1992 | 4 986 405 | 37,796 | 67,181 | -29,385 | 7.6 | 13.5 | -5,9 | 1.03 |
1993 | 4,942,891 | 32 336 | 85 687 | -53 351 | 6.6 | 17.4 | -10,8 | 0,91 |
1994 | 4 881 563 | 34 563 | 83 647 | -49 084 | 7.1 | 17.2 | -10.1 | 1.00 |
1995 | 4 845 407 | 33,841 | 76,723 | -42,882 | 7.0 | 15.9 | -8,9 | 0,99 |
1996 | 4 820 213 | 31,551 | 68,022 | -37,471 | 6.6 | 14.1 | -7,5 | 0,93 |
1997 | 4,806,641 | 31 482 | 63 764 | -32,282 | 6.6 | 13.3 | -6,7 | 0,93 |
1998 | 4 783 982 | 31 235 | 65,031 | -33 796 | 6.5 | 13.6 | -7.1 | 0,92 |
1999 | 4 770 897 | 29,438 | 72,463 | -43,025 | 6.2 | 15.2 | -9,0 | 0,86 |
2000 | 4 741 923 | 31 970 | 76,396 | -44,426 | 6.8 | 16.2 | -9.4 | 0,93 |
2001 | 4 714 844 | 33,579 | 76 174 | -42,415 | 7.2 | 16.2 | -9,0 | 0,98 |
2002 | 4,661,219 | 37,213 | 76,568 | -39 355 | 8.0 | 16.4 | -8,4 | 1.06 |
2003 | 4 656 474 | 40 194 | 77 634 | -37,440 | 8.7 | 16.7 | -8,0 | 1.14 |
2004 | 4,624,083 | 40,859 | 74,567 | -33 708 | 8.9 | 16.2 | -7,3 | 1.14 |
2005 | 4 600 000 | 39,462 | 73,371 | -33,909 | 8.6 | 16.0 | -7,4 | 1.08 |
2006 | 4,580,620 | 40,093 | 70,046 | -29 953 | 8.7 | 15.3 | -6,6 | 1.08 |
2007 | 4,571,184 | 42 975 | 67,569 | -24,594 | 9.4 | 14.8 | -5.4 | 1.14 |
2008 | 4,568,047 | 47,455 | 66,709 | -19 254 | 10.4 | 14.6 | -4.2 | 1.23 |
2009 | 4,581,854 | 52,097 | 64 919 | -12 822 | 11.3 | 14.1 | -2,8 | 1.33 |
2010 | 4 879 566 | 55 613 | 65,472 | -9 859 | 11.5 | 13.5 | -2,0 | 1.38 |
2011 | 4 899 344 | 57,004 | 61 665 | -4 661 | 11.7 | 12.7 | -1,0 | 1.38 |
2012 | 4 953 219 | 62,343 | 61 910 | 433 | 12.6 | 12.5 | 0.1 | 1.48 |
2013 | 5 028 000 | 64,374 | 60,491 | 3 883 | 12.8 | 12.0 | 0.8 | 1.48 |
2014 | 5 131 942 | 67 215 | 60 222 | 6,993 | 13.1 | 11.7 | 1.4 | 1.52 |
2015 | 5,191,690 | 70 725 | 62,013 | 8,712 | 13.6 | 11.9 | 1.7 | 1.59 |
2016 | 5 225 690 | 72 879 | 61,459 | 11 420 | 13.9 | 11.7 | 2.2 | 1.63 |
2017 | 66,558 | 60,591 | 5 967 | 12.6 | 11.5 | 1.1 | 1.50 | |
2018 | 63 871 | 59,424 | 4,447 | 11.9 | 11.1 | 0.8 | 1.47 | |
2019 | 58,990 | 59 192 | - 484 | 11.0 | 11.0 | 0,0 | 1.40 |
Szentpétervár 20 közigazgatási körzetre oszlik:
n o (lásd a térképet) |
Kerület | Francia felekezet |
Lakosok 1 st január 2004 |
Lakosok 1 st január 2005 |
Megjegyzések |
---|---|---|---|---|---|
1 | Admiralteïski | Kerek. Admiralitás | 184,400 | 181,704 | Történelmi Központ |
2 | Frounzensky | Kerek. Frunze | 402,700 | 398,994 | |
3 | Kalininski | Kerek. Kalinin | 467,200 | 464 570 | |
4 | Kirovszkij | Kerek. Kirov | 336,100 | 332 413 | |
5. | Kolpinski | Kerek. Kolpino | 174,800 | 176,213 | 1999 óta |
6. | Krasznogvardeïski | Kerek. Krasznaja Gvardia | 330.200 | 327,484 | |
7 | Krasnoselski | Kerek. Krasnoye Selo | 304,300 | 302,890 | |
8. | Kronstadt | Kerek. Kronstadt | 43,100 | 42,992 | 1999 óta |
9. | Kourortni | Kerek. Kourortny | 67,100 | 67 235 | |
10. | Lomonoszovszkij | Kerek. Lomonoszov | 37,300 | 37 420 | 1999 óta |
11. | Moszkovszkij | Kerek. Moszkva | 272,400 | 268 873 | |
12. | Nevszkij | Kerek. Soha nem fog | 434,500 | 435,097 | |
13. | Pavlovsky | Kerek. Pavlovszk | 16,100 | 16,006 | 1999 óta |
14 | Petrodvortsovi | Kerek. Petrodvorets | 76,800 | 77,574 | 1999 óta |
15 | Petrogradsky | Kerek. Petrograd | 131,500 | 128,469 | Történelmi Központ |
16. | Primorski | Kerek. Primorski | 397,500 | 401,609 | |
17. | Puskinszkij | Kerek. Puskin | 101 000 | 103,009 | 1999 óta |
18. | Központ | Kerek. központi | 231,100 | 225,821 | Történelmi Központ |
19. | Vassileostrovski | Kerek. Vaszilij-sziget | 198,700 | 196 815 | Történelmi Központ |
20 | Vyborgski | Kerek. Vyborg | 417,300 | 414 812 |
Szentpétervár kommunikációs központ és az orosz kutatás és ipar egyik legfontosabb helyszíne. Oroszország nagy részéhez hasonlóan a gazdasági szerkezet a 2000-es évek eleje óta profitál a nyersanyagok árának emelkedéséből fakadó pénzügyi jólétből, de Szentpétervár relatív súlya az orosz gazdaságban és szerepének szimbolikája annak ellenére is folyamatosan csökken. Anatolij Sobtcsak polgármester csapatának (1991-1996) önkormányzati csapatának önkéntes politikája és a legfelsõbb orosz vezetõk támogatása (Vlagyimir Poutine a város gyermeke). Szentpétervár elvesztette második fővárosi státusát, és ismét egyszerű regionális fővárossá válik.
Az ipar súlya hagyományosan fontos volt, a katonai-ipari komplexumhoz kapcsolódó túlsúlyos rész (több mint 70% a peresztrojka előtt ). Szentpétervárnak szinte minden tevékenységi területén vannak cégei, a hajógyártás és a szerszámgép-szektor különösen jól képviselteti magát. Minden atom jégtörők és a legtöbb tengeralattjárók épülnek Szentpéterváron. A fő ipari szektorok szintén jól képviseltetik magukat az elektronika (főleg a repülés és az űrkutatás területén ), az új anyagok, az energiatermelés (az LMZ a világ egyik legnagyobb turbinagyártója), az orvosi berendezések., Az egészségügy és a megelőző orvoslás mint ökológiai mérnöki munka. Az orosz piac növekvő részesedésével rendelkező külföldi autóipar az esetek majdnem felében telepítette a régióban lévő összeszerelő üzemeit, mint például a General Motors vagy a Scania a szereléshez, vagy a Continental AG a gumiabroncsok gyártásához . Az orosz- szoros Szentpétervár főként az orosz vezetés nyomásának és ösztönzésének köszönhető. Számos külföldi multinacionális vállalat is létrehozott üzletet , például Wrigley , Gillette , Rothmans , SEB , Unilever , Japan Tobacco és Coca-Cola . A Baltika sörfőzde - a dán Carlsberg és a skót Scottish & Newcastle által egyaránt alapított - helyi vállalat 2005-ben közel egymilliárdos forgalmat ért el, és Oroszország legnagyobb sörfőzdéje, méretét tekintve a második. Az 1990-ben Szentpéterváron létrehozott közös vállalkozás gyorsan a város fontos üzletévé nőtte ki magát.
Az adóintézkedések lehetővé tették több orosz nagyvállalat, főként azoknak a részvételét, amelyek jelentős állami részvétellel rendelkeznek, áthelyezték székhelyüket, amely korábban Moszkvában volt, a Neva partján. Az adók a Gazprom olaj leányvállalata „ Gazprom Neft ”, az általános banki Vnechtorgbank (VTB), a hajótulajdonos Sovtorgflot az olajvezeték cég Transneftprodukt vagy a légitársaság Transaero a jövőben a kínálat az önkormányzati költségvetést.
A kavicsot , a homokkövet , az agyagot és a tőzeget kitermelik a város területén. Ezzel szemben a mezőgazdaságnak nincs szerepe a helyi gazdaságban. Szentpétervártól 80 km- re, Szosznovij Bor városában van egy nagy atomerőmű, amely a régióban felhasznált elektromos energia 50% -át termeli.
Szentpétervár kikötői infrastruktúrája Oroszország vezető kereskedelmi kikötőjévé teszi, és Oroszország kereskedelmi tranzitjának közel 25% -át lefedi.
Szentpétervár volt a Szovjetunió flottájának fő kikötője, a harci hajók és tengeralattjárók nagy része ma is megtalálható a város katonai kikötőjében . Az első dízel meghajtású motorcsónak , a vandál épült 1903 in Rybinsk , alapult Szentpéterváron. A peresztrojka előtt a katonai-ipari komplexum a város gazdaságának 80% -át képviselte.
Néhány, a szovjet időszak óta az egész világon ismert vállalat származik és ott van a központja, például: a tudományos publikációiról híres Prospekt Nauki kiadó , az optikai kombájn, beleértve a Lomo LC-A készüléket is a rossz optikai minőségben egy eredeti művészi jelenség keletkezésénél: lomográfia . A szovjet óraipar zászlóshajója pedig a Petrodvorets óragyár, amely a híres Raketa órákat gyártja .
A turizmus egyre nagyobb szerepet játszik Szentpétervár gazdaságában. Az UNESCO szerint a város a nyaralók 10 kedvenc úti céljának egyike.
A város az ország egyik legfontosabb kommunikációs központja. Ez a regionális közúti és vasúti hálózat központja, és létfontosságú tengeri kikötője van Oroszország számára (a Neva- delta a Finn-öböl alján kínál tengeri nyitást a Balti-tengeren ). A városnak, amely a Volga-Balti vízi út végállomása, amely összeköti a Balti- tengert a Fekete-tengerrel , több folyami kikötője van (a Neva-delta).
Szentpétervár olyan város, ahol a tömegközlekedés meglehetősen fejlett. A kikötőkomplexum fejlesztése az ország egyik prioritása volt a balti országok függetlensége óta, amelyek kikötői ma az áruforgalom jelentős részét elfoglalják. Középtávon a metróhálózatot körülbelül 40 kilométerrel meg kell hosszabbítani, és a Szentpétervár állomáson áthaladó RER- vonalat kell építeni a busz-, villamos- és metróhálózat tehermentesítésére.
A várost egy teljesen földalatti metróhálózat szolgálja, amelyet 1955-ben avattak fel . Mivel a mocsaras természet a föld, meg kellett ásni az alagutat a réteg gránit található nagy mélység: ez a legmélyebb metró a világon, mert lemegy 90 méter mély. Jelenleg öt vonala van 67 állomással, amelyek 113,5 km-nél hosszabbak (az állomások közötti átlagos távolság 1800 méter), és naponta több mint 3,43 millió utast szállít. A hálózat legrégebbi állomásai pazarul díszítettek (márvány, műalkotások, csillárok), különösen az Avtovo és a Narvskaïa állomások. Ez a két állomás a Kirovsko-Vyborgskaya vonal ( oroszul : Кировско-Выборгская ) része, amely számos művészeti alkotást mutat be, köztük szobrokat, ólomüveg ablakokat és falfestményeket. Ez a két állomás a világ 100 legimpozánsabb metróállomása közé tartozik.
A városnak öt fő állomása van, amelyek különböző irányokat szolgálnak: Balti, Vitebszk, Ladoga, Moszkva és Finnország állomások. St. Petersburg rendszeres kapcsolatot Helsinki keresztül Viborg (az orosz oldalon), Kouvola és Lahti (a finn oldalon) keresztül Allegro gyorsvonat és Moszkva keresztül Spassan gyors vonat 4 órás vagy annál rövidebb vagy különböző éjszakai vonatokon (például az expressz, a balti expressz, a Tolsztoj Léon és a Vörös Nyíl).
A Vitebsk állomás ( Витебский Вокзал ) Szentpétervár legrégebbi állomása, építészeti stílusú szecessziós stílusú (ólomüveg, néhány szobában faburkolat), okkersárga és fehér színnel. Ide érkezett az első moszkvai vonat 1851. szeptember. A Vitebsk állomást helyreállították (2001-2003) Szentpétervár létrehozásának terencenáriuma alkalmából. Az első világháború előtt a Nord-Express közvetlenül Szentpétervárról Párizsba ment . Szentpétervár regionális regionális vasúthálózattal (" Elektritschka ") rendelkezik, amely nagyon messze van; a leningrádi területet, Novgorodi terület , a Pszkovi terület és a Karéliai Köztársaság néhány városát szolgálja .
Szentpétervár városának fejlett busz- és trolibusz-hálózata van. A szentpétervári villamoshálózat valaha a legfontosabb volt a bolygón. Az 2007-ben szerepel 38 vonalak és 220 km-re a pályák. Az orosz gazdaság liberalizációja óta az önkormányzati hatóságok az egyes közlekedési módok előnyben részesítése mellett döntöttek: az 1960-as évek óta több mint 120 km-es vonalat szüntettek meg , hogy helyet biztosítsanak a gépjárművek számára (különösen a belvárosban). minimálisra csökkent. A közel 1000 autót tartalmazó flotta öregedik. A villamos és trolibusz a 2000-es években évente mintegy 475 millió utast szállít . A villamost privát kisbuszok („ marchroutkas ”) versenyeztetik, amelyek ugyanazokat a vonalakat szolgálják fel jobb frekvenciával, de magasabb költséggel. Ez a közlekedési mód a város tömegközlekedésének jelentős piaci részesedését érte el.
Szentpétervárat tizenkét főút szolgálja ki. A forgalmi dugók a városban gyakoriak az elővárosi forgalom, a helyközi forgalom és a télen túlzott havazás miatt. Az olyan autópályák építése, mint a 2011-ben befejezett Szentpétervár körgyűrű és a 2017-ben elkészült nyugati nagysebességű átmérő, csökkentette a forgalmat a városban. A Moszkva – Szentpétervár autópálya egy 2019-ben elkészült szövetségi autópálya, amely összeköti Szentpétervárat Moszkvával. A kelet felé való eltérést a város átkelésének elkerülése érdekében megnyitották a közlekedésre 2005. decemberA nyugati kifejezni körgyűrű a 2016. december. Szentpétervár fontos közlekedési folyosó, amely Skandináviát összeköti Oroszországgal és Kelet-Európával.
A külkereskedelem Szentpétervár egyik fő értéke, ezért a város összekapcsolódik Európa többi városával. Kompkikötő szolgálja Kalinyingrádot . Egyéb kapcsolatok állnak fenn Stockholm , Helsinki , Kiel , Rostock , Lübeck , Sassnitz és más balti-tengeri kikötőkkel. Szentpétervár fő külső kikötői Ust-Luga és Viszotszkban találhatók .
A várost két repülőtér szolgálja ki, amelyek a városközponttól körülbelül tizenkét kilométerre délre találhatók. Moszkva után Oroszország második legnagyobb repülőtere (19,6 millió utas 2019-ben ):
Két terminálja van, a II a nemzetközi járatoknak, az I pedig a belföldi járatoknak. A Pulkovo Aviation csoport része. Szentpétervártól körülbelül 17 km-re délre, a Poulkovo nevű kerületben található.
Az üzleti turizmus fontos szerepet játszik a gazdaságban, mint egész Oroszország belseje, a külföldi országokból érkező látogatók mellett. Ez tehát fontos helyet foglal el a szolgáltatási szektorban, és tükröződik a tevékenységben és a gazdasági vitalitásban. A város lenyűgöző történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, így választott turisztikai terméket hoz létre, és az idegenforgalmat a városi gazdaság alapjává teszi. Különben is, St. Petersburg került 10 -én sor 2012 végén (2010 - 7- én spot) az egyik leglátogatottabb turisztikai városok és népszerű Európában (és a 20 th a világon).
2016-ban Szentpétervárra 6,9 millió turista látogatott el (az északnyugati szövetségi körzet keresztező pontjain keresztül 2016-ban Szentpétervárra érkezett külföldi állampolgárok száma 2847 200 fő volt (főként finn, német, egyesült államokbeli turisták). Államok, Svédország és Franciaország. A városnak legalább 358 kicsi és nagy szállodája van (beleértve a híres " Grand Hotel Europe ", " Astoria ", "Saint Petersburg Corinthia", "Baltic", "Pulkovo", "Saint Petersburg", " Moszkva "," Oroszország "," Október "," Azimut Hotel Sank Petersburg "és mások), beleértve a szobák szobáit is, ez 27 000 szobát jelenthet. Az új tengeri kikötő bevezetésével a Vasziljevszkij-szigettől nyugatra és a vízum eltörlésével rövid távú turisztikai látogatások rendszerében a város az európai óceánjáró turizmus egyik központjává vált, 457 000 tengerjáró utas látogatta meg az északi fővárost. n 2016.
Ban ben 2016. december, Szentpétervár megkapta a rangos World Travel Awards díjat az idegenforgalmi ágazatból a "Leading Destination as a World Cultural City" (World's Leading Cultural City Destination) 2016 kategóriában, és az orosz nyelv forrásai szerint "turisztikai fővárosnak" keresztelték a világ ".
Szintén a város hivatalos kormányzati honlapja szerint a 2015-ben egy éjszaka ott tartózkodó turisták 4% -ot, két éjszaka 11% -ot, három éjszaka 16% -ot, négy éjszaka 22% -ot, öt éjszaka 15% -ot, hat éjszaka 7% -ot, hét éjszaka 9% -ot jelentettek. hét felett pedig 16%; akkor a napi elköltött összegeket tekintve a turisták költségvetésének 55% -a 0-100 euró volt, míg 32% -uk 100-250 eurót, 9% 250-500 eurót és 4% jómódú a látogatók 500 eurós és annál nagyobb összegű folyósítással rendelkeztek.
Történelmileg Szentpétervár Oroszország tudományos központja volt: ebben a városban hozták létre a XVIII . Században a nagy orosz tudományos intézményeket Nagy Péter és II . Katalin vezetésével . A város ma is Moszkva mellett a felsőoktatás és a tudományos kutatás legfontosabb központja. Szentpéterváron 120 egyetem , főiskola és műszaki főiskola működik . Közülük 43 állami, 22 katonai és 50 magánszektor által irányított, de az állam által elismert diplomával rendelkezik . A legismertebb a University of St. Petersburg , a Közgazdaságtudományi Egyetem , a Műszaki Egyetem , a Herzen Egyetem , a Képzőművészeti Egyetem , a Konzervatórium Rimszkij-Korszakov , a Műszaki Egyetem Katonai Műszaki és Katonai Akadémia Logisztikai és Közlekedési .
A városban 600 000 lakos szenteli az oktatást és a kutatást, köztük körülbelül 340 000 hallgató. Több Nobel-díjat ítéltek oda a személyiség élő vagy dolgozó a város: az elmúlt megítélhető Jores Alferov , fizikai Nobel-díjat a 2000 .
Szentpétervár fő postáján.
Az Usztinov-ház a szentpétervári Gorokhovaya utcában. 2017. március.
Szentpétervár együttműködési kapcsolatokat ápol a következőkkel: