Quenya

Quenya
Quenya, Quendya
Szerző John Ronald Reuel Tolkien
Létrehozás dátuma 1915
Vidék A képzeletbeli világban a Középfölde
Tipológia szintetikus nyelv , amely agglutináló és inflexiós tulajdonságokat egyaránt mutat
Kategória képzeletbeli nyelv
Besorolás családonként
Nyelvi kódok
ISO 639-3 qya
IETF qya
Minta
Quenya példa.svg

- Ah! mint az arany lehull a levelek a szélben, számtalan hosszú év, mint a fák szárnya! "

A Quenya (ejtsd [ „kʷɛnja] ) vagy a nagy-elf az egyik létrehozott nyelvek által feltalált író és filológus J. RR Tolkien fejlesztés alatt történeteit Középföldén . Létrehozása legkésőbb 1915- ig nyúlik vissza . A szókincs és a nyelvtan ezen a nyelven fokozatosan alakult élettartama alatt a szerző, elérve a viszonylagos stabilitás közzététele után regénye The Lord of the Rings a 1954-ben - 1955-ös . Tolkien főként a finn ihlette a nyelv, valamint a latin és a görög fejlődését .

Belül ő kitalált univerzumban , Quenya a nyelv a tündék Vanyar és noldák élő a Valinorban , a kontinens Aman . A nyelv Középföldén gyökeret vert, amikor a „katona száműzött”; hamarosan megszűnt kell használni, mint a jelenlegi nyelv , de fennállt, mint egy nyelv a kultúra és a szertartás között a tündék, valamint az emberek Men , a dúnadánok .

A Quenyát Tolkien úgy gondolta, hogy egy eredeti nyelvből származik, amelyet minden általa elképzelt tünde nyelv közös . Összetett morfológiájú nyelv , amely mind inflexiós, mind agglutináló jellemzőket mutat be  ; nagyrészt a ragozások használatán alapul , de magánhangzók váltakozását is használja . Quenya gazdag deklinációval és szintetikus típusú ragozással rendelkezik . Az esetek száma és a ragozás az évek során változott, miközben szerzőjük kifejlesztette a nyelvet. A szókincs lényegében a priori , vagyis függetlenül a természetes nyelvektől, de másrészt rokonságban áll a Tolkien által elképzelt többi tünde nyelvével .

Quenyát különböző írási rendszerek írják át , például sarati vagy tengwar .

Történelem

Quenyában, csakúgy, mint a Tolkien által kitalált más nyelvekben, két időrendi fejlődési tengelyt kell megkülönböztetnünk:

Külső történelem

JRR Tolkien 1915 körül kezdte fejleszteni Quenyát (a Qenya helyesírás szerint , amely az 1940-es évek közepéig fennmaradt ), amikor az Exeter College hallgatója volt . Akkor már ismerte az ókori germán nyelveket , mint a gót , az ónorvát és az óangol , és a Kalevala elolvasása után megtanulta a finn nyelvet , egy felfedezés, amely szavai szerint "teljesen részeg" volt .

A Quenya nem az első konstruált nyelv, amelyet JRR Tolkien elképzelt , de ez az első, amelynek bizonyítéka túlmutat néhány elszigetelt nyomon, és amelyből Középfölde nyelvi forgatókönyve alakult ki. A pusztán személyes elem mellett úgy tűnik, hogy a nyelv fejlődését először germán háttér töltötte el, mielőtt a finn erőteljesen befolyásolta volna, Tolkien odáig ment, hogy bizonyos számú szót belefoglalt szinte a szavakba. Később Tolkien csökkentette ennek a vonalnak a láthatóságát a túl nyilvánvaló kölcsönök kiküszöbölésével, és fontos latin és ókori görögöket is megemlített .

Időrendi szempontból a nyelvek feltalálása megelőzte Tolkienben egy képzeletbeli világ kialakulását és első történeteit: ez nem termék, hanem inkább az egyik motor volt. Szerzőjüknek később, karrierje során ragaszkodnia kellett ehhez a ponthoz: „Senki sem hisz nekem, amikor azt mondom, hogy hosszú történetem egy olyan világ megteremtésének kísérlete, amelyben a személyes esztétikámnak kellemes nyelvforma valóságosnak tűnhet. De ennek ellenére igaz ” .

Tolkien a kezdetektől fogva elképzelte Quenyát a történeti nyelvészet akkor uralkodó módszerei szerint , figyelembe véve a különféle fajták létezését , és hamarosan feltalált más, meglehetősen elkülönülő, de Quenyához rokon elvi nyelveket, amelyek ugyanazon közös törzsből származnak. A legfontosabb a Gnomics volt , amelynek több átalakulása után Sindarinná kellett válnia a mitológia későbbi államaiban.

Tolkien soha nem szűnt meg kísérletezni a kitalált nyelven, és vetjük Quenya a szüntelen nyelvtan és szókincs változathoz, a felhalmozási ami nagyon észrevehető különbségek különböző fejlettségű: a Qenya az 1930-as években , mutatja a versek az esszé egy titkos Vice , könnyen megkülönböztethető a Gyűrűk Ura vagy a Silmarillion ismertebb formáitól . Quenya azonban mindig is központi szerepet töltött be a nyelvi forgatókönyvben, és evolúciója a szerző 1973-as haláláig viszonylag folyamatos volt - ellentétben például a Sindarinéval, amely számos alapvető változáson ment keresztül.

Belső történelem

Ennek részeként a kitalált univerzumban , Quenya a nyelv a tündék két törzs a Eldar a Valinorban , a kontinens Aman  : a noldák vagy Savant tündék és a Vanyar vagy Szőke tündék, akik szervezetében két nyelvjárás kicsit. Más. Azok a harmadik törzs Teleri aki telepedett Aman a Alqualondë beszélt egy közeli nyelv, Telerin .

Quenya leszármazottja közös Eldarin , a nyelv az Eldar során nagy menet Cuiviénen a Valinorban maga származó korai Quendian , primordiális nyelv által feltalált első tündék Cuiviénen. Quenya a Vanyar és Ñoldor között használt formákból származott; az ősi Teleri által beszélt változatosság viszont a közép-föld nyugati részén fekvő Amanban Telerin és a Beleriandban található Sindarin adta az alapot . A nandorok nyelvjárása is a Common Eldarinból származott.

A beleriandi Ñoldor nagy részének száműzetése után Quenya használata elterjedt Középföldén, ahol új nyelvjárási sajátosságokat alakított ki az Aman használatához képest. Mindazonáltal végül a szindarin, Beleriand őshonos nyelve mindennapi használatban kiszorította, mind azért, mert a száműzöttek kisebbségben voltak a lakosságban, mint a bennszülött tündék, a Szindaroké , és azért, mert Quenya használatát Elu király tiltotta. Thingol mint a nyelv a noldák gyilkosai Teleri Aman uralkodott Olwë , testvére. Ettől kezdve Quenya a gyermekkor után megtanult második nyelvvé vált, a formális összefüggések számára fenntartott kulturális és szertartásnyelv, ez a helyzet meglehetősen összehasonlítható azzal a státusszal, amelyet a latin sokáig Európában élt . Sok más kulturális gyakorlatok, a noldák továbbította azt az e célra néphez Men , a dúnadánok a Númenorban majd a birodalmak száműzetésben Arnor és Gondor , hanem quenya soha nem volt köztük egy közös nyelv, az ellenkező sindarin.

Ezek Tolkien végleges tervei. A Gyűrűk Ura megjelenése előtt azonban másképp képzelték el a helyzetet: Quenya akkor még csak az Elfok első nemzetségének nyelve volt, amelyet az összes tünde rögzített formában használt lingua francaként , míg a második klán a noldák volt saját nyelve, Noldorin először beszélt Valinorból majd Beleriandban ahol jelentősen megváltoztak. Amikor Tolkien felülvizsgált nyelvi forgatókönyv az ő mitológiában, ő átalakította ezt Noldorin tulajdonítottak el a Sindar, új név alatt a sindarin  ; kifejezés Noldorin (vagy ñoldorin ) fennmaradt, de, de, mint a neve a Quenya nyelvjárás már használják a noldák.

Felekezetek

Tolkien írásaiban Quenyára számos név utal. A Quenya szó maga a leggyakoribb név, jelentése endonym származó melléknév eredetileg jelentése „tünde”, szakosodott, hogy kijelölje csak a nyelv által kifejlesztett Vanyar és noldák a Valinorból. Quenya a Ñoldori nyelvjárás sajátos formája; a vanyár nyelvjárásban a szó Quendya alakot öltött .

A nyelv is exonimák más nyelveken Tolkien képzeletbeli világ: Goldórin vagy Goldolambe a Telerin (azaz „ñoldorin” vagy „ñoldo nyelv”, illetve - a Teleri Aman hogy kapcsolatban állnak a noldák sokkal több, mint a Vanyar ), A Nimriyê in adûnaic (vagyis "a Nimîr nyelve  ", az elfek neve ezen a nyelven), a Cweneglin vagy a Cwedhrin (vagyis "elvish") a gnomikában, az 1915-1920. mi lesz sok változás után Szindarin .

Tolkien néha a kultúra és a szertartás nyelvének státusza miatt emlegette Quenyát : ezt saját nevén tarquestának hívják "magasan beszélő" és parmalambe "könyvek nyelvének", vagy High-Elven fordításban (angolul High Elven , High Elvis ) vagy tünde latin ( manó-latin , manó-latin ).

A Gyűrűk Urában meg nem határozottan "tünde" néven emlegetett nyelv nem Quenya, hanem inkább a szindarin, utóbbi a tündék népnyelve a történet idején.

Más, még szórványos nevek angol alapulnak földrajz a képzeletbeli világ: Valinorean (nyelvén Valinorban ) Avallonian (nyelvén Avallone ) Eressean (nyelvén Tol Eressëa ).

Nyelvjárások és regiszterek

A kezdetektől az Quenya Tolkien elképzelhető, hogy az is több nyelvjárásban vagy nyelvi regiszterek  ; ez az elképzelés a nyelv külső fejlődése során fennmaradt, de a tekintett felosztások változatosak voltak, szorosan kapcsolódva a képzeletbeli világ nyelvi forgatókönyvének módosításaihoz. A gyakorlatban azonban Tolkien alig tárgyalja a nyelvjárás használatát, kivéve az "átlagos" quenya eltérését.

A végső nyelvi forgatókönyv szerint Quenya három-négy formáját kell figyelembe venni:

Tanúsítványok

Forrástípusok

A JRR Tolkien által kitalált nyelvek közül Quenya a legdúsabban dokumentált. A nyelv központi szerepe a szerzőjének tudatában és fejlődésének viszonylagos folytonossága azt jelenti, hogy a nyelvet általában meglehetősen jól leírják, különös tekintettel a fonológiára , a lexikai levezetésre, valamint a nominális és pronominális morfológiára  ; a ragozás és a szintaxis rosszul dokumentált. Tolkien szakma, mint a bölcsész nyilvánvaló az ő egyértelműen előnyben részesíti diakróniát felett szinkronitás és a kiterjedt alkalmazása összehasonlító nyelvtudomány . Nagyon szívesen feltalált volna egy elfogadható történelmi kontextust nyelvei számára, minden szempontból bizonyosan a legismertebbek.

Tolkien korlátozott számú szöveget hagyott Quenyában, néhány (hiányos) nyelvtant a külső fejlődés különböző szakaszaiban, különféle esszéket körülírtabb kérdésekről, több lexikont (gyakran etimológiai), valamint számos mondatot és megjegyzést a nyelvek pontjairól. Szétszórva írásait. Sok ilyen dokumentumok nem teljesek: épület használható és „teljes” nyelv volt egyértelműen nem a fő cél az a szerző, aki eredetileg szerette hogy fontolja meg a hangot az esztétika és a történelmi fejlődés, valamint a névtan. Hogy lehetővé tette, hogy épít , fiktív világának fejlődésével kapcsolatban. Ráadásul nyelvi írásai gyakran nem hozzáférhetők, vagy egyszerűen azért, mert egyszerűen még nem jelentek meg, vagy éppen bemutatásuk jellege miatt (ezek nagyrészt olyan tervezetek, amelyeket nem másnak szántak, mint ő maga olvashat el), vagy írásuk ( a nyelvi megfontolások gyakran összefonódnak Középfölde történetével). Tolkien nyelvi találmány csak akkor jelenik meg a háttérben regényeiben megjelent életében, és információkkal a nyelvek megtalálható főleg a huzat és személyes jegyzetek, fokozatosan szerkesztette a History of Middle-earth sorozat. Ezután a fanzinok Parma Eldalamberon és Vinyar Tengwar , amelyek továbbra is szabálytalanul publikálják a kiadatlan műveket.

Között a szövegek bizonyos hosszúságú, sokan versek  : így Namárië , énekelte Galadriel a The Lord of the Rings , a három vers a dolgozat egy titkos Vice ( Nieninque , Earendel , Oilima Markirya , az utóbbi három különböző változatban), a Fíriel , vagy Narqelion dala , Tolkien első elf nyelvű verse. A prózában a hosszú szövegek tartalmazzák a katolikus imák és a korai szöveg Sí qente Feanor fordításainak sorozatát .

Az esszék közül a legfontosabbak a "Lhammas", a közép-földi nyelvek belső története, ahogy Tolkien az 1930-as évek végén felfogta; az „Etimológiák”, az elvi nyelvek azonos időszakból származó etimológiai lexikona; A „Quendi és Eldar” névtani beszélgetés sok általános megjegyzéssel tarkított; "  A szavak, mondatok és idézett részei a Lord of the Rings  ", a kommentár a részeket nyelveken feltalálták a Lord of the Rings , néha nyitó hosszú digressions. A Tolkien által összeállított nyelvtani és lexikontöredékeket főleg a Parma Eldalamberon szerkesztette, míg Vinyar Tengwar ehelyett kisebb terjedelmű esszéket publikál.

Az anyag jellege azt jelenti, hogy a Quenyáról szóló ismereteket a szövegek megrendelésével, megvilágításával, majd tolmácsolásával, valamint közvetlen olvasatukkal nyerik; Quenya bármilyen általános bemutatása szükségszerűen bizonyos fokú rekonstrukciót tartalmaz, és ezért kérdéses lehet.

Minta szöveg

„  És Utúlien Eärello Endorenna. Sinome maruvan ar Hildinyar tenn 'Ambar-metta!
A Nagy-tengertől a Közép-Földig jöttem. Ezen a helyen maradok én és örököseim a világ végéig! "

Ez az idézet jelenik meg A király visszatér , könyv VI fejezet 5. Az ott bemutatott egy szót Elendil az ő érkezése Középföldén , felveszik Aragorn alatt koronázása király Gondor .

Példák a tulajdonnevekre

Tolkien művének névtanában Quenya elsősorban a Valinorhoz és a Númenoreans-hoz kapcsolódó tulajdonnevekben található. Ez magában foglalja a vegyület vagy származtatott szavak és rögzített kifejezések , valamint néhány egyszerű szóval .

Egyszerű szavak Estë "pihenés"; Indis "nős"; Nessa "fiatal"; Varda "magasztos"; Voronwë "hûség, állandóság" Levezetett szavak Almaren , honnan Almare "üdvösség"; Ancalimë , az ancalimától "nagyon zseniális"; Curumo , de curu "képesség, tehetség"; Olórin , olosból, olor "álom"; Sauron , tudni fogja, hogy "irtózatos" Összetett szavak Ainulindalë "az Ainur zenéje  "; Eldamar "a tündék otthona"; Helcaraxë "jég káosz"; Ilúvatar „mindennek atyja”; Oiolossë "örök hó"; Ondolindë "énekes rock"; Turambar "a sors mestere"; Valinor "a Valar földje "; Vingilot " habvirág "; Yavanna "gyümölcsadományozó" Rögzített kifejezések Mar-nu-Falmar "a hullámok alatt lakik"; Mindon Eldaliéva "tündék népének túrája"; Quenta Silmarillion "History of the Silmarils  "

Fonetika és írás

Mássalhangzó

Quenya a következő mássalhangzókat tartalmazza , átírva a Nemzetközi Fonetikai Betűrendben (API); A Tolkien által elképzelt romanizált átirat ortográfiai ábrázolása félkövéren követi.

Ajak Fogászati Alveoláris Palatális Veláris Labio-velar Globális
Okluzív p p b b t t d d t ʲ ty d ʲ dy k c , k g g k ʷ qu,q g ʷ gw
Orr m m n n n ʲ ny ŋ ñ ŋ ʷ NW
Réshang f f v v θ th , þ s s z z ç hy , h x h h h
Spiráns j y ʍ hw w w
Oldalsó l̥ hl l l
Hengerelt r̥ hr r r
Megjegyzések:

A p , t , c , f , s , m , n , l , r mássalhangzók ikrek lehetnek , amelyet a romanizált átírás ismétlődése jelöl.

Quenya meglehetősen korlátozó fonotaktikai szabályokat követ a mássalhangzók eloszlása ​​tekintetében:

A noldák nyelvjárást hangzásban különböztetni, hogy a Vanyar eltűnésével bizonyos hangokat: Z vált r által rotacizmus , þ vált s (kivéve a házban a Fëanor ) és ndy volna egyszerűsíthető ny (nevezetesen a név maga nyelv). Sőt, a vanyari dialektusban az f kétnyelvű volt - fonetikailag [ ɸ ] -, és d függetlenül jelenhetett meg egy szó közepén.

A Quenya a noldák száműzetésben működtetett számos más kezdő mássalhangzó koaleszcencia: W- vált V- , a két érték [x] és [H] a H- egybeolvadt [h]. A Harmadik Kor , N- és így NW- kezdetben lett n- és NW- és hl és valószínűleg hr összefonódott a Sonic társaik l és r .

Magánhangzók

Quenyának tíz magánhangzója van két, öt hangszóróból álló sorozatban, megkülönböztetve őket mennyiséggel  ; a romanizált írásmódban a hosszú magánhangzókat éles akcentussal jelölik, míg a megfelelő rövid magánhangzókat nem jelölik .

Hat diftongus is van , mindegyik ereszkedő, vagyis hangsúlyos az első elemen; kivéve a harmadik korszakot, amikor az iu növekvő diftongussá vált, túlnyomóan második elemmel. A magánhangzók többi kombinációja szünetet képez .

A rekesz mértéke Egyelemű magánhangzó Kettőshangzó
Előző Központi Hátulsó
rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú az i a u
Zárva i i i ː í u u u ː ú u i ui én u iu
Félig bezárt e ː é o ː ó
Félig nyitva ɛ e ɔ o ɔ i oi ɛ u volt
Nyitott a a a ː á van- e nekem A u at

A magánhangzók eloszlása ​​kevésbé korlátozott, mint a mássalhangzóké, azonban a hosszú magánhangzók általában nem jelennek meg mássalhangzók csoportja előtt. A száműzetésben levő Ñoldor nyelvjárásában szintén hiányoznak a szó végéből (kivéve az egy szótagokat), mert ott a régi végső hosszú magánhangzókat rövidítették. Ezenkívül az összes lehetséges szünetcsoportot nem tolerálják; némelyik szerződött a hosszú magánhangzók vagy kettőshangzók (pl * ao válik ó ).

Hangsúlyozás

A hangsúly a quenyában magában foglalja mind a változások intenzitását és pályán a hangok. Kétféle tónusos akcentus létezik, amelyet a proszodikus intonáció különböztet meg  : a fő hangsúly, ahol a hang emelkedik, és a kicsi, ahol leereszkedik. Helyük általában kiszámítható, és kiegészítik egymást, nem ellentétben: nem hangrendszer .

A fő hangsúly helyét a latinhoz hasonló szabályok szerint határozzák meg . A szótagok az első szótagon vannak hangsúlyozva; kettőnél több szótagú szavak esetén az ékezet helye az utolsó előtti (utolsó előtti szótag) szótagmennyiségétől függ :

A kisebb stressz rendszeresen a kezdeti szótagra esik, kivéve, ha rövid és közvetlenül utána nem következik a szót az előző szabályok szerinti fő hangsúlyozással, vagy ha már magában a fő hangsúly szerepel. Ehhez a rendszerhez hozzá kell adni a proparoxitonok végének másodlagos intenzitási akcentusát.

Van még egy pár unalmas szavak (pl cikk i ), hogy a munka, mint clitics .

Írás

A Tolkien által elképzelt világ történetében a Quenya volt az első nyelv, amelyet két írásrendszer segítségével írtak le  : a sarati-t , vagyis Rúmil betűit , és a tengwar-t , vagyis a Fëanor betűit . Utóbbiak voltak a legelterjedtebbek, és Középföldén vetették be magukat a „katona száműzetése után”.

A romanizált átírás szabályos megfeleltetést mutat a hangok és a grafémák között, és lehetővé teszi a kiejtés levezetését. Számos grafikus variáció és különleges eset létezik:

Nyelvtan

Annak morfológiai tipológia , Quenya erősen szintetikus nyelv , ami azt jelenti, hogy a morfémák jelenik meg ott legtöbbször kombinált szavakban bonyolult szerkezetű. Ez hasonló a agglutináló nyelvek által a tendencia, hogy Concatenate morfémákat módosítása nélkül őket, melyek mindegyike egy különálló lexikai vonás: ezt bizonyítja formák, mint például súmaryasse „belül” ( Suma-Rya-SSE [sein-fia-locativus]), vagy laituvalmet „dicsőíteni fogjuk őket” ( lait-uva-lme-t [dicsőítjük-jövő-minket-őket]). A morfémák közötti határokat azonban gyakran elmosják a különféle fonetikai változások  ; és Quenya is alkalmaz belső inflexiós folyamatok (hosszabbításának egy magánhangzó vagy gyök mássalhangzó, használata közti tagokat ), amely módosítja a nagyon szerkezetét gyökök , különböző jelentéssel hatásokat. Ezekkel a tulajdonságokkal Quenya inkább az inflexiós típus .

A következő szövegben a # jel megelőzi a Tolkienben tanúsított szót, de csak más elemekkel kombinálva, míg a * jel egy rekonstruált formát megelőz.

Vezetéknév

A Quenya név változó számban és esetben . Nyelvtani nem nem létezik , de a nemi különbségek megfogalmazhatók a lexikonban (pl. Melindo „ amant ” / melisse „ amante ”).

Quenya négy számot különböztet meg:

Úgy tűnik, hogy Tolkien idővel módosította a két többes szám közötti szemantikus megkülönböztetést : a nyelv első állapotai gyakran többes számokat mutatnak be li-ben, amelyeket később r- ben többes számokkal helyettesít (például a Noldoli klánnév később található meg Ñoldor alakban ) .

A deklináció idővel változott eseteinek számában és formájában . Az 1960-as években Tolkien tíz esetről számolt be:

Például a cirya deklinációja ebben a rendszerben a száműzetésben lévő Ñoldor nyelvjárásának nyolc jól igazolt esetére a következőképpen vezethető le.

Ügy Egyedülálló Párbaj Többes számú többes szám Többes számú többes szám
Névleges cirya ciryat ciryar ciryali
Birtokos ciryo ciryato ciryaron ciryalion
Birtokos ciryava ciryatwa ciryaiva ciryalíva
Részeshatározó ciryan ciryant ciryain ciryalin
Hangszeres ciryanen ciryanten ciryainen ciryalin
Allatív ciryanna ciryanta ciryannar ciryalinna (r)
Bérlés ciryasse ciryatse ciryassen ciryalisse (n)
Ablativus ciryallo ciryalto ciryallon / ciryallor ciryalillo (r)

Megjegyzések:

A latin vagy az ókori görögül ellentétben , de mint a finnben , az esetjelek nagyjából hasonlóak, tekintet nélkül a figyelembe vett névre és annak morfológiai témájára . Ugyanakkor az általános többes két lehetséges nominative végződések (a -i a témák végződő mássalhangzó és azok többsége záruló e , a -r egyéb esetekben: sg. Cirya ~ pl. Ciryar de sg. Elen „csillag "~ pl. eleni ); és a párharc a téma alakjától függően t vagy u alakot ölt ( vm . cirya ~ párbaj ciryat, de tyúk "szem" ~ párbaj # hendu "(a két szem)".

Ezenkívül a deklinációt néhány szabálytalanság is bonyolíthatja: egyes szavakhoz a végződéseket hozzáadják a nominatív szingulártól eltérő témához (pl .: nom. Sg. Filit) "kismadár" ~ nom. pl. filici , név. vmi feren "bükk" ~ főnév. pl. ferni , név. vmi peltas "pivot" ~ főnév. pl. peltaxi , név. vmi ranco "kar" ~ főnév. pl. ranqui , név. vmi az első "dal" ~ be. vmi lírinen ); fonetikai változások történhetnek a téma és a befejezés találkozásánál (pl. nom. sg. Númen "West" ~ loc. sg. # Númesse , nom. sg. Rómen "East" ~ abl. sg. Rómello ).

Melléknév

A minősítő Quenya melléknév változó számú, egyes és többes számú alakja van. Általában az -a , -ea vagy -e végződéssel végződik, ritkábban mássalhangzóval. Tolkien többször megváltoztatta a többes számok felépítésének módját, az -r többes számok között ingadozik, mint a különféle főnevek és formák. A végén a nyelvi fejlesztés, melléknevek végződő in -a , -ea és -e ezáltal többes a -e , -azaz , -i .

A melléknév szabadon alátámasztható , ebben az esetben hajlékony, mint egy főnév, és megkapja tőle a számot és a kis- és nagybetűket. Tolkien történeteiben néhány tulajdonnév így alakul: Vanyar "a szőke", Sindar "a szürkék", Fírimar "a halandók". Maga a quenyai szó eredetileg "elvish" jelentéssel rendelkező főnévi melléknév.

A melléknevek összehasonlításának mértéke is változó , de Tolkien elképzeléseiben nem volt stabil a fokok inflexióban való megjelölése. Először egy olyan rendszert képzelt el, ahol a felsőbbrendűség és az alacsonyabbrendűség összehasonlító adatait utótagokkal, a cikk hozzáadásával levezetett szuperlatívákkal, míg az intenzíveket, augmentatívokat és kicsinyítőket különféle előtagokkal, utótagokkal és részecskékkel fejezték ki. Később egy egyszerűbb, az előtagokon alapuló rendszer felé haladt: például a calima "briliáns" az intenzív ancalima "nagyon ragyogó", a szuperlatív arcalima pedig a "legfényesebb".

Személyes márkák

Quenyában az embereket leggyakrabban utótagokkal fejezik ki, bár a személyes névmásoknak is vannak autonóm formái . A rendszer meglehetősen bonyolult: három szám (egyes, kettes és többes szám), ellenzi az 1 st  személy többes párbajt, és a „mi” befogadó és kizárólagos , mivel a szóban forgó csoport magában foglalja-e vagy sem a beszélő, és tette udvarias megkülönböztetések a 2 e  személy . Azonban, ha a jelenléte ilyen megkülönböztetést volt stabil eleme Tolkien tervez, még fonetikus formában, ahogy fejeztük volt az egyik eleme, hogy felülvizsgált gyakrabban, főleg formák 1 -jén és 2 e  az emberek a kettős és többes számban. Szemléltetésképpen az alábbi táblázat két, 1968-1969 körül írt forrást foglal össze; nem reprezentatív a quenyai ősrendszer más külső fejlettségi állapotai számára.

Senki Személyes utótag Önálló névmás Birtokos utótag
1. újra szem. vmi -ne , -n vagy - (i) nya
2 nd pers. vmi (ismerős) -Te tyé -tya
2 nd pers. vmi (udvarias) -lye , -l Gimnázium -van
3 rd szem. vmi -se , -s sé (személy)
sá (nem személy)		 -rya (< -zya )
Személytelen vminek - - -ya
1. újra szem. pl. (beleértve) -lve (< -lwe ) vé (< wé ) -lva (< -lwa )
1. újra szem. pl. (kizárólagos) -Lme nekem -lma
2 nd pers. pl. -lde a -lda
3 rd szem. pl. -lte / -nte Ön -lta / -ntya
Személytelen pl. -r - -rya
1. újra szem. párbaj (beleértve) -ngwe / -ince / -inque nedves -ngwa
1. újra szem. párbaj (exkluzív) -Asszony tedd -mma
2 nd pers. párbaj -ste tyet / let -sta
3 rd szem. párbaj -ste / -tte , -t Ön -sta
Személytelen párbaj -t - -twa

Személyes utótagok adunk ige konjugált, mint egy alany ( maruva n „  I laknak” firuva azonos „  mi die”), ritkán objektum , ha a tárgy van kifejezve máshol ( emme apsene t „mi a kegyelmet”); egy tárgy utótag is hozzáadható, miután az alany utótag ( utúvie / Nye / s „  I találta, hogy”, laituva / LME / t „  fogjuk dicsőíteni őket”). Személytelen jegyeket használunk, ha a témát már önálló név vagy személyes névmás fejezi ki (hangsúlyos hatással): így például a hiruva lúg / elye hiruva közötti kontraszt az "  ön ( vm .) Megtalálja" kifejezésre.

A birtokos ragot adunk a nevét , hogy egy bázis képes figyelembe a névleges inflexiós esetben és száma: nyakkendő lya nna „a az utat”, Suma Rya SSE „a saját közepette”. Tolkien azonban néha fordított sorrendet alkalmazott, a birtokos a szám és a kis- és nagybetű után került.

Az infinitíve speciális formája szintén elfogadja ezeket az utótagokat; lehetőség van arra, hogy jelezze a tárgy egy személyes utótagot ( Karita s „  az nem”), a téma a birtokos ( Karita lya „te”, szó szerint „  te nem”), és összekapcsolják a két ( Karita / lya / s "te csinálod", szó szerint "  te csinálod").

A független személyes névmásokat ragaszkodni szokták - lásd fent -, vagy az esetjelek alátámasztásaként (pl. A nitumban "nekem", "hozzánk" hoztak ). Hajlamosak összegyűlni olyan mondatrészecskékkel , mint például az elöljárók (pl . Elye " veled  ") vagy a modális részecskék (pl. Á men apsene úcaremmar "bocsáss meg nekünk a vétkeinket ", ahol á az imperatívum részecskéje ). Van néhány nyoma független birtokosoknak (pl. Menya "a miénk").

Noha ez a képzőrendszer domináns volt a quenyai tanúsításokban, Tolkien olyan rendszerekkel kísérletezett, ahol a személyes jeleket az igével vagy főnévvel helyezték el.

Ige

A Quenya igék főként két osztályba sorolhatók: az erős vagy alapvető igék, amelyek közvetlenül egy gyökérből származnak, általában mássalhangzóval végződnek (pl. Car- "do", cen- "see", nem- "számolni", sil- " hogy ragyog”, # tuv- »találni«), és gyenge igék vagy származtatott útján utótag végződő -a- (pl anta- » hogy« , harna- »bántani«, ora- »Ahhoz, hogy nyomja meg a« tulta- „ kérni , megidézni”, ulya- „önteni”).

A Quenya bizonyos igéknek gyakori jelentést adhat , a kezdeti jelentés meghosszabbításának vagy gyengítésének hatásával, száruk részleges vagy teljes megkétszerezésével : fenyő- „meghalni, kitörölni” → fifíru- „elhalványulni, Talta- " hajlítani, csúszni, összeomlani "→ taltatalta- " összeomlani és összeomlani ".

A verbális inflexiónak a következő megkülönböztetései vannak, amelyek elsősorban időbeli jellegűek  ; ezek által kifejezett különböző módosításai a szár (meghosszabbítása a magánhangzót a szár, hozzáadásával infix egy nazális hang , előtaggal egy Augment hasonló magánhangzójának a szár) és utótagok  :

A Quenya ige önmagában nem közvetlenül jelöli meg a számot és a személyt , de ezeket a kategóriákat személyes toldalékokkal fejezik ki, amelyeket hozzáadnak. Amikor a téma már kifejezett főnév vagy egy független személyes névmással, az ige veszi úgynevezett személytelen jelek, melyek esetében csak számát jelzi (nincs jel a számban, -t a kettős és -r többes számban).

Az alábbi táblázat a Quenya ragozás néhány formáját szemlélteti :

Erős / alapvető igék Gyenge igék / származékok
Radikális tul-
"gyere" 		quet-
"mondani, beszélni" 		kes-
"keresni, megvizsgálni" 		tált- " lehajolni
, meghajolni" 		henta-
"alaposan megvizsgál" 		ista-
"tudni" 		nahta-
"behatárolni, elnyomni" 		melya-
"szeretni"
Aorist tule küldetés kese # talte henta ista nahta melya
Ajándék * túla queta * késa talta hentea istea nahtea melyea
Múlt túle quente kense talante hentán sinte nakante melenye
Tökéletes # utúlie * Equetie * ekézia ataltia ehentanie isintie, ísie anaktane, anahtie emelia
Jövő tuluva * quetuva * kesuva * taltuva hentuva istuva, isuva nahtuva, nakuva meluva

A mód kategória hajlamos kell kifejezni részecskék  :

Van azonban néhány nyoma a célt kifejező verbális formának, amely egyfajta szubjektív lehet .

A Quenya igének több névleges formája is van:

Szintaxis

A szintaxis a legkevésbé ismert terület Tolkien nyelvében, a tanulmányozáshoz elegendő számú szöveg hiányában - és ezek gyakran versek, amelyek valószínűleg addigra szokatlan szintaxis-engedményeket használnak fel méterenként . Quenya azonban Tolkien kitalált nyelve, amely a legtöbb elérhető szöveget tartalmazza; szintaxisának egy része leírható, bár hiányosan.

A sorrendben a fő összetevői a mondat úgy tűnik, viszonylag rugalmas, elég sok intézkedésekre van igazolt. Tolkien egy forrásban jelzi, hogy a preferenciális sorrend eredetileg ige-szubjektum-objektum volt , majd szubjektum-ige-objektummá fejlődött .

A névleges csoportban létezik egy változatlan határozott cikk , i , amely megelőzi a főnevet, amelyhez kapcsolódik; használata érezhetően korlátozottabb, mint a franciában. Másrészt nincs határozatlan vagy részleges cikk . Quenya meglehetősen gazdag demonstratív jelzőkben  : sina a közelségért, tana , enta és yana a különféle elidegenedéshez. Használatuk rosszul dokumentált; egy késői példa azt mutatja, hogy az általuk megadott név után helyezik el őket: vanda sina "ez az eskü". A melléknévi epitett hajlamos a számban egyetérteni azzal a névvel, amelyre vonatkozik (vannak azonban ellenpéldák is), és szabadon helyezkednek el vele kapcsolatban. A funkciók a névleges csoportok nagyrészt által jelzett esetekben, hanem a különböző elöljárószók (pl km oromardi „  a nagy csarnok”), vagy névutók (pl. Andúne pella „túl a Nyugat”). Amikor több egymás mellé helyezett főnév követi egymást ugyanabban az esetben, csak az utolsó veszi az inflexiós jelet, a többi az alapértelmezett esetként szolgáló nominatívban marad (pl. Namna Finwe Míriel lo " Finwë és Míriel törvénye  ", ahol csak Míriel a genitívben van). Hasonlóképpen, a főnevet követő melléknév felveheti a kis- és nagybetűit (pl. Isilme ilcala sse "a ragyogó hold [ isilme ] fényében "); azonban az az eset jel is kapcsolatban maradnak a nevét (pl ondoli SSE morne „sok fekete sziklák [ Ondó = roc]”).

Quenya többféle módon kifejező kiegészítője a főnév  : amellett, hogy a kontrasztív használata birtokos esetben (a birtokos: róma öröme megy „un szarvát öröme [amelynek területén]”) és a birtokos (a származási hely: róma Orome o " Orome szarva [amit készített]"), kifejezhető egyszerű egymás mellé helyezéssel ( Orome róma vagy róma Orome ) vagy egymás mellé helyezésével a birtokosokhoz toldott birtokos névmás hozzáadásával ( koa rya Olwe "ház az Olwë-ból  ", szó szerint" ház-az ő Olwëja ").

Amint azt fentebb jeleztük, az igék személyes utótagokat adhatnak az alanyra és az objektumra egyaránt; amikor az alanyot egy névleges csoport vagy egy önálló személyes névmás önállóan fejezi ki, akkor személytelen végződéseket vesznek fel, amelyek csak a számot jelzik.

A Tolkien- féle fejlesztés késői szakaszában Quenya a „lenni” igének két típusát különbözteti meg  : az ea jelzi a létet és a pozíciót ( i vagy ilye mahalmar ea „aki minden trón felett áll”), míg a ná egy olyan kopula , amelynek szemantikai tartalma nem kapcsol össze az alany és annak attribútuma ( Sí vanwa ná (…) Valimar! "Most elveszett Valimar!"). Valószínűleg a kettő eltűnik , és egy névleges kifejezést eredményez  : i Heru aselye "az Úr veled van", Eldar úgy támadott, hogy "a tündék kétértelműek / voltak". Más formákat a korábbi szakaszok tanúsítanak.

Tolkien nem egyszer megváltoztatta a tagadásról alkotott elképzeléseit . Úgy tűnik, részben előtagokkal vagy részecskékkel fejezi ki - amelyek formáját gyakran változtatta -, részben negatív segédigékkel, amelyek a személyes utótagokhoz kapcsolódnak: uan care, carne, cára, caruva «je ne faire not, ne csináld, nem csinálom, nem fogom megtenni ”. Úgy tűnik, hogy Quenya formában különbséget tesz a tagadás különféle módozatai között. A kontraszt a negatív előtagok differenciális használatában látható: az ala kifejezi az ellentmondást ( alasaila " bolondság ") ava- elutasítás ( avaquétima "nem szabad mondania") és ú képtelen ( úquétima "lehetetlen, azaz kimondhatatlan"). Számos negatív segédszervezet is létezik, külön modalitásokkal: Tolkien például ellenzi az uan caruva "nem fogom megtenni (tehát látom a jövőt is)" és a ván caruva "nem fogom megtenni (nem szándékozom megtenni). ) ”.

A kérdés nem ismert; azonban több kihallgatást tanúsítanak, amelyek ma- alapon képződnek  : man "aki", mana "mit", manen "hogyan".

Ami a komplex mondat , jó néhány kötőszavak vannak igazolt (a formák meglehetősen instabil Tolkien koncepciók), például koordinációs  : ar (e) „et”, HYA „ou”, egy „autó”, tá " akkor ", bűn ", így ", rossz ", de ", ná (n) ", de éppen ellenkezőleg, másrészt ", ananta " ennek ellenére ", potai , epetai vagy etta " következésképpen "; az alárendeltségre  : i "az" (egy befejező bevezetése ), ké vagy qui "si", írë vagy yá "mikor", pan "mivel, mint", " ve " tetszik, valamint ". A relatív alárendelt záradék szintén ismert; vagy a cikkhez hasonló változatlan i részecske vezeti be (pl. i vagy ilye mahalmar ea "amely minden trón felett van"), vagy egy csökkenő relatív névmás, amelynek alakja van a személyek számára ( ti , többes szám i  : pl. yello / illon camnelyes „akitől [ vm . / pl.] megkapta”) és egy nem személyek számára ( ya  : pl. yassen tintilar i eleni „ahol a csillagok remegnek”).

Szójegyzék

Szóalkotás

A Quenya lexikon tartalmaz egy nagy szavak száma által alkotott belső inflexiós egy primitív gyökér , gyakran együtt a hozzáadásával a végső magánhangzó. A megfigyelt módszerek a következők:

A szóképzés is jár sok előtagokat (pl. Esse „name”> ep esse „nickname” pia- „marad, tartózkodás”> ter pia- „tovább” Vanimo „szép ember”> ú Vanimo „szörnyeteg”) és toldalékok (pl alcar "glory"> alcar inqua "dicsőséges", cirya "ship"> cirya mo "matróz", tul- "come"> tul ta - "mander"), amelyek egyidejűleg használhatók a paraszintézisben (pl. lasse „levél”> o lass azaz „lombozat”, tul- „gyere”> in tul esse „visszatér”).

A készítmény par Quenya gyakran használják, különösen a képzés tulajdonnevek . Az elemek elrendezése változhat:

Az összetett szavak második eleme gyakran változik (gyakran rövidítve) a független formától; bizonyos kifejezéseket gyakran, méghozzá főként, így tanúsítanak, és szinte utótag-szerepük van: - (n) dil "ami" (független nildo forma ), pl. Eärendil „A tenger barátja”; - (n) kemény „szolga” (önálló forma ismeretlen), pl. Isildur "A Holdnak szentelt"; -nem "ország" (önálló forma nóre ), pl. Númenor „Nyugat országa”; -os "fellegvár, város" (önálló forma osto ), ex. Formenos "Északi fellegvár" stb.

Linkek más nyelvekre

A Quenya szókincsét Tolkien áltörténeti módon fogalmazta meg, az összes elvi nyelv közös gyökereitől, amelyeket elképzelt, és amelyekből különösképpen a szindarin szavakat is merítette. A két nyelv rokonsága azonban a fonetikai evolúciójukban mutatkozó jelentős különbségek miatt gyakran nem túl nyilvánvaló . Másrészt szerzőjük érzékennyé tette történelmi elkülönülését (belső szempontból) azzal, hogy ellentmondásokat vezetett be a kapcsolódó szavak szemantikájában és a lexikai levezetési folyamatokban. Néhány példa a lehetőségek körének szemléltetésére:

Később (belsőleg) a szindar és a száműzetésben élő katona közötti megújult kapcsolat eredményeként sorozatos lexikális kölcsönök születtek egymástól:

Sok nyomkövetési jelenséget is találunk , főleg a névtanban: szép számú karakternek és helynek van neve Quenyában és egy Sindarinban, amelynek jelentése és alakja többé-kevésbé pontosan megegyezik (pl. Q Altariel / S Galadriel "fiatal lány sugárzóval koronázva girland").

Érintkezik a valák és a Maiar a Valinorban , Quenya kölcsönzött bizonyos szavakat a saját nyelvén, Valarin nyelv , hozzáigazítva azokat a fonetika. Például a quenyai szavak: indil "liliom, nagy elszigetelt virág", mahalma "trón", miruvóre " szíves bor, rét " a valarin iniðil , maχallām , mirubhōzē- szavakból származnak . Néhány tulajdonnév szintén Valarin eredetű, például Aulë , Manwë , Oromë , Ossë , Tulkas , Ulmo .

Az Ñoldor emigráns Quenya is kölcsönzött néhány szót Középfölde többi nyelvéből: például Casar „Törpe” Khazâd khuzdul (a törpék nyelve ) származik .

Néhány alapvető szó

Szó Fordítás Kiejtés Szindarin megfelelője
föld ambar , cemen [ 'Ambar ], [ ' kɛmɛn ] amar, hét
ég menel [ 'mɛnɛl ] menel
víz nen [ 'neːn ] nen
Tűz nár [ 'naːr ] naur
férfi (férfi) ner [ 'neːr ] benn
nő (nő) nís [ 'niːs ] bess
eszik árboc- [ 'mat- ] őrült-
inni gyümölcslé- [ 'suk- ] sog-
magas alta , halla [ 'alta ], [ ' halːa ] beleg, daer
kicsi pitya , titta [ 'pitʲa ], [ ' titːa ] niben , tized
éjszaka lóme [ 'loːmɛ ] nak,-nek
nap aure , re [ 'au ̯rɛ ], [ ' reː ] van

Használja Tolkien után

Noha egyes pontok továbbra is homályosak, Quenya nyelvtanát és szókincsét elég jól igazolják ahhoz, hogy lehetővé tegyék a mondatok kialakítását. Néhány rajongó megpróbálja ezen a nyelven többé-kevésbé sejteni a szövegeket, olyan jelenséget, amely hasonló a rajongói művészetekhez vagy a rajongói fikciókhoz . Az eredményt gyakran „neokvenyának” nevezik, hogy megkülönböztessék Tolkien hiteles alkotásától. Találunk illusztrálja ezt a film adaptációja a Lord of the Rings által Peter Jackson , amely magában foglalja a néhány mondatot ennek a „neo-Quenya” (néhány mások közvetlenül Tolkien regénye).

Különféle stratégiákat alkalmaznak a kenyai ismeretek hiányosságainak leküzdésére. Az inflexiót a meglévő igazolások analógiájával rekonstruálják , figyelembe véve Quenya fonetikai törvényeit . A szintaxist gyakran néhány példából kell extrapolálni, és más nyelveken ismert struktúrákat utánozhat . A hiányzó szókincset kibővítik a Quenya levezetésének folyamatait követõen létrehozott neologizmusok vagy más elvi nyelvekbõl származó nyelvi rekonstrukcióval, vagy kiegészítik a tanúsított kifejezések, paraforák , metaforák és metonímiák jelentésének kiterjesztésével .

Mint a fanfiction általában, ez a gyakorlat is egy sor kritika: főleg azt kritizálják, hogy önkényesen választotta ki forrásait, hogy mesterségesen szabályosított nyelvhez jusson, a külső fejlődés különböző állapotainak megkülönböztetése nélkül egyesítette, szemantikailag homályos vagy valótlan konvolúciók, az esszék szerzői által gyakorolt ​​nyelvrétegek bevezetése, és összességében figyelmen kívül hagyni JRR Tolkien-t mint e nyelvek íróját, amelynek nem volt olyan alapvető célja, hogy használhatóvá tegye őket.

Quenyát nyelvtanilag leegyszerűsített formákban, életnagyságú szerepjátékokban is használják .

Quenya szintén nagy jelentőséget tulajdonít az " A for Association " bibliográfiai sorozatnak , amelyet Pierre Bottero és Erik L'Homme írt . Ezekben a regényekben a főhősök Quenyát használják varázslataik és varázsigéik megfogalmazására.

Függelékek

Megjegyzések

  1. Kivonat a Namárië ( A gyűrűk ura , II. Könyv, 8. fejezet, „Búcsú Lórientől”) versből , írva Tengwarban , átiratával a latin ábécében.
  2. dátuma első írások Quenya tettek közzé: "  A Qenya fonológia és Lexicon  " a Parma Eldalamberon , n o  12 (p xii társkereső.) És a vers "Narqelion" a Vinyar Tengwar , n o  40 (vö p. 7 a randevúhoz).
  3. Az esszé egy titkos Vice , megemlíti három nyelven, amihez hozzájárult alatt gyermekkorban és serdülőkorban, animális , Nevbosh és Naffarin .
  4. Megjelent a Silmarillion Vanyar-ja ; de Tolkien többször megváltoztatta a nevüket.
  5. Edward KLOCZKO azt feltételezi, hogy ez a kifejezés említett pontosabban az írásos formában a nyelv, a klasszikus  vagy könyvmoly Quenya . Lásd az Elvish Languages ​​Dictionary of Vol. 1. o. 79.
  6. Az utóbbi két esetben azok a nevek, amelyeket Quenya-ban egy fiktív karakter adott egy kortárs történetbe, és akiknek álmában észlelniük kell az ókori nyelv töredékeit. Mivel nem ismerik a pontos neveket, saját jelöléseikkel találják ki őket.
  7. A francia fordítása A Gyűrűk Ura ad sinoma helyett sinome  ; ez egy héj.
  8. Ez igaz Tolkien nyelvi fejlődésének késői szakaszában; a korai qenya több kombinációt tett lehetővé a döntőben.
  9. Alternatívaként kt , elsősorban Tolkien nyelvfejlődésének korai formáiban.
  10. Főleg azért, mert az e és az o esetében a timbre-ben is van különbség, a hosszúakat zártabban ejtik, mint a rövideket. Lásd a Gyűrűk Ura című lap E mellékletét.
  11. Úgy tűnik, hogy a másodlagos artikulációval rendelkező okkluzívák és nazálisok, vagyis a nádorok és a jólovelek ebben a tekintetben úgy viselkednek, mint mássalhangzók csoportjai: Tolkien jelzi: The Jewels War , p.  407 hogy a ci rya quen „tengerész” szót az utolsó előtti hangsúlyozza.
  12. A tisztán numerikus kettősséget, az elemek közötti különösebb összefüggés nélkül, a "kettő" számszerű támadás fejezi ki , amelyet az egyes számban szereplő név után helyeznek el: * cirya támad "két hajót". Lásd Vinyar Tengwar , n o  49. o. 44-5.
  13. A névleges ragozása Quenya ebben az időben is jól ismert, köszönhetően küldött levél körül 1966-1967 Tolkien Dick Plotz, alapítója a Tolkien Society of America , ahol ő adja a ragozása nevek cirya „hajó” és Lasse " levél ". Ez íródik Édouard KLOCZKO , szótár tünde nyelv, 1. kötet , p. 193-4.
  14. Az eset részletes tárgyalása: Ales Bican, „  The -s eset  ” , szil .
  15. Az erős / gyenge terminológia abból származik, amelyet hagyományosan a germán nyelvek leírására használnak . Tolkien általi használatához vö. például Parma Eldalamberon , n o  17 p. 186.
  16. Ennek az időnek a neve a görög nyelvtanból származik, ahol ennek ellenére egy egészen más kategóriát jelöl meg a jelentés alapján: az ókori görög aspektusrendszerben egy folyamatot ír le anélkül, hogy figyelembe venné annak időtartamát („nulla szempont”), indikatív módra átadott érték . A quenyai aoristának ez az elszántság hiánya közös, de az idő kategóriájára vonatkozik, nem pedig szempontra.
  17. Lásd a vita a ullier forma in: Ales Bican, „  Az Atalante Töredékek  ” , a szilfa .
  18. A negatív ige használata megtalálható a finnben, valamint más uráli nyelvekben .
  19. Ugyanez az alap található a „kérni” igében : maquet- (vö. Quet- „mondani”).
  20. A ragasztás általános bemutatása: Helge K. Fauskanger , "  Quenya Affixes  " , Ardalambion
  21. Quenyában az öröklött forma a tyelpe  ; a ñoldorin telpe variánsát az Aman telepe telerin befolyásolja . Befejezetlen mesék és legendák , II. Könyv, fej. 4. melléklet, E. függelék
  22. Lásd például az Elfling levelezőlista archívumait .
  23. Elemzés (in) „  Nyelv a Gyűrűk ura filmben  ” a Gwaith-i-Phethdain-on
  24. A neo-Quenya példájának részletes elemzését lásd (in) Helge K. Fauskanger, "  Practical Neo-Quenya  " Arda Philology n o  2 The Arda Society , 2009, p. 16–54 [ online ]
  25. Lásd e kritikák összefoglalásaként (en) Carl F. Hostetter, „  Elvish as she Is Spoke  ” , francia fordítás letölthető PDF fájlban (fr) „  L'elfique comme elle est parlait  ” .
  26. A quenya és a fekete beszéd egyszerűsített formáinak munkaköri játéka , konzultáljon (en) Susanne Vejdemo "  Tolklangok a" valós "világban: Két svéd LARP-nyelv morfoszintaktikai fejlődése  " Arda Philology n o  1, The Arda Society , 2007, p. 22–41 [ online ]

Hivatkozások

  1. Levelek , n o  163 o. 302.
  2. Parma Eldalamberon , n o  12 o. x-xi.
  3. Lásd ezeket az üzeneteket a Lambengolmor levelezési lista  : Christopher Gilson, Kalevala és Qenya , üzenet n o  480 13 szept 2003 és az azt követő; Petri Tikka, finn szavak QL (volt Re: Kalevala & Qenya) , Üzenet n o  485 2003. szeptember 19-.
  4. Levelek , n o  144 o. 251.
  5. Letters , n o  205 p. 374.
  6. Monsters és a kritikusok és más esszék p. 247-275.
  7. Az ékszerek háborúja , „Quendi és Eldar”, p. 357-424.
  8. Helge K. Fauskanger, Quenya - az ősi nyelv pontját „Belső történelem” című Ardalambion .
  9. Az elveszett út , "Lhammas", p. 165-198.
  10. Az ékszerek háborúja , p.  73 és 360-361.
  11. Az ékszerek háborúja , p.  375.
  12. Sauron legyőzve , p.  414.
  13. Parma Eldalamberon , n o  11 o. 28.
  14. Az elveszett út , p.  172
  15. Az elveszett út , p.  389.
  16. Az elveszett út , p.  380.
  17. A Gyűrűk Ura , I. könyv ch. 3 „Három társaságot alkot”.
  18. Levelek , p.  251.
  19. Helge K. Fauskanger, Szindarin - A nemes nyelv , Ardalambion „A nyelv megnevezései” szakasza .
  20. A Gyűrűk Ura , V. könyv fej. 8 "Gyógyházak"
  21. Sauron legyőzve , p.  413-5.
  22. Az elveszett út , p.  41.
  23. „JRR Tolkien levele Dick Plotzhoz (kb. 1966-1967)”, Edward Kloczko, Elv nyelvek szótára p. 193-194.
  24. Az út folyamatosan megy , p. 66-67.
  25. A Gyűrűk ura , II. Könyv, fej. 8 „Búcsú Lórientől”.
  26. Szörnyek és kritikusok , p. 247-275.
  27. Az elveszett út , p.  72.
  28. Vinyar Tengwar , n o  40.
  29. Vinyar Tengwar , n o  43-44.
  30. Parma Eldalamberon , n o  15.
  31. Az elveszett út , p.  167-198.
  32. Az elveszett út , p.  339-400; kiegészítések és korrekcióját Vinyar Tengwar , n OS  45 és 46.
  33. Az ékszerek háborúja , p.  357–424.
  34. Parma Eldalamberon , n o  17.
  35. Helge K. Fauskanger, "  Quenya - az ősi nyelv  " , Ardalambionon
  36. Az ékszerek háborúja , p.  413.
  37. A közép-földi népek , "  Fëanori shibboleth  ", p. 331-366.
  38. Vinyar Tengwar , n o  41 o. 7.
  39. Edward Kloczko, Elv nyelvek szótára p. 135-136.
  40. Helge K. Fauskanger, "  Az evolúció a primitív tüntetőtől Quenyáig  " , Ardalambionon
  41. Quenya ékezetes rendszerét nagyrészt a The Road Goes Ever On p. 66-70.
  42. Levelek , n o  347 o. 597.
  43. A két többes szám szemantikai megkülönböztetéséhez vö. Vinyar Tengwar , n o  49 o. 8. és Parma Eldalamberon , n o  17. o. 135.
  44. Az ékszerek háborúja , p.  373-4.
  45. Parma Eldalamberon , n o  14, "  Korai Quenya Grammar  ", p. 47-48.
  46. Parma Eldalamberon , n o  17 o. 56-58.
  47. A közép-földi népek , p.  42-43.
  48. Vinyar Tengwar , n o  49 o.  16-17 és 50-58 .
  49. Vinyar Tengwar , n o  43 o. 21.
  50. Vinyar Tengwar , n o  42 o. 33.
  51. Vinyar Tengwar , n o  43 o.  19. és 35 .
  52. Lásd például a "  korai Quenya Nyelvtan  " a Parma Eldalamberon , n o  14 o.  52-54 és 85-86 .
  53. Edward Kloczko, Elv nyelvek szótára p. 161-162.
  54. Edward Kloczko, Elv nyelvek szótára p. 95, 96, 100
  55. Vinyar Tengwar , n o  43 o.  9. és 11 .
  56. Vinyar Tengwar , n o  41 o.  11, 13
  57. A közép-földi népek , p.  401, 404 .
  58. A konjugáció részben bemutatott: Parma Eldalamberon , n o  17 p. 156.
  59. A konjugáció részben bemutatott: Parma Eldalamberon , n o  17 p. 186.
  60. Konjugáció: Parma Eldalamberon , n o  17 o. 77.
  61. Oilima Markirya vers , 3 e  változat a "  Titkos alelnök  " szörnyekből, kritikusokból és egyéb tesztekből, p. 273-275.
  62. Parma Eldalamberon n o  17 o.  68 .
  63. Parma Eldalamberon , n o  17 o. 68
  64. Az ékszerek háborúja , p.  366.
  65. Parma Eldalamberon , n o  17 o. 72.
  66. Befejezetlen mesék , 2 e  rész, "Cirion és Eorl" fejezet.
  67. Morgoth gyűrűje , p.  258.
  68. Az ékszerek háborúja , p.  368-369.
  69. Thorsten Renk, „  Az ige» hogy«Tolkien tünde nyelv,  ” a Parma Tyelpelassiva .
  70. Vinyar Tengwar , n o  42, Bill Welden, "  Negation a quenyában  ", p. 32-34.
  71. Parma Eldalamberon , n o  17 o. 144.
  72. Vinyar Tengwar , n o  47 o.  21 .
  73. Az ékszerek háborúja , p.  399-400.
  74. Az ékszerek háborúja , p.  388.
  75. Forrás: Édouard Kloczko, Elv nyelvek szótára, 1. kötet .
  76. Forrás: (en) (fr) Hiswelókë szindarin szótára

Bibliográfia

Tolkien művei Speciális folyóiratok
  • (en) Christopher Gilson (szerk.), Parma Eldalamberon , Cupertino (Kalifornia, Egyesült Államok), 1971-, szabálytalan kiadvány. A Fanzine rendszeresen publikál Tolkien kiadatlan dalait.
  • (en) Carl F. Hostetter (szerk.), Vinyar Tengwar , Crofton (Maryland, USA), 1988-, szabálytalan kiadvány. A Fanzine rendszeresen publikál Tolkien kiadatlan dalait.
Másodlagos irodalom
  • (fr) Édouard Kloczko , Elv nyelvek szótára (1. kötet) , Temze, ösz. „Középfölde enciklopédiája” Toulon, 1995, ill., 214. o. ( ISBN  2-910681-03-3 ) Fontos munka, de hiányosá és néha elavulttá tette Tolkien sok publikálatlan művének későbbi közzététele.

Kapcsolódó cikkek

Külső linkek