Maus | |
Sorozat | |
---|---|
Szerző | Art spiegelman |
Színek | fekete és fehér |
Nem (ek) | grafikus regény , életrajz , történelmi tanúvallomás , önéletrajzi képregény |
Témák | Shoah , apa-fiú kapcsolat |
Főszereplők | Vladek Spiegelman és családja Art spiegelman |
A cselekvés helye | Lengyelország Auschwitz Egyesült Államok |
A cselekvés ideje | két háború között Második világháború 1970-es évek |
Ország | Egyesült Államok |
Eredeti nyelv | Angol (fordítás: Judith Ertel) |
Egyéb címek | Egy túlélő mondja |
Szerkesztő | Pantheon Books (Egyesült Államok) Flammarion (Franciaország) |
Első kiadvány | 1986. szeptember (1. kötet)és 1991 (2. kötet) |
ISBN | 2-08-067534-6 |
Formátum | 16cm x 24cm (teljes kiadás) |
Nb. oldalakat | 295 (teljes) |
Nb. albumok | 2 |
Előzetes közzététel | NYERS |
Pulitzer-különdíj , 1992 | |
A Maus azAmerican Art Spiegelman grafikus regénye ,amely 1980 és 1991 között jelent meg az Egyesült Államokban . A munka alapja az interjúk a szerző és az apja, a túlélő a haláltáborok : ez a számla továbbítása tekintetében a soá , különösen az üldöztetések és kiirtását a lengyelországi zsidók az 1930-as és 1940 .
Az elbeszélési keret két korszakban fejlődik: egyrészt az Art Spiegelman jelenének a jelentés kezdetekor , 1978-ban New Yorkban , másrészt apjának, Vladeknek a története, aki az 1930-as évek közepén kezdődik Częstochowában . és 1945-ben az amerikaiak felszabadításával ért véget . A könyv ezért két, egymásba fonódó elbeszélést mutat be: Vladek elmeséli deportálását, és Art Spiegelman az apjával fennálló nehéz kapcsolatát.
A mű 292 táblát és mintegy 1500 fekete-fehér dobozt tartalmaz . Az Art Spiegelman posztmodern technikákat alkalmaz, és átülteti a két történetet egy állatvilágba , ahol a lengyelek disznóknak tűnnek, a nácik macskaként, a zsidók pedig egerekként szerepelnek ( németül Maus ). A kritikusok számára Maus több kategóriának felel meg: életrajz, önéletrajz, emlékiratok, történelmi tanúságtétel, kitalált történet vagy több műfaj kombinációja.
Miután az első vázlatot három táblák Funny aminállal ( sic ), 1972-ben a fejlett változata Maus megjelent soros formában 1980 és 1991 között a RAW , áttekintés élcsapat a képregények és illusztrációs vezette Art Spiegelman és felesége Françoise Mouly . Ezt követően az összegyűjtött fejezetek két kötetben jelentek meg 1986-ban és 1991-ben; angolul a Pantheon Books kiadó, majd franciául a Flammarion .
A mű kritikai elismerést kapott az Egyesült Államokban és külföldön. Számos kulturális díjat kapott, köztük egy Pulitzer-különdíjat 1992-ben, egy képregény példátlan eseményét. Az eredeti rajzokat a világ különböző múzeumaiban állítják ki, és a könyvet harminc nyelvre lefordították. A Maus egyike az első grafikus regényeknek, amely magára vonja az angol nyelvű akadémikusok figyelmét .
Maus két elbeszéléssel találkozik, két különböző korszakból. Jelenleg, 1978-1979-ben, az Art Spiegelman interjút készít édesapjával, Vladekkel, aki a New York-i Rego Park ( Queens ) közelében él . Vladek az 1930-as évek közepétől egészen a második világháború végéig , 1945 - ig mondja el Lengyelországban történetét .
Ennek prológus , a szerző leírja a gyerekkori emlék: egy nap 1958-ban Rego Park, esett, míg a görkorcsolya barátai, akik elhagyták őt. Sírva tér haza. Amikor apja a könnyek okáról kérdezi, Art elmondja neki az eseményt. Apja megjegyzi: „Barátok? A barataid ? Zárja be magát egy hétre egy szobába, enni nélkül ... Akkor meglátja, mi ez a barát!
Felnőttként Art Spiegelman meglátogatja apját, akivel a kapcsolata távoli. Vladek első felesége, Anja, aki szintén Art anyja volt, 1968-ban öngyilkos lett. Vladek azóta újra feleségül vett egy Mala nevű nőt. Art arra kéri az apját, hogy meséljen neki a haláltáborokban szerzett tapasztalatairól . Kínos kifejezési stílusban Vladek fiatalságát idézi fel: 1937-ben Częstochowában él ; feleségül vette Anját, egy gazdag családból származó fiatal lányt, majd Sosnowiecbe költözött gyárat vezetni. Vladek arra kéri fiát, hogy hallgassa el ezt az időszakot könyvében, amelyet Art vonakodva elfogad. Amikor Richieu, az első gyermeke megszületett, Anja perinatális depresszióban szenvedett . Ennek orvoslására a házaspár egy szanatóriumba ment Csehszlovákiában , a nácik által ellenőrzött területen . Visszatérésükkor politikai és antiszemita feszültségeknek voltak tanúi . Vladeket közvetlenül a náci invázió előtt mozgósítják és a frontra küldik . Elfogják, majd hadifogolyként munkára kényszerítik. Amikor kiszabadul, rájön, hogy Németország annektálta Sosnowiecet. A megszállt zónában elzárva illegálisan lépi át a határt, hogy megtalálja családját.
Vladeknél és Malánál tett látogatása során Art megtudja, hogy évekkel korábban megkapta egy földalatti képregény másolatát, amely egy bonyolult képregényt tartalmaz. Annak ellenére, hogy Mala megpróbálta leplezni a magazint, Vladek megtalálja és elolvassa fia beszámolóját. Ez a Fogoly a pokol bolygón (1973) állítja Art művészet traumáját , amikor édesanyja 1968-ban öngyilkos lett, míg három hónappal korábban pszichiátriai kórházban volt . Az utolsó rovatban egy börtönben ábrázolja magát, és kijelenti: "Megöltél, anya, és itt hagytál, hogy megfizessem az árát . " Bár ez a beszámoló fájdalmas emlékeket ébreszt, Vladek úgy véli, hogy fia a legjobb eljárást választotta a téma kezelésére.
1943-ban a nácik a zsidókat a sosnowieci gettóból Środula faluba költöztették, és minden nap kényszerű felvonulással vitték a munkásokat Sosnowiecbe. A család elválik: Vladek és Anja a biztonsága érdekében Richieut egy Zawiercie nénihez küldik . Azonban elhatározta, hogy a gettó felszámolása alatt elmenekül a Gestapó elől , ez a néni megmérgezi a gondozásában lévő gyerekeket, majd öngyilkos lesz. Środulában sok zsidó rejtekhelyet épít a kerekek elől . A felfedezett Vladeket egy szögesdróttal körülvett területre küldik, amely egy "gettó a gettóban" . Anja és Vladek családjának utolsó tagjait elviszik. Środulának már nincs zsidója, kivéve egy kis rejtett csoportot, köztük a Spiegelman házaspárt. Amikor a nácik kiürítik a helyiségeket, a csoport feloszlik és elhagyja a gettót.
Sosnowiecben Vladek és Anja egyik rejtekhelyről a másikra költözik, alkalmanként más rejtett zsidókkal találkozva. Amikor ételt keres, Vladek úgy tesz, mintha lengyel lenne. A házaspár megköti a csempészeket , hogy Magyarországra meneküljenek , de valójában csapdába esnek: a Gestapo a vonaton fedezi le Spiegelmanékat (Magyarország is náci fennhatóság alatt áll ), és Auschwitzba viszik őket , ahol a két házastárs külön marad mindaddig, amíg a Harmadik Birodalom kapitulációja .
Art követeli Anja személyes naplóját apjától; Vladek szerint ott rögzítette a soával kapcsolatos tapasztalatait, és ez a beszámoló jelenti auschwitzi történelmének egyetlen tárgyi emlékét. Vladek végül beismeri, hogy Anja öngyilkossága után megsemmisítette a füzeteket. A dühtől megőrült Art „orgyilkosnak” nevezi az apját .
A történet 1986-ban folytatódott, a Maus első hat fejezetét összefogó könyv megjelenése után . Munkája váratlan sikereivel szembesülve Art összetörtnek érzi magát, és "teljesen elzárkózik" . Beszél erről a pszichiáterével , a cseh származású Paul Pavel- lel, aki szintén a megsemmisítő táborok túlélője. Pavel szerint, mivel a táborokban halottak soha nem fogják tudni elmesélni történetüket, "talán jobb, ha nem" . Amelyhez Art válaszol egy idézet honnan Samuel Beckett : „Minden szó olyan, mint egy haszontalan folt csend és a semmi” , akkor a reflexió után hozzáteszi: „Másrészt, azt mondta, hogy ” .
Vladek elmondja fiának a táborokban kínlódó kínjait, az éhséget és a verést; megidézi a szelekció elől való manőverét is (a fogvatartottak válogatásának folyamata, amely vagy a munkába, vagy a gázkamrában történő megsemmisítéshez vezeti őket ). Anja és Vladek a veszélyek ellenére is képesek kommunikálni. Amint a szövetségesek előrenyomulnak a tengely ellen Németországban, a foglyok elviselik a haláleseteket a megszállt Lengyelországban Auschwitzból a birodalmi Gross-Rosenen át Dachauba , ahol a fogva tartás körülményei tovább romlanak; Vladek tífuszt kapott ott .
A háború végén a túlélőket szabadon engedik; Anja és Vladek újra összeállnak. A könyv utolsó oldalán Vladek fejezi be történetét. Az ágyában fekve azt mondta Artnak : "Elegem van a beszélgetésből, Richieu, és ez egyelőre elég felhajtás . " Az utolsó doboz Vladek és Anja sírját ábrázolja; Vladek 1982-ben halt meg, a könyv elkészülte előtt.
Art Spiegelman (született 1948) amerikai képregény-szerző és értelmiségi . Ő maga az egyik szereplője annak a művének, amelyben haraggal és önsajnálattal telve mutatja meg magát. Hogy szembenézzen saját traumáival és a szüleitől örököltekkel, pszichiáterrel konzultált , még a könyv megjelenése után is. Mivel úgy érzi, hogy apja, Vladek uralja őt, Art távoli hozzáállást tanúsít vele szemben. Első pillantásra gyenge együttérzést mutat Vladek kínjai iránt; az elbeszélés előrehaladtával azonban nő az empátia iránta.
Vladek Spiegelman (1906-1982) Art atyja. Lengyelországban született zsidót I. Auschwitzba deportálták, de túlélte a soát. Az 1950-es évek elején az Egyesült Államokba költözött. Ő tanúskodik történelméről. Kínos stílusban van kifejezve (" törött angol ", lásd a kifejezés stílusáról szóló részt ). Ott különféle feladatokat (kereskedési textíliák a częstochowai és ács , tetőfedő lakatos , cipész ...), és képes szerzett neki a kapcsolódó kedvezmények a gettó és Auschwitz. Fukar, rögeszmés és önző emberként mutatják be. Türelmetlenséget mutat, amikor menye Françoise átveszi az afrikai-amerikai stoppos irányítását , akit lopni szándékozik. Úgy tűnik, nem gondol a rasszista hozzáállása és a soával kapcsolatos tapasztalatai közötti kapcsolatra.
Anja Spiegelman (1912-1968) Vladek első felesége, Richieu és Art édesanyja. Deportált Birkenau , ő is túlélte a haláltáborokban. Gazdag családból származik. Idegesnek, engedelmesnek és érzelmileg függőnek tűnik, törékeny egészséget mutat; például perinatális depressziót tapasztal Richieu születése után. Amikor Art gyermek volt, néha mesélt neki a soával kapcsolatos tapasztalatairól. Ban ben1968. május, öngyilkosságot követ el az ereinek hasításával, és nem hagy üzenetet.
Richieu (1937-1943) a Spiegelman házaspár első gyermeke. Biztonsága érdekében szülei Tosha-t bízták meg, egy nénit, aki más gyerekekkel együtt a Zawiercie gettóban él . Amikor a nácik úgy döntenek, hogy felszámolják a gettót, Tosha mérget oszt a gyerekeknek és öngyilkos lesz. Maus emlékének szenteli.
Mala (1917-2007) Anja halála után feleségül vette Vladeket. Társa azt a benyomást kelti számára, hogy soha nem éri el az elhunyt bokáját. Önzőnek, fukarnak és makacsnak találja. Bár a megsemmisítő táborokban szerzett tapasztalatait idézi fel, az Art Spiegelman nem törekszik a tanúvallomások összegyűjtésére.
Françoise Mouly (született 1955-ben) felesége Art Spiegelman. Származása szerint francia, felkarolta a zsidóságot, hogy megkönnyítse a kapcsolatokat Vladekkel. Miután habozott ábrázolni egérként, békaként vagy más állatként, az Art Spiegelman úgy dönt, hogy egérként rajzolja.
Lucia Greenberg Vladek első barátnője. Nem akar tovább menni vele, és Anjának hagyja. Féltékeny, levelet küld Anjának, amelyben Vladekről szóló rágalmakról számol be (állítása szerint Czestochowában nagyon rossz hírneve van, sok barátnője volt, és csak "pénzéért.!" Vesz feleségül Anját).
Ilzecki úr szabó, a Vladek ügyfele. Bár zsidó, megengedett, hogy egyenruhát készítsen a náci tiszteknek; ezért relatív immunitással rendelkezik. Ő és Vladek a sosnowieci háború alatt újra találkoznak, és együtt üzletelnek. A náci zsidók elleni erőszakos kirobbanás során Ilzecki Vladek lakásában menedéket adott, megmentve az életét. Még odáig is eljut, hogy Vladek küldje Richieut egy biztonságos helyre, de Anja erőszakosan elutasítja ezt a javaslatot. Ilzecki nem éli túl a háborút.
Mancie- t Anjával egy időben az Auschwitz-Birkenauban internálják . Az Auschwitz (repül az idő) fejezetben jelenik meg . Magyar származású Mancie Vladek szerint csinos és intelligens, szeretője pedig SS , amely viszonylagos védelmet nyer. Együttérző Anja és Vladek iránt, kapcsolatukként szolgálnak a szerepet övező veszélyek ellenére.
Az Art Spiegelman született 1948. február 15A Svédországban . Szülei, Vladek és Anja Spiegelman lengyel zsidók a holokauszt túlélői . Négy évvel az Art születése előtt testvére, Richieu meghalt egy nagynéni mérgezésében. Vladek és Anja 1951-ben emigráltak az Egyesült Államokba . Anja gyermekkorában néha mesélt a fiának Auschwitzról , de Vladek nem volt hajlandó bemutatni a témát.
Fiatalságától kezdve az Art Spiegelman a képregények iránt érdeklődött, és tizenhat évesen kezdte szakmai karrierjét. 1968-ban egy idegösszeomlás miatt egy hónapot töltött a Binghamton Állami Mentális Kórházban . Röviddel azután, hogy kiengedték a kórházból, anyja öngyilkos lett. Apja nem értékeli, hogy csatlakozott a hippi mozgalomhoz . Spiegelman mondja, hogy miután vásárol egy autó a német márka a Volkswagen , a már amúgy is túlterhelt kapcsolata édesapjával elérte a töréspontot. Ekkoriban a Spiegelman rajongókat olvasott olyan művészekről, mint Frans Masereel , képekben regények írója . Spiegelman megkapja e rajongók hatását a nagy amerikai regény grafikus átültetésére .
Spiegelman központi szerepet játszott az 1970-es évek underground comix-mozgalmában , mind szerzőként, mind szerkesztőként. 1972-ben Justin Green elkészítette a Binky Brown Meets the Virgin Mary részben önéletrajzi művet , amely más underground szerzőket személyesebb és informatívabb művek kidolgozására késztetett. Ugyanebben az évben Green felkérte Spiegelmant, hogy vegyen részt folyóiratának, a Funny Aminals ( sic ) kezdő számában, háromoldalas történettel. Spiegelman, aki a rasszizmusról szeretett volna írni , először arra gondolt, hogy az afroamerikaiakra összpontosítson : a Ku Klux Klan tagjai macskák leple alatt felkutatják az egerekként képviselt afroamerikaiakat. A szerző végül úgy dönt, hogy felidézi a soát, úgy, hogy négylapos elbeszélésben rajzolja meg a zsidó egereket üldöző náci macskákat Maus címmel . A cselekményt egy " Mickey " nevű egér meséli el . Munkája befejeződött, meglátogatja apját, hogy megmutassa neki, mivel a történet részben anekdotán alapszik Vladek auschwitzi tapasztalatairól. Válaszul Vladek ennek az időszaknak a többi epizódját meséli el. Art, kíváncsisága kiéleződött, négy nap alatt interjúkat rögzít apjával; ezek a történetek a fejlett Maus szövetévé válnak . Ezt követően a szerző átfogó kutatásokat végez, konzultál a túlélők nyilatkozataival, és beszélt a túlélő barátokkal és rokonokkal. A Sosnowiec dokumentációja a háború után megjelent lengyel brosúrák sorozatából származik , amelyek részletesen bemutatják a zsidók életkörülményeit az egyes régiókban.
1973-ban az Art Spiegelman bemutatja édesanyja öngyilkosságának történetét a Short Order Comix n o 1 számára: ez a Fogoly a pokol bolygón ( Fogoly a pokol bolygón ). Ugyanebben az évben kiadta pornográf és pszichedelikus idézetek könyvét, amelyet Anja Spiegelmannek szenteltek. Ezt követően az Art Spiegelman rövid és avantgárd képregényekkel szerzett ismertséget . 1975-ben költözött San Francisco a New York-i , amit nem jelenti be, hogy az apja 1977-ig Ekkor úgy döntött, hogy a munkát egy „nagyon hosszú képregény” . 1978-ban új felvételeket készített apja emlékeiről, majd 1979-ben felkereste Auschwitzot. 1980-ban feleségével, Françoise Mouly -val az Art Spiegelman elindította a RAW-t , egy grafikai és képregény-áttekintést. Ezen a kiadványon keresztül terjesztik a Maus soros formában a nyilvánosság számára.
Az 1940-es években - 1950-es , amerikai képregények képviselt jelentős gazdasági szektor széles választékát kínálja a témák. Az 1970-es évek végén ennek az ágazatnak elfogyott a párája. A Maus sorozat megjelenésekor két fő kiadó (a „ Nagy Kettő ”) uralja a piacot: a Marvel és a DC Comics , amelyek elsősorban a szuperhős modellre támaszkodnak . A földalatti comix mozgalom , amely az 1960-as évek vége és az 1970-es évek eleje között virágzott , akkor kínlódni látszott. A vásárlóközönség a képregény , mint Álmodozásokat hatalom a tizenévesek és nem mint egy mód a művészi és irodalmi kifejezés a felnőttek számára. Abban az időben a viták a képregény műfajára összpontosítottak , sokkal inkább, mint média szerepükre .
A " grafikus regény " ( grafikus regény ) kifejezés elterjedt abban az időben, amikor Maus híressé vált. 1978-ban az Un Pacte avec Dieu , a Will Eisner , népszerűsítette a kifejezést, de az eredete ebben a formátumban nyúlnak vissza a korai 1970-es évek. Ezután kettős szerepet tölt: egyrészt, hogy elfedi a középszerű kulturális érték, amely angolul beszélők tulajdonítson ezeknek az alkotásoknak; másrészt lehetővé teszi, hogy jogosultak a könyveket a képregény, szemben a képregények , folyóiratok novellákat.
Ban ben 1980. decembermegjelenik a Maus első szekvenciája, rövid betét formájában a n o 2 RAW-ban . Az áttekintés minden következő száma bemutatja a történet egy fejezetét, egészen addig, amíg a folyóirat 1991-ben megszűnt. A teljes munka ebben az áttekintésben jelent meg, az utolsó fejezet kivételével.
Az Art Spiegelman azért küzd, hogy megtaláljon egy olyan kiadót, amely vállalja a Maus könyv formátumban való kiadását . Ban ben1986. augusztus, a New York Times rendkívül dicséretes véleményei úgy döntenek, hogy a Pantheon Books kötetet kínál az első hat fejezettel: Maus - A túlélő elmondja és alcímként az Apám elvérzi a történelmet . Ez a kiadás megelőzi vetítése Fievel és az Újvilág (An American Tail) által Steven Spielberg Amblin Entertainment stúdió három hónappal . Art Spiegelman, aki úgy véli, hogy ezt a filmet Maus ihlette , megkönnyebbül, mivel reméli, hogy ez a megjelenési dátum elkerüli az összehasonlításokat.
Nagyszámú közönség érdeklődik a Maus iránt , amely részben annak köszönhető, hogy az általános könyvesboltokban forgalmazzák , nem pedig a képregényekre szakosodott könyvesboltok hálózata . A műkritikusok több műfajhoz kötik a művet, a könyvkereskedők pedig haboznak azon kategóriában, amelybe besorolják (lásd a kritikai befogadásról és utókorról szóló részt ).
Pantheon a „grafikus regény” kifejezés mellett foglal állást, amely kezdetben vonakodást kelti az Art Spiegelmanben; valóban sok hosszú képregény tartozik ebbe a kategóriába, tekintet nélkül az elbeszélés minőségére. Szerinte ez a kifejezés a történet formájára utal, tekintet nélkül annak tartalmára. Ezt követően elfogadja ezt a besorolást. A 2000-es évek elején Chris Oliveros, a Drawn and Quarterly szerkesztőjével sikeres kampányt vezetett a Könyvipar Tanulmányi Csoporttal a műfaj „grafikus regényei” címen, hogy megtalálják a helyét a könyvesboltokban.
1991-ben Pantheon egy utolsó kötetbe foglalja össze az utolsó öt fejezetet: És itt kezdődtek a gondjaim . Később Pantheon teljes kiadásokat kínált egy vagy két kötetben. 1994-ben a Voyager Company kiadott egy CD-ROM-ot The Complete Maus címmel , amely tartalmazta a könyvet, átiratokat készített Vladek-kel, filmezett interjúkat, vázlatokat és egyéb dokumentációs forrásokat. Ez a CD-ROM a HyperCard , egy exkluzív Macintosh alkalmazással működött , amely azóta elavulttá vált. 2011-ben a Pantheon Books kiadta a MetaMaus címet . A könyv kiterjedtebb hivatkozásokkal rendelkezik, köztük Vladek filmezett sorozatával. A könyv középpontja Art Spiegelman interjúja Hillary Chute- nal . A dokumentáció tartalmaz interjúkat Art Spiegelman családjával - feleségével, Françoise Moulyval és gyermekeikkel, Nadjával és Dashiellel -, valamint vázlatokat , fotókat, genealógiákat és illusztrációkat is tartalmaz. Szintén ebben a verzióban található egy DVD , video-, hang-, fotóarchívum és a Maus interaktív változata .
Az Art Spiegelman Maus- ot testvérének, Richieunak, valamint saját gyermekeinek szentelte . A történet epigrafája Adolf Hitler idézete : „A zsidók határozottan fajok, de nem emberek. "
Nemzetközi publikáció és fogadás1986-ban a Penguin Books megvásárolta a közös kötet terjesztésének jogait a Nemzetközösségben . Az Art Spiegelman szolidáris az afrikai nemzeti kongresszussal, amely kulturális bojkottot vezet az apartheid elleni tiltakozásként , nem hajlandó "tárgyalni a fasizmussal" : nem engedi át a dél-afrikai munkájának jogait.
2011-től a Maus kiadásai mintegy harminc nyelven léteznek. Az Art Spiegelman-t különösen három változat érdekli: a francia , mert felesége francia, és nagyon tiszteli a francia-belga képregények finomítását ; Német, a történet témája miatt; végül pedig lengyelül. Valójában a történet nagy része Lengyelországban játszódik, szülei ott születtek, ő maga pedig anyanyelvként beszél lengyelül .
A Németországban , kiadók kellett győznie a kulturális miniszter, hogy ez feltétlenül szükséges, hogy az eredeti borító : valójában ez tartalmazza a horogkereszt ; a törvény azonban tiltja a náci szimbólumok megjelenítését. A fogadtatás kedvező: Maus klasszikussá vált , az iskolában tanult.
A lengyel változat buktatókkal találkozott. Már 1987-ben, amikor az Art Spiegelman tanulmányutat tervezett Lengyelországba, az útlevelének bélyegzésével megbízott konzuli tisztviselő az emberek disznóként való képviseletével kapcsolatban kérdőre vonta, aláhúzva a bántalmazás komolyságát. A kiadók és a műkritikusok nem hajlandók átvállalni Maus-ot, mert félnek a felháborodástól és a bojkotttól. 2001-ben Piotr Bikont , a Gazeta Wyborcza újságírója kiadót alapított a Maus kiadására . A tüntetők tiltakozni jönnek, és elégetik a könyvet a székház előtt . Cserébe disznómaszkot viselő Bikont üdvözli őket az ablakából.
A héber változat esetében néhány mezőt retusáltak. Vladek emlékeire támaszkodva az Art Spiegelman egy kisebb alakot ábrázolt a nácik által létrehozott zsidó rendőrség tagjaként . Egy izraeli leszármazott kifejezte ellenzékét, és rágalmazási perrel fenyegette a szerzőt . Spiegelman megváltoztatja a karaktert, a rendőr kalapját fedorával helyettesíti , de megjegyzést tesz, hogy felszólaljon e "behatolás" ellen. 1990-ben a Zmora Bitan kiadó kiadta az első kötetet, amely aztán hideg, sőt negatív megjegyzéseket kapott. A szerkesztő nem adja ki a második részt. Egy másik izraeli ház megvásárolta az egész művet, Jehuda Vizan költő új fordításával, amely átülteti Vladek esetlen stílusát - amit Zmora Bitan nem volt hajlandó megtenni.
A Japánban , Maus megjelenik magazin formátumban; csak ez az ország kapott engedélyt a mű eredeti méretétől eltérő méretben történő közzétételére. A régóta tervezett arab nyelvre történő fordítás még nem valósult meg. Az Oroszországban , a törvény2014. decemberbetiltotta a náci propaganda bemutatását; a Maus borítóján azonban horogkereszt található. A könyvet a győzelem napja előtt kivonják a könyvesboltokból .
A francia Maus és MetaMaus kiadója a Flammarion .
A holokauszt témájú történet megalapozása merész választás, és még inkább képregény formátumban . Valójában az 1986-os angol nyelvű olvasóközönség ezeket a kiadványokat alacsony becsben tartotta, ami lekicsinyítette az Art Spiegelman munkájának értékét. A zoomorfizmus használata rontja ezt a hatást, mert felismerhetetlenné teszi a karaktereket. A zoomorfizmus a képregényekben elterjedt folyamat . Hagyományosan az olvasóközönség társította gyermekkönyvekhez. Azonban a mozgás földalatti az idő ezt a grafikai stílust történeteket felnőtt olvasók - mint például Fritz the Cat a Robert Crumb , aki hivatásos kritikus Joseph Witek „azt mutatja, hogy zoomorphism volt a lehetőség, hogy vezet a paradox narratív realizmus” , mint azt a Maus-ban .
Az elbeszélés a Maus , amely növekszik főleg a számla a holokauszt is leírja Art Spiegelman kapcsolata édesapjával, például kiugróan szekvenciák emlékek. Az I. kötet ötödik fejezete ( Egérlyuk ) tartalmazza a Fogoly a pokol bolygón című négyoldalas elbeszélést, amely 1973-ban jelent meg a Short Order Comix-ban , egy bizalmas képregény-áttekintés. A szerző elmondja édesanyja öngyilkossága iránti érzéseit, és egy rab egyenruhájában ábrázolja magát a megsemmisítő táborokban. Ez a történet témája, a karakterek emberi vonatkozásai és szürrealista stílusa ellentétben áll a mű többi részével, amely a regényekből származó német expresszionista áramlat kódjait használja fel Lynd Ward nyomataiban .
Spiegelman elhomályosítja a történetmesélés és a való világ közötti különbséget. Így a Mauschwitz című fejezetben Art Spiegelman karaktere elmagyarázza feleségének, hogy Maus fontossága túlterheltnek érzi magát, és hogy kétségek válságán esik át, majd arra a következtetésre jut: "A valóságban nem. Soha. hagyta volna, hogy ilyen sokáig szóljak anélkül, hogy megszakítanám ” . Amikor egy zsidónak tekintett fogoly állítja német nemzetiségét, Spiegelman fokozatosan vonakodik e karaktert egérként vagy macskaként rajzolni. A könyvben a szerző hétköznapi részleteket épít be és hangsúlyoz apja történetéből, többek között humoros vagy ironikus szögből is ; ennek a folyamatnak az a hatása, hogy a könnyedség és az emberség dimenzióját adja hozzá a történethez, és "lehetővé teszi az elviselhetetlen történelmi események súlyának viselését" .
A Vladekkel folytatott tárgyalások kezdetekor Spiegelman kézzel vette a jegyzeteket, de nem sokkal később elkezdett magnót használni , akár szemtől szemben, akár telefonon. A szerző gyakran összefoglalja apja mondanivalóját; néha előfordul, hogy meghosszabbítja a párbeszédet, vagy több ismételt leírást egybe szintetizál.
Azzal, hogy Vladek történetét szervezetten mutatta be, Spiegelman attól tartott, hogy aláássa a hitelességét. Végül a lineáris elbeszélés mellett dönt, amely elősegíti a mű átfogó megértését. Arra törekszik, hogy megmutassa, hogy a felvételsorozatok és a könyv formázása a Maus szerves része , annak érdekében, hogy közölje "a személyes kapcsolat részét képező riport benyomását" .
Munkájában Art Spiegelman a zoomorfizmust használja a különböző „nemzeti” csoportok képviseletére: a zsidók egerekké , a németek macskává , az amerikaiak kutyává , a lengyelek pedig disznókká válnak ; a lengyel zsidó és a nem zsidó hannoveri német szeretetéből született gyermeket macskacsíkokkal jelölt szőrmével ellátott egér adja vissza. Az egerek náci propagandaképekre és az Örök zsidó című antiszemita dokumentumfilmre hivatkoznak ; emellett lehetővé teszik a nácik antiszemita gyűlöletének lefordítását a macska-egér metafora segítségével (a német zsidó fogoly képe, amelyet olykor egér, néha pedig macska ad át, lehetővé teszi a szerző számára, hogy ezeken az ábrázolásokon játsszon és mi felidézik az olvasónak), az amerikaiak pedig kutyává válnak, mert elűzik a németeket, ahogy a kutyák is a macskákat. A lengyelek disznók általi ábrázolása ( Cochonnet , Looney Tunes karakter ihlette ) sok negatív reakciót váltott ki utódaik körében, akik ugyanúgy állítják, hogy a nácizmus áldozatai, mint a zsidók; Art Spiegelman apja ismételt vallomására támaszkodva válaszolt, aki látta, hogy a lengyelek üldözik a zsidókat. Más nemzetiségű, kevésbé van jelen Vladek történetét, jelképezi a kulturális sztereotípiák: a francia, evők békacomb, a békák és a brit, szerelmesek a fish and chips , a hal ; a látnok Romot elkülönült bombyx képviseli ( angolul cigánylepke ), és a svédek, akiknél a Spiegelman család a háború után menedéket talált (és Vladek szerint ott is maradt volna, Anja ragaszkodása nélkül az Egyesült Államokban történő megtaláláshoz családjának egyetlen túlélő tagja), szarvasok, mert az állat, szimpatikus, ebből az országból származik.
A történet lényegében a szövegen alapul: kevés néma doboz van benne . Körülbelül 1500 fekete-fehér doboza van . Erős ellentétek irányítják a művészi döntéseket: a nagy fekete területek és a vastag fekete szegélyek fehér területekkel és széles fehér margókkal állnak egymással szemben. A szürke árnyalat alig van jelen. A jelen idejű elbeszélésben a táblák nyolc négyzetrácsnak felelnek meg. Amikor a történet leírja a múltat, Spiegelman ismételten megszabadul ettől a mintától.
Két korábbi mű, az első Maus (1972) és a Fogoly a pokol bolygón (1973) nagyon részletes és kifejező stílust kínál. Eredetileg a szerző ezt a folyamatot a Maus hosszú változatához képzelte el . Néhány vázlat után azonban Spiegelman tiszta vonal mellett dönt, közel a ceruzavázlataihoz, mert intuitívabbnak és közvetlenebbnek tartja. A szereplők rajza minimalista: egy emberi test, amelyet egy állat feje felülmúl, ahol a szem pontoknak felel meg, míg a száj és a szemöldök egyszerű vonalak. Spiegelman el akarta határolódni az első Maus szereplőinek hatásától , ahol a náci macskák hatalmas sziluettje ellentétben áll a zsidó egerekével; a szerző szerint ez a megközelítés "megmondja az olvasónak, mit érezzen és gondoljon" . A fejlett Maus- ban Spiegelman azt preferálja, hogy az olvasó kialakítsa saját véleményét. Ezért a náci macskák, hasonló méretűek, mint a zsidó egerek, nem jelenítik meg az arckifejezéseket, amelyek azonnal a történet gazembereként jelölik őket . A Pokol bolygón fogoly és Maus közötti különbségek szemléltetik a józanabb stílus hatékonyságát: A fogoly rettegést gerjeszt, míg a hozzáférhetőbb Maus elmélkedésre és megértésre hív fel.
Ezenkívül Spiegelman egy ilyen stílusú napló hatását akarta visszaadni: sima papírt , töltőtollat és fehér írógép javító szalagot használt . Az eredeti és a közzétett rajzok a többi alkotással ellentétben azonos méretűek , először nagy formátumban rajzoltak, majd a hiányosságok elrejtése érdekében csökkentett változatban jelentek meg.
A Spiegelman cikkeket írt, amelyek a képregény- történelem mélyebb megértését ösztönzik . Fiatalkorában Bernard Krigstein Harvey Kurtzman , Will Eisner és Master Race (1955) hatásait kapta . Bár Spiegelman Eisner korai műveire hivatkozik, azt állítja, hogy Maus semmivel sem tartozik az A szövetség Istennel című grafikus regénynek . Ezzel szemben őt közvetlenül inspirálja Harold Gray Kisárva Annie (1924) , akinek munkáját csodálja, mivel a mesemondás az írásmódokra támaszkodik ahelyett, hogy az illusztrációkra támaszkodna. Spiegelman idézi Justin Green Binky Brown Meet the Virgin Mary (1972) alapvető hatását is , aki úgy döntött, hogy önéletrajzi elemeket épít be munkájába; Spiegelman határozza meg, hogy „nem Muci Brown , Maus soha nem látott napvilágot” . Ami a grafikai hatása, azt jelzi, különösen Frans Masereel , aki használja a xylographic folyamat az ő elbeszélések képeken , mint a My könyvében óra (1919).
A náci ikonográfiát a Maus könnyen felismeri . A Spiegelman valóban kritikus célokra használja fel a párt grafikai elemeit. E jelrendszer mimetikai és metaforikus elemeinek felhasználásával Maus bemutatja, hogy a náci fenyegetés miként hatolt be az érintett országokban a második világháború korszakának valóságába , de e történelmi esemény pszichológiai hatását is az életbe a háború befejezése után túlélők, valamint a túlélők gyermekeié.
Maus kritikáihoz hasonlóan Spiegelman is úgy véli, hogy "a valóság túl komplex egy képregényhez ... Annyit le kell egyszerűsítenie vagy el kell torzítania" , ezért néhány megközelítés a történetben. A szerző posztmodern megközelítést alkalmaz . Valójában Maus "saját történelméből táplálkozik" , mert az elbeszélés állítja a mű keletkezését, vagyis a Spiegelman szerkesztői és művészi döntéseit, hogy átírja apja emlékeit. Például, amikor francia felesége zsidóságra tér, az Art Spiegelman karaktere habozik képviselni őt békaként, egérként vagy más állatként.
A történetben az embereket több állatfaj feje és farka képviseli : a zsidók egerek, a németek macskák, a lengyelek disznók stb. Az Art Spiegelman-t a náci propagandafilmek ihlették, ahol a zsidókat egyenlővé teszik egy káros fajjal. Azonban az első jelentős találkozás ilyen metafora nyúlik vissza, Ken Jacobs bemutatása a trubadúr műsorok és a régi amerikai filmek , ahol az etnikai karikatúrák bővelkedik. A náci propagandában az egerek a zsidókat jelképezték, ezt a képet a Maus vette fel . A második kötet előszava egy 1930-as évekbeli német újságot idéz: "A Mickey Mouse a leginkább siralmas eszmény, amely valaha is látta a fényt ... A hangos megérzések minden független fiatalt és minden tekintélyes fiatalt arra gondolnak, hogy ez az undorító és piszkos kártevő , amely az állatvilág legnagyobb baktériumhordozója, nem lehet az ideális állatfajta ... Fejezzük be azt a zsarnokságot, amelyet a zsidók gyakorolnak az emberek felett! Le Miki egérrel! Viseld a horogkeresztet! " .
Amikor a zsidó számok megkísérli adják ki magukat a lengyelek, viselnek disznó maszkot , a kötelékek, amelyek láthatók. Ez az illúzió meggyőzőbb volt Vladekben, mint Anjában: "könnyebb volt kitalálni, hogy zsidó" - mondja Vladek. Ezért rajzolják ki Anját az álruhából kilógó egérfarokkal.
Ez a sztereotípiák szó szerinti igénybevétele, amelyek a Végső Megoldáshoz vezettek, magában hordozza a rasszista klisék táplálásának kockázatát , de az Art Spiegelman ezt felhasználja karaktereinek anonimizálásához. Liss Andrea művészettörténész szerint ennek az ábrázolásnak a paradox hatása az olvasó azonosítása a szereplőkkel, mint emberekkel; a rajz nem teszi lehetővé a morfológiai jellemzők azonosítását, ugyanakkor megmutatja a rasszista osztályozások mindenütt jelenlétét.
A Maus- ban ugyanazon etnikai csoport összes szereplője egyformán néz ki. Az Art Spiegelman tehát ennek a kategorizálásnak az abszurditását kívánja bemutatni: "ezek a metaforák ... a maguk pusztulását hordozzák", és "feltárják a rasszista ideológiák őrültségét" . Elemzésében Amy Hungerford, a Yale Egyetem angol irodalmának szakembere rámutat ennek a zoomorf rendszernek a következetlenségeire. A szereplők megjelenése valóban sokkal inkább a szerepükre utal, mint az etnikumukra. Még ha szülei sem zsidók, Françoise Mouly egér, mert identitása hasonló a házastársához, aki maga is azonosul a soa áldozataival. Art Spiegelman, amikor az izraeli zsidók hipotetikus ábrázolásáról kérdezték , javasolta a sertéshúst . Amikor konzultál pszichiáterével , a két emberi alak egérmaszkot visel. A munka előrehaladtával ennek a zoomorf metaforának a stílusa fejlődik: az első kötet eredeti kiadásában az Art Spiegelman egérként ábrázolja magát. Viszont a második kötetben önarcképe egérálarcot viselő férfiként mutatja be. A Maus- ban a szereplőket csak zsákmány / ragadozó kapcsolatukban ábrázolják egérként és macskaként. Megjelenésükön kívül minden tekintetben úgy viselkednek, mint a hétköznapi emberek. Ez a zoomorf metafora még összetettebbé válik, ha valódi állatokat képviselnek: Anja fél az egerektől (ami nem hiányzik az iróniától); kedvtelésből tartott kutyák és macskák jelennek meg; a nácik támadó kutyákat használnak.
Szerint Marianne Hirsch , Art Spiegelman életében kísérti emlékeket, amelyek nem az övé. Maus nemcsak a memória, hanem a „poszt-memória” alkotása is, amely koncepció a könyv elolvasása után alakult ki. A munka leírja a holokausztot túlélők és gyermekeik közötti nehéz kapcsolatot. Míg a gyerekek nem élték meg a holokausztot, szüleik emlékeivel nőnek fel, még mielőtt átadták volna nekik. A túlélők és gyermekeik közötti szoros kapcsolat mély személyes kapcsolatot teremt: a gyerekek emlékeket örökölnek őseiktől.
Art Spiegelman krónologikusan átírta apja történetét, hogy következetes legyen. Az elbeszélésben édesanyja, Anja emlékei szembetűnőek távollétük miatt, öngyilkossága és naplójának Vladek általi megsemmisítése miatt. Marianne Hirsch ezután a Mausban eszközt lát Anja emlékének helyreállítására is. Vladek életben tartja Anja emlékét azáltal, hogy képeket tart az asztalán ( „mint egy szentély” , Mala szerint). Anja számára ezért ez az egyetlen anyagi emlék, amely a szerző rendelkezésére áll.
Spiegelman többször kifejezi a bűntudat érzését . Mint sok túlélő gyermek, ő is önmagát okolja azért, hogy jobb élete van, mint szülei. A szorongás bátyja, Richieu, a holokauszt áldozatának halála miatt gyötörte: az Art Spiegelman úgy érzi, hogy soha nem tudja felülmúlni, és úgy tűnik, hogy fejlõdik a kisebbrendûségi komplexussal szemben; úgy véli, neki egy „rivális” .
Az első kötet váratlan sikere után elkészített nyolcadik fejezetben Spiegelman egérmaszkot viselő emberként ábrázolja önmagát, akit megbánással győznek le a holttestek tetején: a holokauszt hatmillió zsidó áldozata. Rajtuk nyugszik Maus sikere . A következő oldalakon Paul Pavel, az Art Spiegelman pszichiáter elemzi azt a bűntudatot, amelyet Vladek érzett, amikor túlélte és legyőzte első fia halálát. Pavel elmagyarázza, hogy Art Spiegelman viszont önmagát okolja, hogy apjának hízelgő ábrázolását festette. Sőt, mivel az Art Spiegelman nem szenvedte el a soát, nehézségekbe ütközött e „sajátos univerzum” megragadásában és megjelenítésében. Ezért nyugodtan leírja.
A Spiegelman a náci etnikai ideológiát parodizálja . Vladek rasszizmusa viszont akkor jelenik meg, amikor mérges lesz, mert Françoise átveszi az afrikai-amerikai stoppos irányítását , akit schwartsernek (német vagy jiddis eredetű kifejezés) hív . Amikor az asszony felháborodik a viselkedése miatt, annál is abszurdabb, mióta antiszemitizmust szenved, így válaszol: "A Schwartse és a zsidók között még nincs összehasonlítás !" " .
A történet folyamán Spiegelman fokozatosan dekonstruálja az állatuniverzumon belüli azonosításokat, különösen a második kötetben: olyan egyéni magatartásokat mutat be, amelyek semmit sem köszönhetnek állítólagos faji vonásoknak.
A rajzon a németek nagyon keveset különböznek egymástól, de a beszámoló sok árnyalatot mutat a lengyelek és a zsidók körében, akik a leggyakoribb szereplők. Néha a zsidók és a zsidótanácsok engedelmeskednek a megszállóknak: vannak, akik zsidókat szállítanak a náciknak, mások rendőri segédtisztekké válnak a nácik szolgálatában.
A Spiegelman számos alkalommal bemutatja azokat a lengyeleket, akik a veszélyek ellenére a zsidók segítségére állnak . Ugyanakkor azt sugallja, hogy az antiszemitizmus akkoriban nagyon elterjedt a lengyelek körében. A táborokat vezető kapók lengyelek; Vladeket és Anját a lengyel csempészek jelzése szerint elfogják. A Felszabaduláskor a pár olyan lengyelek történetét hallja, akik még mindig visszaszorítják a zsidókat, sőt megölik őket.
Az emberiség lenyúzott: Az emberiség és Infrahumanization , Jacques-Philippe Leyens kijelenti, hogy ez a közös, hogy elemezze a népirtások és tömeggyilkosságok a szög a „ dehumanization ” az áldozatok, vagy akár a „animalization” . Védi azonban azt a tézist, miszerint ez a hatás a kínzókra is érvényes, mert cselekedeteik nélkülözik az erkölcsöt. Ennek az elképzelésnek a alátámasztására a szerző idézi Maus-t, valamint A fenevad meghalt! de Calvo , állati szatíra, ahol a nácikat más fajokat üldöző farkasok képviselik.
A Bibliobs- ban megjelent elemzés szerint a zsidók egerekként való képviselete a Maus-ban a náci propaganda közös témáját veszi fel, nevezetesen a zsidók patkányokhoz való asszimilálását, annak érdekében, hogy lefordítsák "a megsemmisítési projektben rejlő dehumanizációt" . Sőt, ez a stílusválasztás paradoxonon játszik: a macska, amely a patkányok náci ragadozóit képviseli, hajlandóságot vált ki az olvasókban.
A Maus- ban a Spiegelman házaspár több nyelvet használ: lengyel , német , angol , jiddis .
Az anyanyelv az Vladek, Anja és Art Spiegelman a lengyel. A történetben Vladek kínos angolul ( törött angolul ) beszél , ami ellentétben áll Paul Pavel ( az Art Spiegelman pszichiátere, valamint a Shoa bevándorlója és túlélője) folyékonyabb kifejezésével . Vladek idegen nyelvtudása számos alkalommal tesz jót neki, például amikor találkozik Anjával. Az angol nyelven jött létre barátság egy franciával: a háború után folytatódott a levelezésük (angolul). Az Egyesült Államokban letelepedve Vladek az angolt választotta szokásos nyelvének. Amikor elmondja a soával kapcsolatos tapasztalatait, először amerikai katonáknak, majd fiának, soha nem használja anyanyelvét. A fiával folytatott párbeszédek szemléltetik az angol nyelvi kifejezési nehézségeket. A történet végén egy fejezetben Vladek megemlíti Dachaut : "És itt ... kezdődtek a gondjaim" ( " És itt ... kezdődtek a gondjaim " ) - nyilvánvalóan komoly problémákkal nézett szembe. Jóval azelőtt. Ez az angolul természetellenes megfogalmazás a II. Kötet alcímének eredete.
A francia változat Judith Ertel fordításában visszaadja ezt a stílushatást.
A német Maus szó rokon az angol egérrel , ami egeret jelent . De felidézi a német mauscheln szót is, ami azt jelenti, hogy "zsidóként beszélni" , utalva a kelet-európai zsidók stílusára, amikor németül beszéltek. Az etimológiája a mauscheln nem származhat Maus , hanem közvetve Mózes .
Maus megjelenése előtt a képregényközösségek már nagyra tartották az Art Spiegelmant rajzfilmes és képregényszerkesztőként. 1986-ban az első kötet váratlan médiafigyelmet kapott. A könyv több száz pozitív kritikát kap, és kulcsszerepet játszik a képregények iránti érdeklődés megújításában . A Watchmen és a The Dark Knight Returns 1986-1987-ben Maus a „ Nagy Három ” egyik meghatározó alkotásává vált a grafikus regény koncepció megjelenésekor és a felnőtt olvasók számára történő terjesztésében. Valójában Maus alapvető szerepet játszik a képregények közönség általi megítélésében, amikor az angol nyelvű olvasóközönség a fiatalok számára fenntartott és a szuperhősök által erősen jelölt műfajnak tekinti őket . Eleinte a Maus-szel kapcsolatos kritikai vélemények vonakodtak összekapcsolni a képregényeket az irodalommal . Tehát amikor a The New York Times azt mondja: „Az Art Spiegelman nem rajzol képregényt ” , az dicséret. Miután megkapta a Pulitzer-díjat , a könyv ismertté vált az akadémikusok körében . 1991-1992-ben a Modern Művészetek Múzeuma kiállítást szervezett Maus geneziséről .
A szakemberek és az olvasók haboztak azon a kategórián, amelyre Maus tartozik : életrajz , szépirodalmi mű , önéletrajz , történelmi tanúságtétel , emlékiratok . Spiegelman arra kérte a The New York Times-t, hogy módosítsa a bestseller listát , hogy könyve a „fikciós” műfajhoz kapcsolódjon a „fikciós” helyett. Kihirdeti: "Hideg verejtékben vagyok attól a gondolattól, hogy David Duke a szépirodalom rangjára csökkentheti az alapos kutatómunkát, amelyet apám emlékei alapján hajtottak végre annak idején, amikor Hitler uralta Európát és megépítette a haláltáborokat. ” . Egy újságíró ezt követően megjegyzi: „Menjünk az Art Spiegelmanékhez, kopogjunk be az ajtaján, és nézzük meg, hogy egy hatalmas egér kinyit-e minket; ha ez a helyzet, besoroljuk Maus- t a nem fikciós művek közé! " Végül az újság egyetértett az Art Spiegelman kéréssel. A Pulitzer-díj zsűrije megkerüli a problémát: Maus 1992-ben megkapta a Betűk különdíját .
Maus magas helyezést ér el a képregény- és irodalomtáblázatokban. A Comics Journal a XX . Század legjobb képregény-könyveinek negyedik könyvét foglalja el ; A Wizard felemelte a 100 legjobb grafikus regény listája tetejére. Az Entertainment Weekly a hetedik helyet szerzi meg a Classics: Books - A 100 legjobban olvasható 1983 és 2008 között . A Time Magazine fenntartja számára az 1923 és 2005 között megjelent legjobb nem szépirodalmi könyvek hetedik helyét, valamint a legjobb grafikus regények negyedik helyét. Más kedvező vélemények olyan kortárs szerzőktől származnak, mint Jules Feiffer és Umberto Eco író . A Spiegelman újra és újra kapott ajánlatokat Maus képernyőhöz igazításához ; mindig visszautasította őket.
2013-ban Maus volt a fő témája egy retrospektív kiállításnak a Vancouveri Galériában : CO-MIX: A képregények, grafikák és scrapok visszatekintése . A kiállítást a Vancouveri Galéria, a Ludwig Múzeum és a New York-i Zsidó Múzeum készítette .
Maus a korai epizódok a RAW befolyásolja Chris Ware ifjúkorában készteti őt „hogy komoly képregény . ” Ezenkívül a Maus az elsődleges inspirációs forrás a Persepolis számára Marjane Satrapi és a Fun Home számára Alison Bechdel által .
1999-ben a The Village Voice közzétette Ted Rall karikaturista cikkét , amelynek címe: Maus Art Spiegelman King a kegyelemmel és félelemmel uralja a comix világát ("A King Maus Art Spiegelman szeretettel és rettegéssel uralja a képregények világát") . A szerző kritizálja Maus meghatározó befolyását a New York-i képregényközösségben. Ted Rall azzal vádolja a Pulitzer-díj zsűrijét, hogy opportunizmusból jutalmazta Mauszt , amikor a könyv nem érdemli meg ezt a megtiszteltetést. Válaszként Danny Hellman, egy másik képregény-író hamis e-mailt fejleszt Ted Rall személyazonossága alatt , felajánlva, hogy felveszi a kapcsolatot a [email protected] címen ( les-balls-de-Ted-Rall @ onelist .com ). Erről a címről Hellman csapást szervez a New York magazin szerkesztői és művészeti igazgatóinak fiktív válaszainak közzétételére . Rali, majd elkezdte a jogi eljárás , azt állítva, $ 1.5 millió kártérítést a rágalmazás , a magánélet megsértése és pszichés. A tárgyaláshoz szükséges pénzeszközök összegyűjtése érdekében Hellman 2001-ben kiadta a jogi eljárások antimológiáját a képregényekben ; a hátsó fedél a kötet a véleménye Art Spiegelman, ahol ábrázolja Rali, mint egy piszoár .
Maus több díjat is kap : az Angoulême Nemzetközi Képregényfesztivál a legjobb külföldi album díját a Maus I-nek ítélte: Apám 1988-ban elvérezteti a történelmet , majd ugyanez a díj Maus II: És itt kezdődött a bajom 1993-ban. 2011-ben az Art Spiegelman a Fesztivál zsűrijének elnöke volt és megkapta a Nagydíjat .
A sajtó visszhangozta a Maus iránti érdeklődést az országos szintű kiadványok iránt, mint például a Le Monde , amely számos cikket szentelt neki, valamint más publikációkat: Les Inrockuptibles , Le Point , Ça m'intinterest . 2012-ben az album helyen 2 nd a rangsorban a 50 alapvető képregény által létrehozott magazin líra .
Ezenkívül az Arte csatorna 2009-ben dokumentumfilmet szentelt neki: Art Spiegelman, traits de mémoire .
A Georges Pompidou Központ március-2012. május„Art Spiegelman: CO-MIX - a képregények, grafikák és különféle törmelékek visszatekintése ” című retrospektíva . Ban ben2017. január, a Shoah Memorial szervezi a Shoah and Comics kiállítást, amely többek között az Art Spiegelman munkáit mutatja be.
Maus körül sok tudományos munka alakult ki, és számos oktatási központ dokumentációs erőforrásként alkalmazza őt több területen: történelem , a diszfunkcionális családok pszichológiája , nyelvművészet és társadalomtudományok területén . A Mausnak szentelt tudományos munka mennyisége páratlan a képregények világában . Az egyik legkorábbi tanulmány Joshua Brown történésztől származik 1988-ban: Az egerekről és emlékekről ( Egerekről és emlékekről (Szóbeli történeti áttekintés)), amely Spiegelman problémáit elemzi apja történetének színpadra állítása érdekében. Marianne Hirsch befolyásos esszét írt a poszt-memóriáról: Családi képek: Maus, Gyász és Post-Memory ; később ez a könyv nőtt, és családi keretekké vált : fotózás, elbeszélés és postmemory . Maus felkeltette azoknak az akadémikusoknak az érdeklődését, akik soha nem tanultak képregényt és munkájukat elismerték: Dominick LaCapra , Linda Hutcheon és Terrence Des Pres . Kevés akadémikus ismeri jól a képregényt , mert a képregény nem egy hagyományos kutatási terület; Ez az oka annak, hogy Maus elemzései a soa történetének, a filmes folyamatoknak vagy az irodalmi stílusoknak a szemszögéből közelítik meg a művet. 2003-ban Deborah Geis esszekészletet tett közzé: Figyelembe véve Maus-t: megközelítések Art Spiegelman holokausztról szóló "Túlélő meséjéhez" . Az irodalomban a holokauszt , Maus fontos helyet, és a kutatások alapján ez a könyv vezetett jelentős hozzájárulás a témában.
Arie Kaplan író szerint a holokausztot túlélők egy része nem értékeli azt a tényt, hogy ez a tragédia egy képregény háttereként szolgál. Egyes irodalomkritikusok, például Hillel Halkin, úgy vélik, hogy a zoomorf metafora "kettős dehumanizációt eredményez " abban az értelemben, hogy a náci ideológia ezekben az atrocitív cselekedetekben egy faj konfliktusát látta egy másik faj ellen, ahelyett, hogy látta volna őket. amelyet az emberek embertársaik ellen okoztak. A mű egyéb kritikusai, például Harvey Pekar , egy képregény- író és kritikus professzor úgy vélik, hogy a zoomorf rajzok veszélyeztethetik a sztereotípiákat. Ezenkívül Pekar mély megvetést mutat Vladek túl negatív ábrázolása iránt, mivel felháborítónak és képmutatónak tartja, míg Maus objektívként jelenik meg. RC Harvey , szakmai kritikus úgy találja, hogy a mausi zoomorfizmus veszélyeztetheti a munka erkölcsi jelentőségét, és közvetlenül a náci ikonográfiából merít a rasszista képviselet szempontjából.
Hozzászólásaikban Peter Obst és Lawrence Weschler fenntartásaikat fejezik ki a lengyelek disznóként való képviseletével kapcsolatban; valóban, a kritikus, Marek Kohn rasszista sértésnek tekinti, mert a zsidó kultúrában a disznók nem kóserok , más szavakkal „tisztátalanok”. Spiegelman azonban zsidóként ezt minden valószínűség szerint tudta. Obst és Pekar úgy vélik, hogy a leírás a lengyelek nem kiegyensúlyozott a Maus : igen, sok lengyel segítséget zsidókat, de gyakran lépnek ki az érdeklődés. Az 1990-es évek végén egy incidens történt a Spiegelman előadása során a McGill Egyetemen ( Montreal ): a lengyelek képviseletében dühös hallgató félbeszakította az ülést; olyan sértő megjegyzéseket mondott, hogy kirúgták a szobából.
Walter Ben Michaels irodalomkritikus úgy találja, hogy a Maus etnikai határai ellentmondanak a valóságnak. Az európaiak megjelenése valóban megfelel a náci tanoknak a versenyeken; ezzel szemben az összes amerikai származástól függetlenül kutyaként van képviselve, kivéve az amerikai zsidókat, akiket a populáció többi részétől külön egérként mutatnak be. Michaels úgy véli, hogy a Spiegelman elkerüli az etnikai diszkrimináció súlyos és visszatérő problémáját az Egyesült Államok történetében .
Más szakmai kritikusok, például Bart Beaty, nem értékelik a mű fatalista jellegét .
Paul Buhle, tanár-kutató kijelenti: „Sok olvasó Maus-t tartja a Soa legszembetűnőbb leírásának; talán ez a képregényekre jellemző túlzásnak köszönhető , amely szemlélteti ennek az észnek dacoló tapasztalat irreális dimenzióját ” . Michael Rothberg osztja ezt a véleményt: " Maus közvetett," könnyű "és valószerűtlen formában rögzíti a nem kitalált narratívát, ami lehetővé teszi Auschwitz rendkívüli intenzitásának helyreállítását" .
Ban ben 2006. január, Uri Fink és Gabriel Etinzon izraeli szerzők kiadják a History of a Rabid Region című könyvet , ahol a Hummaus című novella parodizálja Maus-t .
2012-ben a belga La Cinquième Couche kiadó kiadta egy névtelen szerző Katz című könyvét ; a Maus ezen alattomos változatában a különböző fajok összes fejét macskák feje váltja fel. Ez a paródia a Maus francia változatának minden oldalát és minden sorát reprodukálja . A Flammarion , a Spiegelman franciaországi kiadója szerzői jogok megsértése miatt megsemmisítette az összes példányt .
Év | Szervezet | Ország | Ár | Eredmény |
---|---|---|---|---|
1986 | Országos Könyvkritikus Kör | Egyesült Államok | Országos Könyvkritikus Kör díja , kategória: életrajz | Jelölés |
1987 |
Jelenlegi Tense magazin American Jewish Committee |
Egyesült Államok | Jelen idő : Joel H. Cavior Könyvdíj , kategória: szépirodalom | Díjazott |
1988 | Keresztény tanú | Franciaország | TC ellenállás ára | Díjazott |
1988 | Angoulême Nemzetközi Képregényfesztivál | Franciaország | Legjobb külföldi album ( Maus I ) | Díjazott |
1988 | Urhunden-díj | Svédország | Külföldi album | Díjazott |
1990 | Max és Moritz-díj | Németország | Különleges Ár | Díjazott |
1991 | Országos Könyvkritikus Kör | Egyesült Államok | Országos Könyvkritikus Kör díja | Jelölés |
1992 | Pulitzer Díj | Egyesült Államok | Különdíjak és idézetek, kategória: Különdíj betűkkel | Díjazott |
1992 | Eisner-díj | Egyesült Államok | A legjobb képregényekkel kapcsolatos könyv ( MetaMaus ) | Díjazott |
1992 | Harvey-díj | Egyesült Államok | Legjobb album ( Maus II ) | Díjazott |
1992 | Los Angeles Times | Egyesült Államok | Legjobb szépirodalom ( Maus II ) | Díjazott |
1993 | Angoulême Nemzetközi Képregényfesztivál | Franciaország | Legjobb külföldi album ( Maus II ) | Díjazott |
1993 | Urhunden-díj | Svédország | Külföldi album ( Maus II ) | Díjazott |