Varsó

Varsó
Warszawa
Varsói címer
Címertan
Zászló
Felülről lefelé, balról jobbra: panoráma Varsó Lodzienki park, a királyi palota és Zsigmond oszlop , a Staszic palota a Nicolas Copernicus emlékmű , a főtértől, Trakt Królewski , a régi város , palota Wilanów .
Panorama siekierkowski.jpg
Pałac Na Wyspie w Warszawie, widok na elewację południową.jpg Lengyelország-00808 - Vár tér (31215382745) .jpg
Warszawa, ul. Nowy Świat 72-74 20170517 004.jpg Warszawa, Rynek Starego Miasta 42-34 20170518 001.jpg
Warszawa, ul. Krakowskie Przedmieście 87, 89 20170516 003.jpg Warszawa, ul. Senatorska 10 20170516 001.jpg
Wilanów palota.jpg
Adminisztráció
Ország Lengyelország
Vidék Mazóvia
Kerület Varsó város-kerülete
Közösség Varsó
elnök (polgármester) Rafał Trzaskowski ( PO ) ( 2018 -
Polgármester Rafał Trzaskowski (óta 2018. november 22)
irányítószám 00-001-től 04-999-ig
Nemzetközi telefonszám + (48)
Helyi telefonszám 22.
Bejegyzés WA, WB, WD, WE, WF, WH, WI, WJ, WK, WN, WT, WU, WW, WX, WY
Demográfia
szép Varsovian
Népesség 1 793 579  lakos. (2020)
Sűrűség 3468  lakos / km 2
Az agglomeráció népessége 3 100 000  lakos. ( 2012 )
Sűrűség 734  lakos / km 2
Földrajz
Elérhetőségeit 52 ° 13 ′ 56 ″ észak, 21 ° 00 ′ 30 ″ kelet
Magasság 97  m
Terület 51 724  ha  = 517,24  km 2
Az agglomeráció területe 422 279  ha  = 4 222,79  km 2
Elhelyezkedés
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Lengyelország
Lásd Lengyelország közigazgatási térképén Városi lokátor 11.svg Varsó
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Lengyelország
Megtekintés Lengyelország topográfiai térképén Városi lokátor 11.svg Varsó
Kapcsolatok
Weboldal www.um.warszawa.pl

Varsó ( kiejtése: / v rendelkezik ʁ . S ɔ . V i /  ; a lengyel  : Warszawa / v egy r ʂ a v a / ) van, mivel 1596 a tőke a lengyel , és mivel 1999 a tőke a vajdaság Mazóvia . A Visztulán található , mintegy 320  km- re a Balti-tengertől és a Kárpátoktól . Által lakott több mint 1,8 millió (3.000.000 beleértve külvárosokban), Lengyelország fővárosa is a legnagyobb város az országban , és a 8 th  legnagyobb az Európai Unióban . Varsót tizennyolc körzetre osztják ( dzielnice ).

A Ville főnix néven ismert hamvaiból való felemelkedés (az épületek 84% -a a második világháború alatt pusztult el ) Varsó drámai növekedést tapasztalt a XX .  Század második felében, és ez a növekedés Lengyelország átmenetét követően tovább élénkült a piacgazdaság , a 1990-es években . Az agglomeráció továbbra is tartósan átalakul és fejlődik: iparágak egész sorát és hatvanhat felsőoktatási intézményt hoz össze. Fontos művészeti és kulturális központ, pénzügyi központ és Közép-Európa egyik fő gazdasági központja .

Varsó kapta a nevét, hogy a Konföderáció Varsó , a Varsói Szerződés , a Varsói Hercegség , a Varsói Egyezmény , a különböző Szerződés Varsó és a varsói felkelés . Az 1831-es varsói nőt széles körben Varsó nem hivatalos himnuszaként tartják számon .

Varsó érv Budapest rank 9 -én legnagyobb város az Európai Unió .

Helynév

A város teljes hivatalos neve Varsó fővárosa ( lengyelül  : Stołeczne miasto Warszawa ). A varsói népet Varsónak és Varsónak hívják .

A várost a XIV .  Századtól idézik Warseuiensis (1321), Varschewia (1342) és Warschouia (1482) néven, később Warszowa és végül Warszawa , Varsó jelenlegi lengyel neve. Ez a név azt jelenti, hogy "Warszhoz tartozik", a Warcisław férfi keresztnév rövid alakja. Valószínűleg a XII . És XIII .  Századi arisztokratáról van szó , akinek a Mariensztat járás jelenlegi helyén található faluja volt.

A népszerű etimológia a város nevét két Wars és Sawa nevű legendás szereplőnek tulajdonítja  : A Wars a Visztula partján élő halász , Sawa pedig sellő, akibe beleszeretett; ez a sziréna ( lengyelül  : syrenka ) képviselteti magát a város karjain.

az 1940. november 9, Władysław Sikorski tábornok rendelettel tette hozzá ezekhez a fegyverekhez a "Semper invicta" ("mindig legyőzhetetlen") mottót, és kitüntette a várost a legfőbb katonai kitüntetéssel, a Virtuti Militari Katonai Renddel , annak a bátorságnak az elismeréseként, amelyet lakói tanúsítottak a Hitler-erők által ostrom alatt. .

A város zászlaja két vízszintes sárga és piros sávból áll. Ezeket a színeket az agglomeráció buszain és villamosain találjuk.

Földrajz

Időjárás

Varsó a Köppen-besorolás szerint nedves, kontinentális típusú ( Dfb ) éghajlatnak örvend .

Varsó (átlag: 1981-2010) (forrás: WWIS)
Hónap Jan. február március április lehet június július augusztus Szept. október november december év
Átlagos minimális hőmérséklet ( ° C ) −4.4 −3.9 −0,9 3.6 8.6 11.6 13.7 13. 9. 4.7 0.5 −3.1 4.4
Átlagos hőmérséklet (° C) −1.8 −0,9 3 8.7 14.2 16.8 19.1 18.4 13.7 8.7 3.2 −0,7 8.2
Átlagos maximális hőmérséklet (° C) 0.7 2.1 6.9 13.9 19.8 22.1 24.6 23.9 18.4 12.8 5.9 1.6 12.7
Rekord hideg (° C) −30,7 −30.4 −23,5 −10.1 −3.6 0,3 4.2 2 −4.7 −9 −18,2 −27,4 −30,7
Hőrekord (° C) 12.5 15.9 23.3 29.1 32.7 34.8 36 37 33 26.1 19.3 16.1 37
Napfény ( h ) 43 59 115 150 211 237 226 214 153 99 39 25 1,571
Csapadék ( mm ) 27. 26. 30 34 55 70 73. 63 47 33 40 35 533
Forrás: Weatherbase


Szállítás

Légi közlekedés

A varsói Chopin repülőtér , Lengyelország legnagyobb, a várostól délnyugatra, Okęcie szomszédságában található . Közvetlen járatokat biztosít több mint 50 országba 4 kontinensen, és körülbelül tíz belföldi járatot. A főváros második nemzetközi repülőtere a Varsó-Modlin repülőtér , amely a várostól 35 kilométerre északra található; 2012 júliusában avatták fel, és az olcsó járatokra összpontosít.

Tömegközlekedés

A tömegközlekedés nagyon jó minőségű. A varsói közlekedési vállalat ( Zarząd Transportu Miejskiego ) négy ágra oszlik: buszokra , villamosokra , metróra és ingázókra . Egyéb kapcsolatokat a magánszállítók és a Nemzeti Vasúttársaság ( PKP ) biztosítanak. A buszok naponta 176 vonalat szolgálnak ki. Éjfél és reggel 5 között 14 éjszakai buszjárat veszi át az irányítást. Az első villamosvonalat 1866-ban nyitották meg; Varsót jelenleg napi 29 vonal közlekedik 470 kilométeres útvonalon. Három villamosvonal is van, amelyeket kifejezetten a turisták számára terveztek. A trolibuszok 1995-ig szolgálták Varsót, az utolsó két vonal bezárásáig. Az első metróvonalat üzembe helyezték 1995. április 7. Azóta a varsói metró (észak-déli) 1. vonala 21 állomásból áll, a két épülő újat nem számítva. Ugyanígy a varsói metró (kelet-nyugat) 2. vonalát is felavatották 2015. március 8, 7 állomást tartalmaz, a végső projekt 27-et tartalmaz , a varsói metró már megtervezett 3. vonalának 8-ja lesz.

Úthálózat

Varsóban még nincs kör alakú autópálya (csak bizonyos szakaszok állnak forgalomban), és a forgalom nagy része a belvároson keresztül zajlik . Jelenleg két körút épül. Az első, a városközponttól körülbelül 10  km-re található Obwodnica Etapowa Warszawy csökkenti a forgalmat, különösen két új híd építésével a várostól északra. A második az Ursynów kerületen halad át a várostól délre; része lesz az európai út 30 , amely követi a A2-es autópálya teljes hosszirányú átkelés az ország, és az S7 (amely keresztezi az országot függőlegesen összekötő Gdańsk , hogy Krakkó ).

Vasúti szállítás

A nemzeti és nemzetközi vasúti összeköttetéseket a Nemzeti Vasúttársaság ( PKP ) biztosítja. Az első vasutat 1845-ben nyitották meg. Jelenleg Varsóból közvetlenül Lengyelország minden régiójába, de számos európai fővárosba is el lehet jutni: Berlinbe , Kölnbe , Frankfurt am Mainba , Prágába , Pozsonyba , Budapestre , Kijevbe , Minszkbe , Moszkvába és Bécsbe . Van egy összesen 44 utas állomás és megáll a területén a város Varsó azonban csak 6 fontos szerepet játszanak, melyek közül 4 található a diametrális Vonal ( Linia Średnicowa ), hasonlóan az észak-déli csomópont a Brüsszel . Ez a vonal valójában két párhuzamos kétvágányú vonalból áll, amelyek Warszawa Zachodnia-t (Nyugati pályaudvar) összekötik Warszawa Wschodnia-val (Kelet-Varsó). Az első a Warszawa Centralnán (központi pályaudvar) halad át, és az összes fővonal forgalmát végzi. A második vonal a Warszawa Śródmieście-n (városközpont állomás) halad át, és a külvárosi állomások nagy részét kiszolgálja.

  • A Diametral Line 4 fő állomása:
    • A Warszawa Centralna (központi pályaudvar) metróállomás közvetlenül Varsó központjában található. Az utazók számát tekintve ez a város és az ország legnagyobb állomása. Az állomást fővonatok és néhány regionális vonat szolgálja ki.
    • A Warszawa Śródmieście (City Center Station) egy metróállomás, amely 500  m- re keletre található Warszawa Centralnától . A két állomást földalatti átjáró köti össze. Ezt az állomást csak elővárosi és regionális vonatok biztosítják.
    • A Warszawa Wschodnia (Gare de l'Est) vasútállomás a Visztula jobb partján található, a városközponttólmintegy 5  km-re északkeletre. Ezt az állomást az összes vonat szolgálja ki, amelyek áthaladnak a Warszawa Centralna és a Warszawa Śródmieście útvonalakon, ezért a vonatok számát tekintve ez a város legnagyobb állomása. Az autóbusz-állomás az állomás előtt található.
    • A Warszawa Zachodnia (West Station) vasútállomás a városközponttól körülbelül 3  km-re nyugatra található. Ezt az állomást az összes vonat szolgálja ki, amelyek néhány kivételtől eltekintveáthaladnak a Warszawa Centralna és a Warszawa Śródmieście útvonalakon(főleg InterCity, EuroCity vonatok). Varsó fő buszpályaudvara a közvetlen közelében található.
  • Egyéb fontos állomások:
    • Warszawa Gdańska (Varsó Gdańsk Station) egy vasútállomás található, 4  km-re északra a város központjától . Az északi vasút ( Gdańsk / Olsztyn)korábbiállomása, majd számos kelet-nyugati vonat tranzitállomása volt, és a központi állomás megépítése után elvesztette jelentőségét. Ma az állomást csak regionális és elővárosi vonatok szolgálják fel Warszawa Wola állomástól( Warszawa Zachodnia közvetlen közelében) és Varsótól északra fekvő városokig, amelyek nem haladnak át az átmérőjű vonalon. Ez az egyetlen állomás, amely közvetlen kapcsolatot biztosít a varsói metróval . Varsóban ez az egyetlen állomás, amely nem rendelkezikmagas peronokkal (96  cm ), ami tiltja bizonyos típusú járművek kiszolgálását.
    • A Warszawa Wileńska (Vilnius állomás) a Visztula jobb partján, Warszawa Wschodniától 1 km-re északratalálható vasútállomás . A Varsó - Vilnius - Szentpétervár vonal kiszolgálására épült. Ma már csak elővárosi vonatok szolgálják északkeleti irányban. Azállomást 2002 óta integrálták egy bevásárlóközpontba.

Környezet

Sztori

A kezdetek

Az első dúsított épületek helyén épült, ahol ma voltak Varsó Brodno ( IX th és X th  évszázadok) és Jazdów ( XII th és XIII th  évszázadok). Jazdów támadása és megsemmisítése után hasonló új települést hoztak létre egy Warszowa nevű kis halászfalu helyén . 1300 körül II. Mazóviai Boleslas , Płock hercege megalapította a jelenlegi Varsót. A XIV .  Század elején a Mazovia hercegek egyik székhelyévé vált , majd 1413-ban Mazóvia fővárosaként. Abban az időben a város gazdasága kézművességre és kereskedelemre épült.

A XVI -én a XVIII th  században

A hercegi vonal kialvását követően a Mazóviai Hercegség 1526-ban beépült a lengyel koronába. Három évvel később az Általános Fogyókúra először Varsóban ülésezett, amely 1569-től lett állandó székhelye, miután rövid ideig a szövetségesek elfoglalták. csapatok Svédországból és Brandenburgból az első északi háború idején .

1573-ban, a város adta a nevét a Szövetség Varsó , hivatalosan létrehozó vallásszabadság a Köztársaság Two Nations . E két nemzet fővárosa ( Krakkó Lengyelország és Vilnius Vilnius Litvánia) között központi elhelyezkedésének köszönhetően Varsó az Egyesült Köztársaság fővárosa lett. A lengyel koronát 1596-ban vitték oda, amikor Vasa Zsigmond király Krakkóból Varsóba költöztette az udvart.

Az ezt követő években a város kiterjedt a jelenlegi külvárosok földjeire, hatalmas, független magánbirtokok formájában, amelyek a főnemesség tulajdonában vannak és a saját törvényeik szerint működnek. 1655 és 1658 között a várost háromszor ostromolták, háromszor pedig svéd , brandenburgi és erdélyi csapatok vitték el és rabolták el .

1700-ban kitört az északi nagy háború . A várost többször ostromolták, és súlyos járulékokat kellett fizetnie.

II. Stanislaus , a Két Nemzet Köztársaságának utolsó független királya átalakította a királyi palota belsejét , és a várost a művészeti és kulturális tér fontos központjává tette, amely Varsót a "Kelet-Párizs" becenévnek örvendette.

XIX .  Század

Varsó 1795-ig maradt a Két Nemzetek Köztársaságának fővárosa, amikor beiktatták a Porosz Királyságba, hogy Dél-Poroszország tartomány ( németül  : Südpreußen ) fővárosává váljanak . Napóleon hadserege által 1806-ban felszabadított Varsó a következő évben az új Varsói Hercegség fővárosa lett .

Az 1815-ös bécsi kongresszus után Varsó a Kongresszusi Királyság központjává vált , amely alkotmányos monarchia " személyi unióval  " kötődött  Oroszország császárához, aki felvette a "lengyel király" címet is. Tíz év alatt, Warsaw tapasztalt jelentős boom (létrehozása a Királyi Egyetem és számos felsőoktatási intézménybe, áru és árfolyamokat, a Bank of Poland , kereskedelem fejlődését, az ipar és a közlekedés ...), de a hatalomra Nicolas I er abszolút uralkodója, aki hatalmának semmilyen határt nem tolerál, véget vetett ennek a liberális periódusnak, amelyet a cár Varsóba küldött, öccse, Konstantin Lengyelország alelnökeként, és a lengyel elit elégedetlensége gyorsan növekedett, amelynek csúcspontja a novemberi felkelés volt . Január 1831, a cár, aki éppen leváltották a diéta , amiért ismételten megszegte az alkotmányt, csapatokat küldött a lázadás leverésére. Az oroszok Varsóba léptek be 1831. szeptember 8. Lengyelországot ezután intenzív oroszosításnak vetették alá, amely II . Sándor császár uralkodása alatt 1867- ben a Lengyel Királyság hivatalos eltűnéséhez vezetett , annak ellenére, hogy varsói földalatti nemzeti kormányt hoztak létre, és számos felkelési kísérletet hajtottak végre.

Varsó azonban a XIX .  Század végén virágzott, Sokrat Starynkiewicz  (pl) polgármesterrel , III . Sándor cár orosz származású tábornokkal . Vele Varsót víz- és csatornahálózattal látták el, amelyet William Lindley angol fia és fia, William Heerlein Lindley terveztek és építettek . A város részesült a villamosok , az utcai világítás és a gázgyárak korszerűsítésében és bővítésében is .

Az 1897-es orosz birodalom népszámlálása 626 000 embert számlált Varsóban, így Szentpétervár és Moszkva után a Birodalom akkoriban a harmadik legnagyobb városa volt .

XX .  Század

A második világháború előtt

Alatt az I. világháború , a német birodalom csapatok sikerült megragadni Varsó alatt csata a Visztula szeptember-október 1914, de ezt egy évvel később leverését követően az orosz hadsereg a csata Varsó augusztus-szeptember 1915.

az 1918. március 3, a vadonatúj Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság átadta Lengyelországot Németországnak a Brest-Litovszki Szerződés aláírásával, amely véget vetett a német-orosz ellenségeskedésnek. Hat hónappal később, az 1918–1919-es német forradalomnak köszönhetően, amely véget vetett a háborúnak, Józef Piłsudski marsallt és Kazimierz Sosnkowski tábornokot elengedték a magdeburgi erődből, ahol bebörtönözték őket; napon érkeztek Varsóba 1918. november 10. Másnap 1918. november 11, mivel az új német hatalom Franciaországgal és Angliával aláírta a fegyverszünetet a fegyverszünet tisztázásakor , a lengyel kormánytartási tanács teljes jogköröket adott át Piłsudskinak, egy rendkívül karizmatikus személyiségnek, aki feltámadt Lengyelország gondviselő embereként jelent meg. Varsó ugyanazon a napon ismét főváros lett a Piłsudski által azonnal meghirdetett második lengyel köztársaság létrehozásával .

Az ezt követő 1920-as szovjet-lengyel háborúban a varsói hatalmas csatát a város keleti peremén vívták meg, és a fővárost sikeresen megvédték a Vörös Hadsereg ellen . E győzelem megszerzésével Lengyelország komoly csapást mért a Szovjetunióban uralkodó "forradalom exportjának" ideológiájára.

A második világháború alatt

A második világháború alatt Közép-Lengyelország, beleértve Varsót is,  a Krakkóban létrehozott és Reichsleiter Hans Frank igazgatása alatt álló „  Lengyel Általános Kormány ” irányítása alá került . Minden felsőoktatási intézmény bezárult, és a varsói zsidó lakosságot - több százezret, a város lakosságának mintegy 30% -át - beterelték a varsói gettóba . az 1942. július 22a nácik elindították a Nagy Akciót . A gettóból származó zsidókat az Umschlagplatz , rue Stawki , gyűjtötték össze , majd deportálták a treblinkai megsemmisítő táborba . Amikor elrendelte a gettó végleges megsemmisítését a " Végső Megoldás  " részeként  , a 1943. április 19, Zsidó harcosok elindították a varsói gettófelkelést . Az alacsony tűzerő és a számszerű alacsonyabbrendűség ellenére a gettó csaknem egy hónapig kitartott. A harcok végén szinte az összes túlélőt lemészárolták, csak keveseknek sikerült elmenekülniük vagy elrejtőzniük. A zsidó lakosságot, amely 1939 előtt Európa-szerte a legnagyobb volt , a nácik irtották ki . Ma sok turista, különösen a diaszpórából érkező turisták látogatják a Powązki temetőt , az Umschlagplatz emlékművet és a varsói zsidó temetőt .

A lengyel ellenállás váltott a varsói felkelés on1 st August 1944-es. Annak tudatában, hogy Sztálin ellenségesen viszonyult a független Lengyelország eszméjéhez, a londoni száműzetésben lévő lengyel kormány elrendelte a Házi Hadsereg (VK) számára, hogy a Vörös Hadsereg érkezése előtt vegye át Varsó irányítását. Az ellenállásnak az első négy nap alatt sikerült átvennie az irányítást a Visztulától nyugatra, néhány szomszédságban, majd gyorsan vissza kellett esnie, hogy megpróbálja megtartani álláspontját a német válasz ellen, amely borzasztóan vadul "szeptember végéig" volt. a helyszínen lövöldözve a harcosokat, megsebesítve a sebesülteket és az egészségügyi személyzetet. A felkelés összesen 63 napig tartott. Azok a szovjet csapatok, akik szeptember 10-től a város kapujában voltak, nem tettek semmit a felkelők mozgalmának támogatása érdekében. Miután megadta az utolsó ellenállási zsebeket, Adolf Hitler elrendelte az egész város felszámolását, a könyvtár és a múzeum gyűjteményeinek Németországba szállítását , vagy egyszerűbben megégetését. A műemlékeket és a középületeket a német Verbrennungs- und Vernichtungskommando (tűz- és megsemmisítési különítmény) néven ismert különleges csapatok felrobbantották , miközben a teljes polgári lakosságot kiűzték .

Sztálin hagyta csapatait több hónapot várni a felkelés teljes leverésére és a város megsemmisítésére, mielőtt belépett, és közel 200 000 lengyel lemészárlását hagyta maga után, többségében civileket. A Vörös Hadsereg csapatai végül "felszabadították" Varsót 1945. január 17 : az első belorusz front és egy szovjetbarát lengyel harci egység birtokba vett egy 85 százalékban elpusztult és teljesen elhagyatott várost - a 350 ezer túlélő elmenekült vagy kitoloncolták Németországba -, míg a város északi részén a A második belorusz front lépett Modlinba .

Kommunista időszak

Mivel a 1944. november 5, a Lengyel Köztársaság Építész Társasága Lublinban ülésezett, hogy fontolóra vegyék a főváros újjáépítését. A szovjetek által létrehozott új kommunista rendszer úgy döntött, hogy nagy előregyártott házak építési projektjeinek elindításával csökkenti a lakáshiányt, valamint a keleti blokk városára jellemző egyéb épületeket , például a Kultúra és Tudomány Palotáját . A város fokozatosan folytatta politikai és gazdasági tőkéjének szerepét.

Az óváros újjáépítési munkálatai azonnal megkezdődtek, és az első szakasz 1953-ban fejeződött be. Két évvel később a székesegyház és számos templom elkészült. A királyi palota újjáépítéséről csak 1971-ben született döntés, és az utolsó munkálatok 1988-ig tartottak. Ha az óvárost teljesen azonos módon építették át, csakúgy, mint sok középületet, palotát, kúriát és templomot, eredeti állapotukban is helyreállították vagy átépítették, A XIX .  század néhány olyan épülete, amely a háború után megmaradt egy olyan államban, amely távozhatott volna egy újjáépítésről, 1950 és 1960-ban mégis megsemmisült (például Léopold Kronenberg palotája esetében).

1979-ben, alig egy évvel azután, hogy pápa lett, II. János Pál Varsóba ment, és ott szentmisét celebrált a Győzelem téren. Ezekkel a szavakkal fejezte be prédikációját: "És sírok, én, a lengyel föld fia, és egyúttal én, II. János Pál pápa is, az ezredév mélyéből kiáltok, sírok pünkösd előestéjén: Lelke szálljon le! Lelke szálljon le! És újítsa meg ennek a földnek a színét! " A lengyelek ezeket a szavakat bátorításként értelmezték a lengyel társadalomra törekvő demokratikus változások megindítására, valamint a Solidarność titkos szakszervezet támogatásának .

Varsó óvárosának nagyszerű helyreállítási munkája oda vezetett, hogy 1980-ban az UNESCO világörökségévé nyilvánították .

Várostervezés

Az építészeti stílusok keveréke, amely a város sajátosságait adja, eseménydús történelmét tükrözi; a Felszabadulás után történt rekonstrukció két ambíciót ötvöz: a történelmi örökség helyreállítását és egy új város felépítését, amely a sztálini építészetre jellemző, amely akkor az egész keleti blokkban uralkodott. Az óvárostól nem messze az 1990-es években (a kommunizmus bukása után) fejlődésnek indult üzleti negyed Európában a legmodernebbek közé tartozik, és az egész városközpont fejlődik. Teljesen átalakítva: a 20 legmagasabb épületből 16 Lengyelországban Varsóban találhatók, a modern és a kortárs építészet egyik legjelentősebb városképét alakítva .

Építészet

A főként a belvárosban található paloták, kúriák és templomok rengeteg színt és részletet kínálnak szinte minden korszakból és minden más építészeti stílusból Európában; figyelemre méltó példák találhatók a gótikus , reneszánsz , barokk , neoklasszikus és szocialista realista stílusokra .

  • A gótikus építészet által képviselt több épület a XIV th  század elején a XV -én  században a legismertebb a Saint Jean katedrális stílus „Gothic Mazovian” Notre Dame-templom, Hotel Burbach) a Por-torony és a Curia Maior az a királyi palota .
  • A reneszánsz építészetet először a Baryczko szálloda (1562), valamint a "néger" (a XVII .  Század eleje) és a "Salwator" (1632) nevű épületek képviselik , majd utat enged a manierizmusnak (más néven késő reneszánsznak ) a Királyi palota (1596-1619) és a jezsuita templom (1609-1626).
  • A korszak elejétől kezdve a barokk a Sainte-Hyacinthe (1603-1639) és Zsigmond-oszlop (1644) temploma, de különösen a XVII .  Század utolsó két évtizedében , különösen gyümölcsöző az építészeti terv tekintetében, amelyet a város látott virágzik a legszebb barokk tanúvallomások: idézzük a Krasiński- palotát (1677-1683), a Wilanów-palotát (1677-1696) és a Szent Kázmér templomot (1688-1692).
  • A rokokó mozgalom jelen van a Czapski-palotával (1712–1721), a Négy Szél palotájával (1730) és a Visitandines-templommal (homlokzata 1728–1761 ) is.
  • A neoklasszikus áramlat inspirálja a Palotát a vízen (1775-1795) (a Łazienki parkban található ), a Królikarnia (1782-1786), a karmelita templomot (homlokzat 1761 és 1783 között) és a Szentháromság evangélikus templomát (1777-1782). , majd a Kongresszusi Királyság első éveinek gazdasági növekedésének köszönhetően a neoklasszikus újjászületés felborította a várost: ennek az időszaknak a legemlékezetesebb tanúsága a Grand Théâtre (1825-1833) és a Place de la Banque-on található épületek ( 1825-1828).
A következő időszakok úgynevezett „polgári” építészetének kivételes példáit a kommunista hatóságok a háború után nem állították helyre (például a Kronenberg-palota vagy a „Rosja” biztosítótársaság épülete), vagy azokat a stílus szerint újjáépítették a szocreál (például a Varsói Filharmonikusok épület eredetileg ihlette Palais Garnier in Paris ). A XIX .  Század megmaradt épületei közül valószínűleg a Varsói Műszaki Egyetem (1899-1902) épülete a legérdekesebb. Néhány épületet a Praga-Nord és a Praga-Sud kerületben (a Visztula jobb partján) is felújítottak, és az önkormányzat úgy döntött, hogy újjáépíti a Brühl- palotát és a Szász-palotát, amelyet a -háborús Varsó.A XX .  Század második felének építészetére figyelemre méltó példák a gigantikus Kultúra és Tudomány Palotája (1952-1955) és az Alkotmány tér, amelynek monumentális építészeti stílusa szocialista realista . Mint minden volt kommunista országban, a tájat is hatalmas lakótömbök uralják, amelyeket 1960 és 1985 között építettek.
  • A varsói modern építészetet különösen a Metropolitan épület képviseli , amelyet a Piłsudski térre épített Norman Foster építész , a Varsói Egyetemi Könyvtár (BUW). A tetőkerttel panorámás kilátás nyílik a Visztulára (Marek Budzyński és Zbigniew Badowski építette ), a Rondo 1 nevű felhőkarcoló , a Skidmore, Owings and Merrill által tervezett épület , az Arany Teraszok , hét üvegkupolából álló bevásárlóközpont stb.
  • Magas tornyok:

A jelzett magasságot a legalsó gyalogos bejárat szintjétől az épület építészeti tetejéig kell mérni; nyilakat tartalmaz, de nem tartalmaz antennákat, jelzőtáblákat, zászlórudakat vagy egyéb funkcionális és technikai berendezéseket. Ezt a mutatót használja a Magas épületek és városi élőhelyek tanácsa (CTBUH) a világ legmagasabb épületeinek rangsorolásához.

  1. Varso-torony - 236  m (2022)
  2. Kultúra és Tudomány Palotája - 230  m (1955)
  3. Varsói torony - 220  m (2016)
  4. Varsói kereskedelmi torony - 208  m (1999)
  5. Varsói egység - 203  m (2021)
  6. Skyliner - 195  m (2021)
  7. Złota 44 - 192 m (2016)
  8. Generation Park I - 180 (2020)
  9. Interkontinentális Varsó - 164  m (2004)
  10. Cosmopolitan Twarda 2/4 - 160  m (2013)

Történelmi negyedek

Varsói királyi út

A Trakt Królewski ( franciául  : Voie royale ) a főváros leghíresebb és legrangosabb sétánya. A XVI .  Századóta alengyel királyok arra használták, hogyaz óváros bejáratánál található királyi palota hivataloslakóhelyét a Wilanow-palota nyári rezidenciájába költöztessék , a városon kívülre. Mostantól az egész Út beletartozik a város kerületébe; főként turisztikai és kereskedelmi tengelyként szolgál, és különböző utcákat és utakat halad át, amelyek egymást követik. Útvonalán számos épület található, amelyek a város történelmének különböző korszakait reprezentálják. A Királyi Út körülbelül 10 km-re húzódik . Az utcák és terek, amelyeket keresztez (északról délre) a Plac Zamkowy (Vár tér), amely a királyi palotával , a lengyel királyok hivatalos varsói rezidenciájávalnéz szembe; a Krakowskie Przedmieście (Krakkó külvárosa) utca, amely mentén a nemesség kúriáinak többsége épült; az Ulica Nowy Swiat (Új Világ utca) fő utcája és turista (luxus butikok, éttermek ...); a Plac Trzech Krzyży (Három kereszt tér); az Aleje Ujazdowskie (Ujazdowski sugárút), ahol megtekinthető az Ujazdowski vár és a város legnagyobb ( 76 ha ) és legismertebb Łazienki parkja ; az Ulica Belwederska (Rue du Belvédère), ahol a Belvedere-palota található, a köztársasági elnök jelenlegi rezidenciája; az Ulica Jana III Sobieskiego (Rue Jean III Sobieski) és végül az Aleje Wilanowska (Avenue de Wilanów), ahol a Wilanów-palota található, III Sobieski János királyi nyári rezidenciájaés II. Augusztus , annak hivatalos kertjeivel.  

Más helyek

Külváros

A varsói külvárosok szinte kizárólag lakossági szerepet töltenek be, és tovább bővülnek, növelve a közlekedési igényt. Az ingázók többsége Varsóban dolgozik, és a gazdasági tevékenység általában helyi jellegű. A keleti blokk bukása után Pruszków és Wołomin maffiahálózatai versengtek egymással az illegális prostitúció és a kábítószer-kereskedelem piacának ellenőrzéséért , mind a külvárosokban, mind pedig Varsóban. Ezeket a hálózatokat a rendőrség 1998 körül bontotta fel, és azóta sem jelentek meg újra.

Az elmúlt években a föld- és ingatlanárak erőteljes emelkedése miatt sok varsói alkalmazott a külvárosba költözik, hogy egyedi házakat építsen, növelve a külvárosok népességét. A belső külvárosokban található városok valódi építési fellendülést tapasztalnak (különösen a fővárostól északkeletre található Wołomin powiatban, ahol Zielonka, Ząbki, Marki és Kobyłka városok nagyon gyorsan átalakulnak és sok lakost nyernek).

A város neve Népesség (2012) Terület Adminisztratív állapot
Pruszkow 58,789 19,19  km 2 Powiat fővárosa
Legionowo 54,028 13,54  km 2 Powiat fővárosa
Otwock 45,015 47,31  km 2 Powiat fővárosa
Piaseczno 43,616 16,22  km 2 Powiat fővárosa
Mińsk Mazowiecki 38,697 13,12  km 2 Powiat fővárosa
Wołomin 37,528 17,24  km 2 Powiat fővárosa
Grodzisk Mazowiecki 29 363 13,19  km 2 Powiat fővárosa
Nowy Dwór Mazowiecki 28 223 28,21  km 2 Powiat fővárosa
Ożarów Mazowiecki 10,280 5,71  km 2 Powiat fővárosa
Ząbki 29,665 11,13  km 2 város
Marki 27 675 26,03  km 2 város
Piastow 22 966 5,76  km 2 város
Kobyłka 20 186 19,64  km 2 város
Józefów 20 132 23,92  km 2 város
Szulejówek 19 120 19,31  km 2 város
Konstancin-Jeziorna 17 566 17,74  km 2 város
Zielonka 17,436 79,48  km 2 város
Łomianki 16,519 8,40  km 2 város

Politika és közigazgatás

Területi igazgatás

Varsó városa hatalmi státusszal rendelkezik, és 18 körzetre ( lengyelül  : dzielnice ) van felosztva, mindegyiknek saját kerületi polgármestere és (választott) kerületi tanácsa van. E körzetek mindegyike hivatalos vagy nem hivatalos módon (kerülettől függően) kerületekre oszlik, amelyek közül a legismertebbek a Stare Miasto ("Óváros") és a Nowe Miasto ("Újváros"), mindkettő része a Śródmieście kerület („Belváros”).

varsói térkép

Białołęka Bielany Bemowo Żoliborz Praga-Północ Targówek Śródmieście Wola Ochota Włochy Ursus Mokotów Wawer Praga-Południe Rembertów Wesoła Ursynow Wilanow
Kerület Népesség Sűrűség Terület
Mokotów 225571 6338 35.42
Praga-Południe 182588 8159 22.38
Ursynow 148876 3400 43,79
Wola 137692 7149 19.26
Bielany 133778 4137 32.34
Śródmieście 126143 8102 15.57
Targówek 123214 5087 24.22
Bemowo 113066 4532 24,95
Ochota 89383 9196 9.72
Białołęka 89324 1223 73.04
Praga-Północ 71675 6276 11.42
Wawer 69898 877 79,70
Ursus 50355 5380 9.36
Żoliborz 48060 5674 8.47
Włochy 39690 1386 28.63
Rembertów 23230 1204 19.30
Wesoła 22757 992 22.94
Wilanow 19146 521 36.73

Testvérvárosi kapcsolat

Varsó városa testvérvárosi kapcsolatban áll:

Partnerségi megállapodásokat kötöttek Párizssal és Londonral is .

Gazdaság

1989 óta Varsóban gazdasági fellendülés tapasztalható, amely felgyorsult Lengyelország 2004-es csatlakozásával az Európai Unióhoz . A hagyományos iparágak és az új technológiák ipara erősen megalapozott. Az egy főre jutó bruttó hazai termék messze a legmagasabb Lengyelországban, a munkanélküliségi ráta pedig jóval alacsonyabb, ami mély gazdasági megosztottságot okoz a főváros és az ország többi része között. Az irodahelyiségeket kereső vállalatok igényeinek kielégítésére továbbra is új magasépületek épülnek: a főváros jelentős beruházásokat vonz (a föld sokkal drágább ott, mint az ország többi részén), így a város egy teljesen új helyet szerzett Európában. Több nemzetközi vállalat és ügynökség Varsót választotta közép-európai befektetéseinek helyszínéül: a város ma az Európai Unió nyolcadik legnagyobb metropolisa, és Lengyelország GDP - jének több mint 15% -át adja .

Népesség és társadalom

Demográfia

Etnikai sokszínűség

Szülőföld Népesség
Ukrajna 115 233
Vietnam 12 943
Fehéroroszország 11 377
Oroszország 11 310
Franciaország 1,892
Kína 1,754
Németország 1,636
Egyesült Királyság 1,589
Olaszország 1,561
Spanyolország 1,421
India 1,415
pulyka 1380
Egyesült Államok 1,356
Svédország 1332

Felsőoktatás

A város négy nagyobb egyetemén és mintegy hatvan felsőoktatási intézményben több mint 500 000 hallgatót fogad . A jól ismert egyetemek többsége állami, de az utóbbi években több magánegyetem is létrejött.

A városban számos könyvtár található , amelyek közül sok kiterjedt történelmi dokumentum-gyűjteményt tartalmaz. A történelmi dokumentumok gyűjteményét tekintve a legfontosabb könyvtár a Lengyel Nemzeti Könyvtár, amely 8,2 millió kötettel rendelkezik. Az 1928-ban alapított Załuski Könyvtár , a világ egyik első nagy könyvtárának utódjaként tartják számon.

Az 1816-ban alapított Varsói Egyetem Könyvtára több mint kétmillió tételt tartalmaz. Az épületet Marek Budzyński és Zbigniew Badowski építészek tervezték, és 1999. december 15-én nyitották meg. A könyvtár kertjét Irena Bajerska tervezte. 2002. június 12 : a könyvtár tetejére telepítve Európa egyik legnagyobb és legszebb, területe meghaladja a 10 000  m 2 -et, növények területe 5111  m 2 .

Kultúra és örökség

  • Múzeumok Varsóban
  • Varsói színházak
  • Palota Varsóban
  • Négyzetek Varsóban
  • Utcák Varsóban

Műemlékek és turisztikai helyek

Sport

Varsót 2008-ban „a sport európai fővárosává” nevezték ki .

A Lengyelország és Ukrajna által közösen szervezett 2012. évi labdarúgó Európa - bajnokság néhány mérkőzésének otthont adó Nemzeti Stadion (58 145 férőhely) a 2012. január 29.

Számos sportlétesítmény (úszómedence, sportcsarnok stb.) Épült az elmúlt években. A fő sporthely a Torwar Csarnok , amelyet mindenféle beltéri sportolásra használnak. A város úszóközpontjainak legjobbja a Wodny Park Warszawianka, amely olimpiai méretű medencével, valamint csúszdákkal és gyermekterületekkel rendelkezik.

A Legia Warsaw és Polonia Warszawa fő klub futball a városban: Legia Warsaw a klub a lengyel hadsereg, lakóhellyel szakaszban marsall Józef Pilsudski . Az 1916-ban alapított országos bajnokságot nyolcszor, a Lengyel Kupát pedig tizenháromszor nyerte; fő riválisa, a Varsói Polonia 2000-ben megnyerte az Ekstraklasa bajnokságot .

A Varsói Maratonra minden évben szeptemberben kerül sor.

Kulturális esemény

A World Congress eszperantó három alkalommal vettek részt Varsóban, 1937, 1959 és 1987 egymás után hozza, 1120 ( 29 th  Kongresszus), 3256 ( 44 th  Kongresszus) és 5946 során a kongresszus 72 -én  a kongresszus, beleértve a témát: „Az eszperantó, 100 éves nemzetközi kultúra  ”.

2012 óta minden évben megrendezik Varsóban a Festival de la Francophonie -t .

A városhoz kapcsolódó személyiségek

  • Varsó város személyiségeinek listája  (innen)
  • Varsó díszpolgárainak listája  (de)

    • Frédéric Chopin emlékmű.

    • Marie Curie emlékmű.

    Képtár

    Varsó a művészetben Varsó az irodalomban

    "  A város fenyeget, mint egy koporsófedél,
    amelyet a mélységbe vetnek, mintha
    vihar okozna -
    és büszke,
    mint egy fekete oroszlán, akinek a halála sokáig tart  "

    -  Varsó , Krzysztof Kamil Baczyński

    -  Mit keres itt, költő, a
    Szent János-székesegyház romjain ezen a napsütéses
    tavaszi napon?
    Mit gondol itt, ahol
    a Visztula fújó szétszórja
    a vörös port a romokból?  "

    -  Varsóban , Czesław Miłosz

    A háború előtt és ma Varsó fotokrómokban Zöld a városban

    • Könyvtári kert.

    • Parc des Bains Royaux.

    • Botanikuskert.

    • Wilanów palota park.

    Történelmi panoráma

    • 1573.

    • 1617.

    • 1656.

    • 1770.

    Megjegyzések és hivatkozások

    Megjegyzések

    Matthieu Gillabert és Fanny Vaucher , varsói metropolita: Egy főváros története (1862-től napjainkig) , Lausanne, Noir sur Blanc, 2016.

    Hivatkozások

    1. Główny Urząd Statystyczny. Baza Demografia. Ludność. Stan, ruch naturalny i wędrówki ludności w I półroczu 2020 r., Stan na 2020.06.30. http://demografia.stat.gov.pl/bazademografia/Tables.aspx
    2. (in) "  The SETAC Europe 18.th Annual Meeting  " ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? ) , Www.setac.eu (elérhető: 2009. január 22. )
    3. (pl) Piotr Olechno, "  Sen zamiast Warszawianki  " , www.polskatimes.pl ,2008. augusztus 28(megtekintve : 2009. március 3. )
    4. (Pl) "  Ustawa o ustroju miasta stołecznego Warszawy  " , www.prawo.lex.pl (hozzáférés : 2008. július 15. )
    5. (pl) Kazimierz Rymut, Nazwy miast Polski , Wrocław, Zakład Narodowy im. Ossolińskich,1987, 2 nd  ed. , 290  p. ( ISBN  978-83-04-02436-6 , LCCN  87125822 )
    6. "  A varsói sellő  " (hozzáférés : 2008. február 11. )
    7. (in) "  Varsó fővárosának címere és színei  " , bip.warszawa.pl (elérhető: 2009. január 14. )
    8. (en) "  Varsó története  " , www.e-warsaw.pl (hozzáférés : 2008. július 24. )
    9. (in) Neal Ascheron, "  küzdelmeit Lengyelország  " , www.halat.pl (elérhető 24 július 2008 )
    10. (pl) Historia Warszawy (Varsó története) , Varsó, Wydawn. Jeden Świat,2004( ISBN  978-83-89632-04-3 )
    11. (in) Michał Rożek és Doris RONOWICZ, Krakkó: a kincstár a lengyel Kulturális és Művészeti , Varsó, Interpress Kiadó,1988( ISBN  978-83-223-2245-1 , LCCN  89169487 ) , p.  74.
    12. (in) John Stanley, "  Irodalmi tevékenységek és attitűdök a korban Stanislavian Lengyelországban (1764-1795): Társadalmi rendszer?  » , Findarticles.com , 2004. március - június (megtekintve : 2009. április 23. )
    13. (in) Cornelia Golna, City of ember vágya: új Konstantinápoly , Leiderdorp Go-Bos Press,2004, 422  p. ( ISBN  978-90-804114-4-9 , OCLC  66566790 , online olvasás ) , p.  318
    14. (itt) "  Visztula folyó győzelme  " ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mi a teendő? ) , Www.electronicmuseum.ca (hozzáférés: 2008. július 14. ) , fájlban [1] a web.archive.org oldalon 2013. augusztus 22
    15. (en) Zdzisław G. Kowalski, "  The War of Funds Warsaw 1920  " , www.archiwa.gov.pl (hozzáférés: 2011. február 24. )
    16. (in) "  Lengyelország, történelem" Lengyelország a 20. században "A Versailles-i Szerződéstől a Rigai Szerződésig  " , www.britannica.com (hozzáférés: 2008. július 14. )
    17. (en) MM, "  Varsó: Egy utolsó pillantás  " , www.warsawvoice.pl ,2006. augusztus 2(hozzáférés : 2008. július 29. )
    18. (in) "  Warsaw  " , Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma (hozzáférés: 2008. július 29. )
    19. (en) "  A varsói gettófelkelés  " [ archívum2008. május 17] , Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma (hozzáférés : 2008. július 29. )
    20. (in) "  A varsói gettófelkelés  " [ archívum2008. június 23] , www.aish.com (hozzáférés : 2008. július 29. )
    21. (in) "  Warsaw Uprising  " , ww.britannica.com , Encyclopædia Britannica Online (hozzáférés: 2009. február 5. )
    22. (in) "  1944-es varsói felkelés  " , www.warsawuprising.com (hozzáférés: 2008. július 14. )
    23. Adam Borkiewicz , Powstanie warszawskie 1944: zarys działań natury wojskowej , Varsó, PAX,1957
    24. (Pl) "  Pałac Leopolda Kronenberga  " , www.warszawa1939.pl (hozzáférés : 2008. július 29. )
    25. (in) "  Pápa Varsóban  " , www.destinationwarsaw.com (hozzáférés: 2009. február 5. )
    26. (in) "  Varsói Történelmi Központ  " , whc.unesco.org (hozzáférés: 2008. július 24. )
    27. (in) '  A town house of Burbach family  " , eGuide / Treasures of Warsaw on-line (hozzáférés: 2009. február 23. )
    28. (Pl) "  Politechnika Warszawska  " , www.warszawa1939.pl (hozzáférés : 2009. február 27. )
    29. (in) "  As good as new  " , www.e-warsaw.pl (elérhető: 2009. január 30. )
    30. (in) Sampo Ruoppila, folyamatai lakossági differenciálása szocialista városok , European Journal of Területfejlesztési,2004( online olvasható ) , p.  9–10
    31. (in) Sampo Ruoppila, folyamatai lakossági differenciálása szocialista városok , European Journal of Területfejlesztési,2004, P.  9–10 www.nordregio.se/ejsd/refereed9.pdf
    32. (in) "  Metropolitan Life  " , www.warsawvoice.pl ,2004. február 4(elérhető : 2009. február 23. )
    33. Miasta partnerskie
    34. (in) "  A Lengyel Köztársaság statisztikai évkönyve 2008-ban  " , www.stat.gov.pl (hozzáférés: 2009. január 30. )
    35. (in) "  Varsói Egyetem  " [ archívum2009. január 18] , www.uw.edu.pl (hozzáférés : 2009. január 30. )
    36. (in) "  Varsói Műszaki Egyetem (WUT)  " [ archívum2011. július 20] , www.onelab.eu (hozzáférés : 2009. január 30. ) A WUT több mint 30 000 hallgatóval, több mint 2000 professzor és oktató szolgálatában Lengyelország legnagyobb és legmagasabb rangú mérnöki egyeteme.
    37. (in) "  The Fryderyk Chopin University of Music  " ( Archívum • Wikiwix • Archive.is • Google • Mit kell tenni? ) , Www.infochopin.pl (elérve 2009. január 30. ) , tárolva [2] a web.archive-on. org, 2013. augusztus 22
    38. (in) "  Warsaw School of Economics - Overview  " , www.sgh.waw.pl (elérhető: 2009. január 30. )
    39. (in) "  Varsói Földtudományi Egyetem  " [ archívum2012. november 27] , www.sggw.pl (hozzáférés : 2009. január 30. ) Varsói Földtudományi Egyetem - SGGW (WULS - SGGW) Lengyelország legrégebbi mezőgazdasági tudományos iskolája, története 1816-ig nyúlik vissza.
    40. (Pl) „  Historia zbiorów  ” , www.bn.org.pl (hozzáférés : 2009. január 30. )
    41. (en) Maria Witt, "  A varsói Zaluski-gyűjtemény  " , A XVIII. Század egyik legnagyobb európai könyvtárának furcsa élete , Franciaország FYI, 2005. szeptember 15. és október 15. (hozzáférés : 2008. február 17. )
    42. (in) SD Chrostowska , "  1772 körüli lengyel irodalmi kritika: A nemi perspektíva  " , utoronto.ca (hozzáférés: 2008. február 17. )
    43. (Pl) „  Historia  ” , www.buw.uw.edu.pl (elérhető : 2009. január 30. )
    44. (pl) "  Zbiory Główne  " , www.buw.uw.edu.pl (hozzáférés: 2009. január 30. )
    45. (in) "  Könyvtárépület  " , www.buw.uw.edu.pl (elérhető: 2009. január 30. )
    46. (in) "  Garden  " , www.buw.uw.edu.pl (elérhető: 2009. január 30. )
    47. (in) "  European Capitals of Sport List  " szóló európai fővárosok Sportegyesület (megközelíthető 1 -jén július 2009 )
    48. (in) "  Varsó  " [ archívum2008. augusztus 3] , www1.e2012.org (hozzáférés : 2009. január 31. )
    49. (in) "  Wodny Park  " , www.wodnypark.com.pl (hozzáférés: 2009. január 31. )
    50. „  Festival de la Francophonie  ” , a francophonie.org oldalon (hozzáférés : 2015. október 4. ) .
    51. A lengyel hadsereg századainak visszatérése Wierzbno- ból Krakkó külvárosának általános képét mutatja a Tyszkiewicz-palotával (balra).
    52. A festmény a varsói Visztula feletti Kierbedź-híd közelében lévő töltést mutatja . A hidat Stanisław Kierbedź építette 1850-1864-ben. A hidat 1944-ben a németek elpusztították.
    53. Teljes név: Varsói Új Világ utca egy nyári napon .
    54. "  Poet of Flaming Warsaw  " (hozzáférés : 2008. július 10. )
    55. "  Vers megmentése  " (hozzáférés : 2008. július 10. )

    Lásd is

    Kapcsolódó cikkek

    Külső linkek