Hericourt | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() Címer |
![]() Logó |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adminisztráció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ország | Franciaország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vidék | Bourgogne-Franche-Comté | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Osztály | Haute-Saone | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kerület | csalogatni | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Interkommunalitás |
Pays d'Héricourt települések közössége ( központ ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Polgármesteri megbízás |
Fernand Burkhalter 2020 -2026 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
irányítószám | 70400 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közös kód | 70285 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Demográfia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
szép | Hericourtois | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzati lakosság |
10 654 lakos. (2018 ![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sűrűség | 506 lakos / km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | 47 ° 34 ′ 42 ″ észak, 6 ° 45 ′ 44 ″ kelet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | Min. 320 m Max. 541 m |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 21,04 km 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
típus | Városi közösség | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Városi egység | Héricourt ( városközpont ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonzó terület |
Montbéliard (a korona önkormányzata) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Választások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tanszéki | Héricourt-1 és Héricourt-2 kantonok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jogalkotási | Második választókerület | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elhelyezkedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Bourgogne-Franche-Comté
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kapcsolatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Weboldal | hericourt.com | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hericourt egy francia település található a megye a Haute-Saône a régióban Bourgogne-Franche-Comté . Ez Franche-Comté kulturális és történelmi régiójának része .
Ez a Pays d'Héricourt községek közösségének székhelye, valamint a Héricourt-1 és Héricourt-2 kantonok terjesztési irodája .
Dombos területe a Jura előtti dombok része, a Lizaine itatja , vasúti közlekedési tengelyek ( LGV Rhin-Rhône és Dole-Ville-től Belfortig tartó vonal ), valamint az európai 54-es út szolgáltatják . Héricourt a megye második legnépesebb városa Vesoul után . Belfort-Montbéliard-Héricourt-Delle városi területén található, amelynek 300 000 lakosa van.
A város történetét a montbéliardi fejedelemség és a helyi protestantizmus hatása jellemzi . A város több konfliktust is ismert: merész Károly bevonulása, az 1587-1588- as inváziók , az 1870-es francia-porosz háború alatti lizain csata és végül a második világháború végén a felszabadulás .
A Héricourt a Haute-Saône megye délkeleti határán (70) található, Belfort és Montbéliard közelében . Ez is része a városi terület Belfort-Montbéliard-Héricourt-Delle . A város egy városi háromszöget alkot Belforttal és Montbéliarddal .
A község területe tizenegy községgel határos:
A község területe 1808 hektár; magassága 320 és 541 méter között változik . A héricourti városháza magassága 334 m .
A Héricourt a Haute-Saône-fennsíkon épült, és a Jura-hegység északi lejtőjén alapszik . A terület nagy része a felső jura korból származó talajon alapszik , különösen délen és délkeleten (d4 és d5). A terület körül a Lizaine borítja hordaléka a negyedidőszaki (FZ). A középső jura északon és északnyugaton legel (d2 és d3). A vasérc bányásznak körül 1826 a régi város Bussurel , ez része egy különösen kihasználható terület Belfort a Montbéliard .
A városban található a közvetlen közelében két szén medencék : a Keupérien szénmedencében Haute-Saône , különösen kihasználva annak gipsz , annak kősó (formájában sós ) és annak a szén a Saulnot és Gémonval . A Stéphanien sub-Vosges szénmedence szintén közel van, magában foglalja a Haute-Saône- től keletre , a Territoire de Belfort-ot és a Haut-Rhin-től délre .
A város a Jura előtti hegyek dombvidékén található, amelyek csúcsa a Mont Vaudois, ahol 1874 és 1877 között erődöt építettek . A területet két irányban szervezett hibák jelenléte jellemzi: északról délre és északkeletről délnyugatra.
A Héricourt, a tanszékhez hasonlóan, a Vosges-hegység és a Jura-hegység között található .
Héricourt öntözzük a Lizaine , ami nevezetesen táplálja az áramot a tó, és a patak Epenottes. A városnak több tava van .
A Héricourt leromlott, félig kontinentális óceáni éghajlatú . A tél változó vastagságú, 5–40 cm-es havas kabátokat hoz , és fordítva, a hőmérséklet a nap magasságában a napon is elérheti a 40 ° C -ot.
Héricourt városi önkormányzat, mivel az INSEE önkormányzati sűrűségi rácsa értelmében sűrű települések vagy közbenső sűrűség része . Héricourt városi egységéhez tartozik , egy 2 önkormányzatot és 11 235 lakost számláló osztályon belüli agglomeráció 2017-ben, amely belváros .
Ezenkívül az önkormányzat Montbéliard vonzáskörzetének része , amelynek a koronában található önkormányzat. Ez a terület, amely magában foglalja a 137 települést, 50 000 és 200 000 alatti lakosok körzetébe tartozik.
Héricourt több körzetre oszlik. Az INSEE négy nagy körzetre osztja a várost, mindegyik több szektorral rendelkezik. Héricourttól északra található a Chenevières, a ZUP és az új kerületek, sok szociális és modern lakhatással rendelkező körzet. A belváros kerület a régi központ közelében található. A Faubourg de Belfort kerület a várostól keletre található, a névadó városra néző kilátással. A Faubourg de Montbéliard kerület a várostól nyugatra található.
2016-ban a Héricourt-i lakások száma 5263 volt, beleértve 4872 fő lakóhelyet , 47 másodlagos és alkalmi lakást, valamint 345 üres lakást. Az önkormányzatnak összesen 2830 háza és 2424 lakása volt, azaz a lakások 53,8% -a, illetve 46,1% -a, amelyek között 1391 alacsony bérletű lakás található . Lakóik tulajdonában lévő fő lakóhelyek aránya 53,4% volt. A főlakások 1,7% -a volt egy szobából, 11,2% -a két szobából, 25,4% -a három szobából, 26,7% -a négy szobából és végül öt vagy több szobájának 35,0% -a.
Az önkormányzat rendelkezik PLU-val , be van vonva a Pays d'Héricourt települések közösségének területi koherencia rendszerébe (SCOT), és része a Belfort-Montbéliard-Héricourt-Delle városi vegyes uniónak .
A közös van telepítve egy szeizmikus zóna a 3. szinten . Lokalizált geológiai kockázatok vannak a természetes földalatti üregek és a talaj tömörödésének köszönhetően . A veszélyes anyagok szállításával fennáll a gátszakadás és más veszélyek .
A Héricourt állomás Belfortban , a Dole-Ville internetes oldalon található . A Rajna-Rhône LGV a várostól délre fut, amelyet a 10 km-re található Belfort - Montbéliard TGV állomás szolgál .
A Héricourt-ot az E 54 ( országos 19-es ) expressz kettős vágány és a 16-os, 130-as, 204-es és 683- as főútvonal szolgálja . Ez az úthálózat csatlakozik az A 36-os autópályához . Héricourt szolgálja a buszok származó burgundi-Franche-Comté helyközi hálózat (Mobigo) használ a régi Saon vonalak . Az önkormányzat által is kiszolgált Hériva, a közlekedési szolgáltató kérésére a közösség az önkormányzatok a Pays d'Héricourt .
A név Oriecourt tanúskodik egy charter 1173, Oriecourt említi 1196-ban egy bika Pope Celestin III .
Héricourt az évszázadok során számos olyan eseményt él meg, amelyeket az európai történelem különböző politikai és vallási áramlatai befolyásolnak: Burgundia területi ambíciói, a XVI . Századi vallási háborúk , a harmincéves háború, a hódítás és a francia forradalom ...
A régió nagyon korán lakott volt, bizonyítékként: a neolitikum korából származó őskori zárvány maradványai a Mont Vaudois tetején , az azonos nevű erőd 1874-es építése során elpusztultak .
Az őskori burkolat 400 méter hosszú volt, és háromszöget alkotott. Magassága 2,50-3,30 m között változott, alapja pedig 22-32 méter vastag. Ez a fajta vallum nevű burkolat itt különösen Faulx Vaulot után kutatott, aki az erőd építése előtt ásatásokat végzett. Ez egy „temetési vallum” lenne, egyfajta nekropolisz, mivel felfedezett csontvázakat fedeztek el kívül, belül és még a burkolatban is. A csontokon nem talált erőszakos sérülés nyomát, ami arra utal, hogy a vallum valóban temetési célokat szolgál. Rituálék nyomairól is beszél, például egy 17–21 éves nő részleges elhamvasztásáról, akinek a testén állítólag feláldoztak egy vaddisznót.
A kelta időszakban Héricourt helyszíne a Séquanes területéhez tartozik, amely megközelítőleg lefedte a jelenlegi Franche- Comtét , majd a gall háború után római fennhatóság alá került . Aztán, amikor a Római Birodalom elbukott , a terület burgund uralom alá került . A burgundok látni fogják, hogy területüket a frankok és a Héricourt hódítják meg, a régió pedig az utóbbi emberek szeszélyeit fogja követni.
843-ban a verduni békeszerződés a Karoling Birodalmat három különálló királyságra osztotta fel. A megye Montbéliard , amelynek Héricourt része, akkor összekeveri a sors Lotharingia . 860-ban Francia és Germania közösen használta Lotharingia-t. Ez a felosztás megpecsételi Héricourt jövőjét a germán világban több mint kilenc évszázadon keresztül.
A város alapításaA város említik először 1173 egy charter amellyel Walon de Oriecourt neve tanúként az adományt a templom Voujeaucourt az apátság Notre-Dame de Belchamp .
A châtellenie tette ki abban az időben a város, huszonkét falvak és tanyák (Byans, Brevilliers , Bussurel, Chagey , Champey , Chenebier , Coisevaux , les Combottes , Darnin, Échenans , Échavanne , Frenebie , Genéchie , Laire , Luze , Mandrevillars , Saint-Valbert , Semondans , Tavel, Trémoins , Verlans és Vians) és több fiefdoms .
Renaud de Bourgogne végrendeleteA 1321. március 14nem sokkal halála előtt Renaud de Bourgogne , akkor Montbéliard grófja , aki szeretett Héricourt kastélyában lakni, második végrendeletet írt ott, az első előírta, hogy "Héricourt kastélya és városa és ezer máj, amelyekből ötszázan fognak neki helyet foglalni az említett városban és annak rokonságában, valamint az említett Héricourt város következő néhány városában, pénzügyeiben és területein, kérdéseiben és rokonságában; a châtel d'icelle-t pedig nem szabad sem megszámolni, sem megbecsülni ”, és felesége, Guillemette de Neufchâtel javára írták, aki 1317-ben meghalt előtte az étoboni kastélyban . A másodikban meghatározza, hogy ha fia, Othenin (értelmi fogyatékos, 1339-ben halt meg) nincs kormányzási helyzetben, vagyonát meg kell osztani négy lánya (Agnes, Jeanne, Marguerite és Alix) között; Belfort , Héricourt és a fennhatósága alatt Châtelot visszatért Jeanne feleségül Raoul-Hesse, márki de Bade . Jeanne pedig megosztotta földjét négy lánya, Jeanne, Ursule, Marguerite és Adelaide között. Marguerite, Frédéric felesége , unokatestvére, de Bade márki örökölte Héricourt és Florimont sejnereit .
Marguerite de Bade nagyon kiadós nő, többet, mint amennyit a rendelkezésére álló erőforrások megengednek. Szintén gyakran használ "elidegenedéseket", amelyek lehetővé teszik számára, hogy "megtartsa rangját". Két év leforgása alatt több birtokot, köztük Echenans- t is eladta Thomas de Beurnevesinnek1360. március(ez a püspökség Basel és úriember épít várat néző fennsíkon a falu) és Semondans a részvényeket a châtellenie a Étobon és Chastel-Thierry nagybátyjának a száma Montbéliard a1362 március. Ugyancsak ugyanezen okból is biztosít bizonyos betűk postaköltség „minden férfi és nő a földet a Héricourt” a1361. március 15Az összeg 250 Basel fontot . Ezekkel a franchise -okkal Héricourt székesegyházában „ Ferrette megye használatát és szokásait ” alkalmazták, így a „tiszta és szabad terepet kitevő területet képezte, amely a burgonya melletti ferrette termináljainál helyezkedett el” . A1374. február 17, Albert és Léopold, az osztrák hercegek és Jeanne de Ferrette fia, befejezik a franchise-t.
Marguerite de Bade utolsó kívánsága szerint az ősembert továbbadták lányának, akit szintén Marguerite-nek, Geoffroy, Linange és Richecourt gróf feleségének neveztek el.
A Brevilliers és Bussurel szomszédságában fekvő Darnin falu a XVII . Század elején egy erdős domb mentén terül el, amelyet ma "Danin-hegy erdőjének" neveznek . A Montbéliard-i Saint-Maimbœuf templomnak voltak birtokai Darninban, amelyet III . Célestin 1196.-ban megerősített . Ez a fejezet 1333-ban átengedi őket Henri de Montfauconnak , Montfaucon urának, Montbéliard grófjának . Már a XIV . Század elején a burgundi Reginald, Henry apja , megismerte földjét azzal az erőddel, amelyet John Belmont , squire állott ezen a helyen. Egy másik nemesnek Darninban volt birtoka, ez Renaud de Bavans . Miután az utóbbi halála az ő fiai Vuillemein és Huguenin, földesúr , eladott 1303 a Thiébaud IV a Neuchatel amit tartott Darnin. 1321-ben a Saint-Valbert papság birtokolta a „la Roche-Salamon” nevű fát. Darninnak 1362 körül kellett eltűnnie.
A XIV th század jólétAz 1374-es cselekmény fontos az országgyűlés számára, és ez lesz az alapja annak az önkormányzati rendszernek, amely alatt a város több évszázadon át boldogul. Amellett, hogy a lakosokat "szabadnak és tisztességesnek nyilvánítja , minden méretben, követelményekben, kényszerítésben, szolgáltatásokban és szolgalomban, bármilyenek is legyenek" , engedélyezi a közösség irányításáért felelős kilenc tagból álló bíró éves választását. Így az úgynevezett „városháza ” bírósága mellett gyorsan felmerült egy „prépostsági igazságszolgáltatás”, amelyet egy prépost és öt „prud'hommes” alkot, akiket a szomszédos önkormányzatok polgármesterei közül választanak. Ez a két bíróság láthatta, hogy büntetéseiket a végrehajtó bíróságához fellebbezik. A neuchâteli VI. Thiébaud , a seigneury tulajdonosa megerősíti ezeket a franchise-okat1378. április 29. Az előző év novemberében megvette a hercegektől 11 200 újravásárlásra kerülő arany florin összegéért, és "jogot kapott arra, hogy a hercegek és embereik bármilyen igény esetén megnyissák a várat" .
Ezek az ingatlanok a XIV . Század elején adják át Héricourt pusztulási forrását, amikor a Neuchatel Burgundy urai és a bázeli püspök között megosztatlanul él . Neuchâtel-Bourgogne Thiébaud az 1377-es vásárlási okmányban jelzett visszafizetési záradék ellenére sem volt hajlandó helyreállítani az óriást, ami Jean de Fleckenstein püspök fegyveres támadásához vezetett Thiersteini gróf kíséretében.1425 november. A várost és a várat kifosztják és felégetik, valamint Clémontét . Néhány évvel később, 1444-ben, a Dauphin , a leendő XI. Lajos viszont kampányában megfenyegette az uraságot a régióban járó "road" bandák ellen. A neuchâteli Thiébaud VIII. Azon képessége, hogy megvédje vagyonát, valamint Granges és Etobon tulajdonát , amely Württemberg IV. Lajos és V. Ulrich unokaöccseihez, az unokaöccseihez tartozott, védelme alatt, sikerült elkerülni a katasztrófát. Neuchâtel-Bourgogne kormányzása a jólét időszakát engedélyezte a közösség számára, különösen azért, mert jó kapcsolataik voltak Montbéliarddal, ezt bizonyítja Herman d'Eptingue akkori város végrehajtójának címzett levél : „Très chier et grant amy. Ajánlom magam neked; amikor eljöttem erre a helyre Ericourtban, láttam, hogy erősen kételkedsz magadban Montbéliartban, és ott figyelnek és őrködnek. Kérem, tudassa velem, kiben kételkedik. Célom mindig is az volt és a mai napig az, hogy megvédjem és újjáélessem Montbéliartot és az aljzatot mindazzal a lehetőséggel, amire csak őszinte és lehetséges lehetek; ha szeretnék valamit, amit tehetek, készségesen meg fogom tenni. Urunk a gondozásában van. Leírás aud. Éricourt, május tizedik napja, az évi LXVII. T. de Neufchastel, d'Espinal és de Chastel sur Mozelle, Bourgongne marsall ” .
Merész Károly bevonulásaAz 1474-1477-es évek óta a régió szenvedett károkat a burgundiai háború következtében, amelyet Bátor Károly a svájci kantonok ellen folytatott . Neuchâtel urai a burgundiai herceg vazallusai által kötelesek egyesülni vele, hogy szembenézzenek a Svájci Államszövetséggel. Ez megragadja Héricourt, Châtelot , L'Isle-sur-le-Doubs , Blamont és Clémont kastélyait . Etienne de Hagenbach jelenléte és 15 000 burgundi érkezése ellenére a segítségére Héricourt 15 napos ostrom után elesett, és a várost az osztrák főhercegre bízták. Ez utóbbi 1481-ben Henri de Neuchâtel és Claude, IX . Thiébaud mindkét fiának ragaszkodására megállapodott abban , hogy visszaadja nekik a várost, valamint Châtelot és L'Isle . De a háború olyannyira tönkretette a veszélyben lévő sejekt, hogy "ha valamilyen segélyt vagy ellátást nem hoztak oda, akkor a város lakatlan maradt" . A XVI . Század elején kioltották Neuchâtel vonalát . A Thiébaud IX örökségét a bátyja, Jean személyében továbbították Neuchâtel-Montaigu ágának. Haragudva e gazdag örökösödéstől, IX . Thiébaud unokái , Félix de Werdemberg és Guillaume de Furstemberg unokái férjei elfoglalják a földet.
Guillaume de Furstemberg kap Héricourt valamint Châtelot , L'Isle és Clemont . Felvette a "szuverén lord" címet, és vállalta, hogy kibővíti a kereskedelmi jogokat és új franchise-okat biztosít. Montaigu háza nem maradt tétlen az örökség ellopásával szemben. Tagjai restitúciós eljárást indítottak, amelyet a württembergi Ulrich VI folytatott, miután 6000 aranyforintért megvásárolta az uraságot. Az ügy elhúzódott, és két udvarló ütközött a föld megragadása érdekében, az egyik oldalon Württemberg hercege, aki Montagues-ból vásárolta, a másik oldalon Gabriel de Salamanca, Ortembourg grófja, aki birtokolta. Ferdinánd főhercegtől, aki szintén megvette a földet. seigneury, de ezúttal Furstembergi Vilmostól. Az ügyet a városfalak tövében a herceg, 4000 ember és 200 erős lovasság hadtestének szembesítése szüntette meg a montbéliardi milíciákkal szemben .1561. június. Héricourt és utódja hivatalosan Montbéliardaises lett. Innentől kezdve ez a sejttag, valamint a Blamont , Châtelot és Clémont képviselői alkotják a Quatre Terres-t vagy a Quatre Seigneuries-t. Két évvel később pedig Héricourt és altisztje evangélikus lett .
A vallásháborúk, a megyei Montbéliard szenvedett betörésének csapatok a Duke Guise és Héricourt idézték megadásra Ehrard de Reinach. Az átadási szerződést aláírták1588. január 14-én. Nagyon elégedetlen a város lakóinak engedelmességével, Frédéric gróf le fogja rombolni a város falait és kapuit azzal, hogy arra kényszeríti a Héricourtoist, hogy ezt a munkát maguk végezzék el. Visszavonta az önrészeiket, valamint az önkormányzati bevételeiket1588. február 2a héricourti kastély előtti téren rendezett ünnepségen, ahol velük együtt emlékeztetett: "Nem önnek, lázadóknak van privilégiumai, csakúgy, mint Montbéliard polgáraimnak, akik jobban megérdemelték őket, mint Ön" ; azonban feltépte a franchise-ok eredeti példányait és a földre dobta őket. A lakosok hetét megpróbálták felakasztani a fákra a város sugárútjain, többeket pedig Montbéliard kastélyának börtönébe vittek . A lakosok nem szűnnek meg kérni a herceget, hogy gondolja felül a döntését, és többször, 1588-ban, 1589-ben, 1590-ben és 1602-ben, hozzá fordulnak: "Tehát kérem, nagyon igazságos és benini herceg, teljesítse a szegény könyörgők kérését. ; hogy egyáltalán nem pusztulnak el, nem romolnak el és nem kerülnek ki, mint ellenségeitek és az övék kegyelme miatt; mutasson be egy nagyon dicséretes és örök tanúságot jóindulatú kegyelmérõl Héricourt szegény város felé; ezáltal állítsa vissza szegény polgárainak és alattvalóinak életének felét; kevés vagyont biztosítson nekik; garantálja a brigandoktól és tolvajoktól feleségeik és lányaik szerénységét, együttérzéssel élve húsz vagy harminc olyan község iránt, amelyeknek nincs vagy nincs más megfelelő menedékhelyük, hogy háború idején árukat kivonjanak a háború idején, a Hericourt ellenőrzése szerint; felidézni fiatalságukat és polgáraik, manánjaik és lakóik többit, akik városuk elhagyatottsága miatt elhagyták az országot; jó kiválóságod biztosíthatja, hogy Isten segítségével a kérvényezők jobbak maradjanak, mint valaha az ő engedelmessége alatt, és hogy inkább elhagyják életüket és javaikat, mint valaha, hogy olyan hibában térjenek vissza, hogy két év van ” . Frigyes herceg mindig nem hajlandó visszavonni döntését. Meg kell várni a1609. február 14hogy fia, Jean-Frédéric de Wurtemberg beleegyezzen, hogy pozitívan reagáljon a lakók kérésére.
XVII . És XVIII . SzázadMagdalena-Sibylla württembergi hercegnő, Léopold-Frédéric herceg özvegye 1662-től a Château d'Héricourt -ba költözött. Gyermekkori barátai, Johann Jakob Froberger zeneszerző nem sokkal később csatlakozott hozzá. Ott fog meghalni1667 május.
Egy másik európai szuverén érdeklődik Héricourt iránt. Híres találkozási politikáját követve és Franche-Comté meghódítása után XIV. Lajos 1676 és 1699 között a Montbéliard fejedelemség elfoglalásával lefoglalta a Héricourt államtitkárságot. Bár Montbéliard ezt követően visszanyerte függetlenségét, a négy országot (beleértve Héricourt is) továbbra is a francia erők.
A "nagyon keresztény király" ezután királyi papot rendel a protestánsok megtérésére. A protestánsok azonban nem nagyon térnek meg.
Apránként Franciaország a Franche-Comté intendánsának és a besançoni parlamentnek a cselekedeteivel , vagy akár a Négy Lordság törvényes újraegyesítésével igazgatta a várost és annak határőrét , Amont óvárosában. Franciaország e lefoglalását még Eberhard-Louis uralkodása alatt a Württemberg is megerősítette egy1723. augusztus 9. A herceg valóban úgy döntött, hogy „a [négy] seigneurust továbbra is Burgundia megye jogainak és szokásainak, valamint Franciaország rendeleteinek megfelelően fogják irányítani, hozzátéve, hogy minden esetben, amikor el lehet térni tőlük, követni Montbéliard vármegye egyházi, gazdasági és pénzügyi ügyekben hozott rendeleteit ” . A montbéliard-uralom és a Héricourtra gyakorolt hatása azonban továbbra is fontos, mivel ugyanazok az intézmények és különösen ugyanaz a vallás legalább 1748-ig jelen vannak. Montbéliard hercegei mindig a francia megszállásig irányították ezt az uraságot, mert a francia hódítás előtt az új bíró (a jelenlegi önkormányzati tanácsnak megfelelő) megválasztásakor esküt tett az evangéliumokra, amelyek a „polgármester”, a fejedelem képviselője kezében voltak. Végül a hercegi uralommal való kapcsolat soha nem szakadt meg, csak vallási szinten.
De ez a francia megszállás nem maradhatott nem hivatalos. Így 1748-ban Versailles-ban egyezményt tartottak Franciaország és Württemberg között.
Az 1748-as Versailles-i egyezményA 1748. május 10Versailles-ban kongresszust tartanak, amely összehozza a francia királyt és a württembergi herceget, amelynek tárgya a négy uraság statútuma. Ezzel az egyezménnyel "[montbéliardi herceg visszaszerzi] jövedelmét és követi jogait, valamint azon jogát, hogy kinevezzék a 4 seigneury bíróságainak minden tisztviselőjét, de őket katolikusok közül kell választani, és meg kell kapniuk a király beleegyezését arra, hogy képes legyen beírni az [r] függvénybe ” . Nyilvánvaló, hogy a fejedelem elismeri a francia király szuverenitását a négy uraság felett, és ez utóbbival kapcsolatban a nagyon keresztény király vazallusává válik. Héricourt ezután de jure franciává válik, és a katolikusok letelepednek a városban.
Ettől kezdve a Héricourt seigneury a Franche-Comtéhoz volt kötve. Amont és a Vesoul másodlagos óvadékához tartozik, de Baume-les-Dames alhatalmától függ: az ott lakó sáfár alhatalmazottja megkapja Héricourt város számláit vagy bármilyen más tettet. az önkormányzat ellenőrzi őket, majd visszaküldi az intézőnek.
Montbéliard hercege, akit így elismernek Héricourt és más uraságok uraként, megérintheti hasznos területének bevételeit, vagyis „a magas, közepes és alacsony igazságszolgáltatás minden jogát; több birtok, hűbér, hátsó hűbér, hit, tisztelgések, cenzusok, bérleti díjak, méretek, dixmes, corvées, terreages, champarts, mortmain, páholyok jogai és jutalékok eladása, több erdő, tavak, folyók, patakok, malmok, prels, szőlő és egyéb sejneri jogok ” . Ez egy középkori fél-partizmus rendszer helyreállítását eredményezi . Ezt a rendszert a következőképpen lehet összefoglalni: az uraság különféle közösségei kettévágódtak, az egyik rész a fejedelemnek, a másik a királynak fizette adóit. Émilie Cardoni szerint "a félpárti falvak lakosságának nem montbéliardaisi része valóban képviselte a [korábban] Neuchâtel [-Urtière] uraihoz tartozó alanyokat , Burgundia megye vazallusait , valamint a a falvak földjei " . Ezek tartásához lépett a hazai pálya Poitiers, akik jogszerűen átengedte Württemberg után a pert elvesztette 1688 - ezeket a földeket voltak montbéliardaises de facto vége óta a XVI th században, ezért a rendszer n 'nem jelent meg az uralmat a fejedelmek, mivel utóbbiak voltak e közösségek mindkét részének az urai.
A Seigneurie, több falu fele eltávozott: Aibre , Bussurel , Champey , Coisevaux , Échenans-sous-Mont-Vaudois , Laire , Tavey és Trémoins , amelyek körülveszik a város Héricourt amely, emlékezzünk, nem volt egy közép- pártközösség. Így ezekben a falvakban egyes embereket közvetlenül a francia király, mások Montbéliard hercegének engedelmeskedtek. De egy ilyen rendszer nem működhetett, mert nehéz volt tudni, melyik háztartásnak kell fizetnie a hercegnek vagy a királynak. Így a Seigneurie sok lakosa profitált volna az 1700 óta kialakult pénzügyi zavarokból. A herceg ezért felkérte a királyt, hogy segítsen neki, amit utóbbi tett egy 1759-es „Mandement au terrier” kiadásával, amely az összes lakost kényszerítette. hogy igazolják tulajdoni lapjaikat, egy megbízást, amely felsorolta a fejedelem urasággal kapcsolatos jogainak jellegét és mértékét ... és ami népszerűtlenné tette.
Noha az egyezményt 1748-ban írták alá a király és a herceg, nehéz volt alkalmazni. A herceg és a király rájöttek erre, és úgy döntöttek, hogy1786. május 21, aláírni egy szerződést, amely kereskedelmi cseréket hozott létre a hercegség és a királyság között, és amelynek a félpárt falvak problémáját kellett megoldania: területi cserét terveztek a két szuverén között. A hercegnek több községben, köztük félpárti falvakban kellett visszaszereznie teljes hatalmát, más félpárti falvak pedig teljesen megbuktatták a királyt. A Seigneurie d'Héricourtban a hercegnek tulajdonított közösségek a következők voltak: Trémoins, Laire, Bussurel, Champey, Coisevaux, Aibre, Tavey, a jelenlegi Vyans-le-Val , Byans és Saint-Valbert (ma Héricourt kerület); Echenans-sous-Mont-Vaudois közösségét, ez a francia királyhoz kerülne. A két uralkodó azt is megígérte, hogy tiszteletben tartja a katolikus és az evangélikus vallásokat, amelyek a saját területükön jelen voltak. Azonban, mint Jean-Pierre Dormois mondja, ez a szerződés „soha nem kapott alkalmazása miatt az ellenzék a parlamentben besançoni ellenére igazságügyi ágy a1788. május 8 : 1789-ben még mindig az asztalán van ” .
A helyszínen a helyi királyi hatóságok kevés erőfeszítést tettek a francia király vazallusa állításainak védelmében. A "Mandement au terrier" különösen népszerűtlen a Seigneurie d'Héricourt-ban. A herceg képe a Versailles-i egyezmény óta rontott. Azt is meg kell jegyezni, hogy a württembergi herceg áttért a katolikus vallásra, amelynek nem kellett az evangélikusoknak tetszeni. Ennek eredményeként különböző okokból konfliktusok merülnek fel a Seigneurie d'Héricourt és a Herceg között: például 1757-ben per kezdődött a herceg és a Héricourt burzsoázia között a só, a páholyok és a só kiosztására vonatkozó jogok összegyűjtésével kapcsolatban. értékesítés; 1789-ben a per még folyamatban van. A Héricourt népének az volt a benyomása, hogy a seigneurial hatóságok és a montbeliardi hatóságok összefogtak a királyi hatóságokkal annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben megpróbálják a várost kényszeríteni. Így a montbéliardi herceg a Héricourtois számára a királyi hatalom érvényesülésével szemben már nem volt a franchise-jaik ideális védelmezője.
1789: a lakosság Héricourt írási két notebook sérelem : az egyik a város, és egy a protestánsok.
1790: Héricourt Haute-Saône megyéhez kapcsolódik, és a kanton fővárosává válik.
A textilipar különösen Héricourtban fejlett a XVIII . Század eleje és a XX . Század vége között 1870 és 1950 közötti fellendüléssel. A két fő vállalat a Mequillet-Noblot intézmény és az otthoni Schwob.
Az 1870-es háborúA 15., 16. és 17. január 1871 , a hadsereg a keleti parancsnoksága Általános Bourbaki könyv a tényleges harc Lizaine vagy Héricourt . A poroszok a villersexeli francia győzelem óta visszavonultak . Míg a lebombázott és körülvett poroszok kivonulásra készülnek, a franciáknak, betegeknek, fel kell adniuk az offenzíva folytatását, majd kénytelenek Svájcba menekülni.
Második világháborúA második világháború alatt Héricourtot a németek elfoglalták, és a Schutzwall Nyugat keresztezte . Ő lesz szabadítani a1944. november 18a francia csapatok .
A felszabadulás ótaBussurel és Byans két önkormányzata egyesül Héricourt le-vel 1972. december 31.
A község a Tavey képez új település a Héricourt le1 st január 2019-re.
A Héricourt a Lure körzet része a Haute-Saône megyében , a Bourgogne-Franche-Comté régióban .
A képviselők megválasztásához a város Haute-Saône második választókerületének része a francia törvényhozó választókerületek 2010-es újraelosztása óta .
A város volt, hiszen a francia forradalom , a tőke a kanton Héricourt. 1985-ben ezt a települést két részre osztva Héricourt-Est és Héricourt-Ouest települések lettek . A 2014-es franciaországi kantoni újraelosztás részeként az önkormányzat két új kanton, a Héricourt-1 és a Héricourt-2 központosító irodája .
A négy kanton, 1985 és 2015 között létező és 2015-ben létrehozott kanton földrajzát a következő tanszéki térképek foglalják össze:
A város Héricourt van a tavaszi bíróság fokon , közös földhaszonbérlet és munkaügyi bírósághoz Lure, a bíróságok elsőfokú és Kereskedelmi és Assize Court of Vesoul és szociális biztonsági ügyekért felelős bíróság a Belfort . Ezek a joghatóságok a Besançoni Fellebbviteli Bírósághoz vannak csatolva .
Az adminisztratív utasítás , az önkormányzat hatáskörébe tartozik a közigazgatási bíróság a Besançon és a közigazgatási fellebbviteli bíróság a Nancy .
Az önkormányzat a Pays d'Héricourt község közösségének a székhelye , amely itt jött létre1 st január 2001.
A népszavazás az európai alkotmányszerződés az2005. május 29, az európai alkotmány ellen szavazó lakosok aránya 69,86%, míg Franciaország esetében 54,67%.
A 2007-es francia elnökválasztáson az első fordulóban Ségolène Royal ( PS ) 29,89% -kal emelkedett ki . A második fordulóval kapcsolatban Ségolène Royal a szavazatok 53,97% -át gyűjti össze, szemben 46,03% -ával Nicolas Sarkozy ( UMP ) részéről. A 2012-es francia elnökválasztáson az első fordulóban François Hollande ( PS ) vezette a listát a leadott szavazatok 31,26% -ával, amelyet Marine Le Pen ( FN ) követett, akik összesen 26,22% -ot tettek ki. A második fordulóban François Hollande megszerezte a szavazatok 58,77% -át, szemben Nicolas Sarkozy ( UMP ) 41,23% -ával . A 2017-es francia elnökválasztás során az első fordulóban Marine Le Pen ( FN ) 29,68% -kal emelkedett ki . A második fordulóban ez az utolsó aratás a szavazatok 44,32% -a, szemben az országos választásokat megnyerő Emmanuel Macron ( EM ) 55,68% -ával .
A legutóbbi népszámláláskor 10 000 és 19 999 közötti lakosok száma az önkormányzati tanács tagjainak száma 33 fő.
Időszak | Identitás | Címke | Minőség | |
---|---|---|---|---|
A hiányzó adatokat ki kell tölteni. | ||||
1947. október | 1971. március | Georges Tournu | SFIO | Héricourt főtanácsosa (1961 → 1967) |
1971. március | 1983. március | André Girard | PS |
Héricourt-Ouest főtanácsosa (1985 → 1992) Haute-Saône Általános Tanácsának elnöke (1979 → 1982) |
1983. március | 2004. szeptember | Jean-Pierre Michel |
PS , majd MDC és AGR |
Haute-Saône bírói képviselője ( 2. e kör ) (1981 → 2002) Haute-Saône szenátora (2004 → 2014) Héricourt nyugati főtanácsos (1992 → 2011) |
2004. szeptember | 2014. március | Jean-Michel Villaumé | PS | Tanár MP Haute-Saône ( 2 e circ. ) (2007 → 2017) Héricourt East jogtanácsos (1985 → 2007) |
2014. március | Folyamatban (2020. július 3-tól) |
Fernand Burkhalter | PS | A Pays d'Héricourt CC elnöke (2008 →) Héricourt-Ouest főtanácsosa (2011 → 2015) Héricourt-2 osztálytanácsosa (2015 →) SMAU alelnöke (? →) Újraválasztották a 2020- megbízás 2026 |
Vezetéknév | INSEE kód |
Interkommunalitás | Terület ( km 2 ) |
Népesség (legutóbbi legális populáció ) |
Sűrűség ( lakott / km 2 ) |
---|---|---|---|---|---|
Héricourt (székhely) |
70285 | A Pays d'Héricourt CC-je | 18.08 | 10 654 (2018) | 589 |
Tavey | 70497 | A Pays d'Héricourt CC-je | 2.96 | 504 (2016) | 170 |
2015-ben az önkormányzat önkormányzati pénzügyei a következőkből álltak:
A következő adókulcsokkal:
Egy kollektív fatüzelésű kazán látja el a Maunoury kerületet (egykori katonai parlagon lakóépületté, szolgáltatássá és kulturális térré alakítva), teljesítménye 2 MW , 1,6 MW-ot felhalmozó földgázkazánok használhatók tartalékként.
A város része a Belfort-Montbéliard-Héricourt-Delle városi terület légkörének védelmére vonatkozó tervnek (PPA) .
Héricourt városa testvérvárosi kapcsolatban áll:
2018-ban Héricourt városának 10 654 lakosa volt. A XXI . Századtól kezdve ötévente tényleges népszámlálást tartanak a 10 000 lakosnál kisebb településeken. Egyéb „népszámlálások” becslések.
1793 | 1800 | 1806 | 1821 | 1831 | 1836 | 1841 | 1846 | 1851 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1,511 | 1462 | 1498 | 1,998 | 2,838 | 3 353 | 3,518 | 3,526 | 3,770 |
1856 | 1861 | 1866 | 1872 | 1876 | 1881 | 1886 | 1891 | 1896 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
3 485 | 3,551 | 2 856 | 2 826 | 3,558 | 3,646 | 3 759 | 4,720 | 5 499 |
1901 | 1906 | 1911 | 1921 | 1926 | 1931 | 1936 | 1946 | 1954 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
6,230 | 6 610 | 6,850 | 6,054 | 5 552 | 5 811 | 6,136 | 5,437 | 6,794 |
1962 | 1968 | 1975 | 1982 | 1990 | 1999 | 2006 | 2011 | 2016 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
7,160 | 7 485 | 8,578 | 10,014 | 9,742 | 10,133 | 10 361 | 10 239 | 10 142 |
2018 | - | - | - | - | - | - | - | - |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
10 654 | - | - | - | - | - | - | - | - |
Az oktatás Héricourtban az óvodától a középiskoláig tart.
Ami a felsőoktatást illeti, a legközelebbi intézmények Belfort-Montbéliard városi területén találhatók .
A kórházi szolgáltatásokat a két város között félúton, Trévenansban található Belfort-Montbéliard kórházközpont biztosítja .
Az önkormányzatnak műszaki szolgálatai vannak, amelyek az utak , az ivóvíz , a szennyvízelvezetés , a közvilágítás és a temető feladatait látják el . A gyűjtemény a háztartási hulladék és újrahasznosító által biztosított a közösség településrészek a Pays d'Hericourt .
Vannak Hericourt a tűzoltóság ( SDIS ), a központ a SAMU , a csendőrség , a rendőrség az ORFK .
A város kilenc tanfolyamok labdák (ezek közül a legfontosabb a Mougnot annak többszintű hely), három kosárlabda pálya , három szoba multipsort , két szakaszban az atlétika , a két mászó fal , két tenisz , a tenisz fal , három EPS szinten , a fitness nyomvonal , a medence , a dojo szoba , egy súly szoba , egy tornaterem , egy skatepark és pétanque pálya .
Az írott sajtót a L'Est Républicain regionális napilap , valamint a Les Affiches de la Haute-Saône hetilap képviseli . A városra a France 3 Franche-Comté programjai vonatkoznak .
A Héricourt-nak két fő temploma van Szent Kristófnak szentelve, az egyik a katolikus istentisztelet , a másik az evangélikus istentisztelet . Két másik evangélikus templomok vannak a régi városok Bussurel , a déli és Tavey , hogy a dél-kelet. Ebben az utolsó városban van egy régi megszentségtelenített templom is.
A mecset 2009-ben épült, minarettel és kupolával rendelkezik .
Ami a zsidó vallás , a Belfort zsinagóga van a legközelebb istentiszteleti hely .
Katolikus templom.
A belső tér.
Az evangélikus egyház .
Bussurel temploma.
A Saint-Germain de Tavey egykori temploma.
Tavey temploma.
2016-ban a Héricourt adóháztartások 43% -a volt adóköteles.
Ugyanebben az évben a háztartásonkénti medián adóbevétel 18 820 euróval volt alacsonyabb a tanszéki átlagnál, mint 19 747.
Héricourt- Belfort - Montbéliard agglomerációja sok munkahelyet koncentrál (Héricourt lakosságának több mint 39% -a ebben az utóbbi két városban dolgozik 2004-ben).
2016-ban a 15 és 64 év közötti népesség 6635 fő volt, akiknek 72,1% -a volt foglalkoztatott , akiknek 59,3% -a foglalkoztatott és 12,8% -a munkanélküli volt.
A foglalkoztatási zónában 3999 munkahely volt, szemben a 2011-es 3677-zel. A foglalkoztatási zónában élő aktív munkavállalók száma 4002, a foglalkoztatási koncentráció mutatója 99, 9.
A 15 éves és idősebbek részvételi aránya 2016-ban elérte az 54,8% -ot.
Nál nél 2015. december 31a Héricourt községnek 693 telephelye volt, ebből 8 a mezőgazdaságban, 56 az iparban, 66 az építőiparban, 433 a kereskedelmi-szállítási-különféle szolgáltatásokban és 130 az igazgatási szektorhoz kapcsolódott. 2018-ban 73 vállalat jött létre Héricourt, köztük 60 alatti auto-vállalkozó rendszer .
A város három tevékenység zónák (ZA): hogy a Bussurel, hogy a Mont Vaudois és hogy a „Champs Frédéric” , hanem egy ipari zóna (ZI) nevű „a Salamon” , valamint egy összehangolt fejlesztési övezet (ZAC): " a Guinnottes " .
Az önkormányzat mezőgazdasága az északi részén a tehéntej termeléséhez kapcsolódó szarvasmarha-tenyésztésre irányul , míg a déli rész megosztott a marhahús- tenyésztés, a virágtermesztés és a kertészet, de a nemesítés között is .
A gyártása az bőráruk tulajdonú márka Hermes található egykori rozsdaövezetek szövés-fonás.
Héricourt kastélya.
A Mont-Vaudois erőd.
A Savourot szökőkútmosó.
Kandalló tanúja az ipari múltnak.
Különböző emlékművek vannak jelen a városban. A fő háborús emlékmű található, közel a két templom a város központjában , jött létre a első világháború plakkokat adunk körül az emlékmű, hogy adózzon a felszabadulás , a deportáltak és polgári áldozatainak második világháború , a katonák az indokinai háború alatt esett el , egy másik pedig az algériai háború miatt .
A városi temetőben van egy katonai tér , az 1870-es háború halálának emlékműve , egy második a Héricourt (vagy Lizaine) csatának szentelve, egy másik a krími háborúnak .
Az egykori katonai területen, van egy nagy emlékmű díszített tüzérségi ágyút vájt tisztelegve a 47 th Field tüzérezred ( 47 th autó): ez egy parkban található szentelt Michel-Joseph Maunoury színésze, a versailles-i szerződés . A kő emlékmű és emléktábla szentelt 5 -én páncéloshadosztály jelen vannak az utcánNovember 11-én.
Háborús emlékmű is található az egykori Bussurel városban.
A háborús emlékmű.
Nevezetesség 47 th RAC.
1870-es háborús emlékmű.
A héricourti csata emlékműve.
A krími háború emlékműve.
A katonai tér.
A Héricourt lombhullató erdővel borított, részben a Jura-hegység domboldalán található . A 462 bennszülött faj (különösen a Viola , Geranium , Euphorbia , Dryopteris , Carex , Leucanthemum vulgare , fenyő , tölgy nemzetségek), 21 betelepített faj, köztük 7 invazív , cryptogènes faj , a Ruffe , két házi ( Symphyotrichum novi-belgii és Vicia) sativa ).
Nem természeti terület ökológiai, faunisztikai és florisztikai kamat (ZNIEFF) azonosították területén Héricourt.
Az Ásványmúzeumot (neoklasszikus stílus téglákban és kövekben) eredetileg múzeumnak tervezték. Nevét Héloïse Durif-tól (1836-1917), Charles Émile Minal (1817-1899) özvegyétől kapta. Ez utóbbi, aki Héricourt szülötte, nagy műalkotást gyűjtött össze. 1917-ben bekövetkezett halálakor a Héloïse Minal ezt a (festményekből, ékszerekből, edényekből és bútorokból álló) gyűjteményt adományozta Héricourt városának, a múzeum építéséhez szükséges támogatásokkal. A múzeumot 1923-ban avatták fel. Most ideiglenes kiállításoknak ad otthont.
A „lovasság” egy többcélú terem 1000 m 2 célja, hogy befogadó konferenciák , vásárokon , kiállításokon , show és mutatja . A városban médiatár is működik .
A régi laktanyák, egy községközi zeneiskola és a ház társulásokat hoztak létre.
Az ásványmúzeum.
Az egyesületek házi zeneiskolája.
A lovasság.
![]() |
A város karjait az alábbiak szerint díszítik : ezüstből, tau tau-val, ugyanazon főnök aranymérleggel vádolja . Az ősi karja „vörösek a akasztófa homok, a fő Azure megbízott egy akasztófa pénz” (a krónika a XVI th században azt mondja: „a pénz az akasztófa Gules, a vezető oldali vörös terhelni arany egyensúlyt ”. |
![]() |
---|
: a cikk forrásaként használt dokumentum.