Mangán
| Mangán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Tiszta mangán töredékei (99,9%), elektrolízissel finomítva, 1 cm3-es kocka mellett | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pozíció a periódusos rendszerben | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szimbólum | Mn | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vezetéknév | Mangán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomszám | 25 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csoport | 7 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Időszak | 4 -én időszakban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Blokk | D blokk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elem család | Átmeneti fém | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronikus konfiguráció | [ Ar ] 3 d 5 4 s 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Az elektronok által energiaszint | 2, 8, 13, 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Az elem atomtulajdonságai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomtömeg | 54,938044 ± 0,000003 u | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Atomsugár (számított) | 140 pm ( 161 pm ) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kovalens sugár |
139 ± 17 pm ( alacsony centrifugálás ) 161 ± 20 pm ( nagy pörgés ) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Van der Waals sugara | 126 óra | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxidációs állapot | +7, +6, +4, +2 , +3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektronegativitás ( Pauling ) | 1.55 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oxid | Erős sav | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ionizációs energiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 re : 7,43402 eV | 2 e : 15,6400 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3 e : 33,668 eV | 4 e : 51,2 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 5 e : 72,4 eV | 6 e : 95,6 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 7 e : 119,203 eV | 8 e : 194,5 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 9 e : 221,8 eV | 10 e : 248,3 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 11 e : 286,0 eV | 12 e : 314,4 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 13 e : 343,6 eV | 14 e : 403,0 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 15 th : 435.163 eV | 16 e : 1134.7 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 17 e : 1224 eV | 18 th : 1317 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 19 th : 1,437 eV | 20 th : 1,539 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 21 e : 1644 eV | 22 nd : 1788 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 23 e : 1 879,9 eV | 24 e : 8 140,6 eV | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 25 e : 8 571,94 eV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A legtöbb stabil izotóp | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyszerű test fizikai tulajdonságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendes állapot | szilárd | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Térfogat | 7,21 , hogy 7,44 g · cm -3 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kristály rendszer | Kocka középre | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Keménység | 6. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szín | Ezüstfehér | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fúziós pont | 1246 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forráspont | 2,061 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fúziós energia | 12,05 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Párolgási energia | 226 kJ · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Moláris térfogat | 7,35 × 10 -6 m 3 · mol -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gőznyomás | 121 Pa át 1243,85 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hangsebesség | 5150 m · s -1 - 20 ° C | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tömeges hő | 480 J · kg -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elektromos vezetőképesség | 0,695 x 10 6 S · m -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hővezető | 7,82 W · m -1 · K -1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Különféle | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| N o CAS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| N o ECHA | 100,028,277 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| N o EC | 231-105-1 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Óvintézkedések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| SGH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Porított állapot :
 Veszély H260, P223, P231, P232, P370, P378, P422, H260 : Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat szabadít fel, amelyek spontán meggyulladhatnak P223 : Kerülje a vízzel való érintkezést az heves reakció és a spontán meggyulladás veszélye miatt. P231 : Inert gáz alatt kell kezelni. P232 : Óvja a nedvességtől. P370 : Tűz esetén: P378 : A… oltást használja. P422 : A tartalom tárolása ... |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| WHMIS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 D2A, D2A : Nagyon mérgező anyagok Más mérgező hatásokat okozó Krónikus toxicitás: manganism Disclosure 0,1% szerinti osztályozási kritériumokat |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szállítás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
40 : gyúlékony szilárd vagy önreaktív vagy önmelegedő anyag UN szám : 3089 : Tűzveszélyes fémpor, NSA osztály: 4.1 Címke: 4.1 : Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és deszenzibilizálatlan robbanékony anyagok Csomagolás: II. Csomagolási csoport / III : közepesen / enyhén veszélyes anyagok.  |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| SI és STP mértékegységei, hacsak másképp nem szerepel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A mangán a 25. atomszám kémiai eleme , az Mn szimbólum. Az egyetlen test átmeneti fém .
Tábornok
A mangán a VII. Csoport és a IV . Periódus eleme , ezért az úgynevezett átmeneti fémek első sorozatának közepe. A mangáncsoport vegyészek számára magában foglalja a mangánt, a technéciumot , a réniumot és a radioaktív szintetikus transzaktinid bohriumot . A mangán atom elektronikus szerkezete [Ar] 4s 2 3d 5 igazolja a maximális oxidációs állapotot, amely egyenlő 7-vel vagy VII-vel. A természetben a II. És a III. Állapot (utóbbi komplexként stabilizálódik) a leggyakoribb. A mangán, figyelembe véve a Pauling elektronegativitásának 1,55-ös értékét, a legelektropozitívebb elem és a leggyakoribb a hetedik átmeneti csoportból, sokkal reaktívabb, mint a rénium, valamint a megfelelő csoportokban, vagyis a hatodik a nyolcadik pedig a króm és a vas volfrám és ozmium. A technécium, az ember által előállított első elemek egyike, természetesen szinte nem is létezik.
Míg az egyszerű fémtest nem mágneses, a mangán-szulfát vegyület test , mint fehér porban felhalmozódott színtelen kristály, mágneses tulajdonságokat mutat.
A viszonylag bőséges mangán a negyedik leggyakoribb fém a modern társadalmakban, vas, alumínium és réz után.
Történelem
A svéd ásványtan és kémia feltárta a fekete mágnesben található "mangán" vagy a latinul a " magnesia nigra" elemet, akár mangán-dioxidot, akár az MnO 2 kémiai képletű természetes ásványi piroluszitot .. Ez az ókorban jól ismert ásványi vegyület nevét a lídiai Magnesia városáról , Sipyle-ról kapta , amely kereskedett vele.
Bergman vegyész tanulmányokat indít a fekete magnéziáról, ahol ismeretlen elemre gyanakszik. Tanítványa, Carl Wilhelm Scheele az első vegyész, aki felismerte, hogy a "mangán" egyedülálló kémiai elem, a fekete magnéziát használva oxidáló gázok, 1773-ban oxigén és 1774-ben klór előállítására. , az oxigéngázra nyilvánvalóan később utal Lavoisier. Scheele hagyta, hogy kollégája, az előkészítő vegyész Johan Gottlieb Gahn izolálja a tiszta egyszerű mangán fémtestet 1774-ben azáltal, hogy redukálja a mangán-dioxidot egy tégelyben szénnel. A készítményét reprodukáló Klaproth 1808-ban efemer módon latin "magnézium" és német das Magnesium ( sic ) nevet ad , míg Humphrey Davy a magniumot a jelenlegi elemnek és az egyszerű testmagnéziumnak nevezte . Guyton Morveau francia vegyész végül 1785-ben nómenklatúrájában inspirált elemeket ad a lavoisian mangán névnek, egy francia mangán szóval, amely a XVI . Század végéről a fekete művészeti magnéziumra utal . Ez utóbbi a fekete magnéziát is jelölő olasz vagy velencei mangán szóra utal , amely valószínűleg a középkori latin manganesából vagy a manganesia nigrából származik , a magnesia nigra megváltoztatása után , kivéve, ha ez a Murano-sziget középkori üvegkészítőinek nyelvjárási kódolása .
A pirolusit mágneses tulajdonságai, amelyek leggyakrabban a vas-oxiddal vagy a magnetittel szoros kapcsolatban állnak , már ismertek, a görög-latin férfias magnez, magnetis , leggyakrabban azonos eredetű magnetnes vagy lapis magnes kifejezés szintén a magnezia "vagy" mágneses kő ", amely erőt vagy hatalmat jelent, míg a minősítő női magnes (ia) affublé kifejezés egy adott anyagot jelöl. A magnesia nigra , a test pigment fekete ásvány, amelyet természetes módon vagy mesterségesen illesztenek agyagokba és ochrékba, az őskortól kezdve használják a több mint 17 000 éves festményeken is. Az egyiptomiak és a rómaiak mangánvegyületeket használtak az üveg gyártásához , annak színezésére vagy elszíneződésére. A fekete magnéziumot, egy meglehetősen elterjedt, természetben előforduló mangán-dioxid-vegyületet használták és használják az üveg fehérítésére, mivel az üvegáramokat gyakran a vasionok zöldítik meg. A "pirolusit" ásványtani kifejezés felidézi ezt az ősi üveges know-how-t, mert görögül azt jelenti, "ami tűzzel oldja (és hat)". MnO 2vas (Fe ) + ionok oxidálójaferrionokban Fe 3+, a koncentrációtól függően színtelen vagy barna színű üveg marad . Ezt az üveggyárban használt mangán-dioxidot "üvegszappannak" hívták, mivel többé-kevésbé sötétített, homályosított vagy megfeketedett üveg fehérítésére használták.
A mangánt az ókori görög népek, különösen a lazedaemoniak vagy a spártaiak által használt vasércekben találták . Valószínűnek tűnik, hogy a spártai acél kivételes keménysége a vas-mangán ötvözet ellenőrzött előállításából származik. A szakterületen jártas szakemberek az ókortól kezdve, az ásványi testek modern kémiai ismerete nélkül tudják, hogyan kell a fekete magnéziumot vagy a természetes mangán-oxidot "aktív fluxusként" használni. A vasércek és a mangán-oxidok a szén redukciójával különféle ferromangán-vegyületeket kapnak, amelyek felhasználhatók acélbevonatú vaslapátok vagy specifikus bronzok készítésére rézzel történő öntés után.
A XI . Századi arab szövegek azt mutatják, hogy a magnesia nigra hozzáadása az olvasztott acél tégelyben történő előállításához fokozta az ellenállást ( damaszkuszi acél ).
A XVII . Században Johann Rudolf Glauber német vegyésznek sikerül permanganátot előállítania. A 18. század első felében klór előállításához mangán-dioxidot használtak . A XIX . Században a laboratóriumokban és az iparban gyakori oxidálószer. Arra használják, hogy készítsen az oxigén vagy a klórt gáz ipari méretekben , valamint a fehérítés kloridok, így a fehérítőt , Labarraque vizet vagy akár a kalcium-klorid , mielőtt a Solvay folyamat .
A XIX . Század eleje felé a tudósok elkezdték tanulmányozni a mangán acélgyártásban való felhasználását, és szabadalmakat szereztek . A 1816 , azt vették észre, hogy ha mangán vas edzett meg, anélkül, hogy még törékeny. 1858-ban az első acélgyártási eljárás (Bessemer-eljárás) elindította a mangán alkalmazását a kohászatban, a Robert F. Mushet által kifejlesztett technikákat követve . Tény, mangán blokkolja a kén a rossz vasércek formájában salak . A vas-szulfid legkisebb nyoma , amely az ókori kovácsok csapása, rideggé teszi az acélt. A mangán blokkolja az oldott oxigéngázt a modern folyamatáramokban is, és a mangán-dioxid könnyű képződése megakadályozza a nem kívánt légzsebképződést, vagyis a patakok lehűlésénél hólyagosodást. Vas-, mangán- és szénalapú ötvözetek, csillogó töréssel, német szaknyelvben Spiegeleisen -nek (szó szerint "tükörvas" vagy "tükör / vas"), majd 1890 körül a nemzetközi szaknyelvben "spiegel" rövidítéssel hívják, a tükörképet a Bessemer-folyamat vasa .
A Belle Époque kezdetén a nagyon kemény, kopásálló mangánacél maradandó benyomást tett a vasúti sínek használatára, míg a hajócsavarok nagy részét réz és ferromangán ötvözetekkel öntötték, és hogy "mangán bronzok" ugyanazon elv szerint és hasonló alkalmazásokhoz fejlesztik.
A francia kémikus, Gabriel Bertrand , Hikorokuro Yoshida vegyész-természettudós, a lakkfa japán szakembere nyomán megjegyzi, hogy az alacsony dózisú mangán a termesztett növények katalitikus műtrágyájának szerepet játszik, elősegítve a műtrágyák asszimilációját. Ez a francia vegyész és biológus, szintén a nyomelemek fogalmának eredeténél, utat nyit az agrokémia és az intenzív termesztés előtt.
A mangán-dioxidot használtunk már depolarizáló szer körülvevő katódot a Georges Leclanché féle száraz cellás akkumulátor . Az alkáli elemek vagy a klasszikus alkáli elemek katódját , kezdetben cink-anóddal, amelyet a Lewis Urry körül egy csapat fejlesztette ki és Samuel Ruben vagy Karl Kordesch katódjai fejlesztették a múlt század folyamán, dioxid-mangánból és szénporból állítják elő. A jól fejlett mangán-dioxid megtalálható a XX . Század végén kifejlesztett elemekben és lítiumelemekben .
Szókincs
1831-ben Berzélius kémiai munkája a mangán melléknév bevezetésének az oka , hogy minősítse az MnO vegyületet, Mangán-klorid MnCI 2amely a festés során felhasználja a mangán , a mangán-szulfát MnSO 4 biszternájának összeállításátkésőbb pedig az Mn (II) összes vegyülete. 1840-ben, a szótár a Francia Akadémia elfogadja a jelzőket manganesiferous minősítő mit tartalmaz mangánt és mangán , valamint a szót manganát , amely megfelel a mangán-anhidrid MnO 3és a megfelelő ismeretlen sav sói, amelyek már ismeretesek a vegyészek számára, például mangán-triszulfát, Mn (SO 4 ) 3. A mangán jelzőt használjuk a VI vegyértékű Mn vegyületek minősítésére.
Azonban, úgy tűnik, hogy a jelzőket mangán , vagyis kevert mangán, és a mangán , vagy Mn-tartalmú, idézett Larousse szótárban már gyakori ásványtani és kémiai laboratóriumokban 1870 előtt.
A Larousse szótárak a manganin és a manganite szavakat tanúsítják 1873-ban, majd a permanganit szót és a megfelelő permanganát melléknevet 1874-ben. A manganit szó, a szürke-fekete és a fekete színű mangán hidratált természetes oxidjának mineralógiai jelentése mellett, kettős MnO 2- oxidot jelölés egy másik fém-szeszkvioxid, vagy akár az Mn02- ből származó sók. A mangán 1922-ben nemet váltott, manganinná vált , anélkül, hogy megváltoztatta volna a jelentését: megfelel a 82–83% réz, 13–15% mangán ötvözetének és a fennmaradó nikkelnek, amely egy fém anyag bejegyzett védjegye, például a manganin huzal (e) használt elektromos ellenállások vagy tekercselések.
Permangán-anhidrid, Mn 2 O 7lúggal reagálhat erős oxidálószer, nitrát vagy klorát jelenlétében, lúgos permanganátokat képezve. A kálium-permanganát egy energetikai oxidálószer, amelyet 1874-ben már használtak a laboratóriumban. A volumetrikus elemzés során a manganimetria oxidálója, például a szennyezett víz. Az orvostudományban is elengedhetetlen, mint erős fertőtlenítőszer, például kéz ( sic ) és sebek mosására . Speciális antiszeptikus alkalmazásra van szükség a nemi betegségek, különösen a gonorrhoea kezelésére, amely aztán pusztítást okoz. Végül az ipar néha lúgos manganátokat cserél át permanganátokra, amelyek szintén szerves anyagok erős fehérítői. Használata terjed a növényi szivacsok, valamint a papírpép kezelésében. A vízfertőtlenítés során kálium- és kalcium-permanganátokat is használnak.
A mangano- vagy a mangano- előtagokat szervetlen és szerves kémia során használják a mangán jelenlétének jelzésére a kémiai szerkezetben. És néha utólag igazolható a manganokalcit vagy mangán-karbonát, a manganosztibit vagy vas-antimonát és mangán, a természetes manganowolframit vagy volframát, a természetes manganolit vagy szilikát-mangán, a manganopektolit vagy a pektolit mangán-anion változó tartalmú kalcium, mangán a mangán-oxid és az ammónia ... vannak azonban nevei, amelyek gyakran fennállhat fonetikus okokból, manganagraphite vagy természetes hidratált mangán-szilikát, manganapatite vagy természetes foszfát mangán mész (nagyságrendű 6 százalék), „manganamphibole”, amely egy Rhodonite a magas Mn tartalom ....
A mangán 26 ismert mesterséges izotóppal rendelkezik, amelyek tömegszáma 44 és 69 között mozog, és hét atom izomerrel rendelkezik . Ezen izotópok közül csak egy, az 55 Mn stabil, és az összes természetes mangánt reprezentálja, így a mangán monoizotópos és egyben mononukleikus elem is . Szabványos atomtömege tehát az 55 Mn izotópos tömege : 54,938 045 (5) u .
Az elem előfordulása, bányászat és tisztítás
A mangán a földkéreg harmadik leggyakoribb átmenetifémje a vas és a titán után. A clarke a földkéregben 1000 g és 850 g / tonna között van, a becsült értékek lényegesen magasabbak, 1500 g és 1600 g / tonna között, granitoidokban és alacsonyabbak, 400 g és 500 g / tonna között , magmás kőzetekben. Közepesen bőséges elem.
A mangán szintén megjelenik, különösen hidratált Mn-vegyületekként, amelyek a kvarc, agyag és földpát mikrorészecskéihez kapcsolódnak , az úgynevezett polimetál csomókban a tenger fenekének alján. A gazdaságilag legelőnyösebb csomók részecskemérete átlagosan 8 cm nagyságrendű, és átlagosan 30 tömeg% Mn vegyületet tartalmazhatnak. A szerkezeti víz tömegaránya gyakran azonos vagy nagyobb. Ezek a csomók vasat , nikkelt , kobaltot , rézet , cinket , molibdént , titánt , cériumot is tartalmaznak, esetenként 1,5-50 % -os arányban, de leggyakrabban alacsony szinten. A Csendes-óceán néhány mélységes területe mintegy 120 000 kg / km 2 mangánt támogatna, és a gyakorlatilag összesített mangánérckészletek meghaladhatják a harmincmilliárd tonnát. De a művelet bonyolult a centiméteres szemcseméret és a lerakódások mélysége miatt, és nem jár következményekkel az óceán fenekének biológiai sokféleségére.
A Fe és Mn alapú fém-oxid csomók a mangán-szilikátok elsődleges lerakódásainak eróziójából származnak. Újabban jöhetnek az acél korróziója a hajókon vagy az ember által készített létesítményekben is.
A mangán sok szilikátban megtalálható, a vasionnal helyettesítve, vagy különféle oxidokban. A mangán könnyen oldatba megy, majd kicsapódhat és koncentrálódhat olyan kémiai üledékes kőzetekben, mint a meszes bandával rendelkező oolitércek, a szilícium- vagy dolomitos gangúgú ércek, vagy a már ismertetett polimetál göbök.
A pirolusit MnO 2másodfokú és rodokrozit MnCO 3vagyis a régi kémikusok vagy ásványgyógyász "manganspath" -ja vagy párbeszéde, a rodonit CaMn 4 (Si 5 O 15 ), braunit Mn 7 SiO 12, vagy akár manganit MnO (OH)monoklinikus tű fekete-barna ikrekkel és hausmannit Mn 3 O 4-vela hidrotermális erek és az oolitikus üledékes kőzetek gyakori ásványi anyagok. Acresesis Mn 2 O 3 • H 2 O, a braunit és a hausmannite egyes talajokban gyakori lehet. Az alabandit vagy korábban alabandin egy köbméteres mangán-szulfid MnS.
Vannak hatalmas betétek nem kristályos mangán-oxidok néha kísérő barnakőércre, azok általánosan nevezik wad .
A natív mangánt egy orosz geológus csoport emelte ki mikrométeres skálán 2001-ben, de a tanulmány validálását, igaz, ezek a ritka minták nagyon kényesek, a Nemzetközi Ásványtani Szövetség elutasította . A mangán kémiai vegyületei formájában található számos ásványi anyag a gyakorlatban különösen a vasércekkel, vagy ennek hiányában a jelentős mennyiségű vasat és krómot tartalmazó különféle kőzetekkel társul. A kivételes esetekben, vasas vizet tartalmazhat maximális koncentrációja különböző mangán anionokat 0,5 g / l .
Ércek és bányászat, tartalékok
A legelterjedtebb ércek a mangán-oxidok: pirolusit MnO 2 , a régi pszilomelán [(Ba, H 2 O) 2 Mn 5 O 10 ], a kriptomelánok vagy koronadit, hidroxidok vagy oxihidroxidok, amelyek átalakulás során keletkeznek, például vernadit keverékei birnessit ... vagy karbonátok, például rodokrozit (MnCO 3 ). Megtalálhatók „szingenetikus réteges, üledékes vagy hidrotermális-üledékes (különösen detrit közegben, de karbonátos közegben is ) vagy vulkán-üledékes lerakódásokban , amelyek vizes közegben végzett kémiai kicsapódásból származnak , kedvező fizikai-kémiai körülmények között” .
A XIX . Század közepe előtt Franciaországban a kőzetekbe beillesztett ásványi anyagokat, nevezetesen oxidokat, hidroxidokat, oxihidroxidokat, szilikátokat ... a kőzetekbe beillesztett mangánt általános néven általános mangánnak nevezik . A dordogne -i Périgueux és Saint-Martin stb. Bányák az Ancien Régime alatt működtek: a mangánt ott "pierre de Périgueux" -nak hívták. A konzulátus és a birodalom ásványtani részlegei kiemelik különösen Sâone-et-Loire (neves Romanèche bányászati ágazat, Mâcon közelében), Loire, Bas-Rhin ( Dambach ), Sarre (Kreslenich bánya, Wadern kanton) termelő részlegeit. ), Gard ( Saint-Jean de Gardonenque cévennesi bányája ) és Périgord.
A helyreállítás időszaka újraindította a bányászati vizsgálatokat. A mangánt 1817 - től újra kiaknázzák Saint-Martin-de-Fressengeas-ban , majd Milhac de Nontronban 1833-tól 1841-ig és Saint-Pardoux-la-Rivière -ben 1840-től 1912-ig. 1823-tól 1949-ig (a főváros termelésének bezárásának dátuma) a Saint-Prix bányászati termelése Saône-et-Loire-ban) (Franciaország) a geológiai és bányászati kutatási hivatal szerint "csak mintegy 0,875 Mt ércet termelt 50% Mn alatt" . A legtöbb szállás szerény és elszigetelt. Nyereséges és kiaknázható erőforrások találhatók délen, a Pireneusokban, a Corbières- ben, a Montagne Noire-ben és a Közép-hegység északi / északkeleti peremén. Például az ércet ott bányásszák az arige- i Las Cabesses kerületben a második francia mangángyártó (0,195 Mt ércből1890 nál nél 1946), Egy másik helyszínen (több diszpergált keletkező betétek alacsony minőségű lentikuláris mineralizáció eltemetve mezozoikumi rétegek homokkő, Permo - triász és bazális Lias agyagok vannak például bányászott Chaillac a Indre.
Az érc ritkán van jelen nagy erek formájában, kivéve a Saône-et-Loire- i Romanèche- ben, amely a vezető francia termelő volt, 0,435 Mt ércet1823 nál nél 1919. Néhány szerény méretű bánya (tíz) másutt (Pireneusok, Montagne Noire, Corbières, Morvan) működött a XIX . És XX . Század elején , összesen 2000–28 000 t ércet termelve betétenként.
Lényegében minden az érc előállítására használják végén a XX edik században a vasötvözetek a ferromangán vagy ferromangán finomított, és / vagy szilícium-mangán közelítő összetétele Mn 65-68%, Si 16-21%, C 1,5-2%.
Az egyes fémtestek, készítmények és ötvözetek fizikai és kémiai tulajdonságai
A mangán Mn egy szürkés vagy szürke-fehéres szilárd anyag, fényesen szürke-fehér vagy szürkés kemény fém, amely hasonlít a vasra . Az 1,4 Å körüli, gömb alakú sugárú atomok egy központosított köbös retikuláris rendszerű kristályt alkotnak, amelynek hálóparamétere 6,28 Å . Ez egy tiszta fém, amelynek sűrűsége 7,2-7,44 (tiszta), Mohs-keménysége 5-6 ½ nagyságrendű, nagyon törékeny és törékeny. Ez az egyszerű fémváz létezik négy allotropic formában vagy köbös fajták, a leggyakoribb Mn α sűrűség 7,44-ig stabil 742 ° C-on , mielőtt átalakítja Mn β , a klasszikus formában a kisebb sűrűségű 7,29 nyert aluminotermikus, majd Mn γ at 742 ° C és Mn 5 1160 ° C után . A kristálykémiai szerkezetek ezen változásai visszafordíthatók. Az Mn-fém elektrolízissel történő lerakódása lényegében egy 7,18-as minimális sűrűségű Mn- y- fázist hagy maga után, amely szobahőmérsékleten nyugalmi állapotban gyorsan átalakul Mn- a- vá .
| Allotropikus fajták | Mn a | Mn β | Mn γ | Mn 5 |
|---|---|---|---|---|
| Kristályos szerkezet |  |
 |
 |
|
| Kristály rendszer | kocka alakú | kocka alakú | kocka alakú | kocka alakú |
| A koordináció száma | 16 + 16 + 13 + 12 | 14 + 12 | 12. | 8. |
| Űrcsoport | I 4 3 m | P 4 1 32 | Fm 3 m | Im 3 m |
| Hálóparaméter | a = 891,1 pm | a = 631,5 pm | a = 386,3 pm | a = 308,1 pm |
| Az atomszám egységenkénti cellában | 58 | 20 | 4 | 2 |
| Számított sűrűség ( elméleti g / cm 3 ) | 7.463 | 7.24 | 6.33 | 6.238 |
A mangán inert atmoszférában kevésbé olvasztható, mint a vas, körülbelül 1246 ° C-on könnyen megolvad, és 2061 ° C-on forr . Az oxidáció vagy az " oxigén támadás " szobahőmérsékleten nagyon lassú. De levegőben melegítve könnyen oxidálódik , megég, az éles oxidáció vagy "égés" eredményeként a mangán-tetraoxid Mn 3 O 4 marad.. A finom mangánpor szobahőmérsékleten spontán meggyullad a levegőben. Tömegesen a levegőben is oxidálódva mangán-dioxidot kap MnO 2-hoz.
A mangán antiferromágneses , csak speciális kezelés után ferromágneses . Az első ionizációs potenciál összege 7,434 V . A fém és leggyakoribb ionjai paramágnesesek . Az elektromos vezetőképesség 4% IACS, vagyis a tiszta rézéhez viszonyítva .
Híg savak, sőt ecetsav is könnyen megtámadják . Ebben az esetben a fém kétértékű Mn 2+ kationokat szabadít fel a reverzibilis elektrokémiai egyensúlyi reakciópotenciáltól függően.
Mn 2++ 2 e - == Mn 0mangán-fém a ε 0 = -1,18 VKoncentrált salétromsavval történő támadás négy ekvivalens kationt vagy MnO 2 -ot szabadít fel. Oldódik savakban, amely hidrogént bocsát ki . Ez csökkenti oxidáló savak, például a kénsav a kén-dioxid .
Az egyszerű mangán fémtest nagyon lassan lebontja a már hideg vizet, hidrogén szabadul fel . 100 ° C-on bontja a vizet . Gyakran nehezen szabályozható körülmények között a finom eloszlású mangánpor a valóságban a kezdő mangán-dioxid felszíni képződése után katalizálja a hidrogén- peroxid vagy a hidrogén- peroxid vizes oldatban történő bomlását .
Az egyszerű mangántestet nem védi egy réteg oxid. Reagál a legtöbb metalloid testtel. Meg kell jegyezni, hogy normál hőmérsékleten a reaktivitás alacsony marad. De a reaktivitás melegítéssel növekszik, és magas hőmérsékleten könnyűvé válik. Például oxigénnel, kénnel, antimonnal, halogén testekkel való kombinációja könnyű. Ezért a mangán eltávolítja a szennyeződéseket a vas kohászatának különböző folyamataiban.
A mangán nitrogénnel körülbelül 1200 ° C-on reagál , így az Mn 5 N 3 mangán-nitrid marad.
Egyszerű test előkészítés, gyártás
A különféle mangán-oxidok szénnel vagy szénnel csökkenthetők elektromos kemencében. De az egyszerű test rengeteg nyomot tartalmaz szénalapú szennyeződéstől. Az aluminotermia , vagyis az alumíniumporral való reakció szintén régi technika, amelyet Louis Troost kémiai órái már leírtak . Így az MnO 2 erősen exoterm redukciójaMn 3 O 4 hiányában lehetővé teszi az egyetlen fém test megszerzését.
3 MnO 2szilárd + 4 Alfémpor → 3 Mnmangán β + 2 Al 2 O 3alumínium-oxid és
Csökkenthetjük a mangán-klorid MnCl 2 -ot isnátrium-fém által. A mész- tégelyben (égetett mésszel körülvett) vagy tűzálló tégelyben fehérre vörösre hevített mangán-karbonát aktív szénnel csökkenthető.
A fém-mangánt iparilag előállíthatjuk Mn (II) -szulfát és bimoláris kénsav oldatából, 4,5 V-os feszültséget alkalmazva körülbelül 35 000 amper árammal. Az MnSO 4 mellett, Elektrolízis a MnCI 2 szintén ismert technika.
A mangánfém finomítása nagyobb tisztaságot igénylő kémiai vagy elektrotechnikai felhasználásokkal történt. A tiszta fém régóta meglehetősen csúfos, néhány% nagyságrendű gyártás tárgya maradt, összehasonlítva az acélipar számára a 30–80 tömegszázalék mangánra alapozott ferromangán ultramentes termelésével . kokszal, Fe és Mn vegyes ásványi anyagokkal töltött kohók. Az utóbbi köztitermékektől eltérően, de a mangánércek szénnel történő redukciójával is előállítva a tüskék csak 30 tömegszázaléknál kevesebb Mn-t tartalmaznak.
Mangán alapú ötvözetek
A mangánt gyakran vasal ötvözik ( Fe kémiai szimbólummal ), keményebb acélokat ad, különleges mechanikai tulajdonságokkal. A régi acélgyártásban az M konvencióval jelölt mangánt különösen vas és acél ferroötvözetek viszik be az acélba, ami a ferromangánban, a szilikomangánban csökken. A mangán mindenekelőtt addíciós fém, amely növeli az öntöttvas kémiai és mechanikai tulajdonságait. és acélok. Az alacsony Mn-tartalmú, 2 tömegszázalékos nagyságú modern acélokat könnyű megmunkálni magas hőmérsékleten. A vas és a mangán szuperötvözetei legalább 8-15% -ot engednek be, ami jelentősen megnöveli az anyag szakítószilárdságát, keménységét és ellenállását az esetleges erőszakos ütésekkel szemben. A 12 vagy 13 tömeg% mangántartalmú Hadfield-acél stressz alatt, ismételt ütés hatására megkeményedik. A Robert Hadfield által kifejlesztett acél ellenáll a gyakori kopásnak és ütésnek.
A vasötvözetek közül ne feledkezzünk meg a mangán öntöttvasról sem.
Bizonyos Fe Mn ötvözetek, esetleg szilíciummal (Si) és / vagy krómmal (Cr), szuperelasztikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Más ötvözetek, mint például a nikkel (Ni 0,52 ) Mn 0,24 gallium (Ga 0,24 ) van ferromágneses alakmemória .
Cr és volfrám (W) esetében megtalálható az ötvözet deformálhatatlanságának garantálása. Így a szerszámok, a váltósín, az ekekarok, a páncéllemezek vagy a nehéz védősisakok ezekre a speciális acélokra épülnek. Vannak még karburáló acélok Cr és bórral (B), ausztenites acélok Cr, Mn és Ni mellett, speciális acélok Mn, Ni molibdén (Mo), Cr, Mn Si ..., például kúszásálló Mn (Ni) acélok ) Mo acélok, nem mágneses Mn Cr (Ni) acélok
Ugyancsak jelen bronz vagy cuproalloys . Gyakran megtalálható alumínium (Al), réz (Cu), cink (Zn) és ón (Sn) színesfémötvözeteiben , ipari felhasználásra. Ide tartozik a tengervízálló mangánréz, amely hajdan a hajógyártásban is elterjedt.
A Cu 84% Mn 12% Ni 4% ötvözetű mangan nagyon alacsony, 0,45 × 10-6 Ωm nagyságrendű elektromos ellenállást mutat, és lineárisan változik nagyon nagy nyomáson. Az Mn bevezetése így kalibrált vagy szabványos elektromos ellenállások, elektromos hőelemek és mágneses eszközök gyártását teszi lehetővé. Így, elektromos nyomásmérők garantálják a nagy pontosságú nyomás mérés mintegy 30 × 10 6 hPa magas hőmérsékleten .
Az ötvözet konstantánból alapuló Cu 55% Ni 44% Mn 1% Zn és Sn, van egy gyakorlatilag változatlan elektromos ellenállása nagyságrendileg 50 × 10 -8 Ωm át 20 ° C-on .
A mangán lehetővé teszi megerősített merevségű alumíniumötvözetek, például ital alakú hengeres dobozok előállítását. Ezek a törésálló ötvözetek az autóiparban is megtalálhatók.
A mangán és a titán ötvözeteit acélöntvényekhez használják. A Ni-t tartalmazó Mn ötvözetek képlékenyek. Vegye figyelembe a szilícium, kobalt, cink, ón, bizmut könnyűötvözeteit is, ahol az Mn javítja a mechanikai tulajdonságokat és a korrózióállóságot.
Kémia, mangánvegyület és összetett testek, analitikai technikák
A 0 fémállapoton kívül a leggyakoribb oxidációs állapotok +2, +3, +4, +6 és +7, bár a +1 és +7 közötti összes állapotot -1 és -3 mellett észleljük.
A mangánban található vegyületek közül sok színes. A 2–7. Oxidációs állapot magában foglalja az Mn II Cl 2 mangán-dikloridotrózsaszínű, trifluorid Mn III F 3vörös, kicsapódott dioxid Mn IV O 2barna, manganition Mn V O 4 3-kék, a manganátion Mn VI O 4 2-zöld és végül az Mn VII O 4 permanganátion -lila. Az oxidok, különösen az alacsonyabbak oldhatósága meglehetősen hasonló az Mn, Cr és Fe elemekre. Nem véletlen, hogy a geokémikus gyakran találkozik a vas és a mangán elemekkel.
A mangán oxidjai és lehetséges oxanionjai annál savasabbak és oxidálóbbak, mivel magas az oxidációs állapotuk. Mivel savas közegben még jobban oxidálódnak, oxidációs fokaik növekedésével könnyebben előállíthatók bázikus közegben.
Alapvető kémia
A vegyérték-állapotú 0 képviseli az egységes fémtest Mn és karbonil-vegyületek, vagy akár szinguláris koordinációs komplexek, mint például a K 6 [Mn (CN) 6 ]. 2 NH 3 nyilvánvalóan instabil és nagyon redukáló.
Ritka, az egyértékű kation Mn + csak komplex formában stabilizálódik szilárd állapotban.
Az Mn 2+ kationnagyon halvány rózsaszínű, nem túl savas, redukáló tulajdonságok nélkül, vizes oldatban nehezen oxidálható, és gyakran versenyez az Mg 2+ -valbiológiai rendszerekben. A lúgok , például a kálium-hidroxid vagy a kálium-karbonát vizes oldatának hatása lehetővé teszi a mangán-hidroxid csapadékának előállítását, ezt az alaptestet a levegő vagy a gyengéd kalcinálás útján mangán-oxid, egy másik bázikus test képezi.
Mn 2+aq + 2 OH -erős bázisok hidroxil-ionja → 2 Mn (OH) 2kocsonyás csapadék először rózsaszínű, majd barna MnO levegőbenAz akció alkáli szulfidok, például Na 2 Svagy K 2 S semleges folyadékokban rózsaszínű fehér szulfidok csapadékát hagyja maga után.
Vízmentes mangán sók , gyakran elő, olymódon, általában fehér, míg a megfelelő hidratált sók, amely magában foglalja a kristályvíz, rózsaszín. A hasonlóság gyakran nyilvánvaló a kétértékű Fe 2+ ionokkal, Co 2+, 2+ sem, Cu 2+és Zn 2+. Említsük meg ezeket az összetett anionokat az MnPO 4 2- foszfát anionnal, oxalát Mn (C 2 O 4 ) 2 2-, Mn tartarát (C 4 H 2 O 6 ) 2 2-, EDTA Mn (EDTA) 2 2-, cianid Mn (CN) 3 -vagy Mn (CN) 6 4-barna-zöld színű ... Mn 2+ koordinációs komplexek gyakran kiindulási pontok az Mn (I) és az Mn (II) komplexeinek előállításához, cinkkel történő redukcióval és levegőben történő oxidációval.
Az Mn 3+ kationvörös és instabil. Ez a gyenge oxidálószer, de elég erős ahhoz, hogy oxigént bocsásson ki a vízből, savas közegben könnyen diszmutálódik Mn 2+ -ba és MnO 2, vízben Mn 3 O 4-re hidrolizál.
Mn 3+aq + e - == Mn 2+aq, ahol ε 0 = 1,51 VHa az elektróda reakcióját savas vizes közegben hajtjuk végre, akkor sem
MnO 2szilárd + H 3 O +hidronium anion + e - == Mn 3+aq + H 2 Ovíz, amelynek ε 0 = 0,95 VAz eredmények megerősítik az Mn 3+ kémia hiányát vizes oldatban.
2 Mn 3+aq + 2 H20== Mn 2+aq + MnO 2+ 4 H 3 O +ahol Δε 0 = 0,56 VMegjegyezzük, hogy a mangán III oxidációs állapota szilárd állapotban stabil. Tehát lúgos vagy bázikus közegben a mangán-dihidroxid oxidációja a régi mangán-oxidot adja Mn 2 O 3, mind alap, mind stabil.
Mn (OH) 2aq + ½ O 2oxigéngáz → Mn 2 O 3szilárd + 2 H20Az Mn 3+ kationcsak komplexek állapotában létezik stabil formában. Így az Mn (PO 4 ) 2 3- komplex anionibolya, Mn (CN) 6 3-piros, MnF 5 2-sötétvörös, Mn (C 2 O 4 ) 2 3-sötétvörös, [MnCl 4 ] -... vagy acetilacetonnal Mn (C 5 H 8 O 2 ) 3. Az Mn 3+ komplex-dioxalát Mn (C 2 O 4 ) 2 3-hőn instabil, 60 ° C körül bomlik, ezért az oxalát-permanganátokkal történő meghatározásokat forrón kell elvégezni.
Az Mn 4+ kationsavas oldatban nem létezik, ez egy erős sav, amelyet MnO 2 képvisel, amfoter oxid, stabil, nem sztöchiometrikus vegyület, leggyakrabban oxigénhiányos, barna-fekete vagy sötétbarna por formájában megfigyelhető. Adjuk meg az alapvető elektrokémiai reakciókat, először a savas közegben található erős oxidálószert (1), majd a bázikus oldatban található potenciális redukálószert (2).
MnO 2szilárd + 4 H 3 O +hidronium anion + 2 e - == Mn 2+aq + 6 H 2 Ovíz ε 0 = 1,23 V (1) MnO 2szilárd + 2 H20+ 2 e - == Mn (OH) 2aq + 2 OH -hidroxil-anion ε 0 = - 0,5 V (2)A négyértékű kationt tehát főleg komplex, sárga ionok képviselik, mint például az Mn (CN) 8 4-vagy MnF 6 2-, sötétvörös, mint az MnCl 6 2-.
A kék manganition Mn V O 4 3-ritka, csak erős alapkörnyezetben létezik, például olvadt szódában. Egy kevésbé alap közegben aránytalanul arányos MnO 4 2-és az elkerülhetetlen MnO 2. Ezt a kationt a német vagy az angolszász kémia mint hipomanganát hatása is minősíti .
A zöld manganátion Mn VI O 4 2-vizes oldatban szinte nincs, csak nagyon lúgos közegben jelenik meg. Vegye figyelembe, hogy a trioxid MnO 3nem létezik szabad állapotban. Ez diszproporcionálódik könnyen kevésbé lúgos közegben a permanganát-ion MnO 4 -és az elkerülhetetlen MnO 2. Például enyhén savas vízzel megolvasztott bázikus tömeg felvételével (hígítás és savasítás):
3 MnO 4 2-+ 4 H 3 O +vizes hidronium-anion → 2 MnO 4 -aq permanganát ibolya + MnO 2barna-fekete csapadék + 6 H 2 Ovíz Δε 0 ~ 1,7 VKálium-manganát K 2 MnO 4 nyerhetőa mangán-dioxid kálium-nitrát és kálium-hidroxid keverékével történő melegítésével. Világoszöld szilárd anyag, vízben oldódik, de csak bázikus közegben stabil. Manganátokon erősen hasonlít kromát és ferrát (a) , de egy közbenső stabilitás, ferrát a legkevésbé stabilizálódott.
A +7 vagy VII állapotú mangánvegyületek erős oxidálószerek, nagyon savasak, például a kálium-permanganát KMnO 4, amely lassan oxidálja a vizet oxigénné, vagy dimangán-heptoxid Mn 2 O 7 , a kálium-permanganát és a kénes oleum folyékony terméke, nagyon instabil, látványos oxidáló tulajdonságai.
Az permanganát- ion MnO 4 -sötét, intenzív és jelző ibolyaszínű, a vegyészek számára jól ismert. Sói, oxidáló szerei oldhatóak, ami megmagyarázza az analitikai és az előkészítő kémia iránti érdeklődést, különös tekintettel a manganimetriás "friss oldatokkal". A permangánsav HMnO 4, amelyet Mitscherlich fedezett fel, az ismert legerősebb savak közé tartozik. Elég a kálium-permanganátot 240 ° C körüli hőmérsékletre melegíteni , hogy oxigéngáz felszabadulásával bomlik, mangán-dioxidot és kálium-oxidot hagyva hátra .
A sok mangán-kation, amely számos oxidációs-redukciós reakcióra képes és komplexek állapotában stabilizálódik, reagál a szulfid- anionnal . A két legstabilabb kation, amelyet a vegyészek előnyben részesítenek a kísérletekhez vagy az analitikai módszerekhez, az Mn 2+és MnO 4 -. Az MnO 2 párok savas közegében a normál potenciálokszilárd / MnO 4 -és Mn 2+vizes / MnO 4 -rendre 1,69 V és 1,50 V nagyságrendűek .
MnO 4 -aq + 8 H 3 O ++ 5. - == Mn 2+aq + 12 H 2 Oahol ε 0 = 1,51 VSpecifikus reakciók az Mn 2+ mangán kationok azonosításáraoxidációik triviálisan maradnak akár perszulfátok révén (ezüstion Ag + jelenlétében)katalizátorként, amelyek lehetővé teszik az oxidációt a IV vagy MnO 2 állapoton túl) vagy PbO 2 ólom-dioxid forró hatásávalközegben tömény salétromsavat , azaz a Crum reakciót .
Itt vannak a leírt azonosítási reakciók:
2 Mn 2+vizes + 5 S 2 O 8 2-aq perszulfát + 24 H 2 Ovíz → 2 MnO 4 -aq permanganát ibolya + 10 SO 4 2-szulfát vizes oldata + 16 H 3 O + ; 2 Mn 2+aq + 5 PbO 2szilárd fekete + 4 H 3 O +→ 2 MnO 4 -aq permanganát lila + 5 Pb 2+aq + 6 H 2 OvízEzzel szemben a permanganát-kation savas redukálószerekkel (Fe (II), hidrogén-peroxid , hidrogén-szulfid-gáz , forró klorid- anionok , bromid , jodid , forró tartarát stb.) Savas vizes közegben mangán-kationká redukálható . De semleges vagy bázikus vizes közegben oxidálhat számos szerves anyagot is, például formiát- aniont anion- karbonátként , forró etanolt- aldehiddé vagy acetáttá ...
Az oxidáló lúgos olvadás bármely tűzálló tégelyben, például porcelánban, bármely mangánvegyületből, egy rész nátrium-nitráttal és négy rész nátrium-karbonáttal a mangánvegyület egy részénél, lehűlés után „zöld színűvé” válik a maradék keverék, jelezve a manganát-anion vagy az alkáli-manganát jelenlétét. Régi ellenőrzési technika az üvegárukban.
MnSO 4Mn-szulfát például a + 2 Na 2 CO 3szóda az Ősöktől + 2 Na 2 NO 3nátrium-nitrát → Na 2 MnO 4nátrium-manganátot zöld + Na 2 SO 4nátrium-szulfát + 2 NaNO 2nátrium-nitrit + 2 CO 2felszabaduló szén-dioxidKorábban a vegyészhallgatók a laboratóriumban egyszerűsítették, enyhén öntözve vagy mangánion-oldatokkal impregnált nátrium-karbonát-por melegítésével, oxidáló lángba állított fáklyával. Kis mennyiségű vízben oldódó nátrium-manganátot kaptak, ami feltűnően zölddé tette. Detektálásához, a cementált vasaló, létezését mangán, egy tömeges tartalma legfeljebb 1/10000 e , a vegyész Boussingault alkalmazott kvalitatív kimutatására technikát által kifejlesztett német kollégája Heinrich Rose , ő melegítjük a kapott sókat oldásával teljes ezeknek vasanyagok salétromsavval HNO 3és ólom-oxid chip PbO 2, intenzív lila permanganát színkép kialakulásának megfigyelésére.
Fő vegyületek
Itt vannak a fő mangánvegyületek:
- mangán-oxidok:
- mangán (II) -oxid MnOvagy sötétszürke vagy néha smaragdzöld manganozit ásvány . Ez egy bázikus és ionos oxid,
- kevert mangán-oxid (II és III) Mn 3 O 4, Fe 3 O 4 -hez hasonló vegyes oxid, mangán vagy hausmannit " sóoxidja" .
- mangán (III) -oxid Mn 2 O 3, mangán-szeszkvioxid vagy zöld vagy rózsaszín mangán-oxid. Ez egy bázikus és ionos oxid,
- mangán-dioxid MnO 2fekete tetragonális vagy a pirolusit ásvány , a gömbölyűbb polianit ásványfajta elfelejtése nélkül,
- hidratált mangán-dioxid MnO 2 · H 2 Obarna test, amelyet a mangán-kation kicsapásával kapunk, amelyet bázikus közegben hidrogén-peroxid , nátrium-perszulfát , folyékony bróm ,
- mangán-lantán-trioxid, LaMnO 3, amelyet lantán-manganitnak hívnak, de Mn- je III oxidációs fokú, néha stronciummal adalékolt ;
- mangán-oxihidroxidok:
- Mn (III) oxihidroxid vagy MnO (OH), Amelyek megfelelnek az köbös manganitot , rombos groutite vagy trigonális feitknechtite;
- mangán-hidroxidok:
- mangán-hidroxid Mn (OH) 2, egy fehéres test, amely levegő és fény hatására lassan megbarnul, és MnO 2 hidrátokká alakulés Mn 3 O 4. Ez megfelel a trigonális sejt pirokroit ásványának ;
-
oxisók, ahol Mn megjelenik az oxoanionban :
- nátrium-manganát Na 2 MnO 4,
- kálium-manganát K 2 MnO 4,
- permangánsav HMnO 4,
- nátrium-permanganát NaMnO 4,
- kálium-permanganát KMnO 4,
- ammónium-permanganát NH 4 MnO 4,
- ezüst-permanganát AgMnO 4,
- kalcium-permanganát Ca (MnO 4 ) 2,
- bárium-permanganát Ba (MnO 4 ) 2 ;
- mangán-szulfidok:
- mangán (II) -szulfid MnSzöld amorf vagy fekete köbös, az utóbbi test az alabanditnak felel meg ,
- mangán (II) -szulfid-polihidrát MnS n H 2 Orózsaszínű hús, amelyet a mangán-kation ammónium-szulfiddal történő semleges vizes közegben történő kicsapásával kapunk ,
- mangán (IV) szulfid MnS 2 fekete köbös;
- mangán-szelenidek;
- mangán-telluridok;
- mangán-karbidok:
- Mn 3 C ;
-
mangán-szilicidek :
- mangán disszilicid MnSi 2 ;
- mangán-nitridek:
- Mn 5 N 3 ;
- mangán-foszfidok:
- mangán (II) halogenidek:
- di) mangán-fluorid, MnF 2,
- mangán-klorid MnCl 2 rózsaszínű fénycsökkentő, monoklinikus, köbös vagy egyszerűen trigonális kristályokkal, amelyek megfelelnek az ásványi scacchitnak,
- mangán (II) -klorid-tetrahidrát MnCI 2 4 H 2 O, kereskedelmi forma,
- mangán-bromid MnBr 2 monoklinika α,
- mangán-bromid MnBr 2 ortorombos β,
- mangán-jodid MnI 2,
- Mangán-jodid-tetrahidrátot MnI 2 4 H 2 O ;
- mangán (III) halogenidek:
- (tri) mangán-fluorid, MnF 3,
- (tri) mangán-klorid MnCl 3 ;
- mangán (IV) halogenidek:
- mangán-perfluorid MnF 4,
- mangán-perklorid MnCl 4 zöld, vízben, 95 ° C-on alkoholban és etil-éterben oldódik;
- mangán-arzenátok:
- Mn 3 (AsO 4 ) 2nagyon gyengén oldódó vegyület (pK s ~ 28,7);
- mangán-karbonátok:
- mangán (II) karbonát MnCO 3, fehér szilárd test, amely a levegőben barnává válik, MnO 2- vá alakul átés CO 2(ugyanaz a reakció forrásban lévő vízben). Ez az ásványi "diallogit" vagy rodokrozit ;
- mangán-molibdát:
- MnMoO 4 ;
- mangán-nitrátok:
- mangán-nitrát-hexahidrát Mn (NO 3 ) 2 . 6 H 2 O vörös rózsa, oldható alkoholban 95 ° -on;
- mangán-foszfátok:
- mangán-hidrogén-foszfát MnHPO 4,
- Mangán-hidrogén-foszfát-trihidrát MnHPO 4 . 3 H 2 O,
- mangán-pirofoszfát Mn 2 P 2 O 7,
- Mn 3 (PO 4 ) 2fehér vegyület vízben nagyon kevéssé oldódik (pK s ~ 22), de erős savakban és ecetsavban oldódik,
- Kettős hidratált ammónium-mangán-foszfát MnNH 4 PO 4 . H 2 O, halvány rózsaszín test;
- mangán-szilikát:
- MnSiO 2
- mangán-szulfátok:
- mangán (II) -szulfát MnSO 4 vízmentes fehér, hidratált rózsaszín, vízben nagyon jól oldódik,
- mangán (II) -szulfát monohidrátja MnSO 4 · H 2 O halványvörös vagy monoklin rózsaszínű, amely megfelel a szmikite-nek,
- mangán (II) -szulfát-dihidrát MnSO 4 2 H 2 O,
- mangán (II) szulfát-trihidrát MnSO 4 3 H 2 O,
- mangán (II) szulfát-tetrahidrátot MnSO 4 4 H 2 O kereskedelmi forma, monoklinikus vagy rombohéderes rosé,
- mangán (II) -szulfát-pentahidrát MnSO 4 5 H 2 O,
- mangán (II) -szulfát-hexahidrát MnSO 4 6 H 2 O,
- Mangán (II) -szulfát-heptahidrát MnSO 4 7 H 2 O piros,
- mangán (III) -szulfát vagy mangán-szulfát Mn 2 (SO 4 ) 3 zöld kristály, nyúlékony, meglehetősen instabil, vízben hidrolizálható (hideg vízben nagyon jól oldódik, forró vízben bomlik);
- mangán-tionát:
- mangán (II) ditionát MnS 2 O 6 ;
-
mangán- titanátok :
- MnTiO 3 ;
- mangán-volframátok:
- mangán-acetátok:
- Mn (CH 3 CO 2 ) 2,
- Mangán (II) acetát- tetrahidrát Mn (CH 3 CO 2 ) 2 · 4 H 2 O ;
- mangán-oxalátok:
- Mn (C 2 O 4 )gyengén oldódó vegyület (pK s ~ 15);
- Mangán-tartarátok:
- Mn K 2 Mn kálium-tartarát (C 4 H 2 O 6 ) 2 ;
- mangán orotátumok :
- mangán-cianidok:
- Mn (CN) 2 barna;
- KMn (CN) 3 zöld;
- Mn (II) ferrocianid Mn 2 Fe (CN) 6 ;
- mangán-ferricianid
- karbonil-származékok:
- Mn 2 CO 10 ;
- nitrozokarbonil-származékok;
- manganocén típusú fémorganikus vegyületek:
- bisz (ciklopentadienil) mangán vagy hivatalos manganocén ;
- Metil-ciklopentadienil-mangán-trikarbonil vagy MMT
- porfirin vagy ftalocianin komplexek
- Mn metalloenzimek :
Elemzés
A mangán az oxidáló lángba helyezett bórax gyöngyöket lilára színezi . A kvantitatív elemzés során a mangánion ammónium és mangán NH 4 Mn II PO 4 vegyes foszfátja formájában válik ki .az ammónium-klorid NH 4 Cl keverékének köszönhetően, És ammónium-foszfát NH 4 PO 4a ammóniát . A csapadék kalcinálása lehetővé teszi az Mn (PO 4 ) 2 mangán-difoszfát előállítását, amely hideg lemérésével lehetővé teszi a kezdeti minta mangántartalmának meghatározását.
A mintákat tartalmazó mangán, általában formájában szilárd ásványi anyag, oldott sók vizes közegben, különböző részecskék vegyületek vagy kolloidok , egyszerűen lehet tanulmányozni abszorpciós spektrometriával vagy atomemissziós spektrometriával.
A részecskék és a kolloidok savas közegben történő oldása, majd ammónium-perszulfáttal történő kezelés , oldható permanganát-ionok előállítása érdekében szokásos módszer. A látható és az ultraibolya tartományon belüli bizonyos erős abszorpciókon alapuló kolorimetriás vagy spektrofotometriás elemzés kalibrációval lehetővé teszi a vizsgálatot. Néha szükség van kicsapással vagy koagulálással történő oldódás oldhatatlan mangánvegyület formájában, majd szűrés. A tömegspektrometria , az aktivációs analízis neutron- vagy röntgenfluoreszcenciája szintén gyakorlati technika, amely tájékoztat a teljes Mn-tartalomról, de nem nyújt pontos ismeretet az oxidáció állapotáról.
Más kifinomult, néha elektrokémiai analitikai technikákra van szükség, gyakran összekapcsolva vagy triádban, és alkalmazkodva a minták típusához. A kémiai elemzés egy ősi módszer, amely megkülönbözteti a különböző ionok vegyértékeit. A mangán globálisan az ammónium-szulfid csoportjába tartozik, meglehetősen duzzadt, amelynek gyűjtőreagense (NH 4 ) 2 Sammónia jelenlétében. Pontosan a mangánnak van helye a cink alcsoportban, amelynek kationjai az előző reakció-gyűjtő keverék hatására kicsapódnak, olyan csapadékokkal, amelyek azonban a reagens feleslegében oldódnak.
Más ionok, például vas jelenléte zavarhatja a kémiai módszereket, például a formaldoxim-módszert.
Használ
A mangántermelés csaknem 90% -át vas- és színesötvözetek előállítására fordítják . Megtalálható, ismét főleg acélokban. A mangánt bizonyos mechanikai tulajdonságok átadására használják. Egy mangánacél például akár 14% -ot is tartalmazhat. Nagy a korrózióval szembeni ellenállása és nem mágneses . Ezt a fajta acélt rácsokhoz és börtönajtókhoz is használják (a reszelés megkeményíti az ötvözetet). Különböző vastagságú mangán acéllemezeket, amelyek korábban a katonák nehéz sisakjában voltak, például a francia 1951-es vagy az 1978-as modellben vagy a páncélban, vagy még ma az építőmunkások védősisakjában, általában a fúrásgátló biztonsági bútorokhoz használják. érzékeny részek védelme.
A mangánport hegesztésre használják, például ív esetén a bevonatos elektróddal magas hőmérsékleten.
Az egységes szervezet által használt különös vagy jelenlegi ipari kohászati produkciókban, mint a kemény és ellenálló acélok, például az acél , a sínek , és különösen a kapcsolók , szerszámok, csapágyak, biztonsági bútorok, ekevasak. ... Szerszámacélok alapulnak Cr-n, Mn-n (esetleg Si), vagy akár Cr, V, Mn és Si-vel rendelkező fejlett acéloknál.
A mangánacélok javulnak nikkel hozzáadásával alacsony hőmérsékleten történő felhasználáshoz. Különleges 0,3% szén-dioxid mangánacélokat használnak hidegen alakításhoz. Öntenek acélt is, például ausztenites mangánacélt. A szén-mangánacélok alkalmasak a felület keményítésére. A mangán-krómot vagy a mangán-bórt tartalmazó acélok tokkemény acélok. A bór és a mangán szénacél tipikus csavaracél, míg a láncoknál a mangán és a nikkel acél előnyben részesítendő. A közepes széntartalmú Mn és Mo acélokat könnyű és erős szerkezetek, például a Reynolds 531 versenykerékpár-vázak gyártásához használják . Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású Mn, Cr típusú stabilizáló acélokat rozsdamentes acélból készült rudak, például fúrólapok rudainak gyártásához használják.
Megtalálható könnyű , gyakran krómot tartalmazó alumíniumötvözetekben és a különféle mangán bronzokban is , amelyek ragyogásra késztetik a hajócsavarokat. Az alumíniumban nehezen oldódó mangán növeli az alumíniumötvözetek ellenállását és az ötvözet acélokkal szembeni súrlódási tulajdonságait ( tribológiáját ). A mangán hozzáadása - 5–15% -os arányban - növeli a korrózióval szembeni ellenállást , például azoknál a légcsavaroknál , kormányoknál, amelyeknek ellen kell állniuk a tengervíznek.
Mangán-dioxid Az MnO 2 a vas és az acél oxidáló és kéntelenítő ágense. Ez lehetővé teszi a csiszolás acélok, például puska hordó, csövek és tüzérségi. A mangán-dioxid más oxidokkal szintereléssel kombinálva lehetővé teszi kerámiamágnesek előállítását. Hegesztésekhez használják. Néha vas eltávolítására használják .
Ez a történelmi depolarizáló szer a Leclanché halom , vagy ma a só halom . Ennek a cellának a központi (pozitív) elektródáját mangán-dioxid (MnO 2 ) vagy sokkal kifinomultabb réteges elektrokémiai anyagok bélelik (de a nem szakember számára meglehetősen hasonlóak), amelyek az elektrokémiai tárolás és szabályozás szerepét töltik be. A mangán (II) -klorid elektrolit a cellákban és az elemekben.
A mangán kémia alapanyagként dioxidot használ. Alkalmazható permanganátok oxidatív lúgos fúzióval történő előállítására, széles körben alkalmazzák szerves kémia és az urán műszaki előállítása során, mint oxidálószer. A kémia katalizátora. A kálium-klorát bomlásakor az ókori oxigénkészítményekben alkalmazott katalitikus hatását több köztes vegyület magyarázza. Ez egy szárazabb a festékek , lakkok és nyomtatás tinta . A mangán-acetát marószer a textíliákban. A mangán (II) -klorid lenmagolajban szárítószer. A kálium-permanganát a szerves kémia számos reakciójában oxidálószer.
A mangán-dioxid az ásványi üveg színes pigmentje is, kerámia mázakban , például cserépben, porcelánban és zománcokban. Az üvegiparban a mangán-dioxid hozzáadása lehetővé teszi a poharak alacsony dózisban , az ibolya vagy ametiszt, barna vagy fekete színezékek nagyobb dózisban történő fehérítését . A szín az elkészítés módjától és az üveg összetételétől függ. Az üveg árnyalata a fémionoknak és a kolloid halmazállapotban diszpergált fémeknek köszönhető . Ne feledje, hogy az ametiszt sajátos ibolya színe, a színezett kvarc változata a mangánvegyületek finom nyomainak vagy részecskéinek is köszönhető.
Szabad szemmel azonban fekete pigment. A kerámia vagy más előregyártott kövek és födémek sötétbarna vagy fekete színe a mangán-dioxid hozzáadásával magyarázható általában más fémoxidokkal, például vas (II) és króm oxidjaival kombinálva . A téglagyárak tehát a mangán-dioxid fő fogyasztói. Bizonyos téglatípusokat szintén mangán-dioxiddal színeznek, valamint a csempéket fekete színűvé téve őket.
A mangán-szulfát család a mangán fém ipari elektrolízisének egyik alapanyaga. Az anilinipar ezen korábbi melléktermékét, a festék- és szövetpigmentet vörös szemüvegek és ásványi lakkok előállítására is használják. A mangán-szilikát muskátli vörös pigment üvegek és ásványi lakkok színezéséhez. A mangán-karbonát fehér festék pigment. A mangán pigmentvegyületek a képzőművészeti anyagok között találhatók: a mangánkéket és az ibolyát különösen a festés során használják .
A mangán (II) -klorid fertőtlenítőszer, csakúgy, mint a kálium-permanganát. A mangán-karbonátot alacsony dózisokban használják biokatalitikus gyógyszerként.
A dekakarbonil-dimangán detonálást gátló benzin-adalékanyag. A makromolekuláris kémia területén is alkalmazzák.
A mangán nagyon fontos nyomelem a növényvilágban, különösen műtrágyákban többé-kevésbé oldható sók formájában van jelen, amelyek felhasználhatók zöldségfélék és citrusfélék termesztésében . A mangánhiány kompenzálásához a talajba műtrágyák mellett adnak pl. Mangán-szulfátot (MnSO 4 ) vagy mangán-acetátot Mn (CH 3 COO) 2., hacsak nem tartalmaznak peszticid-keverékeket (mangán-alapú fungicidek). A mangán-szulfát szintén gombaölő és takarmány-adalékanyag.
Mezőgazdaság és állattenyésztés
Az élővilágban a mangán a vaséhoz hasonló szerepet játszik. Néha a vas után a növényi kultúrák második mikroelemének tekintik .
KultúrákA mangán a talajokban tipikus nyomelem. Leggyakrabban 4 és 8 közötti talaj pH-értékére érhető el. A talajokban oldhatatlan oxidok formájában is jelen van, amelyek főleg a baktériumok bázikus hatásával képződnek lúgos közegben. A mezőgazdasági talajok és az ott termő különféle növények Mn-tartalma meglehetősen változó.
A növények rosszul asszimilálódnak, de bizonyos körülmények között a lombozat útján is asszimilálhatók. Ez egy nyomelem, amely zavarja a talaj mikrobiotáját, és részt vesz az enzimek aktiválásában, a vas kapcsán (például a klorofill szintézis folyamatában). ). Az Mn hiánya (például a búzában) a virágporszemek méretének, számának és termékenységének csökkenését idézheti elő.
A művelt talajok mangánhiánya nem ritka. Gyakran multifaktoriális eredetű, és súlyos meszezéssel súlyosbíthatja (mint egyes szerves anyagokban gazdag, de az 1980-as években savas savú breton talajokon : a mangán általában szerves vegyületekben komplex , de ezek a vegyületek oldhatatlanná válnak, ha a pH csökken. különösen a disszeminált jelenléte mésztej . a asszimilálható mangán, csapdába, nem, akkor többé rendelkezésre elég, hogy fedezze a követelményeknek a intenzív kultúrák. mérsékelt hatást.
A növények mangánt exportálnak, rendszeresen kb. 400–500 g Mn / hektárra van szükségük . A intenzív mezőgazdaság , a permetezés a vizes oldatban 0,5 vagy 1,5 tömeg% mangán-szulfát lehet szükség, vagy előre a mérsékelt eloszlását Thomas salak 2 vagy 4 tömeg% Mn (az utóbbi választás esetén az alkalizáló vagy a salak lúgos hatása kevéssé vagy lassan mobilizálhatóvá teszi a mangánt). A produktivista mezőgazdaságban a háborúk közötti évek óta ajánlás érkezett a mangán-oxidok, -kloridok és -karbonátok használatára a műtrágyák növények általi asszimilációjának elősegítésére.
Ezzel szemben bizonyos küszöbértékeken túl (amelyek a fajtól vagy fajtáktól és a talaj pH-jától is függenek) a mangán toxikus hatást mutat a növényekre. Ezek a küszöbértékek bizonyos természetes mangántalajokon (vagy ipari pusztákon) érhetők el.
TenyésztésA mangán az állatok élő szövetében található enzimek ( karboxiláz típusú , peptidázok vagy foszfatázok ) aktivátora vagy kofaktora . Döntő szerepet játszik a csontváz kialakulásában , valamint a reproduktív rendszer fejlődésében és működésében . Különösen elengedhetetlen az agyalapi mirigy elülső lebenyének szintjén , amely lehetővé teszi a nemi hormonok termelésének stimulálását .
Abban az esetben, szarvasmarha , a hiány magában retardált növekedés és ivarérettség a borjak és üszők , valamint szaporodási rendellenességek felnőtteknél. Az alacsony hiány gyakran merevséget okoz a felnőtt szarvasmarhák járásában, gyakran a jobb csülök szintjén, és különösen a tehenek esetében a tejtermelés jelentős csökkenése. A fiatal szarvasmarháknak napi 60 mg szárazanyag-kilogrammonkénti szükségük van, a felnőtt szarvasmarhák esetében a szükséglet felére csökken.
A baromfi esetében vannak specifikus csontosodási betegségek, ha az ételtartalom túl alacsony az Mn-ben, a foszfor és a kalcium fenntartása az étrendben különféle tüneteket magyaráz, ami a lábszárak perózisát vagy deformációját okozza . A csibék napi 55 mg szárazanyag-kilogrammot igényelnek, míg a tyúkok csak 35 mg-ot igényelnek .
A sertések étrendjének napi 40 mg szárazanyag-kilogrammonként kell rendelkezésre állnia . A hiány a hosszú csontok tipikus növekedési rendellenességeivel és az elülső lábak jellegzetes deformációjával jár. A kocák szaporodása zavart, gyakran rendszertelen hő és abortusz áldozatai.
Toxikológia
Kis adagokban a mangán elismert bioelem a növényi és állati világban. Ez a nyomelem napi 1 milligramm nagyságrendű dózisban ( egy felnőtt férfi esetében legfeljebb 5 mg / nap ) elengedhetetlen a test enzimjeihez. De a mangánszármazékok toxicitása nyilvánvaló nagy dózisok esetén. Napi 10 mg- tól kezdve a mangán halálos neurotoxikus hatású. A mangánport ipari környezetben kell ellenőrizni, az Mn elem tartalmának engedélyezett határértéke kevesebb, mint 5 mg / m 3 . Valóban, feleslegben felszívódva, az anyagcsere és az idegrendszer súlyos rendellenességeit, úgynevezett mangán őrületeket , a görcsök és a bágyadtságok egymásutánját idézik elő, ami a Parkinson-kórhoz hasonló módon, de hallucinációs pszichózisokkal együtt bénuláshoz vezet. végső szakasz. Az ezen elem által okozott összes kórképet manganizmusnak nevezzük .
Nyomelem
A mangán nyomelem (szükséges az emberek életben maradásához); a mangán hiánya ( egy átlagos felnőttnél kevesebb, mint 2-3 mg / nap ) állatmodellben mindkét nemnél reproduktív rendellenességekhez , a csont fejlődési rendellenességeihez , a depigmentációhoz , az ataxiához és a központi idegrendszer károsodásához vezetett.
A mangán számos enzim (glikozil-transzferáz, piruvát-karboxiláz, GTP-oxaloacetát-karboxiláz, izocitrát-dehidrogenáz, alma-dehidrogenáz, arginin-szintetáz, glutamin-szintetáz) kofaktora , amelyek részt vesznek a különböző anyagcsere-folyamatokban. Különösen a szénhidrátok anyagcseréjében és a mukopoliszacharidok szintézisében van jelen . Ugyancsak nélkülözhetetlen fém az enzimek ( Mn-SOD ) szintéziséhez, amelyek részt vesznek az oxidatív stressz elleni harcban, és amelyek megakadályozzák a szabad gyökök által okozott károkat . Részt vesz az E szintézisében és a B1 ( tiamin ) hatékonyságában is . Ez a molekuláris oxigénaktivátor szerepet játszik a metalloproteinek, például a szuperoxid-diszmutáz működésében . Számos olyan magnéziumot használó enzimrendszer működhet mangánnal, de módosított enzimjellemzőkkel (Km, Vmax). Néha más enzimekben is helyettesítheti a cinket.
Toxicitás
Egészséges humán felnőttekben a bevitt Mn 3-5% -a felszívódik a bolusnak a belekben való áthaladása során, és átjut a vérbe . Amit a normális anyagcsere nem használ fel, azután a máj gyorsan megszünteti, amely kiválasztja az epével, és visszatér a belekbe, ahonnan az ürüléken keresztül kiürítik . Egy másik, vizes úton oldott rész a vizeletben található .
A napi néhány mg-ot meghaladó lenyelés ellenére - az állatmodell és a foglalkozásgyógyászat adatai szerint - neurotoxikussá válik, esetleg súlyos és visszafordíthatatlan idegrendszeri és neuromotoros rendellenességeket vált ki . 1837 óta rendszeresen jelentenek egyedi vagy sorozatos mérgezéses eseteket . Egy kanadai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy ivóvízben zavarhatja a gyermekek kognitív teljesítményét és intellektuális fejlődését. Az általa kiváltott neurodegeneratív rendellenességek visszafordíthatatlanok ( idiopátiás Parkinson-kórra utalnak . Takser és mtsai (2003) szerint: "Bár fennáll annak a veszélye, hogy a terhesség alatt a magzat felhalmozódik a magzatban , kevés információ áll rendelkezésre. szintű környezeti expozíció az emberben” , de a rendelkezésre álló adatok »azt sugallják, hogy a környezeti expozíció Mn méhen belüli befolyásolhatja a kialakuló pszichomotoros fejlődés« az újszülöttekre.
a biztonsági határértéket meghatározott területen Franciaországban a korábbi AFSSA , most rendezi -től 4.2, hogy 10 mg per nap, az utolsó lény nyilvánvalóan a biztonsági határértéket .
a inhalációs aeroszolok a mangán-dioxidot is veszélyes a pulmonáris traktus, beleértve a hegesztők .
Abban az esetben, ha a foglalkozási vagy környezeti expozíciót , és még mielőtt a megjelenése akut vagy krónikus mérgezés klinikai megnyilvánulásai, com A neurológiai , neuropszichológiai és neurofiziológiai magatartás a mangán neurotoxicitásának korai jeleit tárhatja fel . Kiemelik a motoros funkciók lassulását, fokozott remegéssel, a neuromuszkuláris válasz csökkent sebességével, a szaglóérzékek és memória lehetséges hiányával, intellektuális deficitekkel és hangulatváltozásokkal. Mergler és Baldwin kutatók szerint míg számos tanulmány dózis-válasz összefüggést sugallt, mások nem találtak egyértelmű összefüggést a becslések szerint meghatározott mangánnak való kitettség és annak lehetséges felvétele között, amelyet a neurológiai vizsgálatok eredményei külsőleg észlelnek, majd konkrétan mérnek. a vér, a vizelet vagy a haj különböző szintjei, amelyek ólommérgezéssel összefüggésben ólommá válhatnak egy régebbi impregnálással, különösen a veszélyeztetett területek közelében élő gyermekeknél, különösen a bányászati vagy ipari területeken). A trikarbonil-metil-ciklopentadienil-mangán, amely korábban az üzemanyagok ólmához kapcsolódott, és a benzinben még mindig oktánként használták, de toxicitása miatt alacsonyabb dózisban, fungicidként is használták, kitettség forrása lehet, amelyet Mergler & Baldwin szerint számolni kell (ez csökkenését az Egyesült Államokban, de mivel a szegény országokban nőtt a használata).
A mangán toxicitás hátterében álló biokémiai mechanizmusokat kezdik jobban megérteni. Ismert, hogy vannak egyéni érzékenységek, legalábbis részben a genetikai eredetből , és hogy a toxikus folyamat magában foglalja a dopamin automatikus oxidációját és szabad gyökök képződését, amelyek később idegi károsodást váltanak ki. A mangán emellett endokrin rendellenességet is okozhat , mert a foglalkozásgyógyászatban elvégzett elemzések azt mutatják, hogy az ipari környezetben a mangán-oxidoknak való alacsony expozíció elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa a szérum prolaktin eloszlását , ami szintén magasabb arányban fordul elő ki vannak téve a kiegyenlített munkavállalóknak az összehasonlított kontrollokhoz képest, és ezek a kórosan magas értékek idővel ezekben a munkavállalókban is fennmaradnak. Egyéb biokémiai markereket értékeltünk, és alacsony vizelet-dózissal (0,4 mikrogramm Mn / liter vizelet) következtettük ki a vizelet Mn-jén alapuló dózis-válasz modellt, amelyet az expozíció markerének tekintünk, "ami arra utal, hogy a mangán környezeti expozíciója hozzájárulhat a rendellenesen magas szérum prolaktinszint az általános populációban " .
Míg a Parkinson-kór erőteljesen előrehalad (az Egyesült Államokban évente 500 000–1,5 millió eset fordul elő), az orvosoknak jobban figyelembe kell venniük a mangánnak való kitettséget a differenciáldiagnózis felállításakor . A munkahelyi orvos a priori segíthet korlátozni ennek a fémnek való kitettséget, és ezáltal a munkahelyi egészségre gyakorolt káros hatásait .
Radiotoxicitás
A mangán 29 radioaktív izotóppal rendelkezik. 44 Mn és 67 Mn között mozognak . Úgy tűnik, szinte hiányoznak a természetükből (kimutathatatlan háttérzaj), de biokoncentrálódhatnak és biológiailag felhalmozódhatnak például a vízi bryophyták ( Fontinalis , Cinclidotus és Platyhypnidium) , a Beaugelin szerint 15 000-25 000 (a friss tömeghez viszonyítva) koncentrációs tényezővel. Seiller, 1994, idézi az IRSN, 2001) növekszik a nukleáris létesítményekből származó radioaktív folyadékkibocsátások hatásának zónájában .
A legfontosabb radioizotópok (kibocsátásokhoz és ipari vagy laboratóriumi alkalmazásokhoz) a következők lennének:
- a bányaipar és a kohászat által használt 54 Mn, mint radiotracer β + és gamma. A felezési 312,5 nap, a specifikus aktivitása 2,87 × 10 14 Bq / g . Gamma-spektrometriával ( 835 keV ) könnyen meghatározható .
- az 56 Mn, amely β-emitter - és gamma, széteséssel a kibocsátás (ok) fő (k): 2848 keV (100% emissziós hatásfok) béta sugárzás és 847 keV (98,9%) gamma sugárzás. Rövid felezési idejű (2,5 óra) izotóp, amelyet a biológiában radiotracerként használnak (Kelly és Thorne, 2003, idézi az IRSN, 2001) .
Mindkettőt atomerőművek állítják elő; A nukleáris reaktorok szerkezete stabil n- aktivációs terméke (n reakció, p 54 Fe- n ), amelyet a fémek korrózióját követően a környezetbe visznek, és részecske formájában a reaktor neutronfluxusában. A 2000-es évek elején becslések szerint a rádió-mangán az EdF atomerőmű által folyékony formában felszabaduló teljes gamma-aktivitás (a trícium nélkül) 1-2% -át, azaz körülbelül évi 1 GBq-ot tett ki (Florence et al. Hartmann, 2002) .
A újrafeldolgozó üzemekben , ez „származik fűtőelemeket, mely aktivációs termékek kapcsolódnak, az oxidok formájában. Az üzemanyag-oldási művelet során a mangánt visszahelyezik az oldatba. Az 54 Mn-ban felszabadított aktivitás lényegében folyékony formában van, 1999-ben 12 GBq-t tett ki a La Hagu-i üzemben (Van der Stricht és Janssens, 2001, idézi az IRSN, 2001), és 20 GBq-t 2002-ben a Sellafield-i üzemben (BNFL). , 2003 idézi az IRSN 2001) ” .
Az IRSN szerint „a talaj → növény → tápláléklánc mentén történő átvitelét jellemző rádióökológiai paraméterek meglehetősen jól ismertek (például pisztrángban tanulmányozták, de szűrővel táplálkozó kéthéjakban nem, ugyanakkor érdekesnek tekintik a közeg szennyeződésének biorevelátoraként. ), ellentétben a lombtranszferrel, amelyet erre az elemre alig vizsgáltak ” . Úgy tűnik, nagyon változékonyak a fajtól és talán bizonyos kofaktoroktól függően. A radiotoxikus hatásait radioaktív izotópok Továbbra sem tisztázottak, de IRSN 2001 közzétett egy lapot 54 Mn (β - emitter ). Állatoknál és embereknél feltételezhetjük, hogy zavarják az anyagcserét, mert a mangán alapvető elem (alacsony dózisokban), beleértve a "csontmineralizációt, az energia-anyagcserét, a szintézist és az aktivációt". Enzimek, különösen metalloenzimek (mitokondriális szuperoxid-dismutáz, piruvát) karboxiláz, vese argináz stb.), a sejtek védelme a szabad gyökök ellen stb. (ATSDR, 2000, idézi az IRSN 2001), magasabb a melanin és a máj, a hasnyálmirigy, a vesék és más, mitokondriumokban gazdag szervek szintje . Úgy tűnik, hogy a mangán beépítése főként lenyeléssel, majd a véren keresztüli diffúzióval történik, plazmafehérjékhez ( albumin , transzferrinek ) kötve . ”
Jelenlét a környezetben és antropogén környezetben
Források
Ez a fém meglehetősen gyakori természetes kémiai elem ( a földkéreg 0,1% -át teszi ki ) és mindenütt jelen van a környezetben. Számos kőzetben és üledékben, talajban és vízben van jelen. A talaj eróziója a mangán levegőbe, csapadékba és talajba történő kibocsátásának fő természetes forrása, a tengeri permetezés , az erdőtüzek , a vulkáni por kibocsátása és a növények általi átadás előtt.
Közvetlen antropogén források a bányászati és kohászati iparban bekövetkezett ipari forradalom óta léteznek (bányászat, ásványi feldolgozás, majd mangán, de ötvözetei, acél és vas gyártása is).
További forrás az ipari területekről származó esőkből történő kiszivárgás, ahol kinyerik, finomítják, felhasználják vagy újrahasznosítják (különösen savbánya- elvezetés esetén , és ugyanez vonatkozik az azt tartalmazó nekromasz (állati vagy növényi szövetek, beleértve a leveleket is) kimosására . , trágya ...). Megtalálható az emberi ürülékben és az állatokban is. A WHO szerint "a fosszilis tüzelőanyagok elégetése , és kisebb mértékben az üzemanyagok adalékanyagainak égetéséből származó kibocsátások. Mivel ez az elem nem biológiailag lebontható és nem lebontható emberi időskálán jelentős mennyiségben található meg a szennyvízben és a szennyvíziszapban.
LevegőA levegőben koncentrációja általában nagyon alacsony, és az alacsony emberi aktivitású régiókban (átlagosan körülbelül 0,5–14 ng / m3 levegő) továbbra is jelentősen megnő a vidéki területeken (átlagosan 40 ng / m3), és még inkább a városi területeken (átlagosan 65–166 ng / m3), olykor nagyon magas arányokkal az ipari régiókban (akár 8000 ng / m3) vagy nagyon forgalmas autópályák közelében. Az öntödék közelében a mangánszint eléri a 200-300 ng / m3-t, és meghaladja az 500 ng / m3-t a ferro- és szilikangangán-ipar közelében.
Bizonyos ipari körülmények között (kohászati gyárak, aknák stb.) Illékony vegyületek formájában vagy por formájában lenyelhető.
VízA vízben a mangánszint a földtani kontextustól függően nagyban változik, 10 és 10 000 mikrogramm / liter között (de ritkán 1000 µg / l felett és szinte mindig 200 µg / l alatt). Néhány µg / l koncentráció foltot festhet és ízek, színek és szagok, amelyek túl könnyen érzékelhetők. Gyakran szükség van tisztító kezelésre, amely szilárd formában rögzíti a mangánt. A vizet, amely szokatlanul túlzott koncentrációban tartalmazza a legtöbb természetes eredetű mangán-sót, fekete víznek nevezik. a terepi fizikokémikusok zsargonja.
A vízi környezetben két fő formája az Mn (II) és az Mn (IV), e két forma között mozog, amelyet többé-kevésbé redox abiotikus vagy mikrobiális kontextus vezérel . A vízben a mangán környezeti kémiáját elsősorban a tápközeg pH-ja és redox viszonyai szabályozzák; Mn (II) domináns, ha a pH és a redoxpotenciál alacsony, és a kolloid mangán-oxi-hidroxidok növekvő arányának kedvez 5,5-nél magasabb pH-érték mellett (nem dystrophiás vizekben . Az üledékvíz határában és az üledékben) a mangán kémiai formáját szabályozó kémiai tényezők: a felszín alatti víz oxigéntartalma, az oxigén behatolása az üledékbe, valamint a szerves szén fenotikus mennyisége . Az antropizációs környezetek megváltoztatták ezeket a körülményeket ( savas esővel és óceánnal) savasodás , valamint az eutrofizációra, valamint az üledékek eltömődésére és eutrofizálódására gyakorolt általános hajlam egyre anoxikusabbá ).
Üledékek és talajokAz üledékben a patakokban gyakran megtalálható a maximális 410–6 700 mg / kg száraz tömeg . Ezeket az időnként nagy és túlzott koncentrációkat lokálisan érik el (például 13 400 mg / kg-ig (száraz tömeg) egy városi tó fenekén, amely ipari és lakóövezetekből kifolyik, és a régi salakkupacokból levegőbe kerül. mg / kg (száraz tömeg) az Adriai-tenger északi részének árapályzónájára és üledékeire vonatkozik . A Balti-tengerben az üledék felső részén 3550–8 960 mg / kg (tömeg sec) száraz terhelésről számoltak be; ezek rendellenesen a magas mangánkoncentráció a vas- és acélaktivitásnak és annak ferromangán-származékainak köszönhető, amelyek végül betonokban és folyami terhelésekben jutnak el ehhez a szárazföldi tengerhez, alacsony megújulási képességgel.
A talajban a tartalom már változik a geológiai szubsztrátum változásaitól, illetve a víz és a poros szél által okozott "természetes szennyezettségtől" függően, a "természetes geokémiai háttér" vagy a globális Mn szint 1 és 4000 mg közötti tartományban változhat. kg talaj (száraz tömeg), átlagos értéke 300–600 mg / kg talaj (száraz tömeg). Ugyanezen tartalom esetén a mangán mérgezőbb hatást vált ki a természetesen savas vagy savanyú talajokban.
Az emberi tevékenység által valóban szennyezett talajokban (barnamezős területek, agrokémiai lerakódások stb.) A gombák (újra) koncentrálhatják és a micéliumhálózatukon keresztül oldható formában exportálhatják az élelmezési hálóba , ami nem zárja ki, hogy az élő állatok fogyasztása gombák (pl. meztelen csiga vagy mókus), a befogadó növények általi rögzítés vagy a biomassza végső kifejezése, a nekromaza cseréjében bekövetkező lebomlás .
ÉtelAz emberi táplálékban olykor jelentős nyomokban található meg, főleg búzacsíra és teljes kiőrlésű kenyér , rozs , zabpehely , barna rizs , melasz , dió , mandula és mogyoró , szárított kókuszdió , kakaó vagy étcsokoládé , kagyló , fésűkagyló és osztriga , sok halak, például pisztráng és csuka , főtt lencse vagy quinoa , csicseriborsó , szójabab , ügyvéd , zöldbab , spenót , zöld leveles zöldségek, friss gyümölcsök, például szeder , málna , eper , ananász , olívaolaj , tojássárgája , vagy a fenyőmag , a tea , a juharszirup , a szárított banán , a gesztenye árvíz, gyógynövények és különféle fűszerek, például őrölt gyömbér , kardamom , szegfűszeg , fahéj ...
Kinetikus
Ez a fém nyomelem a növények számára (mangánigényük 10 és 50 mg / kg szövet között változik ). Számos vízi szervezet azonban könnyen biokoncentrálódik és biológiailag felhalmozódik ( koncentrációs tényezője 2000-20 000 magasabb tengeri és édesvízi növények esetében, 2500-6300 fitoplankton esetében , 300-5500 tengeri makromalga esetén, 800-830 kagyló között az árapályövezetben , a halak esetében pedig 35 és 930 között.
A XX . Század végén a vízi élőlények ( rákok , puhatestűek , halak ) átlagos mangántartalma körülbelül 10 mg / g (nedves tömeg), de a víz koncentrációja és a bioakkumuláció az élelmiszer-hálóban a hőmérséklet függvényében nő, de csökken a pH és a sótartalom növekedésével
A rendelkezésre álló adatok és tanulmányok szerint
- ezt a fémet sok vízi szervezet könnyen biokoncentrálja és biológiailag felhalmozza (koncentrációs tényezője 2000-20 000 magasabb tengeri és édesvízi növények esetében , 2500-6300 fitoplankton esetében , 300-5500 tengeri makromalga esetén, 800-830 kagyló között az árapályövezetből , halak esetében pedig 35 és 930 között;
- a vízi gerinctelenek és a halak többet szívnak fel, és jelentősen növekszik a hőmérséklet és csökken a pH (az ökológiai válság összefüggésében két tendencia súlyosbodik . E két tényezőt figyelembe véve az oldott oxigén n Ezen felül a mangán felszívódása növekszik, amikor a a víz csökken (ugyanakkor a gleccserek és a sarki sapkák megolvadása jelentős kiegészítő édesvízforrás az óceán bizonyos részein. A halászati erőforrások fő részesedése );
- A XX . Század végén a vízi élőlények (rákok, puhatestűek, halak) átlagos mangántartalma körülbelül 10 mg / g (nedves tömeg), de a víz koncentrációja és a bioakkumuláció az élelmiszer-hálóban a hőmérséklet függvényében növekszik, csökken a pH növekedésével
Ökotoxicitás
"A toxicitási tesztek nagy részét ionos mangán felhasználásával végezték", és az általános ökotoxicitás továbbra sem ismert. A mangán kolloid , szemcsés , nanorészecskés és komplex formáinak vízi toxicitásáról egyelőre keveset tudni (utóbbi három formát ekvivalens dózisok esetén általában kevésbé mérgezőnek tartják).
Modellezni lehet a mangán viselkedését a környezetben mangánnal 54. De ez a monitorozására és elhelyezkedésére utaló információ semmiképpen sem oldja meg az ökotoxikológiai értékelést, amelyet a következők bonyolítanak:
- az a tény, hogy a kritikus küszöb jelentősen változik fajonként, de néha a fajták vagy az érintett fajok alpopulációi szerint is.
- az a tény, hogy más elemekkel (például szilícium-dioxiddal) és / vagy más toxikus anyagokkal szinergiában hat, az esettől függően pozitívan vagy negatívan.
Mivel a mangán nyomelem, a toxikus hatások két helyzetben jelentkeznek:
- hiány: egyrészt hiány esetén (amely megkönnyíthető a meszes talajokban, különösen, ha azok vizesek és szerves anyagokban gazdagok)
- túllépés: vagyis meghaladja a koncentrációs küszöbértékeket, de ezek a fajoktól vagy az egyes genetikai érzékenységektől függően, vagy egy adott populációra jellemzőek.
Ráadásul ugyanazon környezeti jelenlét esetén a negatív hatások alacsonyabb dózisokban jelentkeznek, és anaerob és savas környezetben felgyorsulnak a környezeti kinetikák ( főleg a talajban és az üledékben való mobilitás ) , mert sokkal jobban biológiailag hozzáférhetővé teszik ezt a fémet (szol) ( oxidoktól). Úgy tűnik, hogy mobilitása szorosan összefügg az oxidációs fokával (amely a pH-tól függ; gyors átadással savas közegben és gyorsan lelassul 7-es pH felett).- Mangán mutatja, mint inhibitort vagy toxikus apró adagokban bizonyos élesztők : hozzáadásával egy adag olyan alacsony, mint 2 ppb a ferrocianid mangán , hogy a melaszt a cukorrépa (hulladék, melléktermék a cukor ipar) használunk szubsztrátként a-fermentációs (termelni citromsav élesztőgombával történő bomlása révén; az Aspergillus niger (NRC A-1-233 törzs) elegendő ahhoz, hogy 10% -kal csökkentsék a savhozamot. Ez az addíció megváltoztatja a stresszes élesztő morfológiáját is (amely a szemcsés rostos formához) Még kisebb adagok (0,4–2 ppb) elegendőek az élesztő agglomerációjának előidézéséhez ( a priori stresszreakció ), míg a nagyobb adagok (2–100 ppb) nagyobb hozamcsökkenéshez vezetnek;
A 100 ppb-n elért hozam 25% -ra csökken az 1 ppb-nél alacsonyabb értéknél. A laboratóriumban a többi vizsgált fém (Al 3+ , Ca 2+ , Co 2+ , Cu 2+ , Fe 2+ , Mg 2+ , Ni 2+ , Zn 2 + ) nem rendelkezik ezzel a hatással, és még az élesztő morfológiáját sem változtatta meg láthatóan. És csak Al 3+ , Fe 2+ és Zn 2+ , de viszonylag magasabb koncentrációban (5-25 ppm) csökkentette a savtermelést. Ezenkívül a mangán növekedésre és savtermelésre gyakorolt káros hatását nem befolyásolta ezen egyéb fémek hozzáadása; - Ez toxikus meglehetősen alacsony dózisú nagyságrendű mg / l egyes algák (pl: tengeri diatom Ditylum brightwellii vagy édesvízi alga Scenedesmus quadricauda ;
- nyomelem-dózisán túl marginális klórózist , nekrotikus elváltozásokat és a levelek egyenetlen fejlődését okozhatja a növényekben . „Az étkezési növényekben a mangán jelenléte mérgező koncentrációkban szintén nagyon változó, a kritikus értékek 100 és 5000 mg / kg között mozognak ” ;
- A víz keménységétől függően nagyon változó dózisban befolyásolja a Daphnia ( Daphnia magna ) túlélését : A WHO szerint "a vízi gerincteleneken végzett toxikológiai vizsgálatok az LC 50 vagy az EC 50-48 óra értékeit mutatják. a 0,8 mg / liter ( Daphnia magna ), hogy 1389 mg / liter ( Crangonyx pseudogracilis ), a legalacsonyabb értékeket az L 50 figyeltünk alacsony víz keménysége (25 mg-karbonát kalcium-literenként)” ;
- 0,01 mg / l 7 napos expozíció jelentősen csökkenti a sárga ráklárvák (
- Mangán mutatja, mint inhibitort vagy toxikus apró adagokban bizonyos élesztők : hozzáadásával egy adag olyan alacsony, mint 2 ppb a ferrocianid mangán , hogy a melaszt a cukorrépa (hulladék, melléktermék a cukor ipar) használunk szubsztrátként a-fermentációs (termelni citromsav élesztőgombával történő bomlása révén; az Aspergillus niger (NRC A-1-233 törzs) elegendő ahhoz, hogy 10% -kal csökkentsék a savhozamot. Ez az addíció megváltoztatja a stresszes élesztő morfológiáját is (amely a szemcsés rostos formához) Még kisebb adagok (0,4–2 ppb) elegendőek az élesztő agglomerációjának előidézéséhez ( a priori stresszreakció ), míg a nagyobb adagok (2–100 ppb) nagyobb hozamcsökkenéshez vezetnek;
- a halak a fajtól függően nagyon különböző érzékenységet mutatnak rá (a Coho lazac lárvája sokkal sebezhetőbb, mint a harcsa Heteropneustes fossilisé ). Különösen, ha a savasság növekszik (pH kisebb, mint 5), a dózis kisebb 0,5-nél 1 mg / l, mangán lehet ölni pisztráng tojást vagy megsütjük. A kék rák ( Callinectes sapidus ) héjbetegségét a mangán okozta szennyezésnek tulajdonítják, amely a norvég homár Nephrops norvegicus kopoltyúin is lerakódik, és ezeket barnára vagy feketére festi ( a Kattegattól délkeletre eső hipoxiás területeken ( a balti-tenger le Svédország);
- általában a víz keménysége és a kelátképző anyagok jelenléte csökkenti a mangán ökotoxicitását.
- általában édesvízben 1 mg / l elegendő a vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatások előidézésére "A fajok 95% -ának 50% -os megbízhatósággal történő védelme érdekében általános irányértéket javasoltak 0,2 mg mangán / l édesvíznél" . Ez az érték 0,3 mg / l a tengeri környezetben.
Gazdaság és termelés
Az 1990-es évek elején a fő termelő országok főként az alacsony minőségű ércek, Oroszország és a FÁK korábbi szomszédjai , Kazahsztán és Ukrajna , Kína és India, és mindenekelőtt a kiváló minőségű ércek voltak, Dél-Afrika , Gabon , Brazília , és Ausztráliában . Az évtized elején a mangánérc éves világtermelését 30 millió tonnára becsülték. A legnagyobb exportőrök akkor Gabon, Brazília, Ausztrália és Ukrajna voltak. 1990-ben a legnagyobb importőrök Japán, Kína és Franciaország voltak.
Az 1980-as évektől kezdve a mangángyártók monopolizálták a vasötvözetek piacát, az acélcsoportok által keresett köztes anyagokat az acél és annak műszaki származékainak gyártására. Technológiai transzfer megállapodások jönnek létre az iparosodott országok és az ásványi anyagokat előállító országok között. Annak érdekében, hogy a hosszú távú vezetés, a hatalmas dél-afrikai bányászati csoport, Samancor van összefogásának konzorcium japán csoportok, különösen a Ferralloys körzetek Japán fém & Chemical & Mitsui és Mizuschina & Ferroalloys iparágak Sumitomo..
A ferromangán túlnyomó részét elektromos ívkemencében állítják elő, és egyre kevésbé a nagyolvasztó kemencében alkalmazott legtöbbször régi eljárások szerint .
A 2013. évre vonatkozó termelés (ek) millió tonna mangán-egyenértékben, elosztva a fő bányatermelő országok között, a lehetséges becsült mangántartalékaikkal:
| Ország | Bányászati termelés Mn egyenértékben | % világszerte | Becsült tartalékok | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Dél-Afrika | 4,3 Mt | 25,4% | 150 Mt |
| 2 | Kína | 3 Mt | 17,7% | 44 Mt |
| 3 | Ausztrália | 2,975 Mt | 17,6% | 97 Mt |
| 4 | Gabon | 1,967 Mt | 11,6% | 24 Mt |
| 5. | Brazília | 1,12 Mt | 6,6% | 54 Mt |
| 6. | India | 0,92 Mt | 5,4% | 49 Mt |
| 7 | Ghána | 0,533 Mt | 3,2% | - |
| 8. | Malaysia | 0,43 Mt | 2,5% | - |
| 9. | Kazahsztán | 0,39 Mt | 2,3% | 5 Mt |
| 10. | Ukrajna | 0,3 Mt | 1,8% | 140 Mt |
| Teljes világ | 16,9 Mt | 100% | 570 Mt | |
2015-ben csaknem 46 millió tonna mangánércet bányásztak világszerte, ami 15,3 millió tonna mangánnak felel meg.
Franciaországban az erőforrások 150–160 000 t érc nagyságrendűek lennének . A francia ipar ma főleg Gabonból importálja az érceket , az ország a bányák hiányában szinte nem termel mangánt, de az Eramet cég az egyik első bányászati vállalat az Mn kitermeléséhez.
Kereskedelmi
2014-ben Franciaország a mangán nettó importőre volt, a francia szokások szerint. Az átlagos tonnánkénti importár 220 euró volt.
Megjegyzések és hivatkozások
- (EN) David R. LiDE, CRC Handbook of Chemistry and Physics , CRC Press Inc.,2009, 90 th ed. , 2804 p. , Keménytáblás ( ISBN 978-1-420-09084-0 )
- (in) Beatriz Cordero Verónica Gómez, Ana E. Platero-Prats, Marc Revés Jorge Echeverría, Eduard Cremades, Flavia és Santiago Barragan Alvarez , " Covalent radius revisited " , Dalton Transactions , 2008, P. 2832-2838 ( DOI 10.1039 / b801115j )
- SIGMA-ALDRICH
- " Elementary maganese " a vegyi termékek adatbázisában Reptox of the CSST (quebeci szervezet, amely a munkavédelemért felelős), hozzáférés: 2009. április 25.
- Entry „mangán, Powder” a kémiai adatbázis GESTIS az IFA (német szervezet felelős a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi) ( német , angol ), elérhető február 11, 2010 (JavaScript szükséges)
- JD Lee, idézett opus, és a csoport tömör kiterjesztése érdekében az atomkémia iránt Hans Breuer, opus idézett
- A Mn rövid bemutatása a Los Alamos Nemzeti Laboratórium részéről
- Mangán, amelyet Poliakoff, a Nottinghami Egyetem professzora írt le, különös tekintettel a mágneses tulajdonságok "furcsaságára" és más jellegzetes színkísérletekre
- Könnyű bevezetés Franciaország vegyipari vállalatától, 2016
- A kifejezés fekete magnézia is nagyon gyakran fenntartva ásványi termék megváltozása barnakőércre, manganitot MnO (OH)vagy hasonló származékok. Ezt az utóbb említett, gyakran tűkben lévő ásványi testet korábban "acerdesisnek" nevezték, mint más hasonló szempontú oxihidroxidokat. Manganit vagy köbös Mn (III) oxihidroxid
- Az is lehet, hogy eredetileg Ionia ősi és virágzó városának , a Meander-magnéziának is a jellemzője volt , amely korábban eltűnt. A magnezia kijelölte Kis-Ázsia természetes mágnesekben gazdag természetes régióját. Ionia tengerparti régió, Lydia szárazföld. A kis Magnesia régió, Sipyle , a török Manisa tartománynak vagy annak központi városának, Manisa- nak adta a nevét .
- DN Trifonov és VD Trifonov, "Kémiai elemek: Hogyan fedezték fel őket", Mir kiadás, 1982, orosz fordítás, OA Glebov és IV Poluyan, 1984. Különösen a IV. Fejezet.
- Itt lehetséges a fekete magnézia vagy az MnO 2 mangán-oxid összetévesztése fehér magnéziával vagy MgO magnézium-oxiddalvagy hidrolizált származéka, magnézium-hidroxid Mg (OH) 2amelyet bőségesen találtak a magnezit , a giobertit vagy a pinolit kezdeti formájában ... egy thesszáliai névben. Ez a thesszáliai Magnesia ősi kerület , ez a híres kovácsok egykori kis királysága eredetileg a már megnevezett Ionia vagy Lydia városokból, vagy egy azonos nevű ősi kisvárosból származik Peloponnészoszon , amelyet később a laceemóniai város, Spárta. Az 1762 körül franciául tanúsított fehér magnéziát a középkori latin magnéziának hívják , amely kifejezés szintén a latin magnes lapis-ból vagy a "magnéziakőből" származik.
- Jacques Faucherre és mtsai: "Manganese", az idézett op. Encyclopædia Universalis adja meg az elem felfedezésének alapjait. Ezt a "mangán" francia nevet, amely szinonimája a fekete magnéziumnak, később rövidítve mangánnak , 1578-ban igazolták Vigenère írói az Oszmán Birodalomról vagy a "Tableaux de Philostrate " fordítása. Ezek az adatok meglehetősen gyakoriak, akár a francia nyelv kincstárában , akár a mangán bejegyzésnél , akár az Albert Dauzat, Jean Dubois, Henri Mitterand által kiadott „Etimológiai és francia nyelvtörténeti szótár” több kiadása . A francia nómenklatúra a tudományos latin manganesium eredetét jelentené, amely a szaknyelvben rövidítve a semleges das Mangan szót adja .
- Émilie Chalmin tétele az alkalmazott geológiában, idézett opus
- Ez egy technikai név, amelyet a Larousse, a Grand Robert régi enciklopédikus szótárakban vagy például az üveg számos műszaki helyén népszerűsítettek [1]
- Le Coze, J. (2013). Acélbányák, magnézia nigra - mangán acélokban, mióta? Anyagok és technikák, 101 (4), 404. ( összefoglaló )
- "alkáli-manganátokat" levegőben kalcinálva nyerjük egy ezüst csészében porított mangán-dioxidban és maró lúgban . A nátrium-manganát ekkor az 1865-ben szabadalmaztatott Maréchal és Teyssié du Motay eljárással az oxigén ipari előállításának központi teste . A nátrium-manganátot 500 ° C- ra melegítik, hogy oxigént szabadítsanak fel, de mangán-dioxid és nátrium-hidroxid keverékét is ez utóbbi maradékot levegőn és 350 ° C-on történő hevítéssel használjuk fel , hogy újrahasznosítással nátrium-manganátot nyerjünk.
- Luft 1997 . Ahogy Jacques Faucherre és mtsai., „Manganèse”, Encyclopædia Universalis , opus idézte, a felhasználások során felidézték, a kéntelenítés, az oxigénmentesítés vagy az újbóli karburálás e régi használata általában eltűnik a kohóban. Ezek a tisztító kezelések így elhagyták az MnO 2 -ot és MnS acél salakban.
- JS Mac Hargue, A mangán szerepe a növényekben, Journal of American Chemical Society, 44, 1922, p. 1592-1598 .
- E jeles kutató szerint 1937-ben a mangán jelentős nyomokban jelenik meg számos élő szervezetben, más "nyomelemekkel" együtt, mint például fluor, bróm, jód, bór, arzén, szilícium, vas, cink, réz, nikkel , kobalt, mangán, alumínium, ólom, ón, molibdén, vanádium és titán.
- Például ennek az alfejezetnek az elolvasásához a francia Grand Larousse és a XX . Század etimológiai és történelmi szótárát . A lexikális tanulmány magában foglalja a Grand Robert konzultációját is .
- Grand Larousse a XX . Században.
- A XX . Század Grand Larousse bemutatja ezeket a felhasználásokat.
- Alain Foucault, idézett opus.
- Mn az UDPPC vagy a Fizikai és Kémiai Professzorok Szakszervezetének honlapján
- Piper DZ (1974) Ritkaföldfém elemek ferromangán csomókban és más tengeri fázisokban . Geochimica és Cosmochimica Acta, 38 (7), 1007-1022.
- Polimetallikus csomók bemutatása
- Ifremer sajtóközlemény, 2016. június
- Hogyan képződnek a polimetál mangán csomók, OSI Univers, 2017
- Hausmannite
- Ez eredetileg az angol geológusok szerint a fekete macska jelöli a mangán hidratált természetes oxidjainak sorozatát. Olvassa el a francia nyelv kincsének meghatározását, és különösen a Mindat nem specifikus ásványi aspektusát
- [2]
- Hans Breuer, idézett opus
- BRGM mangán lapot a SIGminesFrance
- Például a kriptomelánok vagy coronaditis csoportjának bemutatása Mindaton, amelynek tipikus ásványi anyagai a mangán dendritekben vannak. A vernadit és a birnessit újabb bemutatása
- https://www.mindat.org/loc-56228.html
- Nicolas Desmarest, Módszertani Enciklopédia. Géographie Physique , H. Agasse kiadó, Párizs, 1811, különösen a Tome IV, 780 oldal, különösen a Franciaország cikk 231. oldala. Gemaingoutte, Ban-de-Laveline, Tholy régi vogézi bányáit 1800 körül már felhagyták.
- A Nontron szektor, amelyet jól ismernek az ásványtanosok a Géowikiban
- Jacques Faucherre és munkatársai, "Manganese", Encyclopædia Universalis , idézett idézet.
- Jacques Faucherre et al., "Manganese", Encyclopædia Universalis , idézett opus, 2. fejezet, tulajdonságok.
- JA Oberteuffer, JA Ibers: Az α-mangán atomi és termikus paramétereinek finomítása egyetlen kristályból. In: Acta Crystallographica. 1970, B26, S. 1499–1504, doi: 10.1107 / S0567740870004399
- CB Shoemaker, DP Shoemaker, TE Hopkins, S. Yindepit: A β-mangán szerkezetének és egy kapcsolódó fázisának finomítása az Mn-Ni-Si rendszerben. In: Acta Crystallographica. B34, 1978, S. 3573–3576, doi: 10.1107 / S0567740878011620.
- R. GW Wykhoff: Kristályszerkezetek. 1963, 1, S. 7–83.
- a kvalitatív adatok leíró kémiája a XIX . Század közepe óta meglehetősen jól ismert , például Louis Troost , Sainte-Claire Deville hallgatójának "speciális kémiai tanfolyamai" egymás utáni kiadásaiban . Másrészt a kvantitatív adatok nem túl pontosak az egyszerű test előkészületeinek szennyeződése és a fizikai mérések megbízhatósága miatt. Így az első rendű fázisátalakulási hőmérsékletek, például az olvadás és különösen a forralás, sokáig alacsonyak maradnak.
- Futura tudományok kémiai bemutatása vagy az Mn kémiai anyagának áttekintése , az utóbbi A. Earnshaw és Norman Greenwood munkájából adaptálva, Chemistry of the Elements , Second Edition, 1997, ( ISBN 978-0-7506-3365-9 ) , különös tekintettel a 24. fejezetre: Mangán, Technécium és Rénium, 1040–1069
- uo
- Hans Breuer, idézett opus. Olvassa el az alapkémiai cikkről az Encyclopædia Britannica című Mn cikket is
- Ez a különbség az azt megelőző első átmeneti fémek sorozatának elemeivel, nevezetesen szkandiummal , titánnal , vanádiummal és krómmal. Bruce H. Mahan, idézett opus.
- Luft 1997
- Hans Breuer, idézett opus.
- Louis Colombier, Guy Henry, Joëlle Pontet, Gérard Fessier, "Acél - technológia" cikk, Encyclopædia Universalis , 2001. Különösen a 7. fejezet A szövetséges acélok indulnak online .
- Az 1980-as évek óta ezt a vasötvözet-piacot, különösen a ferromangánt, mangánérc-gyártók tartják fenn, és kohászok, acélgyártók vagy acélgyártók, akik 1980 előtt gyártották őket, egyszerű áraktól függenek. Nomadic Micro-Encyclopedia Larousse , 2006
- Bevezetés az acélok és öntöttvas addíciós elemeibe, 5. §
- Például rövid előadás
- Például 2009. évi tézis az alakmemória-ötvözet mechanikai viselkedésének modellezéséről Fe-Mn ( 0,32 ) -Si ( 0,06 ) típusú vas alapján
- Ez történt az építőmunkások acélsisakjaival és a katonaság nehéz sisakjaival. Robert Luft, A kémia tiszta egyszerű anyagainak szótára , idézett opus.
- Jacques Faucherre et al., "Mangán", Encyclopædia Universalis , idézett opus
- A készítmény Cu 54% Ni 44% Mn 1% Fe 0,5% lehet Zn és Sn csokoládéival is. Luft 1997 .
- Jacques Faucherre és mtsai., "Mangán", Encyclopædia Universalis , idézett opus. A fejezet kifejezés olyan analitikai kémia tanfolyamok alapuló során általános analitikai kémia a Gaston Charlot és kvalitatív és kvantitatív módszerek alkalmazott itt egy kezdetleges szakaszban.
- A redukáló tulajdonságok hiánya megkülönbözteti a Ti 2+ kationoktól, V 2+és Cr 2+az első sorozatból. Bruce H. Mahan, idézett opus
- Az ammónia a mangán teljesen semleges sóit kicsapja, mivel oldható kettős sókat képez. Louis Joseph Troost , idézett opus.
- JD Lee, idézett opus
- A két elméleti félreakció meg van írva MnO 4 2-aq + 4 H 3 O ++ 2 e - == MnO 2szilárd + 2 H20ahol ε 0 = 2,26 V MnO 4 2-aq == MnO 4 -szilárd + e - ε 0 = 0,56 V
- Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező főbb vegyületek táblázatos bemutatását, amely egyszerűbb megközelítés szempontjából praktikusabb, mint a Gmelin és Beilstein kombinált cikkei, vagy akár a vegyi kivonatok, a műszaki kémia vagy vegyészmérnöki munkában népszerűsítette Perry Vegyészmérnökök kézikönyve jóval azelőtt a hatodik vagy hetedik kiadás. Ne felejtsük el az általános kémia összefoglaló műveit olyan francia nyelven, mint Bernard és Busnot (Maurice Bernard és Florent Busnot, Usuel de chimie générale et minérale , Dunod, Párizs, 1996, 560 oldal, ( ISBN 2-10-003050-7 ) A tulajdonságok részletezése nélkül a fenti bemutatás néhány alapvető vegyület bemutatását célozza.
- [https ** // www.mindat.org/min-2503.html Manganozit az ásványi anyagokra vonatkozó adatok]
- Polianit, a pirolusit ásványi változata
- Pyrochroïte a Mindaton
- Alabandit az ásványi adatokról
- Scacchite a Mindaton
- Szmikite a Mindaton
- Az analitikai módszerek áttekintése
- Például az Mn-ércek esetében az Indiai Szabványügyi Hivatal Kohászati Tanszékének kémiai elemzési módszerei
- Ebbe az alcsoportba tartozik az öt elemtípus: Zn, Co, Mn, Ni, Mn és Fe (II) vagy vasvas.
- Például beszállítói előadás . Ezeket a fő tulajdonságokat (elvileg nyomelemként) az élővilágban találjuk meg.
- WHO (2005). Mangán és vegyületei: környezeti szempontok. Tömör Nemzetközi Kémiai Értékelési Dokumentum - CICAD-63, Egészségügyi Világszervezet, Genf (CH).
- Például a kertészetben a Promix oldalon
- (a) Ben Selinger Kémia a Marketplace: 5 -én ed. , Sydney, Harcourt Brace,1998, 588 p. ( ISBN 0-7295-3300-X ), különös tekintettel a mangánra és a talajra p.
- Ferrandon, M., & Chamel, A. (1986). A nyomelemek (Zn, Mn, Fe) viselkedésének néhány aspektusának vizsgálata a lombút útján . In A nyomelemek szerepe a mezőgazdaságban. Nemzetközi Szimpózium. 2 ( 299-308 . O. ).
- Olaru, DA (1920). A mangán szerepe a mezőgazdaságban: hatása egyes talajmikrobákra . JB Baillières et fils.
- Sharma, PN (1992). A mangánhiányos búza pollen termékenysége . Trópusi mezőgazdaság, 69 (1), 21-24 ( absztrakt )
- A lombozaton már látszik a gabonanövények enyhe hiánya, gyakran nem súlyos. Katasztrofális hiány a növényzet eltűnéséhez vezet. Például itt van az, amit az arvalis akták leírnak balesetnek a produktivista mezőgazdaságban, vagy akár a műtrágya-szállító Mn meghatározó szerepét .
- Ezt a „mezőgazdaság és tenyésztés” alfejezetet a Larousse Agricole műszaki szótár , a mangánról szóló cikk, 1981. évi alapkiadás és az azt követő cikkek ihlették .
- Kísérleti állomásokon, majd terepeken végzett vizsgálatok követik Gabriel Bertrand és Winifred Brenchley munkáját . Például: JS Mac Hargue, Mangan and Plant Growth, Industrial and Engineering Chemistry, 18 (2), 1926, p. 172–175 , DOI: 10.1021 / ie50194a022, első oldal
- Eba, F., Ondo, JA, Mba, SE, Ollui-M Boulou, M., és Omva-Zué, J. (2007). A mangán szintje felhalmozódik néhány Moanda (Gabon) mangán régiójában termesztett élelmiszer növényben . Journal of the West African Chemistry Society, 23, 69.
- Tenyésztési technikák
- Larousse Agricole , a mangánról szóló cikk, már idézve
- Larousse Agricole , 1981, a mangánról már idézett cikk
- Például egy toxikológiai bemutatás . Olvassa el még N. Irving Sax, Veszélyes anyagok kézikönyve , Reinhold Publishing Corporation, New York, 1951, 848 pp. Mn bejegyzés, frissítve: Az ipari anyagok veszélyes tulajdonságai , Van Nostrand Reinhold; 6. kiadás, 1984. ( ISBN 978-0442283049 )
- Marc Fontecave tanfolyamon a kémia biológiai folyamatok
- (en) A húsmarhák tápanyagigénye Nemzeti kutatás Coucil (USA) National Academy Press (1984)
- Donna Mergler (1999) Mangán alacsony szintű expozíciójának neurotoxikus hatásai az emberi populációkban ; Környezetkutatás; Repülési. 80, n o 2., 1999. február, 99–102. Oldal Kivonat
- Donna Mergler, idézett opus
- Baden SP, Neil DM (1998) A mangán felhalmozódása a Nephrops norvegicus (L.) hemolimfájában, ideg- és izomszövetében, valamint hatása a neuromuszkuláris teljesítményre. Összehasonlító biokémia és élettan, 119A (1): 351-359
- Levy, BS és Nassetta, WJ (2003). A mangán neurológiai hatásai emberekben: áttekintés. Nemzetközi folyóirat a munkahelyi és környezeti egészségügyről, 9 (2), 153-163 ( absztrakt ).
- Menezes-Filho JA, Novaes Cde O, Moreira JC, Sarcinelli PN, Mergler D. (2011) Emelkedett mangán- és kognitív teljesítmény az iskoláskorú gyermekeknél és anyáiknál ; A Res. 2011. január; 111 (1): 156-63. Epub 2010 október 12.
- mangán ivóvízben vélhetően zavarja a gyermekek szellemi fejlődését , 2011. február 23a Futura-tudományokról
- Larissa Takser, Donna Mergler, Georgette Hellier, Josiane Sahuquillo, Guy Huel (2003) mangán, monoamin metabolit szintek születéskor és gyermekpszichomotoros fejlődés ; NeuroToxicology, Vol. 24., n o., 4–5., 2003. augusztus, 667–674. Oldal, A nyolcadik nemzetközi szimpózium a neurobehaviorális módszerekről és hatásokról a munkahelyi és környezeti egészségügyben, Brescia, Olaszország, 2002. június 23–26. ( Absztrakt )
- Az Mn alapvető bemutatása, az Mn nyomelem javította a vidal.fr oldalon .
- Lásd a toxikológiai lapot A mangán-dioxid toxikológiai lapot az INRS weboldalán
- Mergler, D. és Baldwin, M. (1997) A mangán neurotoxicitásának korai megnyilvánulásai emberben: frissítés . Környezetkutatás, 73 (1), 92-100 ( absztrakt ).
- Menezes-Filho, JA, Paes, CR, de C Pontes, Â. M., Moreira, JC, Sarcinelli, PN és Mergler, D. (2009). A mangán magas szintje a ferro-mangán ötvözetet gyártó üzem közelében élő gyermekeknél . Neurotoxikológia, 30 (6), 1207-1213.
- Riojas-Rodríguez H, Solís-Vivanco R, Schilmann A, Montes S, Rodríguez S, Ríos C, Rodríguez-Agudelo Y. (2010), az intellektuális funkciókat a mexikói élő gyermekek egy bányászati terület és környezetileg mangán- Environ Health Perspect . 2010. okt .; 118 (10): 1465-70.
- D. Mergler és M. Baldwin (1997)
- Smargiassi A. és Mutti A. (1998). Perifériás biomarkerek és mangánnak való kitettség. Neurotoxikológia, 20 (2-3), 401-406 ( absztrakt )
- Nuclides.net (2003). Radionuklidok és sugárzásuk webalapú számítása. 1.0 verzió. Transuranium Elements Institute, Közös Kutatóközpont, Európai Bizottság.
- Garnier-Laplace J, Adam C, Lathuillière T, Baudin JP, Clabaut M (2000). A radioekológusok számára készített egyszerű halélettani modell 54 Mn közvetlen transzfert és szivárványos pisztrángot (Oncorhynchus mykiss W.) mutat be . J Environ Radioactiv 49: 35-53.
- Rouleau C, Tjälve H, Gottofrey J, Pelletier E (1995). Az 54Mn (II) felvétele, eloszlása és eliminálása a pisztrángban (Salmo trutta). A Toxicol Chem 14-ről: 483-490.
- Reilhes O (1997). A Dreissena polymorpha zebrakagyló, mint a radioaktív szennyezés bioindikátorának jellemzése. DEA környezeti toxikológiai jelentés. Univ. Metz-től.
- C. Adam, K. Beaugelin-Seiller IRSN, Sheet című radionuklid lapot 54 Mn és a környezet , 2001, frissítés (lásd forrás Nuklid, 2003)
- Schäfer U (2004). Mangán . In: Elemek és vegyületeik a környezetben . Eds. Merian, Anke, Ihnat és Stoeppler. 2 nd edition, Wiley-VCH Weinheim (D). Vol2, Metals and Compounds, 901-930.
- Adriano DC (1986) Nyomelemek a földi környezetben . New York, NY, Springer - V erlag
- Birge WJ (1978) A szén és a pernye nyomelemeinek vízi toxikológiája. In: Thorp JH, Gibbons JW, szerk. Energia és környezeti stressz a vízi rendszerekben. Augusta, GA, Amerikai Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma, pp. 219–240 (Amerikai Egyesült Államok Energetikai Minisztériumának 48. szimpózium; CONF - 771114)
- Bankovitch V, Carrier G, Gagnon C, Normandin L, Kennedy G, Zayed J (2003) Összes szuszpendált szemcsés mangán a környezeti levegőben Montrealban 1981 - 2000 . A teljes környezet tudománya, 308 (1 - 3): 185 - 193.
- Bhuie AK, Roy DN (2001) Mn lerakódása a metil-ciklopentadienil-mangán-trikarbonil autóipari elégetéséből a főbb autópályák mellett a kanadai Torontói Nagykörzetben . A Levegő- és Hulladékgazdálkodási Egyesület folyóirata, 51: 1288 - 1301.
- Bratina BJ, Stevenson BS, Green WJ, Schmidt TM (1998) Mangán redukció mikrobákkal a Vanda-tó (Antarktisz) vízoszlopának oxikus régióiból. Applied an an Environmental Microbiology, 64 (10): 3791-3797
- Balzer W (1982) A vas és a mangán eloszlásáról az üledék / víz határfelületen: termodinamikai versus kinetikus kontroll . Geochimica et Cosmochimica Acta, 46: 1153 - 1161
- francia adatok
- Adams F, Wear JI (1957). A mangán toxicitása és a talaj savassága a gyapot ráncos levelével kapcsolatban . Soil Science Society of America Proceedings, 21: 305 - 308
- Barcan VS, Kovnatsky EF, Smetannikova MS (1998) A nehézfémek felszívódása vad bogyókban és ehető gombákban a kohóemisszió által érintett területen. Víz-, levegő- és talajszennyezés, 103 (1–4): 173–195
- Például néhány Mn-ben gazdag étel , a Doctissimo táblázattal , néhány alapvető táplálékforrás , egy lehetséges osztályozási teszt vagy a juharszirupra vonatkozó megjegyzés segítségével
- Baden SP, Eriksson SP, Gerhardt L (1999) A mangán felhalmozódási és eliminációs kinetikája a norvég homár Nephrops norvegicus (L.) különböző szöveteiből . Aquatic Toxico logy, 46 (2): 127-137
- Radionuklid lap az Mn 54 sugárvédelmi és nukleáris biztonsági intézetétől és annak környezetétől
- Bowen JE (1972) Mangán - szilícium kölcsönhatás és hatása a Sudangrass növekedésére . Növény és talaj, 37: 577 - 588
- DS Clark, K. Ito, H. Horitsu; A mangán és más nehézfémek hatása a melasz víz alatti citromsav-fermentációjára ; Biotechnológia és biomérnöki munka, 8. évfolyam, 4. kiadás, 465. és 471. oldal, 1966. november (online on-line: 2004/02/18) DOI: 10.1002 / bit.260080402 ( absztrakt )
- 5 napos EC50 (növekedésgátlás alapján) = 1,5 mg / l
- 12 napos EC50 (a teljes klorofill-redukció alapján = 1,9 mg / l
- Összefoglaló Nemzetközi Kémiai Értékelési Dokumentum 63 Mangán és vegyületei: Környezeti szempontok, a szakértői csoport - PD Howe, HM Malcolm és S. Dobson - részéről, az Ökológiai és Hidrológiai Központ, Monks Wood, Nagy-Britannia az Egészségügyi Világszervezet számára , opus hivatkozik a bibliográfiában, különös tekintettel az 59. oldal szövegére és a 20–21.
- Davies PH, Brinkman SF (1994) A mangán akut és krónikus toxicitása a kitett és ki nem tett szivárvány és pisztráng számára . Fort Collins, CO, Colorado Wildlife Division (Federal Aid Project # F - 243R - 1) [idézett: Reimer, 199 9].
- Davies PH, Brinkman SF (1995) A mangán akut és krónikus toxicitása a pisztrángra (Salmo trutta) kemény vízben . Fort Collins, CO, Colorado Wildlife Division (Federal Aid Project # F - 243R - 2) [idézett: Reimer, 1999]
- A nyomelemek környezeti tulajdonságai, Roger Papp , különös tekintettel a 68. oldalra
- Hans Breuer, Atlas de la chimie , Encyclopédie today, La Pochothèque, 2000, Martine Meslé-Gribenski adaptációja ( ISBN 9782253130222 ) , különös tekintettel az Mn és Micro-Encyclopédie nomád Larousse , 2006 bemutatására.
- „ USGS Minerals Information: Manganese ” , at mineral.usgs.gov (elérhető : 2016. október 26. )
- SCF műszaki adatai, frissítve 2015-re
- " Az import / export kereskedelem mutatója " , a Vámigazgatóságon. Adja meg NC8 = 26020000 (hozzáférés : 2015. augusztus 7. )
Bibliográfia
- Agrawal SJ, Srivastava AK (1980) Hematológiai válaszok édesvízi halakban kísérleti mangánmérgezésre . Toxikológia, 17 (1): 97–100
- Alessio L, Lucchini R (1996) Mangán- és mangánvegyületek. In: Argentesi F, Roi R, Sevilla Marcos JM, szerk. Adatprofilok a kiválasztott vegyi anyagokhoz és gyógyszerekhez 3, 4, 5. Ispra, Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont
- Peter William Atkins, Loretta Jones, Leroy Laverman, Principes de Chimie , 2014. évi hatodik kiadás, felülvizsgált, De Boeck magasabb, 1088 oldal, André Pousse kémiai alapelvek könyvének fordítása ( ISBN 9782807306387 ) . Különösen a 713. oldal.
- ATSDR (2000) Toxikológiai profil mangánhoz (frissítés). Piszkozat nyilvános véleményezésre. Atlanta, GA, Amerikai Egészségügyi és Humánügyi Minisztérium, Közegészségügyi Szolgálat, Mérgező Anyagok és Betegségek Nyilvántartási Ügynöksége
- Baden SP, Eriksson SP, Weeks JM (1995) A mangán felvétele, felhalmozódása és szabályozása kísérleti hipoxia és normoxia során a Decapod Nephrops norvegicus (L.) által. Marine Pollution Bulletin, 31 (1–3): 93–102
- Beklemishev MK, Stoyan TA, Dolmanova IF (1997) A mangán szorbció-katalitikus meghatározása közvetlenül papír alapú kelátképző szorbensen . Elemző, 122: 1161
- Hans Breuer, Atlas de Chimie , Encyclopédie today, La Pochothèque, La Librairie Générale, 2000, az Atlas zur Chemie című mű fordítása , amely eredetileg 2 kötetben jelent meg 1981-ben, 1983-ban, majd 2000-ben a müncheni "Deutscher Taschenbuch Verlag" kiadással, Claudine Morin, adaptáció-átdolgozás Martine Meslé-Gribenski, Philippe Morin és Michèle Sénéchal-Couvercelle felügyelete alatt, 476 oldal indexkel , ( ISBN 9782253130222 ) . Olvassa el különösen a "mangáncsoport" 244–247.
- Burnell JN (1988) A mangán növényi biokémiája . In: Graham RD, Hannam RJ, Uren NC, szerk. Mangán talajokban és növényekben. Dordrecht, Kluwer Publishers, p. 125–137
- Emilie Chalmin, A mangán-oxidok jellemzése és a fekete pigmentek használata a felső paleolitikumban , Tézis az alkalmazott geológiából, Marne la Vallée Egyetem, 2003. Előadás a szakdolgozat szövegével PDF-ben, Hal-on .
- Christensen ER, Scherfig J, Dixon PS (1979) A mangán, a réz és az ólom hatása a Selenastrum capricornutumra és a Chlorella stigmatophorára ; Vízkutatás, 13 (1): 79–92.
- Jacques Faucherre, Bernard Dubois, Gil Michard, Vignes et Policar, „Manganèse”, Encyclopædia Universalis , 2011. cikk részben kereshető
- Alain Foucault, Jean-Francois Raoult, Fabrizio Cecca Bernard Platevoet, Geológia szótár - 8 th kiadás, francia / angol, Dunod kiadás, 2014, 416 oldal. A "mangán" egyszerű bejegyzéssel 208. o.
- Goodenough, JB, Thackeray, MM, David, WIF és Bruce, PG (1984). Lítium inszerciós / extrakciós reakciók mangán-oxidokkal. Journal of mineral chemistry , 21 (4), 435-455 ( absztrakt ).
- Howe, PD, Malcolm, HM és Dobson, S. (2004). Mangán és vegyületei: környezeti szempontok / tömör nemzetközi kémiai értékelési dokumentum ; ( ISBN 92 4 153063 4 ) ; ISSN 1020-6167 (PDF, 70 oldal, a WHO weboldalán).
- Hudnell HK (1999) A környezeti Mn-expozíció hatásai: a nem munkahelyi expozíciós vizsgálatok bizonyítékainak áttekintése. Neurotoxikológia. 1999 ápr-jún; 20 (2-3): 379-97 ( absztrakt ).
- Knocke, WR, Van Benschoten, JE, Kearney, MJ, Soborski, AW és Reckhow, DA (1991). A mangán és a vas kálium-permanganát és klór-dioxid általi oxidációjának kinetikája . Journal-American Water Works Association, 83 (6), 80-87 ( absztrakt ).
- John David Lee, Précis de chimie minérale , Dunod, Párizs, 1979, 282 oldal, 978-2-04-000916-8, V. Hérault második amerikai kiadásának fordítása, különös tekintettel az Mn csoport 200–204. Oldalára . Lásd még JD Lee, Tömör szervetlen kémia , 5. kiadás, London: Chapman és Hall, 1996 vagy Wiley India PL, 2008, 1068 oldal vagy a negyedik kereshető kiadás
- Robert Luft, A tiszta egyszerű anyagok szótára a kémia területén , Nantes, Association Cultures et Techniques,1997, 392 p. ( ISBN 978-2-9510168-3-5 ). Különösen az Mn 25 mangán elem (bekezdés)
- Bruce H. Mahan (Kaliforniai Egyetem, Berkeley), kémia , interédíciók, 832 oldal, a kémia francia fordítása Philibert L'Ecuyer, Marcel Lefrançois (Université Laval Québec), ( ISBN 9782729600655 ) . Különösen a mangán 670–673 és 658. oldal.
- Paul Pascal , Új értekezés az ásványi kémiáról , Párizs, Masson,1956( újranyomás 1966), 32 köt.
„16. Fluor, klór, bróm, jód, asztát, mangán, technécium, rénium; 20.1. Fémötvözetek; 20.2. Fémötvözetek (folytatás); 20.3 Fémötvözetek (folytatás) "
( BNF értesítés n o FRBNF37229023 )- Paulsen, JM és Dahn, JR (1999). A réteges mangán bronzok, Na2 / 3 [Mn1-xMx] O2 vizsgálata M. Solid State Ionics , 126 (1-2), 3-24 ( absztrakt ) módszerrel .
- Louis Troost , Elementary Értekezés of Chemistry , 6 th kiadás, Párizs, 1880 vagy 12 -én kiadás, 1897, különösen a mangán p. 189-193 Szöveg Online 12 -én kiadás
Lásd is
Kapcsolódó cikkek
- Mangán kék
- Mangánhiány
- Víz oxidációs komplex
- Higany- és mangáncsillag
- Lascaux- barlang, Villars és Gargas barlangok,
- Ferromangán
- Elem és akkumulátor formátum
- Glencore (Glencore mangán, Franciaország)
- Mangánmérgezés
- Mangán izotópok
- mancozeb
- Mangán (foglalkozási betegség)
- mangán-peroxidáz
- Manganocén
- Marhanets
- Winkler-módszer
- Oxalát-dekarboxiláz
- Parkolás
- Leclanché akkumulátor
- Bessemer-folyamat
- Kramers és Anderson szuper cseréje
- Árnyékföld
- Z-Stoff
Külső linkek
- A mangán elemet a Francia Vegyi Társaság mutatja be
- Mangán és származékai INERID 2012 lap
- BRGM mangán lapot a SIGminesFrance
- A BRGM SIGmines jelentése az MN-en
- Mn betétek Franciaországban, BRGM 1981. jelentés
- A BRGM-jelentés Bibliográfiai összefoglaló a mangán bányászati eredetű vízben történő eltávolításáról, 2006. március
- (en) „ Műszaki adatok a mangánhoz ” (hozzáférés : 2016. augusztus 12. ) , az egyes izotópok ismert adataival az aloldalakon
- en) cikk a mangán kémiai eleméről, valamint az Mn vagy a mangán feldolgozásának az Encyclopædia Britannica alkalmazásáról
- en) IMNI vagy nemzetközi mangánintézet
- (in) Data mangán Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5. | 6. | 7 | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14 | 15 | 16. | 17. | 18. | ||||||||||||||||
| 1 | H | Hé | |||||||||||||||||||||||||||||||
| 2 | Li | Lenni | B | VS | NEM | O | F | Született | |||||||||||||||||||||||||
| 3 | N / A | Mg | Al | Igen | P | S | Cl | Ar | |||||||||||||||||||||||||
| 4 | K | Azt | Sc | Ti | V | Kr. | | Mn | Fe | Co | Vagy | Cu | Zn | Ga | Ge | Ász | Se | Br | Kr | |||||||||||||||
| 5. | Rb | Sr | Y | Zr | Nb | Mo | Tc | Ru | Rh | Pd | Ag | CD | Ban ben | Sn | Sb | Ön | én | Xe | |||||||||||||||
| 6. | Cs | Ba | A | Ez | Pr | Nd | Délután | Sm | Volt | Gd | Tuberkulózis | Dy | Ho | Er | Tm | Yb | Olvas | HF | A te | W | Újra | Csont | Ir | Pt | Nál nél | Hg | Tl | Pb | Kettős | Po | Nál nél | Rn | |
| 7 | Fr | Ra | Ac | Th | Pa | U | Np | Tudott | Am | Cm | Bk | Vö | Is | Fm | Md | Nem | Lr | Rf | Db | Vminek | Bh | Hs | Mt | Ds | Rg | Cn | Nh | Fl | Mc | Lv | Ts | Og | |
| 8. | 119 | 120 | * | ||||||||||||||||||||||||||||||
| * | 121 | 122 | 123. | 124 | 125 | 126. | 127. | 128 | 129 | 130 | 131 | 132 | 133 | 134 | 135 | 136 | 137 | 138 | 139 | 140 | 141 | 142 | |||||||||||
|
Alkáli fémek |
Lúgos föld |
Lanthanides |
Átmeneti fémek |
Szegény fémek |
fém- loids |
nem fémek |
glória gének |
nemes gázok |
Besorolatlan tételek |
| Aktinidák | |||||||||
| Szuperaktinidek | |||||||||