Xenon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Cseppfolyósított xenon izzóban. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbólum | Xe | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vezetéknév | Xenon | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomszám | 54. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Csoport | 18. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszak | 5 -én időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Blokk | Blokk o | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elem család | nemesgáz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus konfiguráció | [ Kr ] 5 s 2 4 d 10 5 p 6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 18, 18, 8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomtömeg | 131,293 ± 0,006 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Atomsugár (számított) | ( 108 óra ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kovalens sugár | 140 ± 21 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Van der Waals sugara | 216 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxidációs állapot | 0 , 1, 2 , 4, 6, 8 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronegativitás ( Pauling ) | 2.6 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Oxid | sav (XeO 3 és XeO 4 ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1 re : 1984.12.12. EV | 2 e : 20,9750 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3 E : 32,1230 eV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendes állapot | Gáz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térfogat |
5,887 ± 0,009 g · L -1 (gáz), 2,95 g · cm -3 (folyadék, -109 ° C ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kristály rendszer | Arccentrikus köbös | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szín | Bármi | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós pont | -111,74 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forráspont | -108,09 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fúziós energia | 2,297 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Párolgási energia | 12,57 kJ · mol -1 ( 1 atm , -108,09 ° C ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kritikus hőmérséklet | 16,58 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Moláris térfogat | 22,414 × 10-3 m 3 · mol -1 0 ° C-on és 1 atm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hangsebesség | 1090 m · s -1 , hogy 20 ° C-on | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tömeges hő | 158 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hővezető | 5,69 × 10 -3 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o ECHA | 100,028,338 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
N o EC | 231-172-7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Figyelem H280 és P403 H280 : nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; felmelegedhet, ha felmelegszik P403 : Jól szellőző helyen tárolandó. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() NAK NEK, V : Sűrített gáz kritikus hőmérséklete = 16,58 ° C, közzététel 1,0% -on az osztályozási kritériumok szerint |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
20 : fulladást okozó gáz vagy olyan gáz, amely nem jelent kiegészítő kockázatot UN szám : 2036 : Sűrített XENON osztály: 2.2 Címke: 2.2 : Nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy a nagybetű által kijelölt csoportoknak O); Csomagolás: - ![]()
22 : hűtött cseppfolyósított gáz, fullasztó ENSZ-szám : 2591 : XENON, HŰTÖTT FOLYADÉK Osztály: 2.2 Címke: 2.2 : Nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy az O betűvel jelölt csoportoknak); Csomagolás: - ![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
SI és STP mértékegységei, hacsak másként nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A xenon a kémiai elem a atomszámú 54, szimbólum Xe. Ez egy nemes , szagtalan és színtelen gáz. A kisülőlámpában kék fényt bocsát ki.
A nemesgázok közül a xenon a legritkább és legdrágább, a radon kivételével, amelyek mindegyike izotóp radioaktív.
Etimológiailag a "xenon" név a görög ξένος ( xenos ) szóból származik , fordítva: "idegen". Ez a név abból ered, hogy a xenont "ismeretlen gázként külföldön" fedezték fel a kriptonban az egymást követő azonosítás során a nemesgázok ( argon , kripton, xenon) során a XIX . Század végén .
Xenon fedezte fel 1898 által William Ramsay és Morris William Travers által spektrális elemzése a „zagy” a levegőt, amely az oxigén és a nitrogén már eltávolították .
A xenont levegő desztillációval extrahálják. A levegő lepárlásához tömörítéssel folyadékká kell tenni (felmelegszik, miközben gáz halmazállapotú marad, de összenyomva tartva és lehűtve cseppfolyósít ). Ezután a xenon frakcionált desztillációval kivonható a folyadékká vált levegőből.
A Xenont William Ramsay és Morris Travers brit vegyészek fedezték fel 1898. július 12röviddel a kripton és a neon felfedezése után . A folyékony levegőt alkotó különféle elemek szelektív bepárlásából származó maradványokban találták . Ramsay volt az, aki ennek az új gáz- xenonnak a megkeresztelését javasolta a görög ξένον [ xenon ] -ból, a [ νος [ xenos ] semleges egyes alakjából , jelentése „idegen” vagy „vendég”. 1902-ben Ramsay becslése szerint a Föld légkörében minden 20 millió xenonra 1 részt kell tartalmaznia.
A harmincas években Harold Edgerton mérnök érdeklődni kezdett a villanófény iránt a nagy sebességű fotózáshoz . Ez a tanulmány oda vezetett, hogy a találmány egy xenon villogó, amelyben fény által generált nagyon rövid áram kisülési csőben töltött xenon. 1934-re Edgerton ezzel a technikával mikroszekundum időtartamú villanásokat tudott előállítani .
1939-ben, Albert R. Behnke Jr. vizsgálták okait narkózis a búvárok a mély vízben, hozta levegőt lélegezni sűrűbb és nagynyomású, mint a környező levegő. A palackokban lévő levegő összetételének megváltoztatásának hatását kipróbálva rájött, hogy az emberi szervezet másképp reagál a magas nyomáson sugárzott gáz kémiai összetételétől függően. Arra a következtetésre jut, hogy a xenon alkalmazható érzéstelenítésben . Bár úgy tűnik, hogy az orosz Lazharev 1941-ben tanulmányozta a xenon altatásban való alkalmazását, az első publikált munka, amely megerősíti a xenon hatását, 1946-ból származik, és JH Lawrence egereken végzett kísérleteire vonatkozik. A xenon érzéstelenítésként való első alkalmazása a műtétben 1951-re nyúlik vissza, Stuart C. Cullen két beteg műtétével.
1960-ban, fizikus John H. Reynolds (in) felfedezték, hogy bizonyos meteoritok tartalmazott abnormálisan magas szintje a izotóp 129 xenon. Úgy vélte, felesleges az izotóp jött a bomlási terméke a jód 129 . Ez izotóp keletkezik lassan a csillagközi anyagban a spallációs reakciók miatt a kozmikus sugárzás és a maghasadás reakció , de csak jelentős mennyiségben a robbanás a szupernóva . A felezési a jód-129 viszonylag rövid a kozmológiai léptékű (csak 16 millió év), ezt bizonyította, hogy kevés idő telt el a szupernóva és a pillanat, amikor a meteorit megszilárdul csapdába jód 129 . Úgy gondolták, hogy ez a két esemény (a szupernóva és a gázfelhő megszilárdulása) a Naprendszer történelmének kezdeti napjaiban történt , és a jód-129 valószínűleg a Naprendszer kialakulása előtt - bár nem sokkal korábban - keletkezett.
A xenont és más nemesgázokat már régóta kémiailag teljesen inertnek tartják, és nem vesznek részt kémiai vegyületek képződésében . Azonban, míg a tanít a University of British Columbia , Neil Bartlett felfedezték, hogy a platina-hexafluorid (PTF 6 ) egy nagyon erős oxidáló ágens , amely képes oxidáló oxigén (O 2 ) a formát dioxigenil-hexafluoroplatinát (O 2 + [PTF 6 ] - ) . Mivel a dioxigen és a xenon szinte azonos első ionizációs energiákkal rendelkezik , Bartlett rájött, hogy a platina-hexafluorid esetleg oxidálhatja a xenont is. az 1962. március 23, összekeverte ezt a két gázt és előállította az első nemesgázt tartalmazó kémiai vegyületet, a xenon-hexafluor-platinátot . Bartlett gondoltak az összetétele, hogy Xe + [PTF 6 ] - , de később a munka azt mutatta, hogy valószínűleg készült keverékét több xenon sók . Azóta számos más xenonvegyületet fedeztek fel, és azonosítottak néhány más nemesgázt ( argont , kriptont és radont ) tartalmazó vegyületeket , köztük különösen argon-hidrofluoridot , kripton-difluoridot vagy radon-fluoridot .
A xenon nyomokban található a Föld légkörében, koncentrációja 0,087 ± 0,001 ppm .
A Xenon viszonylag ritka a Napban , a Földön , aszteroidákban vagy üstökösökben .
A Mars légkörében rengeteg xenon van, hasonló a Földé, vagy 0,08 ppm . Ezzel szemben a 129-es xenon (a teljes xenonhoz viszonyítva) aránya a Marson magasabb, mint a Földön vagy a Napon megfigyelt. Mivel ezt az izotópot a radioaktív elemek bomlása hozza létre, ez azt jelzi, hogy a Mars elvesztette korai légkörének nagy részét, talán a kialakulását követő első 100 millió évben.
Ezzel szemben, a Jupiter hangulat van egy szokatlanul magas koncentrációja a xenon, körülbelül 2,6-szer, hogy a Nap Ez a magas koncentráció továbbra is megmagyarázhatatlan, és összekapcsolható a planetesimálisok gyors és korai kialakulásával, mielőtt a protoplanetáris korong felmelegedne (különben a xenon nem lett volna csapdába esve a planetesimals jégében). A Naprendszer egészében a xenon részesedése (valamennyi izotópját figyelembe véve) 1,56 × 10 -8 , vagyis 1/64 millió tömegkoncentráció .
A xenon alacsony koncentrációja a Földön a kvarcban található kovalens xenon-oxigén kötések lehetőségével magyarázható (különösen nagy nyomáson), amelyek hajlamosak lennének csökkenteni a xenon gáz jelenlétét a légkörben. Két kutató, Svyatoslav Shcheka és Hans Keppler 2012-ben újabb magyarázatot ajánlott fel: miközben lehűtött és kristályosodott, a könnyebb ritka gázok csapdájába esett magma. A xenon nagy atomjainak többsége a légkörben maradt. A hő, a fiatal Nap erős ultraibolya sugárzása és a Föld meteoritok általi bombázása hatására a légkör részben az űrbe szökött, magával vitte a xenont is. A többi kutató „elmagyarázza, hogy a xenon ott van, de valahol elrejtőzik. Azt mondjuk, hogy nincs ott, mert a Föld történelmének nagyon korai szakaszában nem volt hova bújnia. "
Eltérően más nemesgázok a kisebb tömegű, xenon és kripton nem kialakítva csillagok nukleoszintézis belül csillagok . Valóban, az energia költségek termelni elemek nehezebbek nikkel 56 által olvadás túl magas. Ennek eredményeként a szupernóva- robbanások során nagyszámú xenon- izotóp képződik .
Iparilag, xenon egy mellékterméke a szétválasztása a levegő be oxigént és nitrogént . Ennek eredményeként ez az elkülönítés általában végzett frakcionált desztillációval egy kettős oszlop , a folyékony oxigén kapunk, amely kis mennyiségű xenon és kripton. További frakcionált desztillációs lépések végrehajtásával dúsíthatjuk úgy, hogy 0,1–0,2% kripton és xenon kumulatív koncentrációt tartalmazzon , szilikagélen adszorpcióval vagy desztillációval kivont nemesgáz-keverék . Ezt az elegyet desztillációval xenonra és kriptonra választjuk szét. Egy liter xenon kivonása a légkörből 220 wattóra energiát igényel . 1998-ban a világ xenon termelés 5000 és 7000 m 3 ( ) . Alacsony levegőkoncentrációja miatt a xenon sokkal drágább, mint a többi könnyebb nemesgáz. 1999-ben a kis mennyiségekre vonatkozó vételár 10 euró / l körül volt , szemben a kripton 1 eurójával és a neonéval 0,20 euróval . Ezek az árak továbbra is nagyon szerények a hélium 3 árához képest .
A xenon atomot olyan atom egy magja 54 protonok .
A szokásos hőmérsékleti és nyomás , ez egy gáz a sűrűség 5,761 kg · m -3 ( ) . Folyékony állapotban a sűrűsége elérheti a 3.100 g · cm -3 értéket , a maximumot a hármas pontban érik el .
Ugyanezen körülmények között a sűrűsége szilárd állapotban 3,640 g · cm -3 ( ) .
Alatt több GigaPascal a nyomás , xenon mutat fémes állapotban .
A Xenon a nemesgáz-család része. A vegyérték-réteget , hogy teljesen tele van, hogy az közömbös tekintetében a legtöbb kémiai reakciók .
Ugyanakkor nagyon erős oxidálószerekkel oxidálható, és sok xenonvegyületet sikerült szintetizálni.
Amikor a csőbe helyezett xenont elektromos sokk gerjeszti, kék vagy levendula fényt bocsát ki. A emissziós vonalak kiterjed a látható tartományban , de a legintenzívebb vonal a kék, ami megmagyarázza ezt a színt.
Folyékony vagy szilárd xenon állítható elő szobahőmérsékleten , Xe + -ionok szilárd mátrixba történő beültetésével . Sok szilárd anyagnak állandóan kisebb a rácsa, mint a szilárd Xe-nek. Ezért az implantált xenont olyan nyomáson préselik, amely elegendő lehet ahhoz, hogy cseppfolyósodjon vagy megszilárduljon.
A természetben 7 izotóp található stabil (vagy kvázi stabil) xenonnal. Csak az ón rendelkezik nagyobb számú stabil izotóppal (10), az ón és a xenon az egyetlen két elem, amely több mint 7 stabil izotóppal rendelkezik. A 124 Xe és 134 Xe izotópoknak elméletileg kettős β-bomláson kell átesniük, de ezt soha nem figyelték meg. A kettős β bomlással kibocsátási két antineutrinos (ββ2ν) volt megfigyelhető az izotóp 136 Xe által EXO-200 kísérletet, amely mért felezési 2,11 × 10 21 év (több mint száz milliárd alkalommal a kora az univerzum ) . A XENON- kísérlet során kettős elektronbefogási bomlást figyeltek meg a 124 Xe izotóp esetében 1,8 × 10 22 éves felezési idővel .
E 7 izotóp mellett több mint 40 instabil izotópot és nukleáris izomert vizsgáltak.
Az egyik különös kihívást jelent egyes atomreaktorok (pl. PWR-k ) kezelése szempontjából. A reaktorok érintett, xenon 135 termelődik, mint az utódok a jód 135 ami lerontja után néhány órával a xenon 135 , ami - ebben az összefüggésben - ezután gyorsan lebontják a elnyelő hasadási neutronok . A normál időkben a termelés és a lebomlás tehát kiegyensúlyozott. Amikor a reaktor teljesítménye csökken, csökken a neutronok termelődése, ami tehát már nem elegendő a 135 Xe lebomlásához , amely ezért továbbra is felhalmozódik, az előző órák hasadásának terméke. Hatalmas (3 millió istálló nagyságrendű ) hőabszorpciós keresztmetszete miatt felerősíti az atomenergia csökkenését. Ezután azt mondjuk, hogy a reaktor " xenon-mérgezést " végez.
Ezenkívül a xenon behatolhat más anyagokba is, például a titán-nitridbe (az egyik olyan anyag, amelyet inert mátrixként használnak a tüzelőanyag körbevételére a reaktortípusú gázreaktorban (vagy GFR-vel a gázhűtéses gyorsreaktorban )).
A xenonreaktor "mérgezésének" vizsgálata, modellezése és ellenőrzése, valamint az energiaáramlás és az energia eloszlására gyakorolt hatásuk ezért fontos kérdést jelentenek a nukleáris ipar és a balesetek kezelése szempontjából.
Miután a földrengés, és még mielőtt az első önkéntes nyomásmentesítés a 1 st reaktorban, az emisszió xenon volt kimutatható, ami arra mutatott valószínű szerkezeti károsodást a nukleáris része a létesítmények.
Aztán a fukusimai katasztrófa kezdetét követő napokban Japánban és Észak-Amerikáig (a levegőben lévő radioaktivitást vizsgáló amerikai tudósok) a levegőben lévő xenon 133 ( 133 Xe) szintjének "rekord" növekedését rögzítették. az Egyesült Államok a lehetséges nukleáris kísérletek felderítésére szolgáló hálózat részeként). Ez volt az első erős jele veszteség reaktor elszigetelését vagy kritikusság a kiégett fűtőanyag medence .
A xenon - és céziumkibocsátás inverz modellezése (közzétéve:2012. március) nemzetközi csapat készítette. Számítási alapja a reaktor magjában és az érintett készletben jelenlévő (ismert) tüzelőanyag-mennyiség volt. Ezeket az adatokat keresztezték meteorológiai adatokkal és Japánban, Észak-Amerikában és más régiókban több tucat állomáson elvégzett xenonanalízis-leolvasásokkal (a radioaktív xenonnal dúsított "felhő" Észak-Amerikába értMárcius 15 és Európa tovább Március 22 " Aztán egy hónappal a baleset után (április közepén ezt a 133 Xe-t " meglehetősen egyenletesen elosztva találták meg az északi félteke középső szélességi fokain, sőt először a déli féltekén is megmérték egy ausztráliai Darwin állomás " ).
E modellezés szerint, terepi mérésekkel alátámasztva, a radioaktív xenon mennyisége a levegőbe 11-től 11-ig terjed 2011. március 15A fukushima Daiichi atomerőmű által termelt értékek nagyon magasak voltak: 15,3 (bizonytalansági különbség: 12,2-18,3) Stohl & al szerint EBq, vagy 16,7 ± 1,9 EBq vagy 14,2 ± 0,8 EBq (egy átlagos becslés szerint) vagy még ennél is nagyobb ( 19,0 ± 3,4 EBq ) egy másik számítási módszer szerint). Ez több mint kétszerese a teljes xenon kisülés a csernobili katasztrófa, mivel éppen ellenkezőleg a cézium 137 -kibocsátásának 4 sérült reaktorok Fukushima csak levelezési mennyiség 43% -a által becsült reaktor n o 4 Csernobil. Valószínűleg a történelem során a legnagyobb ritka radioaktív gázkibocsátás . Ez sokkal több, mint az összes xenon tartalmazott, és által kibocsátott 4 reaktorból a nehéz majd fúziós, amely azzal magyarázható, a termelés a xenon bomlása által jód 133 be xenon 133 , különösen úgy tűnik. A reaktorban medencében n o 4, mivel ezek a kibocsátások azonnal több nagyságrenddel csökkentek, amikor megkezdték a medence szórását.
A kibocsátott xenon nagyon nagy része a Csendes-óceánra és az Egyesült Államokba került, de Japánt is érintette, és radioaktivitását hozzá kell adni a jódhoz és a céziumhoz, amelyet áprilisban Japánban gyártottak-2011. májuselső hivatalos utólagos értékelés tárgyát képezi. Ez a xenon hozzájárulhatott a japánok első belső és külső expozíciójához.
Elektronikus héja stabilitása ellenére xenonvegyületeket állítottak elő, amelyek mind II , IV , VI , sőt VIII oxidációs fokúak voltak .
1898-as felfedezése óta a xenon fő minősége a kémiai inaktivitása. Linus Pauling azonban már 1933-ban javasolta, hogy a KrF 6és XeF 6izolálni lehet, annak ellenére, hogy nem sikerült. Később a DM Yost és az AL Lake is sikertelenül próbálkozott, de ezúttal elektromos sokknak vetették alá a xenon és a difluor keverékét.
Az a tény, hogy a xenon képes reagálni és néhány tucat kémiai vegyület között létezhet valódi kovalens kötések bekapcsolásával, ami más nemesgázok esetében nem így van , az elektronikus folyamatának polarizálhatóságának tulajdonítható . Ez 4,01 Å 3 (= 4,01 × 10 −24 cm 3 ); a 2,46 ellen a kripton (amely szintén tartalmaz néhány kovalens vegyületet); 0,62 argonra; 0,39 neon és 0,20 hélium esetén. A polarizálhatóság bizonyos módon kifejezi az elektronikus menet deformálódásának erejét, amely alapvető tulajdonság a más atomokkal való kombinációba való belépéshez.
Az első molekula szintetizált volt xenon hexafluoroplatinate elő Neil Bartlett a 1962 , mint aminek következtében számos más vegyület is előállítható, mint például a xenon-difluoridot XeF 2 , xenon-tetrafluorid XeF 4 , hexafluorid xenon XeF 6 , nátrium-perxenate Na 4 XEO 6 * 8H 2 O, erős oxidálószer , robbanásveszélyes XeO 3 xenon-trioxid , valamint XeO 4 xenon-tetraoxid . A legtöbb, több mint 80 xenon vegyületek ismert 2007-ben tartalmaznak fluort vagy oxigén , mint például a xenon-oxitetrafluorid XeOF 4 vagy xenon dioxydifluoride XEO 2 F 2 . Ha más atomok kapcsolódnak a xenonhoz (különösen a hidrogénhez vagy a szénhez ), akkor gyakran egy fluort vagy oxigént tartalmazó molekula részei. Néhány xenonvegyület színes, de a legtöbb színtelen.
Az organoxenon vegyületek tartalmazhatnak Xe ( II ) vagy Xe ( IV ) vegyületeket.
Ezek a vegyületek ionizálhatók egy fluoridion eltávolításával vagy rögzítésével, amely hozzáférést biztosít a xenon ionos kémiai eleméhez. A következő ionok ismertek: XeF + , a fent említett XeF2- ből származik ; az FXeFXeF + lineáris ion , amely fluoridion két XeF + ion általi komplexképződésének tekinthető ; XeF 3+ ; XeF 5+ és XeF 82- hogy csak a legegyszerűbb struktúrákat említsem.
Végül meg kell jegyeznünk az [AuXe 4 2+ ] (Sb 2 F 11 - ) 2 ( ) komplexben jellemzett tetraxenon-arany ( II ) AuXe 4 2+ kation létezését .
1995-ben a Helsinki Egyetem kutatóinak egy csoportja bejelentette a xenon- dihidrid (XeH 2 ), később a xenon-hidroxi-hidrid (HXeOH), a hidroxenoacetilén (HXeCCH) és más xenont tartalmazó szerves molekulák szintézisét . Más vegyületeket is szintetizáltak, beleértve a HXeOXeH-t, valamint a deuterált molekulákat .
Azon vegyületek mellett, amelyekben a xenon kémiai kötésekben vesz részt, olyan klatrátok képződhetnek , amelyekben a xenon atomok egy kémiai vegyület, például víz által képzett kristályrácsban rekednek . Ez a helyzet például, a xenon -hidrát általános képletű Xe * 5.75H 2 O, amelyben a xenon atomok csapdába a kristályrácsban képződött vízmolekulák által, valamint a deuterált analóg Xe * 5, 75D 2 O ( ) . Ezek a klatrátok természetesen nagy nyomáson képződhetnek, például a Vostok-tóban az Antarktisz jége alatt . A formáció klatrátok lehet használni, hogy külön xenon, argon és kripton által frakcionált desztillációval . A xenon atom a fullerének belsejébe is befogható . A bezárt atom megfigyelhető a 129 Xe NMR-spektrumával . Ez a technika ezután lehetővé teszi a fullerént érintő kémiai reakciók tanulmányozását, a xenon környezetére gyakorolt kémiai eltolódásának nagy érzékenysége miatt. Azonban maga a xenonatom befolyásolja a fullerén reakcióképességét.
Amikor a xenon atomok földi energia állapotban vannak , taszítják egymást, és nem tudnak kötéseket kialakítani. Azonban a befektetett energia, akkor átmenetileg alkotnak dimer egy gerjesztett állapotban ( excimer ), amíg az elektronok de felizgat és visszatér az alapállapotba. A dimer azért alakulhat ki, mert a xenon atomok megpróbálják kitölteni a perifériás elektronhéjukat, és ezt átmenetileg megteheti úgy, hogy az egyik elektronot „befogja” a szomszédos xenon atomból. A tipikus élettartama egy excimer xenon az 1 a 5 ns , és a gerjesztés történik kibocsátása fotonok a hullámhosszak szomszédos 150 és 173 nanométer . A harmadik, eredetét tekintve problematikusabb kérdés a harmadik folytonosság. Úgy tűnik, hogy eredete egy Xe 2 + ( ) molekuláris ion .
A Xenon átmenetileg bináris diatomiás vegyületeket is képezhet más elemekkel, például brómmal , klórral és fluorral . Ennek oka, hogy a gerjesztett xenon elektronszerkezete hasonló az alkálifémekéhez . Tehát van értelme, hogy reagál a halogénekkel . Ezeknek a molekuláknak vannak alkalmazásai a lézerek területén: idézzük XeCl , KrF …
Noha a xenon kevés és viszonylag drága a Föld légköréből kinyerni, sok alkalmazásban használják.
A Xenont fénykibocsátó készülékekben használják villanófény formájában, fényképészeti villanásokban vagy villogókban . Lézerekben is használják az erősítő közeg gerjesztésére, amely aztán létrehozza a koherens nyalábot. Az első, 1960-ban gyártott szilárd lézert xenonlámpa szivattyúzta, így a magfúzióhoz használt lézereket is .
A Xenon kisülőlámpák színhőmérséklete megközelíti a nap déli hőmérsékletét, és napozóágyakban történő szimulációra szolgálnak (ezeknek a lámpáknak a színe hasonló a fekete testéhez, ha a hőmérséklet közeli a Nap hőmérsékletéhez). Az 1940-es évekbeli bevezetésük után ezek a lámpák elkezdték helyettesíteni a rövid élettartamú ívlámpákat a filmvetítőkben. Alapvetően 35 mm-es vetítési rendszerekben és IMAX-ban, valamint más speciális alkalmazásokban alkalmazzák őket. Ezek a xenon ívlámpák kiváló forrása a rövid hullámhosszú ultraibolya sugárzásnak , és emellett nagy intenzitású sugárzást mutatnak a közeli infravörös tartományban, amelyet néhány éjjellátó berendezésben használnak .
A nagynyomású xenon lámpákat az ezredforduló óta használják az autó fényszórói . Ezek olyan kisülőlámpák, amelyek erős megvilágítást adnak, nagyon fehér, enyhén kékes fénnyel. Ez a típusú fényszóró továbbra is drága, mivel nagyfeszültségű tápegységre és azimut szervo - rendszerre van szükség , hogy megakadályozzák a járművezetők ellentétes irányú káprázását.
A plazmában lévő sejtek xenon és neon keverékét alkalmazzák , amelyet elektródák plazmában ionizálnak . Ennek a plazmának és az elektródáknak a kölcsönhatása ultraibolya sugárzást generál, ami viszont gerjeszti a foszfortartalmú bevonatot, amely a kijelző rendszer látható oldalát képezi.
A xenont "indítógázként" használják nagynyomású nátriumgőzlámpákban . Valójában az összes ritka, nem radioaktív gáz közül a legalacsonyabb a hővezető képesség és az első ionizációs potenciál . Inert lévén nem zavarja a lámpa működése során lejátszódó kémiai reakciókat. Alacsony hővezető képessége lehetővé teszi az üzem közbeni hőveszteségek minimalizálását, alacsony ionizációs potenciálja pedig lehetővé teszi a hideg gáz viszonylag alacsony megszakítási feszültségét , ami megkönnyíti a lámpa üzembe helyezését.
Lézerek1962-ben a Bell Laboratories kutatócsoportja felfedezett egy lézerhatást a xenonban, majd felfedezte, hogy a lézer amplifikációs nyereségét megnövelte hélium hozzáadásával az aktív közeghez. Az első excimer lézer egy dimert (Xe 2 ) használt, amelyet elektronnyaláb gerjesztett, és stimulált emissziót produkált az ultraibolyában 176 nm hullámhosszon ( ) . A xenon-kloridot és a xenon-fluoridot eximer (vagy pontosabban exciplex ) lézerekben is alkalmazták . A xenon-klorid excimer lézert például a bőrgyógyászatban alkalmazzák . A xenon-fluorid 354 nm-en , a xenon-klorid 308 nm-en és a bromid xenon 282 nm-en teszi lehetővé az emissziót , míg a kripton-fluorid lézer 248 nm-en bocsát ki a közeli ultraibolya fényben.
Az orvostudomány területén a xenon érzéstelenítésben alkalmazható , de részt vesz orvosi képalkotó eszközökben is .
ÉrzéstelenítésAz ára ellenére a xenon általános érzéstelenítésben alkalmazható . 2008 elején Franciaországban csak 2 kórház volt felszerelve ( Nîmes és Bordeaux Egyetemi Kórház ) általános inhalációs érzéstelenítésben történő alkalmazásra . Jelenleg Franciaországban két másik CHU-t is tárgyalnak (CHU de Clermont-Ferrand és Poitiers). A légzési szinten törékeny betegek számára azonban nem tűnik használhatónak, mert csak magas koncentrációban (60% -ot meghaladó) érzéstelenítő tulajdonságokkal rendelkezik, ami az oxigénellátást 40% -ra korlátozza (néhány beteg számára nem elegendő). Ez egy olyan érzéstelenítési módszer, kevés mellékhatással (nincs vérnyomásesés , gyorsabb az ébredés és visszatér az eszméletére), de ez a gáz azonban nagyon drága, ami egyelőre korlátozza használatát.
Két mechanizmust javasoltak a hatásának magyarázatára. Az első a Ca 2+ ATPáz gátlását jelenti a szinaptikus plazmamembránban (ez a fehérje lehetővé teszi a kalcium szállítását ). Úgy gondolják, hogy ez a gátlás konformációs változásnak tudható be, amikor a xenon a fehérje belsejében lévő nem poláros helyekhez kötődik . A második lehetséges mechanizmus az anesztetikum és a lipidréteg közötti nem specifikus kölcsönhatásokat foglalja magában .
A Xenon minimális alveoláris koncentrációja (MAC) 71%, ami az érzéstelenítőt 50% -kal erősebbé teszi, mint a dinitrogén-oxid . Ezért oxigénnel együtt használható a hipoxia kockázatának korlátozására . A dinitrogén-oxiddal ellentétben a xenon nem üvegházhatású gáz, és nem tekinthető veszélyes a környezetre. A xenon magas költségei miatt azonban az alkalmazások zárt rendszert igényelnek, hogy a xenon szűrés és tisztítás után újrafeldolgozható és újrafelhasználható legyen .
Orvosi képalkotásKét nagyon különböző technikát alkalmaznak az xenon bevonásával az orvosi képalkotásban: a 133 radioizotóp és a hiperpolarizált xenon alkalmazását.
Radioaktív xenon 133 XeA 133 xenon- radioizotóp gamma-emissziója felhasználható a szív , a tüdő vagy az agy képalkotásában , egyetlen foton emissziós tomográfia segítségével . Ugyanezt az izotópot használták a véráramlás mérésére is.
Hiperpolarizált xenonA xenon két stabil izotópjának, a 129 Xe és a 131 Xe magjainak nulla nem szögmomentuma van ( nukleáris spin ). Ha alkáli elemek vagy nitrogén gőzökkel keverednek , és kör alakú polarizált lézerfluxusnak vetik alá őket , amelynek hullámhossza megegyezik az alkáli abszorpciós vonalak egyikével , akkor nukleáris pörgéseiket egy olyan cserefolyamat segítségével lehet összehangolni, amelyben az alkáli vegyértékű elektronok polarizálódnak a lézerfluxussal, és hiperfinom mágneses kapcsolással továbbítják polarizációjukat a xenon magokba . Az alkáli gőzök jellemzően a rubídium- fém 100 ° C feletti hőmérsékleten történő melegítésével keletkeznek . A xenon magok spin-polarizációja meghaladhatja a lehetséges maximális érték 50% -át, ami jóval magasabb, mint a Boltzmann-eloszlás által megjósolt egyensúlyi érték (szobahőmérsékleten általában a maximális érték 0,001% -a). Ezt az ideiglenes, egyensúlyon kívüli állapotot hiperpolarizációnak nevezzük .
A 129 Xe sejtmag spinje I = 1/2 , ezért nincs elektromos kvadrupólmomentuma . Ezért más atomokkal való ütközés során nem megy át kvadrupoláris kölcsönhatáson , ami lehetővé teszi a hiperpolarizáció hosszú ideig történő megtartását még a lézer kikapcsolása és az alkáli gőzök eltávolítása után is. szobahőmérsékleten. A spin eloszlásának az egyensúlyi polarizációjához való visszatéréshez szükséges idő (amelyet Boltzmann statisztika határoz meg) a T 1 relaxációs idő . A 129. xenon esetében a T 1 néhány másodpercig változik a vérben oldott xenon atomoknál, néhány óráig gáznemű xenonnál, sőt néhány napig szilárd xenonnál. A Xenon 129 hiperpolarizációja hihetetlenül érzékenyebbé teszi a mágneses rezonancia képalkotással történő detektálását . Ez lehetővé tette a tüdő képének elkészítését, ami más technikák alkalmazásával nem könnyű, és más szöveteket. Például a tüdőben lévő gázáramok vizualizálására használták. Annak érdekében, hogy bizonyos testrészeket vagy sejteket szelektíven megfigyelhessünk, tanulmányokat végeztek a xenon kódolására a tervezett célpontra jellemző környezetben. Például a ketrec lehet lipidemulzió neurológiai vizsgálatokhoz . Szolgál egy bioreceptor, encaging egy cryptophane vizsgálták.
Ezzel szemben a 131 Xe mag spinje I = 3/2 és nulla nélküli kvadrupólus nyomatéka. Relaxációs ideje néhány milliszekundumtól néhány másodpercig terjed.
A xenont buborékkamrákban , detektorokban és olyan területeken használják, ahol nagy molekulatömege és tehetetlensége vonzóvá teszi.
A Xenont folyékony formában használják detektáló közegként a WIMP-k ( gyengén kölcsönhatásban lévő hatalmas részecskék ) számára. Amikor egy ilyen részecske egy xenon atomnak ütközik, elméletileg el kell tépnie belőle egy elektront, és szcintillációt kell okoznia . A xenon használatának lehetővé kell tennie az interakció megkülönböztetését a részecskék, például a kozmikus sugarak által okozott egyéb hasonló eseményektől . Az olaszországi Gran Sasso nemzeti laboratóriumában elvégzett Xenon- kísérlet azonban még nem tette lehetővé a WIMP létezésének megerősítését. Még ha nem is észlelnek WIMP-t, ennek a kísérletnek elő kell segítenie a sötét anyag , valamint a fizika más modelljeinek ismeretét . A kísérlethez jelenleg használt detektor ötször érzékenyebb, mint a világ bármely más eszköze, és érzékenységét még 2008-ban nagyságrenddel javítani kell ( ) .
A xenon a leggyakrabban használt üzemanyag az űrhajókban az ionmeghajtáshoz , mivel alacsony az atomtömegre jutó alacsony ionizációs energiája, és képes folyékony formában tárolni szobahőmérséklethez közeli hőmérsékleten (nagy nyomás alatt), és könnyen visszajuttatja gázneművé. állapot a motor meghajtására. A xenon inert természete kevésbé szennyezi és kevésbé marja az ionos motorokat, mint más üzemanyagok, például a higany vagy a cézium . A Xenont először az 1970-es években használták műholdak ionmotorjaihoz ( ) . Ezután hajtóanyagként használták az európai Smart 1 űrjárműhöz és üzemanyagként az amerikai Dawn szonda három ionmotorjához .
Az analitikai kémia során perxenátokat használnak oxidálószerként. A xenon-difluoridot a szilícium maratására használják , különösen a MEMS ( mikroelektromechanikus rendszer ) előállításánál. A fluorouracilt , a gyógyszeres rákot úgy lehet előállítani, hogy a xenon-difluoridot az uracillal reagáltatjuk . A xenont diffrakcióban is használják a fehérjék szerkezetének feloldására . Nyomáson 0,5 hogy 5 MPa , xenon előnyösen kötődik a hidrofób üregeket a fehérjék, és fel lehet használni, hogy visszaszerezze a fázisban egy nehéz atom származékképzési módszerrel.
A nem radioaktív xenon érzéstelenítőként népszerű, és a radioaktív 133 Xe egyes orvosok és biológusok által értékes anyaggá vált a tüdőfunkciós vizsgálatokhoz és bizonyos diagnózisok felállításához. Mindkét esetben fontos, hogy a beteg megkapja a protokoll által előírt dózist.
A xenon azonban gyorsan oldódik a legtöbb műanyagban és gumiban . Ezért fokozatosan szivároghat, ha a tartályok kupakja ezekből az anyagokból készül. A Xenon azonban biztonságosan tárolható normál hőmérsékleti és nyomási körülmények között, ha zárt üveg vagy fém edényekben van.
Különös figyelmet kell fordítani a 133 Xe tárolására , mert a drága mellett radioaktív (felezési ideje: 5,245 nap).
Előállított urán 235, a melyek ez az egyik a hasadási termékek , ez kerül forgalomba 2 ml fiolákba , amelyek vagy 370, vagy 740 megabecquerels (10 vagy 20 millicurie ) a xenon 133 .
A kalibráláskor az előkészített gáz legfeljebb 0,3% 133 m xenont tartalmazott ; legfeljebb 1,5% xenon 131 m ; legfeljebb 0,06% kripton 85 és legfeljebb 0,01% jód 131, és legalább 99,9% radioaktivitás származik a radioxenonból, amelyről ismert, hogy a szervezetben nem radioaktív xenonként viselkedik. Ez az összetétel az idő múlásával változni fog ( vö. Radioaktív bomlás, majd esetleges szivárgások, miután öntötte a kísérleti edénybe).
Például az 1960-as években és az 1970-es évek elején használt 133 Xe „ többinjekciós ” palack xenonjuk napi 5-6% -át veszítette el (még zárt tárolás esetén is). Ez a fajta szivárgás hidegen 70-80% -kal csökkenthető. Hasonlóképpen, egy xenonoldatot tartalmazó műanyag fecskendő spontán módon óránként elveszíti tartalmának 1–1% -át. Kimutatták azt is, hogy a sóoldatokban viszonylag gyengén oldódó xenon felszabadulhat az oldatból, és beszivároghat e fecskendő dugattyújának gumitömítésébe. Egy 2,5 cm 3 -es fecskendő, amely 0,5 ml xenon-oldatot tartalmaz , 2 óra alatt akár 50% -át is elveszítheti.
A xenon 133 gáz inhalációs rendszert (például légzőkészülékeket vagy spirométereket ) és a hozzájuk tartozó csőszerelvényeket le kell zárni, hogy elkerülhető legyen a radioaktivitás környezetbe juttatása (amelyet szellőztető rendszerrel kell védeni. / Megfelelő szűrés).
Más nemesgázokkal ellentétben a xenon nem inert.
Bár tiszta állapotában nem tekinthető igazán mérgezőnek, könnyen feloldódik a vérben, és egyike azoknak az anyagoknak, amelyek átjutnak a vér-agy gáton . Egy bizonyos dózistól kezdve részleges érzéstelenítést (vagy teljes dózisban történő belélegzés esetén) okoz. Egy bizonyos adagon túl, fullasztó.
Másrészt a xenonvegyületek mérgezőek, és sok esetben robbanékonyak a jelentős oxidáló erejük, valamint a dioxigén és a xenon elválasztására való hajlamuk miatt.
1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
4 | K | Hogy | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
6. | Cs | Ba | Az | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | D | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
* | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 |
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
Aktinidák | |||||||||
Szuperaktinidek |