Újvidék Нови Сад | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Címertan |
Zászló |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Szerbia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tartomány | Vajdaság | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vidék | Bačka | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kerület | Dél-Bačka | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Város | Újvidék | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
irányítószám | 21 000 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Népesség | 231 798 lakos. (2011) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 1791 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az agglomeráció népessége | 307 760 lakos. (2011) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | Északi 45 ° 15 ′ 33 ″, keletre 19 ° 49 ′ 45 ″ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 86 m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 12 940 ha = 129,4 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Szerbia
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Újvidék önkormányzata | |
Adminisztráció | |
---|---|
Polgármesteri megbízás |
Miloš Vučević ( SNS ) 2012–2016 |
Demográfia | |
Népesség | 341 625 lakos. (2011) |
Sűrűség | 489 lakos / km 2 |
Földrajz | |
Terület | 69 900 ha = 699 km 2 |
Kapcsolatok | |
Weboldal | Hivatalos oldal |
Újvidék ( cirill szerbül : Нови Сад - magyarul Újvidék) egy szerbiai város és község, amely Vajdaság Autonóm Tartományban és a Dél-Bačka kerületben található . A 2011-es népszámlálási adatok szerint a házon belüli városnak 231 798 lakosa van, a községnek 307 760 lakosa és Újvidék nagyvárosi területe, Újvidék városának ( Град Нови Сад és Grad Újvidék ) elnevezéssel , 341 625 lakosa van.
A Backa és Srem régióval határos Újvidék Vajdaság fővárosa. Lakossága szerint Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után . 1694- es alapítása óta a szerb kultúra egyik legfontosabb központjává vált , és elnyerte a „Szerb Athén” becenevet. Újvidék ma az ország fontos gazdasági és pénzügyi központja.
A szerb , a neve Újvidék úton „az új barázda”. Mivel a város a népek és kultúrák kereszteződésében található, különböző neveken, különböző nyelveken ismerik. Ma Újvidék hivatalos neve, amelyet a helyi hatóságok használnak, a szerb cirill betűkkel Град Нови Сад . A magyar , ez az úgynevezett újvidéki , szlovák, hogy a Nový Sad . A ruszin hívják Город Нови Сад , német Neusatz (an der Donau) , Latin- Neoplantae és bolgár Banat Mlada Loza .
A kifejezés Grad Újvidék , latin ábécé, a francia város Újvidék , utal a négy hivatalos közigazgatási részei a Szerbia ; A másik három városban van Belgrádban , Kragujevac és Nis . Szűkebb értelemben Újvidék neve Újvidék önkormányzatára utal , vagyis Újvidék városát alkotó két település egyikére; A második önkormányzat a város , hogy a péterváradi ). Újvidék utalhat Újvidék városának városi területére is, amely Újvidék óvárosa mellett Sremska Kamenica és Petrovaradin városokat is magában foglalja . Újvidék szűkebb értelemben utalhat Újvidék városi területének régi történelmi szívére is, vagyis Újvidék városára ( kisbetűs város , kivéve Sremska Kamenica és Petrovaradin).
Újvidék Vajdaság autonóm tartományban található. Újvidék a környékével együtt Újvidék városának nevű csoportot alkot , amelynek területe 699 km 2 . De Újvidék a szó szoros értelmében 129,7 km ² területet ölel fel . A város a Duna partján és a Duna-Tisa-Duna csatorna kis szakaszán található .
A község területe két részre oszlik: az egyik a Bačka, a másik a Szíria régióban található. A Duna természetes határt jelent a két halmaz között. A Bačka része a pannon síkság egyik legdélebbi részén található , míg a szíriai rész a Fruška gora ( horst ) hegylánc lejtőin található .
Újvidék meteorológiai állomása 84 m magasságban található a Rimsky Šančevi kerületben ( É 45 ° 20 ′, K 19 ° 51 ′ koordináták ); 1860-as alapítása óta rögzít adatokat . A város éghajlata mérsékelt kontinentális , az átlagos hőmérséklet 11,4 ° C az 1981 és 2010 közötti időszakban; Január az év leghidegebb hónapja, átlaghőmérséklete 0,2 ° C ; 21,9 ° C-os átlaggal július az év legforróbb hónapja. Ugyanezen időszakra az átlagos éves csapadék 647,3 mm / m 2 , a legkevesebb havi csapadék februárban, a legmagasabb pedig júniusban. Az Újvidéken regisztrált legalacsonyabb hőmérséklet –28,6 ° C volt , 1963. január 23 ; a legmagasabb hőmérséklet 41,6 ° C volt , a 2007. július 24 ; az egynapos csapadékrekord 91,8 mm volt 1987. május 22.
A Kárpátokból származó " Košava " nevű délkeleti szél gyakran tiszta, száraz időt hoz. Főleg ősszel és télen fúj, két-három napos időközönként. Az átlagos szélsebesség 25–43 km / h , időnként csúcsértéke 130 km / h . Télen hóvihar kíséretében hófúvások alakulhatnak ki . Helyileg alacsonyabb hőmérséklet is lehet -30 ° C-on .
Hónap év | Jan | Február | március | Április | Lehet | június | Július | augusztus | Szept | Október | November | December | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos maximális hőmérséklet (° C) | 3.7 | 6.1 | 12.0 | 17.7 | 23.0 | 25.8 | 28.1 | 28.3 | 23.6 | 18.0 | 10.5 | 4.8 | 16.8 |
Átlagos hőmérséklet (° C) | 0.2 | 1.6 | 6.4 | 11.8 | 16.6 | 17.3 | 21.9 | 21.6 | 16.9 | 11.8 | 5.9 | 1.5 |
11.4 |
Átlagos minimális hőmérséklet (° C) | -3.1 | -2.4 | 1.5 | 6.2 | 11.3 | 14.1 | 15.5 | 15.3 | 11.4 | 6.9 | 2.2 | -1,5 | 6.5 |
Átlagos csapadékmennyiség (mm) | 39.1 | 31.4 | 42.5 | 49.2 | 63.0 | 91.4 | 64.3 | 57.5 | 53.8 | 52.7 | 53.8 | 48.8 | 647.3 |
Forrás: A Szerb Köztársaság Hidrometeorológiai Intézete |
Az 1960-1981 közötti időszakban az átlagos éves hőmérséklet 10,9 ° C volt , az éves teljes csapadék pedig 576,8 mm volt .
Újvidék jelenlegi városi szektorának területén a régészek feltárták az emberi jelenlét maradványait a kőkorszakig ( Kr . E. 4500 körül ); az Avijatičarsko naselje kerületben található Bulevar Evrope (az "Európa sugárút") építése során több olyan helyet és nekropolist fedeztek fel , amelyek Kr.e. 5000-re datálódtak. Kr . U. Ásatások során, egy másik településen, társkereső elejétől a paleolitikum ( 19000 Érdeklődjön , hogy 15000 Érdeklődjön BC ), foltos volt a jobb parton a Duna , a helyén a jelenlegi vár péterváradi .
Az ókorban , a lakott terület volt az illírek , a trákok és kelta törzsek , köztük scordiscusok , hogy a IV -én század ie. J. - C. első erődöt épített a Duna jobb partján. Az I st század ie. AD , meghódították a rómaiak , akik beépítették a tartomány a Pannonia és átadta a kelta erőd nevét CUSUM . Szerint Ammianus , a római történetíró a IV th században , egy villa úgynevezett Villa Pistrensis volt a bal parton a Duna ; a leendő Constantia császárnőt , Gratien császár feleségét nem sikerült elfogniuk a szarmatáknál, de sikerült Sirmiumban (ma Sremska Mitrovica ) menedéket keresni . Így egyesek szerint Bistrica szláv neve , amely ma Újvidék kerülete, a Pistrensis korrupciója lehet . A 1698 , az ő Lexicon universale , Jacob Hofmann említi ez a villa található „szemben péterváradi ... nagyjából félúton Bononia (Bánmonostor) és Taurinum (Zemun)” , ami azt sugallja, hogy a név szektor nyúlik vissza, legalább 374 .
A V th században , CUSUM elpusztította az invázió a hunok . A század végén a bizánciak átvették és újjáépítették, akik Petrikon nevet adták neki . A szláv törzsek, mint a szörcsik, az abodritok és a szerbek az újvidéki régióba telepedtek a VI E és a VII E században. Ezt követően a szerbek asszimilálták a régió összes szláv populációját.
A középkor elején a régiót osztrogótok , gepidák , avarok , frankok és bolgárok irányították egymás után , mielőtt a bizánciak visszahódították volna. Végül a XI . És XII . Században integrálódott a Magyar Királyságba ; abban az időben sok magyar jött letelepedni. A dokumentumok nyúlik vissza 1237 , a fő helység a terület alatt említett saját magyar neve, Peturwarad vagy Pétervárad a péterváradi . A XIII . Századtól a XVI . Századig számos közösség létezett a város jelenlegi városi területén, a Duna jobb partján , Pétervárad ( szerbül : Petrovaradin ) és Kamanc ( Kamenica ), a bal parton Baksa vagy Baksafalva (szerbül Bakša vagy Baksic) Kűszentmárton (Sent Marton) Bivalyos vagy Bivalo (Bivaljoš, Bivalo) Vásárosvárad vagy Várad (Vasaros Varad, Varadinci) Zajol I ( Sajlovo I , Gornje Sajlovo, Gornje Isailovo) Zajol II ( Sajlovo II , Donje Sajilovo, Donje , Bistritz ( Bistrica ). A térképeken más helységek is szerepelnek, például Mortályos (Mrtvaljoš), Csenei ( Čenej ), Keménd (Kamendin) és Rév ( Rivica ).
A 1526 után ősszel Belgrád a 1521 és az azt követő , a mohácsi csatában a törökök elfoglalták a régióban, amely elsősorban okozott repülés a magyar lakosság. A 1590 , a jelen városi terület Újvidék volt 105 otthonok , lakóházak kizárólag szerbek ; másrészt az említett népszámlálás csak az adót fizető lakosságot vette figyelembe, nem számítva azokat, akik a Birodalom hadseregében szolgáltak.
Miután a csata bécsi és a katonai vereség a törökök (1683), a régió irányítása alá került a Habsburg Monarchia a 1687 . Petrovaradint akkor Peterwardeinnek nevezték .
A Habsburg Birodalom a XVII . Század végén foglalta el a területet, az osztrák kormány pedig megtiltotta az ortodox lakosság lakóhelyét Petrovaradinban . Így 1694- ben a szerbek új várost alapítottak Ratzen Stadt néven, a „ Rasciens városának ”; Petrovaradinski Šanac néven is ismerték. A 1718 , a lakosság a falu Almás költözött Petrovaradinski SANAC, ahol megalapították Almaški kraj , a „kerület Almás”. Az 1720- as népszámlálás szerint Ratzen Stadtnak 112 szerb, 14 német és 5 magyar háztartása volt . Az új várost Mária Terézia osztrák császárné kelt keltezésű rendeletében a jelenlegi újvidéki szerb és magyarországi Újvidék nevével jelölik .1 st február 1748-ban" királyi szabadváros " státusz megadása .
Ezzel az új statútummal a várost egy polgármester irányította , akik közül az első Hajl Ignac , más néven Ignatius Hayll (1748-1752), egy bíró és tizenkét szenátor által; ugyanakkor a város gyorsan fejlődött, és az 1760-as években már körülbelül 8000 lakosa volt, főleg kézművesek és kereskedők, de gazdák és piaci kertészek is. Az 1780-as népszámlálás szerint körülbelül 2000 háztartás volt, ebből 1144 szerb háztartás.
A 1813 , a filológus Pavel Jozef Šafárik azt állította, hogy az újvidéki volt „a fészket a szerb nemzet” , és 1817 , Vuk Stefanović Karadžić , a nagy reformátor a szerb nyelvet, azt írta, hogy Újvidék volt, hogy „a legnagyobb szerb település a világ ". Az 1843-as népszámlálás szerint Újvidék lakossága 17 332 volt, köztük 9675 ortodox keresztény, 5724 katolikus, 1032 protestáns, 727 zsidó és az örmény egyház 30 tagja volt . A szerbek alkották a lakosság legnagyobb részét, a németek pedig a város második legnagyobb közösségét .
Abban az időben a város a szerb emberek fontos kulturális és politikai központjává vált , és sok olyan személyiséget hozott össze, akik ott születtek, ott telepedtek le vagy ott maradtak, például Svetozar Miletić , Mihailo Polit-Desančić , Jovan Jovanović Zmaj , Laza Kostić , Đorđe Natošević , Ilija Vučetić , Stevan Branovački , Teodor Mandić, Kosta Trifković vagy Arsa Pajević , segítenek Újvidék, a „szerb Athén” ( Srpska Atina ) elkészítésében.
Az 1848-1849-es magyar forradalomtól az első világháborúig1848- tól Újvidéket egy olyan mozgalom viszi el, amelyet a történészek „ a népek tavaszának ; Az 1848-1849-es magyar forradalom idején a Vale Vajdaság de Szerbia része volt , az Osztrák Birodalom autonóm régiója . A 1849 , a magyar hadsereg, amely a péterváradi erőd , bombázzák a várost, ami nagy kár és veszteség. Az 1850-es népszámláláskor a városnak csak 7182 lakosa volt . 1849 és 1860 között egy osztrák császári tartomány része volt, amelyet Szerbiai Vajdaságnak és Tamiš Bánátjának neveztek . E tartomány megszüntetése után Bács-Bodrog vármegyébe integrálták . Miután a osztrák-magyar kiegyezés a 1867 , ez volt csatolva a Magyar Királyság vagy Transleithanie , az egyik a két egységei Ausztria-Magyarország .
Abban az időben, a magyar kormány alkalmazott politikát magyarosítás amely megváltoztatta a demográfiai szerkezete város. Az 1880-as népszámlálás szerint a lakosok 41,2% -a beszélt szerbül , 25,9% -a magyarul . 1910- ig a szerb anyanyelvűek aránya 34,52% -ra csökkent, ugyanakkor a magyarul beszélők aránya 39,72% -ra emelkedett. Abban az időben Újvidéken 2326 tagú, zömmel magyar nyelvű zsidó közösség élt .
Ugyanakkor ez az időszak volt jellemző a székhelyének áthelyezése a Matica Srpska a Tekelijanum a pesti a Platoneum Újvidéken. Az intézmény a civil társadalom, a kultúra és az oktatás szimbólumává vált, ami megerősítette a város „szerb athéni” becenevét. Az 1848-1849-es forradalom során megrongálódott épületeket helyreállították, és mások is felbukkantak, például a városháza épülete (1895), a város ortodox középiskolájának épülete (1899-1900) vagy a püspöki palota. Bačka Eparchy (1899-1901). Sok építész Magyarországról be az épületek Újvidéki a stílus a magyar szecesszió egyik változatát Art Nouveau , különösen szembetűnő a Menrath Palace (1908).
A Budapest - Szabadka -Novi Sad- Zemun - Belgrád vasútvonal munkája 1881-ben kezdődött ; az akkori, 1882 -ben épült állomás a jelenlegi Grbavica kerületben volt ; a vonal 1883-ban kezdte meg működését, és Újvidék látta az első vonat érkezését; re 1901 , lovas omnibusz került utasok az állomásról a központba, akkor ettől 1911 , ebben az összefüggésben tette egy elektromos villamossal .
A 1918. november 3, Újvidéken létrehozták a Szerb Nemzeti Tanácsot és a Biztonsági Tanácsot. November 6 - án a Szerb Nemzeti Tanács felkérte a Duna-hadosztályt, a szerb hadsereg hadosztályát, amely már belépett Szíriába , hogy látogassa meg Bačka régióját . November 8 - án az utolsó osztrák-magyar katonák kiürítették a várost, amely a Szerb Nemzeti Tanács és a Biztonsági Tanács irányítása alá került. A szerb csapatok Újvidékre léptek 1918. november 9.
A 1918. november 25, a szerbek, bunjevcik és más bánáti, bácskai és baranyai szlávok nagygyűlése ( szerbül : Velika narodna skupština Srba, Bunjevaca i ostalih Slovena u Banatu, Bačkoj i Baranji ), amely 757 képviselőből áll ( 578 szerb , 84 bunjevci , 62 szlovákok , 21 ruszinok , 6 német , 3 sokácok , 2 horvátok és 1 Magyar , összegyűltek Újvidék, hirdetett a mellékletet az Vajdaság a Királyság Szerb ; a1 st December 1918 -ig A, a város a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság része volt . Az 1921- es népszámlálás szerint 39122 volt, köztük 16 071 szerb , 13 065 magyar , 6486 német , 2663 zsidó , 1294 szlovák , 672 orosz és 613 szlovén .
A 1929 , Újvidék fővárosa lett Duna Bánságban , a tartomány az újonnan kikiáltott Jugoszláv Királyság . Az 1931- es népszámlálás szerint a Duna Banovinában 2 387 495 lakosa volt, ebből 56,9% szerb és horvát , 18,2% magyar és 16,3% német . A cég székhelye a Bánságban között épült 1936 és 1939 , valamint a minősített ma (ID n o SK 200) épült tervei alapján Dragiša BRASOVAN egy modernista stílusban .
A 1941 , a Jugoszláv Királyság megszállták, majd feldarabolta a tengelyhatalmak . Az északi része az országnak, beleértve Újvidék, csatolta Magyarország honnan Horthy Miklós . A második világháború idején a város mintegy 5000 lakosát meggyilkolták, és további lakóhelyüket elhagyni kényszerültek. Az újvidéki mészárlás lezajlott 21-től 1942. január 23, A magyar rendőrség 1246 embert ölt meg, köztük 809 zsidót , 375 szerbet , 18 magyarot , 15 oroszt és 2 ruszint . Testüket a Duna vizébe dobták. A teljes halálos áldozatok száma a mészárlás körül volt 2500. In 1971 , egy emlékmű tiszteletére a mészárlás áldozatainak épült a folyó partján; a Szerb Köztársaság nagyon fontos emlékhelyének tekintik (azonosítószám: ZM 30).
A háború alatt Újvidék különösen aktív ellenállási mozgalmat élt át a tengely hatóságai ellen, és 1975-ben Újvidék egész városát elnyerte Jugoszlávia Nemzeti Hősének Rendje . A partizánok a Szerémség és Bácska lépett a város 1944. október 23. A Bánság, Bačka és Baranja katonai közigazgatás alatt ( 1944. október 17 - 1945. január 27), A partizánok tisztogatást gyakoroltak azokkal szemben, akiket a tengelyhatalmak együttműködőinek vagy az új rendszert fenyegető veszélynek tekintettek; a szerb igazságügyi minisztérium keretein belül 2009-ben felállított vizsgálóbizottság 1326 halottról vagy eltűntről számolt be Újvidéken a felszabadulás után. Az újvidéki nemzeti felszabadítási harc harcosainak emléktemetője ma felkerül a Szerb Köztársaság nagy jelentőségű történelmi-kulturális térbeli egységeinek listájára .
A háború után Újvidék az új Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság része volt ; a város Vajdaság tartomány fővárosa lett, autonóm a Szerb Szocialista Köztársaságon belül . A város gyorsan iparosodott, és a háború vége és a kommunista Jugoszlávia bukása között több mint kétszeresére nőtt a lakossága.
Miután 1992 , Újvidék része lett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság . A 1999 során koszovói háború , a város súlyosan megsérült a bombázás a NATO . Megsemmisült a Duna feletti három híd, valamint a kommunikációs útvonalak, a vízellátó rendszer és az elektromos berendezések. A lakóövezetek érintettek. A város olajfinomítóját naponta bombázták, ami jelentős környezeti károkat okozott.
A 2003 a város részévé vált Szerbia és Montenegró, és mivel 2006 ez már része a független Szerbia.
A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Újvidék városi területének 216 583 lakosa volt. Ez az ágazat három részre oszlik: Újvidék városa (191 405 lakos), amely a Duna bal partján található, Petrovaradin (13 973 lakos) és Sremska Kamenica (11 205 lakos). Ez az utóbbi két helység a Duna jobb partján található. Újvidék nagyvárosi területe, más néven Újvidék városa, magában foglalja Futogot , Veterniket , Bukovacot és Ledincit ; a 2002 , ez a nagy csoport volt 259.017 lakosa van.
A város legrégebbi kerületei: Stari grad ("az óváros"), Rotkvarija , Podbara és Salajka ; A korábban különálló helységeket alkotva 1694-ben , a város megalapításakor egyesültek . A Duna jobb partján fekvő Sremska Kamenica és Petrovaradin ma is teljes város marad, de Újvidék „városi területének” a része. A Liman (négy részre osztva, számok I-IV) és Novo naselje az 1960-as , 1970-es és 1980- as években épült városrészek , modern épületekkel és széles utakkal; Az egykori vidéki lakosság befogadására tervezték a várost körülölelő mezőket és erdőket. A Rotkvarija és Bulevar kerületben sok régi ház adta át a helyét az emeletes épületeknek az 1950-es és 1960-as években . Hasonlóképpen, a Grbavicához hasonló környezetek teljesen megváltoztak.
Az egyedi házakkal rendelkező lakónegyedek a régi központtól távol épültek. A várostól nyugatra található Telep a legrégebbi ilyen városrész. Az északi Klisa , a nyugati Adice és a Veternička rampa jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen a jugoszláviai háborúk után sok menekült érkezésével .
A 2011 , a „City” Újvidék volt a következő helyi közösségek , ezek a közösségek megfelelő legkisebb közigazgatási egység , a Szerb Köztársaság:
Újvidék városának városrészén kívül, amely magában foglalja Újvidéket, Petrovaradint és Sremska Kamenicát , az önkormányzat további 13 helységgel rendelkezik . E helységek közül csak egy, a Futog , hivatalosan a „városi helységek” közé tartozik, vagyis Szerbia városai közé; a többiek hivatalosan „falvaknak” számítanak. A 18 582 lakosú Futog mellett a 18 626 lakosú Veternik a település legfontosabb helysége; az 1990-es évek demográfiai terjeszkedésével ez a két település folytonosságot képezett Újvidékkel. A község legelszigeteltebb és legkevésbé lakott faluja Stari Ledinci ( 823 lakos ). Ledinci , Stari Ledinci és Bukovac a Fruška gora hegység lejtőin található .
|
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | tizenkilenc nyolcvan egy | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
64,041 | 70 769 | 95 192 | 134,160 | 163,773 | 173,186 | 191 656 | 231,798 |
Férfiak | Korosztály | Nők |
---|---|---|
3 292 | 5,990 | |
3 351 | 4 793 | |
4 866 | 5 883 | |
4 955 | 6 339 | |
4,536 | 5 696 | |
7,083 | 8 519 | |
7 348 | 8,892 | |
6,183 | 7 376 | |
6 239 | 6 884 | |
6,468 | 7 115 | |
6,776 | 7,592 | |
7,043 | 7,269 | |
6 281 | 6 235 | |
5,093 | 4 933 | |
4 778 | 4,444 | |
4,469 | 4,200 |
A 2002 , az átlagos életkor a falakon belüli újvidéki lakosság 38,3 év a férfiak és 41,2 év a nők esetében.
A népesség nemzetiség szerinti megoszlása Újvidéken intra muros (2002) A népesség nemzetiség szerinti megoszlása - 2002A 2002 , A szerbek képviselik közel 74% -a intramurális Újvidék populáció , a magyar 6%, a montenegróiak 2,2%, és a horvátok 1,8%; a jugoszlávok népszámlálási kategóriája , amely a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságra utal nemzetiségi jel nélkül, a lakosság mintegy 3,7% -át tette ki.
2011-es adatok Kor piramis (2011) Újvidéki intramural korpiramis - 2011Férfiak | Korosztály | Nők |
---|---|---|
719 | 1 655 | |
1,575 | 2 855 | |
3 130 | 4,574 | |
3 889 | 5 689 | |
3,630 | 5,265 | |
6,306 | 8 339 | |
7,177 | 9,077 | |
6 656 | 8,001 | |
6,990 | 7 927 | |
7,572 | 8,262 | |
8 785 | 9,491 | |
10,311 | 10,982 | |
9 644 | 11,279 | |
7,537 | 8 252 | |
6,048 | 5 773 | |
5,224 | 4,902 | |
5,774 | 5 621 | |
6 637 | 6,250 |
A 2011 , az átlagos életkor a falakon belüli újvidéki lakosság 39,8 év, azaz 38,1 év a férfiak és 41,2 év a nők esetében.
A népesség nemzetiség szerinti megoszlása az újvidéki agglomerációban (2011) A népesség nemzetiség szerinti megoszlása - 2011A megadott adatok a 250 439 lakosú Újvidék agglomerációjának adatai. A 2011 , több mint 78% -át a lakosság aránya, a szerbek van egyértelmű növekedés; ellenkezőleg, a lakosság 3,9% -ával egyértelműen csökken a magyarok aránya ; a horvát a lakosság 1,3% -át képviselte. A lakosság 1,26% -ával a romák megelőzték a montenegróiakat (1,19%); a jugoszlávok népszámlálási kategóriája , amely 2002-ben a lakosság mintegy 3,7% -át képviselte, 2011-ben csak 0,75% -ot tett ki.
A helyi hatóságok 2005 áprilisában készített becslése szerint az önkormányzat lakossága 333 895 fő volt.
2002. évi adatok A lakosság megoszlása a településen (2002) A lakosság megoszlása az önkormányzatbanÚjvidék városának minden települése többségében szerb lakosságú, kivéve Kisač falut, amelyben túlnyomórészt szlovákok laknak.
2011-es adatokVallási szinten „Újvidék városát” több mint 79% -osan lakják az ortodox szerbek . Területének a Dunától északra eső része Bačka ( szerb cirill betűvel : Епархија бачка ) eparchiája alá tartozik , amelynek székhelye Újvidéken található, míg a folyótól délre eső rész Szíria eparchiája alá tartozik ( Eparhija sremska ), amelynek székhelye Sremski Karlovci . A katolikusok , akik a lakosság 6,3% -át képviselik, a Szabadkai Egyházmegye , amely a Belgrádi Főegyházmegye része, a Duna jobb partján vagy a Srém Egyházmegye része, a Đakovói Főegyházmegye része. Eszék , a bal parton található részre. A protestánsok több közösségre oszlanak, mint a názáreti közösség , az adventista közösség , a baptista közösség , a metodista közösség , az evangélikus közösség , a szlovák evangélikus közösség vagy a református közösség . A keresztény folyamok közül az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (mormonizmus) és Jehova Tanúi is jelen vannak a városban.
Az ország muszlim közösségéhez hasonlóan Újvidékét is megosztják a belgrádi központú Szerbiai Iszlám Közösség ( Islamska zajednica Srbije) és a szerbiai Iszlám Közösség ( szerbül : Islamska zajednica u Srbiji ) között; ez utóbbin múlik a vajdasági Iszlám Közösség, amelynek székhelye a tartomány fővárosában található; A muszlimoknak két istentiszteleti helyük van , az egyik az Adamovićevo naselje , a másik a Veliki rit körzetben található .
A második világháború előtt Újvidéken 4350 emberből álló zsidó közösség élt , akik közül 3020-at a háború alatt meggyilkoltak vagy kivégeztek táborokban; a háború után 654 zsidó költözött Izraelbe ; a közösség honlapja szerint továbbra is 650 zsidó él Újvidéken. A 2011-es szerbiai népszámlálás adatai igazolják a 84 bejelentett tagból álló közösség jelenlétét .
Újvidék fővárosa autonóm tartomány a Vajdaság , és ezért ő fogadja a kormány és a közgyűlés a tartományban. Mivel 2002 , Újvidék vetették alá egy új jogszabály. Újvidék városa 46 helyi közösségre oszlik , két városi önkormányzat egyesülve: Újvidék és Petrovaradin , amelyeket a Duna választ el.
A város fővárosként a városi közgyűlésnek (törvényhozói hatalom), polgármesternek és kormánynak (végrehajtó hatalom) is rendelkezik. A városi közgyűlés tagjait, valamint a polgármestert négyévente közvetlen választójog alapján választják meg. A közgyűlés 78 ülőhellyel rendelkezik . Az önkormányzatnak 11 tagja van ; a közgyűlés választja meg, a polgármester javaslatára.
A helyi választások 2004 , Maja Gojković , tagja a Szerb Radikális Párt (SRS), ben megválasztott polgármester Újvidék; a közgyűlésben a Szerb Radikális Párt, a Szerb Demokratikus Párt (DSS) és a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alkotta koalíció birtokolta a többséget. A helyek a következőképpen oszlottak el:
Bal | Helyek |
---|---|
Szerb Radikális Párt | 34 |
demokratikus Párt | 21 |
Együtt a Vajdaságért | 9. |
Szerbiai Demokrata Párt | 5. |
G17 Több | 3 |
Szerbiai Szocialista Párt | 3 |
"Újvidék számára" lista | 3 |
A 2008-as szerbiai helyhatósági választásokon az önkormányzati közgyűlés 78 mandátumát a következőképpen osztották fel:
Bal | Helyek |
---|---|
Egy újvidéki európai számára | 30 |
Szerb Radikális Párt | 26. |
Együtt a Vajdaságért | 9. |
" Maja Gojković " lista | 7 |
Szerbiai Demokrata Párt | 4 |
Magyar Koalíció | 1 |
Végén a választások, a szövetség jött létre a listán Egy európai Újvidék , helyi kifejezése a lista Az európai Szerbia , amely az előrehozott parlamenti választások 2008 májusában , támogatott elnök Boris Tadić , Ensemble pour la Vajdaság és a Magyar Koalíció . Ennek eredményeként Igor Pavličićot , a Demokrata Párt tagját választották Újvidék polgármesterévé, aki Maja Gojković helyére lépett a város élén.
A 2012-es szerbiai helyhatósági választásokon az önkormányzati közgyűlés 78 helyét a következőképpen osztották fel:
Bal | Helyek |
---|---|
A választás egy jobb Újvidékért | 18. |
Adjunk lendületet Újvidéknek ( Szerb Haladó Párt stb.) | 15 |
Vajdasági Szociáldemokraták Ligája - "Újvidék, otthonunk" | 15 |
Szerbiai Szocialista Párt - Egyesült Nyugdíjasok Pártja Szerbia - Magyarország Szerbia | 7 |
Roma Demokrata Párt | 6. |
Szerbiai Demokrata Párt | 5. |
Dveri za život Novog Sada | 5. |
Szerb Radikális Párt | 5. |
A vajdasági magyarok szövetsége | 1 |
A válaszok egyike sem szerepel | 1 |
Újvidék több halmaza szerepel Szerbia történelmi-kulturális térbeli entitásainak listáján , kezdve a város régi központjával ( szerbül : staro jezgro ), felvéve a védett entitások listájára (azonosító n o PIKC 66). Számos entitás különböztethető meg: az egész XX . Század elejére visszanyúló jodnai banya (azonosító PKIC 42), a XIX . És XX . Század "régi temetője" (PKIC 43), az egész zsinagóga, az iskola és az épület az újvidéki zsidó közösség (PKIC 45) és az újvidéki nemzeti felszabadító harc harcosainak emléktemetője (PKIC 46), amelyek nagy jelentőségű entitásoknak számítanak. 2015 júliusáig a Kraljevica Marka utcában (PKIC 63) található házak egy csoportja is védett volt , amely a XVII . Század végéről és a XVIII . Század elejéről származik .
A 2015 , 49 műemlékek intramurális Újvidék arra közelebbről írva a listája kulturális örökség Szerbia :
A 1971 , a Monument a Quay , más néven a család , a munka szobrász Jovan Soldatović szentelt áldozatainak a januári 1942-ben raid és általában az azoknak a második világháború , avatták fel a Sunčani Kej (a "nap rakpartja") ,; fel van tüntetve a Szerb Köztársaság nagyon fontos emlékhelyeinek listáján .
A XIX . Században Újvidék a szerb kultúra fővárosa volt, és ekkor "Szerb Athén" becenevet kapott. Abban az időben szinte az összes szerb értelmiségi, regényíró, költő, jogtudós stb. a városban élt. Közülük megemlíthetjük Vuk Stefanović Karadžićot , a szerb nyelv nagy megreformálóját , Mika Antićet , Jakura Jakšićot , valamint még sokan mások. Az 1826- ban Pesten alapított Matica srpska 1864- ben került Újvidékre ; között 1967 és 1976 , ez a kulturális intézmény, a legrégebbi Szerbiában, megjelent egy Vocabulary a szabvány szerb irodalmi nyelv hat kötetben. Az 1861-ben alapított Szerb Nemzeti Színház az ország legrégebbi hivatásos színháza.
Emellett a Szerb Nemzeti Színház, a város más helyszíneken, mint a színház ifjúsági (a szerb : Позориште младих és pozorište Mladih ), a Kulturális Központ Újvidék ( Културни центар Новог Сада és Kulturni centar Novog Sada ), rövidítve tiocianát ), valamint a Újvidéki Színház ( szerbül : Новосадско позориште és Novosadsko pozorište , magyarul : Újvidéki színház ), amelynek sajátossága, hogy magyar nyelvű repertoárt kínál. Azbukum „a szerb nyelv és kultúra központja”. Egyéb kulturális intézmények a városban is a Novi Sad részén a Szerb Tudományos és Művészeti , az épületben a Platoneum , a könyvtár, a Matica Srpska , a városi könyvtár az újvidéki , amely kezeli a hálózati 26 létesítményekben a a városon belüli város és annak külvárosa, a Vajdasági Levéltár és Újvidék Város Történeti Levéltára . A város a Vajdasági Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémia székhelye is .
Ami a nemzetközi kulturális jelenlétet illeti, Újvidék nevezetesen rendelkezik egy 2004-ben felavatott francia intézettel és egy amerikai sarokkal , amelyet 2004. október 6.
Újvidék a fesztiválok városa. 2000 óta az EXIT fesztiválnak , az ország legnagyobb zenei fesztiváljának ad otthont ; minden nyáron a Petrovaradin erődben zajlik . Azt is szervezi a Fesztivál Színház élcsapat Infante (a szerb : Интернационални фестивал алтернативног и новог театра és én nternacionalni f nyár van lternativnog i n ovog t eatra „Nemzetközi Fesztivál Alternatív Színházi és újra”), a fesztivál gyermekek irodalom úgynevezett Zmajeve dečje igre („ Zmaj gyermekjátékai ”), amely évente díjat, a Sterijino pozorje színházi fesztivált , valamint egy jazz fesztivált adományoz .
Újvidék leghíresebb múzeuma a Vajdasági Múzeum ( Muzej Vojvodina ), amelyet a Matica srpska alapított 1847-ben , és amely Vajdaság régészetének, történelmének és etnológiájának szentelt állandó gyűjteményeknek ad otthont ; A város -belső , az általa kezelt két telephellyel n o 35 és 37 rue Dunavszka , valamint a komplex-múzeum Kulpin , mely magában foglalja többek között két kastélyt építettek a Stratimirović család, és a Brvnara etno-park a Tiszaistvánfalva , elkötelezett a népszerű művészetek és hagyományok iránt. Az újvidéki Városi Múzeum régészeti, történeti, etnológiai és képzőművészeti gyűjteményeket mutat be; központi orgonája a Petrovaradin-erőd régi arzenáljában található, és több készletet kezel: a Petrovaradin-erőd múzeumát, a külföldi művészeti gyűjteményt, Újvidéken, a Dunavska utca 29. szám alatt , a Sremski Karlovci országos gyűjteményét és a Jovan Jovanovićot. Zmaj Emlékgyűjtemény a Sremska Kamenica .
A Matica srpska Galéria Újvidék legrangosabb galériája; bemutatja pénzbefolyások mintegy 7000 reprezentatív művek szerb festmény a XVIII th századtól a XX th században. A többi galéria mellett a Pavle Beljanski Emlékgyűjtemény az egyik legfontosabb szerb művészeti gyűjteményt mutatja be 1900 és 1970 között , a Képzőművészeti Galéria - Rajko Mamuzić adománya és gyűjteménye pedig a második félidő jugoszláv vagy szerb művészeinek alkotásait mutatja be. a XX -én században . A város a Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeumnak is otthont ad .
A természettudományi gyűjtemény a tartományi Intézet Természetvédelmi funkciók a koponya és agyarai egy gyapjas mamut ( Mammuthus primigenius ) felfedezett 1947 az ágyban a Tisza folyó közelében Törökbecse ; fontos ornitológiai gyűjteménynek is otthont ad, és egy arborétumot kezel .
Az épület a Emlékgyűjtemény Jovan Jovanović Zmaj a Sremska Kamenica
A Pavle Beljanski Emlékgyűjtemény épülete
A Képzőművészeti Galéria épülete - Rajko Mamuzić adománya és gyűjteménye
A Vajdasági Kortárs Művészeti Múzeum épülete
Két nagy napilap jelenik meg Újvidéken, a Dnevnik újság és a Građanski lista , mindkettő szerb nyelven . Amíg 2006 , Magyar Szó , újságot magyar volt a székhelye Újvidéken, de ez került át Szabadka . A város ad otthont a Vajdasági Rádió Televízió (RTV) regionális nyilvános televíziós csatornának ; A TV Apolo-t, amely korábban nyilvános csatorna volt, 2015- ben privatizálták, és a Novi Beograd központú Srbija danas csoport megszerezte . Számos privát televízió sugároz a városból, például a TV Kanal 9, az RTV Panonija és a TV Most, valamint számos rádióállomás , köztük a Radio 021 és a Radio As.
Újvidék városának négy középiskolája van. Közülük a legrégebbi a jelenlegi Jovan Jovanović Zmaj középiskola (4 rue Zlatne grede ), amelyet 1810- ben hoztak létre ; az újvidéki szerb ortodox Grand Lycée-ból származik ( szerbül : Srpska velika pravoslavna gimnazija ); általános középiskolát, először a bölcsészettudományoknak és a természettudományoknak (különösen a matematikának) szentelik . Az Isidora Sekulić ( Vladika Platona utca 2 ) iskolát 1990- ben hozták létre ; bár eredete sokkal régebbi, a Svetozar Marković Gimnázium ( Njegoševa utca 22. ) 1993-ban általános oktatási intézménnyé vált ; osztályokat szerb és magyar nyelven tartják . Ez a három középiskola mind a Stari grad központi kerületben található . A Laza Kostic (1 rue Laze Lazarevića ) iskolát 1996-ban hozták létre Svetozar Marković iskola melléképületeként, és 1998-ban önálló intézmény lett ; 2000-ben kapta jelenlegi nevét ; a Telep kerületben található .
Az 1960-ban létrehozott Újvidéki Egyetem 14 karral rendelkezik , amelyek többsége Újvidéken található, mások Szabadkán , Zrenjaninban és Zomborban találhatók . Ezek közül a legrégebbi a Filozófiai Kar , amelyet 1954-ben alapítottak , még a központi testület létrehozása előtt.
Az Újvidéki Egyetem rektorátusa
A sport 1790- ben kezdett el nőni Újvidéken, a Mesterlövészek Város Egyesületével , de különösen az 1959-es Városi Testnevelési Szövetség létrehozása után, és még inkább 1981-től , amikor a SPENS Sportközpont megépült. Ma mintegy 220 sportegyesület működik a városban. Ennek eredményeként Újvidék Belgrád után Szerbia második sportvárosa .
A város legnépszerűbb sportja a foci . Így sok földet rendeltek hozzá Újvidéken, sőt a külváros legkisebb városaiban is. A leghíresebb klub az FK Vojvodina Novi Sad, amely 1914-ben alakult és részt vesz a szerb labdarúgó-bajnokságban , de a városnak vannak kisebb klubjai is, amelyek a második vagy a harmadik bajnokságban játszanak, mint például az Újvidéki FK , az FK Kabel , az FK Mladost vagy FK Slavija Újvidék . A városnak vannak olyan kosárlabda klubjai is, mint az Újvidéki KK és a Vajdasági KK , amelyek részt vesznek a Naša Sinalko Ligában (szerb kosárlabda-bajnokság), vagy a ŽKK Vojvodina , a Vajdasági KK női tagozatában. Más sportágak is képviseltetik magukat, például a röplabda , a Vajdasági Újvidék , vagy a jégkorong , az Újvidéki HK és a Vajdasági Újvidék .
Újvidék legfontosabb létesítményei közé tartozik a Karađorđe Stadion és a SPENS Sportközpont .
Polgárainak Újvidék részt vett az első olimpiai játékok a Athén a 1896 . A 1996 , tizenegy sportolók a város vett részt a atlantai olimpiai játékok , ahol nyert 6 érmet.
Újvidék otthont a bajnokságot asztalitenisz világ a 1981 , a 29 th sakkolimpián a 1990 , az Európa-bajnokság és a világbajnokság a Sambo , a bajnokságot a Balkán és a European Championship of Judo , a Saporta Kupa kosárlabda döntőt a 1987 és röplabda Európa-kupa döntő . Újvidék ismét a Röplabda Világ Ligának adott otthont , 2005-ben pedig részben a kosárlabda Európa-bajnokságnak adott otthont . A 2009 , otthont az Európai Nemzetek sakkbajnokság .
Újvidék Vajdaság tartomány gazdasági központja , Szerbia legtermékenyebb mezőgazdasági régiója . Ennek eredményeként ez az ország egyik legfontosabb gazdasági központja.
Szerint 2010 adatai , ki a 702,7 km 2 , a nagyvárosi területe „City újvidéki”, 425 szentelt a mezőgazdaság, a mely 395 alkotják szántóföld . A legfontosabb haszonnövények közé tartoznak a kukorica (98 065 t a 2008 ), a búza (39 309 t ), a napraforgó (937 t ), a cukorrépa (45 045 t ), a burgonya (16,697 t ), bab; takarmánynövényeket , például lóhere és lucerna (11,441 t ) is termesztenek ott ; gyümölcsöt, például körtét , szilval és szőlőt szüretelnek ott . Ennek a termelésnek egy részét az élelmiszeriparnak szánják .
Az 1990-es években a várost, Szerbia többi részéhez hasonlóan, a nemzetközi közösség által az országra bevezetett kereskedelmi embargó és a jugoszláv dinár hiperinflációja sújtotta . Ezek a nehézségek egykor virágzó ipari csoportok, például a Novkabel (elektromos kábelek), a Pobeda (kohászat), a Jugoalat (szerszámgépek) vagy a HINS (vegyipar) eltűnéséhez vagy hanyatlásához vezettek . Most a város legfontosabb ipari létesítménye az olajfinomító , amely a város északkeleti részén, a hőerőmű közelében és a Šangaj kerület közelében található .
2001 óta a város gazdasága jelentős fellendülésen ment keresztül, amely különösen az ipari tevékenységek tercier szektorba történő áthelyezésével jár együtt .
A városban található a Naftna industrija Srbije (NIS), az olajipari vállalat, amelynek több mint 56% -a az orosz Gazprom Neft vállalat tulajdonában van ; A NIS szerepel a BELEX15 és a BELEXline , a belgrádi tőzsde két fő indexének összetételében .
Az agrár-élelmiszeripari ágazat , idézhetjük a tejipari újvidéki ( Novosadska mlekara ), ami függ a cég Imlek melynek székhelye Belgrádban . Az 1989-ben alapított BB Minaqua cég ásványvíz és üdítőitalok gyártására specializálódott . A város a déli húsokat gyártó Neoplanta vállalat székhelye ; a hentesüzletben működő Matijević csoport a városban jön létre; több leányvállalata van ott, például a Mat-Agro, amely mezőgazdasági termékeket tárol és forgalmaz.
Az Albus vállalat a vegyipar területén működik ; különösen kozmetikumokat és mosószereket gyárt háztartási használatra; a BelexLine társaságok egyike. Az Alas társaság 2007 óta újvidéki székhellyel rendelkezik; ez a holding társaság elsősorban négy leányvállalata révén működik az anyagok területén .
A pénzügyi szektor, valamint a szolgáltató kereskedők és a nem kereskedőké dominál. Újvidék tehát fontos pénzügyi központ. A Szerb Nemzeti Bank által az országban hivatalosan felhatalmazott 30 magánbank közül 5-nek székhelye van: Vojvođanska banka (7 Trg slobode ), Erste Bank (5 Bulevar oslobođenja ), Crédit Agricole banka Srbija (4-6) Braće Ribnikar ), az Opportunity banka (2a Bulevar oslobođenja ), OTP banka (80 Bulevar oslobođenja ). A város Szerbiában a második legnagyobb biztosítótársasággal is rendelkezik, a DDOR Újvidékkel .
Újvidék nevezetesen a Novosadski sajam vállalat központja , amely az eseménykommunikáció területén dolgozik ; különösen vásárokat és kiállításokat szervez.
A 2009 , a bruttó átlagos fizetés a „City of újvidéki” volt 51.013 szerb dinár , azaz mintegy 424 euró , illetve 468 dollár , szemben 4414 dinár az egész Szerbiában; az átlagos nettó fizetés 36 500 dinár volt (kb . 303 euró vagy 334 dollár ), szemben az ország többi részén elért 31 733 dinárral. Szintén 2009-ben a dolgozók 17,15% -a dolgozott a feldolgozóiparban , 16,87% a kereskedelemben, 12,11% az egészségügyi és szociális munkában, 9,49% az oktatásban, 9, 08% az építőiparban, 7,54% az ingatlanügyekben és 6,85% a közlekedésben, tárolás és telekommunikáció.
Az újvidéki intra murosnak több parkja van , amelyek közül a leghíresebb és a legnépszerűbb a régi száraz mocsarak helyén létrehozott Dunavski park , a „ Duna parkja ”; ez a park a folyó bal partján megközelítőleg 3,7 hektár területtel rendelkezik , és szobrokat tartalmaz, köztük Đura Jakšić szerb költő és festő alkotását , Jovan Soldatović 1982-ben készített művét ; mivel 1998 már szerepel a listán a természetes botanikai emlékek a Szerb Köztársaság. A Futoški parkot (a " Futog park ") a XIX . Század elején tervezték, és a XX . Század elején áttervezték , hogy beépítsék a Jodna Banya gyógyfürdőbe ; kiterjed 8 ha-ra ; mivel 2006 , azt is minősíthető természeti emlék. A Limanski park (a „Liman parkja”) ( 12,9 ha ) a Liman III kerületben található .
Petrovaradin község területén, a Duna jobb partján található a XIX . Században létrehozott Kamenički park (a " Kamenica park ") , amely 30 hektár területen terül el , a Fruška gora masszívumától északra , a a folyó szélén; a Marczibányi-Karátsonyi kastély közelében található ; bejegyezték a természeti botanikai emlékek jegyzékébe.
A belváros és a városi terület néhány természetes területe mellett , beleértve a parkokat is, Újvidék számos nemzetközileg elismert védett területtel rendelkezik. A legfontosabb ezek közül a Fruška gora Nemzeti Park , létre 1960 , amely egy összesen 255,25 km 2 , és amelynek egy része található, a déli része a terület a „City”; a park a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület (IUCN) V. kategóriájába tartozik, és adminisztratív központja Sremska Kamenicában található . A 1999 , területe 492 km 2 -t minősíteni Important Bird Area (IBA).
A Koviljsko-petrovaradinski rét védett terület , amely magában foglalja: 82,92 km 2 re Kovilj a péterváradi , már írt, hiszen 2012 a listán Ramsari megőrzésére irányuló vizes élőhelyek ; a 2009 , egy csík 9594 hektár mentén Duna definiáltuk fontos területe a madárvédelem. A Begeč ott van a természeti park a Begečka jama (a „Begeč gödörben”), amely magában foglalja: 3,79 km 2 ( IUCN V kategória ).
Nevet Koviljski újabb nézete
Az újvidéki intramuralis emlékek mellett számos kulturális műemlék található a "város" területén, és felkerül a kulturális örökség listájára.
Újvidék községében Futog városában négy örökségi műemlék található. A Saint-Côme-et-Saint-Damien ortodox templom 1776- ból származik, és jellemző a barokk stílusra ; A katolikus egyház a Jézus Szent Szíve , amely nyúlik vissza, a XVIII th század között épült 1906 és 1908 a neogótikus stílusban ; Ez a két templom van a listán a kulturális emlékek nagy jelentőségű a Szerb Köztársaság (azonosítók n o SK 1157 és 1155 SK). A barokk stílusú " Chotek-kastély " 1777- ben épült Andreas Hadik gróf , a Habsburg Birodalom magyar marsalljának, a Bécsi udvarban a Háborús Tanács vezetőjének kezdeményezésére ; a Chotek családé volt, és néhány nappal a szarajevói robbantás előtt vendégül látta Franz Ferdinand osztrák főherceget és feleségét, Sophie Choteket . A városban található egy fogadalmi kereszt is, amelyet 1803-ban emeltek . Ez a két műemlékek vannak feltüntetve a listán, a védett műemlékkel (azonosítók n o SK 1603 és SK 1530).
A Szent Péter és Szent Pál a Rumenka épült a korai XVIII th században , és a református templom a falu első felében a XIX th században ; E két vallási épületek vannak feltüntetve a listán a kulturális emlékek nagy jelentőségű (azonosítók n o SK 1111 és n o SK 1161).
A jobb parton a Duna , Pétervárad , a település az azonos nevű, amely számos műemlékei. Közülük a legfontosabb a vár erődje, amely uralja a folyót, és amelynek helyét a paleolitikum óta elfoglalták ; a jelenlegi épület a XVII . század végére és a XVIII . század elejére nyúlik vissza ; Podgrađe szomszédságával , amely a lábánál található, a Szerb Köztársaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű történelmi és kulturális térbeli entitások listáján szerepel (ID n o PKIC 41). Két katolikus templomok, a Szent György-templom között épült 1701 és 1714 , valamint a Church of Our Lady of the Havas épült 1881 között védett műemlékkel az ország (azonosítók n o SK 1585 és 2026 SK). A Spiler ház épült a jezsuiták a legvégén a XVII th század vagy XVIII th században , és egy kertes házban is védett (jelszó n o SK 2113 és 1076 SK).
Útközben Újvidék az E 75-ös európai útvonalon található , amely Szerbiában megfelel a szerb A1 autópályának, és Horgošból (a magyar határon ) Preševóba ( Macedónia határában ) vezet Szabadkán , Belgrádon és Niš . Más utak szolgálják a várost, például az M-7 ( Bačka Palanka - Srpska Crnja ), az M-21 (Újvidék- Gostun ), az M22 (Horgoš- Ribariće ) és az M-22.1 (Horgoš- Belgrád ) országutak . A városban több híd is átkel a Dunán , köztük a Szabadság híd és a Varadin híd . A busz hálózat , a társaság által kezelt Dunavprevoz , székhelye Bačka Palanka , rendszeres kapcsolatot városok, mint Zombor , Versec , Zenta , Bačka Palanka, Belgrád vagy Trebinje (a Bosznia-Hercegovina ).
Újvidék is van egy vasútállomás található, a Banatić kerület mellett a buszpályaudvar , valamint a folyami kikötő a Dunán , szentelt szállítására árut . Az újvidéki repülőteret , amely Čenejben , a várostól 15 km- re található, elsősorban mezőgazdaságra vagy légi sportra használják ; 20 millió eurós beruházásnak köszönhetően 2015 végén megnyitható a személyszállítás előtt . A legközelebbi nemzetközi repülőtér a belgrádi Nikola-Tesla repülőtér .
Helyben a Fustoški put (a „ Futog út ”) székhellyel rendelkező JGSP Novi Sad közvállalat irányítja a buszközlekedést a városban. Magát a várost szolgálja, valamint Petrovaradint vagy Sremska Kamenicát, amelyek a város városi területén találhatók; lehetővé teszi a Futog vagy a Sremski Karlovci csatlakozását is ; 18 buszjárat csak a várost szolgálja, 34 a külvárosokat szolgálja ki . A Nostram projekt részeként villamosrendszert terveznek .
Sok személyiség kapcsolódik Újvidékhez, akár onnan származnak, akár éltek.
A néha történelmi személyiséggé vált politikai alakok között szerepel Stentán Branovački (1804-1880), aki Zentán született , aki ügyvéd, politikus és Újvidék polgármestere volt; emellett a Matica srpska elnöke és a Szerb Nemzeti Színház egyik alapítója volt ; ma az újvidéki Dormition temetőjében van eltemetve . Petar Biga , aki 1811- ben született a mai Horvátországban és 1879 -ben halt meg , az 1848-1849-es magyar forradalom egyik szerb tábornoka volt ; Srbobran védője , ő is a Dormition temetőjében van eltemetve. Svetozar Miletić (1826-1901), ügyvéd és politikus, Újvidék polgármestere és a vajdasági szerbek egyik fő politikai vezetője volt az osztrák-magyar korszakban; a Šajkaška megyei Mošorin faluban született , őt is a Dormition temetőben temették el; Egy emlék a tiszteletére állítottak a Trg slobode ( „Szabadság tér”), a központi tér Újvidéken. Barátját és munkatársát, Jaša Tomić (1856-1922) újságírót és politikust ugyanabban a temetőben temették el.
Slobodan Jovanović , született Újvidéken a 1869 volt miniszterelnök a jugoszláv emigráns kormány idején a második világháború ; Londonban hunyt el 1958-ban . Joseph Lapid , Izrael igazságügyi minisztere 1931- ben született a városban ; volt elnöke és alapítója a liberális és világi Shinoui fél a következőtől: 1999-ben , hogy 2006-os és meghalt Tel Aviv a 2008 .
További személyiségek, mint Jovan Subotić (1817-1886), politikus és író, született Ruma közelében , Dobrinciben , Mihailo Polit-Desančić (1833-1920), jogász, újságíró és politikus, és a Dormition temetőjébe temették, Miša Dimitrijević (1841- 1889) politikus és újságíró, az Almaš temetőben temették el, Újvidéken születtek vagy éltek.
Újabban olyan politikai alakok, mint Maja Gojković (született 1963), Újvidék volt polgármestere és a Szerb Nemzetgyűlés elnöke , Svetozar Ćiplić (született 1965), volt miniszter, Aleksandar Vulin miniszter (született 1972) és Borislav Stefanović (született 1974) ) a városból származnak.
Jovan Jovanović Zmaj (1833-1904), az egyik leghíresebb szerb költő Újvidéken született; a város főgimnáziumának adta a nevét, és tiszteletére szobrot állítanak a Bačkai Eparchy püspöki palota előtt ; a ház a Sremska Kamenica most alakították múzeummá, amely egyik eleme a Városi Múzeum Újvidék . Kosta Trifković (1843-1875) dramaturg , számos vígjáték szerzője szintén a városban született és ott halt meg; az író Zilahy Lajos (1891-1974), a szerző a regény Két fogoly , ott is halt meg. Milica Stojadinović-Srpkinja (1830-1878) költő az újvidéki közeli Bukovac faluban, a jelenlegi Petrovaradin községben született .
Sok más írót és értelmiségit vonzott Újvidék, amely a kulturális vonzerő központja volt. Anélkül, hogy született a városban, ők maradtak, vagy élt ott, Jovan Rajić (1726-1801), író és történész, született karlócai , Jovan Pačić (1771-1849), festő és költő, született Baján a magyarországi , Pavel Jozef Šafárik (1795-1861), szlovák filológus, aki az elsők között tanulmányozta a szláv nyelveket tudományosan . Vuk Stefanović Karadžić (1787-1864) szerb nyelvész, a szerb nyelv nagy reformere 1809 - 1810 telét Újvidéken töltötte. A XIX . Században született és a városhoz kötődő hírességek közül ma is idézhetjük Jakov Ignjatović (1822-1889) írót , Đura Jakšićot (1831-1878), költőt, festőt, dramaturgot és szerb hazafit, született Srpska Crnja. , Laza Kostić (1841-1910), született Koviljban , Jovan Grčić Milenko (1846-1875), a Beočin község Čerevićben született költője , aki az újvidéki középiskolában tanult, Branislav Nušić (1864-1938) , regényíró, drámaíró, esszéista, aki az egyik alapítója a modern retorika, valamint a szerb Vasa Stajić (1878-1947), filozófus és író született Homokrév közelében, Kikinda .
A XX . Században született írók közül említést tehet Vasko Popa (1922-1991) román származású jugoszláv költő, aki Újvidéken élt, vagy Aleksandar Tišma (1924-2003), betűs és ellenálló ember, született a Horgos közelében Magyarkanizsa és meghalt Újvidéken, a költő és akadémikus Miodrag Pavlović (1928-2014), született a városban, Mika Antić (1932-1986), költő született Homokrév és Danilo Kiš (1935-1989), az egyik a leghíresebb írók a volt Jugoszlávia és Ivo Andrić . Az író és akadémikus, Miro Vuksanović , 1944- ben született Montenegróban , a Matica srpska könyvtárának igazgatója volt ; a kortárs szerb szerzőket kiadó Matica Publishing alkotója és igazgatója, valamint a Matica srpska Kiadói Központ ( Izdavački centar Matice srpske ) első főszerkesztője . Jovan Zivlak (született 1947) költő Újvidéken él és dolgozik; felesége, Jovanka Nikolić , aki 1952- ben született a városban, szintén költő és író. Selimir Radulović (1953) költő a Matica srpska könyvtárának igazgatója. Sonja Veselinović író 1981- ben született Újvidéken.
Joakim Vujić (1772-1847) színházi ember Újvidéken élt, akárcsak Mira Banjac színésznő (született 1929). A városban született Želimir Žilnik rendező (született 1942).
Uroš Predić (1857-1953) festő Orlovatban , Zrenjanin községben született és Újvidéken élt. Igor Antić plasztikus , aki 1962- ben született a városban, jelenleg Párizsban él . Milan Marić építész és akadémikus 1940- ben született a városban ; sok építkezést hajtott végre ott.
A zenei világ számos személyisége kapcsolódik Újvidékhez , például Josip Runjanin (1821-1878) zeneszerzők , akik a Lijepa naša domovino horvát himnusz dallamát komponálták és meghaltak a városban, valamint Isidor Bajić (1878-1915) , tambura játékos Janika Balaž (1925-1988), Nebojša ütőhangszeres és zeneszerző Jovan Živković (szül. 1962) és Dejan Bogdanović hegedűművész , újvidéki születésű. Népszerű énekesek és zenészek is születtek a városban, például Đorđe Balašević (született 1953), Rex Ilusivii (1961-1999), zenész, producer, valamint Jugoszlávia egyik elektronikus zene úttörője, Dara Bubamara (született 1976-ban). és Nataša Bekvalac (született 1980-ban).
A XX . Század egyik legnagyobb tudósainak számító Albert Einstein 1905 és 1907 között élt Újvidéken , a Kisačka utca 20. szám alatt , első feleségével, Mileva Maric (1875-1948) szerb matematikussal.
A jelenlegi Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia számos tudományos tagja született a városban: Vojislav Marić (született 1930), Olga Hadžić (1946) és Stevan Pilipović (született 1950) matematikusok , az újvidéki szekció elnöke a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia fizikusa, Branislav Jelenković (született 1950), a kvantumfizika és a nemlineáris optika szakértője , Velimir Popsavin vegyész (született 1951), Radomir Crkvenjakov biológus , a molekuláris biológia szakembere és szakember a gépészeti Đorđe Đukić (született 1943). Matematikus és akadémikus, Bogoljub Stanković , aki 1924- ben született a Zrenjanin melletti Botošban , egész tanulmányi karrierjét Újvidéken töltötte. Az 1937-ben született Dragan Škorić agronómus , genetikus és akadémikus az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán tanult és tanított .
Jasmina Grković-Major nyelvész és akadémikus , 1959- ben született Zombor közelében , Stanišićban , a szlavisztika szakembere, az Újvidéki Egyetem Filozófiai Karán tanult és ma tanít; Milorad Radovanović akadémikus , 1947- ben született Belgrádban , ugyanazon kar szerb nyelv- és nyelvtudományi tanára.
A nemzetközi nagymester a Chess Branko Damljanović született Újvidéken 1961 .
A kosárlabdát Milan Gurović , a kosárlabda játékosa képviseli , aki 1976- ban született és a városban nőtt fel; kitüntette magát a válogatottban (Szerbia és Montenegró) és Európa legnagyobb klubjaival. Dragan Tarlać (született 1973), az Olympiakos , a Chicago Bulls , a Real Madrid és a CSKA Moszkva korábbi játékosa is a városban született. Újabban Darko Miličić (született 1985) egy profi játékos kiválasztott 2 e választás a tervezet 2003-as NBA . Slobodanka Tuvić , aki 1977- ben született a városban, szintén profi kosárlabdázó.
Monica Seles , aki 1973- ban született Újvidéken, az 1990-es években világelső volt a teniszben . Tatjana Ječmenica , 1978- ban született, teniszező, majd edző volt. Sandra Naćuk , 1980-ban született, hivatásos teniszező.
A röplabda képviseli Slobodan Boškan (született 1975-ben), Andrija Geric (született 1977-ben) és Goran Maric (született 1981).
A futballista Ilija Pantelić (1942-2014) született Újvidéken.
1974 óta a város testvérvárosi megállapodásokat írt alá a következő városokkal:
A partnerség más formáit is aláírta a következő városokkal:
A város csatlakozik az Eurocities hálózathoz .